Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER Helyi Akciócsoport

Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER Helyi Akciócsoport A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS 2007-2013

1. Összefoglaló Néhány bekezdésben kerüljön összefoglalásra a zárójelentés lényegi tartalma. (Az összefoglaló később kerül megírásra, azt követően, hogy a HVS megvalósításáról szóló végbeszámolói rész is elkészül. Ezen részt a július-szeptemberi beszámolási időszakhoz rendelt második rész kidolgozásakor kell megírni.) Az Egyesület célja: - A vidéki területeken történő változások támogatása a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása, és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése céljából. Továbbá a foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tévő beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében. - Vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb, helyi kezdeményezésen alapuló intézkedések bevezetése. - A szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherencia és szinergia megerősítése a helyi stratégiákon keresztül. 2.1. Alapinformációk a Helyi Akciócsoportról és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatosan 2.1.1 A Leader Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) tervezési és működési területének földrajzi lehatárolása A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER Helyi Akciócsoport sajátos területet ölel fel: a Balaton partjaitól egészen a Keleti-Bakony lábáig nyúlik. Három kistérség települései kapcsolódnak egymáshoz a területen: a balatonalmádi, a várpalotai, valamint a veszprémi mikrorégió keleti falvai. Sokszínű tájképi adottsággal rendelkezik a terület: míg északon bükkösök szegélyezik a HACS határát, dél felé haladva kopár mészkőfennsíkok nyújtóznak el egészen a Balaton partjáig. A keleti részre benyúlik a Sárrét ingoványos talaja. A régión kelet-nyugati irányban halad át a 8. számú fő közlekedési út, mely az úthálózat gerincét képezi. Arról ágazik le a 72. sz. út, mely a Balatont körülölelő 71. sz. úttal köti össze a HACS északi részét. Jelentős infrastrukturális fejlesztés zajlott az elmúlt években. 2009-ben adták át a 710-es elkerülő utat, ami a 71. számú főútról vezeti el a forgalmat, és Balatonakarattya- Balatonkenese-Balatonfűzfő települések teherforgalom

terhelésének csökkenését, valamint a nyári szezonban személyautó forgalom csökkenését jelenti. Megépült a 8. számú főút és 72. út csomópontja, mely egy felüljáróval és körforgalmak megépítésével teszi magasabb színvonalúvá és biztonságosabbá a közlekedést. Ez a csomópont nyújt távlati lehetőséget arra, hogy a megyeszékhely, Veszprém elkerülésével, az Ausztria- Győr-Zirc irányából érkező személyautó forgalom itt érjen le a Balatonhoz. A 8. számú főút Hajmáskér-Sóly csomópontjának átalakítása biztonságosabbá tette a közlekedést a települések között, éppen úgy, mint az ösküi lehajtó átépítése. Az egyes településekkel kapcsolatot teremtő úthálózat azonban továbbra is elhanyagolt, rossz állapot állapotban van és ugyanez mondható el a belterületi utakról is. A térség domborzata, éghajlata és agrárkultúrája igen változatos. Északról dél felé haladva, a Bakonytól a Balatonig egyre szelídül, lankásodik a domborzat, így lesz a mikroklíma is egyre melegebb. Minél délebbre megyünk, a Sárrét és a Mezőföld irányába, annál jobb minőségű talajok találhatóak, amelyek a jó minőségű szántóföldi művelésre és az ennek megfelelő növények termesztésére alkalmasak. A régió északi, bakonyi részén az erdőgazdálkodás mellett a szántóföldi kultúrák számára is kedvező az éghajlat. A tájhasználatról elmondható, hogy részben a rendezetlen, kedvezőtlen, szétaprózódott birtokviszonyokból adódóan sok a nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt terület, jelentősen megnőtt a parlagon hagyott területek aránya, számos helyen romlott a talaj kultúrállapota. Domborzati és a földtani adottságai alapján mezőgazdasági szempontból zömében kedvezőtlen, gyenge adottságú a termőföld, az egyes települések vonatkozásában természetesen ez eltéréseket mutat. Az adottságok a kalászosoknak és a takarmánynövényeknek kedveznek. Dél felé haladva, a Mezőföldön egyre nő a jó minőségű területek és a szántók aránya. A Balaton környékén a szőlőtermesztés, a borászat, a gyümölcstermesztés, illetve a kertészeti növények termesztése a jellemző, de mivel a mezőföldi nyúlványán kitűnő löszös minőségű talaj található, ezért kiváló szántóföldi növények termesztésére is. A Közösség északi részén az erdő, a gyep jelenléte miatt az extenzív állattartásnak van légjogosultsága, a kopár dolomitlejtőket legjobban juhok legeltetésével lehet hasznosítani. A balatoni vidéken a tó vízminősége érdekében azonban korlátozták a nagyüzemi állattartás egyes fajtáit, aminek következtében sorra megszűntek az állattartó telepek. A térségben sok bányató, nádas, vizes élőhely található, melyeknek állapota jó. Természetes vízfolyás egyre kevesebb van, holott eredetileg gazdag karszt-forrásvidék volt, ennek nyomai még ma is megvannak térségünkben.

A régióban jelen lévő nagyipar egyik jellemzője az erős környezeti terhelés, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt években. A Közösség területén Natura 2000 hálózatba tartozó területek vannak, Szentkirályszabadja, Litér, Öskü és Tés vonalában. Az érzékeny területekbe tartoznak Hajmáskér, Öskü, Tés és Jásd települések területei. A térségben több védett növény (80)- és állatfaj (115) is megtalálható, sok helyen pedig különleges, védett geológiai képződményekre, ritkaságokra bukkanhat a kiránduló. A Natura 2000 terület kialakítása több földtulajdonos számára is fejlesztési nehézséget jelent, melyet fórumainkon is hangoztattak. A területek hasznosíthatósága és a tulajdonosok elképzeléseinek megvalósítása érdekében a Natura 2000 szabályozás felülvizsgálatának kezdeményezését fogalmaztuk meg stratégiánkban, ez jelenleg is minden fejlesztés esetén folyamatban van. 2.1.1.1 Jogosult települések felsorolása, a HACS területéhez szervesen kapcsolódó városok felsorolása, külterülettel jogosult települések bemutatása korábbi kistérségek szerint, illetve járások szerint; A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER HACS 22 település területén kapott tervezési jogosultságot a 2007-2013-as programozási időszakban. A Kelet-Balatoni (Balatonalmádi kistérség minden települése (11) térségünkhöz tartozik. A Várpalotai kistérség Várpalota kivételével, összesen 6 település, és a Veszprémi kistérség 5 települése. Összesen 22 település tartozik a térséghez az alábbiak szerint: Korábbi Kelet Balatoni kistérség: Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Szentkirályszabadja. Korábbi Várpalotai kistérség: Berhida, Jásd, Tés, Pétfürdő, Ősi, Öskü. Korábbi Veszprémi kistérség: Hajmáskér, Királyszentistván, Papkeszi, Sóly, Vilonya. Lakosság szám/település alakuláskor 2010. december 2013. december 100 fő alatt 0 0 0 100-200 fő között 0 0 0 200-500 fő között 2 2 2 500-1000 fő között 5 5 5 1000-2000 fő között 5 5 5 2000-5000 fő között 8 8 8 5000 fő fölött 2 2 2 Összesen: 22 22 22

Lakosság szám/település 2013. december 2010. december alakuláskor 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 5000 fő fölött 2000-5000 fő között 1000-2000 fő között 500-1000 fő között 200-500 fő között 100-200 fő között 100 fő alatt Lakosságszám (fő) Kelet-Balatoni Kistérség Várpalotai Kistérség Veszprémi Kistérség 2008. 2013. Alsóörs 1496 1471 Balatonalmádi 8817 9167 Balatonfőkajár 1427 1332 Balatonfűzfő 4350 4299 Balatonkenese 3640 3195 Balatonvilágos 1369 1179 Csajág 924 801 Felsőörs 1362 1631 Küngös 579 506 Litér 2115 2044 Szentkirályszabadja 2166 2033 Berhida 6133 5967 Öskü 2299 2262 Ősi 2206 2017 Pétfürdő 5006 4717 Jásd 831 728 Tés 934 797 Hajmáskér 3095 3064 Királyszentistván 488 457 Papkeszi 1590 1567 Sóly 410 476 Vilonya 673 591 Összesen 51910 50301

Lakosságszám településenként (fő) 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Alsóörs Balatonalmádi Balatonfőkajár Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonvilágos Csajág Felsőörs Küngös Litér Szentkirályszabadja Berhida Őskü Ősi Pétfürdő Jásd Tés Hajmáskér Királyszentistván Papkeszi Sóly Vilonya 2008. 2013. 2008 és 2013 között kisebb mértékben csökkent a KSH által nyilvántartott lakosságszám a térségben, és demográfiai mutatóink sem javultak, így továbbra is cél ezen negatív folyamatok megfordítása. Lakosságszám kistérségenként (fő) 2008. 2013. Kelet-Balatoni Kistérség 28245 27658 Várpalota Kistérség 17409 16488 Veszprémi kistérség 6256 6155 Összesen 51910 50301 Lakosságszám kistérségenként (fő) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Kelet-Balatoni Kistérség Várpalota Kistérség Veszprémi kistérség Összesen 2008. 2013.

Lakosságszám százalékos megoszlása kistérségenként 2008. 2013. Kelet-Balatoni Kistérség Várpalotai Kistérség 54,41% 54,98% 33,54% 32,78% Veszprémi Kistérség 12,05% 12,24% Összesen 100,00% 100,00% Lakosságszám százalékos megosztása kistérségenként 2013. 12,24% 32,78% 54,98% 100,00% 2008. 12,05% 33,54% 54,41% 100,00% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 120,00% Összesen Veszprémi kistérség Várpalota Kistérség Kelet-Balatoni Kistérség 2.1.1.2 A kistérségek járássá szervezéséből adódó változások bemutatása; Járások megalakulását követően a települési összetétel a HACS terültén nem változott, kistérségen/járáson belüli átrendeződések a közös közigazgatások, hivatalok miatt történtek, de ez a területi lefedettséget nem befolyásolta. Balatonfüredi Járás: Alsóörs Balatonalmádi járás: Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Papkeszi, Királyszentistván Közös hivatalt működtet: Balatonalmádi Felsőörs; Balatonfőkajár Csajág-Küngös; Balatonfűzfő Papkeszi, Litér-Királyszentistván Siófoki járás: Balatonvilágos Várpalotai járás: Berhida, Jásd, Tés, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Vilonya Közös hivatalt működtet: Berhida Vilonya, Öskü Jásd-Tés Veszprémi járás: Hajmáskér, Sóly, Szentkirályszabadja

Közös hivatalt működtet: Hajmáskér Sóly Járások Települések lakosságszám Balatonfüredi járás Siófoki Járás Balatonalmádi Járás Várpalotai járás Veszprémi Járás Alsóörs 1471 Balatonvilágos 1179 Balatonalmádi 9167 Felsőörs 1631 Balatonfőkajár 1332 Csajág 801 Küngös 506 Balatonfűzfő 4299 Papkeszi 1567 Balatonkenese 3195 Litér 2044 Királyszentistván 457 Berhida 5967 Vilonya 591 Öskü 2262 Jásd 728 Tés 797 Ősi 2017 Pétfürdő 4717 Hajmáskér 3064 Sóly 4717; 9% 476 Szentkirályszabadja 2033 Összesen 2017; 4% 50301 797; 2% 728; 1% 2262; 4% 591; 1% 3064; 6% 476; 1% 2033; 4% 1471; 3% Balatonfüredi járás Alsóörs Siófoki Járás Balatonvilágos Balatonalmádi Járás Balatonalmádi Balatonalmádi Járás Felsőörs Balatonalmádi Járás Balatonfőkajár Balatonalmádi Járás Csajág Balatonalmádi Járás Küngös Balatonalmádi Járás Balatonfűzfő Balatonalmádi Járás Papkeszi Balatonalmádi Járás Balatonkenese Balatonalmádi Járás Litér Balatonalmádi Járás Királyszentistván Várpalotai járás Berhida Várpalotai járás Vilonya Várpalotai járás Őskü Várpalotai járás Jásd Várpalotai járás Tés Várpalotai járás Ősi Várpalotai járás Pétfürdő Veszprémi Járás Hajmáskér Veszprémi Járás Sóly 1179; 2% 9167; Balatonalmádi Járás Balatonalmádi 1631; 3% 1332; 3% 801; 2% 506; 1% 4299; 9% 5967; 12% 457; 1% 2044; 4% 3195; 6% 1567; 3% Településeink járásokra osztva

Járás Lakosságszám Balatonfüredi járás 1471 Siófoki járás 1179 Balatonalmádi járás 24999 Várpalotai járás 17079 Veszprémi járás 5573 Összesen 50301 Lakosságszám járási megoszlásban 5573; 11% 1471; 3% 1179; 2% 17079; 34% Balatonfüredi járás Siófoki Járás Balatonalmádi Járás Várpalotai járás Veszprémi Járás 24999; 50% 2.1.1.3 A HACS területén lévő egyéb, területi adottságokon alapuló települések közötti egységek, együttműködések bemutatása; A HACS területéhez olyan település, 10 ezer fő feletti város nem tartozik, amellyel együttműködés alakult volna ki a 2007-2013-as időszakban. Várpalota KEOP programon belül 2011-ben alakított ki helyi piacot, melynek következtében a HACS saját minősítési rendszerének 2011. évi indításától elállt, hiszen ugyanazon őstermelők, kistermelők és kertbarát körök voltak a beszállítói célcsoportjai. A várpalotai projekttel törekedtünk az együttműködés kialakítására, azonban az a pályázat lejártát követően nem működött olyan intenzitással, hogy a számunkra szakmailag elfogadható lett volna.

2013-ban a HACS folytatta saját rendszerének kidolgozását és működtetését, amely a legsikeresebb közösségi programunkká fejlődött. Mindhárom térségben a járások megalakulását követően is megmaradtak a kistérségi társulások, melyek elsősorban a szociális és egészségügyi területen, valamint a belsőellenőrzés területén működnek. Tagjaink között is találhatóak TDM szervezetek, ezek közül kiterjed a Balatonfűzfő- Litér TDM működése négy településre, Balatonfűzfőre, Litérre, Papkeszire és Királyszentistvánra. A Balatonkenesei TDM tagja a Bakony-Balaton térségi TDM szervezetnek, míg a Balatonalmádi TDM, valamint az Alsóörs és Felsőörs településeket képviselő Balaton Riviéra TDM a Balatonfüred és térségével társult Balaton Best TDM tagja. Ezek az együttműködések sokat segítettek a térségek közötti projektek megfogalmazásában és megvalósításában. 2.1.1.4 A HACS tervezési területét érintő változások (települések kilépése, átlépése másik HACS-hoz, illetve területi bővülések, ezek okai); A HACS tervezési területén belül a 2007-2013-as időszakban semmilyen változás nem történt, stabilan, teljes szakmai együttműködésben és megértésben bonyolítottuk a programidőszak feladatait. 2.1.2 A HACS szervezetének bemutatása 2.1.2.1 A HACS jogi személyiségének bemutatása, a jogi személyiség megalakításának kelte, a jogi személyiség változása, dátuma, a jogi személyiség változásának következményei a tagságra vonatkozóan; Az egyesület megalakulását megelőzte a Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK), melyet az akkori három kistérség Helyi vidékfejlesztési Irodái (HVI) koordináltak. Kiemelt szerepet vállalt ebben a Várpalotai HVI Baloghné Bóna Eszter vezetésével. A HVI alakulásakor óriási volt az érdeklődés, volt olyan település, ahonnan több, mint 40 tag kívánt taggá válni. Az önkéntes tervezés szakaszában azonban mindenki számára világossá vált, hogy a LEADER programban való aktív részvétel nem a forrásokból való közvetlen részesedést jelenti, hanem munkát, tervezést és felelősséget. 2008-ban így az alapító tagok száma 68-ra változott, majd az első közgyűlésen tagjaink sorába vettük azon települések önkormányzatait, akik a nyári időszakra való tekintettel az alakuló ülésen nem tudtak részt venni.

Az alapszabály szerint semmilyen megkülönböztetés nem létezik az alapító és a később taggá váló rendes tagok között, ugyanazon jogokat gyakorolják, és ugyanazon kötelezettségeket viselik. Az Egyesület szervei: - Közgyűlés - Elnökség - Elnök - Munkaszervezet vezető - Munkaszervezet - Felügyelő Bizottság - Egyesületi bizottságok: - közszféra munkacsoport - üzleti szféra munkacsoport - civil szféra munkacsoport Az Egyesület ügyintézését a Munkaszervezet látja el. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége. A HACS címbirtokosságot elnyert egyesület alakulása: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület: Jogerőre emelkedésének időpontja 2008.08.06. Bejegyzés típus Új bejegyzés Bejegyzés dátuma 2008.08.06. Régi nyilvántartási szám formátum 2960/2008 Létesítő okirat kelte 2008.06.10. Bakony és Balaton Kelti Kapuja Közhasznú Egyesület (közhasznú jogállás megszerzése) jogerőre emelkedésének időpontja 2010.04.15. Bejegyzés típus Változtatás Bejegyzés dátuma 2010.04.15. Régi nyilvántartási szám formátum 2960/2008 Létesítő okirat kelte 2010.03.03. Közhasznúsági fokozat Közhasznú

Közhasznú jogállás megtartása az új civil tv. szerint Bejegyzés dátuma 2015.03.18. Régi nyilvántartási szám formátum 2960/2008 Létesítő okirat kelte 2014.07.16. Közhasznúsági fokozat Közhasznú A tagságra vonatkozóan a változásoknak semmilyen következménye nem volt. 2.1.2.2 A HACS tagság összetétele, változása a HACS egészére vonatkozó és településszintű megoszlás a szférákat illetően számszerűen és százalékos arányban is, a változások főbb okai; Közszféra: Tekinthetjük úgy, hogy a tervezési területünkhöz tartozó térség 22 települése mind a HVK időszakban, mind az egyesület megalakulásakor aktív részese volt a munkának. Az önkormányzati szféra települési, térségi szintű megoszlása a megegyezik a 2.1.1.1 és 2.1.1.2 pontban bemutatott adatokkal. Vállalkozói szféra: A tagságon belül a vállalkozói szféra aránya csökkent a legnagyobb mértékben. A 2008-as alakuláskor 27 vállalkozói tagunk lépett az egyesületbe, 2010-re számuk 20-ra csökkent, majd 2011-ben ismét hat új vállalkozói taggal bővült a tagság, míg 2014-ben 19-re csökkent a számuk. A változás oka kettős, egyrészről vannak olyan szervezetek, melyeket a tagdíjfizetés elmulasztása miatt kizárt az elnökség, és vannak olyan szervezetek, melyek gazdasági tevékenysége megszűnt, a céget a tulajdonosok megszüntették. Civil szféra: A civil szféra aránya a tagságon belül folyamatosan növekedett. A 2008- as alakuláskor 19 szervezet vált taggá, majd egy 2009-es, nem túl jelentős csökkenést követően 2011-ben, már az alakuláskori létszám több mint duplája volt a civil szféra tagsága. Ez három okra vezethető vissza, egyrészről 2011-ben hozzánk is elért az országosan is megjelenő LEADER szervezetekbe való belépési hajlandóság növekedés, egyébként ebben az évben tért vissza a vállalkozói szféra tagsága is közel az alakuláskori szintre. Másrészről a LEADER pályázat kiírásából adódóan, melyben pályázati feltétel volt a hálózati együttműködésekben való részvétel, több szervezet a Bakony és Balaton KKKE tagságban látta ennek az együttműködésnek a megvalósíthatóságát. Harmadrészben azonban erre az évre már egyesületünk ismertsége megnövekedett a térségben, a civil szervezetek nem csak a pályázati, hanem egyéb helyi

programok, tevékenységük végzésében is látták a HACS-csal való közös munka előnyeit. A taglétszám növekedése egyrészről kívánatos, hiszen jelzi, hogy a belépők felismerik az egyesületi tagság előnyeit, értjük itt ezalatt a tervezési, döntés-előkészítési, döntési folyamatokba való részvételt, másrészről azonban az egyesület működését gátolja, amennyiben a tagok kizárólag az információk első kézből való megszerzésére törekednek és gyűléseken megfelelő aktivitással nem vesznek részt. Így 2012 óta folyamatosnak mondható az Alapszabály szerinti ismételt közgyűlés összehívási szabály alkalmazása, és az átlagos résztvevői szám 25-30 fő, akik egyben az egyesület aktív, tevékeny tagságát is jelentik. 2.1.2.3 A HACS tagság felépítésének bemutatása (szakmai csoportok vagy egyéb szerkezeti egységek pl. járási vagy korábbi kistérségi egységek); Az alapszabály szerint az alábbi módon működik az egyes szférák képviselete és szakmai vélemény alkotása: 1. A Közgyűlés állandó, vagy eseti bizottságokat hozhat létre, meghatározott feladatok ellátására, segítésére. A bizottságok a Közgyűlés irányítása szerint végzik munkájukat, a Közgyűlésnek beszámolni tartoznak. Működési- és ügyrendjüket, valamint tisztségviselőiket a bizottságok maguk határozzák, illetve választják meg. 2. Minden bizottság képviseltetheti magát az Egyesület minden fórumán vezetője útján. 3. A bizottság tisztségviselője tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés, valamint az Elnökség ülésén és jogosult betekinteni az Egyesület irataiba. 4. Az egyesület három állandó munkacsoportot működtet: civil szféra tagjai: az egyesület tagságából a magánszemélyek és a társadalmi szervezetek, kivéve a politikai pártokat, valamint azokat a társadalmi szervezeteket, amelyekben az állam valamely szervezete, vagy önkormányzat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. szerinti többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik; közszféra tagjai: az egyesület tagságából az önkormányzatok, a településrészi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat), az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint azon társadalmi szervezetek, amelyekben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül a Ptk. 8:2. -a szerinti többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik; üzleti szféra tagjai: az egyesület tagságából a gazdálkodó szervezetek, az állami vagy önkormányzati vállalatok és azon gazdálkodó szervezetek kivételével, melyekben

az állam vagy az önkormányzat Ptk. 8:2 -ában meghatározott többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 5. A munkacsoportok véleményt alkotnak a következő szakmai kérdésekben: - ÚMVP szakmai kérdések - szakmai programok tervezése, megvalósulása 6. A szféra munkacsoportok javaslatot tesznek a saját szférájukat képviselő Elnökségi tagok személyére. A közigazgatási szintekhez igazodó szakmai fórumokat nem hoztunk létre, a programidőszak teljes ideje alatt fontosnak tartottuk az együttműködést, így jelentősebb kérdések megvitatására a szféra munkacsoportokat hívtuk össze. 2.1.2.4 A HACS tagság bővítésének módja (tagfelvétel bemutatása, elvei, tagok kötelezettségei, tagdíj, kizárás, annak szabályai, tagfelvételek és kizárások száma, számszerű és százalékos megoszlása); A tagfelvétel és kizárás módját a vonatkozó jogszabályok alapján az alapszabály szabályozza. A megalakuláskor elfogadott szabályok: III. Az Egyesület tagjai (1) Az Egyesületnek pártoló és rendes tagjai lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai és az Elnökség javaslatot tehetnek. A felvételi eljárás a tagjelölt belépési nyilatkozatának az Elnökséghez eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület rendes tagjainak 67 % + 1 tagjának írásos ajánlását. (2) Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez az Elnökség minősített többsége hozzájárul. (3) Az Egyesületnek természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló és rendes tagjai lehetnek. A pártoló és a rendes tagok felvételéről az Elnökség határoz. Fellebbezés esetén a tagfelvételről a Közgyűlés dönt.

(4) A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. IV. Tagsági jogviszony megszűnése 3) A Közgyűlés határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást a tagok 1/3-a, vagy az Elnökség kezdeményezheti. A Közgyűlés 2/3-os többséggel dönt a kizárásról. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslattal a szervezet székhelyén működő megyei bírósághoz lehet fordulni. (4) Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. 2010. évi módosítás: IIL Az Egyesület tagjai 1. Az Egyesületnek pártoló és rendes tagjai lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai (kivéve a döntést-hozó Elnökség tagjait) javaslatot tehetnek. A felvételi eljárás a tagjelölt belépési nyilatkozatának az Elnökséghez eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület három rendes tagjának írásos ajánlását. 2. Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan nagykorú természetes személy, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen űzeti a tagdíjat és felvételéhez az Elnökség 2/3-os többséggel hozzájárul. A tagsági jogviszony létrehozásakor figyelemmel kell lenni az egyesület működésére irányadó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet rendelkezéseire. 3. Az Egyesületnek természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló és rendes tagjai lehetnek. A pártoló és a rendes tagok felvételéről az Elnökség határoz. Fellebbezés esetén a tagfelvételről a Közgyűlés dönt.

4. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. IV. A tagsági viszony megszűnése 3. A Közgyűlés határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást a tagok 1/3-a, vagy az Elnökség kezdeményezheti. A Közgyűlés 2/3-os többséggel dönt a kizárásról. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslattal a szervezet székhelyén működő Megyei Bírósághoz lehet fordulni. 4. Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. 2011 évi módosítás III. Az Egyesület tagjai 1. Az Egyesületnek pártoló és rendes tagjai lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai (kivéve a döntést-hozó Elnökség tagjait) javaslatot tehetnek. A felvételi eljárás a tagjelölt belépési nyilatkozatának az Elnökséghez eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület legalább 2 rendes tagjának írásos ajánlását. 2. Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan nagykorú természetes személy, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki legalább két rendes tag ajánlásával rendelkezik, nyilatkozik, hogy egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat.. A tagsági jogviszony létrehozásakor figyelemmel kell lenni az egyesület működésére irányadó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet rendelkezéseire. 3. Az Egyesületnek természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló és rendes tagjai lehetnek. A pártoló és a rendes tagok felvételéről az Elnökség határoz. Fellebbezés esetén a tagfelvételről a Közgyűlés dönt. 4. A tagok felvétele tagfelvételi kérelem alapján történik. A kérelmező tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

IV. A tagsági viszony megszűnése 3. A Közgyűlés határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, illetve, aki 3 egymást követő Közgyűlésen nem képviselteti magát. A kizárást a tagok 1/3-a, vagy az Elnökség kezdeményezheti. A Közgyűlés 2/3-os többséggel dönt a kizárásról. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslattal a szervezet székhelyén működő Megyei Bírósághoz lehet fordulni. 4. Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. További módosítások a tagfelvétel és tagkizárás tekintetében nem történtek. Amint az a fentiekből is kiderül az egyesület folyamatosan azon volt, hogy a térség minél szélesebb szereplői köre számára tegye elérhetővé és vonzóvá a tagságot. Tagok jogai és kötelezettségei: Jogok: - Az Egyesület tagja az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, amennyiben nem esik a jogszabályban megfogalmazott korlátozások hatálya alá. - Személyesen részt vehet az Egyesület Közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein. Felszólalhat, szavazati jogával élhet. - Javaslatokat, indítványokat tehet, kezdeményezhet. - Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel. - Alanyi jogon látogathatja az Egyesület rendezvényeit - Kérvényezheti az Egyesület fenntartásában működő intézmény szolgáltatásainak kedvezményes igénybevételét - A Közgyűlés döntése alapján az Egyesület céljait szolgáló továbbképzésen részt vehet. - Jogosult betekinteni az Egyesület irataiba a következők betartásával: - az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Elnökkel történő egyeztetést követően betekinthet; - a betekintést kérő kötelezettséget vállal mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására és a törvényes működés tekintetében az Egyesület ügyeiben a titoktartásra; - az iratok a titkársági irodában tekinthetők meg - a személyiségi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sértő iratokról az Elnök engedélyével másolat készíthető.

Kötelezettségek: - Az Egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés. - Az Egyesület alapszabályának rendelkezéseinek betartása. - A tagdíj rendszeres befizetése. - Az Egyesületet erkölcsi támogatása, a kívülállók tájékoztatása annak feladatáról, jellegéről. Tagfelvétel és tagkizárás: 6/2008. (11.24.) Határozat Tagfelvétel: - Várpalota Pétfürdő Kertbarát Kör Egyesület - Molnár Ferenc 22/22 igen - Öskü Község Önkormányzata Gyapay Zoltán 22/22 igen - Balatonfűzfő Város Önkormányzata 22/22 igen - Mór és Társa Kft. Mórocz Károly 22/22 igen - Felsőörsért Közalapítvány - Tislér Anikó 22/22 igen - Göndöcs Erzsébet ev. Ősi 22/22 igen - Tiszamag 2000. Kft. Szabó Attila 22/22 igen 3/2009. (02.13.) Határozat Tagfelvétel: Nefelejcskerti Bt. Szabó Ferenc 29/29 igen A Közgyűlés a 10/2010. (07.05.) számú Határozatával az alábbi tagokat az alapszabály IV.3. bekezdése alapján, tagdíjfizetés elmulasztása miatt kizárta: Vinarius Kft, Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége Morello Kft. KOM-X kft Ősi Kolping Család Közhasznú Egyesület Kucsera és Tsa. Kft. Mészáros Józsefné ev. Gastroséd Bt. Vilonya Ifjúsági, Kulturális és Sport Egyesület

Müller Róbert ev. Várpalota és Kistérsége Ifjúságáért KE Gödöcs Erzsébet ev. A Közgyűlés a 11/2010.(07.05) számú Határozatával az alábbi tagok felvételéhez hozzájárul: Balatonkenesei Gazdakör Balatonfői Falumúzeum Egyesület Árvalányhaj Turisztikai Egyesület Kovács Attila ev. Berhida A Közgyűlés 5/2011. (05.25.) számú Határozata A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület az alapszabálynak megfelelően az alábbi tagok felvételéről döntött: Litéri Zöldág Kulturális Egyesület Western Lövész Sportegyesület Csiszár Lovassport Egyesület A Litéri Református Templomért Alapítvány Litéri Táncosok Baráti Köre Pétfürdő Sportjáért Alapítvány Balatonfői Kézműves Egyesület Mercurius 99 Bt Összefogással Berhidáért Egyesület Berhidai Lovasok KSE Péti Férfikar Peremartonért Egyesület Nyírő Istvánné Szavazat: 29/30 igen 1 fő nem szavazott 8/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Balatonfűzfő- Litér Turisztikai egyesületet tagjai sorába felveszi 43 igen 0 nem 0 tartózkodás 9/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése Az 1000 Éves Sólyi Templomért Alapítványt tagjai sorába felveszi 43 igen 0 nem 0 tartózkodás

10/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Balatonfűzfői Horgász Egyesületet tagjai sorába felveszi 43 igen 0 nem 2 tartózkodás 11/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a VEGASZ Egyesületet tagjai sorába felveszi 43 igen 0 nem 0 tartózkodás 19/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése az Ösküi Íjászok Egyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 20/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Balatonfűzfő Szörf Klub Sportegyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 21/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Balatonalmádi Sport Egyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 22/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Szentkirályszabadja Baráti Kör Egyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 23/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Balaton Vízilabda Klubot tagjai sorába felveszi 33/33 igen 24/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a TÁMASZ Idősek Otthona Balatonfűzfő Szociálisellátó Nonprofit Kft.-t tagjai sorába felveszi 33/33 igen

25/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Felsőörsi Református Egyházközségért Alapítványt tagjai sorába felveszi 33/33 igen 26/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a A helyi közművelődését és kultúráért Alapítványt tagjai sorába felveszi 33/33 igen 27/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Felsőörsi Ifjúsági Közhasznú Sportegyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 28/2011. (12.19) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése a Küngösi Szabadidő és Sport Egyesületet tagjai sorába felveszi 33/33 igen 10/2014. (07.16) Elnökségi határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület elnöksége az alábbi határozat hozza: 1. A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületet tagjai sorába felveszi 2. a tagsági jogviszony a tagdíj befizetésével válik érvényessé 8/2015. (01.14.) elnökségi határozata A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület elnöksége úgy dönt, hogy 1. tagjai sorába a Tegyünk Együtt Colorért Egyesületet felveszi. 2. A tagság a belépési tagdíj kifizetésével válik hatályossá. 3. a tagsági jogviszony megvalósulását követő első közgyűlésen az új tag köteles megjelenni és bemutatkozni 9/2015. (01.14.) elnökségi határozata A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület elnöksége úgy dönt, hogy 1. az alábbi tagokat sorából az alapszabály IV. 7. pontja alapján törli: Nyírő Istvánné ev. Mercurius 99 Bt Berhidai Lovasok KSE Ösküi Íjászok Egyesülete

Lurkó Land Kft KLT Peremartoni Ifjúsági Szervezet Árvalányhaj Tur. Egyesület Tisztamag 2000 Kft 2. Amennyiben a tag a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az elmarad tagdíjat és az eljárás költségét, összesen 3000 Ft-ot az egyesület pénztárába megfizet, az elnökség a határozatát soron következő ülésén a tartozásait rendező tagra vonatkozóan visszavonja. Az egyesületi tagdíj mértékét az alapszabály, valamint az éves költségvetés elfogadásakor meghozott Közgyűlési határozat szabályozza. A belépéskori tagdíj 17.000 Ft 2011-ig a tagdíj 1200 Ft/tag/év volt 2012-től önkormányzati tagok 30 Ft/fő/év lakosságszám arányosan, civil és vállalkozói szféra 2000 Ft/tag/év 2015-ben önkormányzati tagok 30 Ft/fő/év lakosságszám arányosan, civil és vállalkozói szféra 3000 Ft/tag/év 2.1.2.5 Tagsági ülések (közgyűlések, illetve tekintettel arra, hogy 2008-ban nonprofit gazdasági társaságok is alakultak, taggyűlések) bemutatása (számuk, határozatképességük jellemzése (első meghirdetés alapján határozatképes ülések száma, százalékos megoszlása az összes ülés számához képest), szervezésük módja (teljes tervezési területre vonatkozó vagy részleges ülések, vagy egyéb), a tagsági üléseken való aktivitás bemutatása, hozzászólások jellemzői, a tagsággal kapcsolatos főbb kitűzött célok A kezdeti nagy létszámú jelentkezést és lelkesedést követően a tagsági munkában való lelkesedés alábbhagyott éppen úgy, mint ahogyan ez országosan is jellemző. A tagság kb. 30-40%-a aki rendszeresen kapcsolatot tart az egyesülettel, illetve képviselteti magát a közgyűléseken. Az aktivitás élénkítésére született az az alapszabály módosítási javaslat, melyet a bíróság befogadott és át is vezetett, hogy az a tag, aki három egymást követő taggyűlésen nem képviselteti magát kizárható. Jelenleg azonban ezt a rendelkezést az elnökség a gyakorlatban nem alkalmazza, hiszen a tagok között van olyan önkormányzat is, aki a közgyűléseken nem képviselteti magát, a programban való jogosultságot a település számára azonban a tagságuk jelenti. Így ha ezen oknál fogva önkormányzati tagot az elnökség nem zár ki, nem tartják jogosnak, hogy civil vagy vállalkozói tag ezzel az indokkal kizárásra kerüljön. Jelenleg a tagdíjfizetés elmulasztása az az indok, amellyel a tagsági jogviszony megszűnését az elnökség a gyakorlatban is kezdeményezi. A közgyűléseket minden esetben az alapszabályban meghatározott módon és feltételekkel hívja össze az elnök. a kapcsolattartás módja az elektronikus levél, az

előterjesztések pedig a honlapra kerülnek feltöltésre, vagy a meghívóhoz kerülnek csatolásra. Elmondható, hogy az előterjesztések magas szakmai színvonalon készülnek, így jelentős módosításokat sem az elnökség, sem a közgyűlés nem szokott javasolni. Az alapszabály módosító, vezető tisztségviselő választó, valamint stratégia tartalmáról döntő közgyűléseket megelőzően a szférák munkacsoportjai ültek össze és tették meg az alapszabálynak megfelelően javaslataikat. A tagsággal kapcsolatos legfontosabb célkitűzés, hogy olyan aktív tagok lépjenek be és működjenek együtt az egyesület feladatainak megvalósításában, akikre mindig számítani lehet. Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a HACS ismertsége és elismertsége olyannyira erősödött a térségben, hogy egyre többen érzik úgy, hogy jó egy ilyen aktív csoporthoz tartozni. 2.1.2.6 Szervezeti és Működési Szabályzat kelte, módosításai, módosítás okai, leglényegesebb változások (csatolni kell!) A Szervezeti és Működési Szabályzat az Alapító Okiratot kiegészítő, a működést részleteiben szabályozó dokumentum, mely abban az esetben került módosításra, amennyiben ezt az Alapszabály módosítása megkívánta. 2009. 10. hó az MVH átvett delegált feladatok kerültek az SZMSZ-be és a hozzá tartozó munkakörök, valamint az elnök és a munkaszervezet vezető tájékoztatási jogai és kötelezettségei. 2011. évi módosításba a közhasznú minősítés és az egyéb vonatkozó HACS működési jogszabályok elvei kerültek átvezetésre. 2.1.2.7 Alapító Okirat csatolása Az alapító okirat jelenleg hatályos változata csatolva, korábbi változatok a http://www.bakonyesbalaton.hu/rolunk/egyesuleti-dokumentumok oldalon elérhetők. 2.1.3 HACS elnökség (döntéshozó testület) bemutatása 2.1.3.1 Elnökség (döntéshozó testület) összetétele, kiválasztás/megválasztás elvei, elnökség változása, szférák szerinti arányok számszerűen és százalékos megoszlásban is; Az elnökség megválasztása az egyesületnél minden esetben az alapszabályban rögzítetteknek megfelelőn történik, amely szabályozás a jogszabályi előírásokon alapul. Ugyancsak az alapszabály értelmében a HACS döntéshozó testülete ÚMVP szakmai döntéseket meghozó szerve is az elnökség. VII.

1. Az Egyesület vezető tisztségviselőinek (Elnökség, Elnök, Alelnök, Felügyelő Bizottság tagjai) mandátuma öt évre szól. A tisztségviselők tevékenységüket elláthatják térítési díj nélkül, megbízás alapján térítés ellenében. A tisztségviselők az Egyesület érdekében folytatott tevékenységük során felmerült kiadásaikkal összefüggésben költségtérítésben részesülhetnek. Amennyiben a Közgyűlés által megválasztott Elnökségi tag, illetve Felügyelő Bizottsági tag egyben Egyesületi tag, vagy annak törvényes képviselője, és amennyiben a tagi, a tagi képviselői, illetve szférabeli tagi jogviszonya, képviselői joga bármilyen oknál fogva megszűnik, minden választott egyesületi tagsági jogviszonya is megszűnik 3.1. Az Elnökség az Egyesület döntés-előkészítő, döntéshozó és döntés-végrehajtó szerve, amely kilenc tagból áll. 3.1.1 Elnökségi tag lehet az Egyesület rendes, vagy pártoló tagja, 3.1.2 Elnökségi tag lehet az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 3.1.3 Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. 3.1.4 A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A 9 fős Elnökség tagjait titkos szavazással a Közgyűlés választja az alábbiak szerint: - az Elnökség tagságán belül a köz-, civil-, és üzleti szféra 1/3-1/3-1/3 arányban képviselteti magát; - a saját szférájukat képviselő elnökségi tagok személyére a szféra munkacsoportok tesznek javaslatot; - Elnököt és alelnököt a megválasztott elnökségi tagok saját maguk közül választják. 3.2. Az Elnökség saját ügyrendje szerint működik. Az Elnökség összehívására, valamint az ülések dokumentálására a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók. Az Elnökség ügyrendjét először 2008. november 18-án alkotta meg, majd 2010. december 17-én és 2011. szeptember 28-án módosította. Jelenleg is ez az ügyrend van érvényben. A szférák közötti megoszlás az elnökségi tagságon belül egyenlő: A szférák közötti megoszlás az elnökségi tagságon belül közszféra 33.33 vállalkozói szféra 33.33 civil szféra 33.33% civil szféra vállalkozói szféra közszféra

Az egyesület elnöke a megalakulás óta Pergő Margit Berhida Város polgármestere, az egyesület alelnöke a megalakulás óta Bátor Árpád a Palotamező Zrt. vezérigazgatója a Juh terméktanács elnöke. Döntéshozó testület (ÚMVP) SZMSZ 2.7. pontja szabályozza 2.7. Döntéshozó Testület, Helyi Bíráló Bizottság (HBB) 2.7.1. Az egyesület elnöksége látja el az IH által jogszabályban meghatározott Döntéshozó testületre meghatározott feladatokat. Él a jogokkal és viseli a kötelezettségeket. 2.7.2. A döntéshozó testület döntéseiről tájékoztatást a munkaszervezet vezetője, valamint az elnök adhat az alábbiak szerint: Az előzetes pontozási jegyzőkönyvekkel kapcsolatban, kizárólag a kérelmező saját anyagaira vonatkozóan a munkaszervezet vezetője. A tájékoztatásról minden esetben emlékeztetőt kell készíteni és a munkaszervezet vezetőn kívül a négy szem elvének betartása érdekében még egy munkaszervezeti munkatársnak a tájékoztatón részt kell vennie. A döntéshozó testület döntéseivel kapcsolatban az elnök és a munkaszervezet vezető közösen tájékoztat. A kérdést írásban kell feltenni és a vonatkozó jegyzőkönyvekből a munkaszervezet állítja össze a választ, melyet az elnök és a vonatkozó jegyzőkönyvet ellenjegyző személy is aláír. Az elnökség jegyzőkönyvei az adatvédelmi előírások és a titoktartási kötelezettség miatt nem nyilvánosak, azokba kizárólag a fenti módon lehet betekinteni. A feltett kérdés tartalmának figyelembe vételével a tájékoztatásra a döntéshozó testület tagjai, illetve a kistérségi társulások elnökeit is meg kell hívni. 2.1.3.2 Elnökségi ülések (döntéshozó testület üléseinek) bemutatása (hozott határozatok száma, főbb témakörei, határozatképesség bemutatása (elnökségi üléseken való aktivitás, részvétel, kitérve az elnökségi ülésen résztvevő nem elnökségi tagokra) összetétele a települések képviselete szerint, zárt és nyílt elnökségi ülések száma, megoszlása, zárt ülések témái Az elnökség elnökségi üléseit az egyesület ügyviteli és LEADER program működtetési szakmai kérdésekben tartotta, míg Döntéshozó Testületként az ÚMVP (DIT) keretében lefolytatott támogatási eljárásokhoz hozta meg határozatait. Az elnökség elnökségi határozatait és a Döntéshozó Testületi Határozatait külön számozással vezeti és jegyzőkönyveiben, illetve határozat kivonatokban tartja nyilván. Az elnökségi ülések minden esetben határozatképes volt. Az elnökség tagjai:

3/2008. Határozat Az egyesület tisztségviselői a következő személyek: Elnökség Elnök: Pergő Margit Cecília 63/64 igen 1/64 tartózkodás Elnökhelyettes: Forró Zsolt 63/64 igen 1/64 tartózkodás Tagok: Bátor Árpád 63/64 igen 1/64 tartózkodás Bódi János 63/64 igen 1/64 tartózkodás Gyenge Katalin 63/64 igen 1/64 tartózkodás Juhász Tibor 63/64 igen 1/64 tartózkodás Lőrincz József 63/64 igen 1/64 tartózkodás Kucsera Károlyné 63/64 igen 1/64 tartózkodás Molnárné Perus Zsuzsanna 63/64 igen 1/64 tartózkodás Az elnökség összetételének változása: A Közgyűlés a 12/2010. számú Határozatával tagsági viszonyuk megszűnésével az elnökségből visszahívja: Kucsera Károlyné, Ősi Molnárné Perus Zsuzsanna, Balatonalmádi A Közgyűlés a 13/2010. számú Határozatával elnökségi tagnak választotta Varga Mihály, 8196 Litér, Petőfi út 3. Molnár Ferenc, 8100 Várpalota, Fehérvári út 4. II. 12/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése az alábbi személyeket nevezi ki elnökségébe: Szabó Balázs Pergő Margit Kőszegi Ilona Bódi János Molnár Ferenc

Lőrincz József, Varga Mihály Gyenge Katalin Bátor Árpád Összesített eredmények, igen szavazatok száma: Szabó Balázs 43 Pergő Margit 45 Kőszegi Ilona 44 Bódi János, 43 Molnár Ferenc, 45 Lőrincz József, 43 Varga Mihály 46 Gyenge Katalin, 45 Bátor Árpád, 45 Az elnökségi tagok nem településeket, hanem szférákat és térségeket képviselnek az alábbiak szerint Kelet-balatoni kistérség Várpalotai kistérség Veszprémi kistérség Közszféra Szabó Balázs Pergő Margit Kőszegi Ilona Civil szféra Vállalkozói szféra Bódi János Lőrincz József Gyenge Katalin Varga Mihály Molnár Ferenc Bátor Árpád Általános szabály szerint az elnökség ülései nyíltak, két döntést hozott zárt ülésen tagfelvétel tekintetében, melyeket azt követően nyilvános közgyűlési határozattal erősített meg a tagság. Az elnökségi üléseken egyhangúlag, vagy jelentős többséggel fogadták el a javaslatokat, általában az előterjesztésnek megfelelően. Ennek oka, hogy a munkaszervezet igyekezett minden előterjesztés magas szakmai színvonalon és megalapozottan elkészíteni. A Döntéshozó Testület szerepét, - mely az ÚMVP (DIT) keretében a minimális pontszámok meghatározásáért volt felelős az elnökség látta el, és az összeférhetetlenség okán keletkező megüresedésekre az alábbi póttagokat jelölte ki:

Döntéshozó testület póttagok: A Közgyűlés 7/2010. számú Határozatával a döntéshozó testület póttagjait elfogadta. A póttagok testületbe hívásáról a munkaszervezet vezető küld értesítést. Kelet-Balatoni kistérségből: Szabó Gergely Kenézné Berei Gyöngyi Tislér Anikó Várpalotai kistérségből Gyapai Zoltán Müller Róbert Az elnökségi üléseken érdeklődők megjelenni nem szoktak, ennek talán az is az oka, hogy minden jelentős kérdésben az egyesület életében a közgyűlés dönt. 2.1.3.3 Hozzászólások és azok figyelembe vételének jellemzői (pl. Éltek-e a tagok véleményezési jogukkal?) A szakmai anyagok, előterjesztések magas színvonalon, egyeztetve készülnek az egyesületnél, így kizárólag kisebb módosítások és pontosítások történtek az elnökségi üléseken. A HPME katalógus összeállításakor, a pontozási szempontrendszer és szint kialakításakor, a pályázati dokumentáció összeállításakor azonban minden esetben érvek és ellenérvek ütköztetésével alakította ki az elnökség azt a szakmai álláspontját és javaslatát, amelyet a Közgyűlés elé terjesztett. A hozzászólások módosítási javaslatok általában elfogadást nyertek, ilyenek voltak a pontozási szemponton belüli pontszámmódosítások. Az elnökség többször is kezdeményezte a civil és vállalkozói szféra tagdíjának jelentősebb mértékű emelését, ezt a közgyűlés nem támogatta, illetve csak kisebb emelések hajtott végre. Továbbá az elnökség nem támogatta a közszféra 2015. évi jelentősebb tagdíjemelését sem. Az elnökség havi tízezer forintos tiszteletdíjat kapott, melyet általában évente egy vagy két részletben fizettünk ki. 2015 első félévében kaptak havi bruttó negyvenezer forintos tiszteletdíjat (nettó 26.800 Ft), azonban júliustól az elnökségi tagok sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést nem vesznek fel.

Amennyiben a HACS elnöksége nem azonos a döntéshozó testülettel, hanem két különböző szervről van szó, úgy a fenti, jellemzést mindkét szervre vonatkozóan el kell végezni. 2.1.4 Felügyelőbizottság bemutatása 2.1.4.1 Felügyelőbizottság összetétele szférák szerint számszerűen és százalékos megoszlásban is, összetétele a települések képviselete szerint, ülések száma, főbb témák, részvételi aktivitás bemutatása, ülések lebonyolításának módja nyílt, illetve zárt ülések száma, témái, zárt ülések aránya (az összes ülés számához képest) A Felügyelő Bizottság választásánál a szférák képviseletére helyezte a Közgyűlést a fő hangsúlyt. 3/2008. Határozat Az egyesület tisztségviselői a következő személyek: Felügyelő Bizottság Elnök: Böröczky Zsolt 63/64 igen 1/64 tartózkodás Tagok: dr. Bogárdiné Kedves Valéria 63/64 igen 1/64 tartózkodás Hebling Zsolt 63/64 igen 1/64 tartózkodás 13/2011 (09.28) Közgyűlési határozat A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Közgyűlése Juhász Tibort nevezi ki a Felügyelő Bizottság elnökének Igen szavazatok száma 40 A Felügyelő Bizottság az egyesület gazdálkodás tevékenységét ellenőrizte évente két ülést tartott, amelyek közül a költségvetés elfogadásakor az elnökséggel együttesen ülésezett. Az éves beszámolók ellenőrzésekor a munkaszervezet irodájában számlaszinten ellenőrizte a számviteli anyagokat, szabályzatokat, majd elkészítette jelentését. Az FB az egyesület beszámolóit és tervezett költségvetését minden évben elfogadásra javasolt. Az FB főbb megállapításai: - az elhúzódó Kifizetési Kérelem bírálatok és utalások jelentős kamatterheket róttak az egyesületre, ezt folyamatosan jelezni kellett a közgyűlés és az IH felé; - egy alkalommal a számviteli politika aktualizálására és árdolgoztatására szólították fel a munkaszervezetet, mely feladatot elvégeztettük.

Az FB kizárólag nyilvános üléseket tartott, azon az elnökön és munkaszervezet vezetőn, illetékes munkatárson kívül más nem jelent meg. Az FB elnöke a könyvelővel rendszeresen személyesen is egyeztetett. 2.1.5 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának bemutatása Helyi Bíráló Bizottságot két alkalommal működtetett az egyesület 2011-ben és 2013- ban. A megalakulás évében HBB létrehozása nem történt, akkor DT-ként működtek. A HBB feladatait az elnökség látta el kiegészülve a DT póttagjaival, így tulajdonképpen csak a név változott. A HBB két féle döntést hozott meg, egyrészről a projektek előminősítését, másrészről a forrásallokáció és forráslekötés szakaszában a minimális ponthatár meghatározását a hozzá kapcsolódó esetleges célterületek közötti átcsoportosításokkal. 2.1.5.1 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának összetétele, tagok száma, szférák szerinti megoszlása számszerűen és százalékos arányban, a HBB tagság változása, póttagok száma, szférák közötti megoszlása; A HBB összetétele: Év * Közszféra számadat százalék (%) Póttagok száma 2011. 2 40 0 2012. 2 40 0 2013. 3 33,33 2 Év * Üzleti szféra számadat százalék (%) Póttagok száma 2011. 2 40 2 2012. 2 40 2 2013. 3 33,33 0 Év * Civil szféra számadat százalék (%) Póttagok száma 2011. 1 20 1 2012. 1 20 1 2013. 3 33,33 1 2.1.5.2 HBB ülések száma, határozatképesség jellemzése, első meghirdetésre határozatképes ülések száma, megoszlása az összes ülés számához képest; A HBB ülései minden alkalommal az első összehívásra határozatképes volt, így ezek száma az összes üléshez képest 100%.