DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ

DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA SZAKMAI VITAANYAG PÉCS, 2012. 01. 25.

TARTALOMJEGYZÉK I. PROBLÉMAFELVETÉS... 3 II. KORÁBBI REGIONÁLIS TAPASZTALATOK AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSÁNAK TERÜLETÉN... 5 III. LEHETŐSÉGEK - DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA... 10

I. PROBLÉMAFELVETÉS Az elmúlt 10 évben a statisztikai adatok tükrében sajnos a Dél-dunántúli régió leszakadása figyelhető meg a kutatás-fejlesztés tekintetében, mind a K+F tevékenységet végző foglalkoztatottak számát tekintve, mind a K+F tevékenység pénzügyi ráfordításait. 1. táblázat Kutató és fejlesztő munkát végzők létszáma fö az országos érték %-ában változás (%) Kutatás-fejlesztés ráfordításai millió Ft az országos érték %-ában változás (%) 2000 2010 2000 2010 2010/2000 2000 2010 2000 2010 2010/2000 Baranya 1 587 1 640 5,69 4,59 103,34 3 351 5 375 3,22 1,73 160,39 Somogy 255 320 0,91 0,90 125,49 555 2 089 0,53 0,67 376,45 Tolna 2 89 0,01 0,25 4 450,00 12 464 0,01 0,15 3 864,17 Dél-Dunántúl 1 844 2 049 6,62 5,74 111,12 3 918 7 928 3,76 2,56 202,34 Magyarország 27 876 35 700 100,00 100,00 128,07 104 229 310 211 100,00 100,00 297,62 Forrás: saját szerkesztés a KSH - Területi statisztikai évkönyv, 2000, 2010 adatai felhasználásával A fenti táblázat adataiból jól megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban, éppen a régióban domináns helyzetben levő Pécs/Baranya teljesítménye maradt el leginkább az országos trendtől, különösen a K+F ráfordítások tekintetében. Ez elsősorban két okra vezethető vissza: az üzleti szféra a régióban nem jelent meg nagyobb K+F kapacitással, a költségvetési szféra (egyetem, akadémia) K+F tevékenysége is lassabb fejlődést mutatott, mint az ország más régióiban. Ennek ellenére még 2010-ben is a régióban K+F munkát végzők 80%-a Baranyában dolgozott és a K+F ráfordítások 68%-a Baranyára esett. Somogy megye az országos átlagnak megfelelő fejlődési pályát mutatott ebben az időszakban, a K+F ráfordítások tekintetében a növekedés meghaladta az országos trendet. Tolna megyének sikerült ebben az időszakban a nulláról elmozdulni egy már látható K+F tevékenység irányába. Másrészt szót kell ejteni a régió innovatív vállalkozásairól is. A régió vállalkozói struktúrája nem kiegyenlített. A nagyvállalati szintet nagyon szűk réteg képviseli, ami az utóbbi időben

inkább szűkül, mint bővül. A külföldi tőkebefektetések a legalacsonyabbak az ország régiói között, a középvállalkozói réteg is fejletlen, bár egy-egy jó példát találhatunk a szerves fejlődésre is, mikor egy kisvállalkozás sikeres hosszútávú növekedést produkál. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében az agrárium és szolgáltatások vannak túlreprezentálva. Érdekes kép rajzolódik ki, ha az elmúlt időszak (2005-2008) regionális innovációs forrásait elnyert kis- és középvállalkozások területi eloszlását megvizsgáljuk, melyet az alábbi térkép ábrázol. 1. ábra Forrás: saját szerkesztés DDRFÜ és NKTH adatok felhasználásával

Sikeres térségek (Pécs és agglomerációja, Kaposvár-Dombóvár térsége), melyekhez közel található egyetem, vagy rendelkeznek működő ipari parkkal, inkubátorházzal, vagy tradicionális feldolgozóipari központok voltak korábban (Bonyhád, Barcs). Másrészt a Régió nagy térségei nem tudtak felmutatni sikere innovációs projektet. Ilyen sikertelen térségek a vidéki és üdülő területeken kívül (Csurgó, Sellye, Tab, Dél-Balaton) olyan régiós viszonylatban középvárosi térségek is (Mohács, Szigetvár, Siklós, Tamási, Dunaföldvár), melyekben jelentős számú vállalkozás található. A sikertelenségnek több oka is lehet: negatív vállalkozói attitűd, információhiány, nem megfelelő pályázati készségek. Összefoglalva: a Régióban és különösen Baranya megyében az elmúlt időszakban a K+F tevékenység tekintetében leszakadás figyelhető meg, a regionális innovációs forrásokat nem sikerült minden évben maradéktalanul eljuttatni a régió kis- és középvállalkozásaihoz, pedig a K+F és az innováció fejlesztése az egyik fontos kitörési pontja lehet a régió gazdaságának fejlesztésében, illetve a foglalkoztatás bővítésében. Az innováció fejlesztését nem segítette elő a támogatási rendszer bonyolultsága, gyakori változása, illetve az össze nem hangolt intézményi/döntéshozói/szakmai szervezetek működése. II. KORÁBBI REGIONÁLIS TAPASZTALATOK AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSÁNAK TERÜLETÉN A régió 2002-2004 között alkotta meg Regionális Innovációs Stratégiáját (RIS), angol és ír szakértők módszertani segítségével, a régióban széles szakmai kör bevonásával, az Európai Unió pénzügyi támogatásával. A RIS megalkotásának koordinálását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) vállalta magára az MTA Regionális Kutatások Központja szakmai támogatásával. A Stratégia legitimitását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elfogadó határozata biztosította.

2004-ben egy jól hasznosítható dokumentum született, mely kijelölte a régió kulcsfontosságú iparágait és ezek fejlesztési irányait: környezet-, kulturális- és egészségipar, élelmiszeripar, gépipar és elektronika, bőr- és textilipar. A stratégiai irányok később több programba is beépültek: Baross Gábor Program, Dél- Dunántúli Operatív Program (DDOP), pécsi Pólus Program. A RIS felvázolt egy kialakítandó regionális innovációt támogató intézmény- és szolgáltató rendszert, melyet az alábbi ábra mutat. 2. ábra Forrás: A Dél-dunántúli régió Regionális Innovációs Stratégiája A Stratégia a meglévő intézményrendszerben gondolkodott, melynek hálózatos együttműködésének fejlesztésében határozta meg a fejlesztés irányát. Két ponton határozott meg beavatkozási irányt. Egyrészt az innovációs transzferfolyamatok és a hálózatos

együttműködés koordinációjára egy Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) felállítását javasolta, másrészt a döntéshozók munkájának segítése céljából Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (RIGB) felállítását javasolta. Mindkét javaslat megvalósult: a RIÜ először a DDRFÜ önálló szervezeti egységeként, majd önálló gazdasági társaságként mind a mai napig működik, a RIGB pedig a DDRFT állandó bizottságaként alakult meg 2005-ben és 2012. január 1-ével a DDRFT megszűnésével fejezte be tevékenységét. A Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság főbb feladatai voltak: (1) Az Innovációs Alap decentralizált keretéből finanszírozott fejlesztési programok előkészítése és végrehajtása területén: - programjavaslatok kidolgozása és szükség szerinti felülvizsgálatának előkészítése; - javaslattétel a meghirdetésre kerülő pályázati kiírások véleményezésére és véglegesítésére; - javaslattétel a pályázatok értékelését végző független szakértők kijelölésére; - a független szakértők értékelése alapján a pályázatokra vonatkozó regionális támogatási javaslatok előkészítése; - a támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése és monitoringja; a programok értékelése; - együttműködés a Nemzetik Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanáccsal, valamint a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (2) Közreműködik mindazon innovációs és gazdaságfejlesztési célú feladatok ellátásában, amelyeket a jogszabályok, valamint az NKTH-val kötött szerződések a Tanács hatáskörébe utaltak. (3) A Bizottság feladatainak teljesítése során kölcsönösen együttműködik a Tanács többi bizottságával. (4) Kapcsolatot tart az országos innovációt segítő támogató intézményekkel és a többi régió hasonló bizottságaival (5) Munkájával segíti és felügyeli a RIÜ-t A RIGB titkársági feladatait a DDRFÜ látta el. A RIGB tagjainak számát a Stratégia 22 főben határozta meg, melyben 6-6 fővel képviseltette volna magát az önkormányzati szféra (megyék, megyei jogú városok), a tudásbázisok (egyetemek, MTA) és a transzferintézmények képviselői (kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, innovációs transzferközpontok), 2-2 fővel a hitelintézetek és országos szervek (Magyar Innovációs Szövetség, kormányzati szerv).

Végül 2005-ben 14 fővel alakult meg a Bizottság: 3 fő képviselte az önkormányzatokat, 2 fő a tudásbázist, 2 fő országos szerveket, 1 fő transzferintézményeket és 6 fő a vállalkozói szférát. A Bizottság összetétele 2009-ben változott jelentősebben, amikor 11 főre csökkent a létszám, a passzívabb vállalkozói réteget képviselő tagok kikerültek, így növekedett az önkormányzati szférát képviselő tagok aránya: 3 fő képviselte az önkormányzatokat, 2 fő a tudásbázist, 2 fő országos szerveket, 1 fő transzferintézményeket és 3 fő a vállalkozói szférát. A Bizottság kohézióját és fő feladatát a decentralizált hazai innovációs források tekintetében végzett döntéselőkészítő munka jelentette. Ez egyrészt egy fontos funkciót jelentett a pályázati rendszeren belül a szakmai értékelések áttekintésével támogatási javaslat kialakítása a DDRFT és az NKTH számára másrészt elszívta az energiákat más tevékenységektől. Az alábbi táblázat mutatja be az egyes években a Régió rendelkezésére álló források nagyságát, illetve a megítélt támogatások főbb összesített adatait. 2. táblázat 2005 2005-2006 2006 2008 2009 Forrás keret DD_KKV Innocsekk DD_KKV DD_KKV DD_IFE DD_INFRA 4 jogcím 535 M Ft 250 M Ft 413,8 M Ft 982,9 M Ft 32,9 M Ft 377,8 M Ft 716,1 M Ft Megítélt támogatás 535 M Ft 971,4 M Ft 380 M Ft 284,5 M Ft 15,3 M Ft 166,1 M Ft 716,1 M Ft Beérkezett pályázatok 56 db 175 db 39 db 39 db 9 db 11 db 59 db száma Támogatott projektek 32 db 57 db 26 db 16 db 5 db 8 db 25 db száma Kihasználtság 100 % 388 % 91,8 % 28,94 % 46,56 % 43,98 % 100 % Forrás: saját szerkesztés RIÜ, DDRFÜ adatok felhasználásával

A fenti adatokból látszik, hogy a forrás nagysága és a támogatási lehetőségek évről-évre nagymértékben változtak, voltak sikeresebb évek, de 2008-ban kevés számú megfelelő pályázat érkezett be, ezért a támogatási rendszer újragondolására volt szükség, mely hatására 2009-ben szintén sikeres év következett. Sajnálatos módon 2007-ben, 2010-ben, 2011-ben nem volt és 2012-ben sincs decentralizált innovációs forrás. Összességében a 2005-2009-es időszakban 169 projekt megvalósulását segítette elő a decentralizált pályázati rendszer összesen több mint 3 milliárd Ft támogatás odaítélésével. A RIS számolt regionális forrásokkal is, melyek az EU Strukturális Alapjaiból, a Dél- Dunántúli Operatív Program (DDOP) keretében állhattak volna rendelkezésre, de a kormányzat döntése értelmében az innovációra fordítható források a központi Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) keretében érhetőek el. A DDOP egy területen tudott forrásokkal segíteni: a klaszterek fejlesztésére 2008-ban 700 M Ft, 2011-ben 700 M Ft, 2012-ben pedig további 500 M Ft áll rendelkezésre. Az alábbi ábra a legutóbb támogatott klaszterek iparági megoszlását mutatja. 3. ábra A ROP keretében támogatást nyert klaszterek iparági megoszlása a Dél-Dunántúli Régióban, 2011-ben (db) Környezetipar 4 Gépipar 3 Egészségipar 3 Üzleti szolgáltatás 2 Kulturális ipar 2 Textilipar 2 Energetika 1 ICT 1 Élelmiszeripar 1 0 1 2 3 4 5 Forrás: MAG Klaszterfejlesztési Iroda

III. LEHETŐSÉGEK - DÉL-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS VEZETŐ EGYEZTETŐ TESTÜLET (DDIVET) KIALAKÍTÁSA Az elmúlt időszakban Magyarországon mélyreható átalakítási folyamatok indultak el. Elég ha csak az új alaptörvényre gondolunk, vagy az új Önkormányzati törvényre, vagy a Területfejlesztési törvény módosítására, ami az ígéretek szerint csak egy átmeneti szabályozást jelent. Változik a közoktatás és a felsőoktatás, helyzete is, valamint a kamarák és az innovációt segítő központi intézményrendszer is. A változásban mindig benne rejlik a jobbítás lehetősége, illetve a gondolati szabadság, a korábbi kötöttségektől való elszakadás lehetősége. Jelenleg még nem kristályosodott ki teljesen az új rendszer, ez némi bizonytalanságot okoz, de lehetőséget is szakmai javaslatok megfogalmazására mely, hogy beépítésre kerülhessen, mindenképpen fogadókézség szükséges a kormányzati döntéshozók részéről. Az EU2020 egyik fontos célja az innováció és K+F erősítése, mely Európa versenyképességének növelésében a legfontosabb tényező lehet a közeljövőben. Ez a tény az erre a területre fordítható támogatási források növekedését fogja magával hozni. A 2014-2020 közötti tervezési időszakra készülő EU Bizottsági jogszabálytervezetekben megjelenik célként, hogy növekedjen az innovációra fordított forrás azokban a régiókban, ahol eddig kisebb abszorbciós képesség mutatkozott ezen a területen. Ezekkel a célokkal ellentétes hatást fejthet ki, ha a helyi vállalkozásoknak nem a régióban, esetleg nem Budapesten, hanem Brüsszelben kell jelentkezniük ezekért a támogatási forrásokért. A fenti lehetőségek és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a RIGB megszűnése teszi szükségessé, hogy gondolkodjunk egy olyan regionális struktúra kialakításán, mely alkalmas a fenti kihívásokra megfelelő választ adni. A Dél-Dunántúli Innovációs Vezető Egyeztető Testület (DDIVET) lehetséges céljai: - a régió innovációs képességének javítása

- az információ csere elősegítése az innovációban érintett szereplők között - az innovációs intézményrendszer hatékonyságának növelése - sikeres innovációs projektek megvalósításának elősegítése - a régió abszorbciós képességének fokozása - egységes innovációs fejlesztési irányok támogatása - az innovációban érintett különböző szereplők (vállalkozások, tudásbázisok, önkormányzatok) közötti kapcsolatok erősítése - a régió tudásbázisainak fejlesztése DDIVET lehetséges feladatai: - a régió középtávú innovációs és gazdaságfejlesztési céljainak, stratégiai irányoknak a meghatározása - innovációs stratégiai irányainak rendszeres időközönkénti felülvizsgálata - régió innovációs folyamatainak nyomon követése, az intézményrendszer, szereplők tevékenységének koordinálása - javaslattétel a kormányzat által készített innovációt érintő tervekhez - lobbi tevékenység a központi kormányzati intézmények felé, pl. decentralizált innovációs források tekintetében - kampány tevékenység és tájékoztatás DDIVET lehetséges tagjai: A DDIVET leendő tagjait az innovációs folyamatokhoz kötődő jelenleg is működő szereplőkből kell kiválasztani. - Önkormányzati szféra o 3 megyei önkormányzat kulcsszereplők, mivel a Területfejlesztési törvény módosításával a kormányzat a területfejlesztési feladatok ellátását bízta rájuk, a korábbi intézmény fenntartó szerep helyett. Jelenleg a feladat ellátásához szükséges kompetenciák kialakítása történik, mely még több hónapig eltarthat. o 3 megyei város, vagy fejlesztési szerve a helyi önkormányzatok feladatai is átalakulnak az új Önkormányzati törvénnyel, mely sok eddigi kötelező

feladatot állami kompetenciába ad, ez a folyamat lehetőséget teremthet a városi önkormányzatoknak, hogy nagyobb súllyal vegyenek részt a helyi gazdaság fejlesztésében. Ezt erősíthetik az európai folyamatok, melyben a következő periódusban erősödhet a nagyvárosok szerepe a gazdaságfejlesztés területén. - Innovációt támogató szféra o DDRFÜ - korábban fontos szereplő az innovációs támogatási források eljuttatásában és a regionális stratégia kialakításában, ez év elejétől állami (NFM) tulajdonba került, még létezik tervezési kapacitása, de valószínűleg a pályázat lebonyolítási szerepe fog erősödni. o DDRIÜ széleskörű munkatapasztalattal rendelkezik az innováció témakörében o Új Széchenyi Programiroda regionális vezetője - kistérségi szinten szervezett megyei irodákkal rendelkező állami szervezet, melynek elsősorban információ nyújtás a feladata a támogatási programokról. o 3 megyei Vállalkozói Központ - Tudásbázisok képviselői o Egyetemek: Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem o MTA régióban működő egységei - Vállalkozások érdekképviseleti szervei, országos szervezetek o 3 megye Ipari és Kereskedelmi Kamarájának képviselői o Magyar Innovációs Szövetség regionális képviselője o Vállalkozások Országos Szövetségének regionális képviselője o Gyáriparosok Országos Szövetségének regionális képviselője

- A Régióban működő klaszterszerveződések o Működő klaszterek képviselői az elmúlt időszakban 2008-ban 5 db, 2011-ben 17 db klaszterszerveződés kapott támogatást - Pénzintézeti szektor o A helyi pénzintézetek (takarékszövetkezetek, DRB Bank) 1 képviselője A tagok számának meghatározásakor figyelemmel kell lenni a működőképességre, 20-30 tagnál többet nem érdemes meghatározni. A tagok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy megfelelően motivált szereplők vegyenek részt a közös munkában. A sikeres munkához elengedhetetlen a megfelelő partneri viszony kialakítása az innovációért felelős kormányzati szereplőkkel.

DDIVET működési feltételei Működési forma: Két alternatíva vázolható fel, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai (1) Jogi forma nélküli szakmai testület: előnye, hogy könnyen létrehozható, működése rugalmasan alakítható, adhoc jellege miatt csak abban az esetben működőképes, ha valamely megfelelő súlyú szervezet magára vállalja az ügy ébrentartását, ebben az esetben nehézséget okozhat a tagok elkötelezettségének, motivációjának folyamatos fenntartása (2) Jogi formában működő szakmai Egyesület (esetleg Alapítvány): előnye, hogy nagyobb elkötelezettséget követel meg az alapítóktól, alkalmas külső források megszerzésére (működési támogatás, pályázati források pl. klasztertámogatás). Hátránya, hogy több munkát igényel a létrehozása, a tagok nagyobb elköteleződése szükséges, meg kell oldani a pénzügyi fenntarthatóságát a szervezetnek. A két alternatíva egy fejlődési pályát is felrajzolhat. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy nincs-e olyan szervezet, melynek átalakításával, kibővítésével megoldható lenne a DDIVET feladatainak ellátása. Menedzsment szervezet: A működés elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő tapasztalattal és kapacitással rendelkező szervezet vállalja fel ezt a feladatot, amihez elő kell teremteni a pénzügyi forrásokat is. A feladatra alkalmas a RIÜ, mivel korábban is végzett hasonló feladatokat, de felvállalhatja valamelyik másik tag is ezt a feladatot, ha tudja biztosítani a funkcióhoz szükséges feltételeket. Fenntarthatóság: A DDIVET esetében a szervezeti és pénzügyi fenntarthatóság kérdése merül fel. Szervezeti fenntarthatóság tekintetében nagyon fontos, hogy a tagoknak legyen erős

motivációjuk, érdekük a Testület fenntartásában és az eredményességben. Ezt a korábbi időszakban a decentralizált innovációs források megléte és egy törvény által létrehozott szervezet jelentette. Ezek a feltételek jelenleg nem adottak, másik szervezet felvállalhatja ezt a szerepet. A munka folytatásához, a menedzsment fenntartásához, mindenképpen szükségesek pénzügyi források, amit elő kell teremteni. Több lehetőség is adott: - valamelyik tag felvállalja, hogy saját működése keretében biztosítja a megfelelő erőforrást; - a tagok közösen vállalják, hogy a működéshez meghatározott forrást biztosítják; - külső támogatási forrást keresnek; Munkaterv: Ahhoz, hogy a DDIVET megfelelőképpen tudjon működni, szabályozni kell a folyamatokat. A tagoknak egy Szervezeti és Működési Szabályzatot kell megalkotni, amit minden tag elfogad és betart. Munkatervet kell készíteni, hogy a célok és a feladatok mindenki számára egyértelműen beazonosítható legyen, amit indikátorok meghatározásával mérhetővé lehet tenni. A Munkatervben rögzített feladatokhoz kell hozzárendelni a megfelelő nagyságú menedzsmentet és pénzügyi forrást..