A helyi fejlesztés jelene és jövője Gondolatok a Közösségi IrányításúHelyi Fejlesztés (CLLD) hazai tervezéséhez Gelencsér Géza Magyar Vidék Szövetség
Tanulságok a 2007-2013 programidőszakból Általánosságban(EU és hazai vizsgálatok): sokféleség, összehangolatlanság, indokolatlan demarkációs sávok ( sivatagterületek ), túlzott bürokrácia és adminisztratív szigor, csökkenőrészvételi kedv, nem segíti a kiegyenlített területi fejlődést Területfejlesztés (NFÜ által végzett 2012. évi értékelés): koordinálatlanság, meggondolatlanság, önkormányzati beruházások = innovációba csomagolt karbantartások, felújítások Társadalomfejlesztés: céltalan, korszerűtlen képzések, nagyobb, központi szervezetek dominanciája ( roma és szegénység business - szektor)
ÚMVP 2007-2013 (LÁSD: a köztes értékelés és az ÁSZ jelentés megállapításai.) Az ÚMVP nem szolgálja megfelelően: - a kiegyenlített területi fejlődést ; - a helyi gazdaság fejlesztését; - a közösségek megerősítését; - a vidék társadalmi problémáinak orvoslását ; - a környezeti fenntarthatóság megteremtését. mindez a gyenge szakmai tervezés + központosított, uniformizáló, túlszabályozott és alkalmatlan megvalósítási rendszer következménye
A vidékfejlesztési csodafegyver
Néhány szemléltetőadalék ÚMVP IV. tengely első pályázati kör: az összes (~ 3000 db) projekt harmada falunap 150 projekt a polgárőrség megerősítésére ÚMVP III. tengely: Viacolort, játszóteret, felújított ravatalozókat, köztéri elemeket és zöldfelületet a magyar vidéknek
Folytatható-e ugyanez a vidék fejlesztés? Az EU 2014-2020 programidőszak elveinek hátterében: áttérés az új paradigmára (fenntarthatóság, lokalizáció) Módszerek a megvalósítás hatékonyságának növelésére: a KIHF (CLLD) széleskörű alkalmazása; komplex, integrált megközelítésmód segítése (multi-funding, KSK); egy térség = egy stratégia (HVS); egyszerűsítés (közös szabályok, egyszerűbb költségelszámolás);
2014-2020 tervezési szempontok Eredmény(hatás)központúság; eredményességi tartalék (5%), felfüggesztés, stb.; a klíma célok nem negligálhatóak (min. költségvetések: EU 20%, EMVA 25%, I pillér 30%) Az eddigi programozási kultúra (kinek mi jár / ki tud többet kihasítani, stb.) nem folytatódhat, helyette lehetne okosan érvelni (víz, szikes/homok területek, erózió, stb., akár mint tematikus alprogramok)
ALAPESZKÖZE: multi-funding CLLD Lokalizáció (több pénzalapot használó, közösségi irányítású helyi fejlesztés) a LEADER evolúciós fejlődésének következő fázisa, a tervezés és megvalósítás helyi szintje. helyi szint megye! rossz értelmezések és kommunikáció= káros interferenciák a tervezésben position paper: el kell kerülni a felülről felfelé történő tervezést
2014-2020 EMVA prioritások 1. Innováció és tudástranszfer (mg, erdő, vidék) 2. Versenyképesség MINDEN mg. típusban és farm életképesség 3. Élelmiszer láncok rövidítése és kockázat (nem csak piaci!!!) menedzsment 4. Mező-és erdőgazdálkodástól függőökoszisztémák restaurációja, megőrzése és fejlesztése 5. Erőforrás hatékonyság/low-carbongazdaság/klíma rezíliencia 6. Szociális befogadás, szegénység csökkentése, gazdaságfejlesztés vidéken
INNOVÁCIÓ Hangsúlyos tartalmi irányok (sem falunap, sem Viacolor ) KLÍMA & KÖRNYEZET (klímaváltozáshoz valóalkalmazkodás, energia és erőforrás hatékonyság) TÁRSADALOM (szegénység, roma integráció, elvándorlás szociális vállalkozások)
A környezeti prioritások kapcsán adaptációa klímaváltozáshoz+hazai agrárium súlya katasztrófa megelőzés >kárenyhítés helyi szint szerepe alapvető; önkormányzati (szociális gazdasági) szerepvállalásra is mód van; könnyen megteremthető a szinergia, pl: halasított víztározók: vízvisszatartás, élőhely, katasztrófa ellenálló képesség növelés, jövedelem özönnövény irtás: biomassza alapú energia, élőhely fejlesztés
A vízvisszatartásról Az árvízvédelem és az öntözés = a végkövetkezmények szintjén való, legköltségesebb beavatkozási mód! Még a lefolyásgyorsítóvízgazdálkodási/szabályozási gyakorlat uralkodik! Kulcsfontosságúbeavatkozási szint: a felszíni kisvízfolyások és a talaj! (50-55 km3 éves csapadék 35 km3 a talaj potenciális víztároló képessége)
A gyakorlószemüvegén keresztül, nem az íróasztal mögül 10 év helyi fejlesztés egy aprófalvas, elszegényedett, külső-somogyi térségben; 10 év helyi gazdálkodói múlt (juh, szántó, öko-gyümölcs); 2005 óta LEADER HACS elnök (szakmai vezető); tájökológiai kutatóként: 5 éve folyó helyi vizsgálatok.
Saját recept a helyi megvalósítási rendszerre Egy fejlesztési központ ( hub ), de: 2 egyesület + 1 szociális vállalkozás 2004: 6 fő önkéntes 2012: 19 fő fizetett munkatárs (11 aprófalu non-profit, közhasznú Kft-je) (17 alkalmazott, 2 megbízásos, 14 fő teljes és 5 fő részmunkaidejű: 2 agrármérnök, 1 vidékfejlesztési mérnök, 2 közgazdász, 1 pénzügyes, 4 szociális munkás, 4 pedagógus, 1 andragógus és 4 szakmunkás)
A helyzetről tömören TÁRSADALOM: mélyszegénység, elöregedés, elvándorlás (képzettek, fiatalok), térségünkben a legrövidebb a férfiak várható élettartama, majdnem minden második aktív korú ember inaktív; GAZDASÁG: szinte csak nagyüzemi növénytermesztés, az is gyarmatosított, szuboptimális üzemméretű családi gazdálkodók, rendkívül gyenge vállalkozói szektor; KÖRNYEZET: a természeti erőforrások súlyos degradációja (víz, talaj, biodiverzitás), a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség romlása;
Népesség a gazdasági erő szempontjából A vidéki népesség öregedési trendje
Népesség a gazdasági erő szempontjából A vidéki népesség öregedési trendje
Szociális terhek 100 aktív korú keresőre jutó aktív korú, nem dolgozó, segélyezett
Roma népesség
Néhány fontosabb belsőerőforrás gyarmatosítottságának foka a Koppányvölgyben belső erőforrás gyarmatosítottság foka termőföld közel teljes = 80% biomassza (vékonyfa, szalma) Veszélyben! szélenergia nagymértékű = 25% geotermikus energia Veszélyben! rönkfa közel teljes = 80% háztáji termelőkapacitás még kihasználatlan nagyüzemi mezőgazdasági termékek közel teljes = 80% helyi agro-biodiverzitás még kihasználatlan képzett/tehetséges helyi fiatalok teljes = 95-100 % közművek teljes = 95-100% napenergia még kihasználatlan táji vonzerő nagymértékű = 25%
Környezet Természeti erőforrások (klíma adaptációalapjai!) degradációja: - súlyos talajerózió (domboldalakon 150-250 t/év/ha) - helytelen vízgazdálkodás (visszatartással ellentétes hatások: lefolyás gyorsítás, stb) -felszíni vizek vegyszer és tápanyagszennyezése Teljes fosszilis energia függőség
Helyi meggondolások a kilábaláshoz Az aktív korúinaktívak reintegrációja és a fogyás megállítása (fiatalok helyben maradása + betelepülés ösztönzése) létfontosságú; a helyi élelmiszer és energia (biomassza alapú) termelésnek kulcsszerepe van; klasszikus helyi ( place-based ) fejlesztés kell, wellness hotelekkel (lásd ROP) a helyzet nem fog változni...megoldás?
Egy konkrét, helyi megoldási példa (Koppány program) Integrált megközelítésmód, valós paradigmaváltás: innováció és tudástranszfer klíma adaptáció(víz visszatartás, talajregenerálás) fenntartható erőforrás gazdálkodás (megújuló energia) versenyképesség növelés (FH/ha és GMO fehérje kiváltás) helyi, egészséges élelmiszer előállítás agro-biodiverzitás megőrzés népességmegtartás (jövedelem) betelepülés segítése ( középosztályt vidékre )
SAJNOS EGYELŐRE MEGVALÓSÍTHATATLAN: MERT több OP konstrukcióiból is alig lehet összerakni (ÚMVP, GOP, KEOP, TÁMOP), amelyek ráadásul nincsenek szinkronban; nincs innováció támogatás, finanszírozás, stb. komplex rendszereket kellene finanszírozni, nem felaprózott projekteket multi funding CLLD!
HOGYAN TERVEZZÜNK, MILYEN SZEMÜVEGGEL?