LOGISZTIKA-KONTROLLING SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap 3 II. A szaklétesítési kérelem indoklása 4 Az új szak létrehozásának indoklása 4 1. A szakképzettség várható hasznosítási területe, munkaerő-piaci, társadalmi igény a várható szakemberszükséglet bemutatásával 4 2. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon 5 3. A szak képzési céljának és követelményeinek a szakterület és más szakterületek rokon szakjaival történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek meghatározása 5 4. Annak bemutatása, hogy a meglevő szakok képesítési követelményei nem elégítik ki az új szak által elérni kívánt célt, az új szak tanterve nem illeszthető bele a meglévő szakok képesítési követelményei által megadott keretbe, tehát feltétlenül új szakot kell létrehozni 6 5. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézményben 6 A szakindítás indoklása 7 6. A végzők iránti regionális és/vagy országos igény prognosztizálása (a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával) 7 7. Az adott szakon folyó képzés helyzete országos szinten (felvételi keretszámok más felsőoktatási intézményekben, az ott végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a szak jövője, a szakon folyó képzés kínálatának változása országos szinten az indítás után) 7 8. A felsőoktatási intézménynek a képzés szerkezetét, a hallgatói létszám alakulását, a belső munkaerő kihasználását befolyásoló céljai a szak indításával 7 III. A szak tanterve és tantárgyi programok leírása 9 1. Logisztika kontrolling szakirányú továbbképzési szak tantervi előlapja 9 2. A szak mintatanterve esti tagozaton 10 3. A szak mintatanterve levelező tagozaton 11 4. Tantárgyi programok 12 IV. Mellékletek 17 1. számú melléklet: Az Óbudai egyetemoktatási Bizottságának a szak létesítését véleményező határozata 2. számú melléklet: Az Óbudai Egyetem Szenátusának a szak létesítését kezdeményező határozata 3. számú melléklet: A Logisztika Kontrolling szakirányú továbbképzési szakképzési és kimeneti követelménye 2
I. Adatlap 1. A bejelentő felsőoktatási intézmény : Óbudai Egyetem 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. A képzésért felelős kar: Keleti Károly Gazdasági Kar 2. A szak megnevezése: Logisztika-kontrolling szakember Szakirányú továbbképzés 3. Szakirányú továbbképzés szintje: főiskolai 4. A képzési terület megnevezése: gazdasági 2012. Prof. Dr. Rudas Imre rektor 3
II. A szaklétesítési kérelem indoklása Az új szak létrehozásának indoklása 1. A szakképzettség várható hasznosítási területe, munkaerő-piaci, társadalmi igény a várható szakemberszükséglet bemutatásával A logisztika az emberiség modern történelmével egyidős gyakorlati tudomány, amely napjainkban az élet minden területén újra előtérbe került. Az ellátási, inkluzíve anyag-, információ- szolgáltatás- és általában erőforrás-áramoltatási tevékenységek és folyamatok a modern társadalom alapvető igénye. A logisztikai folyamatok és tevékenységek hatékonysága pedig azt jelenti, hogy mindezt tervszerűen és ellenőrzött módon, a megfelelő időben, helyen és elfogadható, azaz a lehető legkisebb költségráfordítással kell megvalósítani. Ez utóbbi feltétel tejesítésének alapja a kontrolling, egybeépítve a logisztikával: így jön létre a logisztikai kontrolling koncepciója. A logisztika kontrolling a logisztikai tevékenységek hatékony megtervezésére, lebonyolítására, folyamatos ellenőrzésére és szabályozására irányuló komplex tevékenyég, amely egyúttal új tudással és szemlélettel rendelkező szakembereket igényel a gazdaság minden területén. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva és a nyitott nemzetgazdaság koncepcióját követve az európai logisztikai rendszer szerves része, mondhatni a régió logisztikai központja. Ez a helyzet makroszintű logisztikai ismeretek és alkalmazások bővítésének igényével jár. Vállalatgazdasági szinten a termék előállítás és szolgáltatás területén a fejlődés az értékteremtő folyamatok rendszerszerű és hatékony megszervezése a gyártási és szolgáltatási logisztika áramlási és hatékonysági koncepcióját hozta előtérbe. Ezért a logisztika hatékony művelése megköveteli a mikro szintű logisztika kontrolling megjelenését és alkalmazását. A konvergencia, mint jelenség a fejlett világ országaiban, különböző szakterületeken egyre inkább tapasztalható. Az említett folyamat megjelent a logisztika és a kontrolling vonatkozásában is. Mind elméleti megközelítésben, mind pedig a gyakorlatban a két szakterület erőteljesen összefonódik. Ezen tendenciák felismerése, valamint a termelő és szolgáltató vállalkozások által folyamatosan jelzett szakember igény vezette intézetünket a Logisztika Kontrolling Szakirányú Továbbképzési Szak létrehozására. 4
Fentieket összesítve, kurzusonként mintegy 30 hallgató jelentkezése várható a Logisztika Kontrolling Szakirányú Továbbképzési Szakra, akik végzés után alkalmassá válnak a logisztikai folyamatok tervezési, szervezési, fejlesztési, ellenőrzési és értékelési feladatainak ellátására. 2. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon A logisztika és a kontrolling térhódítása Európában és az egész világon is jól megfigyelhető, mondhatni a globalizáció szükségszerű velejárója. A két szakterület önálló fejlődési pályát fut be, miközben kísérletek vannak újra és újra a szakterületek összekapcsolására és együttes fejlesztésére. Az elmúlt években számos kiváló szakembernek köszönhetően a logisztika mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból előtérbe került a vállalati gazdálkodás területén. Természetesen ez elmondható kontrolling vonatkozásában is. A logisztika a vállalat különböző területein szétszórtan elhelyezkedő, de a termék fizikai mozgatásához kapcsolódó tevékenységek, koordinálását végzi. Felismerve azt a tényt, hogy ezek a funkciók nem függetlenek egymástól, tehát rendszerszemlétetű megközelítés a célravezető. Ugyanakkor a két terület - a logisztika és a kontrolling - sok tekintetben egymástól bizonyos mértékben elkülönülve működik. A logisztikai szakemberek viszont gyakorlati munkájuk során többször szembesülnek azzal, hogy a kontrolling szemlélet és a kontrolling módszerek és eszközök ismerete, valamint alkalmazása hatékonyabbá tehetné tevékenységüket. Ezért fontos - a logisztikai funkciók összehangolása mellett - ezeknek, a tevékenységeknek a minél szorosabb összekapcsolása a kontrolling folyamatokkal. 3. A szak képzési céljának és követelményeinek a szakterület és más szakterületek rokon szakjaival történő összehasonlítása, illetve a karakterisztikus különbségek meghatározása A logisztikai munkálatok a szállítás, a raktárgazdálkodás, az anyagmozgatás, a választék kialakítása, az összeszerelés, a csomagolás stb. - csak jelentős ráfordítás mellett valósíthatók meg. Ez indokolttá teszi a logisztikai költségek elemzését, valamint a helyes és hatékony költséggazdálkodás kialakítását. A logisztikai folyamatok szervezésének, tervezésének a vállalati tervekkel és a pénzügyi folyamatokkal való összehangolása a logisztika- kontrolling feladata, és fő jellemzője. 5
A szakirány képzési célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik képesek a vállalaton belüli logisztikai rendszer és a vállalatokat átfogó ellátási láncok irányítására, valamint a logisztikai folyamatok kontrolling szemléletű elemzésére és felügyeletére. Fontosnak tartjuk a gyakorlatorientált képzést és a hallgatók szakiránynak megfelelő rendszerszemléletének kialakítását. A várható logisztika kontrolling szakember igény 50-60 fő/év. Az új szakirány megjelenése jelenleg hiánypótlónak tekinthető, miután a logisztikai képzés és a kontrolling képzés egymástól elkülönült, önálló fejlesztése figyelhető meg. A kettő összekapcsolása a fejlődés új irányát nyitja meg a leendő hallgatók előtt, és reális gazdasági, vállalti igényeke kielégítését szolgálja. 4. Annak bemutatása, hogy a meglevő szakok képesítési követelményei nem elégítik ki az új szak által elérni kívánt célt, az új szak tanterve nem illeszthető bele a meglévő szakok képesítési követelményei által megadott keretbe, tehát feltétlenül új szakot kell létrehozni A jelenleg meglévő szakok a különböző szinteken a logisztika és a kontrolling szakterületet külön fejezetekben tárgyalják, ráadásul a logisztika műszaki szakterületen és gazdasági, menedzsment szakterületen is megjelenik. Ezért a kettő összekapcsolása a menedzsment ismeretek új aspektusában jelent továbbfejlesztési irányt, amely mindenképpen vonzó lehet nemcsak a leendő hallgatók, hanem a vállalkozások számára is. Ezt az igényt egyetlen jelenleg is meglévő szak sem tudja ilyen módon kielégíteni. A szakirány indítása illeszkedik az egyetemi célkitűzéshez, amely a teljes továbbképzési rendszer fejlesztését és korszerűsítését kívánja megvalósítani, valamint a kidolgozott tanterv rendszerben kezeli a szakirányú továbbképzési szak oktatását. 5. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézményben Az intézetünk szakirányú továbbképzés területén már korábban jelentős tapasztalatokat szerzett. A 90-es években és a 2000-es években is jelenlegi vezető oktatóink - kandidátusi értekezésekben fejlesztették a logisztika és a kontrolling szakterületeket, és összekapcsolták javaslat szintjén a logisztikát és a kontrollingot, és megjelent a logisztika kontrolling a különböző publikációkban. 6
Jelenlegi képzési rendszerünkben egy-egy tantárgy keretében megjelenik a logisztika kontrolling fogalma, lényege, mint alapismeret a további fejlődéshez. A BSc képzést követő szakirányú továbbképzésnek tehát van mire építeni, és erre az igény rendszeresen meg jelenik. A szakindítás indoklása 6. A végzők iránti regionális és/vagy országos igény prognosztizálása (a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával) Korábbi szakirányú továbbképzéseinkben a végzetteknek elhelyezkedési gondja nem volt, hiszen a jelentkezők döntő többsége munkahelyének támogatásával (képzési díj, tanulmányi szabadság, előléptetési lehetőség, stb.) iratkozott be posztgraduális képzéseinkre. Jelentős mértékben támaszkodtunk és ezután is igényeljük azoknak a vállalati szakembereknek az észrevételeit, akikkel az intézetünk kapcsolatban áll, illetve együttműködik. Ezek a vállalati kapcsolatok is megerősítést adtak a végzett hallgatóink szakmai ismeretének bővítésére. Több oktatónk vesz részt vállalati szakmai tanfolyamok szervezésében és oktatásában, valamint végez szakértői tanácsadást. A szakirányú továbbképzés gazdaságosan 25-30 fővel indítható, a várható létszámot ennek megfelelően adtuk meg két kurzusra (50-60 fő). A kurzusok indítását a jelentkezések függvényében tavasszal és ősszel bontva is tervezzük. A szakterületen működő cégek visszajelzéséből kitűnik, hogy ez a létszám összhangban van a cégek szakember igényével. 7. Az adott szakon folyó képzés helyzete országos szinten (felvételi keretszámok más felsőoktatási intézményekben, az ott végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a szak jövője, a szakon folyó képzés kínálatának változása országos szinten az indítás után) A továbbképzés illeszkedik a nemzetközi felsőoktatási normatívák elvárásaihoz. Az élethosszig tartó tanulás elvét tartja szem előtt, és emellett az új kihívások életben tartják az oktatók érdeklődését, valamint fejlődését az adott szakterületen. A tervezett kurzus létszámok nem befolyásolják érdemben a meglévő szakok piaci helyzetét, az egyetem kapacitását és kifejezetten a jelenleg meglévő piaci rés kitöltésére irányul. Ilyen értelemben a képzési kínálat színesítését, teljességét is szolgálja. 8. A felsőoktatási intézménynek a képzés szerkezetét, a hallgatói létszám alakulását, a belső munkaerő kihasználását befolyásoló céljai a szak indításával Az Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Karának Szervezési és Vezetési Intézetét a Logisztika Kontrolling Szakirányú Továbbképzési Szak kidolgozásában és 7
indításában elsősorban a szakma rendkívül gyors fejlődése és az ebből következő a képzésre vonatkozó igény vezette. A felsőfokú alapképzésben résztvevő hallgatóink, vagy korábban végzettek továbbképzését szolgáló új képzés lehetőséget teremt a hallgatói létszám megtartására, esetleg növelésére a más területen bekövetkező csökkenés kiegyenlítésére. A képzés formája illeszkedik a nemzetközi felsőoktatási normatívák elvárásaihoz. A szak indítása nem csak a hallgatóknak nyújt lehetőséget új szakmai ismeretek elsajátítására, hanem elősegíti és ösztönzi az oktatóink érdeklődését és fejlődését az adott területen. Ezáltal a BSc és MSc képzéshez szükséges szakoktatás és posztgraduális szakképzés megfelelő színvonala is folyamatosan biztosított. Az új szakirányú továbbképzés az oktató és kutató munkaerő jobb, minőségi kihasználását, szakmai fejlődését is elősegíti, miközben a közismerten mérsékelt jövedelemszerzési lehetőségeket is bővíteni szándékozik. Az intézet és a kar szellemi kapacitása, felkészültsége és aktivitása biztosított az új továbbképzési szak elindításához és magas színvonalú fenntartásához. 8
III. A szak tanterve és tantárgyi programok leírása 1. Logisztika kontrolling szakirányú továbbképzési szak tantervi előlapja Képzési cél: Az alapképzési szakon szerzett ismeretekre illetve kompetenciákra építve, a továbbképzés során olyan gyakorlati ismeretek átadása, amelyek birtokában a jelentkezettek képesek lesznek a logisztikai funkciók koordinálása mellett, a logisztika és a kontrolling összekapcsolására, és rendszerben történő alkalmazására. Képzési idő: két félév Jelentkezés feltétele: BA/BSc, vagy ezzel egyenértékű (korábbi) végzettség Megszerzendő kreditek száma: 60 Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: logisztikakontrolling szakember Szakmai gyakorlat: nincs Az ismeretek ellenőrzése: félévközi jegy, vizsga, záróvizsga A szakdolgozati téma kiadásának feltétele: 45 kredit megszerzése Záróvizsgára bocsátás feltétele: A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek szakdolgozat, diplomamunka teljesítése nélkül eleget tett, és az előírt krediteket megszerezte. A záróvizsga részei: Egy komplex kérdéssor és a szakdolgozat védése. A záróvizsga eredménye: A komplex kérdés és a szakdolgozat védés eredményeinek egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítése: A záróvizsga eredménye alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: Kiváló 4,51-5,00 Jó 3,51-4,50 Közepes 2,51-3,50 Elégséges 2,00-2,50 9
2. A szak mintatanterve esti tagozaton MINTATANTERV Szakirányú továbbképzés, logisztika-kontrolling szak Esti tagozat óraszámokkal ; követelményekkel (k.); kreditekkel (kr.) heti össz. Félévek Kód Tantárgyak óra kr.. 1. 2. ea tgy l k kr ea tgy l k kr A Alapismeret és szakmai törzsanyag 14 18 6 6 2 18 GSVÜGLK1EB Üzleti gazdaságtan 4 5 2 2 0 v 5 GSVSMLK1EB Stratégiai menedzsment 4 5 2 2 0 v 5 GSVVSLK1EB Vezetői számvitel és kontrolling 4 5 2 0 2 v 5 GSVVALK1EB Szabadon választható I. 2 3 0 2 0 f 3 B Speciális szakismeret 14 27 1 1 0 4 5 5 2 23 GSVKMLK1EB Kontrolling módszertan 2 4 1 1 0 f 4 GSVKILK2EB Kontrolling információs rendszerek 3 4 1 0 2 f 4 GSVLKLK2EB Logisztika - kontrolling 2 4 1 1 0 f 4 GSVKJLK2EB Kereskedelmi jog 1 4 1 0 0 v 4 GSVLRLK2EB Logisztikai rendszerek szervezése 2 4 1 1 0 v 4 GSVAKLK2EB Anyagellátás és készletgazdálkodás 2 4 1 1 0 v 4 GSVVALK2EB Szabadon választható II. 2 3 0 2 0 f 3 C Szakdolgozat 2 15 0 0 0 0 0 0 2 0 0 15 GSVSDLK2EB Szakdolgozat 2 15 0 2 0 f 15 Összes óraszám 30 60 7 7 2 22 5 7 2 38 vizsga (v) 3 3 Félévközi teljesítmény (f) 2 4 Összes követelmény 5 7 Előtanulmányi rend Szabadon választható tárgyak: I. Üzleti kommunikáció Érvelés és tárgyalástechnika Üzleti etika EU ismeretek II. Ellátási lánc menedzsment Vevőkapcsolat menedzsment Kaizen menedzsment Környezetgazdaságtan 10
3. A szak mintatanterve levelező tagozaton MINTATANTERV Szakirányú továbbképzés, logisztika-kontrolling szak Levelező tagozat óraszámokkal ; követelményekkel (k.); kreditekkel (kr.) félév össz. Félévek Kód Tantárgyak óra kr.. 1. 2. ea tgy l k kr ea tgy l k kr A Alapismeret és szakmai törzsanyag 125 18 125 0 0 18 GSVÜGLK1LB Üzleti gazdaságtan 35 5 35 0 0 v 5 GSVSMLK1LB Stratégiai menedzsment 35 5 35 0 0 v 5 GSVVSLK1LB Vezetői számvitel és kontrolling 35 5 35 0 0 v 5 GSVVALK1LB Szabadon választható I. 20 3 20 0 0 v 3 B Speciális szakismeret 125 27 15 4 90 0 20 23 GSVKMLK1LB Kontrolling módszertan 15 4 15 0 0 v 4 GSVKILK2LB Kontrolling információs rendszerek 20 4 0 0 20 f 4 GSVLKLK2LB Logisztika - kontrolling 15 4 15 0 0 v 4 GSVKJLK2LB Kereskedelmi jog 15 4 15 0 0 v 4 GSVLRLK2LB Logisztikai rendszerek szervezése 20 4 20 0 0 v 4 GSVAKLK2LB Anyagellátás és készletgazdálkodás 20 4 20 0 0 v 4 GSVVALK2LB Szabadon választható II. 20 3 20 0 0 v 3 C Szakdolgozat 15 0 0 0 0 0 0 2 0 0 15 GSVSDLK2LB Szakdolgozat 30 15 0 2 0 f 15 Összes óraszám 280 60 140 0 0 22 90 7 20 38 vizsga (v) 5 5 Félévközi teljesítmény (f) 2 Összes követelmény 5 7 Előtanulmányi rend Szabadon választható tárgyak: III. Üzleti kommunikáció Érvelés és tárgyalástechnika Üzleti etika EU ismeretek IV. Ellátási lánc menedzsment Vevőkapcsolat menedzsment Kaizen menedzsment Környezetgazdaságtan 11
4. Tantárgyi programok Üzleti gazdaságtan Az üzleti gazdaságtan tárgya, alapfogalmai. Az üzleti vállalkozás alapítása, jogi formái. A vállalati működésben érdekeltek szerepe, hatása az üzleti vállalkozás működésére. A külső érdekeltek, az üzleti vállalkozások piaci környezete. Az állam és a vállalkozások kapcsolata. A gazdaságpolitika fogalma. Az állam funkciói. A gazdaságirányítás alaptípusai, a gazdaságpolitika eszközrendszere. Külső érdekeltek. Helyi közösségek, civilszervezetek és stratégiai partnerek, természeti környezet Az üzleti döntések alapjai. Tervezési, szervezési, ellenőrzési döntések. Az emberi erőforrással való gazdálkodás. Termelés és szolgáltatás. Beruházás, mint a műszaki fejlesztés hordozója. Szervezeti döntések, a szervezeti struktúra kialakítása. Pénzügyi tervezés, a tőkeszükséglet meghatározása. Ellenőrzési döntések, controlling, reporting. Az üzleti számvitel alapjai és felépítése. Francsovics Anna Kadocsa György: Vállalati gazdaságtan, Amicus kiadó, Budapest 2009. H. Schmalen (fordította Agárdi I.): Általános üzleti gazdaságtan, Axel-Springer Kiadó, Budapest, 2002. Chikán A.: Üzleti fogalomtár, Alinea Kiadó, Budapest, 2003. Stratégiai menedzsment A vezetés- szervezés elméleti és módszertani ismeretanyagára alapozva fontos, hogy a hallgatók megismerkedjenek az üzleti és nem üzleti szervezetek környezeti változásokhoz való hosszú távú alkalmazkodásának kérdéseivel. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mai stratégiai gondolkodás kialakulásának folyamatával, valamint a stratégiai vezetés koncepciójával, elemeivel. A stratégiai vezetés elméletének, módszertanának, a szervezetek stratégiai viselkedésének megismerésén túlmenően gyakorlati példákon keresztül, esettanulmányok feldolgozásával mélyíthetik el ez irányú ismereteiket. A korszerű stratégiai gondolkodás és stratégiai viselkedés nélkül sem az üzleti, sem pedig más, nem üzleti szervezetek nem lehetnek hosszú távon életképesek. Bartek-Lesi-Bartók-Czakó-Gáspár-Könczöl-Pecze: Vállalati startégia - Alinea Kiadó, Budapest, 2007. Marosán György: Startégiai menedzsment Cédrus Kft. Vezetői számvitel és kontrolling Vezetői számvitel szerepe a kontrollingban. Kontrolling fejezetei. A vezetői számvitel szerepe és jelentősége a vállalat irányításában, fejlődési irány. A költségszámítás, a számvitel és a költségek viselkedésének vizsgálata. Erőforrás allokáció és kapacitásköltség, a költségközpontok alapjai. A termékek ára, költsége és nyereségessége. Költségszámításon alapuló vezetői döntések. A teljesítmények és költségek decentralizációja, feltételei. A kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámok rendszere, az önálló üzleti egységek teljesítményének mérése. A pénzügyi teljesítmény mérése, eredménymutatók, hatékonysági mutatók. A teljesítmény pénzügyi mutatószámai, mint a befektetés arányos hozam (ROI) és a gazdasági hozzáadott érték (EVA). Teljesítménymérés nézőpontok szerint. Ösztönzési rendszerek. Éves operatív tervezés. Formális modellalkotás. 12
Dr. Francsovics Anna: Controlling elmélet és módszertan. Budapest, 2008. Robert S. Kaplan Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan. Panem- Business Kft., Budapest, 2003. Kontrolling módszertan A tárgy oktatása során a hallgatók - korábbi alapismereteire alapozva - képet kapnak az informatikával támogatott kontrolling nyújtotta lehetőségekről, alkalmazásának módjáról és szükségességéről. A fontosabb részterületek a teljes körű minőségirányítás (TQM), a szervezetek radikális átszervezése (BPR), teljes bekerülési költség (TCO), projekt menedzsment, különös tekintettel az információs rendszerek, valamint a kontrolling rendszerek tervezésére, szervezésére és bevezetésére, ezek módszertani vonatkozásaira. Halassy Béla dr.: Ember - információ - rendszer. IDG, Budapest, 1996. Harold Kerzner: Project management, A Systems Approach to Planning, Scheduling and Controlling. Ninth Edition, John Wiley and Sons, 2006. ISBN 978-0-471-74187-9 Tenner - DeToro: BPR - Vállalati folyamatok újraformálása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Kontrolling információs rendszerek A képzés célja, hogy a hallgatók képesek legyenek egy meglevő kontrolling rendszert átvenni, létrehozni, majd működtetni a szervezet jellegétől, méretétől, helyétől és más környezetei tényezőktől függően. Elméleti rész a kontrolling rendszer szervezéséhez. Kontrolling rendszer követelményei. Moderációs technikák, mint a kontroller transzformációs segítségei. Kontrolling megoldása alkalmazói szoftverekkel (Excel, Access) Számviteli kontrolling egyedi megoldásai. Feladat tervező használata MS Office Project 2007. Kontrolling megoldás BI eszköz felhasználásával. OLAP modell tervezése. Valódi BI üzleti intelligencia rendszerek a számviteli kontrolling megoldásához. Grafikus kontrolling, térbeli informatikai megoldások. SPSS Statisztikai elemző eszközök. IT rendszerek kontrollingja. Dr. Halasy Gyula: Kontrolling rendszerek szervezése BMF jegyzet, kiadás alatt Boda Gy. - Szlávik P.: Kontrolling rendszerek CD-ROM melléklettel KJK-Kerszöv 2005. Logisztika kontrolling A logisztika koncepció és a kontrolling koncepció: a logisztika-kontrolling. Stratégiai és operatív logisztika-kontrolling. Logisztika teljesítmények megfogalmazása és kimutatása. Logisztika költségek kimutatása költséghelyekre. Logisztikai beszámoló jelentések. Logisztikai költségek kalkulációja. Logisztikai jelzőszám rendszerek. A logisztika-kontrolling kialakítása és bevezetése. Jürgen Weber: Logistic-Controlling - C.E. Poeschl V. Stuttgart, 1991. Francsovics Anna: Controlling Elmélet és módszertan, Budapest, 2009 Kovács Z. - Pató G-né Szűcs B.: Logisztikai tevékenységek, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2007. Chikán A. Demeter K. szerkesztésében Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje AULA Kiadó Budapest, 1999. 13
Jürgen P.: Logisztika controlling RAABE Kiadó Budapest, 2008. Kereskedelmi jog Az állam szabályozó szerepe, intézményrendszere. Jogszabály fogalma, jogszabályi hierarchia. A Polgári Törvénykönyv, mint a magánjogi jogviszonyok alaptörvénye, annak szerkezeti felépítése, alapelvei. Természetes és jogi személyek, jogképesség, cselekvőképesség. A tulajdonjogról általában. Tulajdoni formák, a tulajdonjog részjogosítványai. Birtokjog. Kötelmi jog általános alapok. Kötelmek fogalma. Kereskedelmi szerződések általános jellemzői. Szerződések megkötése, annak szükségszerű és lehetséges tartalmi ismérvei, elemei. A kereskedelem szerződéseinek specialitásai. A szerződésszegés, hibás teljesítés. Szavatosság, jótállás. A szerződések megszüntetése. Megszüntetési módok. Egyes nevesített szerződésekről általában, Kártérítés általános szabályai. Barta-Fazekas-Harsány-Kovács-Miskolczi-Ukváriné: Az üzleti élet szerződései UNIÓ 2003. Bíró György: Kötelem jog NOVOTNI 2004. Lemák Ella: Gazdasági jog Nemzet Tankönyvkiadó 2002. Gregóczki-Halmai-Heimné-Lenkovics-Szalay: Jogi alapismeretek BGF-UNIÓ 2005. Logisztikai rendszerek szervezése A logisztikai rendszerek környezete, logisztikai folyamatok és funkciók az ellátási és az értékláncban. A vevő-szállítói kapcsolatok a beszerzési folyamatban, piac- és szükségletelemzés, ár- és értékelemzés. A termelési folyamatok kapacitásai, aggregált szükséglettervezési programok, ütemezés, éppen időben rendszerek. Disztribúciós hálózatok kialakítása, logisztikai szolgáltató központok, a logisztikai kiszolgálás színvonala, teljesítmények mérése. Információ a logisztikai rendszerben, integrált vállalatirányítási rendszerek, gyakorlati logisztikai megoldások. Raktártechnológiai folyamatok, anyagmozgatási rendszerek. Szállítási rendszerek, fuvarozási módok, szállítmányozás és logisztikai szolgáltatás. A közlekedésföldrajz és közlekedéspolitika logisztikai vonatkozásai. Áruismeret és áruazonosítás, csomagolástechnológia, áru- és környezetvédelem, fogyasztóvédelem. Némon Z. Sebestény L. Vörösmarty Gy.: Logisztikai folyamatok az ellátási láncban KIT Kft.. Kiadó Budapest, 2006. Kulcsár B.: Ipari logisztika. LSI Oktatóközpont, 1998 Szegedi Z. - Prezenszki J.: Logisztika-menedzsment Kossuth Kiadó Budapest, 2003. Anyagellátás és készletgazdálkodás Az anyagellátás folyamatának vizsgálata, a készletek komplex elemzése. A készletekhez kapcsolódóan a mérleg és eredmény-kimutatás információi alapján, a vállalat készleteinek, készletgazdálkodásának vizsgálata, összekapcsolva az értékesítési forgalom időbeli alakulásával. Hatékony anyagellátás és készletgazdálkodás kialakítása, működtetése elsősorban kontrolling-szemléletű közelítés alapján. Az anyagellátás, és készletgazdálkodás tervezése, a színvonalas vevői kiszolgálás biztosítása, valamint a költségek minimalizálása mellett. Demeter K. és Gellei A. (szerk.) Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje BKÁE Budapest, 2003. Mucsi Barnabás: A készletezés menedzsmentje AULA Kiadó Budapest, 1999. 14
Kovács Z. - Pató G-né Szűcs B.: Beszerzés Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési intézet Budapest, 2007. Üzleti kommunikáció A kommunikáció általános összefüggései. Felkészülés a nyilvános szereplésre. Verbális kommunikáció: tájékoztatás, rábeszélés, meggyőzés, rögtönzés. Személyiségönismeret, emberismeret-kommunikáció. Közlés és befogadás egysége, a folyamat szereplőinek sajátosságai. Az üzenet verbális és nonverbális kódolása. A kódok jellemzői. Az üzleti élet kommunikációs alaphelyzetei. Előadás, tárgyalás, értekezlet, prezentációkon alkalmazott kommunikációs technikák. Dale Carnegie: A hatásos beszéd módszerei - Minerva 1993. Papp Lászlóné: Üzleti kommunikáció, szemelvénygyűjtemény BMF.KGK. 4001 Allan Pease: Testbeszéd - Park Kiadó 1991. Allan Pease: Szó-beszéd - Park Kiadó 1991. Érvelés- és tárgyalástechnika A kommunikáció fontossága, előfeltételek. A hatásos beszéd alapjai. A kommunikáció szerkezete: Az előadó. A beszéd, a hallgató. Felkészülés a nyilvános szereplésre. Magabiztosság fejlesztése. Módszertani ajánlások. Együttműködés a hallgatósággal. Előadásmód, testbeszéd. Előkészített beszéd (rábeszélés, tájékoztatás, meggyőzés). Előkészített beszéd gyakorlása. Rögtönzött beszéd, alkalmi beszédek. Tárgyalási technikák. Rögtönzés és érvelés gyakorlása. Dale Carnegie: A hatásos beszéd módszerei Minerva 1993. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai Szemimpex Kiadó 1998. Allan Pease: Testbeszéd Park Kiadó 1991. Terry Gillen: A meggyőzés mesterfogásai - Bagolyvár Könyvkiadó 1999. Herb Cohen: Bármit meg tud tárgyalni Bagolyvár Könyvkiadó 1998. Üzleti etika Általános etika, jog, erkölcs, gazdaság. Vállalkozások társadalmi felelőssége. Üzleti erkölcs normarendszere és gyakorlata. Az üzleti élet alapelvei: hitelesség, megbízhatóság elve, a hosszú távú kapcsolatok. Az üzleti élet alapelvei: minőség, kölcsönösség, szolgálatkészség, segítőkészség. Az üzleti élet alapelvei: hagyomány- és értékmegőrzés, esztétikum, egészségmegőrzés és környezetvédelem, személyiség- és emberi méltóság tisztelete, a tisztességes versenyszellem, folytonos megújulás és pozitív viszonyulás elve. Etikai térkép, hazai üzleti erkölcsi viszonyok. Nemzetközi üzleti élet etikája. Vállalkozások ökológiai felelőssége. A világot behálózó marketing. Reklámetika. Biztosítási etika. Adómorál, bank- tőzsde etika. Üzleti lobbik, globalizáció. Dr. Barta Tamás-W.Barna Erika: Személyiség, kommunikáció, etika Üzleti etika - Saldo 1994. Hársing László: Bevezetés az etikába - Bíbor Kiadó, Budapest, 1999. David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma Kapu Könyvek, 2006. Ellátási lánc menedzsment Az ellátási lánc, mint a logisztika egyik részfolyamatának tervezése és szervezése során jelentkező kontrolling-megoldások ismertetése. Az ellátási lánc kiépítése és 15
menedzselése. A teljes vevői kapcsolatrendszer a rendelés visszaigazolásától a számlák kiegyenlítéséig kontrolling megközelítésben. Az összes tranzakció (beszállító beszállítójától a vevő vevőjéig) menedzselése. Az ellátási lánc széleskörű értelmezése, az igények megértésétől a megrendelések teljesítéséig. Egy folyamat referencia modell (SCOR) bemutatása. Némon Z. Sebestény L. Vörösmarty Gy.: Logisztikai folyamatok az ellátási láncban MLBKT LFK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Halászné Sipos E.: Logisztika (Szolgáltatások, versenyképesség). Magyar Világ Kiadó, 1998. Némon Z. Sebestény L. Vörösmarty Gy.: Logisztikai folyamatok az ellátási láncban KIT Kft. Budapest 2005. Vevőkapcsolat menedzsment A tematika lényege, hogy erősen épít a korábbi gazdasági és marketing tanulmányokra, valamint gyakorlati oldalról közelíti meg az ügyfélkezelést. Az elméleti alapok szoros kapcsolatban vannak a szervezés, vezetés, marketing tárgyakkal. Marketing és clienting. CRM. Az elégedettség fogalma és értelmezése. Az elégedettséget befolyásoló tényezők. Az elégedettség értelmezése és alkalmazása a gazdaság különféle területein. Mérések, módszerek. Eredmények beépítése a folyamatokba. Belső elégedettség fogalma és fontossága. Az ügyfélszolgálatok szerepe és feladatai. Ügyfélszolgálati formák és elvek. A kommunikáció szerepe az ügyfél-elégedettség kialakulásában. Az elégedett ügyfélkör "haszna. Bohnné Keleti Katalin: Elégedett az ügyfél? Public Press Kft. Budapest, 2005. Erdei Magdolna: Őfelsége az ügyfél Bagolyvár Kiadó 2002. Kaizen menedzsment A KAIZEN azon a japán történelemből, filozófiából, társadalmi eszmei és erkölcsi rendszerekből kialakult Japánban széleskörűen elterjedt és mélyen meggyökeresedett meggyőződésen alapul, miszerint mindenkinek, mindenhol, mindennap, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy élet- és munkakörülményei mai állapotát (ami elvileg sohasem lehet tökéletes) holnapra egy kicsit jobbá tegye. Ez vezetett oda, hogy szemben a nyugati egy-egy nagyberuházás tíz-húszévenként biztosítja az innovációt modellben való gondolkodás helyett a japán vállalati gazdálkodásban egy kevésbé költséges és kockázatos, de folyamatos innovációban gondolkozzanak. Többek között ez a megközelítés (és persze a fegyelmezett japán tömegek mozgósíthatósága, szorgalma és áldozatkészsége), valamint például a TOYOTA több évtizeden át kifejlesztett húzótechnológiát, éppen időben készletgazdálkodást és a gazdaságosan gyártható sorozatnagyság drasztikus csökkenését, valamint egyéb elemeket integráló TOYOTA Production System -e biztosította, hogy a japán autógyártás (és más iparágak is) több területen megelőzték amerikai és nyugat-európai versenytársaikat. Ez az áru, a tőke, a technológia, és a vállalatvezetési kultúra szellemi exportja erőteljes (néha agresszív) növekedéséhez vezetett, de világszerte a konkurensek részéről is készség mutatkozik a hasznos újítások átvételére. Irodalmjegyzék: Jeffrey K. Liker: A TOYOTA módszer - HVG Kiadó Budapest, 2008. Demeter- Gelei Jenei Nagy: Tevékenységmenedzsment AULA Kiadó Budapest, 2008. 16
EU ismeretek Az európai integráció története és fejlődése. Az EU intézményrendszerének története A három pillérre épülő Unió. Az Európai Unió költségvetése. Az egységes piac és a négy alapszabadság. Az EU monetáris politikája. A közös politikák és közösségi tevékenységek. Az EU bővítése Az EU környezetvédelmi politikája és a magyar integráció. Az EU környezetvédelmi akció programjai. Az EU természetvédelmi politikája. Az EU vállalkozás-fejlesztési politikája. Az EU Kutatás-fejlesztési politikája. Az EU Ipar és energia politikája. Az EU Közlekedés politikája. Az EU Regionális politikájának kialakulása, fejlődése. Foglalkoztatás és szociálpolitika. Az EU támogatás politikája. Magyarországi EU támogatások Az EU támogatás politikája. EU támogatási alapelvek, mint az Uniós pályázatok alapkövetelményei. Összefoglaló elemzés. Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról HVG Kiadó Budapest, 2007 Fazekas István: Az EU környezetvédelmi politikája és a magyar integráció - Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006. Flamm Benedek László: Kulcs a sikeres pályázatokhoz - EU Munkacsoport, 2004 Környezetgazdaságtan A tantárgy célja a környezet és a gazdaság összefüggéseinek feltárása, a környezeti gondolkodás fejlődésének gazdaságtörténeti bemutatása, a környezetgazdaságtan eszközrendszerének ismertetése. A hallgatók megismerhetik a környezeti problémák okait, a megoldás lehetőségeit és konkrét esettanulmányok segítségével a hazai, európai és nemzetközi gyakorlatot. Főbb ismeretkörök: A fenntartható fejlődés- A bioszféra, a gazdaság és a jólét kapcsolata. Az eltartóképesség és a gazdaság lehetséges összefüggései / Meadows. A fenntartható fejlődés elvei. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség összefüggései. A környezeti Kuznets-görbék jellemzői. A jólét elemzése, jóléti mutatók- Ökológiai lábnyom. A természeti erőforrások A közjavak túlhasználata : a közlegelők tragédiája. Az újra nem termelhető természeti erőforrások- Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk- Nem kitermelhető természeti javak. A környezet monetáris értékelése. A környezetszennyezés gazdaságtana - Külső gazdasági hatások típusai. A környezetszennyezés két alaptípusa Az externális hatások közgazdasági következménye - Pigou és Coase elméletének környezetpolitikai aspektusai. Környezetpolitikai eszközök- Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás - A környezetvédelem szabályozásának eszközei. A vállalkozások környezeti kockázatai, környezetbarát termékek. Az EU környezetpolitikája A környezeti szabályozás vállalati támogatottsága. Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai - Budapest, Aula Kiadó, 2009 ISBN 978-963-9698-25-3 17
IV. Mellékletek 1. számú melléklet: Az Óbudai Egyetem Oktatási Bizottságának a szak létesítését véleményező határozata 2. számú melléklet: Az Óbudai Egyetem Szenátusának a szak létesítését kezdeményező határozata 3. számú melléklet: A Logisztika-kontrolling szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye 18