Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására nincs szerzıdéses kötelezettség nyilatkozatok állásfoglalások célkitőzések alapelvek ajánlások 1
Közösségi jogforrások Elsıdleges jogforrások: kötelezı alapszerzıdések, kiegészítések, módosítások: Montánunió (Párizs-1951) Római Szerzıdések (EGK, Euratom-1957) Egységes Európai Okmány-1986 Maastrichti Szerzıdés (EU-1992) Amszterdami Szerzıdés-1997 Nizzai Szerzıdés-2000 1970,1972 Költségvetési Szerzıdés Csatlakozási Szerzıdések Lisszaboni Szerzıdés 2007 Közösségi jogforrások Másodlagos jogforrások: rendelet irányelv határozat Acquis Communautaire Nem kötelezı jog Kötelezı jog Nyilatkozatok Állásfoglalások Célkitőzések Alapelvek Ajánlások Elsıdleges jog Másodlagos jog Alapító szerzıdések Rendeletek Irányelvek Határozatok 2
Az EU versenyjoga cél: hatékony verseny védelme és fejlesztése egységes piac védelme a versenykorlátozással szemben Bizottság, Bíróság szabályozza, ellenırzi Bizottságon belül: Verseny Fıigazgatóság Közösségi versenyjog Vállalkozásokra vonatkozó Tagállamokra vonatkozó 1. A vállalati magatartás szabályozása központi elem: Európai Közösségekrıl szóló szerzıdés 81. és 82. cikkelye TILOS: az ár rögzítése a piac felosztása a termelés korlátozása a diszkrimináció a termékek együttes visszatartása a piacról az árukapcsolás 2. A monopóliumok helye az EU rendszerében Tiltja a vállalatok közötti versenykorlátozó megállapodásokat. Pl.: árak, üzleti feltételek rögzítése piac, forrás felosztása eltérı feltételek alkalmazása az elıállítás, forgalmazás, befektetés, fejlesztés korlátozása + ellenırzése 3
monopolhelyzet akkor is, ha a vállalat meghatározó piaci befolyással és erıfölénnyel visszaél nincs konkréten meghatározva csak a visszaélés tilos, maga az erıfölény nem közösségi versenyjog tagállamok közötti kereskedelem nem tagállamközi esemény nemzeti versenyhatóságok a kartell-megállapodások semmisek kivétel: ha hozzájárulnak az EU gazdaságának fejlıdéséhez, árutermelés, forgalom javulása, mőszaki fejlıdés mentesítés Bizottság egyedi v. csoportos elbírálás alapján 3. Cégfúziók ellenırzése fúzió = vállalati összefonódás 1990-es rendelet a fúziók ellenırzésérıl TILOS olyan fúzió, amely erıfölényes piaci pozíciót eredményez 3 fı típus horizontális vertikális konglomerátumszerő 4
Brüsszel hozzájárulása szükséges: a cégek éves forgalma világviszonylatban több mint 5 milliárd euró + a részt vevı cégek közül kettınek az EK-n belüli forgalma meghaladja a 250 millió eurót tagállamok versenyhatóságainak hozzájárulása szükséges: ha a fenti összeghatár alatt marad közösségi fúziós eljárás: 2 fázisú 1. fázis: a fúziós rendelet hatálya alá tartozik-e 2. fázis: részletes vizsgálat jogorvoslat: Európai Bíróság A tagállamokra vonatkozó versenyjogi 1. Közvállalkozások minden olyan vállalkozás, amely felett az állam közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyással bír a tagállamok nem hozhatnak a közösségi ba ütközı intézkedést A tagállamokra vonatkozó versenyjogi 2. Állami támogatások TILOS a versenyt torzító állami támogatás SZABAD: szociális jellegő támogatás magánszemélyeknek természeti csapás + más rendkívüli esemény esetén elmaradott térségek támogatása tagállam gazdaságában bekövetkezett zavar esetén gazdasági tevékenység vagy terület fejlesztése kultúra támogatása 5
Magyarország és a versenyjog 1990: elsı versenytörvény elfogadása 1996: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló LVVII. Törvény azóta többször módosították magyar versenytörvény megfelel a közösségi elıírásoknak alkalmazás: Gazdasági Versenyhivatal konkrét ügyekben a Versenytanács dönt Köszönöm a figyelmet! 6