A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói 211. május A kőolaj tavaly nyár óta tartó, s különösen az idei első negyedévben felgyorsuló drágulása az inflációra és a reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásokon túl, egyaránt befolyásolja a pénz- és tőkepiacokat, hozzájárulva a vállalati forrásköltségek emelkedéséhez és az államháztartási hiányok dráguló finanszírozásához. Az olajár szárnyalása, ill. fogyasztói árakba való begyűrűzése többek között fontos szerepet játszott abban, hogy az Európai Központi Bank márciusban a monetáris szigorítás mellett döntött, valamint az Egyesült Államok monetáris hatóságának aggodalmait is erősíti, ami a történelmi trendek alapján növeli a kamatemelés esélyét az Atlanti-óceán túlpartján is (1. ábra). A hosszú ideig mélyponton lévő jegybanki kamatok emelése, főleg egy esetleges kamatemelési ciklus elindulása érdemi változásokat indíthat el a kötvénypiacokon is: egyik oldalról a gyorsuló infláció a növekvő hozamokban, másik oldalról a történelmi mélypontról emelkedni kezdő kamatszintek az egyéb pénz- és tőkepiaci termékek vonzerejének növekedésében érezteti majd hatását. Az olajáremelkedéssel is összefüggésben gyorsuló inflációs környezet és emelkedő finanszírozási forrásköltségek tükrében jó stratégiai döntés volt, hogy az ÁKK az idei devizakötvény-kibocsátási tevékenységét az év elejére koncentrálta. $/hordó 16 14 12 1 8 6 4 2 1. ábra: A WTI-típusú nyersolaj ára és a FED alapkamat együttmozgása Forrás: FED, ICIS WTI olajár (bal t.) FED alapkamat (jobb t.) 1982.1 1983.1 1984.1 1985.1 1986.1 1987.1 1988.1 1989.1 199.1 1991.1 1992.1 1993.1 1994.1 1995.1 1996.1 1997.1 1998.1 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 Az olajár pénzügyi folyamatokban játszott szerepének, ill. a következő hónapokban várható trendek megértéséhez fontos tisztázni, hogy milyen tényezők játszanak, játszottak szerepet annak 21. nyár óta tartó, ill. az idei év elején felgyorsuló rallijában. A fekete arany árának alakulását hagyományosan a kereslet-kínálati fundamentumok mellett a (geo)politikai kockázat (a kereslet és a kínálat meghatározó hányada földrajzilag távol eső régiókban található), ill. az elmúlt évtizedben egyre inkább a spekulatív kereskedés határozza meg. A jelenlegi árrobbanást sok elemző a 28. nyárihoz hasonlóan döntően spekulatív tényezőkkel (ill. az észak-afrikai válsággal) hozza összefüggésbe, véleményünk szerint azonban emellett nem elhanyagolható a fundamentumok alakulása sem, amely hosszabb távon is magas árszínvonalat feltételez. (folytatás a 2. oldalon) 1 1 1 1 A tartalomból Rekord többlet a februári magyar külkereskedelmi mérlegben, a külső konjunktúra dinamikája továbbra is kedvez a hazai exportszektornak... (3. oldal) Nincs pozitív elmozdulás sem a háztartások fogyasztási kilátásaiban, sem a munkaerőpiacon, amely továbbra is erős féket jelent a gazdasági növekedés számára... (4. oldal) A kereskedelmi banki finanszírozási lehetőségek egyre kedvezőtlenebbé válnak, ami növeli a magyar vállalatok regionális versenyhátrányát... (5. oldal) A gyorsuló hazai infláció hátterében a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése és a hazai energiár-emelkedés áll... (6. oldal) A forint erősödése nem állt meg, de lelassult áprilisban, a globális hangulat és a magyar gazdaság javuló megítélése újabb többhónapos árfolyamcsúcsokhoz vezetett... (7. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói (folytatás az 1. oldalról) Kereslet-kínálat. A kereslet növekedésében szerepet játszik a 21. második felétől beinduló és a vártnál gyorsabb ütemű világgazdasági kilábalás, amelynek motorjai egyre inkább azok a feltörekvő gazdaságok (és elsősorban Kína), amelyek nyersanyag- és energiaintenzitása jóval meghaladja a fejlett országokét. A kínálati oldal a fizikai korlátok miatt (kitermelő kapacitások növelésének, újraindításának magas idő- és költségigénye) csak késéssel tudja követni az emelkedő keresletet, ill. a kapacitások kiépítése a gazdasági válság miatt is akadályokba ütközött. A fundamentumok árfelhajtó hatása a tavalyi őszi hónapokban volt jól megfigyelhető, amikor a nyersolaj ára szorosan együtt mozgott a többi nyersanyagéval, azonban a politikai kockázatok megjelenésével és pénzügyi befektetők fokozódó érdeklődésével az év elejétől kezdve az olaj ára elszakadt a többi árucsoportétól (2. ábra). Politikai kockázat. Az észak-afrikai válság az olaj világpiaci árának szempontjából elsősorban politikai bizonytalanságot jelentetett, míg a kínálati oldalon csak átmeneti zavarokat okozott, mivel a térségben egyedül a líbiai kitermelésben (1,3 millió hordó/nap) jelentkeztek számottevő fennakadások, azonban ezt a kiesést a többi olajtermelő ország (elsősorban Szaúd-Arábia) a termelés megemelésével képes volt ellensúlyozni. A politikai kockázatnak azonban megjelent a korábbi szállítási, kitermelési kérdésen túl egy újabb dimenziója: a gazdasági válság, ill. az erősödő szociális feszültségek lehűtésére szolgáló jóléti intézkedések miatt az olajtermelő országok többsége az olajból származó bevételek növelésével kívánja fedezni a költségvetési kiadások megugrását. Spekuláció. A pénzügyi befektetők érdekeltsége különbözik a nyersanyagok világpiacain jelenlévő többi szereplőétől, mivel nem az olaj fizikai megszerzése a céljuk, arra mint pénzügyi instrumentum (határidős termék) tekintenek. Ennek megfelelően üzleti stratégiájukat alapvetően nem a fundamentumok, hanem a piaci és konjunkturális változások diktálják, így a kereskedésben betöltött szerepük növekedésével könnyen elszakadhat az ár a tényleges fizikai kereslet és kínálat által meghatározott szinttől. 17 16 15 14 13 12 11 1 9 8 2. ábra: Nyersnyagárindexek és a kőolaj árának alakulása (21. 1. 1. = 1).1 CRB nyersanyagpiaci index CRB-index (nyersanyagok) 21.2.1 21.3.1 21.4.1 21.5.1 21.6.1.1 21.8.1 CRB-index (fémek) Brent-típusú kőolaj 21.9.1 21.1.1 21.11.1 21.12.1.1 Forrás: Reuters 211.2.1 211.3.1 211.4.1 3. ábra: A részvény- és olajpiacok közötti kapcsolat alakulása (2. 1. 1. = 1) 4. ábra: Spekulatív prémium* a WTI-típusú kőolaj árában 6 12 1 5 4 3 2 1 8 6 4 $/hordó 8 6 4 2 * a WTI-típusú kőolaj spot ára és a 4 hónapos szállításra vonatkozó ár közötti különbség (45 napos gördülő átlag) 2-27 közötti átlag 1 2-2 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 WTI-típusú kőolaj (bal t.) 27.1 Forrás: Reuters S&P 5 (jobb t.) -4-6 2.3 21.3 22.3 23.3 24.3 25.3 26.3 27.3 28.3 Forrás: EIA 29.3 21.3 211.3 Ez történt az idei első négy hónapban is, habár a spekulációs kereskedés mértéke 28-hoz képest mérsékelt maradt. A pénzügyi befektetők olajár alakulásban játszott szerepét jelzi többek között, hogy a kőolaj világpiaci ára a korábbinál erőteljesebben korrelál a pénzpiacok más szegmenseivel (pl. S&P 5 részvénypiaci index) (3. ábra), illetve hogy a határidős szerződések (long) és a jelenlegi (spot) árak közötti különbség megközelítette a 28. nyári szintet (4. ábra). Szintén a spekulatív kereskedés elmúlt hónapokban olajárra gyakorolt súlyát jelzi a május első napjaiban kialakult és sem fundamentális, sem politikai kockázati tényezők által nem indokolt eladási hullám, amely a fekete arany árának közel 1-os zuhanását okozta. Várakozásaink szerint a jelenlegi áremelkedésben fontos szerepet játszó politikai (kockázati), valamint spekulatív prémium is mérséklődni fog a következő hónapokban, azonban a piaci fundamentumok alapján hosszú távon is 1 dollár feletti olajárral számolunk, amely így tartós nyomást fejthet ki az infláción és kamatszinteken keresztül a finanszírozási költségekre mind a nemzetközi, mind a hazai piacokon. A fogyasztói áremelkedés hazai gyorsulása (6. oldal) a lakossági fogyasztás (4. oldal), míg a dráguló hitelek (5. oldal) a vállalati beruházási tervek számára jelentenek komoly akadályt, így a továbbra is dübörgő külkereskedelmi szektor és a külföldi befektetők javuló megítélése (7. oldal) ellenére a belső kereslet jelentősen fékezi a magyar gazdaság növekedését (3. oldal). 2 211. május
Külkereskedelem és ipar Rekord többlet a külkereskedelmi mérlegben, továbbra is kedvező külső környezet A németországi konjunktúra jelenti továbbra is az első számú húzóerőt a magyar gazdaság számára: habár az elmúlt hónapok világgazdasági folyamatokat befolyásoló eseményei (japán katasztrófa, magas olajár, erős euró) a német üzleti várakozásokban is meglátszanak, ez egyelőre csak mérsékelt hatást fejt ki a hazai kivitelre (1. ábra). Az export dinamikus bővülése mellett a stagnáló fogyasztás (lásd 4. old.) alacsony importvonzata továbbra is ellensúlyozza az energia- és nyersanyagimport magas világpiaci árakkal összefüggő növekvő értékét. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság minden idők legnagyobb külkereskedelmi mérleg aktívumát (225,2 milliárd forint) produkálta februárban (2-3. ábra). A feldolgozóipar termelése 15,-kal nőtt februárban. Az exportorientált ágazat teljesítményének bővülése várhatóan tartós marad, köszönhetően az export-megrendelések lendületes (februárban éves alapon 29,-os) emelkedésének (4-5. ábra). Az építőipar továbbra is az alacsony belső kereslet és hitelezési aktivitás foglya: bár az ágazat termelése az előző hónaphoz képest (a kedvezőbb időjárás miatt) 1,7%-kal nőtt, éves szinten 3,-kal csökkent februárban. A kilátások azonban különösen az új megrendelések drasztikus elmaradása (49%-kal csökkent éves alapon) miatt továbbra is kedvezőtlenek (6. ábra). 1. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 11 15 1 95 9 85 8 26.1 26.7 27.1 27.7 IFO-index: 3 hónappal eltolva 28.7, CESifo IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.) 211.7 3 2 1-1 -2-3 -4 milliárd Ft 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2 26.1 26.7 27.1 27.7 28.7 Külker. mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi forgalom bővülése árufőcsoportos bontásban (211. január-február, év/év) Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Élelmiszerek, italok, dohányok Gépek és szállítóeszközök Import Export 1 2 3 4 5 6 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 26.1 4. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések változása * 3 hónapos mozgóátlag, év/év 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 Belföldi megrendelések* (év/év, bal t.) Export megrendelések* (év/év, bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)* 6. ábra: Az új építőipari szerződések és az építőipari termelés alakulása 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 15 1 5-5 -1-15 -2-3 -35-4 25.1 25.5 25.9 ** 3 hónapos mozgóátlag 26.1 ESI: 1 hónappal eltolva, Európai Bizottság * European Sentiment Index (ESI) 26.5 26.9 27.1 27.5 27.9 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Feldolgozóipari termelés - MFB becslés** (jobb t.) 211.5 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 3 2 1 1 - -1-1 -2-2 Új szerződések: 12 hónappal eltolva 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, -17, -2, 27 28 29 21 211 Új szerződések (év/év, bal t.)* Építőipari termelés (év/év, jobb t.)* Építőipari termelés - MFB becslés (jobb t.)* * 12 hónapos mozgóátlag 211. május
Fogyasztás és foglalkoztatás Stagnáló fogyasztás, rezignált munkaerőpiac A márciusi 28 ősze óta nem látott mértékű zuhanást követően valamelyest javultak a konjunktúrakilátások a magyar gazdaságban áprilisban, azonban az üzleti és a fogyasztói bizalom sem tudott visszakapaszkodni a februári szintekig (1. ábra). A háztartások fogyasztása az idei év első felében várhatóan még nem bővül éves alapon (2. ábra). Ez megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is: februárban az értékesítés az előző hónaphoz képest nem változott, míg az egy évvel korábbi értéket csak minimálisan (,-kal) haladta meg (3. ábra). A munkaerőpiac továbbra sem képes elmozdulni a mélypontról: az idén január-március között mért munkanélküliségi ráta (11,) nem sokkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (11,), és a foglalkoztatottak száma is mindössze 13,2 ezer fővel nőtt, a december-februári időszakhoz képest ugyanakkor 1,7 ezer fővel csökkent (4. ábra). Tovább emelkedett a bejelentett új munkahelyek száma, de ez kizárólag az (újra)induló közmunkaprogramoknak tudható be (5. ábra), az új álláslehetőségek száma a versenyszférában stagnál. A feldolgozóiparban az idén átlagosan 25-3 ezerrel bővülhet a foglalkoztatottak száma (éves alapon), ami még így is közel 7 ezerrel elmaradhat a válság előtti szinttől (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 2. ábra: Fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztásának változása (év/év) Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6 1-1 -2-3 -4-5 -6-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8, GKI - Sonda Ipsos Fogyasztói bizalom: 5 hónappal eltolva 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -7, GKI - Sonda Ipsos -8 26 27 28 29 21 211 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom -7-8 26.1 26.5 26.9 27.1 27.5 27.9 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 211.5 Fogyasztói bizalom (bal t.) Háztartások fogyasztása (jobb t.) Háztartások fogyasztása - MFB becslés (jobb t.) 211.9 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása - - - - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.7 - - - - -1-1 125 1 5 25-5 - -1-125 -15 ezer fő 28.7 12, 12, 11, 11, 1, 1, 9, 9, 8, 8, 7, 7, Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * A foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: Foglalkoztatási tervek és a foglalkoztatottak számának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6 8 2 4 ezer darab 5 4 3 2 1 29.3 29.5 29.9 29.11 Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) 21.3 21.5 21.9 21.11 211.3 7 6 5 4 3 2 Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ 1-1 -2-3 -4-5 26.1 Forrás: Európai Bizottság, KSH 27.1 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) Foglalkoztatottak számának változása - MFB becslés (jobb t.) 2-2 -4 ezer fő -6-8 -1 4 211. május
Vállalati forráshelyzet A finanszírozási környezet továbbra is fékezheti a magyar vállalati szektor növekedését A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése alapján a szektor túljutott a válság mélypontján (1. ábra), a bankrendszer azonban a továbbra is magasra értékelt kockázat és a romló jövedelmezőség (magas forrásköltség, különadó, stb.) következtében csak mérsékelten hitelez, a vállalati szereplők pedig főleg a deviza kölcsönök viszszafizetése következtében nettó törlesztők (2. ábra). A vállalati hitelállomány bővülése a térségben egyedüliként Magyarországon nem indult még el, februárban 4,-os volt a hitelállomány éves szintű mérséklődése (3. ábra). A hazai vállalati hitelkamatok tovább emelkedtek, a forinthitelek kamatai 21 eleji szinteket értek el márciusban, míg a bankközi euró források drágulását a bankok az euróhitelek kamataiban is érvényesítik, s e tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is (4. ábra). A térségben megfigyelhető volt márciusban a vállalati hitelkondíciók szigorodása, a magyar hitelkamatok regionálisan továbbra is magasak (5. ábra). A banki finanszírozás problémái és a vállalatok lassan javuló anyagai helyzete felértékelte az állami és EU-s források szerepét Magyarországon (6. ábra), összességében azonban a még mindig nehezedő hitelfeltételek és az ezzel együtt is gyenge kereskedelmi banki hitelezés gátolják a vállalati szektor növekedését. 1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása ezer db 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 18 179 178 177 176 1 174 173 172 171 17 ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) milliárd Ft 1 5 25-5 - -1-125 Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB 1 5 25-5 - -1-125 milliárd Ft 21.3 21.5 21.9 21.11 211.3 * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ 29.4 29.1 21.4 21.1 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 4. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 5 4 3 2 1-1 -2 28.2 28.5 28.8 28.11 29.2 29.5 * euróra konvertált állományok 29.8 29.11 21.2 21.5 21.8 21.11 211.2 Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia 1 1 1 * 3 hónapos bankközi kamatok, MNB 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 211.4 ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 6. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonás céljából említett finanszírozási csatornák* 1 1 1 1 1, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia EU-s forrás 29. június 29. november 211. február Kereskedelmi bankok saját hiteltermékei Kockázati tőke 6 5 4 3 2 1 Egyéb pénzintézetek saját hiteltermékei MFB hiteltermékek 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 Bulgária * említések aránya a forrásbevonást tervező vállalatok között Állami támogatás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 5 211. május
Infláció A nyersanyagárak begyűrűzése okozza az infláció gyorsulását Márciusban a múlt havi értékeknél magasabbra, 2,-ra emelkedett az éves maginfláció, míg a 12 havi fogyasztói árindex négy tizedszázalékponttal 4,-ra nőtt (1. ábra). Az inflációs pálya utóbbi hónapokban tapasztalt emelkedése a nemzetközi trendekkel (2. ábra) mutat összhangot, globális forrása pedig a nyersanyagárak mind szélesebb termékkörbe való begyűrűzése (3. ábra). A februárhoz képest gyorsuló inflációt egyrészt az élelmiszerek, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek (liszt, cukor, kenyér) drágulása okozta: a termelők mindinkább kénytelenek az inputárak emelkedését a fogyasztókra hárítani. Az áremelkedés megugrásához másrészt a háztartási energiaár növekedése járult hozzá (4. ábra). Ennek alakulása tükrözte a kőolajárak szárnyalását, mely a vezetékes gáz árának tavalyi többszöri emelését, továbbá a februári elektromos-energia áremelést vonta maga után (5. ábra). A juttatásokat (prémium, jutalom) nem tartalmazó bruttó kereset növekedése márciusban továbbra is visszafogott volt, a negatív kibocsátási rés nem szűkült (6. ábra), az inflációra tehát továbbra sem hat kereslet oldali inflatorikus nyomás. 1. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 2. ábra: Az eurózóna*, a visegrádi országok* és az USA 12 havi fogyasztói árindexei 1 9% 7% Forrás : KSH 1 9% 7% 7% - *harmonizált árindex Forrás: Eurostat, BLS - - - - 4. ábra: 12 havi fogyasztói árindex főcsoportos bontásban Járműüzemanyag Élelmiszerek Háztartási energia Szolgáltatások Egyéb cikkek* Szeszesitalok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztás cikkek *KSH adatok alapján MFB számítás - márciusi átlagos infláció 1 1 Február Március 1 1 1 5. ábra: A háztartási energia és főbb komponenseinek árindexei* valamint a hazai üzemenyagár alakulása** 12 11 11 1 1 9 9 8 8 ** Ólommentes 95-ös benzin havi fogyasztói átlagára *29 január = 1 38 36 34 32 3 28 26 24 22 29.3 29.5 29.9 29.11 21.3 21.5 21.9 21.11 211.3 26.1 26.7 27.1 27.7 28.7 29.3 29.5 29.9 29.11 21.3 21.5 21.9 21.11 211.3 Infláció Maginfláció Eurózóna Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország USA (jobb t.) 3. ábra: CRB nyersanyagár-indexek és a kőolaj hordónkénti ára 6 17 5 13 4 3 2 9 5 Forrás: EIA, Reuters 1 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 211.4 CRB nyersanyagpiaci árindex CRB-index (élelmiszerek) BRENT-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 6. ábra: Az infláció keresletoldali tényezői Ft/liter 1 1 1 - - - - Forrás: MNB, KSH *az MNB több módszerrel készített előrejelzéseinek összesített sávja **év/év 1 1 1 - - - - 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 29.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I Üzemanyagok (jobb t.) Elektromos energia Háztartási energia (aggregát) Távfűtés Vezetékes gáz Kibocsátási rés* Rendszeres havi bruttó átlagkereset a versenyszférában** Havi nettó átlagkereset a versenyszférában** 6 211. május
Árfolyamok Forint: stabilizálódás áprilisban a márciusi ralli után Az április hónapot javuló globális befektetői hangulat jellemezte (a VIX-index átlaga 16 pont volt), az adósság- és inflációs félelmek azonban kedveztek a biztonságos eszközök iránti keresletnek (az arany világpiaci ára 1536 dollár/uncia áron új rekordot ért el, a svájci frank történelmi szintre erősödött a dollárral szemben) (1. ábra). A magyar gazdaság megítélésének javulása (az országkockázati felár közel egyéves mélypontra süllyedt) támaszt adott a forintnak is, amely azonban nem tudott a márciusihoz hasonló ütemben erősödni (2. ábra). Habár az első négy hónapban a forint volt a térség legjobban teljesítő devizája, áprilisban jobban szerepelt a többi régiós fizetőeszköz (3. ábra), s tovább lazult a forint és zloty árfolyama közötti együttmozgás is (4. ábra). A magyar forint árfolyama a svájci frankkal szemben öthónapos, az euróval és a dollárral szemben pedig 12, ill. 16 hónapos szintre erősödött áprilisban (5. ábra), azonban a további árfolyamerősödés feltétele a szerkezeti reformok újabb részleteinek bemutatása és az annak nyomán növekvő külföldi bizalom. A forint erősödése és a hazai infláció rontotta a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképességét, amit a külső piacokon erősödő infláció nem tudott ellensúlyozni (6. ábra). 7 6 5 4 3 2 1 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára globális kockázatvállalási kedv erősödése 21.2 21.3 21.4 21.5 21.6 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 211.4 211.5 1 6 1 5 1 4 1 3 1 2 1 1 1 * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.) Forrás: LBM, CBOE $/uncia bázispont 45 43 41 39 37 35 33 31 29 27 25 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára, Reuters 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 211.4 211.5 292 289 286 283 28 277 274 271 268 265 262 3. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama* 4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 1 1 3 4,2 1 1 1 99% 9 97% 9 euróval szembeni árfolyamerősödés 1 1 1 99% 9 97% 9 295 29 285 28 2 27 4,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 9 9 * 21.12.31.=1 9 9 265 26 euróval szembeni árfolyamerősödés 3,85 3,8 211.2 211.3 211.4 211.5 21.4 21.5 21.6 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 211.4 211.5 Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty Forint (bal t.) Lengyel zloty (jobb t.) 286 284 282 28 278 276 274 272 27 268 266 264 262 26 21.1 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 21.11 21.12 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 211.2 211.3 211.4 211.5 226 222 218 214 21 26 22 198 194 19 186 182 178 174 7 12 12 11 11 1 1 9 9 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) 27.1 Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 211.4 12 12 11 11 1 1 9 9 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 211. május