F ó k u s z b a n. $/uncia 71,4. a GDP %-ában 62,0. Forrás: MNB, kormany.hu

Átírás

1 A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 211. március F ó k u s z b a n A kockázatvállalási hangulat valós mértéke A világgazdaságban az év első két hónapjában javuló és romló befektetői hangulatra utaló jeleket egyaránt tapasztalni lehetett. A globális kockázati kedv egyik kiemelt mérőszámának tekintett VIX-index válság előtti szintre sülylyedt, a részvénypiacok jól teljesítettek, ezenfelül például a magyar államkötvények iránti külföldi érdeklődés is lendületesen emelkedett mindezek javuló nemzetközi bizalomról tanúskodtak. Ugyanakkor az erősödő kockázatkerülés jeleként a biztonságos eszközök (pl. arany, svájci frank) iránti kereslet sem csillapodott, új rekordot ért el például a frank/dollár kurzus, továbbá az aranyár és a frank/euró árfolyam is a korábbi rekordszint közelébe került. Az ellentmondásosnak tűnő folyamatok hátterében alapvetően a kivárás húzódott meg, mivel az európai (és amerikai) adósságproblémák csak átmeneti nyugvópontra kerültek az év elején a megnyugtató (és végleges) rendezés helyett, továbbá a februárban kirobbant észak-afrikai és közel-keleti feszültségek is újabb jövőbeli kockázatokat (biztonságpolitikai kérdéseket, emelkedő olajárakat, növekvő inflációt) vetítenek előre. A várakozó hangulatot tükrözte, hogy az amerikai tőzsdéken az előző évektől elmaradó alacsony kereskedési forgalom mellett emelkedtek januárban és februárban a részvényárak, ami technikailag is kedvezett a VIX-index csökkenésének. Az év eleji forgalom és likviditás biztosításához, az eszközárak emelkedéséhez a bizonytalan légkörben többek között az amerikai jegybank kötvényvásárlási programja és a távol-keleti országok többlet forráskínálata is hozzájárultak, így az eszközvásárlási program kifutása, illetve az ázsiai érdeklődés lanyhulása ismét visszavetheti a hangulatot, különösen a geopolitikai kockázatok emelkedése és/vagy a világgazdasági növekedés lassulása esetén. Széll Kálmán Terv: új irány a magyar gazdaságpolitikában A Magyar Kormány 211. március 1-én meghirdetett Széll Kálmán Tervének középpontjában az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt magyar államadósság csökkentése áll. A cél eléréséhez a kabinet a következő négy évben 4-os GDP növekedéssel és az idénre tervezett 2,9-os költségvetési hiány fokozatosan 1,9%-osra történő mérséklésével számol. Emellett átalakítások várhatóak a gyógyszerkassza, a rokkantsági és kedvezményes nyugdíjazás, valamint a közösségi közlekedés területén. Mindezt kiegészíti a 212-ben is teljes összegű bankadó (korábban ennek megfelezését tervezték), ill. a társasági adó további mérséklésének elhalasztása (a korábbi tervek szerint 213-től az 5 millió forint feletti nyereségkategóriákban is 19-ről 1-ra csökkent volna az adókulcs). Habár a program szerkezete és iránya előremutató, s hosszabb távon jelentős megtakarításokat eredményezhet az államháztartás kiadási oldalán, a most már biztosan tartós válságadók és a közkiadások mérséklése a beruházások fékezésén és más indirekt csatornákon keresztül fékezőerőt jelenthetnek a gazdasági növekedés számára. A hiánycél teljesülése körül is felmerülnek kockázatok: a hosszú távú átalakítások többlet terhet is rónak a büdzsére. (Például a rokkantnyugdíjra való jogosultság korlátozásával a közmunkaprogramba átterelt személyek (immár) foglalkoztatása pótlólagos kiadást jelent.) $/uncia a GDP %-ában Aranyár, a külföldiek magyar állampapírállománya, ill. a forgalom és a Dow Jones részvényindex alakulása (január-február) Forrás: LBM, ÁKK Világpiaci aranyár (bal t.) Külföldiek állampapír állománya (jobb t.) ,4 62, 59,9 59,8 54,9 52, 58,3 55,6 milliárd $ ,8 59, ,5,2, -,2 -,5 -,7 Átlagos napi kereskedési volumen Dow Jones index átlag napi változása 65,7 66,1 72,3 78,4 8, * 212* 213* 214* Forrás: MNB, kormany.hu Az államadósság alakulása az elmúlt 15 évben és a tervezett adósság-pálya maastricht-i kritérium * terv Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 GDP növekedés A tavalyi év végére lelassult a válságból való kilábalás, az év eleji kilátások azonban biztatóak A tavalyi negyedik negyedéves adatok némileg váratlanul a válságból való kilábalás kifulladásáról tanúskodnak a fejlett országokban (1. ábra). Az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb decemberi időjárás a közép-kelet-európai régió gazdaságainak teljesítményében is éreztette hatását (2. ábra). Habár az általunk előzetesen várttól (2,) elmaradt a magyar GDP bővülése (2,) tavaly október és december között (3. ábra), az idei év első felében a tartósan jó üzleti kilátásokkal párhuzamosan gyorsulhat a növekedés üteme. 211 első félévében átlagosan 2,-os növekedéssel számolunk (4. ábra). A hazai gazdaság motorja várhatóan továbbra is a kivitelre termelő feldolgozóipar marad (5. ábra), míg a lakossági fogyasztás növekedés-dinamizáló hatása egyelőre nem jelentkezik. A gyenge belső kereslethez hozzájárul, hogy a javuló trendet megállítva részben szintén a kedvezőtlen időjárással összefüggésben az ipari fejlesztések erőteljes bővülése ellenére a hazai beruházások a vártnál is nagyobb mértékben zsugorodtak a tavalyi év végén (6. ábra). 1. ábra: GDP növekedés a triád országaiban (év/év) 2. ábra: GDP növekedés a közép-kelet-európai országokban (év/év) Forrás: Eurostat 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II Eurózóna Nagy-Britannia Japán Forrás: Eurostat, CZSO I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV Magyaro. Cseho. Szlovákia Románia Lengyelo. 3. Ábra: GDP növekedés Magyarországon 4. Ábra: A magyar GDP növekedés és az ESI* bizalmi index alakulása 3% - - Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.) MFB előrejelzés (jobb t.) * Economic Sentiment Index, Eurostat 3% % -9% III 29.IV 21.I 21.II Németo. USA 21.III 21.IV 5. Ábra: A gazdasági szereplők várakozásai az egyes szektorokban az OECD Magyarországra vonatkozó bizalmi indexei alapján Bizalmi indexek: 3 hónappal eltolva GDP növekedés (év/év, jobb t.) Fogyasztás Építőipar, OECD MFB előrejelzés (év/év, jobb t.) Feldolgozóipar Szolgáltató szektor 2 6. Ábra: Beruházások alakulása 21-ben a fontosabb ágazatokban Feldolgozóipar 9, IKT szektor -4, Villamosenergia 2, Kereskedelem -6, Szállítás, raktározás -12, Építőipar -6, Ingatlanügyletek -17, Mezőgazdaság -25, Közigazgatás -14, -5, Összesen I-IV. negyedév 21. IV. negyedév 211. március

3 Külkereskedelem és ipar A decemberi megtorpanás ellenére is kedvezőek a feldolgozóipari termelés és export kilátásai A külkereskedelem bővülésének tavalyi év végi lassulása (1. ábra) ellenére többek között az év második felére a közép-kelet-európai országokba irányuló kivitel jelentős bővülésének köszönhetően (2. ábra) a külkereskedelmi mérleg aktívuma meghaladta a 4 milliárd forintot az utolsó negyedévben. A világpiaci árak hatására egyaránt érezhetően emelkedett az élelmiszer export, ill. jelentősen nőtt az energiaimport értéke (3. ábra). A magyar feldolgozóipari termelés váratlan megtorpanása decemberben (4. ábra) a nagyon erőteljes novemberi teljesítményre (készletezésre), a kedvezőtlen időjárásra, ill. a szokásosnál hosszabb év végi leállásokra vezethető vissza. A külső konjunkturális kilátások azonban továbbra is kedvezően alakulnak: a német IFO-index az újraegyesítés óta nem látott magasságokban tartózkodik. Ugyanakkor intő jel lehet a régiós gazdaságok, így Magyarország számára is, hogy egyre kevésbé képesek lépést tartani a németországi lendülettel (5. ábra), amelynek hátterében a szükséges fejlesztések elmaradása állhat. A hazai építőipar öt éve tartó lejtmenete tavaly sem ért véget (21-ben 1,-ot zsugorodott az ágazat teljesítménye) és a kilátások sem kedvezőek miután az új szerződések decemberben közel 3-kal maradtak el a 29-es szinttől (6. ábra). 1. ábra: Az export-import, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulása 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása az egyes relációkban millió millió Külker. mérleg (bal t.) Export vol. (jobb t.) Import vol. (jobb t.) Kína Oroszo. Ázsia* Egyéb*** Németo. * kiv. Oroszo, Kína KKEu. ** Németo., KKEu. EU** ***Afrika, Ausztrália,Amerika, EU-n kívüli Külker. mérleg (jobb t.) Európa 3. ábra: Külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása* az egyes árufőcsoportokban 4. ábra: Feldolgozóipari termelés (év/év) és az új megrendelések alakulása Feldolgozott termékek Gépek, szállítóeszközök Energia Élelmiszer Nyersanyagok * előző év azonos időszakához képest Export rendelés (bal t.) Feldolg. ipari termelés (jobb t.)* Belföldi rendelés (bal t.) * 3 hónapos mozgóátlag 5. ábra: A német üzleti kilátások (IFO-index) és a visegrádi országok ipari termelése 6. ábra: Az építőipari termelés és az új szerződések volumenének alakulása , 1 IFO: 3 hónappal eltolva Új szerződések: 12 hónappal eltolva 2,, -2, IFO-index (bal t.) Magyaro.* Cseho.* Lengyelo.* Szlovákia* * 3 hónapos mozgóátlag Forrás: Eurostat, CESifo Új szerződések (év/év, bal t.)* MFB előrejelzés (jobb t.) , -7, -1, -12, -15, -17, Építőipari termelés (év/év, jobb t.) * 12 hónapos mozgóátlag március

4 Lakossági kereslet és foglalkoztatás Megállt a javulás a munkaerőpiacon, ami a lakossági fogyasztásban is érezteti hatását Elmaradt a várt élénkülés a lakossági fogyasztásban a tavalyi év végén, amit jól jelez, hogy a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan csökkent az utolsó három hónapban (1. ábra). A visszaesésben jelentős szerepet játszottak a világpiaci folyamatok: a fontosabb árucsoportok közül az élelmiszerek és az üzemanyagok eladásai zuhantak leginkább (2. ábra). Bíztató ugyanakkor, hogy a fogyasztói bizalom javulása nem torpant meg, amely összefüggésben állhat az adójogszabályok változásával is (3. ábra). Ez egyébként az év végi fogyasztást is befolyásolhatta, mivel a kedvezőbb személyi jövedelemadó kulcsok miatt a vállalatok egy része januárra halaszthatta az év végi prémiumok kifizetését. 21 végére leállt a kedvező trend a munkaerőpiacon és januárban már emelkedett a munkanélküliségi ráta (4. ábra). Habár az idei év első hónapjában 21,1 ezerrel több munkahelyet jelentettek be 21 decemberéhez képest, ennek hátterében nem a csökkenő trendet mutató piaci állások, hanem az újrainduló közmunkaprogramok állnak (5. ábra). Egyelőre a külső konjunktúra sem képes az elveszett állások nagy részének megmentésére : a feldolgozóiparban 21. decemberben mindössze 4,8 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban, míg 28-hoz képest 52,7 ezerrel kevesebben (6. ábra). 1. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. Ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása az egyes árufőcsoportokban Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) Ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon * üzemanyag és gépjármű eladások nélkül Kisker. forgalom (jobb t.)* Üzemanyag (mozgó átl.) Élelmiszer (mozgó átl.) Nem élelmiszer (mozgó átl.) Ruházati cikkek (mozgó átl.) Háztartási cikkek (mozgó átl.) 4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása , Reuters 25.5 Fogyasztói bizalom (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom (év/év, jobb t.) Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva ezer fő * A foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Foglalkoztatottak számának változása (bal t.)** Munkanélküliek számának változása (bal t.)** Munkanélküliségi ráta (jobb t.) ** előző év azonos időszakához képest 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 6. ábra: Foglalkoztatottak számának változása egyes nemzetgazdasági ágazatokban ezer darab Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: ÁFSZ ezer fő IV 21.IV Egyenleg 4,1 Mezőgazdaság -6,8 Élelmiszeripar -14,7-8,8-1,8 Fémfeldolgozás Számítógép, villamosgép Jármű -31, -21,9 Építőipar Kereskedelem -9,1 Szállítás 35,8-12, -1,4 Szálláshelyszolg. Pénzügy Közigazgatás 19,1 Oktatás,eü., szoc. ellátás március

5 Infláció Továbbra is a nyersanyagárak emelkedése jelenti a legnagyobb kockázatot A fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest januárban 4,-kal emelkedett. A lakossági fogyasztás stagnál, a kibocsátási rés változatlanul negatív, így a maginfláció 21 közepe óta tartósan alacsony tartományban mozog (1. ábra). Az adóoptimalizálási szándékból az idei évre halasztott juttatásokat és prémiumokat nem tartalmazó rendszeres havi bruttó átlagkereset decemberben éves szinten 3%-os növekedést mutatott, ami a béroldali inflációs nyomás hiányát jelzi (2. ábra). A fogyasztói árindex komponenseit tekintve januárban havi alapon legnagyobb mértékben az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok drágultak (3. ábra). Ennek oka egyrészt a világpiaci tendenciákhoz igazodó gabona és más mezőgazdasági termékek árnövekedésének fokozatos begyűrűzése a belőlük előállított élelmiszeripari termékek áraiba (4. ábra), másrészt a nyersolaj kimagasló hordónkénti ára, amely mindkét termékcsoport árképzésében nagy arányban szerepel (5. ábra). Az ipari termelői árindexre is az utóbbi okok hatottak, továbbá a fémek és vegyi alapanyagok árának emelkedése is érezteti hatását (6. ábra). 1. ábra: Az infláció, a maginfláció,* a fogyasztási kiadások éves szintű változása és a kibocsátási rés 2. ábra: A versenyszférában alkalmazásban állók keresetének éves szintű változása I Forrás: MNB, KSH 26. II 26. III 26. IV 27. I 27. II 27. III 27. IV 28. I 28. II Kibocsátási rés Fogyasztási kiadások Infláció Maginfláció* 28. III 28. IV 29. I 29. II 29. III 29. IV 21. I 21. II 21. III 7% 3% - Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Rendszeres havi bruttó átlagkereset 29 Rendszeres havi bruttó átlagkereset 21 Havi bruttó átlagkereset 29 Havi bruttó átlagkereset ábra: Havi alapú fogyasztói árindex KSH főcsoportonként 4. ábra: A fogyasztó- illetve termelői árak éves változása főbb termékek esetében Élelmiszerek Ruházkodási cikkek Háztartási cikkek Szolgáltatások Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztás cikkek Egyéb cikkek, üzemanyag Termelői árak és a burgonya fogyasztói ára Fogyasztói árak *oliva nélkül Olajnövények* Búza Kukorica Burgonya Étolaj Zsiradékok Liszt, dara Kenyér Cukor 4. ábra: A meghatározó 5. ábra: A meghatározó kőolajtermékek* kőolajtermékek* és a hazaiüzemanyagár és a hazai üzemanyagár 29 január 29 bázisú január árindexe bázisú árindexe 6. ábra: Ipari termékek 29. január bázisú árindexei 14 *dollárban denominálva 12 Forrás: EIA, KSH Üzemanyag Brent WTI Élelmiszer, dohánytermék Koksz,kőolaj Vegyi anyag Fémfeldolgozás Ipar összesen Feldolgozóipar összesen Nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok március

6 Vállalati forráshelyzet A dráguló források mellett a kereslet-kínálat is alacsony hitelezési aktivitást eredményez A jegybanki kamatemelések a bankközi forrásköltségek drágulásán keresztül a vállalati forinthitel kamatokba is gyorsan begyűrűztek, míg az euróhitelkamatok viszonylag stabilak maradtak januárban. A magyarországi vállalati forrásköltségek regionálisan továbbra is magasak (1. és 2. ábra). Az újonnan felvett vállalati forinthitelek állománya januárban újra meghaladta a visszafizetett forinthitelekét, ugyanakkor a szektor 21 nyara óta nettó devizatörlesztő, s az árfolyamváltozások hatásától szűrt teljes vállalati hitelállomány szeptember óta csökken. A közép-kelet-európai régióban tavaly általában élénkült a vállalati hitelezés, míg Magyarországon egyelőre nem érte el a hitelkihelyezés a mélypontot (3. és 4. ábra). A gyenge hitelezési aktivitást a bankok visszafogott hitelkínálata és az általában csökkenő forráskereslet is fékezi ez utóbbit az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés is megerősíti (5. ábra). Miután nem tapasztalható számottevő növekedés a problémás vállalatok és hitelek számának alakulásában (6. ábra), a vállalati szektor túljuthatott a válság mélypontján. 1. ábra: Pénzpiaci* valamint vállalati** euró- és forinthitel kamatok 2. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 1, MNB * 3 hónapos bankközi kamatok BUBOR EURIBOR Forint - minimum 5 éves Forint éves Euró - minimum 5 éves Euró -1-5 éves ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva , MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása 4. ábra: Az euróban számolt vállalati hitelállomány éves szintű változása Összes hitel Forinthitel Devizahitel Forrás: MNB Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya vállalatméret szerint 6. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok Forrás: MFB-INDIKÁTOR 29. jún. 29. nov. 21. jún. 52, Mikrovállalatok 35, Kisvállalatok Középvállalatok 47, Nagyvállalatok 6,3% ezer db ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ március

7 Árfolyamok Erősödő politikai és újraéledő gazdasági feszültségek világszerte stabilizálódó forint árfolyam Miközben a nemzetközi részvénypiaci folyamatok a globális kockázati hangulat javulását mutatták januárt követően februárban is, a biztonságos eszközök (arany, svájci frank) iránt erősödő kereslet óvatosabbá váló kockázatvállalási kedvet jeleztek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése, valamint a mélyülő észak-afrikai és közel-keleti politikai feszültségek miatt (1. ábra). A forint/euró árfolyam 211-ben mind az országkockázati felár alakulásával, mind a régiós trendekkel szinkronban mozgott. A januári erősödést követően és a márciusi struktúrális intézkedések bejelentése előtt februárban stabilizálódott az árfolyam (2-4. ábra). A svájci frank növekvő világpiaci vonzereje miatt a forint/frank árfolyam kevésbé süllyedt, míg a váratlanul gyengén teljesítő amerikai dollárral szemben jelentős erősödést ért el a hazai deviza árfolyama (5. ábra). Az árfolyammozgások és inflációs folyamatok révén a magyar gazdaság versenyképessége némileg romlott az előző hónapokban (6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv (VIX-index)* és az arany világpiaci ára 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves államkötvények CDS-felára globális kockázatvállalási kedv erősödése * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.) Forrás: LBM, CBOE $/uncia , Reuters éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) ábra: A forint és a lengyel zloty euró árfolyama 4. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama euróval szembeni árfolyamerősödés 4,2 4,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 3,85 3,8 1 13% % 9 97% euróval szembeni árfolyamerősödés Forint (bal t.) Lengyel zloty (jobb t.) 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása Cseh korona Forint Lengyel zloty Román lej Orosz rubel HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 7 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 211. március