1/36 Vállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) ESZKÖZÖK FORRÁSOK Mibe? Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Honnan? Saját Idegen
2/36 Kft. alapítása 2 MFt gépkocsi, 3 MFt készpénz ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Összes eszköz FORRÁSOK Saját tőke Kötelezettségek Összes forrás
3/36 Tárgyi-eszköz gazdálkodás Tárgyi eszköz (alkatrész, tartozék, pótalkatrész) legkevésbé mobil fokozatosan, több részben adják át értéküket az általuk előállított termékeknek, behatárolják a vállalkozás tevékenységi körét, korlátozzák a gyártható termékek körét és minőségét
4/36 Tárgyi eszközök csoportosítása (számviteli kimutatásokba) fajta szerint ingatlanok, és ingatlan bérleti joga műszaki berendezések, gépek, járművek egyéb berendezések, felszerelések, járművek tenyészállatok beruházások beruházásra adott előlegek tárgyi eszközök értékhelyesbítése
5/36 Tárgyi eszközök csoportosítása rendeltetés szerint üzletkörön belüli üzletkörön kívüli jóléti használat szerint használatban levő használaton kívüli (üzleti tervbe) beszerzés módja szerint új állapotban beszerzett használt állapotban beszerzett bérelt, lízingelt részletre vásárolt
6/36 Tárgyi eszközök élettartama fizikailag lehetséges üzemeltetési élettartam normatív élettartam (gazdasági avulás figyelembevétele) tényleges működési időtartam elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. élettartam gazdaságos élettartam egyszeri (létesítéskori), folyó (üzemeltetési) költségek minimalizálása
7/36 Tárgyi eszközök értékelése könyv szerinti érték újrabeszerzési érték eladási érték hozamok tőkésített összegével számított érték
8/36 Tárgyi eszközök elhasználódása fizikai gazdasági
9/36 Tárgyi eszközök amortizációja Amortizáció költség Funkciói értékátvitel pótlási alap bővítés jövedelemszabályozás
10/36 Tárgyi eszközök amortizációja Amortizáció számítása a vállalkozónak meg kell terveznie előre az egyes eszközeinek terv szerinti értékcsökkenését Típusai időarányos lineáris degresszív progresszív teljesítményarányos
11/36 Forgóeszköz-gazdálkodás Forgóeszközök csoportosítása Készletek áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások anyagok, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha növendék, hízó és egyéb állatok készletekre adott előlegek átsorolt befektetett eszközök Követelések Értékpapírok Pénzeszközök
12/36 Készletgazdálkodás A készletezés feltétele az üzletvitelnek költséggel és kockázattal jár a készletek tartásával viszont a vállalkozás más területein csökkenthető a kockázat.
13/36 Készletgazdálkodás A készletezés célja: a termelési és forgalmazási folyamatok stabilitásának biztosítása a vállalkozás egészének optimális működése érdekében. feladata: a normálisnak tekinthető beszerzési és értékesítési ingadozások kiegyenlítése váratlan helyzetekben az átmenet biztosítása az üzleti lehetőségek kihasználása mind az utánpótlási, mind az értékesítési folyamatban
14/36 Készletgazdálkodás A Szükséglet, mint az idő függvénye lehet: determinisztikus, bizonyos pontossággal előre látható véletlenszerű, de statisztikailag stabil horizontális: az igény a kizárólagos véletlen okokra visszavezethető felhasználások átlaga körüli trendjellegű: hosszabb időszak folyamán egyenletes növekedés vagy csökkenés jellemző szezonális: periodikusan visszatérő időpontokban a szükséglet minimális vagy maximális véletlenszerű és statisztikailag instabil ismeretlen
15/36 Készletgazdálkodás A készletezés költségei: beszerzési költségek: beszerzési ár rendelési költségek: megrendelés előkészítésének és bonyolításának költségei, szállítási költségek, minőségvizsgálat stb. raktározási költségek: raktárfenntartási költségek (amortizáció, bérleti díj, fűtés, világítás stb.), anyagmozgatás költségei, készlet értékvesztése, avulása, eszközlekötési költségek stb. hiány költségei: készlethiány költségei, (termeléskiesés, kötbér, helyettesítési többletköltség, presztízs, elmaradt hozam stb.)
16/36 Készletgazdálkodás Az optimális rendelési mennyiség (q) számítása: Peremfeltételek: a költségek arányosak a szükséglet állandó és ismert (determinisztikus) hiányt nem engedünk meg a szükségletet tételenként szerezzük be, egy tétel megrendelési költsége független a mennyiségtől egy tétel készletezési költsége időegységenként ismert egy rendelés költsége független a rendelések számától az utánpótlási idő elhanyagolható az utánpótlásnak nincs akadálya
17/36 Készletgazdálkodás Az optimális rendelési mennyiség (q) számítása: Periodikus modellt alkalmazva: A vizsgált időszak: (0,T) A (0,T) időszak összes szükséglete: Q Egy beszerzés költsége fix: c1 fajlagos raktározási költség: c2 egy rendelés mennyisége: q két rendelés között eltelt idő: t Kérdés: Mekkora legyen q, hogy Q szükséglet készletezésének összköltsége minimális legyen?
18/36 Készletgazdálkodás Az optimális rendelési mennyiség (q) számítása: 1 Cö(0,T) = n(cbq + c1 + qtc 2) 2 1 Cö(0,T) = ncbq + nc1 + nqtc 2 2 Q Q 1 Q Tq C = c q + c + q c q q 2 q Q ö(0,t) b 1 2 Tq (t = ) Q Q 1 C = Qc + c + Tqc q 2 ö(0,t) b 1 2 C = C + C + C ö(0,t) b 1 2 Q 1 C = Qc, C = c, C = Tqc q 2 b b 1 1 2 2 1 Q C = Qc, C = nc, C = T c 2 n C = MIN, hac = C b b 1 1 2 2 š 1 2 tehát Q 1 c = tqc q 2 amiből 1 2 Q c 1 q = q0 = 2, T c2 1 c n = n0 = TQ 2 c T 1 t = t0 = 2 Q c 2 min ö (0,T) 1 2 b c 2 1 így a minimális készletezési összköltség: C = 2QTc c + Qc
19/36 Készletgazdálkodás Az optimális rendelési mennyiség (q) számítása:
20/36 Készletgazdálkodás
21/36 Készletgazdálkodás
22/36 Készletgazdálkodás KÉSZLET Mekkora legyen? Mennyit? Mikor? KÉSZLETEZÉSI ALAPTÍPUSOK Periodikus Folyamatos KÉSZLETEZÉSI VEGYES TÍPUSRA PÉLDA Figyelőszintes
23/36 Készletgazdálkodás Periodikus
24/36 Készletgazdálkodás Periodikus
25/36 Készletgazdálkodás Folyamatos
26/36 Készletgazdálkodás Figyelőszintes
27/36 Készletgazdálkodás Készletek forgási sebessége Értékesített készletek önköltsége Átlagos készletérték Árbevétel Átlagos készletérték Készletek forgási ideje (átlagos raktározási idő) 1 Készletek forgási sebessége
28/36 Követelések Vevők forgási sebessége Hitelre történő értékesítés árbevétele Átlagos vevőállomány Árbevétel Átlagos vevőállomány Vevők forgási ideje (átlagos beszedési idő) 1 Vevők forgási sebessége (Átlagos vevőállomány = átlagos vevőtartozás)
29/36 Értékpapírok A pénzügy tantárgy foglalkozik ezzel a témával
30/36 Pénzeszköz-gazdálkodás Költségvetés (büdzsé, cash-flow előrejelzés, pénzforgalmi előrejelzés) készítése
31/36 Pénzeszköz-gazdálkodás ÉRTÉKESÍTÉSI TERV A KÉSZTERMÉK KÉSZLETSZINT TERMELÉSI TERV B ALAPANYAG KÉSZLETSZINT BESZERZÉSI TERV KÖZVETLEN MUNKABÉR KÖLTSÉG TERV ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG TERV BERUHÁZÁSI TERV KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY VEVŐI ÁLLOMÁNY BEFEKTETETT ESZKÖZ ÁLLOMÁNY SAJÁT TŐKE ÁLLOMÁNY KÖTELEZETTSÉG ÁLLOMÁNY A B KÉSZPÉNZFORGALMI ELŐREJELZÉS VÁLLALATI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK TERV PROFORMA EREDMÉNY- KIMUTATÁS ÉS MÉRLEG
32/36 Pénzeszköz-gazdálkodás Értékesítési terv Forgalom (db) Árbevétel (Forgalom egységár) Január 200 2000 Február 500 5000
33/36 Pénzeszköz-gazdálkodás Termelési terv Forgalom (db) + Tervezett késztermék zárókészlet állomány Késztermék nyitókészlet állomány Gyártandó mennyiség Január 200 50 20 220 Február 500 40 50 490
34/36 Pénzeszköz-gazdálkodás Beszerzési terv Gyártandó mennyiség (db) +Tervezett alapanyag zárókészlet állomány Alapanyag nyitókészlet állomány Beszerzendő mennyiség Január 220 49 22 247 Február 490 49 49 490
35/36 Pénzeszköz-gazdálkodás Készpénzforgalmi előrejelzés Nyitó készpénzállomány + Készpénzbevételek Összes rendelkezésre álló készpénz Pénzkiadások Számlarendezések Bérfizetések Általános klts-ek fedezése (Ért. cs. nélkül) Többlet (hiány) Minimális készpénzegyenleg Rendelkezésre álló (szükséges) készpénz ± Finanszírozások Záró egyenleg Január 1000 2000 3000 (1500) (1200) (600) (300) (500) (800) 1000 700 Február 700 5000 5700 (1500) (1200) (600) 2100 (500) 1600 (1500) 600
36/36 Forgóeszköz-gazdálkodás Jó-e ha sok készletünk, követelésünk pénzeszközünk van?