MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET ELTE-ÁJK Bolondok 2012-1 -
Alkotmánytörténet/1. tétel A magyar nomád állam és a honfoglalás (17-35. oldal) I. Nemzetségi szervezet kora A társadalmi szerveződés kezdetei - i.e. 1000: önálló magyarság - magyar nép őstörténetének három szakasza: 1. nemzetségi (i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred közepe) 2. törzsi (i.e. 5-6 századig) 3. törzsszövetségi periódus (honfoglalás utánig) - őstörténet egészére az apasági leszármazású nemzetség a jellemző A társadalom alapegységei - vérségi szerveződés egységei: - kiscsalád - nő-gyermek csoport; férfi külső személy, a fegyveres férfiak közösségének tagja - teremtés-ápolás-nevelés funkciók - egy generáció - nagycsalád - vagyon-, vér-, munkaközösség + mágikus egység - egy helyen, egy fő vezetése alatt lakó rokonok - több generáció együttélése - gazdasági funkció (létfenntartó tevékenység kerete) - szakrális funkciók - élén: családfő (ált. legidősebb, vagy legértelmesebb) - család papja - termelés irányitója - közös akciók vezetője - igazság szolgáltatója - öröklés: ált. legidősebb férfi családtag - családanya: nők között ugyanaz., mint a családfő a nemzetségben - nem, kor, közösséghez kötődés foka szerinti rangsor - házközösség (egy háztartás részei) - földközösség (szolgák földdel) - kifelé zárt egység (egyforma részesedés javakban, büntetésekben) - ágak (nemzetségek) - rokonok csoportjai: nincs közös lakóhely, vezetés, gazdálkodás - közös ős tisztelete - exogámia - vérszerződés: fiktív vérrokonná válás - élén: nemzetségfő (eredetileg téli szállásokon vitákat dönt el) - = bő, körülötte kíséret - rendelkezik a közrendű tagokkal (ínek) + a szolgákkal - elkülönült szállás (= állatállomány gondozására, a közösség elszállásolására elfoglalt föld) - létszám: 1000-2000 - nagycsaládok ált. 10-es csoportokba szerveződtek - 2 -
II. A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) A törzsi demokrácia - kialakulása: - katonai jelleg erősödik (nemzetségek közötti viszálykodások, népvándorlások miatt) - minden férfi termelő egyben harcos lesz - felismerés: javak fegyverrel is megszerezhetők - politikai szervek kialakulása, hadi demokrácia - törzs - laza politikai szövetség (nem vérségi alapon) - közös vállalkozások sikerének érdekében x döntési jogosultságokat ruháznak át rá = politikai - igazgatás - de: nincs néptől elkülönült közhatalom - demokrácia: katonai döntésekben - személyes hatalmat nyerü törzsfő (örökletes tisztség) - törzskar (nemzetségek előkelői + kiváló katonák) - vérségi igazgatás helyébe: katonai-politikai adminisztráció - nemzetségeknél fontosabbak a katonai, szomszédsági szervezetek - törzsszövetségek - idegen törzsek és nemzetségek is (cél: hadi potenciál növelése) - új elosztási rend: a hadjáratban való részvétel szerint = differenciálódás (vezérek, kiséret majd hadi beosztás szerint választanak a zsákmányból) - magyar törzsszövetség: 830-as évek Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt - Levedi törzsszövetséget szervez - fejedelemség - Kazár Kaganátus leképezése - két király: 1. kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem) - jelentés: "napot bíró" (nap, vagy nap fia) 2. gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese) - jelentés: "fáklya" - nomád birodalom - a vesztesek betagozódása, vagy idegen népek önkéntes csatlakozása - karcha (horka): sorban a 3. tisztség (bírói funkció) - tarján: főparancsnok - jenő: bizalmas tanácsadó - a honfoglalás korára a tisztségek már öröklődtek - kíséret - a magyar fejedelem körül, több törzs tagjaiból álló elit hadi alakulat - had - törzsfő neve: hadnagy, vagy vajda - = törzs - tisztségek - törzsbíró: kádár (karthasz) - törzsszövetség élén: törzsfők (hadnagyok tanácsa). Kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választ magának vezért - 3 -
- hadszervezet - tizedek, századok, ezredek, tömények rendszere Kalandozások - a megtelepedés utáni hadi vállalkozások - a lovas nomád élet velejárói, a kíséret eltartásának egyik formája - katonai akciók zöme: törzsi vállalkozás - zsákmány = differenciálódás, igy a kalandozások előidézői a vérségi társadalmak bomlásának A honfoglalás - szállásváltás, sokáig különösebb életmódváltozás nélkül - 3 lépésben: 1. 894. gyökérverő akció (Szvatopluk morva fejedelem megsegitésére a frank-bolgár szövetség ellen). egy rész megtelepszik a Felső-Tisza-vidéken) 2. 895. Árpád leereszkedik a Kárpátokból, de csak ideiglenes szállás Erdélyben (7 törzs 7 várat épít) 3. Kárpát-medence teljes megszállása - a kettős honfoglalás elmélete - László Gyula elmélete: 600-as évek közepén is történt "honfoglalás" (kései avarok = fehér magyarok) - régészeti leletekre támaszkodik III. Az állami szerveződés kezdetei A megtelepedés - szállásfoglalás törzsek szerint (centrumban: Árpádok törzse; nyugati vég: horka; k-i vég: gyula - törzsi és nemzetségi centrumok: szigeteken, vagy várakban - gyepü: a törzsek szállásait keretező természetes akadály, mocsaras, erdős vidék - gyepüelve: a gyepük előtt húzódó övezet, lakatlan, vagy ritkán lakott T Az uruszág - törzsi állam, törzsfői centrum (hadviselés, diplomácia, bíráskodás, igazgatás szervei) - származás: a törzsfők elnevezéséből ("ur") - ínek (közrendűek) bizonyos fokú alávetettsége - törzsfő hatalma területi értelmet nyer, fejedelemként irányítják saját uruszágukat azonos erőt képviselő központok (egyesítés: horka törzs Augsburgnál sokat veszít = Árpádok intervenciója = egyesített Dunántúl alap az államszervezéshez) Alkotmánytörténet/2. tétel A szélső nemzetek régiója (41-47. oldal) I. Történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció A megkésettség tényezői félévezredes időbeli elkésettség nyugat-európai államalakulatokhoz képest nyugat: szerves fejlődés, minta nélkül; Közép-Európa: nyugati modell másolása gyors modellkeresés oka: külpolitika. (Nyugat-római Birodalom, Bizánc) gyorsan lebonyolított beilleszkedési akció: néhány évtized alatt - 4 -
befogadás feltételei: királyi méltóság elismertetése a világban, teljes egyházszervezet megléte előzmények, gyökerek teljes hiánya (ill. ha kettős honfoglalás igaz = késői avar alapok) lehetséges alap: uruszág, de István szétrombolja A megkésettség következményei nincs alternatíva, csak felzárkózás, integrálódás, teljes politikai-ideológiai szerkezet importálása modellátvétel a gazdálkodásban: naturális nagybirtok, jobbágyok létrehozása kényszerpozíció a munkamegosztásban (mezőgazdaság, nyersanyag, export) erős rendi politikai-jogi törekvések, rendi provincializmus belső feszültségek = nincs komoly ellenállás expanzív nagyhatalmakkal szemben nincs stabil centralizáció modellmódosítások = állandó kormányzati beavatkozás, helyettesítő eszközök (jog, politika) = politikával erősen átitatódott társ., túlsúlyos ideológia fentről lefelé építkezés Modernizációs törekvések utolérés kényszere, felzárkózás igénye ilyennek tekinthető: Anjouk precentralizációja, Hunyadi rendi központosítása, felvilágosult abszolutizmus magyarországi kísérletei Alkotmánytörténet/3. tétel A magyar patrimoniális állam létrehozása, fogalma és jellemzői (48-54. oldal) I. A patrimoniális monarchia fogalma - megteremtője: von Haller - a patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik - Magyarország: István és utódainak két évszázadon át tartó államszervezete - a királyi hatalom alapja a földbirtoknagyság (vele gazdasági erő + fegyveresek), így az uralkodói hatalommal való szembenállás is ezen alapszik - primitív államüzem: a királyi fölbirtokon nyugvó hatalom = uralkodó magánbirtoka; király az államban = saját birtokainak földesura - teokratikus királyság: az uralkodó szakrális személyiség, a klérus tagja, az egyház feje, Isten kegyelméből uralkodik, a koronázással egyházszervezési jogokat is kap II. A magyar patrimoniális állam - kizárólagosságra törekvés (az összes egyéb birtok együtt kevesebb, mint a királyé) - tisztségek nem járnak javadalmazással (kivéve ispán, de az sem örökölhető) - hűség nem adománybirtokhoz, hanem királyi kíséretben való részvételhez kötődik - személyesség jellemző, hiányzik a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség mozzanata III. A patrimoniális állam működése - Árpádok állama: állammá tágult családrend - királyi udvartartás - 5 -
- királyi kíséret - tagjait a király személyesen választja ki - tisztségviselők (comesek, országos méltóságok) - alkalmi feladatteljesítők - feladata - uralkodó ellátása - kormányzati tevékenység segítése - államirányítás, közigazgatás központi funkcióinak ellátása - igazságszolgáltatás - királyi tanács - feladata csupán tanácsadás, nem kötelezi a királyt - tagjai: bizalmasok, egyedi ügyekben eljáró végrehajtók - tisztviselők - a királyi kíséret tagjai 1. országosak (királyt helyettesítő joggal) - nádorispán - országbíró - vajda - horvát bán 2. udvari tisztségviselők (ellátó-szolgáltató jellegű feladatok) - főlovász - asztalnokmester - pohárnokmester - hírnökök ispánja - királyi udvartartás vándorol (egynapi járóföldenként "depók" = udvarhelyek) - udvarhely = az udvarispán alá tartozó szolgálónépek gazdálkodási területének centruma - a királyi törvénykezés vándorlás látta el feladatait - a bíráskodás az a funkció, amelyben az államhatalom személyes karaktere a legjobban megjelent az alattvaló szeme előtt - ispánok (a patrimoniális királyság helyi szervei) - vár- és ispáni hálózat - kezdetben: katonai-biztonsági okok - majd: adóztatás, közig, igazságszolgáltatás - kettéválik a várispánság (katonai funkció) és a megyésispánság (egyéb) - az ispánok a királyi famíliához, nem vármegyéhez kötődnek még - egyház - politikusok, írástudók, jogismerők innen kerülnek ki - klerikusok keze alatt az egész hivatalszervezet - nem kiharcolta jogait, hanem kapta (de királyé a főkegyúri jog) Alkotmánytörténet/4. tétel A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete [55-64. oldal] I. A patrimoniális monarchia felbomlása - oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése - trónharcok királyi birtokok eladományozása - nagy szerep a karizmatikus vonásoknak (mert nincsenek állandóságot biztosító eszközök) - 6 -
- felbomlik a királyi birtokszervezet, megkezdődik a királyi vármegyék eladományozása - a királyi hatalom csökken, a főurak hatalma nő = a királyi tanács a nagyurak hatalmi centruma lesz, tartományúri centrumok alakulnak ki - kibontakozik az adományrendszer, a hűség egyre inkább a feudumhoz kötődik - uralkodói bevételi források beszűkülnek = pénzrontás, rendkívüli adók, regáléjövedelmek bérbeadása - gregoriánus állameszme: az uralkodói hatalom szekularizációja (VII. Gergely reformjai), a világi hatalom elveszti szakrális vonásait II. A rendek és a rendiség - rend: a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti, melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak; hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik - rendi jogok 1. gazdasági (adómentesség, nemesi birtok bírhatása) 2. politikai (hatalomban való részvétel, tisztségek elnyeréséhez való jog) 3. jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás joga, letartóztatás-mentesség) - az ország rendjei 1. praelati (papság) - immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) - manus mortua (holtkéz, egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetőek) - privilegium fori az ítélkezés joga: klerikus fölött csak szentszék ítélhet, egyházi birtokon élők joghatósága az egyházi bíróság 2. barones (főurak, bárók) - bázisa István idején, kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával (12-13. sz.) - immunitás - bíráskodás joga - vérhatalom joga - jogaikat egyedi kiváltság követelések útján szerzik 3. nobiles (serviensek rendje) - általános rendelkezések útján jutnak jogokhoz: - 1222: Aranybulla (személyes szab, adómentesség) - 1232: kehidai oklevél (bíráskodás joga) - 1267: Béla nemesként hívja meg követeiket az országgyűlésre - 1351: Nagy Lajos oklevele (jogi egyenrangúság, ősiség, kilenced) - 1514: Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése) - 1526: saját királyjelöltjük győz 4. civites (városi polgárok) - csekély szám és erő - kiváltságaik nagy része kollektív privilégium - személyes jogok csak városon belül (némi kivétellel) - nem lesz a központosítás bázisa - rendiség: a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építkezésének fő alapelveit rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat - a patrimoniális monarchia bomlásának periódusára jellemző - korai rendiség: a rendiség azon szakasza, amikor még nem talál rá az állami keretekre III. A rendi-képviseleti monarchia szervezete - 7 -
- rendi állam: az irányításban a király mellett a rendek is szerephez jutnak, háttérbe szorul a főúri tanács - rendi-képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme a centralizáció - Magyarország: Anjou percentralizáció (tartományúri rendszer felszámolása) - Hunyadi-centralizáció: a már létező és definiált rendek fölött egyfajta hatalmi túlsúly kialakítása - rendi dualizmus: a működő rendi-képviseleti állam alapja = a rendek és a központi hatalom közötti relatív egyensúly, rex és regnum szembenállása - törvényalkotás: már nem egyedül a király, hanem a diétán történik - törvény: rendek képviselte érdekeket figyelembe vevő kompromisszumos egyezmény - rendi országgyűlés: személyes megjelenés, tömeges gyűlés - rendi-képviseleti országgyűlés: főrangúak személyesen, többi rendek követek által - a rendi dualizmus garanciái - hitlevél - garanciális dokumentum - király megválasztása fejében szerződéses formában ígéri meg a rendek követeléseinek teljesítését - contractus - öröklési szerződések (csak rendi hozzájárulással érvényesek) - diplomáciai követküldés (király mellett a rendek felhatalmazása is kell) - adómegajánlási jog, költségvetés megjelölése - a rendi dualizmus legtipikusabb konfliktusai: - trónbetöltés - hitlevél tartalmának rögzítése - országgyűlésen előadott sérelmek orvoslásának követelése (gravamen =a rendi előjogok sérelmeinek összefoglalása) - rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem - nádorválasztás - vallásgyakorlás szabályozása - rendi-képviseleti monarchia további jellemzői - az uralkodó királyi hivatalszervezetre támaszkodhat a rendekkel szemben - felértékelődik a kancellária szerepe - egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi értelmiség - központi közigazgatáson belül differenciálódás - helyi közig alapja: nemesi vármegyék - alkotmánybiztosítékok: királyválasztás joga, koronázási eskü, hitlevél kiadása Alkotmánytörténet/5. tétel A Habsburgok abszolutisztikus kísérletei Magyarországon (65-73. o.) - Magyarország állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel I. Az abszolút monarchia kialakulása és lényege - előzmények: - pénzjáradékot fizető jobbágyság eltűnő félben van - a politizáló rétegek helyzete megrendül - 8 -
- a polgárság egy rendi államot lebontó államot finanszíroz - az abszolutizmus feltételei - hadakozás, a hadseregépítés gyökeres átalakítása (szakképzettség, hivatás) = nemesi legitimációs érv (nemesi fegyverforgatás) megdől - expanziós törekvések központi igazgatást igényelnek - diplomáciai és katonai sikerek - abszolutizmus: a monarchiák sajátos formája, amelyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó uralkodó abszolút módon (legibus absolutus, a törvényektől függetlenül) kormányzott - a modern állam első megjelenési formája - a feudális uralkodó rétegek és a polgárság erőviszonyának egyensúlya - merkantilista gazdaságpolitika - az abszolút monarchia jellemzői - adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben - államegyház - fokozott beavatkozás a gazdaságba - állandó állami hadsereg - 2. szakaszában: - beavatkozás a földesúr-jobbágy viszonyba - korlátozza az egyházat (türelmi politika) - szociális intézkedések - rendektől független szakképzett hivatalnokréteg és bürokrata apparátus - a rendi gyűlés mellőzése - egész országot átfogó közigazgatás és birodalmi szervezet - jogegységre törekvés II. A Habsburg-abszolutizmus - korlátai - terület nagy része peremvidék (= elmaradottság) - domináns külpolitika miatt kis hangsúly belső reformokra - anyagi nehézségek - hiányzik az egység etnikum és tradicionális értékek tekintetében - harcias jogoltalmazás a rendek részéről - az abszolutizmus egy modernizációs kísérlet - túlnyomó a formai jegyek jelenléte - központosított adminisztráció, állandó és nagy létszámú hadsereg, állami jobbágyvédelem, céltudatos vám- és kereskedelempolitika, de nem szerves fejlődés eredményeképpen, hanem felülről, erőszakkal - helyi gépezetek fölé építenek központi adminisztrációt III. A felvilágosult abszolutizmus - modernizációs kísérlet - nagy szerep az ideológiának - a felvilágosodást az állam vezeti be - eredményei - jobbágyság védelme a földesúrral szemben - egyházi privilégiumok megszorításai - nemesi kiváltságok megtámadása - szociális, egészségügyi, oktatási reformok - közigazgatás megújítása, modernizálása - merkantilista gazdaságpolitika - 9 -
IV. Az abszolutizmus államának működése - központi és országos vagy tartományi kormányzat hatóságai és hivatalai - uralkodói kincstár - rendiség által megajánlott adókból fenntartott állandó hadsereg - udvari szervek (központi szervek) - tanácsadó szervek (nincs közvetlen kormányzati feladat) - kormányszervek (dikasztériumok) - szakemberek (születési szempont háttérbe szorul) - fajtái 1. általános hatáskörű 2. szakigazgatási udvari kormányszervek - államkancellária - udvari tanács - udvari kamara - Magyarország 1. uralkodói szervek - magyar királyi udvari kancellária - helytartó, ill. tanácsa - 1723-tól a helytartótanács - alárendelve az országos bizottságok - magyar kamara (pénzügyek) 2. rendi közigazgatási szervek - országgyűlés - királyi tanács (magyar tanács) - jozefinizmus reformjai - nagyjából azonos nagyságú kerületek kialakítása - tisztviselői választórendszer átalakítása - tisztségekből hivatalok lesznek, + minősítési rendszer Alkotmánytörténet/6. tétel Az Erdélyi Fejedelemség (74-77. o.) I. Az erdélyi magyar állam - létrejötte (Szapolyai királlyá választása után) a magyar állam kettészakadását eredményezte - független, a bécsi közigazgatáshoz nem kapcsolódó állam, Habsburgokat nem ismeri el hűbérurának - magyar állam közjogi értelemben is II. Az erdélyi állam szuveneritása - szuverenitása némiképp korlátozott (a török csak külpolitikai lojalitást vár el) - belpolitika: teljesen szabad - különleges rendiség: három nemzet (szász-székely-magyar) uniója szerint, ezek követei alkották az erdélyi országgyűlést is. - vallási kérdésekben tanúsított türelem (túlnyomóan protestáns fejedelemség) - 10 -
III. Az erdélyi fejedelmi hatalom - rendi-képviseleti monarchia, de szilárdabb központi kormányzat (fejedelem: legnagyobb földbirtokos) - fejedelmi hatalom: (1) tisztviselő kinevezése, (2) korlátlanul intézi a belügyeket, ill. adott határok között a külügyeket, (3) kincstári bevételek felhasználása, (4) adományozás, nemesi rangra emelés - országgyűlés: fejedelemválasztás, választási feltételek meghatározása, fejedelmi eskü /7. tétel Speciális államalakulatok a magyar alkotmánytörténetben (77-85. oldal) I. A Habsburg-ellenes ellenállás államai A kuruc mozgalmak - a Rákóczi- szabadságharc a legnagyobb Habsburg-ellenes kurucmozgalom kurucmozgalmak: a vasvári békét követő események termékei - Frangepán és Zrínyi kivégzését követően a köznemesség menekült a hódoltsági területekre, Erdélybe - várakból elbocsátott katonák: kis- és középnemesek katonacsapatok: kuruc-harcok időszaka a bécsi abszolutizmus megtorlása, nemesi előjogok személyes megsértése miatt, a kuruc seregek vezérkarát adják, ők a kuruc ideológia talpkövei abszolutizmusellenesség, rendi alkotmány garantálását kívánták - kuruc virtussal szemben Habsburg-pártiak: labancok A felvidéki fejedelemség - a labancok részt vettek Thököly Imre hadjáratában a Felvidéki Fejedelemség kialakításában sikersorozat a hegyaljai-felkelésben Thökölyt Magyarország királyává nevezte ki a török szultán innentől datálható a Felvidéki Fejedelemség Thököly a fejedelem és csak a magyarországi részek ura címeket használta - célja : a rendi centralizáció volt - országgyűlést többször összehívta, fejedelmi tanácsot mellőzte, annak helyébe saját katonatisztjeit helyezte, rájuk hallgatott - fennállás: török hatalom függvénye Thököly véglegesen elkötelezte magát a török mellett - Peremvidék Erdélyhez hasonlóan semleges zónaként funkcionált - de a kuruc seregek demoralizálódtak, anarchia lett úrrá centralizációs kísérletnek vége lett A Rákóczi-szabadságharc - Rákóczi- szabadságharc: abszolutizmus tombolása ellen, féktelen megtorlás és adóteher, a hadsereg visszaélései, rendi intézmények mellőzése miatt - Rákóczi a birtokaira, jobbágyaira támaszkodott, kitűnő diplomata volt és célja a nemesség megnyerése volt, elgondolásai: nemzeti királyság megteremtése, kiszakadás a Habsburg Birodalomból - Habsburg oldal: mellékfrontot jelentett a spanyol örökösödési háború - Rákóczi nagy súlyt fektetett a francia kapcsolatokra, de csak némi anyagi segítséget tudott - 11 -
kicsikarni dilemma a belpolitikában: vajon a francia államépítés szolgáljon mintaként vagy pedig a Thökölyéhez hasonló centralizációs politika? - 1705. első országgyűléstől végül a rendi-képviseleti monarchia tiszta modellje valósul meg konföderáció alakult ki, Rákóczi a vezérlő fejedelem, de hatalmát a szenátorok korlátozták - Rákóczi kísérletezett a reguláris haderő felállításával, de nincs anyagi forrás jobbágy katonák ügye: érdekegyeztetések csak ha a háború győzelméig szolgálnak, akkor kapnak hajdúszabadságot - a katonai vereség nem jelentette a szabadságharc követeléseinek bukását Pálffy János tábornok és Károlyi Sándor paktumának köszönhetően generális amnesztiát hirdettek megvalósult: a régi rendi jogok visszaállítása, nemesi alkotmány megerősítése szabadságharc jó eredménnyel zárult A pártok - a magyar pártok szerveződése közjogi kérdés - központi hatalom körül csoportosuló pártok: bécsi centralizációs politika szemben a rendinemesi alkotmányvédő magatartással konfliktushelyzet: a vármegyékben (pl. tiszai mamutbirtokos bárók) védik a magyar alkotmányt, jelszó a magyar függetlenség; rendi politizálásba kezdenek szemben az arisztokrácia és nemesség pártosodásával, akik a bécsi udvar árnyékába bújtak (pl. klérus, mágnások stb.) II. Horvát-szlavónország államisága - országterület: azon területek, melyekre a magyar főhatóság kiterjed - magyar állam: regnum, anyaország: szűken vett Magyarország + kapcsolt-alávetett országok (Horvátország, Dalmácia) + hűbéres országok (Bosznia, Bulgária, Halics) - a kapcsolt-alávetett országok: saját közigazgatás, de nem szuverén államhatalom - Horvátország, Dalmácia: sajátos jogállás, perszonálunió Dalmácia - egykori római jogra támaszkodó városok közössége, történeti önkormányzati jogaik alapján éltek: Trau, Zara, Ragusa városai - 1105. Könyves Kálmán meghódítja kereskedelmi kiváltságokat ad nekik, adómentességet, de a magyar király fősége jellemző Horvát Királyság = Croatia - Szt. László óta magyar korona joghatósága alatt, de meghagyták a horvátok régi kormányzatát, a zsupánságokat - magyar király nevezi ki a horvát bánt - külön rendi gyűlés: sabor - 16. sz. közepétől: katonai határőrvidék Szlavónia = Tótország - 11. század: Magyar Királyság fennhatósága alá kerülnek, királyi magánbirtokként (patrimoniális uradalom részeként) - nemzetségi szervezet fennmaradt - zsupánok helyére ispánok - ifjabb királyság és hercegség intézményesítése itt - Zsigmond alatt: horvát-szlavón bán -17. sz.: Dalmát-Horvát-Szlavónország: egységes tartományként, mint a magyar korona része - főrendjei személyes meghívottak a magyar felsőtáblára - 12 -
- saját jogalkotás a jogszabályoknak nem ellenében - közgyűlésnek joga volt náluk statútum alkotásra, illetve autonóm igazságszolgáltatás volt jellemző, a báni tábla mint felsőbíróság üzemelt /8. tétel A királyi jogkörök változása a magyar alkotmánytörténetben 1848 előtt (93-100. oldal) I. Államfő intézménye - kell egy összefogó, irányító államfő intézménye - egy ideig kazár hatásra kettős fejedelemség, majd kiemelkedik a kende-kündü vagy a gyula, Álmos szakrális feláldozása, Árpád utódai Szent Istvánig fejedelmek még nem keresztény államfői tisztség - 1000-1001 fordulója óta beszélhetünk keresztény király személyéről Felségjogok rendszere - személyes és uralmi felségjogok megkülönböztetése 1. személyes felségjogok: a király személyes megbecsültségével kapcsolatos inkább szimbolikus - feudális jogban - családi címerébe állami címer bevétele - Magyarország apostoli királya címe társországok viszonylatában - maiestas (a felség a legmagasabb emberi máltóság és tisztesség) - udvartartás - testőrség - speciális tisztesség (országos ünnepek) - rendi jogban - sérthetetlenség: testi sértés büntetendő csupán a puszta gondolata is, legsúlyosabb bűncselekmény, hűtlenség esete - felelőtlenség: nem vonható felelősségre döntései miatt sem politikailag, sem jogilag a kettő gyakran keveredik - az immunitás a rendi korszakban elvi korlátot jelentett: rendek ellenállási joga miatt, melyet viszont 1687-ben eltörölnek, mikor is a rendek lemondanak ellenállási jogukról 2. uralmi felségjogok - feudális jogban - a király hozza a törvényeket a királyi tanáccsal, csak a rendiség kialakulása után beszélhetünk uralmi felségjogokról - a király maga volt az országos közigazgatás, pl. Szent István és vándorló udvartartása, de változás majd a rendi jogban - rendi jogban - a király alkotmányos jogai az alkotmányos rendszerben - megilleti őt a. törvényhozás - legalapvetőbb életviszonyokat szabályozza megoszlik a rendek és a király között a rendek érvényesítik jogaikat - a törvényhozás a rendi gyűlés hatásköre - emellett kiépülnek az államfői jogosultságok is - országgyűlés működtetése: alkotmányos módon - összehívás, elnapolás joga, berekesztés joga, feloszlatás joga - a törvény születésének kezdő- és végpontjában döntő akarat: - 13 -
tárgykörök meghatározása, törvénykezdeményezési jog, végpontban korlátlan vétó joga, szentesítenie kell (pl. adó: hadjárathoz kell anyagi támogatás összehívja az országgyűlést, meghatározza az 1 évi adó mennyiségét, mértékét, a végszót is ő mondja ki) - tényleges hatalommegosztás van a rendek és az uralkodó között, dualista módon - abszolutizmus idején csak rendeletek kiadása, rendek megkérdezése nélkül decretum vagy pátens formájában a rendi korszakban rendek széles beleszólási lehetősége b. végrehajtás - azon belül kis csoportok - külügyi felségjog: fő képviselője az országnak, pl. multilaterális nemzetközi tárgyalások: visegrádi királytalálkozó Anjouknak köszönhetően a 14. században fejlett diplomáciai kapcsolat, gazdasági érdekközösség - hadügyi felségjog: a háborúindításról és békéről való döntéshozatal joga a rendi gyűlésé, de a király irányítja a gyakorlatban a hadjáratokat, szervezi a hadsereget - birtokadományozási felségjog: ez megmarad még 1848. után, a polgári korszakban is, nem feltétlenül járt nemesi címhez föld eredetileg igen, de a 16. századtól csak címeres levél, mivel elfogyott a föld - központi közigazgatás megszervezésének a joga: polgári fogalom, központi szerveken keresztül 1848-ig, amikor parlamentnek felelős kormány alakult - abszolutizmus: királynak felelős kormányszervek, dikasztériumok c. bíráskodás - feudális jogban: eredetileg a király az egyetlen országos bírói fórum legfontosabb ismérv a patrimoniális államban király fellebbezhetetlen - ő a legfőbb bíró (vannak más bírák is) ez igaz 1869-ig, a bíróságok függetlenedéséig - kegyelmezési jog, végső szó fennmarad a rendi államban is egyik változata ma is fennáll (köztársasági elnököt megilletően) - rendi jogban - 2 nagy fajtája a kegyelmezési jognak 1. amnesztia = közkegyelem: valamilyen szempont szerint mentesít 2. egyéni kegyelem: konkrét alázatos kérelem elbírálása polgári korban is megjelenik - abszolutizmus: központi bírósági szervezet alakul ki d. egyházzal kapcsolatos jogok - feudális jogban - a király a keresztény egyház világi vezetője - 10 egyházmegye létrehozása - főpap kinevezése - rendi jogban - hasonló a közigazgatással kapcsolatos jogaihoz - tradicionális jog fennáll 1918-20-ig - 14 -
- főkegyúri jog invesztitúra jog: egyházi főméltóságok beiktatása nagy jelentősége van az európai jogtörténetben kevés uralkodó tudta megtartani e jogát - abszolutizmus: nyugati monarchiákban feléled az invesztitúra joga, de invesztitúra harcok ideje van egy több száz éves időszak, amikor az egyház önálló szuverénként létezett - az egyházszervezés joga egyébként fennmarad az abszolutizmus időszakában is Alkotmánytörténet/9. tétel A királyi hatalom legitimációja és a szentkorona-eszme (93-98., 262-264., 284. oldal) I. A király A király helyzete - számos tényező befolyásolta - feudális állam modellváltásai - patrimoniális monarchia: valamennyi földnek és az ország minden lakójának ura, hatalma korlátlan - megszilárduló feudális berendezkedés: rendek létrejötte - egyház, főurak érdekei - tartományurak, trónharcok haszonélvezői hatalmas birtokok - nemesi vármegye, nemesi rend születése - központi hatalom: kényszer rend elismerése, rendi képviselet szerveinek megteremtése - döntések: rendi dualizmus jegyében - Árpád-ház magvaszakadta - rendek harca a királyválasztás megszerzéséért - gyenge uralkodók, önkorlátozó hitlevél, ősi jogokra tett koronázási eskü - három részre tördelt Magyarország: - Habsburg-uralom: az ország centruma a királyi hatalommal együtt külföldre került az uralkodó törekvései külsőlegesnek tűntek az abszolutizmust modernizációs folyamatokban bevezetni kívánó uralkodóház nem tudta igényeit tartósan érvényesíteni - 1547. lemondtak a királyválasztásról, Habsburg-ház fiági örökösödési joga - 1687. elsőszülöttségi öröklési rend - 1723. nőági örökösödés mégsem jutott túl a királyi hatalom a rendi monarchián A király jogköre - személyes és uralmi felségjogok a. személyes felségjogok: majestas, sérthetetlenség, felelőtlenség, apostoli jelző, magyar király címének viselése, Magyarország címerének beépítése saját címerébe; jogosult udvartartásra, speciális tisztség illette meg b. uralmi felségjogok - eleinte: legfelsőbb szabályokat maga hozza, privilégiumokat adhatott - rendi monarchiában: döntő módon részt vett a megalkotásában - diéta összehívása, berekesztése, elnapolása, feloszlatása, megnyitása, elnöklés vagy elnök kinevezése, tárgyak kitűzése - 15 -
c. bírói hatalom gyakorlása - Hármaskönyv: teljes igazságszolgáltatói hatalom - 18. sz.: ítéleteket nem változtathat meg, adhatott ki eljárás kezdeményező bírói parancsokat, biztosíthatott asyliumot, salvus conductust írhatott alá, kegyelmezhetett d. kormányzat, közigazgatás - teljes körű intézkedési lehetőség: főfelügyeleti jog, kinevezési jog, pénzügyi jogosítványok, elhagyott, uratlan jószágok birtokba vétele, vagyonelkobzás (hűtlenség), legfőbb hadúr, hadüzenet, békekötés, hadba szállás, sereg feloszlatása - királyi hatalom korlátai: hitlevélben és a koronázási esküben foglaltak, törvények rendelkezései, rendi közigazgatás e. egyházzal kapcsolatos jogköre: egyházszervezet megállapítása, javadalmak betöltése, gondoskodási kötelezettséget szavatoló jogosítványok II. A Szentkorona-eszme - a királlyá tétel aktusa - püspökké szentelés mintájára szentséggé vált - minden hatalom Istentől származott: királyi is koronázás: elengedhetetlen eleme a legitim király uralkodásának - koronaeszme - királyi hatalom politikai alátámasztása - jelkép: uralkodó - egyház, megkoronázott monarcha - Isten kapcsolata - organikus állameszme - az egyház az emberi test mintájára tagokra oszlik, feje: római udvar - kiterjedt az államfelfogásra is - a király és a korona - 13. századig a király és a korona nem vált külön korona: király hatalma - IV. Béla: korona jogára hivatkozott - vegyes háziak: regnálásuk jogosságát politikai-ideológiai argumentumokkal is alá kellett támasztaniuk - magánjogi uralomból közjogiba forduló királyi pozíció korona: állami főhatalom - rendek: a koronát hatalmuk alátámasztására, az uralkodó korlátozására használták azé a hatalom, akié a korona; koronára történő hivatkozások megjelenése - a Szentkorona-eszme a. Tripartitum: a koronaeszmét és az organikus állameszmét egyesítette b. a király és a nemesség egyaránt részese a főhatalomnak c. a korona: több tartalmát adja Werbőczi - azonos a királlyal - korona-király: párhuzamos intézmény - területi felségjog alapja - szentkoronának tulajdonít felségjogokat (pl. háramlási, királyi öröklési) - az ország három részre szakadása, korona idegen dinasztiához kerülése: a. vesztett jelentőségéből, de rendszeres hivatkozási alap b. szent korona országai c. magyar önállóság jelképe - a dualista államrendszerben a. alkotmányjogi-közjogi gondolkodás b. Szentkorona tana: összefogja az alkotmányos eszmekörről szóló elmélkedéseket c. a monarchia közjogi irodalma a közgondolkodás részévé tette d. Hajnik Imre: Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a - 16 -
hűbéri Európa (1867.) : szent korona nemzet szabad tagjai, szabad királyi városok követei, koronás király e. 22 évvel később: szent korona az alkotmányos közhatalom jelképe közjogi és politológiai irodalom: modern parlamentáris alkotmánnyal látta kiteljesedni f. század eleje: a szent korona a nemzetté szervezett magyar népet jeleníti meg, és az államélet valamennyi tényezője általa nyert értelmet és igazolást főhatalom: a közé g. apologetikával szolgált a kiegyezéshez + nemzeti függetlenség illúziója idilli alkotmányosság, társadalmi béke képe - reneszánsza: I. világháború után a. forradalmak után újra építkező csoportjai: viták, számos alapkérdésben azonban egyezés Szentkorona-eszme: az újra építkező rendszer régi-új formájának ideológiai megalapozása b. 20 milliós magyar állam egységének megtestesítője c. a királyság visszaállítását eredményezte (1919. után a királyai hatalomgyakorlás megszűnt, de a nemzet főhatalmának perszonifikációját változatlanul a szent koronához kötötték) Alkotmánytörténet/10. tétel A király helyettesítése a 11. - 16. században (100-103. oldal) I. Bevezetés - a király akadályoztatása esetén volt szükség a helyettesítésre - a helyettesítés lehetett teljes vagy részleges Személyes helyettesítés családon belül - a hatalom egészében szorul pótlásra ( nincs ott hadjárat, alkalmatlan betegség, megőrül, nincs király) - patriarchális szemlélet: ország fölötti uralom a király i család magántulajdona = magánjogi hatalom - 15. századig törekedtek rá, hogy valamelyik közeli családtag helyettesítse - reginatus: feleség, őt is megkoronázzák, de közjogi hatalma nincsen, csak a férje méltóságán osztozik, a királynéi javakkal szabadon rendelkezhet; részleges h. - corregens: uralkodótárs a királynő megbízza férjét, maga mellé veszi társuralkodónak (pl. Mária Terézia Lotharingiai Ferenc); teljes h. - ducatus intézménye: hercegség testvér, fiú; koronázás nélkül felruházza hatalommal, de csak egy rész felett (általában: Erdély) trónviszályok megoldására; részleges - ifjabb királyság: megkoronázzák a reménybeli trónörököst 1 terület felett uralkodik felkészítés az uralkodásra + az alattvalókat is; részleges - anyakirálynő: ha kiskorú volt a király, az anyja helyettesítette a kormányzásban; teljes Családon kívül - helytartó: - = locumtenens regius - részleges helyettesítés - akkor nevezi ki a király, ha tudja, hogy tartósan távol lesz - 17 -
- 15. sz. végére a rendek elérik (1485. Nádori Cikkek), hogy csak a nádort nevezheti ki a rendek bizalmi embere gyakorlatilag a rendekre bízza az országot (pl. Báthory István) - kormányzó: - = gubernátor, gyámkormányzó - teljes helyettesítés - ha a király alkalmatlan gyengeelméjű, kiskorú - rendek választják - királyhoz képest törvényben meghatározott jogkörrel rendelkezik amiket nem tehet: - hűtlenségi perekben nem bíráskodhat - kegyelmet nem adhat - önállóan nem nevezhetett ki (4 tagú tanács) - birtokadományozás felső határa megszabott (32 telek) - DE: nincs korlát: pénzügy, nemesítés, címadományozás, privilégium, fiúsítás - pl. Hunyadi János (V. László mellett), Szilágyi Mihály (Mátyás) Alkotmánytörténet/11., 12. tétel A magyar országgyűlés 1608 előtt A magyar rendi országgyűlés és törvényhozás folyamata 1608 után (107-119. oldal) I. Bevezetés - a társadalom kedvezményezett rétegeinek természetes törekvése, hogy a lehető legnagyobb mértékű hatalmat sajátítsák ki - országos érvényű határozatokat hoznak II. A magyar országgyűlés előzményei 1. Nemzetgyűlés - eredet: germán törzsek már rendelkeztek vele - törzsi gyűlés kérdései: kit támadnak meg, kivel kötnek békét, hadvezért választottak - a nemzet összes szabad tagját magába foglalta - lassan eltűnik 2. Királyi Tanács - voltak olyan fórumok, ahol az uralkodó bizonyos dolgokat megtanácskozhatott - előkelőkkel, bárokkal, főpapokkal tanácskozott az ország képviseletében - már Szent Istvánnál is 3. Egyházi zsinatok - valóságos országos gyülekezetként tűnt föl - uralkodó elnököl - megjelentek az egyházi méltóságok mellett, világiak + a király tanácsadói is - jogi kérdésekről is szó esik döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg 4. Nemesi kongregációk - 13. századi - politikai jogokkal rendelkező királyi serviensek vettek részt rajta (bárok, főpapok: nem) - gyűléseken hangot adtak a véleményüknek/panaszuknak - vannak olyan gyűlések, ahol a politikai jogokkal rendelkezők alkalmat kapnak beszélni a királlyal 5. Törvénylátó napok - a magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye - 18 -
- konkrét előzmény: Arany Bullából kiolvasható, hogy ennek már hagyománya van királyi kötelezettségvállalás - iurisdictio: = királyi jogszolgáltatás ítélkezés (megsértett jogrend helyreállítása) érvényes jog megállapítása - nem csak igazságszolgáltatás, hanem kormányzati döntések megfogalmazása is, pl. ítélet formájában születtek meg a közigazgatási elhatározások - Székesfehérvári Törvénylátó Nap (Szt. István ünnepén, évente) - eredetileg törvénykező szerv, nem törvényhozó ( 13. sz. vége) - 1267. évi tv. (IV. Béla dec.): elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indult meg a törvénynapnak az országgyűléssé alakulása 6. Törvényhozó gyűlések - 13. sz. vége 15. sz. végére állandósult a rendi országgyűlés intézménye (Anjouk nem hívtak össze országgyűlést) - különböző formák összeolvadtak törvényhozó országos gyűlés - itt már megjelentek a rendek: praelati (=főpapok), barones (=bárók), nobiles (=nemesek) hozzájárulásukkal születtek meg a dekrétumok - 1445-től: városi követek is 7. Rendi országgyűlések - Hunyadiak kora: rendi képviseleti monarchia szükséges hozzá a rendi országgyűlés - 15. sz.: rendi dualizmus legfontosabb eszköze a rendi gyűlés lesznek olyan országos jelentőségű ügyek, amiket a rendek beleszólása nélkül nem lehet meghozni kötelező összehívni az országgyűlést (adómegajánlás, újoncállítás 2 legfontosabb) - 3 részre szakadás után: Erdély függetlenedett a törvényalkotása; Habsburg- rész: rendi gyűlés védte a magyar rendi előjogokat Bécs centralizáló törekvéseivel szemben, de mindvégig tényezője maradt a magyar államéletnek III. Az országgyűlési képviselet - résztvevők: praelati, barones, nobiles, köznemesség + 15. századtól a szabad királyi városok polgársága is képviseltette magát a tanácskozásokon - személyes megjelenés: - praelati: érsekek, megyéspüspökök - bárok - mágnások - főispánok - (1687-től) királyi tanács felsőtáblai tagságot nyert tagjai - (1792-től) a görög nem egyesült főpapok - serviensek nem vármegyék követei (=nuntius) (IV. Béla) - 1290. tv.: nemesség fejenkénti megjelenése - megjelenés joga egyben kötelezettség is (szegényebb nemeseknek terhet jelentett) büntetés a távolmaradóknak (400 aranyforint) - mohácsi vész + ország 3 részre szakadása után: Ferdinánd a vármegyéknek követeket kell küldenie a nemesek személyes megjelenése helyett - követ: nem csak helyettesíti, hanem képviseli is a nemeseket - 1608-tól (II. Mátyás): rendi országgyűlés végleges szervezeti és működési rendjének megállapítása kizárólagossá vált a követek általi képviselet (újabb különbség a főrendek és a köznemesség között, de a vármegyének bővült hatásköre és növekedett a szerepe) - szabad királyi városok: kezdetektől fogva csak követek által képviseltethették magukat a gyűléseken - városi követek országrendiség jogán vettek részt a tanácskozásokon nem személyesen - 19 -
voltak követek, hanem a szent korona tagjaként, összességükben illette meg őket a rendi állás és az országgyűlésben való részvétel joga - több egyházi testület is követekkel képviseltette magát (pl. káptalanok) - jelen voltak: - kiváltságos apátok és prépostok - birtokkal rendelkező kolostori elöljárók - pálos rend főnöke - orátorok (szónok) útján Szlavónia, Horvátország tartományi gyűlései - Tengermellék két követtel - erdélyi országgyűlés függetlenedéséig: erdélyi főpapok és főurak (személyesen) - székelyek és szászok (követek útján) IV. Az országgyűlés szervezete - fejenkénti megjelenés mellett tartott országgyűlések külsőségeinek is alkalmazkodnia kellett a tömeges jelenléthez amíg nem volt vármegyei ablegátusok általi képviselet leggyakrabban Rákos mezején bonyolították le a tanácskozásokat - 1608. évi II. dekrétum (II. Mátyás) rendi országgyűlés szerkezete (főpap, báró, mágnás, nemesek, szabad városok csak ők az országgyűlésben + bírái és ítélőmesterek) felső ház alsó ház felsőrend alsórend nádor szeménynök - kétkamarás országgyűlés: felsőtábla alsótábla - egyéb lehetőségek: tömeges ülésezés, rendenkénti ülések (Franciaország.), négykamarás országgyűlés (Svédország 15. sz.) - a felső tábla - előzménye: Királyi Tanács (praelati et barones) - főajtónálló mester elnökölt - egyenként szavaztak - 1608-ban nyerte el végleges formáját a felső tábla, a nádor elnökletével - személyes meghívás követek útján - az alsó tábla - közösségi meghívó útján - résztvevők: - vármegyék követei - királyi szabad városok követei - távollevő főrendek követei - káptalanok követei - 1608. törvénycikk: királyi tanács nem főrangú tanácsosai, királyi tábla bírái és ítélőmesterei - a felsőtábláról távolmaradó mágnások és özvegyeik követei - 1791-től: hajdú és jász-kun kerület követküldési joga kiváltságolt, szabad kerületek - királyi személynök elnökölt - a két tábla között a kapcsolatot üzenetváltás útján tartották - ha kellett közös tanácskozásokat is tartottak V. Az országgyűlés működése - 1765-91: nincs országgyűlés - 1796 1825: nincs országgyűlés - elvben: 3 évente összehívás uralkodó joga - kivétel: uralkodó választó országgyűlés nádor joga - 20 -