634.0.627.9 Mészáros István ÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A Hajdúnánási Állami Gazdaságnak Hajdúböszörmény határában fekvő területét korábban ősgyep borította, amely legeltetési célt szolgált. Az Állami Gazdaság a legelőt az ötvenes években szántóként hasznosította. A területen a gyapottól kezdve valamennyi abban az időszakban divatos mezőgazdasági kultúrnövény termesztését megkísérelte váltakozó eredménnyel. A Keleti Főcsatorna vizével öntözéses gazdálkodásra is berendezkedtek, a lecsapolásról azonban nem gondoskodtak. A szóban forgó terület az egyre nagyobb termelési követelményeket nem tudta kielégíteni, de a Gazdaság központjától való nagy távolság is ösztönzést adott a fásítás gondolatának. Az adott termőhelyen előforduló genetikai talajtípusok: réti talaj és kombinációi, zömmel mélyben sós réti talaj és szolonyeces réti talaj. A talajok közös jellemzője a felső szinteken kiszáradásra hajlamos, magas kötöttségű nagy agyagtartalom. Általában időszakos talaj vízhatású, illetve változó vízhatástól függő (időnként belvíznyomásos) hidrológiai viszonyok és az üdétől a szárazig változó vízgazdálkodási fok jellemző ezekre a talajokra. A termőréteg vastagsága közepes, a termőhely fatermőképessége: várhatóan közepes. A nagyobb mértékű telepítés azt követően indult meg, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet kidolgozta a szavatolt minőségű, fajtiszta nemes nyár szaporítóanyag termesztésének üzemi technológiáját és közreműködött annak bevezetésében. Az ország különböző állami gazdaságaiban évente rendezett szakmai bemutatók, megbeszélések, viták tapasztalatai segítségével, majd a Devecseri Állami Gazdaságban tanulmányozott nyárnevelési módszerek (ez is ERTI módszer) figyelembevételével alakítottuk ki telepítési technológiánkat. 1977-ig 220 hektár területet ültetett be a Gazdaság nyárral. A modern agrotechnológia minden rendelkezésre álló eszközét felhasználva, eredményes termelési ág"-gá fejlesztette a nyárfatermesztést. A nyárasok területét az elkövetkező években a pénzügyi lehetőség szabta határok között tovább kívánja növelni a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan földterületek bevonásával. A nemes nyár ültetvények melyek nagyjában és egészében összefüggő komplexumot képeznek - kormegoszlása a következő: Összesen: 9 éves 25 hektár 6 éves 18 hektár 5 éves 60 hektár 4 éves 67 hektár 3 éves 25 hektár 1 éves 25 hektár 220 hektár
A nyártelepítések sikerességét nagymértékben növelte a mélyforgatás, a jó minőségű, erős ültetési anyag alkalmazása, továbbá a rendszeresen, kellő időben elvégzett talajápolás. A hossz- és keresztirányú gépi ápolást a teljes gyomtalanság fenntartása és a talajszellőzés érdekében ERTI KAPÓS négyelemes tárcsás kultivátorral végezzük. Kézi talajápolás a törzsek körül évente egyszer, erős gyomosodás esetén kétszer történik, az állomány záródásáig. Ujabban azonban részben az ápolások munkaigényessége, részben pedig a munkagépek által okozott gyakori gyökfő és törzs sérülések elkerülése érdekében a nyáras teljes területén vegyszeres gyomirtást tervezünk. A talaj ápoláskor a nyárasban sok törzs sérül meg. Az ápolások alkalmával történő mechanikai sebzések fertőzési kapuk, ezeket a törzseket előszeretettel támadja meg új telepítésekben az üvegszárnyú lepkefélékhez tartozó bögölyszitkár, a rudas korú állományokban pedig a kis nyárfacincér. Nyár fiatalosainkban a bögölyszitkár és a kis nyárfacincér nem tudtak tömegesen elszaporodni, mert ellenük preventív vegyszeres védekezést alkalmaztunk. A bögölyszitkár ellen a prevenciót már a nyár telepítésének évében megkezdtük. Az erdővédelem tehát nem elhanyagolható technológiai szükségesség. A nyáras ültetvényekben a hagyományos erdészeti módszerektől eltérő termesztési technológiát (ültetési módot, ápolást, nyesést) alkalmazunk. Nagy értékű nyárállományok létrehozásához elengedhetetlen a törzsek nyesése. Ennek célja a szükséges asszimiláló felület mellett a minél hosszabb ágtiszta törzsrész kialakítása. Az első és második éves telepítésben nyesést nem végeztünk. A harmadik évben ágörvritkítás történt, vagyis az egymáshoz közel álló ágak közül a 2 3 legvastagabbat nyestük le. A meghagyott vékonyabb ágakat csak a következő nyesés során nyestük le, amikor az előző nyesés ejtette sebek már beforradtak. A nyesés munkaigényes gépesítésére ígéretes a NOBILI pneumatikus rendszerű ágnyeső gép. A törzsnyesést a véghasználati fakitermelés jövőbeli gépesítéséhez is alapvető fontosságúnak tartjuk. A várható nagy fatömeg kitermelését ugyanis az állami gazdaságokban országosan csak a fakitermelő kombájnok bevezetésével látjuk megoldhatónak; ezek akadálytalan működése viszont ágtiszta, egyenes, villásodás nélküli törzseket tételez fel. Az eredményes nyárfatermesztés alapvető feltétele a megfelelő növőtér kialakítása. A növőtérbővítés feladata, hogy az adott termőhelyen a legkedvezőbb térbeli rendben az optimális véghasználati törzsszámot biztosítsuk. Célunk az, hogy a véghasználati fatömeg és érték minél közelebb legyen a termőhelyünkön elérhető maximumhoz. Az elkövetkező években a nyárasok gyérítése egyre nagyobb felületen válik szükségessé. A fejlődés mértékétől függően 6 8 éves korú állományokban növőtér és korona kialakítás érdekében az 5.0%-os törzsszámcsökkentő nöyőtérbővítést törvényszerűvé kívánjuk tenni. Az 50%-ot a telepítési törzsszámhoz, nem pedig a gyérítéskor a területen található törzsszámhoz viszonyítjuk. Az optimális 4 x4 méter telepítési hálózat esetén csak egyetlen gyérítés lehet racionális; a továbbiakban csupán egészségügyi vágásokat tervezünk. A növőtérbővítést minden második sor átlós irányú eltávolításával hajtotta végre a gazdaság. A belenyúlásnak ezzel a módszerével ugyanis a véghasználatig visszamaradó fáknak minden oldaláról közel azonos növőtér áll rendelkezésre. Ez a gyérítés térbeli rendje, amelyet a jövőben kombinálni fogunk minőségi válogatással, hogy maximális értéket kaphassunk a véghasználat során. Az intenzív nyárfatermesztés nagy előnye, hogy rövid idő alatt kevés ráfordítással értékes és nagy fatömegét ad (de csak akkor, ha a telepítési hálózat, a
nevelővágások száma és térbeli rendje, időpontja összefüggő egységet képez), hogy a telepítés és ápolás nagymértékben gépesíthető, lehetővé teszi a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek használatát is. Az apró szedettben két példával kívánom szemléltetni a Hajdúnánási ÁG nyárültetvényeinek főbb jellemzőit: 1. példa Hajdúböszörmény város Genetikai talajtípus Termőréteg vastagság Vízgazdálkodás Arany-féle kötöttségi szám Fafaj Telepítés területe talajelőkészítés ideje ültetési anyag módja hálózat Ápolás 1979. évben növőtérbővítósre tervezve Törzsnevelő nyesés Átlagmagasság 5 éves korban Átlagos tnellmagassági átmérő Fatömeg Átlagnövedék 1:{I tag A erdőrészlet szolonyeces réti talaj közepes mélységű időszakos vízhatás, üde vízgazdálkodási fok (belvízjárta terület) 55 óriásnyár 19,1 hektár mély forgatással 1971 72. év suháng kézzel ós gödörfúróval 4xf m évente kétszeri gépi sorközművelés és kézi, tő körüli kapálás 1973. évben 1975. évben 9 méter 13 centiméter 40 m 3 /ha 8,0 m'/ha 2. példa Hajdúböszörmény város Genetikai talajtípus Termőréteg vastagság Vízgazdálkodás Arany-féle kötöttségi szám Fafaj Telepítés területe talajelőkészítés ideje ültetési anyag módja hálózat Növőtérbővítés A kitermelt fatömeg Átlagos növőtór a gyérítés után Ápolás Átlagmagasság 9 éves korban Átlagos mellmagassági átmérő Élőfakészlet a.gyérítés után Átlagnövedék 130 tag B ei dőrészlet mélyben sós réti talaj közepes mélységű időszakos vízhatás, üde vízgazdálkodási fok 53 óriásnyár 18,7 hektár mélyíbrgatással 1967 68. óv suháng kézzel és gödörfúróval 3,5 X 3,5 m 1974. évben 50%-os métékű minden második sor átlós irányú eltávolításával 30 m :i /ha 24,5 m 3 évente kétszeri gépi sorközművelés ós kézi, tő körüli kapálás 17 méter 19 centiméter 90 m 3 /ha 13,3 m 3 /ha A Hajdúnánási Állami Gazdaság cellulóznyárasának termelési eredményeit a jövőre 15 éves véghasználati korra vetítve a kitermelés során várható, különböző faválasztékok értékét összesítve az alábbi eredményt kaptam. 50%-os belföldi és 50%-os export szállítás esetét feltételezve:
fűrészrönk értékesítési átlagára 1000 Ft/m 3 papírfa értékesítési átlagára 900 Ft/m 3 rostfa (forgácsfa) értékesítési átlagára 330 Ft/m 3 Összes fatermés (1 hektáron): elöhasználat 25 m 3 bruttó fatömeg 20 m 3 nettó fatömeg Termelhető választékok: papírfa 55% llm 3 x900 Ft= 9 900 Ft rostfa 45% 9 m 3 x330 Ft= 2 970 Ft 20 m 3 12 870 Ft 1 m 3 elöhasználat várható átlagos árbevétele: 644 Ft véghasználat 105 m 3 bruttó fatömeg 85 m 3 nettó fatömeg termelhető választékok fűrészrönk 25% 21 m 3 X1000 Ft = 21 000 Ft papírfa 50% 43 m 3 X 900 Ft =38 700 Ft rostfa 25% 21 m 3 x 330 Ft = 6 930 Ft 85 m 3 66 630 Ft 1 m 3 véghasználat várható átlagos árbevétele: 784 Ft Összes fatermés árbevétele: elöhasználat 25 bruttó m 3 20 m 3 nettó 12 870 Ft véghasználat 105 bruttó m 3 85 m 3 nettó 66 630 Ft 130 bruttó m 3 105 m 3 nettó 79 500 Ft faanyag árbevétele 79 500 Ft létesítési egységár 20 000 Ft nyesés egységára (2 x 700 Ft) 1 400 Ft befejezett erdősítés ápolásának egységára (5 x1300 Ft) 6 500 Ft bevétel összesen 107 400 Ft] várható árbevétel 1 évre: 107 400 : 15 = 7160 Ft/ha Ráfordítások: telepítés beruházási költségei (talajelőkészítés, ültetés, folyamatban levő erdősítés ápolása) 20 000 Ft befejezett erdősítés ápolása (5 x 1300 Ft) 6 500 Ft nyesés (2 X700 Ft) 1 400 Ft állomány létesítés és nevelés 27 900 Ft fakitermelés költségei 105 m 3 X385 Ft 40 425 Ft tőárelvonás 130 bruttó m 3 X150 Ft 19 500 Ft összes ráfordítás Eredmény: árbevétel ráfordítás 107 400 Ft 87 825 Ft 19 575 Ft 87 825 Ft
1 évre eső eredmény: 19 575 : 15=1305 Ft A nyárfaprogram keretében gazdaságaink nyárültetvényeiben az elkövetkező tízéves tervidőszakban a fakitermelés volumene a jelenleginek mintegy négyszeresére fog emelkedni. A fakitermelési feladatok tehát robbanásszerűen lépnek be az állami gazdaságokban. Az ötödik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben Hajdú-Bihar megye állami gazdaságainak erdeiből a következő menynyiségű nyár fatömegét kell kitermelni: 1977. évben 1978. évben 1979. évben 1980. évben 7 400 m 3 -t 5 400 m 3 -t 6 900 m 3 -t 11 000 m 3 -t Összesen: 30 700 m 3 -t, amelyből 12 000 m 3 papírfakihozatalt tervezünk. A nyártelepítési alapokmány az állományokban 15 éves korban tervez véghasználatot. A vágásérettségi kor megállapítását illetően a tapasztalatok még nem elegendők ahhoz, hogy általánosítsunk, hiszen a legidősebb cellulóznyárasok életkora mindössze 9 év. Az eddigi megfigyelések azt valószínűsítik, hogy a célszerű vágáskort nem az évek számával, hanem a fatömegnövedék és a nyerhető ipari faválasztékok értéke alapján végzett gazdaságossági számítással kell meghatározni. A Jugoszláviával nemrégen kötött cellulózipari egyezmény keretében Hajdú- Bihar megyéből is sok ezer köbméter nyár papírfa indul majd útnak Jugoszláviába. Jó minőségű cellulóznyárasok nevelése nem könnyű feladat. Már a telepítésnél el lehet rontani, de meg is lehet nyerni a csatát". Örvendetes jelenség, hogy az állami gazdaságok mezőgazdasági szakemberei egyre inkább magukévá teszik az erdővel kapcsolatos ismereteket és eredménnyel végzik e feladatokat is. Ezt a nyárasok ápoltsága, kezelése szemléltetően kifejezi, ugyanúgy a gazdaság vezetésének az erdőgazdálkodás irányában megnyilvánuló lelkes hozzáállását is. Annak ellenére, hogy az erdőgazdálkodás állami gazdaságainkban a vállalati vezetés fő feladataitól távolabb helyezkedik el, a gépesítettség fokozásával, a szakemberellátottság növelésével, kedvezőbb munkahelyi körülmények teremtésével elő kívánják segíteni az ágazat még eredményesebb munkáját. Az ültetvényszerű nyárfatermesztés terén eddig elért eredményeink biztatóak. Ugy vélem, hogy az állami gazdaságok által létrehozott új erdők hatékonyan hozzájárulnak majd a népgazdaság távlati faszükségletének a kielégítéséhez. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Erdős László termelési ágazatvezető ÁGK, Budapest; Gaskó Éva műszaki ügyintéző ERTI, Budapest; Halász Aladár főosztályvezető h. MÉM, Budapest; dr. Illyés Benjámin tud. osztályvezető, állomásigazgató ERTI, Sopron; dr. Kassai Jenő tud. főmunkatárs ERTI, Budapest; dr. Márkus László tud. főmunkatárs ERTI, Sopron; Mészáros István termelési ágazatvezető ÁGK Hajdú-Bihar megyei Főosztály, Debrecen; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető ERTI, Budapest; Polner Antal főerdőfelügyelő Erdőfelügyelőség, Szeged; dr. Szász Tibor tud. főosztályvezető ERTI,'Budapest.