XVII. évfolyam 3. szám 2010 ősz jjj A legfontosabb dolog: nem szabad abbahagyni a kérdezősködést. Albert Einstein TARTALOMBÓL: HOL ITT A PROBLÉMA? 50 ÉVES A MESE TAGÓVODA 100 ÉVES AZ ÉNEK-ZENEI ÉS TESTNEVELÉSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 100 ÉVES A PANNÓNIA ÁLTALÁNOS ISKOLA GRATULÁLUNK PSZK-BAN TÖRTÉNT MEGJELENT
Hol itt a probléma? Nézem a gyermekemet, ahogy leckét ír. Újra és újra nekifut a feladatnak, majd fogja a telefont, és sorra hívja a jó matekos osztálytársakat. Az egyik nem is tudja, hogy volt lecke, a másik még nem kezdett hozzá, a harmadik nincs otthon, míg végre a negyedik el tudja mondani, hogyan kell megoldani. Nézem, és gondolkozom, mit is mondjak, szóljak-e egyáltalán. Arról már letett, hogy én segítsek a matekleckében. Akkor mi az, ami mégis zavar ebben a visszatérő jelenetben? Végül kicsit ingerülten kifakadok: - Meg sem próbálod megoldani! Csak kijelented, hogy nem érted! - De sosem jön ki az eredmény! Nincs megoldása a feladatnak. - Nézd meg még egyszer a számokat és a mértékegységeket! - Jé, tényleg! Most kijött. A fenti jelenet nem csak otthon, hanem az iskolában is gyakran előfordul. Hányszor láttam, hogy néhány gyerek a felmérés első tíz perce után üresen próbálta beadni a lapját, a temperamentumosabbja pedig kicsit dühösen lapoz vagy csapkod. Mi minden lehet a jelenség hátterében? Türelmetlenség? Felkészületlenség? Vagy a problémamegoldó képességgel, problémamegoldó gondolkodással van a baj? Probléma a mindennapi életünkben is előfordul, amikor olyan helyzetbe kerülünk, amelyben el akarunk érni egy bizonyos célt, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. A problémamegoldás a rejtett út megkeresése annak a bizonyos célnak az eléréséhez. A problémamegoldás képessége alapvető képesség, az oktatási rendszerek hatékonyságának egyik meghatározó fokmérője, hogy mennyire eredményes e képesség kifejlesztése. Magát a problémamegoldást a pszichológusok az önálló tanulás legmagasabb szintjének tartják. Bár itt már nem új ismeretek szerzéséről van szó, hanem elsősorban a már megszerzett ismereteink gyakorlati alkalmazásáról, a legösszetettebb tanulási folyamat: a problémamegoldáshoz nem elég a már megszerzett ismeret, a feladatmegoldások során mindig meg kell küzdeni a problémaszituációval, s ennek a megoldása jelenti az igazi tanulást. Kiemelkedő hazai kutatóink voltak ebben a témában: Kelemen László, Lénárd Ferenc és Pólya György. Ez utóbbi tudós négy fő mozzanatot különböztet meg: A/ A feladat megértése: Mit keresünk? Mi van adva? Mit kötünk ki? Kielégítő-e a kikötés? Válasszuk szét a kikötés egyes részeit. B/ Tervkészítés: Nem találkoztál már a feladattal? Nem tudnád átfogalmazni a feladatot? Felhasználtál minden adatot? Végül készítsd el a megoldás tervét. C/ A terv végrehajtása: Ellenőrizzünk minden lépést a végrehajtáskor. Próbáljuk be is bizonyítani, hogy egy adott lépés helyes. D/ A megoldás vizsgálata: Ellenőrizzük az eredményt, hasonlóan a bizonyítást is. Próbáljuk másképp levezetni az eredményt. Érdemes különös tekintettel lennünk a nehézségekre is. Ezek leküzdésére fel kell készítenünk a tanulókat a tanítási-tanulási folyamat során. A tanulók ismereteiket gyakran akkor sem tudják felhasználni konkrét feladatszituációban, amikor azokat megfelelően feldolgozták, elsajátították a tanítási-tanulási folyamatban. Ennek oka az is lehet, hogy a feladatok elemzésében járatlanok, márpedig e nélkül nincs feladatértés és tudatos megoldás. Hiába van a fejben az ismeret, a megoldáshoz azt aktualizálni kell az adott feladatszituációban, s ez nem megy a feladat, probléma megértése nélkül. A leggyakrabban előforduló hibák, néhány a teljesítést gátló tényezők közül: Motiváció hiánya A belső kontroll hiánya A kitartás hiánya 2
A nem megfelelő képesség használata A gondolkodás és a cselekvés közötti összhang megteremtésének képtelensége A feladatok befejezésére való képtelenség A kudarctól való félelem A halogatás A felelősség áthárítása A figyelem eltéríthetősége Túl kicsi vagy túl nagy önbizalom Képtelenség arra, hogy a fától meglássa az erdőt stb. A problémamegoldás kihívást és motivációt jelent, amely fejleszti a megfigyelést és a hipotézis felállításának képességét, kérdéseket és témákat vet fel, elősegíti a tervezést és a gondolkodást, erősíti az értékelés készségét, célt állít és értelmet ad a tanulásnak. A tanulás minden területéhez kapcsolódik, fejleszti az önbizalmat és a hozzáértést, kapcsolatban van a tudás és készségek alkalmazásával, része az önálló gondolkodás megtanulásának. Nincs könnyű helyzete a pedagógusoknak, hiszen a problémamegoldó képesség fejlesztését is elsősorban az iskolától várják el, bár a tankönyvek, a feladatok sem mindig megfelelőek erre. A diákok a hagyományos tananyagot tanító iskolában kézhez kapják a megoldandó feladatot, valamint a megoldáshoz pontosan annyi információt kapnak, amennyivel az adott problémát meg lehet oldani. Ritkán találkoznak a tanulók olyan feladatokkal, ahol a megoldáshoz nem csak a szükséges és elegendő adatot adták meg, hanem a mindennapi élet problémáihoz hasonlóan más, a megoldás szempontjából lényegtelen, esetleg zavaró adatot is. Az iskolai feladatok és a mindennapi élet problémái között egy másik lényeges különbség a megoldáshoz szükséges tudás mennyisége. Az iskolai példák általában tantárgyhoz kötött, kevés ismeretet igénylő, tudásszegény problémák. Ezzel szemben a gyakorlatban előforduló bonyolultabb problémák széles körű tudást és az ismeretek változatos felhasználási módját igénylik. Nem kétséges, hogy a jól működő iskolarendszer arra készíti fel a tanulókat, hogy életszerű, komplex problémahelyzetekben képesek legyenek eredményesek lenni. Hét törpe a talált gyémántokat úgy osztotta szét, hogy felváltva vettek belőle, amennyi a még ott lévő gyémántok számában a jegyek összege volt Kezdődik megint Várok, figyelek mintha nem lennék ott. Telefon nincs a közelben. Néhány általam segítőnek vélt kérdés És megvan! Nem reménytelen!!! a cikk Balogh László és Somfai Zsuzsanna írása alapján készült Pusztai Katalin pedagógiai tanácsadó PSZK 15 éves a Hunyadi Mátyás Általános Iskola művészeti tábora Egy mag nem csupán annyi ami látható, hanem benne rejlik az eljövendő növény. / Rudolf Steiner / Iskolánkban beindult művészeti képzésünk részeként merész kezdeményezésünk volt 15 évvel ezelőtt az egész évi művészeti oktatás szintetizálása tábori körülmények között. A kísérlet - az iskolai művészeti tantervbe szervesen illeszkedő alkotó tábori munka - ma már hagyománnyá vált az iskolánkban. Kezdetben az egész éves iskolai munka után júniusban, pár éve augusztus végén kapnak lehetőséget az alkotásra a művészeti osztályok tanulói a nagy népszerűségnek örvendő művésztáborban. A hagyományos iskolai helyszínről, a városból kilépve, a természet közelségében folyik a munka, a művészeti nevelés. Minden évben más és más a helyszín, előnyben részesítve a vidéki természeti közelséget. Mivel a tanulóink évről évre visszajárnak, mintegy 3
ráadásként az új helyszín új ismeretekkel látja el őket hazánkról, Magyarországról. A teljesség igénye nélkül, jártunk: Lillafüreden, Bükkszéken, Zircen, Kunbaracson, Patcán, Dégen és Ispánkon is. Az integrált közösség, a 6-14 éves korig húzódó életkori szórás segíti a társas kapcsolatok további elmélyülését, a segítő-, odafigyelő magatartásformák alakulását. A tábor során, a kölcsönös egymásrautaltság szorosabbá fűzi a kapcsolatokat. Az együtt töltött egy hét lehetőséget teremt iskolai szituációkon kívül is jobban megismerni a másikat, tapasztalatokat szerezni a többiekről, ÖNMAGUKRÓL. Az elmúlt 15 év alatt arra törekedtünk, hogy a világot és az önmagukat is feltáró feladatok által tanulóink egyre nagyobb önfegyelemhez, belső tartáshoz jussanak, megtapasztalják a szellemi szabadság és gazdagság csodálatos érzését, a szabad önkifejezés, az alkotás örömét. Integráljuk a tudatban a hangot, a képet, a mozdulatot, és ezáltal keressük azokat a lehetőségeket, ahol a különböző művészeti ágak ugyanazt a témát járhatják körül, hogy végül közös kompozícióban, komplex módon nyilvánulhassanak meg. Művészeti ágak szintetizálására törekvő képzésünk szemlélete mutatkozik meg abban, hogy az egy hetes táborban létrehozott komplex színműben a vizuális, a zenei és a mozgásos műfajok területeiről felszabadított, egymásba átható jelentéseket tudatosan új egésszé rendezzük. A művészetek színrétegeinek egymásra vetítése révén új, más minőséget teremtünk, így a művészeti ágak integratív módon egymást erősítve jelenhetnek meg a színpadon. Végcélként lássák meg a dolgok mögötti szellemi lényeget, s építsék be mindennapi életükbe, hétköznapjaik hasznává tegyék, és minél jobban megismerjék önmagukat is. Alkotói közösségben együtt élhetik meg az alkotást, a befogadást, amely szellemi igényszintjük meghatározójává válhat. A művészeti tagozatos Hunyadi Mátyás Általános Iskola által rendezett művésztáborunk elsősorban a művészeti tagozatról, az ott tanuló diákok művészetről alkotott képének kiszélesítéséről szól, túl a tábor nyújtotta élményeken. Tábori munkánk eredményeivel, és az ott összeállított színmű bemutatásával nyitjuk meg az Aulart Galéria kiállítás sorozatát. Az idén 67-en táboroztunk együtt kicsik és nagyok, Pécstől 45 km-re, egy nagyon szép zsákfaluban, Izményben. A gyerekek többségét az alsó tagozatosak alkották, így a kiinduló pontunk a mese, a drámajáték volt, hiszen a kicsiny gyerekek legkedvesebb időtöltése a mese szárnyain elrugaszkodni a valóságtól. Az Aranymadár főszereplésével közösen a szeretet, a jóság és a becsületesség útján rátaláltunk a régen elveszettnek hit csodálatos énekű tűzmadárra. A táborban részvevő művésztanárokkal Benkő Csilla, vizuális kultúra-, Kósa Györgyné, ének-zene-, Mosonyi Vera dráma-, és Szilágyi Gyula balett tanárral közösen megírt 3 meserészletet kellett a gyerekeknek csoportosan önállóan befejezniük dramatikusan, így alakult ki a kerek egész történet, így állt össze A szeretet lángja című előadásunk. A Jóság napján egyénenként megfestettük a varázserővel bíró Tűztollat. A Szeretet napján csoportosan elkészítettük a Szeretet-lángot, amelyet egy sárkány őriz, és táltos segítségével kell megszerezni. Így végül a Tűz-toll varázsereje és a Szeretet-láng melege előcsalogatta az Aranymadarunkat, amely nemcsak papírból, hanem a valóságban is megelevenedett. Az alkotás mellett voltunk Egyházaskozáron házi állatokat simogatni, fejtünk kecskét, és megkóstoltuk a tejét. Ettünk a helyszínen kemencében sült finom pizzát, és együtt élhettük át a napfelkeltét, együtt érezhettük a harmatos fű simogatását talpunkon a reggeli frissítő jógán. 6 nap csupán a tábor, de a művészet egy életre megmarad - összegezte táboraink lényegét Grosz Eszter művészeti osztályos tanuló 2002-ben. Benkő Csilla Vizuális- és környezetkultúra tanár táborvezető Hunyadi Mátyás Általános Iskola 4
50 éves a Mese Tagóvoda Az 50 éves jubileum ürügyén Kovács Béláné Gabii tagóvoda-vezető válaszolt a Krétakör szerkesztőjének kérdéseire írásban az óvoda múltjáról és jelenéről. Krétakör: Az óvoda 10-15 évvel a 2. világháború után épült. Mondhatjuk azt, hogy ez egy lakótelepi óvoda? Kovács Béláné Gabi: Mondhatjuk, de ez nem egészen így van. Helyileg tényleg a lakótelepen vagyunk, de a körzetünk nagy része a Fiastyúk utca túloldalán lévő családi házas övezet. Óvodánk főépülete valóban 1960-ban készült el négy csoporttal, 100 férőhellyel, majd 1974-ben a demográfiai hullám következtében bővítették két csoporttal, és egy tornaszobával, ami jelenleg is csoportszobaként üzemel. Most hét csoportunk van, amelyből egy vegyes életkorú, a többi részben osztott, vagy homogén összetételű, így 175 kisgyermeket tudunk nevelni. Krétakör: Mióta dolgozol ebben az óvodában? Kovács Béláné Gabi: 1995. augusztus 1-jén neveztek ki vezetőnek, azóta dolgozom itt. Krétakör: Kérlek, mutasd be nekünk az óvoda nevelőtestületét! Kovács Béláné Gabi: Óvodánkban velem együtt 16 óvónő dolgozik, és büszke vagyok arra, hogy 7-en már szakvizsgáztak. 12 fő technikai személyzet segíti a munkánkat (ebből 2 fő félállású). Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy a nevelőtestületünk stabil. Mióta itt vagyok, a dadus nénik közül néhányan nyugdíjba mentek, helyettük fiatalok jöttek. Az óvónők körében többnyire csak az átszervezések, ill. pályamódosítás kapcsán volt változás. Minden csoportnak van saját dadusa, aki reggeltől délutánig benn van a csoportban, és szinte pedagógiai asszisztensként segíti az óvónő munkáját. Azért, hogy ez így legyen, három éven át, helyi továbbképzést tartottak az óvónők. Két és fél kisegítő dajkai állás mellett van óvodatitkárunk és félállású kertészünk. Nagyon szerencsés vagyok, mert tehetséges, kreatív és empatikus emberekkel dolgozhatok együtt. A kollégák elismerik egymás tudását, és nem szégyellnek tanulni egymástól. Ezt a tudást nap mint nap átadják az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nappali tagozatos óvodapedagógus hallgatóinak is. 2003-ban kértek fel minket erre a feladatra, és évente 50-60 hallgatót képezünk, ők nálunk is államvizsgáznak, 95 %-ban ötösre. Bízunk abban, hogy a tananyagon kívül, a három év alatt megtanulják tőlünk egymás segítését, a közösség jelentőségét és az összefogást. Mi óvodán kívül is szeretünk együtt lenni. Járunk kirándulni, színházba, vacsorázni, bulizni, év végén pedig pár napot együtt pihenünk. Ismerjük egymás családját, és osztozunk egymás bánatában, örömében. Azt hiszem, ez a mai világban nagyon fontos! Krétakör: Milyen segítők dolgoznak az óvodában? Kovács Béláné Gabi: Önkormányzatunknak köszönhetően 2003 óta tantestületünk tagja főállásban egy fejlesztőpedagógus, heti három nap jár hozzánk logopédus és egy nap a pszichológus is. Krétakör: Van-e valami a nevelési programban, ami más, mint általában a többi óvodáé? Kovács Béláné Gabi: Kísérletképpen 1996-ban, hivatalosan 1998-ban vezettük be Zilahi-Stöckert: Óvodai nevelés játékkal, mesével című programjának adaptációját. A zenei nevelést és a testnevelést megtartottuk a régi programunk alapján. Azért ezt választottuk, mert alapjaiban ennek a szellemisége állt legközelebb hozzánk. Alapelveivel pedig maximálisan egyetértettünk úgy, mint a követve vezetés és keveset, lassan, jót, gyakran ismételve! Meggyőződésünk ma is, hogy ennek a korosztálynak ez a legfontosabb. Újként jelent meg nevelésünkben a kupaktanács, amikor mindenki elmondhatja, hogy mi foglalkoztatja leginkább. Ezek nem didaktikus beszélgetések, ilyenkor az óvónő is csak egy a beszélgetők közül. Fontosnak tartjuk azt is, hogy gyermekinket az idősek tiszteletére is neveljük, ezért nagyon szoros kapcsolatot tartunk két Idősek Klubjával, ünnepeiken műsort adunk, és húsvétkor 5
meghívjuk őket óvodánkba. Nagyon kedves, amikor ők tanítják meg gyermekeinknek a régi locsolóverseket. Szeretnénk ezzel is örömet, színt vinni a mindennapjaikba. Krétakör: Milyen egyéb programokra van lehetősége a gyermekeknek? Kovács Béláné, Gabi: Középső csoporttól rendszeresen járunk a gyermekekkel könyvtárba, az állatkertbe, múzeumokba, bábszínházba, évente kétszer van óvodai kirándulás, most éppen Nőtincsre készülünk, de minden hónap utolsó hetében előadást szervezünk. Ebben van bábelőadás, zenés, táncos bemutató, bűvész stb. Kihasználunk minden egyéb lehetőséget, voltunk már az Operában, színházban és koncerten is. Önkormányzatunk jóvoltából délelőttönként lehetőségük van a gyermekeinknek úszni, tornázni és birkózni. Ezek az alkalmak ingyenesek. Közel húsz éve minden évben szervezünk egyhetes nyári tábort, megkönnyítve ezzel a szülőknek gyermekeik elhelyezését a zárás ideje alatt. A nagyobbak tavasszal és kora ősszel is szívesen mennek erdei óvodába. Minden csoport évente egyszer családi kirándulásra is megy. Ezek az alkalmak fontosak a közösség szempontjából, úgy a csoportoknak, mint az egész óvodának. Krétakör: Hogyan fogjátok ünnepelni az 50. évfordulót? Kovács Béláné, Gabi: Nem csak az 50-et, a 10-et is fogjuk, ugyanis 10 évvel ezelőtt a kerületben elsőként mi vettünk fel nevet. Műsorunkban most rajtunk kívül fellépnek régi óvodásaink is, akik nagy örömmel fogadták az ötletünket, és izgalommal készülnek, de lesz meglepetés is. Az 50. évfordulóra felújították a külső homlokzatot, a lépcsőket és a teraszt, most lettünk külsőre is igazi Meseóvoda Cifrapalota, ahogy az oviindulónkban énekelni szoktuk. Ezúton is köszönjük szépen! Mi sem voltunk tétlenek, nagyon sok pályázattal, szponzorok szerzésével és a szülők segítségével évről évre sikerült a belső terek egy részét is felújítani, a gyermek-, és felnőtt mosdókat, a folyosó burkolatát, az udvarunk egy részének gumitégla burkolatát, és ezeken kívül sószobát is kialakítottunk. Már csak a főépületünk burkolatait, és a belső nyílászárókat szeretnénk rendbe tetetni, és akkor belül is olyan szépek leszünk, mint kívülről. A jó körülmények, munkánk erkölcsi és anyagi megbecsülése hozzájárul ahhoz, hogy szívesen járunk dolgozni. Örömmel várjuk az ünnepet! Kovács Béláné tagóvoda-vezető Mese Tagóvoda Új óvodák nyílnak a kerületben 2010. október 4-én megnyitotta kapuját a Pittypang Tagóvoda az Üteg utcában. Ez a régi új óvoda kétszáz férőhelyes. 16 óvónő, egy fejlesztőpedagógus és egy tagóvoda-vezető foglalkozik itt a gyerekekkel. Az óvónők több mint fele a kerületből jött, négyen pedig pályakezdők. Az új intézmény személyi és tárgyi feltételeii nagyon jók. Az óvodába jelentkező összes gyereket fel tudták venni. A napokban adnak át az óvodásoknak egy 75 férőhelyes másik intézményt is a Váci út 88-90. szám alatt, ahova 40 bölcsődés gyereket is várnak. 6
100 éves az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola A 100 éves évforduló alkalmából beszélgettem Sági Judit igazgatóval, aki 1994 óta vezeti ezt a nagy hagyományokkal rendelkező iskolát. Krétakör: Milyen fontos eseményeket emelnél ki az intézmény elmúlt 100 évéből? Sági Judit: Dr. Bárczy István polgármester iskolaépítő programjának első ciklusában épült az iskola 1909 októbere és 1911 februárja között. A tervezésre Balázs Ernő kapott megbízást, a díszítő mozaikokat Kernstock Károly építőművész tervezte és készítette. Az épület otthont adott az Aréna úti Leány Népiskolának, és a Lehel úti Fiú Népiskolának. Az első világháborúban hadikórházat költöztettek az iskola épületébe, majd néhány nyugalmasabb év következett. A második világháború alatt több belövés érte a tetőteret, és az egyik lesöpörte az oszlopos kilátótornyocskát, melyet 2001-ben állítottak helyre. 1946-tól megindult a nyolcosztályos általános iskolák szervezése. 1958-ban indult el az ének-zene tagozat a Dózsa György úti Leányiskolában. Az 1950-es években az iskola megkapta a Főváros legjobb iskolája címet. 1960-tól már koedukált az oktatás mindkét iskolában. Az 1970-es évektől iskolánk szép hagyománya, hogy évente egyszer egy egész estét betöltő műsort rendezünk: ez a Dózsa Gála. 1975-ben egyesítették az épületben lévő két iskolát, a Lehel úti iskolát, és a Dózsa György út 136 alatt lévő általános iskolát. Ekkor került bevezetésre a fővárosban elsőként a klubnapközis rendszer. 1986-tól tanulóink már foglalkozhattak számítástechnikával. Kezdetben csak a felső tagozatosok vettek részt ezeken a foglalkozásokon, ma már azonban 2. évfolyamtól az alsó tagozatosok is bekapcsolódnak pedagógiai programunk alapján az informatikaoktatásba. Iskolánk egyik fő profilja az ének-zene oktatás. Szép sikereket értek el tanulóink ezen a téren. Így kaptunk meghívást 1993- ban Dortmundba, majd 1995-ben Japánban szerepelt az iskola kórusa. 1991 szeptemberétől a Budapesti Honvéd Sportegyesülettel közösen bevezettük a testnevelés tagozatot is. Krétakör: Hogyan ünnepli az iskola a 100 éves jubileumot? Sági Judit: 2009 októberében, 100 évvel az iskola építésének megkezdése után azzal emlékeztünk meg az alapkőletételről, hogy egy fém termoszba helyeztük el az idejáró gyerekek nevét. 2010 májusában rendeztük meg a 100 éves nagy találkozót, ahova több mint 400 volt diák jött el. Sokan érkeztek külföldről is a találkozóra. A legidősebb régi diák 92 éves volt. Most is látható a tanárok által az iskola múltjából összegyűjtött és összeállított sok-sok régi fotó, tabló. A kollégák összegyűjtötték a 100 év alatt az iskolába járó minden végzős tanuló és tanár nevét az anyakönyvekből, felírták azokat 48 méter anyagra, amelyek a lépcsőházat és a földszinti folyosót díszítik. A 100 éves iskola ünneplése 100 évvel az alapkő letétele után kezdődött, és egészen 2011. február 15- ig fog tartani, addig, amikor 100 évvel korábban befejeződött az iskola építése. Erre az alkalomra hatalmas ünnepéllyel szeretnénk készülni, ahol fellépnek majd a mai és régi diákjaink is. Krétakör: A jubileumi év fontos momentuma volt az ünnepélyes kerületi tanévnyitó. Hangulatos volt a korhű ruhában fellépő tanári kórus, a Szederinda táncegyüttes tánca és a versmondó verseny 7
győztesének szavalata. A színjátszó szakkör korabeli zenére, korhű ruhában az épületet díszítő mozaikképeket elevenítette meg. Mi jellemző az iskola jelenére? Sági Judit: Az ének-zenei osztályokban emelt óraszámban tanulnak éneket, furulyát és néptáncot a tanulók. Az alsósok énekkarát Mohayné Róna Katalin vezeti, a felsősökét pedig Szalatnyai Erika. Jánosi Attila táncpedagógus tanítja a táncot, a drámajátékot pedig Gőghné Hoffmann Zsuzsanna és Bende Ildikó. A testnevelés tagozaton 1991 óta napjainkban is emelt óraszámban sportolnak a gyerekek. A kiemelt sportágak: az úszás és a torna. Az alsósok heti három órában úsznak, negyediktől pedig vízilabdáznak ingyenesen. A tornászoknak heti öt óra edzésük van. Kosárlabda és foci sportkör is működik az iskolában a mozgásra vágyóknak. A különböző szakkörök is nagyon népszerűek. A kerámia szakkörben megismerkednek a gyerekek a mázolással és a korongozással is. Színjátszó kör is működik a drámajáték oktatása mellett. A Zoo szakkör tagjai az állandó Zoo bérletet kihasználva évente több alkalommal ellátogatnak az Állatkertbe. Évfolyamonként egy-egy angol szakkör is van. Minden szakkörünk ingyenes. Csoportbontásban tanulják az idegen nyelvet az interaktív táblával felszerelt nyelvi termekben. Az iskolában összesen 14 interaktív tábla van. A néhány éve felújított iskolánk nem csak szép, de kiemelkedően korszerű is. Nyáron is gazdag a kínálatunk: nagy hagyománya van iskolánkban a benti táboroknak, kézműves tábor, Szederinda tánctábor, báb- és népi játék tábor, színjátszó tábor és sport tábor. Évek óta népszerű az evezős indián tábor és a velencei tábor. Krétakör: Mióta dolgozol itt, és mióta vagy igazgató? Sági Judit: Biológia-technika szakos tanár vagyok. 1975. augusztus 25-től dolgozom itt, az első munkahelyemen. Pályakezdőként osztályfőnök voltam, 12 osztályban biológiát tanítottam és az iskolai biológia munkaközösség vezetője lettem. 1979-től 1980-ig az úttörőcsapatot vezettem, 1980-tól pedig klubnapközis igazgatóhelyettes voltam 1982 ig, majd felső tagozatos igazgatóhelyettesként dolgoztam 1994-ig. Az igazgatói megbízásomat 1994-ben kaptam. Számomra ez azt jelenti, hogy továbbra is a nevelőtestület egy tagja vagyok, csak más a feladatköröm. A feladatom mozgatórugója az, hogy a nevelőtestülettel együtt közösen a gyerekekért és a szülőkért tegyünk. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy évek óta a kerületi tanulmányi versenyek összesítésében az első három helyezett között szerepel az iskolánk. Jó érzés tölt el, hogy e 100 éves gyönyörű épület falain belül folyó eredményes oktatónevelő munkához 36 tanéven keresztül én is hozzájárultam. Fontosnak tartom a TÁMOP fenntarthatóságának a biztosítását. Folytatni szeretnénk a kezdetektől fogva tartó jó együttműködést a tagiskolával, további közös programokat szeretnénk szervezni a gyerekeknek és a pedagógusoknak.minden kolléga számára olyan feladatokat szeretnék biztosítani, amelyekben a legtehetségesebbek, mert mindez a gyerekek fejlődését szolgálja. Gerbner Zsuzsa Pedagógiai Szolgáltató Központ 8
100 éves a Pannónia Általános Iskola A 100 éves jubileum alkalmából beszélgettem Varsányiné Salgó Julianna igazgatóval, aki 1993 óta irányítja ezt a patinás intézményt. Krétakör: Milyen fontos momentumokat emelnél ki az iskola 100 éves történetéből? Varsányiné Salgó Julianna: Az 1910/1911-es tanévben Budapest területén 52 új iskola nyitotta meg kapuit Bárczy István főpolgármester oktatáspolitikájának következtében. Ekkor épült a kerület iskolái közüll négy: A mai Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, a Csata Utcai Általános Iskola, a Kassák Lajos Tagiskola és a Pannónia Általános Iskola (a szerk.). Abban az időben működött itt Elemi Népiskola, valamint Fiú- és Leány Iskola is amelyeknek a feliratai a felújítás után is megőriztük. A régi diákok is szerettek idejárni. Október 18-án lesz a jubileumi rendezvénysorozat megnyitója. A 80 esztendős Dér Győző fafaragó mester adja át az iskolának az általa készített faliképet, mellyel szeretettel emlékezik az iskolában töltött éveire. A 90 éves évfordulóra az akkor 80 esztendős Szely József a szabadságharc hőseiről készült éremgyűjteményt ajándékozott alma materének. A régi, megsárgult osztályfényképek a felújítási előtti iskolaudvart idézik. A háború idején az alagsor egy része katonák, sebesültek részére lett kialakítva, itt volt egy mély vízakna is az ivóvíz biztosítására. A fiú és a leány rész között a mai bejárat helyén kápolna húzódott, ami a háború után széntározóvá lett átalakítva a fűtés biztosításához. A 70-es évektől a fiúkat és a lányokat közösen nevelték. Néhány évig gimnázium is működött az épületben. Ebben az időben olyan sok gyerek tanult itt, hogy váltott műszakban jártak iskolába. Ekkor érte el az iskola a legnagyobb létszámát, ami 1300 körül volt. Rábai Imréné igazgatósága alatt kerültem az intézménybe. 15 évig állt az iskola élén és őt kérték fel arra, hogy pályafutása befejezését követően az előző nagyobb felújítást levezényelje. Mindig is jellemző volt az iskolára a sokszínűség. A mai iskola filozófiája is erre épít. Volt orosz tagozat, kis létszámú osztály (hátrányos helyzetű, diszlexiás és diszkalkuliás gyerekeknek), és testnevelés tagozat. A rendszerváltás után az öt évig működő igazgató Janecskó Andrásné kezdeményezte és hajtotta végre az akkori Sallai iskola névváltoztatását. A Pannónia utcai fiú iskola adta az ötletet a Pannónia név felvételéhez és lett az intézményünk Pannónia Általános Iskola. Krétakör: Mi jellemző az iskola jelenére? Varsányiné Salgó Julianna: 1993-ban, amikor átvettem az iskola irányítását, akkor 890 gyerek végezte itt alapfokú tanulmányait. Ma működik nálunk angol tagozat, és 1995 óta német nemzetiségi kéttannyelvű osztály is. Az alsó tagozaton a környezetismeretet tanulják németül, a felső tagozaton a biológiát, történelmet és földrajzot, és heti öt órában minden évfolyamon németet. Ez azt jelenti, hogy nyolc év alatt összesen mintegy 1700 órát töltenek német nyelvű órán. Évek óta jól működő diákcsere kapcsolat van a Fekete-erdőben lévő Neuenburg iskolájával. Ősszel a német gyerekek látogatnak meg minket, tavasszal pedig a magyar gyerekek utaznak Németországba. Egyébként is kiterjedtek az iskola külföldi kapcsolatai. Rendszeresen táboroznak az iskolánkból gyerekek a kerülettel Erdélyben, és a Kék iskolától megörökölt kapcsolatok révén Lengyelországban. Az idei Éneklő Ifjúságon arany minősítést kapott az iskola Százszorszép kórusa, jutalmul az énekkar egy hetet töltött a horvátországi Krk-szigeten. Comenius pályázattal Európa több országának több iskolájával is kialakultak hasznos szakmai kapcsolatok, és az iskola második ACCES pályázatnak köszönhetően melynek célja a középeurópai országokkal való együttműködés elmélyítése volt egy busznyi gyerek, majd egész tantestület eltöltött néhány napot Szlovéniában. 9
Hosszú évek óta működik az iskolában a két tanáros integrált oktatás modellje. Ennek bevezetésében nagy szerepe volt a Prízmával közösen elnyert HEFOP pályázatoknak. Minden évfolyamon működik integrált osztály, ahol a tanár és a gyógypedagógus egyszerre foglalkozik a gyerekekkel. Tapasztalataink szerint az ideális az, ha egy időben három a szakértői bizottság által küldött gyerek tanul együtt a többiekkel. Az integrált gyerekek kiválasztásánál fontos az is, hogy a tanulóknak a családi háttere támogató legyen. Ebben az évben újból indult testnevelés tagozatos osztály, ahol heti öt testnevelés óra van. Kiemelt szerepet kap más sportok mellett a kosárlabda amit a Vasas szakemberei irányítanak és a ritmikus gimnasztika. A testnevelés folyamatosan kiemelt jelentőségű az iskola életében. 1986 óta működik iskolánkban a Tutaj Diák Sportegyesület, aminek a kezdetektől elnöke vagyok. A kerületi diákolimpiákon rendszeresen nyerünk, és elsők vagyunk abban is, hogy a mi iskolánkból indul minden évben a legtöbb versenyző. A 70-es években épült a Kárpát utcai lakótelep, és annak iskolája, a Kék Általános Iskola. 2007-ben történt a két intézmény összevonása. Egy évig külön épületben voltunk, majd a felújítást követően fizikailag is összeolvadtak az iskolák. Krétakör: A felújítás lebonyolításában fontos szereped volt. Mennyire vagy megelégedve az eredménnyel? Varsányiné Salgó Julianna: Az előzetes félelmek dacára a felújítás megtörtént a tervezett egy év alatt. Ez egyben bővítést is jelentett, felépült egy új kétszintes tornacsarnok, aminek a tetőterasza a szünetekben kellemes sétára ad lehetőséget a gyerekek számára. A tornacsarnokot öt óra után a környék lakossága is élvezi. Jönnek ide kosárlabdázni, teremfocizni, kungfuzni, gyeplabdázni és tornázni is. A kibővített épület alapterülete így 10.000 négyzetméter lett. A felújítás következtében létrejött megújult épület egy nagy csoda. A külső falak megőrizték a műemlék jellegű épület eredeti képét, ezért a nyílászárók a régiek mintájára készültek. A belépőt dinamizmust árasztó modern tér fogadja, letisztult világos folyosókkal. Ennek ellenpontjaként a tantermek színesek, jól felszereltek. A világos pasztell folyosók visszafogottságát megtörik a színes puffok, ahol a szünetekben kedvükre pihenhetnek, beszélgethetnek a gyerekek. A harmonikus, igényes környezet pozitív hatása fontos a gyerekeknek. Az alagsorban minden negyedikesnek, és az összes felsős diáknak saját színes zárható szekrénye van. Az előző tanévben belaktuk az új épületet, és a két tantestület összecsiszolódott. Krétakör: Ebben az iskolában mindig történik valami. 2009-ben elnyertétek az Erőszakmentes, egészségtudatos iskola címet, előtte pedig pályáztatok, és el is nyertétek az Ökoiskola címet is. Varsányiné Salgó Julianna: Több hagyományt átvettünk a Kék iskolától, pl. ezért pályáztunk az Ökoiskola programra, amit el is nyertünk. Az Öko gondolat jegyében az újjáépült iskolában színes, új szelektív hulladékgyűjtők vannak, amit szelektíven is visznek el, és ez még olcsóbb is mint a hagyományos szemétszállítás. Az erőszakmentes iskola nem azt jelenti, hogy nincs jelen az erőszak az iskolában, hanem azt, hogy olyan programokat szervezünk a tanulóknak, amelyek segítenek az erőszak megelőzésében. Ilyen például a drogprevenció, ahol a megelőzésben segítségünkre van az Iránytű Ifjúsági és Tanácsadó Iroda is. A Káva Kulturális Műhely drámapedagóiai előadásai során a közönség aktív résztvevője, formálója az előadásoknak, amelyek fontos témákkal foglalkoznak, például a drogfogyasztással és az agresszióval. 10
A cím annak elismerése, hogy az intézmény tudatosan magára vállalja az iskolában előforduló agresszív magatartási formák visszaszorítását, valamint mindent megtesz a gyerekek egészségtudatos életmódjának kialakításáért. Az Egészség nap projekt pozitív, követendő életvezetési tanácsokat ad az érdeklődőknek. Iskolánkban jelenleg 25 aktív tábla van. A kerületi fejlesztéseken túl a nyertes HEFOP pályázatok következtében is gyarapodott a táblák száma, de önerőből is fejlesztettünk. Az egész tantestület motivált, és belső továbbképzéseket is tartottunk, így minden kolléga elsajátította a táblák kezelését. Folyamatosan használják a kollégák ezeket, és a Pedagógiai Napok alkalmából kerületi bemutató órákat is tartottak az érdeklődő kerületi pedagógusoknak. Egy alapítvány jóvoltából működik iskolánkban a Senior mentor program. Ennek az a lényege, hogy arra alkalmas idősebb emberek korrepetálnak pannóniás diákokat ingyen. A programban résztvevők közt gyakran alakul ki nagyszülő és unoka jellegű kapcsolat. A Pannónia Általános Iskola referencia iskolává szeretne válni. Több Jó gyakorlatokat feltöltése, multiplikálása már megtörtént. Az is célja az iskolának, hogy főiskolai gyakorlóhellyé váljon. Az ELTE Tanítóképző Karáról rendszeresen jönnek hallgatók tanítási gyakorlatra. Krétakör: Miért jó ma igazgatónak lenni? Varsányiné Salgó Julianna: Szeretem ezt a munkát azért, mert ennek során megvalósultak az álmaim. Tíz évvel ezelőtt több mint ezren írták alá azt a petíciót, aminek az volt a célja, hogy ne zárják be az iskolát. Mára pedig szebb és nagyobb, mint valaha is volt. Krétakör: Hogyan ünnepli az iskola a százéves jubileumot? Varsányiné Salgó Julianna: Sok programunk szerveződik a százas szám köré. Mindenféléből százat kell gyűjteni. Száz jótett cédulát, tervezünk összesen száz kilométernyi túrát, rajzpályázatot, ahol a legjobb száz alkotás kerül bemutatásra, és kiállítást szervezünk az iskola száz évének történetéből. Májusban szeretnénk az Újlipótvárosi Közösségi Házban a Radnóti Miklós Művelődési Központban egy nagy gálát tartani. Gerbner Zsuzsa Pedagógiai Szolgáltató Központ GRATULÁLUNK! GRATULÁLUNK! GRATULÁLUNK! GRATULÁLUNK! Júniusban öt kerületi, az esélyegyenlőséget elősegítő pedagógus részesült Teleki Blankadíjban. Jenei Andrea (Prizma Általános Iskola és Óvoda EGYMI), Hurták Gábor (Gárdonyi Géza Általános Iskola), Gálné Molnár Klára (Pannónia Általános Iskola, PSZK), Nyári László (Csata Utcai Általános Iskola) és Takács Henrietta (Futár Tagóvoda) 11
PSZK-ban történt PSZK-ban történt PSZK-ban történt PSZK-ban történt MEGJELENT Szeptember végén vehették a kezükbe kerületünk pedagógusai, a Digit@lis kompetenciafejlesztés a XIII. kerületben c. kiadványunkat. A címben az idézőjel oka, hogy a kiadvány nem a kerületben zajló digitális kompetenciafejlesztést kívánja bemutatni, hanem azt, hogy kerületünk pedagógusai, hogyan használják meglévő digitális kompetenciájukat a kompetenciafejlesztés, az oktatás és a nevelés különböző területein. A kiadvány specialitása, hogy a tartalma, a benne lévő cikkek és óravázlatok kizárólag a XIII. kerületben dolgozó pedagógusok munkái. Röviden a tartalomról: Az előszót dr. Tóth József, kerületünk polgármestere írta. Hajdú Györgyné bevezetőjéből tájékozódhatunk a kerület iskoláiban végrehajtott informatikai fejlesztésekről, mind a hardverek, mind a humánerőforrás tekintetében. Három írástt olvashatunk pedagógusok tollából. Kónyáné Baracsi Bea és Proksza Ágnes az interaktív tábla használata során eddig bejárt útjukról írnak élvezetes cikket. A kiadványba a cikk rövidített változata került. Teljes terjedelemben a: http://interaktivtabla.eoldal.hu portálon, a Pedagógus BEST PRACTICE menüpontban olvashatjuk. Dobóné Tarai Éva egy 2008-as nemzetközi konferenciáról számol be, míg Tamasi Istvánné hazai konferenciákra kalauzol minket. A cikkek után következnek az óravázlatok: o Drexler Béláné; Magyar nyelv és Irodalom 3. évfolyam o Petschnerné Nádler Irén; Magyar nyelv és Irodalom 4. évfolyam o Kovácsné Zentai Andrea; Környezetismeret 3. évfolyam o Fatalin Gabriella; Történelem 5. évfolyam o Dr. Mihola Gáborné; Vizuális kultúra 5. évfolyam o Tamasi Istvánné; Informatika 5. évfolyam o Komár Zsolt; Földrajz 7. évfolyam o Dobóné Tarai Éva; Kémia 8. évfolyam o Szilágyi Ildikó; Angol nyelv 8. évfolyam o Kónyáné Baracsi Bea; Fizika 10. évfolyam o Kónyáné Baracsi Bea; Matematika 10. évfolyam Az órák leírása és a hozzájuk tartozó képernyőképek csupán ízelítőül szolgálnak a kiadvány mellékleteként az iskolákba került DVD tartalmából. A DVD a kerület pedagógusainak tavasszal beküldött munkáiból készült válogatás, mely az IKT eszközök, kiemelten az interaktív táblák használatának sokrétű lehetőségeit mutatja be. Míg a kiadványból több példány eljutott az intézményekbe, a DVD-ből minden iskola 1-1 szabadon másolható példányt kapott, a szerzői jogviszonyok miatt belső, kerületi felhasználásra. Ezúton köszönjük minden szerző közreműködését! Schlotter Judit - informatika szaktanácsadó Pedagógiai Szolgáltató Központ Felelős kiadó: Hajdú Györgyné Szerkesztő, fotó: Gerbner Zsuzsa Szerkesztőség: Pedagógiai Szolgáltató Központ Korrektor: Pusztai Katalin 1138 Bp. Vizafogó st. 2/b Tel.: 320-1260 http://www.pszk13.hu e-mail: pszk13@chello.h 12