Central Europe Repair & Re-use Centres and Networks (CERREC) projekt 1. Nemzeti munkaülés Emlékeztető Helyszín: Bay Zoltán Nonprofit Kft., 1116 Budapest, Fehérvári út 130. Időpont: 2012.03.01. Résztvevők: NÉV KAPCSOLAT 1 István Zsolt (IZs) Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. 2 Garamvölgyi Ernő (GE) Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. 3 Chrabák Péter (CP) Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. 4 Tóth Zoltán (TZ) Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. 5 Balázs Katalin (BK) Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. 6 Vágó Gyula (VG) Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. 7 Inczédy Tamás (IT) Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) 8 Siklóssy Mihály (SM) Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. (FKF) 9 Sziromi-Nagy Tamás SzNT) HUMUSZ Recycling Kft., SZOSZÖV TÁMOP projekt tag 10 Márton Balázs (MB) HUMUSZ Recycling Kft., SZOSZÖV TÁMOP projekt tag 11 Portik-Bakai Zsuzsa (PBZs) HUMUSZ Szövetség 12 Czibók Ágnes (CÁ) Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége 13 Mészáros Fanni (MF) CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés 14 Vámosi Oszkár (VO) Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) 15 Kozma Péter (KP) Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 16 Szabó Andrea (SzA) Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 17 Babai János (BJ) Országos Roma Önkörmányzat (ÖRO) 18 Kézi László (KL) Országos Roma Önkörmányzat 19 Dr. Rédei Zsolt (RZs) Országos Roma Önkörmányzat Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZOSZÖV), 20 Németh László (NL) Közösségi Szociális Szövetkezet (KöSzSz) KöSzSz TÁMOP projektgazda 21 Mester Attila (MA) KöSzSz TÁMOP projekt tag 22 Pintér-Fekete Katalin (PFK) Vidékfejlesztési Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Főosztály A munkaülés programja 1. A részvevők köszöntése - IZs 2. A munkaülés résztvevőinek bemutatkozása 3. A CERREC projekt bemutatása GE, CP (előadásanyagok mellékelve) 4. Kerekasztal-beszélgetés, moderátor IZs.
A munkaülés eseményei A jelen lévőket IZs köszöntötte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. (BZAKN) nevében, mint a munkaülés házigazdája és a CERREC projekt hazai résztvevője, egyúttal bemutatta a BZAKN tevékenységét és röviden annak a projekthez kapcsolódó referenciáit. Ezt követően a résztvevők egyenként bemutatkoztak. IZs a bemutatkozásokat követően elmondta, hogy miért fontos szempont az újrahasználati érvényesítése a hulladékgazdálkodás területén, majd a CERREC projekt részletes bemutatására kérte fel kollégáit, GE-t és CP-t. GE röviden bemutatta a CERREC projekt előzményeit, résztvevőit, munkapontjait és azok céljait, különös tekintettel a projekt hazai vonatkozású feladataira. Őt CP követte, aki bemutatta a projektben eddig végzett hazai helyzetelemzés eredményeit. A bemutatás kitért az újrahasználati EU-s törekvések hazai implementálhatóságának aktuális helyzetére, annak jogi, környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozású hátterére és jelenlegi állapotára. Az előadásokat követően IZs felvezette a kerekasztal-beszelgetést néhány külföldön, a Re-use területén látott tapasztalattal (hulladékudvarokban kialakított Re-use Corner -ek, házhozmenő lomtalanítás), illetve a hazai re-use vonatkozású helyzettel (gyártói szervizhálózatok, bolhapiacok), ill. a hulladék átminősítésének lehetőségeivel. Első hozzászólóként SzNT kifejtette, hogy a tapasztalataik alapján (TÁMOP - SZOSZÖV projekt) a reuse tevékenység önmagában gazdaságilag nem önfenntartó, de közvetett, gazdaságilag nehezen mérhető hozadékkal bír, mivel ennek révén oktatásra, átképzésre kerül sor, valamint munkahelyet teremt. Önellátás akkor valósítható meg, ha gazdaságilag az állam is támogatja ezt a tevékenységet, valamint a re-use center hagyományosnak tekintett szervizszolgáltatást is végez, valamint a felújított, megjavított termékekből bevételre tud szert tenni. Véleménye szerint a re-use tevékenységet a bevezetésre kerülő lerakó terhelési díj is ösztönzi. Elmondta, hogy a re-use-ra alkalmas termékek fő forrásának a lomtalanítást látja, de csak ún. intelligens begyűjtés útján (híváson alapuló, házhoz menő gyűjtés). SM hozzászólásában fő kérdésként a gyártói érdekeltséget fogalmazta meg, mivel a hosszabb élettartamú (és re-use-ra alkalmas) termékek gyártása ellentétes lehet a gyártó szándékával. Példaként a háztartási hűtőberendezéseket hozta fel, amelyek átalgos használati ciklusa Magyarországon 8-10 év, még Nyugat-Európában mindössze 4-5 év, egyrészt a jobb gazdasági helyzet, másrészt a gyártók új termék vásárlására ösztönző rendszerei miatt. A re-use-zal kapcsolatban kiemelte, hogy a gyűjtést és bontást is ennek megfelelően kellene elvégezni, nem úgy, mint ahogy a lomtalanítás jelenleg folyik a fővárosban. Hozzászólásában utalt a használt, ill. új berendezések közötti energiafogyasztás-élettartam kérdésére is. TZ válaszában határozottan kiállt a re-use törekvésekkel szemben tanúsított fokozott gyártói érdeklődés és együttműködési készség mellett. A gyártói álláspontot MF fejtette ki bővebben. Hozzászólásában kitért rá, hogy ők már 2006-ban Forgó Morgó néven energiahatékonysági kampányt indítottak a kisebb energiafelhasználású
termékek népszerűsítése mellett. E kampány keretében a hazai háztartásokban jelen lévő főbb elektromos berendezések átlagos életkorát és fogyasztási adatait is becsülték. Véleménye szerint a tanulmány eredménye azt bizonyítja, hogy a korszerű gépek hatékony energiafelhasználása révén kisebb környezeti terhelést jelentenek a régebbi berendezések pazarló működésével szemben, így összességében Magyarország számára jelentős CO 2 megtakarítást eredményezne, ha minden korszerűtlen (sokat fogyasztó) főbb háztartási berendezést lecserélnének (a tanulmány a CECED honlapján nyilvánosan elérhető). Erre azt a holland példát említette, ahol az állam támogatást nyújtott az energiatakarékos berendezések vásárlására, amely népszerűsége a takarékos, új berendezések árát is csökkentette. Erre volt hazai kezdeményezés is (csak a szociálisan rászorulók részére), ami azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a támogatási összeg túlzott mértéke miatt. A re-use-zal kapcsolatban kifejtette, hogy a gazdasági nehézségek miatt az új termékek forgalma évről-évre csökken Magyarországon, így a régi, de üzemképes berendezések továbbhasználata, illetve a nem üzemképesek felújítása egyre inkább előtérbe kerül. Azonban fontos szempontnak tartja az újrahasznált/felújított termékekkel kapcsolatban a minőség és a garancia kérdéskörét. Osztrák példára hivatkozva a re-use-t úgy látja életképesnek, ha az egyúttal a termék energiahatékonyságának növelésével együtt történik. Úgy látja, hogy bár a WEEE-direktíva elhalasztotta a re-use szempontok érvényesítését, azonban az öko-dizájn révén a gyártók már eddig is törekedtek a fenntarthatóság elvét teljesíteni, sőt stratégiai dokumentumaikban már készülnek az újrahasználatii/hasznosítási szempontok fokozottabb érvényesítésére is. VO a hazai jogalkotás szempontjából elmondta, hogy az állam részéről erős a szándék az újrahasználat mellett, azonban fontos a különféle érdekek és a gazdasági hajtóerő figyelembevétele. Ha ez utóbbi nincs, akkor az állam beavatkozik, például lerakási adót ró ki, ami a hulladékok nagyobb arányú hasznosítása érdekében véleménye szerint elkerülhetetlen. Hozzászólásában üdvözölte a CERREC projekt kezdeményezéseit és elmondta, hogy az állam várja a területre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy a csomagolási hulladékokhoz hasonlóan az újrahasználati szempontok még inkább érvényre juthassanak (akár az E+E, gumiabroncs, gépjárművek területén is), fontos szempont azonban az ún. free-rider -ek kiküszöbölése a rendszerből. Természetesen az állam részéről az OHÜ segítségnyújtással (információk, együttműködés) mindent megtesz a célok elérése érdekében. A lomtalanítással kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon is - az osztrák rendszerhez hasonlóan a házhoz menő lomtalanítást szeretnék megvalósítani. VO felvetésére IZs hozzáfűzte, hogy a BZAKN szintén tagja egy olyan Közép-európai projekt konzorciumának (www.transwaste.eu), amelyben a lomtalanítással, lomizással kapcsolatos hazai tevékenységeket vizsgálják, így annak a projektnek az eredményei nagyon hasznosan illeszkednek a CERREC projekt céljaihoz. IZs ez után a re-use szociális vonatkozásaira vetített rá és kérte az abban kompetens résztvevők véleményét. MB válaszként bemutatta a HUMUSZ Recycling Kft. és a SZOSZÖV-vel folytatott közös TÁMOP támogatású projektjét, amelyben három, 1000-3000 fős mintaterületet jelöltek ki az országban az alábbi, re-use-hoz kapcsolódó szegmensek bevezetésének tesztelésére: - Érd: dokumentációs rendszer (adatgyűjtés a vonatkozó termékek mennyiségét, összetételét illetően).
- Tatabánya: az évente kétszeri közszolgáltatás keretében végzett lomtalanítás során kihelyezett és begyűjtésre kerülő lomok mennyiségének, összetételének becslése, kihelyezéskor, illetve amikor hivatalos begyűjtésre kerül). - Szécsény: házhoz menő lomtalanítás pilot jelleggel, helyi alvállalkozó bevonása révén ( intelligens rendszer ). SzNT ezt azzal egészítette ki, hogy a fenti tevékenységre financiális forrásuk nincs, azt önkéntesekkel végzik. Szerinte arra a kérdésre, hogy pontosan mennyi és milyen lomok vannak hazánkban, arra az intelligens rendszer eredményei fognak tudni pontos adatokkal szolgálni. A lomok között az E+E berendezések mellett a bútorok és ruhákat is relevánsnak tartja mennyiségi és keresleti szempontból egyaránt, valamint az életciklus-szemléletű (LCA) megközelítést. IZs reagálva a VO és SzNT hozzászólására elmondta, hogy a BZAKN is rendelkezik a hazai lomok mennyiségére vonatkozóan adatokkal, a másik, már hivatkozott Transwaste projekt kapcsán. Egyetértett az LCA-alapú megközelítéssel. NL, mint a KöSzSz TÁMOP projekt gazdája SzNT hozzászólását azzal egészítette ki, hogy a közös projektjük célja a környezeti és a szociális szempontok együttes érvényre juttatása, az egyéb külső tényezők (externáliák) figyelembe vétele mellett. A fenti kísérleti mérések és tevékenységek eredményei és összesítése 2012. szeptember-október felé lesz kész. IZs hangsúlyozta, hogy az LCA több szempontból vizsgálja a környezeti terheléseket, nem csak a CO 2 kibocsátás alapján, így környezeti értékelések azzal megalapozottabban végezhetőek. BJ a re-use szociális vonatkozásában elmondta, hogy szervezetük szívesen csatlakozik a SZOSZÖV programjához, mivel ők kb. tízezer, hátrányos helyzetű, a témában érintett ember képviseletét látják el, így nyitottak az együttműködésre. RZs véleménye szerint a használt-cikk kereskedelem területe Magyarországon jelenleg darázsfészek, így ahhoz bármiféle módosítási javaslat érdeksérelemmel jár. Ráadásul a szektor egyre jelentősebb, hiszen Magyarországon egyre jellemzőbb az elszegényedés, ami a használt termékek forgalmát növeli. Véleményét összefoglalva elmondta, hogy nagy az igény a használt cikkekre, a szektor minden résztvevőjének érdeke, hogy ez legális keretet kapjon és rendeződjön, azonban ez meglehetősen nehéz feladat lesz. BJ szerint a hangsúly a legalizáláson van. Ez érdeke lenne a jelenleg szürkén, ill. feketén ezt a tevékenységet végző embereknek is, hiszen csak abban az esetben jogosultak az állami ellátórendszerre, ha tevékenységüket legálisan végzik, adót fizetnek. Ehhez azonban fontosnak látja a megfelelő képzést. VO egyetértett, hogy fontos a területen a szabályozás bevezetése. Koncepciók már állnak rendelkezésükre, azonban azok működőképessége, gyakorlati kivitelezhetősége egyelőre nyitott kérdés. Az állam alapvető célja az élni és élni hagyni elv érvényesítése. A gyűjtés-hasznosítás-reuse területén az állam is jó lehetőséget lát a szociális célok teljesítésére egyaránt.
KL szintén a legalizálás fontosságát hangsúlyozta, de véleménye szerint ez támogatás nélkül (pl. képzés, nyugdíj) nem fog menni. Hozzászólásában kanadai és angol példákat hozott a háztartásoknál képződő lomok további használata ( garage sale ). SzNT reagálva BJ hozzászólására, számításai szerint, a projektjük pilot területén jelenlegi alkalmazotti létszám alapján, a rendszert országos szintre terjesztve valahol 10-12 ezer embernek adhatna az munkát. MF hozzátette, hogy a szociális szempontok érvényesítése mellett a környezeti szempontok is azonos mértékben kerüljenek figyelembe vételre. Emellett fontosnak tartja, hogy ne csak a gyártók legyenek egy ilyen rendszerben a kötelezettek, hanem egyéb szereplők is, annak érdekében, hogy a cél ne vesszen el, elszámolható és teljes legyen. A kerekasztal beszélgetés zárásaként IZs megköszönte a résztvevőknek az aktivitásukat és elmondta, hogy várja őket a későbbiekben megrendezésre kerülő hasonló munkaülésen. Következtetések 1. TÁMOP projekt keretében gyakorlatközpontú tanulmány készül az intelligens lomtalanítás megvalósítására. A projekt elkészülte szeptember-október hónapra várható. a. Cél, hogy a lomtalanítás során a kíméletes kezelés előtérbe kerüljön. b. A projekt eredményeit 3 mintán tervezik vizsgálni, Tatabánya, Érd és Szécsény területén, 1000-1300 fős mintaterületeken. Probléma, hogy a mintaprojektekre forrás nem áll rendelkezésre, így együttműködő partnerek (közszolgáltató, önkormányzat, gazdasági társaságok) segítségével oldják meg. c. Vizsgálják a lomok összetételét, a lomtalanítás során a lomizók által előzetesen eltávolított berendezéseket. A fő cél megbízható adatok gyűjtése a vizsgálatok során. d. A projekt során az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés a projekt keretében csak részben érintett. A ruhák, bútorok, játékok újrahasználata nem aggályos, mert további használatuk nem okoz megnövekedett környezeti terhelést. Elektromos berendezések esetében a döntés felelőssége e kérdésben az újrahasználati központot terheli. e. Véleményük szerint az újrahasználati rendszer önállóan gazdaságilag nem lesz életképes, támogatási rendszerre van szükség. A jelenleg ilyen tevékenységet végző cégek további tevékenységekkel tartják fenn magukat. E tevékenységek általában hulladékudvar üzemeltetése, képzés, szerviz, felújítás, kereskedelmi tevékenység. f. Fő motiváló tényező lehet véleményük szerint a közterületi lomtalanítás megszüntetése, illetve a hulladéklerakás járulékkal történő terhelése. g. Munkaerő és logisztika szempontjából az újrahasználat és a kapcsolt intelligens lomtalanítás 3 fővel és egy járművel oldható meg 1300 lakosra. Így 10 millió lakos esetére ez hozzávetőlegesen 10 ezer ember foglalkoztatására lehet lehetőség.
2. A kutatói oldal képviselői rámutattak, hogy a. a korábbi projektekből rendelkezésre állnak adatok az újrahasználattal kapcsolatos mennyiségi kérdésekre; b. a környezeti terhelés és haszon megállapítására megfelelő eszközök állnak rendelkezésre. Ilyen például a környezeti életciklus-elemzés (LCA) és a karbonlábnyom is, de figyelembe kell venni, hogy a karbonlábnyom csak CO2 kibocsátást vizsgál, sok igen jelentős környezeti szempontot nem elemez, ezért használhatósága korlátozott. c. a nyugati országokban számos kialakult újrahasználati módszer és javasolt új elképzelés fellelhető. Ilyen ötlet például a reuse corner elképzelés: a hulladékudvarokban kialakított rész, ahova a lakosok az újrahasználatra alkalmasnak tartott berendezéseket adják le. A berendezéseket szakemberek megvizsgálják és döntenek az újrahasználatról. Gyakori alkalmazott megoldás az intelligens lomtalanítás, amit a közszolgáltató alvállalkozói végeznek. Emellett elterjedtek a bolhapiacok, cserepiacok. Jelentős szerepe van a civil szervezeteknek, akik alulról jövő kezdeményezésként szervezhetik meg az újrahasználatot. 3. A gyártók képviselői kifejtették, hogy a. vizsgálataik szerint (2006) a magyarországi hűtő berendezések 43%-a 8 évnél idősebb. Egy 10 éves hűtőgép fogyasztása mintegy kétszerese egy mai berendezésének, míg egy 20 éves esetében háromszorosa. Mosógépek esetében a vízfogyasztás egy 20 éves berendezés és egy mai viszonylatában 62%-os többletet jelent, energiában mintegy 42%-os többletet. Hűtőgépek esetében a 43% 8 évnél öregebb berendezés felel a fogyasztás mintegy 73%-áért. E berendezések cseréjével évente mintegy 1,6 Mt CO2 kibocsátása lenne megtakarítható. Emiatt rendkívül fontos, hogy az újrahasználat csak akkor valósuljon meg, ha a berendezés továbbhasználata nem okoz környezeti kárt; b. a magyar vásárlók árérzékenyek, így várhatóan az újrahasználat létjogosultsága nőni fog; c. kiemelten fontosnak tartják a garancia kérdését az újrahasználattal kapcsolatban; d. mivel az egyetlen kötelezett jelenleg a gyártó kiemelten fontos számukra a követhetőség, a regisztráció és a hulladékkontroll, ami biztosítja a kötelezettség teljesítésének bizonyíthatóságát; e. véleményük szerint a gyártóknak meg kell találniuk a lehetőséget az újrahasználati kritériumok környezetközpontú tervezésbe integrálására; f. kiemelték az újrahasználat szociális vonatkozásait mind munkahelyteremtés, mind termékelosztás szempontjából. Meg kell határozni a célcsoportokat, illetve az újrahasználatba bevonható termékek csoportjait.
4. A közszolgátató képviselője felhívta a figyelmet, hogy a. a tervezéstől kezdve figyelembe kell venni az újrahasználati szempontokat, b. a sérülésmentes gyűjtés és szállítás kiemelt fontosságú, ami a jelenlegi lomtalanítási módszerekkel nem biztosítható. 5. Az ORÖ képviselői szerint a lomtalanítás támogatására mintegy 10 ezer embert lehetne közmunkaprogram keretében mozgósítani. A program összeköthető lenne képzési programokkal. 6. A Hulladékgazdálkodási Ügynökség képviselői szerint a. ha nincsen gazdasági hajtóerő egy fontos cél érdekében az állam kell lépjen. Az újrahasználat megvalósítására erős a politikai szándék. b. fontos elem a hulladékok lerakásának csökkentése. Ennek eleme a lerakási járulék, amelynek mértéke még kérdés. Az EU területén a lerakási járulék átlagosan 39 EUR, míg a CE területen 27EUR. c. az újrahasználatra motiváció lehet egy adminisztráció- és díjmentesség (ez a csomagolóanyagok esetében már megoldott). Ehhez azonban az újrahasználatként elfogadott megoldások pontos definíciója szükséges. A free rider -ek megjelenését mindenképpen el kell kerülni. Budapest, 2012. március 01.