Paks 2 projekt a beruházás jelen állása Prof. Dr. Aszódi Attila Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos Miniszterelnökség Egyetemi tanár, BME MTA Korszerű Atomenergia Budapest, 2015. május 7. MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 1
A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes bruttó villamosenergia-felhasználás: 42 589 GWh Hazai termelés: 29 201 GWh Import energia: 13 388 GWh (31,5%) Várható energiaigény-növekedés: 1,3%/év (később 1%/év) 2030-ig kb. 7300 MW új termelő kapacitást kell létesíteni (MAVIR) Ebből 3100-6500 MW-nyi lehet a nagyerőművek kapacitás (pl. atomerőmű), 1600 MW megújuló alapú kiserőmű A bruttó villamosenergia-fogyasztás forrásmegoszlása, 2013 (MAVIR) MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 2
A paksi atomerőmű bővítésének előzményei 2008 - energiapolitikai koncepció: ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok alapján döntéselőkészítő munka kezdődött 2009. március 30.: Parlament elvi jóváhagyása, Teller-projekt 2009: Lévai-projekt a szállítói tender előkészítésére, majd 2012-ben az az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt.-t (építés előkészítése és irányítása) 2014. január 14: magyar-orosz államközi egyezmény A Roszatom két új, egyenként 1200 MW-os atomerőművi blokkot építhet Pakson Az orosz fél a beruházási költségek 80%-át biztosítja államközi hitel segítségével Alap: 1966-os magyar-szovjet atomenergetikai együttműködési egyezményen. Az egyezmény kulcseleme a 40%-os lokalizációs szint célkitűzése 2014. január 14. 2014. február 12. 2014. március 28. 2014. június 23. 2014. június 30. Kormányközi Egyezmény (IGA) a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről 2014. évi II. törvény az egyezményt a 2014. évi II. törvény hirdette ki és február 12-én lépett hatályba Kormányközi Egyezmény (pénzügyi IGA) az atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról 2014. évi XXIV. törvény a pénzügyi IGA kihirdetéséről 1358/2014. (VI.30) Korm. határozat a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 3
Megvalósítási megállapodások A két államközi szerződés az együttműködés kereteit illetve a finanszírozás feltételeit rögzítették 2014. december 9-én az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt aláírta az új blokkokra vonatkozó három megvalósítási megállapodást A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit (EPC szerződés), az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás részleteit rögzítik. A megvalósítási szerződések aláírásának bejelentése Kit takar a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt? Az intézet 1951-ben alakult a Tyeploenergoprojekt-en belül, 2007 óta JSC NIAEP néven. A Roszatom leányvállalata, feladata atomerőmű-építési projektekben szolgáltatások végzése (felmérések, tervezés, építési munkák irányítása, beszerzés, építészeti felügyelet, üzembe helyezés előkészítése, mérnöki szolgáltatások). A JSC NIAEP irányítása alatt épül pl. a Rosztov-4 blokk, részt vesz több orosz és külföldi erőmű építésében is. MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 4
VVER-1200/V491 A Paksra ajánlott reaktortípus: VVER-1200/V491 (V508?) Megegyezik a Finnországba, Pyhäjoki telephelyre választott típussal (építteti a Fennovoima Oyj) Leningrád-II atomerőmű A V491 referenciablokkja Építés kezdete: 2008 (1. blokk), 2010 (2. blokk) Az üzemelés kezdetét 2016-ra illetve 2018-ra tervezik Az építés jelen állása (1. blokk): fő primerköri rendszerek, reaktortartály, gőzfejlesztők, polárdaru telepítve, a fő keringető vezetékek hegesztési munkálatait befejezték A Leningrád-II-1 kondenzárora GF telepítése a Leningrád-II-1-en MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 5
VVER-1200/V491 - Műszaki jellemzők Általános Reaktor hőteljesítmény 3200 MW Bruttó villamos teljesítmény 1198MW Nettó villamos teljesítmény 1113 MW Nettó hatásfok 34,8% Önfogyasztás 7,1% Rendelkezésre állás >90% Tervezett üzemidő 60 év Primerkör Primerköri nyomás 162 bar Reaktor belépő hőmérséklet 298,2 C Reaktor kilépő hőmérséklet 328,9 C Szekunderkör Szekunderköri nyomás 68 bar Frissgőz hőmérséklet 283,8 C Gőz térfogatáram 1780 kg/s PSA eredmények Zóna sérülés gyakorisága <5,94*10-7 /év Jelentős kibocsátás gyakorisága <2*10-8 /év > NBSZ: 10-5 /év 10-6 /év MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 6
Terhelésváltoztatási képesség Teljesítmény változás Frekvenciaszabályozás Teljesítményszabályozás Menetrendtartás Mértéke P névleges ± 1% P névleges ± 5% P névleges ± 10% 50 és 100 % között Sebessége 1% Pn évleges másodperc 1% Pn évleges másodperc 5% Pn évleges perc 5% Pn évleges perc Ciklusszám limit Nincs limitálva 7*10 6 5*10 6 15 000 Üzemzavari le- és felterhelések külön ciklusszámokkal rendelkeznek! MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 7
Nukleáris sziget - elvi elrendezés Hidroakkumulátor FKSZ Buborékoltató tartály. Reaktor Nyomásszabályzó Gőzfejlesztő MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 8
Reaktor Reaktortartály: 60 éves tervezett élettartam Hexagonális üzemanyag-geometria Szabályzórúd-köteges reaktivitás szabályzás 12-18 hónapos kampány Zóna paraméterek VVER-440 VVER-1200 Üzemanyag-kazetták száma 349 163 Szabályzórudak száma 37 121 UO 2 töltet tömege [t] 42 86 Maximális lineáris telj.sűrűség [W/cm] 325 420 Zóna átmérő [mm] 2880 3130 Zóna magasság [mm] 2500 3730 MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 9
Az új blokkok biztonsága Atomerőművi állapotok, események MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
Az új blokkok biztonsága Atomerőművi állapotok, események MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
Az új blokkok biztonsága Atomerőművi állapotok a korábbi blokkokra Tervezési alapba tartozó események Normál üzem Várható üzemi események Tervezési üzemzavarok Tervezési alapon kívüli események Tervezési alapon túli üzemzavarok Súlyos balesetek f=1 / év f 10-2 / év Gyakoriság: 10-2 / év f 10-5 / év Biztonsági relevancia: f 10-5 / év Nincs Nincs (üzemi rendszerek kezelik) Korlátokon belül (biztonsági rendszerek kezelik) Ezekre korábban nem méretezték az atomerőműveket! MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
Az új blokkok biztonsága Atomerőművi állapotok Tervezési alapba tartozó események Normál üzem Várható üzemi események Tervezési üzemzavarok Tervezési alapon kívüli események Tervezési alapon túli üzemzavarok Súlyos balesetek Új atomerőművi blokkok esetén: kiterjesztett tervezési alap MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
Az új blokkok biztonsága Atomerőművi állapotok Tervezési alapba tartozó események Normál üzem Várható üzemi események Kis gyakoriságú tervezési üzemzavarok Nagyon kis gyakoriságú tervezési üzemzavarok Tervezési alap kiterjesztése Tervezési alapon túli üzemzavarok Súlyos balesetek TA1 TA2 TA3 TA4 TAK1 TAK2 f=1 / év f 10-2 / év 10-2 / év f 10-4 / év Gyakoriság: 10-4 / év f 10-6 / év Követelmények TAK üzemállapotokra is TAK1-re méretezni kell a reaktort TAK2-re is előírások (pl. konténment szerkezeti integritás maradjon meg) MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
V491 biztonsági rendszerek EUR terminológia, biztonsági filozófia átvétele (DBC1-4, DEC1-2 üzemállapotok) Külső események elleni védelem (pl. 30 m/s szélsebesség, 4,1 kpa hónyomás, 0,25 g maximális PGA) Passzív biztonsági rendszerek Aktív rendszerek: 4x100%, fizikai szeparáció A biztonsági rendszerek négy elkülönülő ága MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 15
Passzív biztonsági rendszerek Hidroakkumulátorok: zóna üzemzavari hűtő rendszer passzív része bóroldat primerkörbe juttatása hőhordozó vesztéses üzemzavar során 5,9 MPa alatti primer nyomásra indul HA HA HA HA MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 16
Passzív biztonsági rendszerek Passzív gőzfejlesztő hőelvonó rendszer remanens hő végső hőelvonását biztosítja a tervezési alapba tartozó üzemzavarokon túli esetekben Passzív 4 csatornás hőelvonó rendszer csatornánként 18 vízhűtésű hőcserélővel 4x33% kapacitás 3 tartállyal 24 h-ig, 4 tartállyal 72 h-ig biztosított hűtés 4 4. csatorna 1. csatorna 1 3. csatorna 2. csatorna 3 2 MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 17
Passzív biztonsági rendszerek Passzív remanens hőelvonó rendszer a konténmentből A gőz kondenzálódik a hőcserélőkön, melyek a vészhűtő tartályokba adják le a felesleges hőt Közvetlen leállítás után 4x33% kapacitás, egy nap múlva 4x50% MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 18
Hidrogén rekombinátorok MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 19
V491 biztonsági rendszerek Zónaolvadék-csapda Teljes zóna befogadása, kórium lokalizáció Tianwan, Kudankulam erőművekben már telepítve 150 t tömeg, 6 m magasság Al2O3-Fe2O3 keverék olvadó töltet (200 t) Dupla falú csapda Külső hűtés a ZÜHR tartályokból és befecskendezés a karbantartó medencéből (passzív) Kísérleti és numerikus megalapozás Zónaolvadékcsapda 1. Reaktor 2. Zónaolvadék csapda 3. Pihentető medence 4. Karbantartó medence 5. ZÜHR táptartály 6. Elárasztó vezetékek olvadék felszínére befecskendezés 7. Csapda hőcserélő tápcsövei 8. Gőzelszívás MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 20
V491 biztonsági rendszerek Zónaolvadék-csapda A zónaolvadék csapda elhelyezése a Leningrád-2 telephely 1. blokkján A zónaolvadék csapda olvadó töltete MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 21
Tervezett ütemterv a Paks-2 projekthez Telephely vizsgálati program engedélye Környezetvédelmi engedély MEKH elvi engedély Telephely engedély Létesítési Engedély MEKH létesítési engedély Rendszer és Rendszerelem szintű engedélyek Üzembe helyezési engedély 5 & 6 Üzemeltetési engedély 5 & 6 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 Műszaki tervezés 2015-tól Kiviteli tervezés 2017-től Építés, gyártás, szerelés 2018-tól 5. 6. Kereskedelmi üzem Üzembe helyezés 2024-től MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 22
Környezeti hatástanulmány (KHT) Az előzetes konzultációs dokumentációt (EKD) 2012. végén benyújtották a hatóságnak KHT beadva 2014.12.19. A teljes KHT elérhető Paks2 honlapján: mvmpaks2.hu Milyen környezeti hatások várhatóak az új blokkoktól? Az építés során: zajterhelés, levegőszennyezés, rezgések Üzemelés során: hőterhelés normál üzemi radioaktív kibocsátás (üzemzavari, baleseti kibocsátást is vizsgálni kell) Közmeghallgatás: Paks, 2015.05.07. Az elvégzett vizsgálatok szerint csak korlátozott környezeti hatás várható az új blokkok építése és üzemelése során KHT fő részei: a beruházás alapinformációi (telephely, hűtés, műszaki jellemzők stb.); az új blokkok környezeti hatásai; a Duna hőterhelésének és vízminőségének vizsgálata; földtani vizsgálat; levegő vizsgálatok; zaj-, és rezgésterhelés vizsgálatok; radioaktív hulladékok vizsgálata; az élővilág és az ökoszisztéma vizsgálata; környezeti sugárzások, a lakosság sugárterhelésének vizsgálata; a beruházás társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata. MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 23
A KHT vizsgálatok terjedelme A környezeti hatástanulmány a beruházás összes fázisának környezeti hatását vizsgálta: Létesítés Üzemelés Normál üzem Üzemzavarok Leszerelés Összesített hatásterület MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila
Földtani Kutatási Program Önálló dokumentum (igen nagy volumen) Cél: a földtani környezet jellemzése rétegtani, tektonikai és szeizmológiai, ill. vízföldtani szempontból: a telephely környezetében a felszínre kiható elmozdulás kialakulási lehetőségének vizsgálata a jellemző földrengés paraméterei az új atomerőmű épületei alatti talajstabilitás vízföldtani környezetben történő kibocsátás-terjedés Területei: földtani vizsgálatok - geológiai felépítés geofizikai vizsgálatok - szerkezeti felépítés szeizmikai vizsgálatok - földrengés veszélyeztetettség geotechnikai vizsgálatok - építési helyszín felépítése hidrogeológiai vizsgálatok - felszín alatti vizek Első lépéseként 2014 őszén lezajlottak a 3D szeizmikus vizsgálatok A teljes FKP vizsgálati program 2015. április elején elindult A programban vizsgált terület A 3D szeizmikus mérések elve MTA, 2015. május 7. Dr. ASZÓDI Attila 25