Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén

Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Tansegédlet a Ket.-novellából eredő jogszabály-módosításokhoz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén Készítette: dr. Lantai Csilla dr. Mattenheim Gréta Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. október

2 Bevezető A tansegédlet célja, hogy bemutassa, milyen változásokat eredményezett a Ket.- novella a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban. A tansegédletben a Ket. rendszerét követve ismertetjük a leglényegesebb változásokat, illetve mutatjuk be a Ket. és a gyermekvédelmi, gyámügyi ágazati rendelkezések együttes alkalmazásának legfontosabb pontjait. Jogszabályi háttér: - Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény - Ket.-saláták : 1. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet - Gyvt.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - Gyvtm.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény - Gyer.: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet - Gyerm.: egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi területen ahogy a fenti felsorolásból is látszik az ágazati jogszabályok Ket.-novellával összefüggő módosításai nem az ún. Ket.-saláta jogszabálycsomagokban szerepelnek, hanem önálló törvényben, illetve kormányrendeletben kerültek módosításra.

3 Felhívjuk a figyelmet, hogy a Ket.-novella és a módosító jogszabályok Ket.-tel összefüggő rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

4 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések A Ket.-novella nem eredményez e területen koncepcionális változást, azonban a nyelvhasználat, az elektronikus kapcsolattartás, a döntések szétválasztása kérdésében történt változtatások, pontosítások a gyermekvédelmi, gyámügyi igazgatás területén is kiemelt figyelmet érdemelnek, mint arra a következőkben részletesen kitérünk. A Ket. eljárási alapelveinek alkalmazása mellett a gyámügyi, gyermekvédelmi eljárásokban természetesen a Gyvt. alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó rendelkezései közül a gyermek véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz, meghallgatáshoz, panaszhoz, önálló eljárásindításhoz való jogát továbbra is biztosítani szükséges [Gyvt. 8., 9. (1) bek. e) pontja], ami a Ket.-hez képest többletkötelezettséget jelent a gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági ügyekben eljáró hatóságok számára. I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.1. Elektronikus kapcsolattartás Az alapelvekkel összefüggésben az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok módosulására indokolt felhívni a figyelmet. Tekintettel arra, hogy a Ket.-novella új fejezetben szabályozza az elektronikus kapcsolattartás szabályait (lásd részletesen a II/A. A kapcsolattartás szabályai pont alatt) az alapelvek között csak a következők szerepelnek: 8. (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél a kérelmére induló eljárás során és az eljárás egyéb résztvevője egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját. (3) Ha a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját. 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás igénybevételének lehetősége. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az elektronikus kapcsolattartás a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásban az ügyfél számára lehetőség és nem kötelezettség. Ahogy fentebb láttuk, a Ket. 8. (1) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Tekintettel arra, hogy a Gyvt. kötelező elektronikus kapcsolattartást nem ír elő, az ügyfél dönt arról, hogy kíván-e élni az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével vagy sem, továbbá erre vonatkozó döntését az eljárás során egyszer megváltoztathatja.

5 A Ket. új 8. (3) bekezdése bizonyos esetekben kötelezővé teszi a hatóságok egymás közötti kapcsolattartásában az elektronikus út vagy e-mail igénybevételét. A fenti rendelkezés érvényesül például a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásakor a jegyző és a Magyar Államkincstár közötti kapcsolattartásnál. A Gyer.-nek a Gyerm.-mel beiktatott 91/B. (5) bekezdése kimondja: A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről. Ugyancsak kizárólag számítógépes hálózaton történik a gyermekvédelmi pénzbeli ellátásoknál a MÁK és az Önkormányzati Minisztérium közötti adattovábbítás. I.1.2. Döntés, mint gyűjtőfogalom A Ket. már az alapelvek között, az I. fejezetben meghatározza, hogy döntés alatt a határozatot és a végzést együtt kell érteni, míg korábban erre csak a Ket. IV. fejezetében került sor. A határozat és a végzés egyértelmű elhatárolása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen: A Gyer.-nek már a 2009. szeptember 30-án hatályos szövege is az esetek többségében egyértelműen meghatározta a döntés formáját. Így például ideiglenes hatályú elhelyezés tárgyában végzést [Gyer. 97. (1) bek.], átmeneti nevelésbe vételről határozatot kell hozni [Gyer. 102. ]. A Gyerm. e tekintetben nem módosította jelentősen a Gyer.-t. A döntés kifejezés általában az általános szabályoknál szerepel (pl. Gyer. 14. ), míg az egyes ügytípusoknál konkrétan meghatározásra kerül, hogy határozatot vagy végzést kell hozni, ezzel is segítve az egységes jogalkalmazást. Már itt megemlítendő, hogy a gyámügyek közül az egyik legnehezebb döntés a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése. Régóta viták folynak arról is, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés érdemi döntésnek minősül-e vagy sem. A jelenleg hatályos jogi szabályozás a jogintézmény nevének is megfelelően a gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén, azonnali döntést igénylő helyzetben meghozott ideiglenes, nem az ügy érdemében hozott döntésnek tekinti azt. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről a beutaló szerv amely nem csak gyámhatóság lehet, hanem több más hatóság is ezért végzést hoz. Ez ellen külön fellebbezésnek helye nincs, csak a gyámhivatal érdemi határozata elleni fellebbezésben támadható meg. Fontosabb érdek fűződik ugyanis a gyermek sorsának rendezésére hivatott gyámhivatali határozat mielőbb történő meghozatalához amely a gyermek vér szerinti családjába

6 történő soron kívüli visszajuttatásától a kiemeléséig terjed, szükség esetén feljelentés és perindítás mellett mint az ideiglenes intézkedés ellen biztosított jogorvoslathoz. I.2. Nyelvhasználat A Ket. nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen elsősorban a nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében megtehető ideiglenes intézkedéseknél bír jelentőséggel. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a Gyvt.-t a Gyvtm. kiegészítette az ideiglenes intézkedések felsorolásával (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, eseti gondnok kirendelése): E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. [Gyvt. 4. (3) bek.] A Ket.-novella hatályon kívül helyezi a Ket. 10. (3) bekezdését, amely lehetővé tette a nyelvhasználati szabályoktól való eltérést az Európai Unió kötelező jogi aktusa, továbbá nemzetközi szerződés által szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben. A hatályon kívül helyezést a Ket.-nek az uniós jogi aktusokkal, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos hatályát érintő módosítás indokolta. A Ket. új 13. (4) bekezdése alapján, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa (rendelet) eljárási szabályt állapít meg, akkor a Ket. rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. A Ket. rendelkezéseitől ezen jogi aktusoknak és az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusainak végrehajtása céljából törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete eltérhet. A Ket. 13. (5) bekezdése lehetővé teszi továbbá, hogy a Ket.-től a nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérjen. A nemzetközi szerződések, az európai uniós jogi aktusok és a Ket. szabályainak alkalmazása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen: A gyermekvédelmi területen sajátos eljárási szabályokat kell alkalmazni a következő jogszabályok alapján:

7 - a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), - a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény (a továbbiakban együtt: a gyermektartásdíj tárgyában született nemzetközi egyezmények), - a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet). A fentiekben felsorolt jogszabályok vonatkozásában tehát a Gyer. a Ket.-től eltérő szabályokat rögzít [Gyer. 49 52/B., 166 166/A., 169 170. ]. Az EK rendelet tekintetében pedig elsősorban a rendelet szabályait kell alkalmazni, a Ket.-et csak akkor, ha a rendeletben az adott cselekményre nincs eljárási szabály (például az ügyfél meghallgatása tekintetében). I.3. A törvény hatálya, a Ket. és a különös eljárási normák A Ket.-novella egyik alapvető célja a Ket. általános eljárási törvény szerepének megerősítése, az ágazati jogszabályokból a Ket.-tel párhuzamos, a Ket.-et csupán megismétlő, esetlegesen a Ket.-tel ellentétes szabályok kiiktatása. A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet. A Ket.-novella szemléletének megfelelően az ágazati eljárási szabályok közül 2009. október 1- jével kikerülnek a Ket.-szabályt megismétlő, párhuzamos rendelkezések. Így például hatályon kívül helyezésre kerül a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárás felfüggesztésére vonatkozó általános szabály [Gyer. 8/B. (1) bek.], az értesítésre vonatkozó Gyer.-rendelkezések [Gyer. 8. (5) (6) bek.], mégpedig azért, mert ezen rendelkezések csupán megismételték a Ket.-rendelkezéseit, azokhoz képest kiegészítő szabályt nem határoztak meg. Ezen rendelkezések hatályon kívül helyezése nem azt jelenti, hogy azokat a jövőben nem kellene alkalmazni, hanem csupán azt, hogy nem az ágazati eljárási jogszabály, hanem a Ket. alapján kerülnek alkalmazásra. 2009. október 1-jétől még fontosabb lesz tehát, hogy a jogalkalmazók ne csak az ágazati jogszabályt, hanem a Ket.-et is tanulmányozzák munkájuk során, döntéseiket a Ket. és az ágazati jogszabály együttes értelmezését követően hozzák meg.

8 A Ket. tárgyi hatályával kapcsolatban a gyermekvédelem területén a gyámügy fogalmát kell egyértelműen meghatározni. A Gyvt. 5. l) pontja értelmében gyámügy alatt a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre értendő. A gyámhatóság feladat- és hatáskörét és ezáltal a gyámügyek körét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. I.4. A közigazgatási hatóság A Ket. 12. -ának (3) bekezdése szerint közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint a 19. (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, c) a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, e) egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. A gyermekvédelmi területen jellemzően államigazgatási szerv, a gyámhatóság jár el közigazgatási hatóságként. A Gyvt. 5. k) pontja értelmében gyámhatóság fogalma alatt a települési önkormányzat jegyzőjét és a gyámhivatalt kell érteni. A gyámhatóság szervezetét (jegyző, városi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A gyermekvédelem területén a helyi önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási hatóságként jár el a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása során. I.5. Az ügyfélfogalom A Ket. 15. (1) bekezdése alapján Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A Ket. 15. -ának (3) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik a Ket.- ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek.

9 A Gyer.-ben a Ket.-novellából adódóan az ügyfélfogalmat tartalmilag nem kellett módosítani, csupán egy pontosításra került sor az alábbiak szerint: A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője, ac) a gyermekotthon vezetője, ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő; b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. [Gyer. 7/A. ] I.6. Az ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése A Ket. 15. -ának (6) bekezdése lehetővé teszi törvény számára, hogy az ügyféli jogokat ahhoz a feltételhez kösse, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett-e. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt. Például, ha a gyermek számára gyámként kirendelhető személy csak a másodfokú eljárás során jelentkezik, nem lehet a kérelmét elutasítani azon az alapon, hogy nem vett részt az elsőfokú eljárásban. I.7. Ügyféli jogállás megtagadása A Ket. 15. -ának (8) bekezdése értelmében a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül az ügyféli jogállást végzésben kell megtagadni, amely ellen fellebbezésnek van helye. A kérelmező ügyfél jogállásának kérdéséről érdemi kérdés lévén a hatóság határozatban dönt, amely ellen szintén biztosított a fellebbezés lehetősége. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban gyakori, hogy meghatározott személyektől, szervektől bejelentés érkezik (pl. gyermek veszélyeztetettségéről) vagy ezen szervek, személyek az eljárás megindítását kezdeményezik. Ezeknek az eseteknek a többségében azonban hivatalból indul az eljárás, azaz a bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek. A Gyerm. következetesen végigvezette a Gyer.-en, hogy mely eljárások mikor indulnak hivatalból (szükség szerint megjelölve azt is, hogy kinek a kezdeményezésére) és mely eljárások, mikor indulnak kérelemre. Így például az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon vagy a nevelőszülői hálózat működtetőjének

10 kezdeményezésére hivatalból indul [Gyer. 37. (1) bek.]. Ugyanígy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás hivatalból indul, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai azt kezdeményezik [Gyer. 91/A. (1) bek. b) pont]. Ezekben az eljárásokban tehát a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi szakszolgálat, a jelzőrendszeri tag stb. nem tekinthető ügyfélnek. Ha szükségessé válik az ügyféli jogállás megtagadásáról döntést hozni mert például a gyermek veszélyeztetettségét bejelentő szomszéd nem minősül ügyfélnek, így nem gyakorolhatja az ügyféli jogokat sem, akkor ez ellen a Ket.-novella értelmében biztosítani kell a jogorvoslatot. I.8. Jogutódlás A gyámügyek egy részénél (örökbefogadási ügyek, kapcsolattartási ügyek stb.) jellegükből adódóan nem lehetséges a jogutódlás. Ha nincs jogutódlás, az eljáró hatóságnak az eljárást le kell zárnia. A Ket. 31. (1) bek. d) pontja értelmében a hatóság megszünteti az eljárást, ha az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be. I.9. Adatkezelés A közigazgatási eljárásban is érvényesül az általános adatvédelmi alapelv, hogy személyes adatok kezelését kizárólag törvény írhatja elő. A gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásra vonatkozó adatkezelési szabályok a Gyvt.-ben a következőkkel egészültek ki: A közigazgatási eljárásban is érvényesül az általános adatvédelmi alapelv, hogy személyes adatok kezelését kizárólag törvény írhatja elő. A gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásra vonatkozó adatkezelési szabályok a Gyvt.-ben kiegészültek 1. a szolgáltatókra vonatkozó rendelkezésekkel: 136/A. (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. 2. a másik szülőre vonatkozó adatok (szakértői vélemény, orvosi vélemény stb.) megismerésének szabályával: 136/A. (2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

11 Felhívjuk a figyelmet, hogy a Ket.-novella egységesen a védett adat kifejezést használja. A Ket. 17. -ának (4) bekezdése értelmében a hatóság az eljárása során jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére. A Ket.-novellából adódó módosításokkal egyidejűleg az egész jogrendszeren átvezetésre került a természetes személyazonosító adat fogalma. Eszerint a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja születési családi és utóneve tartozik az ún. természetes személyazonosító adatok körébe. Ennek megfelelően a Gyvt. 5. t) pontja immár nem a természetes személyazonosító adat fogalmát, hanem a személyazonosító adat fogalmát határozza meg, amelybe az érintett személy természetes személyazonosító adatain kívül a neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye is beletartozik. A Gyer. a Gyvt. szerinti a személyazonosító adat fogalmát használja [Gyer. 12. (1) bek.].

12 II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.1. Joghatóság A Ket.-novella bevezeti a nem magyar állampolgár fogalmát, amely alatt a külföldi és a hontalan személyeket kell érteni. Azonban a gyermekvédelmi, gyámügyi eljárásban is tovább kell vizsgálni a nem magyar állampolgár helyzetét, ha arra a kérdésre kívánunk választ kapni, hogy mire van nemzetközi értelemben vett hatásköre, azaz joghatósága a magyar gyámhatóságnak. A Gyvt. 4. -a alapján - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, valamint a menekült, oltalmazott, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire terjed ki a törvény hatálya, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező gyermekre és szüleire csak az ellátások igénylése (pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) tekintetében terjed ki a Gyvt. hatálya. Az ő esetükben, ha a gyermek védelme érdekében hatósági intézkedést kell tenni, a 2201/2003/EK rendelet alapján van joghatósága a magyar gyámhatóságnak, az ott szabályozott eljárások lefolytatására, - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében akkor járhat el a magyar gyámhatóság, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésének, nevelési felügyelete elrendelésének, számára eseti gondnok kirendelésének elmulasztása a veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A külföldön tartózkodó ügyfelek ügyében való eljárás kapcsán az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazaszállítására vonatkozó szabályokra hívjuk fel a figyelmet. A Gyer. vonatkozó rendelkezése [167. (4) bek.] csak pontosító jelleggel módosult az alábbiak szerint: Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek vagy a méhmagzat védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert (a szociális és munkaügyi minisztert) a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható. II.2. Hatáskör-telepítés A Ket. 19. (1) bekezdése értelmében jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet.

13 A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a hatáskör-telepítésre e rendelkezésnek megfelelően került sor. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése ugyanis városi gyámhivatalként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki. Kiemelendő, hogy akár a jegyző, akár a városi gyámhivatal jár el első fokon, a fellebbezés elbírálására a szociális és gyámhivatal jogosult. (Így mindkét esetben biztosított a szervezetileg elkülönült fellebbezési fórum követelménye.) A szociális és gyámhivatal másodfokon meghozott döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ha a szociális és gyámhivatal első fokon jár el, vagy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vagy az ágazati miniszter bírálja el a fellebbezést (lásd részletesen a VII.2. Hatósági fórumrendszer pontnál). II.3. Hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog A Ket. 19. -ának (3) bekezdése alapján törvény a hatáskör átruházását csak kivételesen teheti lehetővé úgy, hogy a törvénynek azt is meg kell határoznia, hogy melyik másik hatóságra ruházható át a hatáskör. Ha a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is gyakran problémát jelent a hatáskör-telepítés, hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog elhatárolása. Attól, hogy a jogszabály meghatározott hatóságra pl. a teleülési önkormányzat jegyzőjére, mint első fokú gyámhatóságra, vagy a kijelölt települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjére, mint első fokú gyámhivatalra telepíti a hatáskört, még nem jelenti, hogy kizárólag a jegyző, vagy a gyámhivatali ügyintéző kiadmányozhatja a döntést. A kiadmányozási jognak ugyanis belső szabályzatban történő átengedése, rendezése pl. a gyámhivatal vezetőjéhez, nem tekinthető hatáskör-átruházásnak. A gyermekvédelmi területen a hatáskör-átruházásra a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalt ügyeknél (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) kerülhet sor. A képviselőtestület a hatáskörét bizottságára vagy a polgármesterre átruházhatja. A bizottság, polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntés elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. II.4. Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása A Ket.-novella a Ket. 20. (1) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy a hatóságot nem csak a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, hanem a felügyeleti szerv kijelölése esetén is eljárási kötelezettség terheli. A

14 Ket. 20. (2) és (3) bekezdése szerint Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. (2) bekezdés alkalmazásának van helye. Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy ha az ún. hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazására kerül sor, akkor nem kell a mulasztó szervet az eljárás lefolytatására kötelezni, hisz alakszerű döntés nem született ugyan az ügyben, de az ügy mégis megoldódott, az ügyfelet a kérelmezett jog gyakorlása megilleti. Az ún. hallgatás-beleegyezés szabály [Ket. 71. (2) bek.] alkalmazásának következménye ugyanis az, hogy az ügyfelet meg fogja illetni a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést. A hallgatásbelegyezés szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha jogszabály azt előírja. A gyámügyi eljárásban jelenleg erre példa a Gyvt. 83. -ának (8) bekezdése, amely előírja, hogy ha a gyámhivatal 5 munkanapon belül nem foglal állást a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről, illetve megváltoztatásáról, a gyám kérelmét jóváhagyottnak kell tekinteni. II.5. Illetékesség A Ket. 21. (1) bekezdés a) pontja értelmében Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van. Itt arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Ket.-novella egységesen a lakcím és a székhely fogalmakat használja. A Ket.-novellának az illetékességgel összefüggő módosításai közvetlenül nem eredményeztek változást a gyermekvédelmi területen. A Gyerm. azonban a Ket.- novellával összefüggő módosításokkal egyidejűleg az alábbiakkal egészítette ki a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a

15 gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) illetékességi szabályait: (11) Az örökbefogadás engedélyezéséhez kapcsolódó, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 46. (6) bekezdése szerinti határozat meghozatalára az örökbefogadás engedélyezéséről határozatot hozó gyámhivatal illetékes. (12) A kisajátításról szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok kirendelésére az ingatlan fekvése szerinti gyámhatóság illetékes. (13) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról az a jegyző dönt, aki a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes. [Gyár. 23. (11) (13) bek.] II.6. Ideiglenes intézkedés A Ket. 22. -ának (3) bekezdése szerint a hatóság tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A Ket. 22. (4) bekezdése alapján az ideiglenes intézkedés megtételéről a hatóság végzésben dönt, és azt közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen az ideiglenes intézkedés tipikus esete a felügyelet nélkül maradt, súlyosan veszélyeztetett gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése. Ismételten felhívjuk a figyelmet a Gyvt. 4. (3) bekezdésére, amely szerint a Gyvt.-t kell alkalmazni a nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az ideiglenes intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II.7. Belföldi jogsegély A Ket. 26. (5) bekezdése értelmében az illetékességi területen kívül végzett eljárási cselekmény érdekében vagy az ügyfél jogos érdekére tekintettel történő megkeresés esetén az eljárási határidő tíz munkanap, ha a megkeresés más hatóság, szerv kezelésében lévő adat, irat szolgáltatására irányul, akkor pedig öt munkanap. Ha elektronikusan rögzített nyilvántartásban pl. a személyi adat- és lakcímnyilvántartás lévő adatra irányul a belföldi jogsegély, az eljárási határidő 3 munkanap. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a belföldi jogsegély igen gyakran környezettanulmány lefolytatására, meghallgatás elvégzésére irányul. Ezek tekintetében a megrövidült határidőkre hívjuk fel a figyelmet (10, 5, 3 munkanap). A Gyvt. 130/A. b) pontja előírja továbbá, hogy a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos

16 veszélyeztető magatartása esetén, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni. 2009. október 1-jétől várhatóan a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is növekedni fog a belső jogsegély-kérelmek száma. 2009. október 1-jétől ugyanis nem kérhető az ügyféltől az azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezeket az adatokat/iratokat az eljáró hatóságnak kell beszereznie. [A részletes rendelkezéseket lásd a III.8. Kérelem című pontnál]. Az adatkezelés tekintetében érdemes kiemelni a Ket. 26. (3) bekezdését, amely szerint kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a jogsegély teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is. Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a hatóság a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükséges személyes adatokat továbbíthatja a megkeresett szervhez. II.8. Nemzetközi jogsegély A Ket. 27. (3) bekezdése értelmében a nemzetközi jogsegélyügyekben az eljáró magyar és külföldi hatóság főszabály szerint közvetlenül érintkezik egymással. Törvény vagy kormányrendelet viszont ettől eltérhet. Ha a magyar hatóság előtt nem ismert, hogy a jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam melyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a külpolitikáért felelős miniszterhez juttatja el. A külpolitikáért felelős miniszter a külföldi állam külügyekben illetékes minisztériuma útján továbbítja a jogsegélykérelmet a külföldi hatósághoz. A Gyerm. a Ket.-novellával összhangban módosította a Gyer. 165. -ának (1) bekezdését: A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek. A nemzetközi jogsegély kapcsán is ki kell emelni azt a korábban már ismertetett szabályt, hogy ha európai uniós rendelet eljárási szabályt állapít meg, akkor a Ket. rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. Erre példa a gyermekvédelmi területen a 2201/2003/EK rendelet alkalmazása. Továbbá meg kell említeni, hogy a Gyer. a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a

17 központi hatóságon keresztül történő, illetve nemzetközi gyermektartásdíj ügyekben Magyarországon élő adós esetén az átvevő hatóságon keresztül történő ügyintézést rögzít.

18 II/A. A kapcsolattartás szabályai A Ket.-novella e tekintetben legjelentősebb módosítása az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megalkotása. A Ket.-nek a Ket.-novellával beiktatott 28/B. (2) bekezdése értelmében Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó Ket.-es szabályok a következő változást eredményezik: Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2009. szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen kormányrendeleti szinten kerültek szabályozásra. A Gyer. 17/A. -a határozta meg, hogy elektronikus úton mely eljárási cselekmények (az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése, az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása, az idézés és az értesítés) gyakorolhatók. A Ket. 28/B. (2) bekezdése értelmében az elektronikus kapcsolattartást csak törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet zárhatja ki. Tekintettel arra, hogy a Gyer. nem eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet, az elektronikus kapcsolattartás szabályozásának jogszabályi szintjét módosítani kellett. A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit [17/A. és az azt megelőző alcím], a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket [Gyvt. 127. (2) bek.]. A jogszabályi szint mellett változott a szabályozás logikája is. Amíg 2009. szeptember 30-áig a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásban főszabály szerint nem érvényesült az elektronikus ügyintézés, kizárólag Gyer.-ben meghatározott eljárási cselekményeknél lehetett élni vele, addig 2009. október 1-jétől főszabállyá válik az elektronikus kapcsolattartás lehetősége és kizárólag a Gyvt.-ben meghatározott személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeknél nem lehet azt alkalmazni. A Gyvt. 2009. október 1-jétől hatályos 127. -ának (2) bekezdése értelmében A gyámhatósági eljárásban a 128. (2)-(3) bekezdése szerinti esetekben kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás. A Gyvt. 128. -ának (2)

19 és (3) bekezdése csak a személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeket szabályozza a következők szerint: (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. A hatósággal való kapcsolattartás szabályainál ismételten utalunk arra, hogy az ügyfél az eljárás során egy alkalommal megváltoztathatja a kapcsolattartás formáját. A Ket. 28/A. (6) bekezdése értelmében életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az iratra fel kell jegyezni. Ennek alapján írja elő a Gyvt. 130/A. -ának a) pontja, hogy a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot. A hatóságok közötti kapcsolattartás tekintetében ki kell emelni a Ket.-novella 2011. január 1-jén hatályba lépő rendelkezését, amely szerint ezen időpontot követően a hatóságok kötelesek egymással elektronikus úton kapcsolatot tartani. 2011. január 1-jét megelőzően is előírható azonban a hatóságok közötti kapcsolattartásra az elektronikus út, elektronikus levél kötelező igénybevétele. Kifejezetten ilyen rendelkezést tartalmaz a Gyer. a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történő adategyeztetésre. Felhívjuk a figyelmet, hogy a telefon, sms és e-mail bizonyíthatatlanságuk miatt nem tekinthetőek hivatalos kapcsolattartásnak, tájékoztatásadásra, időpontegyeztetésre lehetnek csak alkalmasak ezek a formák. Ezek telefonon, e-mailben vagy sms-ben való megtörténtét célszerű hivatalos feljegyzésben rögzíteni. Bár nem e fejezetben, hanem a Ket. X. fejezetében került szabályozásra, már itt fel kell hívni a figyelmet, hogy a Ket.-novella bővítette a hatóságok elektronikus tájékoztatási kötelezettségét.

20 III. Az elsőfokú eljárás III.1. Az eljárás megindítása A Ket. 29. (1) bekezdése szerint a hatósági eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Ket. 2009. szeptember 30-áig hatályos szövege bővebb rendelkezést tartalmazott, kitért a bejelentésre, panaszra, nyilatkozatra, kezdeményezésre is. Ez azonban sokszor zavart okozott a jogalkalmazás során. A Ket.-novellának megfelelően a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is egyértelműen meghatározásra került, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárást gyakran valamely személy, szerv bejelentése vagy kezdeményezése alapozza meg. Ezekben az esetekben azonban általában az eljárás hivatalból indul, más kérdés, hogy bejelentés vagy kezdeményezés alapján. Kérelem előterjesztésére csak az adott eljárás tekintetében arra feljogosított személynek van lehetősége (pl. gyermekjogi képviselőnek a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatása tekintetében, a l6. életévét betöltött gyermeknek a szülői ház elhagyása tekintetében). Az a személy, aki kérelmet jogosult előterjeszteni, az eljárás során ügyfélnek minősül. A Gyerm. ezt a logikát a Gyer. szövegezésén következetesen átvezette. Így például egyértelművé vált, hogy Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti. [Gyer. 37. (1) bek.] A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárásnál is elhatárolásra került, hogy az mikor indul hivatalból (az elrendelő határozatban foglalt időpontban, ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről, a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot) és mikor kérelemre (a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelme) [Gyer. 90. (1) bek.]. Ugyanez a szétválasztás figyelhető meg Gyer.-ben a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárásban is: 91/A. (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha a) hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról, b) a Gyvt. 17. -a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik, c) a gyermekjóléti szolgálat erre a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével javaslatot tesz.