A Ket.-novellából eredő jogszabálymódosítások gyámügyi igazgatás területén

Átírás

1 Ket képzés ÁROP-2009/ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A Ket.-novellából eredő jogszabálymódosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén

2 Készítette: Dr. Lantai Csilla Dr. Mattenheim Gréta

3 A Ket.-novellából eredő jogszabály-módosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén

4 Jogszabályi háttér I.: - Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény - Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény - Ket.-saláták : 1. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény 2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet

5 Jogszabályi háttér II.: - Gyvt.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény - Gyvtm.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXXIX. törvény - Gyer.: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet - Gyerm.: egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet - Hatály: A Ket.-novella és a módosító jogszabályok Ket.-tel összefüggő rendelkezéseit a szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

6 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.1. Elektronikus kapcsolattartás: - Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. - Egy alkalommal ügyfél módosíthatja a kapcsolattartás formáját október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás igénybevételének lehetősége. - Ügyfélnek: lehetőség, nem kötelesség. - Ha a hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját. Pl. gyermekvédelmi pénzbeli ellátásoknál: MÁK-ÖM; családi pótlék természetben: jegyző-mák.

7 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.2. Döntés, mint gyűjtőfogalom: - A határozat és a végzés egyértelmű elhatárolása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen. - A Gyer.-nek már a szeptember 30-án hatályos szövege is az esetek többségében egyértelműen meghatározta a döntés formáját. - A döntés kifejezés általában az általános szabályoknál szerepel, míg az egyes ügytípusoknál konkrétan meghatározásra kerül, hogy határozatot vagy végzést kell hozni.

8 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.2. Nyelvhasználat: - Nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében megtehető ideiglenes intézkedések. - Gyvt. kiegészítése az ideiglenes intézkedések felsorolásával (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, eseti gondnok kirendelése). - A nemzetközi szerződések, az európai uniós jogi aktusok és a Ket. szabályainak alkalmazása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen. - A Hágai Örökbefogadási Egyezmény, a gyermektartásdíj tárgyában született nemzetközi egyezmények, a szülői felelősségről szóló 2201/2003/EK rendelet tekintetében a Gyer. a Ket.-től eltérő szabályokat állapíthat meg.

9 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.3. A törvény hatálya, a Ket. és a különös eljárási normák: - A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet. - Ágazati eljárási szabályok közül október 1-jével kikerülnek a Ket.-szabályt megismétlő, párhuzamos rendelkezések. Pl. gyámügyi eljárás felfüggesztésére vonatkozó általános szabály [Gyer. 8/B. (1) bek.], az értesítésre vonatkozó Gyer.-rendelkezések [Gyer. 8. (5) (6) bek.]. - Jövőben is alkalmazni kell őket, csak nem az ágazati eljárási jogszabály, hanem a Ket. alapján. - Ket. ismeretének fontossága! - Ket. tárgyi hatálya. - Gyámügy fogalma: jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek.

10 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.4. A közigazgatási hatóság: - Gyámhatóság fogalma: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal. - A gyámhatóság szervezetét (jegyző, városi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal) 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. - Helyi önkormányzat képviselő-testületének közigazgatási hatóságként való eljárása: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása. I.5. Az ügyfélfogalom: - A Gyer.-ben a Ket.-novellából adódóan az ügyfélfogalmat tartalmilag nem kellett módosítani, csupán egy pontosításra került sor: A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül I.6. Az ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt.

11 I. Alapelvek és alapvető rendelkezések I.7. Ügyféli jogállás megtagadása: - A bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek. - A Gyerm. következetesen végigvezette a Gyer.-en, hogy mely eljárások mikor indulnak hivatalból (kinek a kezdeményezésére) és mely eljárások, mikor indulnak kérelemre. - Ha szükségessé válik az ügyféli jogállás megtagadásáról döntést hozni, akkor ez ellen a Ket.-novella értelmében biztosítani kell a jogorvoslatot. I.8. Jogutódlás: - A gyámügyek egy részénél (örökbefogadási ügyek, kapcsolattartási ügyek stb.) jellegükből adódóan nem lehetséges a jogutódlás. Ha nincs jogutódlás, az eljáró hatóságnak az eljárást le kell zárnia. I.9. Adatkezelés: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt.

12 II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.1. Joghatóság: - A Ket.-novella bevezeti a nem magyar állampolgár fogalmát, amely alatt a külföldi és a hontalan személyeket kell érteni. - Külföldön tartózkodó ügyfelek ügyében való eljárás: ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazaszállítása. II.2. Hatáskör-telepítés: - Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet /2006. (XII. 23.) Korm. rendelet városi gyámhivatalként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki. II.3. Hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog: - A kiadmányozási jognak belső szabályzatban történő átengedése nem tekinthető hatáskör-átruházásnak. - A képviselőtestület a hatáskörét bizottságára vagy a polgármesterre átruházhatja: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

13 II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.4. Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása: - Ket.-novella: a hatóságot nemcsak a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, hanem a felügyeleti szerv kijelölése esetén is eljárási kötelezettség terheli. - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az ún. hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása: Gyvt ának (8) bekezdése: ha a gyámhivatal 5 munkanapon belül nem foglal állást a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről, illetve megváltoztatásáról, a gyám kérelmét jóváhagyottnak kell tekinteni. II.5. Illetékesség: - Lakcím, székhely fogalom - Közvetlenül nem eredményeztek változást a gyermekvédelmi területen. Szakmai okokból 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet különös illetékességi okai bővültek. II.6. Ideiglenes intézkedés: - A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. - Ideiglenes hatályú elhelyezés, nem magyar állampolgárságú gyermek ügyében való eljárás.

14 II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.7. Belföldi jogsegély: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a belföldi jogsegély igen gyakran környezettanulmány lefolytatására, meghallgatás elvégzésére irányul. - Megrövidült határidők: 10, 5, 3 munkanap, környezettanulmány + veszélyhelyzet = haladéktalan eljárás. - Adatigazolási, iratbecsatolási szabályok változása miatt várhatóan a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is növekedni fog a belső jogsegély-kérelmek száma. II.8. Nemzetközi jogsegély: - Főszabály: közvetlenül érintkezik hazai és külföldi hatóság. - Gyer. különös szabálya: A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.

15 II/A. A kapcsolattartás szabályai - A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit, a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte [Gyvt (2) bek.] október 1-jétől főszabállyá válik az elektronikus kapcsolattartás lehetősége és kizárólag a Gyvt.-ben meghatározott személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeknél nem lehet azt alkalmazni. - A gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot.

16 III. Az elsőfokú eljárás III.1. Az eljárás megindítása: - Kérelemre vagy hivatalból. - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is egyértelműen meghatározásra került, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. - Példák: Örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás, védelembe vétel felülvizsgálata, családi pótlék természetben. - Ha a hatóságnak hivatalos tudomása van az eljárás megindításának szükségességéről és az eljárás nem kizárólag kérelemre indul, akkor a hatóságnak hivatalból meg kell indítania az eljárást. Pl. gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás. III.2. Értesítés az eljárás megindításáról: - Gyer. 8. (5) bek. hatályon kívül, mert: a Ket.-novella az értesítési kötelezettség teljesítésére 5 munkanapos határidőt szab meg, ami az átszámítást követően megegyezik a Gyer.-ben szereplő 8 nappal. - Hatályon kívül: értesítés mellőzésének eseteit felsoroló rendelkezés [Gyer. 8. (6) bek.], mert az a Ket.-tel párhuzamos szabályozást tartalmazott. - Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer.-nek a hirdetményi és közhírré tétel útján való értesítésre vonatkozó rendelkezését. Törvényi szintű lett a szabályozás: gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban kizárt a hirdetményi úton történő közlés [Gyvt (3) bek.].

17 III. Az elsőfokú eljárás III.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban pontosított tartalommal, de továbbra is fennmaradt az a rendelkezés, hogy a gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. III.4. Az eljárás megszüntetése: - Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, aminek következtében a hatóság az eljárást megszünteti. III.5. Az eljárás felfüggesztése: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. érvényesül. A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében hatályon kívül: Gyer. 8/B. (1) bek., 60. (2) bek. - Új szabály: Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.

18 III. Az elsőfokú eljárás III.6. Határidők: - Munkanapokban történő számítás - Ideiglenes hatályú elhelyezés esetén nevelésbe vételről szóló gyámhivatali döntésre hosszabb határidő: 27 munkanap. - A két hónapot vagy azt meghaladó határidőket viszont célszerű a továbbiakban is hónapokban meghatározni. - Az átszámításra csak az eljárási határidők tekintetében kerül sor. - A Ket.-novella szűkíti a soronkívüliség alkalmazhatóságát a kiskorú ügyfelet érintő eljárások körében: kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége. Értelmezési szabály. - Soron kívül intézendő ügyekben az ügyintézési határidőt legfeljebb 10 munkanappal lehet meghosszabbítani. III.7. Az ügyintézési határidő elmulasztása: - Hatóság díj-visszafizetési kötelezettsége. - Illetékmentes eljárásokban is: általános tételű eljárási illeték megfizetése a központi költségvetésnek.

19 III. Az elsőfokú eljárás III.8. Kérelem: - A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. - Formanyomtatvány: gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél. - Nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. - A Gyerm. kibővítette a hatóság adat-/iratbeszerzési kötelezettségét a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, ha az ügyfél azokat nem csatolta. Pl. örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése. - Módosult az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet. - Módosult a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. - A hiánypótlás tekintetében a gyermekvédelmi ágazati jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.

20 III. Az elsőfokú eljárás III.9. Közreműködő hatóság: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban közreműködő hatóság nem került kijelölésre. III.10. A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés: - A gyámhatóság a környezettanulmányt is hivatalos feljegyzésbe foglalhatja, ha nincs módja jegyzőkönyvet készíteni és a Ket.- ben meghatározott feltételek fennállnak. III.11. Adatok zárt kezelése - A gyermekvédelmi és gyámügyi területen ágazati jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak. - Fokozott figyelem: gyermekbántalmazási ügyek.

21 III. Az elsőfokú eljárás III.12. Képviselet III Személyes eljárás: - Kizárólag törvény írhatja elő az ügyfél személyes eljárását. - A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer ának (4) és (6) bekezdését, a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte a személyes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket [Gyvt (2) (3) bek.]: - (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. - (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. - Gyer. 53. (1) bek.: a 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét önállóan, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. - A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfél képviselője jelen legyen az eljárási cselekménynél, az ügyfél helyett azonban nem járhat el.

22 III. Az elsőfokú eljárás III.12. Képviselet III Meghatalmazás: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van tehát arra, hogy a meghatalmazás csak bizonyos eljárási cselekményekre terjedjen ki. III Ügygondnok: - A Gyvtm szeptember 1-jei hatállyal módosította a Gyvt.-t: a más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli. III.13. Hatósági közvetítő: - Nincs speciális rendelkezés. - A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban közreműködő mediátor nem minősül hatósági közvetítőnek. III.14. Kizárás: - A gyermekvédelmi és gyámügyi területen a kizárásra vonatkozó speciális rendelkezést az ágazati jogszabályok nem tartalmaznak.

23 III. Az elsőfokú eljárás III.15. A szakhatóság közreműködése: - Lásd általános Ket.-tansegédlet. - Előzetes szakhatósági hozzájárulás: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. -ának (9) bekezdése kimondja, hogy A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. - Szakhatóságnál hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása gyermekvédelmi területen jelenleg nem lehetséges. III.16. Idézés: október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetővé válik, hogy az ügyfelet az egyezségi kísérletre idézzék. (Kapcsolattartási ügyek.) - - Végzés formájában lehet idézni. - - Az idézett személynek meghallgatásra alkalmas állapotban kell megjelennie a hatóság előtt.

24 III.19. Tanú: - E tekintetben a gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok különös eljárási rendelkezéseket nem tartalmaznak. III. Az elsőfokú eljárás III.17. Ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség: - Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. - Iratbeszerzésre vonatkozó szabályok változása. III.18. Irat: - A gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásban a Gyer. a Ket. felhatalmazása alapján különös szabályt tartalmaz: Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi. [Gyer. 8/C. ] - Aránytalanul nehezen beszerezhető nem magyar nyelven kiállított irat helyett az ügyfél nyilatkozatot tehet.

25 III. Az elsőfokú eljárás III.20. Szemle: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban környezettanulmány, illetve helyzetértékelés alatt a Ket. szerinti helyszíni szemlét kell érteni. III.21. Szakértő: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban jogszabály bizonyos esetekben meghatározza a kirendelhető szakértőt: nevelési tanácsadó, pszichiátriai szakellátó intézmény, családvédelemmel foglalkozó szerv, szakértői névjegyzékbe felvett személy, közoktatási törvény szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság, megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság. - Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék. - A szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló IM rendeletet kell alkalmazni. - A gyermekvédelmi területen a Gyer. eltérő szabályt határoz meg, miszerint a szakértői vélemény elkészítésének határideje huszonkét munkanap. - Nem egyértelmű szakvélemény: szakértőnek szükséges felvilágosítást megadni. - Hatóság egyértelmű, világos kérdéseket tegyen fel. - A szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. - A szakértővel való együttműködési kötelezettség.

26 III. Az elsőfokú eljárás III.22. Tárgyalás: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a jogviszonyok jellegéből adódóan sokszor tárgyalás tartására kerül sor. Így például a Gyer. tárgyalás tartását rendeli el a kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben, a védelembe vételnél, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásánál, a nevelésbe vételnél, a felülvizsgálati eljárásokban. III.23. A határidő számítása: - A gyermekvédelmi területen speciális határidő-számítás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozásánál, gyermektartásdíj megelőlegezésénél.

27 III. Az elsőfokú eljárás III.24. Az eljárás irataiba való betekintés: - Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét. - Gyvt.: a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint bizonyos kivételekkel a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban azokat az iratokat, amelyekbe nem lehet betekinteni egyrészt a Ket ának (1) bekezdése, másrészt a Gyvt. 136/A. (2) bekezdése határozza meg. - Nem lehet betekinteni: a döntés tervezete, zárt adatok, államtitok, szolgálati titok, védett adat. Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. - Titkos örökbefogadás esetén az eljárás jogerős befejezését követően is korlátozott az iratbetekintési jog. - A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nem nyilvános. Ez alól csak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével kapcsolatos döntés jelent kivételt.

28 IV. A hatóság döntései - A Ket.-novella egyértelművé tette, hogy minden joghatást kiváltó kérdésben a hatóságnak döntést kell hoznia. - Tájékoztató levelet a továbbiakban is írhat a hatóság, de az csak általános jellegű lehet és nem válthat ki joghatást. IV.1. Hallgatólagos döntés: - A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. - Hallgatás-beleegyezés szabály. IV.2. A döntés szerkezete: - A gyermekvédelmi és gyámügyi területen is lehetőség van a egybefoglalására. Pl. kapcsolattartási ügyek, családi pótlék természetben. döntések - Nem javasolt a döntések egybefoglalása: eltérő érintetti kör, bonyolult ügyek. - Örökbefogadást engedélyező határozat szétbontása : kapcsolódó kérdésekről külön határozat. IV.3. A döntés tartalma: - A Gyer. szinte minden gyermekvédelmi és gyámügyben meghatározza a döntésnek a tartalmát.

29 IV. A hatóság döntései IV.4. Az egyszerűsített döntés: - Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. - Tekintettel arra, hogy a Ket. nem teszi lehetővé, hogy ágazati jogszabály ettől a rendelkezéstől eltérjen, hatályon kívül helyezésre került a Gyer. korábbi 14/A. -a, amely meghatározta mely gyermekvédelmi és gyámügyekben hozható egyszerűsített döntés. - Viszont: ezekben az ügyekben továbbra is ajánlott az egyszerűsített döntés hozatala. - Az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. L. ideiglenes hatályú elhelyezés. - Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből szintén mellőzhető az indokolás. L. a kapcsolattartás során született egyezség. IV.5. Az egyezség jóváhagyása: - Az egyezségben résztvevő bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság visszavonja az egyezséget jóváhagyó határozatot, és lefolytassa az eljárást. - Kapcsolattartást szabályozó egyezség.

30 IV. A hatóság döntései IV.6. A döntés közlése és nyilvános közzététele: - A Ket.-novellának megfelelő terminológia értelmében a döntést közölni kell az érintettekkel, nem megküldeni vagy kézbesíteni számukra, illetve erről értesíteni őket. - Gyermekvédelmi jogszabályok terminológiai pontosítása. - Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell közölni a Ket.-ben meghatározott személlyel. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről. Példa: óvodáztatási támogatás. - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyrészt a döntések nem nyilvánosak (a működési engedélyezési döntések kivételével), másrészt hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. IV.7. A döntés kijavítása és kiegészítése: - A Ket.-novella a döntés kijavítását és kiegészítését nem tekinti jogorvoslatnak, ezért nem is a jogorvoslatról és döntés-felülvizsgálatról szóló fejezetben (VII. Fejezet) helyezte el ezeket a szabályokat a Ket.-ben, hanem a döntésre vonatkozó fejezetben (IV. Fejezet). - A döntés kijavítása és kiegészítése tekintetében a gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.

31 V. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás - A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Pl. örökbefogadói nyilvántartásba és a gondnokolti nyilvántartásba való bejegyzés. VI. Hatósági ellenőrzés - Az ellenőrzések során a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van jegyzőkönyv helyett hivatalos feljegyzést készíteni, ha a hatóság jogsértést nem tapasztal. VII. Jogorvoslatok VII.1. Méltányossági eljárás: - A méltányossági eljárás kikerült a Ket.-ből. - Az ágazati jogszabályok egyes konkrét ügyekben továbbra is meghatározhatják a méltányosság feltételeit, szempontjait. Így például a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a jegyző indokolt esetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke azt hagyatéki teherként megörökli.

32 VII. Jogorvoslatok VII.2. Hatósági fórumrendszer: - Főszabály: I. fok: a jegyző vagy a városi gyámhivatal. II. fok + felügyeleti szerv: szociális és gyámhivatal. - Ha a szociális és gyámhivatal első fokon jár el, osztott hatáskörben kerül sor a fellebbezés elbírálására. A szociális és gyámhivatalnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. (A felügyeleti szerv azonban az ágazati miniszter.) A működési engedélyezési ügyek kivételével a szociális és gyámhivatal minden más I. fokon meghozott döntésével kapcsolatban az ágazati miniszter a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti hatóság (szerv). - Ágazati miniszter első fokon jár el: az örökbefogadást elősegítő szervezetek működési engedélyezési ügyében. Döntése ellen fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. - Önkormányzati hatósági ügy: a bizottság, polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntés elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. Ha a képviselő-testület nem ruházta át a hatáskört, hanem saját maga döntött, bírósági felülvizsgálatnak van helye a döntése ellen. VII.3. Fellebbezés: - Nincs formakényszer. - I. fokú szerv vizsgálja: nem tudja-e saját hatáskörben orvosolni a problémát (döntés kijavítása, kiegészítése, módosítása, visszavonása). - A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az első fokú hatóság végzéseire. - Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.

33 VII. Jogorvoslatok VII.4. Bírósági felülvizsgálat: - Peres eljárásban keresetet, nemperes eljárásban kérelmet kell benyújtani a bírósághoz. Mivel a bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül, ezért végzések bírósági felülvizsgálatához mindig kérelmet kell benyújtani. - Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője, központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. L. örökbefogadást elősegítő magánszervezetek működési engedélyezése: ágazati miniszter által meghozott döntés ellen csak a bírósági felülvizsgálat eszközével lehet élni. - Kötelező bírósági felülvizsgálat. Nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozat. - Ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés. - A bíróság kivételes esetekben változtathatja meg a döntést. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen mégis számos ilyen eset van. Pl. örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító, a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó határozat bírósági felülvizsgálata.