A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai Az esély, amellyel képes lesz a kárügyeit rendezni! Minden jog fenntartva!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 2 Mit is kap tőlünk? Mi sem természetesebb annál, hogy már itt az elején, a tartalomjegyzéken túl szeretne arról olvasni, hogy mit is fog kapni ebben az oktatási anyagban! Mi vegyítettük a bemutatást a tartalomjegyzékkel! Hát, nézzük! Először megvizsgáljuk a kárrendezés folyamatát, annak lépéseit. Végig követjük a kárrendezés menetét, ez a leglogikusabb megoldás, így épül fel maga a munkafolyamat is, miért változtatnánk ezen?... 6 Bemutatjuk, hogy mire kell egy kárbejelentés megtételekor figyelni, milyen lehetőségek vannak, minek kell szerepelnie benne, milyen dokumentumokat kell hozzá csatolni, milyen úton érdemes azt megtenni.... 6 Megvizsgáljuk biztosítást! A díjfizetést, mi van biztosítva egy szerződésben, a biztosítási eseményeket, az összkockázatot.... 9 Megmutatjuk a kárszakértői munkát, a káraktát, a kárszámot, a helyszíni szemlét, a biztosítási összeget, a vagyontárgyak értékelési módját.... 19 Következő lépésként a kárügyintézést nézzük meg a vagyonbiztosítások és a személybiztosítások esetében.... 24 Utána megnézzük, mi történik, ha egy kárügy átlépi a biztosító ingerküszöbét?... 25 Különbséget teszünk reklamáció és panasz között, majd végig vezetjük Önt a lehetséges lépéseken.... 26 Megvizsgáljuk a peres eljárást.... 29 Felsoroljuk, az általános határidőket a kárrendezésben.... 29 Ezután kitérünk a felelősségbiztosítások sajátosságaira. Ez fontos, hiszen a felelősségbiztosítások másmilyen elvet követnek a biztosítási események meghatározásánál, úgyhogy nekik szentelünk egy külön fejezetet.... 31 Megállapítjuk, hogy a felelősségbiztosítások teljesen más logika alapján határozzák meg az, hogy milyen károkra térítenek, mint a vagyon és személybiztosítások.... 31 Megnézzük, milyen károkozói minőségeket ismernek az egyes ágazatok biztosításai, és sok-sok példát mutatunk be.... 33 Megvizsgáljuk, miben azonos és miben tér el a felelősségbiztosítások kárrendezési folyamata az eddigiektől.... 35 Külön kitérünk a gépjármű-felelősségbiztosításra, mert nagyon sok ilyen kár van, és szólunk a sajátosságairól.... 35 Végül megnézzük, hogy az önrész alkalmazása hogyan történik a felelősségbiztosítások esetében.... 35 Majd felsoroljuk a biztosító kárcsökkentő lehetőségeit. A biztosítóknak sok módja van arra, hogy csökkentsék a kár összegét, ráadásul a legtöbb, a törvény adta joguk! Ezeket az eseteket nézzük végig, hogy kis odafigyeléssel elkerülhetők legyenek.... 37 A mentesülések.... 37 A kizárások.... 40 A kármegosztás.... 42 Kifizetés valóságos értékkel.... 42 Az önrész.... 43 Az alulbiztosítás.... 43

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 3 A biztosítási összeg maximalizáló tulajdonsága.... 44 A betöréskár limitjei.... 45 A maradványérték.... 46 A műszaki értékemelkedés.... 47 Megajánlott kártérítés.... 47 Elévülés.... 47 Megnézzük, hogy milyen kártérítés is jár a károsultnak, milyen szabályokkal? Ebben a fejezetben bemutatjuk, ezek működését. Meglátja azt is, hogy csak hasonlóak szabályok, ezért mindig el kell olvasni ezt a részt!... 49 A biztosítási események, amelyek az alapjai annak, hogy a biztosítás megtérítse a bekövetkezett kárt.... 49 A biztosító szolgáltatása, ahol megnézzük, milyen szabályok vonatkoznak a biztosító kártérítésére, és megállapítjuk, ahány ágazat, annyiféle. De ezekkel a szabály okkal lehet növelni is a kártérítést!... 49 A költségtérítések, amelyek a szolgáltatás mellett lehetőséget adnak további kártérítésre, kárcsökkentésre.... 50 Azután bemutatjuk azokat az ismereteket, amelyek logikailag nem fértek bele egyik fejezetbe sem. Ezek olyan okosságok, amelyek nem kötődnek a kárrendezéshez, de érdemes tudni róluk.... 53 Az értékkövetés.... 53 A visszkereset.... 53 A kockázat elbírálás.... 53 Záradékok, függelékek.... 54 Az ágazatok, módozatok.... 55 Végül olyan gyakorlati tanácsokkal látjuk el, amelyek megmutatják, hogy hogyan kell a biztosítási feltételt olvasni, mikor, melyik fejezet fontos a kárrendezésben az alábbiak közül!... 57 Fogalom meghatározás.... 57 Szerződő, biztosított, kedvezményezett.... 58 A szerződés létrejötte, megszűnése.... 59 A biztosítási összeg.... 59 A biztosítási díj.... 60 Értékkövetés.... 60 A felek kötelezettségei.... 60 Területi hatály.... 61 Biztosított vagyontárgyak.... 61 Biztosítási események.... 62 Kizárások, mentesülések, várakozási idő.... 62 A biztosító szolgáltatása.... 62 Adatközlési szabályok.... 62 Egyéb (vegyes) rendelkezések.... 63 És, ha idáig eljut, már másképpen fog gondolni a biztosítási kárrendezésre! Nem lesz olyan területe, amihez ne tudna értően hozzá szólni! És ne felejtse! Sokan dolgoznak a biztosítási szakmában olyanok, akik nem ismerik ilyen részletességgel a kárrendezés folyamatait!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 4 Amit tudni kell, mielőtt továbblépünk! Ez az oktató anyag, amit most olvas, teljesen új alapokra fogja helyezni a gondolkodásmódját, amellyel eddig a biztosítási kárrendezésre tekintett! Bebizonyítjuk, nincsenek csodák! Mint minden munkát, ezt is emberek végzik, vagyis mindenki képes lesz megfelelően látni majd a folyamatokat, teendőket. Úgy is mondhatnánk, ha mi képesek voltunk megtanulni ezt, Ön is meg tudja tenni! A megírásánál feltételeztük, hogy a honlapunkon található információkat már elolvasta, bár a fontos dolgokat ebben is megismételjük. Miért forradalmian új ez a tananyag? Azért, mert Magyarországon még soha senki nem írt olyan, a biztosítási kárrendezésről szóló anyagot, amely érthetően, köznyelven, a mindennapok emberének készült. Biztosítós, szakmai berkekben sok oktató anyag létezik, és sokat fognak még írni is. De olyat, amely Önnek, a nem biztosítósnak szól, a Kogencia Kárrendező Iroda előtt még senki nem készített! Emellett olyan megközelítésben adja át az ismereteket, ahogyan azok a kárrendezés során szükségessé válnak! Vagyis a kárrendezés alapján közelíti meg a biztosítást, nem a lexikális tudás szerint! És még egy dolog! Ebből az anyagból olyan információkat tudhat meg a szerződések megkötéséről, életéről, megszűnéséről, felélesztéséről, amiről egyetlen értékesítő sem fog Önnek tájékoztatást adni! A nyelvezet A kollégák lehet, hogy fanyalogva olvassák ezt a dokumentumot, mert nem a megszokott biztosítói nyelvezettel van írva. Ezt szándékosan követtük el, hiszen a köznyelv által érthető oktatási anyagot kívánunk közreadni. Igen, valóban! Ez egy, a szakmai nyelvezethez képest általános nyelven íródott, és olykor a szakmaiságot is félretevő írás, mert hiszünk abban, hogy a kívülállók számára így sokkal hasznosabb! Más Ha vagyonbiztosítást említünk, akkor minden vagyonnal kapcsolatos biztosításról beszélünk, úgymint a casco, lakás-, lakóközösség, vállalkozói vagyonbiztosítások. Ha csak egy részüket értjük, akkor az jelezzük.

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 5 Mi a biztosítás? Nem kerülhetjük ki, hogy itt az elején ne ejtsünk néhány szót magáról a biztosításról! A leges-legegyszerűbb megfogalmazás A biztosítás a kockázatfelosztáson alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, esetleges szükségleteinek kielégítése céljából. Kicsit magyarázva A biztosító létrehoz egy csoportot, amelynek tagjai hasonló kockázatokkal néznek szembe. Van autójuk. Van házuk. Van lakásuk. Van vállalkozásuk. Féltik a testi épségüket. Ezeket a csoportokat nevezzük veszélyközösségnek. Ez a csoport díjat fizet, ami egyszerű kockázat felosztáson alapul. A teljes veszélyközösség által befizetett díjakból fizeti ki a biztosító a károsultak kárait. Egy tényleg egyszerű példa, a díjszámításra! Adott egy veszélyközösség, amelynek 130 tagja van, mindegyiknek van háza, lakása. Ezek közül az ingatlanok közül minden évben 22 károsodik, átlagosan 110.000.- Ft értékben. Vagyis egy évben 22*110.000, összesen 2.420.000.- Ft a kifizetett kár. A biztosítás éves díját úgy kapjuk meg, hogy a kifizetett kárt elosztjuk a veszélyközösség tagjai között, ami 18.615.- Ft éves díjat jelent. Egyszerű, ugye? Persze, a valóságban, matematikailag nem is olyan egyszerű, hiszen rengeteg körülményt, tényezőt kell figyelembe venni. A biztosítási matematikus egyetemi szintű végzettség és aktuárius a szakmai neve. A két alapvetés Nézzük a két legalapvetőbb biztosítási csoportosítást. A szakmabeliek most meglepődnek, mert nem erre számítanak! Biztosítási érdek szerinti csoportosítás: Saját érdekre kötött biztosítás: amikor a saját vagyontárgyára, életére, testi épségére köt biztosítást. Ilyen a casco, a lakás- és lakóközösségi, a vállalkozói és személybiztosítások. Ezeket nevezzük direkt biztosításnak. Más érdekére kötött biztosítás: Amikor arra köt biztosítást, hogy az Ön tevékenységéből kifolyólag valaki mást ér kár. Ezt nevezzük felelősségbiztosításoknak.

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 6 I. A kárrendezés folyamata A kárbejelentés Milyen úton lehet kárt bejelenteni? Személyesen. Besétál a biztosító valamelyik irodájába, és az ott ülő ügyfélszolgálatos átveszi a bejelentést. Ilyenkor általában ki kell töltenie egy formanyomtatványt. Előfordul, hogy az ügyintéző maga tölti ki, vagy közvetlenül a számítógépbe rögzíti az Ön által megadott információkat. A kitöltött kárbejelentőről kérjen másolatot, úgy, hogy rajta van az átvétel dátuma, és az átvevő aláírása! Telefonközponton keresztül. Idegen szóval call center a nevük. Mondja kól szenternek! A telefon másik végén jelentkező operátor kérdéseire kell válaszolnia. Ugyanazokra a kérdésekre kell választ adnia, mintha nyomtatványt töltene ki. Készüljön fel rá, hogy az operátornak kötelessége Önt azonosítani, amit a személyes adatainak megkérdezésével fog megtenni. Ilyenekkel, mint édesanyja neve, születési helye és dátuma, lakcíme, hölgyeknél lánykori név, stb. Ezekből 2-3 adatot fog kérdezni. Egyes biztosítóknál divat, ha bemegy egy irodájukba, megadják a call center telefonszámát, hogy azt Ön hívja fel! Ha a call centerrel folytatott telefonbeszélgetést rögzítik (erre mindig felhívják a figyelmét a hívás elején), az a későbbiekben bármikor visszahallgatható. Éppen ezért, egy későbbi vita megoldása érdekében érdemes megjegyezni, hogy melyik napon, mely időben telefonált, mert ez a legjobb támpont a visszakereséséhez! Kárbejelentés esetén mindig kérjen kárszámot. Ez az Ön káresetének az azonosító száma. Fontos, hogy mindig a központi telefonszámot hívja, ne pedig a helyi irodát! Az olyan, mintha személyesen ment volna be az irodába! Mind a személyes, mind a telefonos bejelentés azzal kezdődik, hogy megkeresik a számítógépes nyilvántartásukban Önt, illetve azt a szerződést, amelyre a kárt jelenti. Ebben a két esetben kérjen e-mail címet, fax számot, levelezési címet, ahová a később keletkező iratokat el tudja küldeni! E-mailben. Elektronikus levélben elküldi a fontosnak tartott információkat. Mindenképpen nyomtassa ki magának, ha véletlenül kitörölné a levelet! Faxon. A fontosnak tartott információk kézzel, vagy számítógéppel leírva. Az eredeti megmarad Önnek, mindenképpen tegye el, az elküldést igazoló, a fax által kinyomtatott igazolással együtt! Levélben. A fontosnak tartott információk kézzel, vagy számítógéppel leírva. Készítsen róla másolatot, mielőtt elküldi! Legalább ajánlott levélként kell elküldeni, de fontos iratot célszerű tértivevénnyel!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 7 Mit kell megadni egy kárbejelentésben? Azon a biztosítás a szerződőjének a nevét, címét, amelyre jelenti a kárt. Ez lehet magánszemély, vagy vállalkozás. Ha felelősségi kár, akkor a károsult adatait is meg kell adni. Ha tudja, akkor annak a szerződésnek a számát, amelyre a kárt bejelenti. Ha nem tudja ezt, akkor le kell írni milyen biztosítás (gépjármű-felelősségbiztosítás, casco, lakás, vállalkozás, stb.), és azt az adatot, amellyel egyértelműveé teszi azt (rendszám, kockázatviselési hely, lakcím, stb.). Vagyonbiztosításnál (itt lakás-, lakóközösség, vállalkozói biztosítás) meg kell adni, hogy mely ingatlanra érvényes. Ez a kockázatviselés helye. Mikor történt a káreset? Vagyonbiztosításnál elég a nap, az autókárok esetében az óra, perc is szükséges. Hol történt a káreset? Település, utca, házszám, ha van, akkor emelet, lakásszám. Autós károknál az út számát (esetleg honnan, hová tart), illetve a km szelvény (vagy egyéb támpont, minek a közelében). Ez a kárhelyszín. Mi történt? Egy rövid leírás arról, hogy hogyan keletkezett a kár. Ez a kárleírás. Elérhetőség. A legjobb a telefonszám, lehetőleg mobil, amin napközben utolérhető. Ne féljen, a munkaidőn túl nemigen fogják felhívni a biztosítóból! Ha a tartózkodási helye eltér a biztosításban lévőtől, akkor ezt is célszerű megadni, ha később a biztosító levelet ír. Ha van károsult, akkor az övé is szükséges. A károsodott tárgyak felsorolása: autó, kerítés, TV, fürdőszoba. Nagy mennyiségnél (például ingóságok kárainál) elég jelezni, hogy van, és később pótolja a tételes listát. A dolog kártérítésre megy, ezért érdemes már ekkor megadni a számlaszámunkat, vagy azt a címet, ahová kiutalhatják. Ez az utalási cím. Általában igaz, de az e-mail-es, faxos, leveles kárbejelentésnél fontos, hogy minél több információt adunk meg, annál kisebb a valószínűsége, hogy azért kapunk levelet a biztosítótól, mert nincs meg minden adatuk a kárrendezéshez. Ez alól a kárleírás lehet kivétel, ahol a bőbeszédűség megbosszulhatja magát. Ezért a kárleírásnál maradjon tárgyilagos, és a lényeges információkat közölje! Van, ahol kérik, hogy határozza meg a kár nagyságát. Ezt mindig kerülje el! A legcélszerűbb, ha beírja azt, hogy nem tudom. Ön nem autó-, ingatlan, ingóság szakértő, hogy ezt előre meg tudja mondani! Emiatt nem fogják visszautasítani a kárigényét! Ha használja honlapunkon rendelkezésére bocsájtott kárbejelentőinket, akkor az adatpótlás veszélye minimálisra csökkenthető! Persze, minden káresemény más mennyiségű adatot kíván meg. Egy lakásbiztosítás üvegkárához elég néhány, de az felelősségbiztosítási kárnál több tíz adatra is szükség lehet. Ugyanez érvényes a későbbi dokumentumok mennyiségére. Az üvegkárnál csak a biztosítási adatok és az üvegszámla kerül a paksamétába, a felelősségi kárnál a 10 cm magas iratcsomó sem ritka! Mi kell a kárbejelentéshez? A kárbejelentések egy részénél semmilyen irat nem áll még a rendelkezésére. Kizárólag azt lehet tenni, hogy a kárbejelentéssel a biztosító tudomására hozza, hogy mi történt? Vannak azonban ettől eltérő esetek. Első eset azok a gépjármű károk, ahol olyan szervizben javíttatja az autót, amely rendelkezik kárfelvételi joggal. Ekkor a kárbejelentést az Ön felha-

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 8 talmazása alapján a szerviz teszi meg, a kárfelvétel előtt. A biztosító megvizsgálja, hogy minden rendben van-e a szerződéssel (ezt hívják fedezet vizsgálatnak) és, ha igen, a szerviz elvégzi a kárfelvételt. És ekkor már ott van a kárfelvételi jegyzőkönyv is. A másik a vagyonbiztosítási szerződésekre rendezendő üvegkárok. Ilyenkor célszerű már a kijavított üveg számláját is vinni. Ez alól kivétel a nagy értékű javítás (a mennyiség, a minőség, vagy különlegesség miatt), de ilyenkor előre kell egyeztetni a biztosítóval! Milyen úton érdemes bejelenteni a kárt? A leggyorsabb módja a telefonközponton keresztüli, az e-mailes és a faxos kárbejelentés. A gyorsaságra szükség lehet nem csak a kárbejelentéskor, hanem a későbbi iratok elküldésekor is. Ha kérdezni, informálódni is akar, akkor célszerűbb személyesen felkeresni valamelyik irodát. Itt fontos megjegyezni, hogy a biztosítók irodái eltérően működnek. Vannak olyan irodák, amelyeket a biztosítók tartanak fenn, és figyelnek arra, hogy megfelelő tudású szakember fogadja az ügyfeleiket. Vannak olyan irodák, ahol mondjuk így franchise módszerrel üzleti partnerként üzemeltetik a biztosító logójával ellátott helyeket. Ezek leginkább üzletkötők által üzemeltetett irodák, ahol mindent el tudnak mondani Önnek a szerződések előnyeiről és a díjairól, de a kárrendezésben nem minden esetben járatosak. Persze, ez alól is van kivétel, nem is kevés. Meg kell említeni az alkuszokat. Ők olyan biztosítási szakemberek, akik nem csak egy biztosítóhoz kötődnek, hanem több biztosító szerződéseit értékesítik. Nekik is vannak irodáik. A szaktudásuk a partnerirodákhoz hasonló. A levélben küldött kárbejelentés a Posta gyorsaságától függ, de néhány napon belül a címzetthez ér. Tudni kell, hogy a biztosítókon belül nincs minden egységnél kárrendezés, hanem össze van vonva az országban egy, esetleg néhány helyre. Amit az ügyfélszolgálaton lead, azt is postával továbbítják a kárrendezési egységeikhez, tehát itt is eltelik néhány nap a célba érkezésig. Sőt, több is. A legrosszabb esetben adott egy biztosító partner irodája. A posta pénzbe kerül. Ezért az iroda vezetője hetente egyszer viszi be az iratokat a körzet központjába, ami általában a kerületi, vagy megyei székhely. Azért hetente egyszer, mert olyankor megy értekezletre. Itt leadja az iratokat, ahonnan postával továbbítják a kárrendezési munkahelyre. Vagyis ebben az esetben másfél-két hét is eltelhet, mire az irat a megfelelő helyre ér! Van ennél jobb eset is. Sok biztosító veszi igénybe a gyorsposta szolgáltatókat, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy amit ma lead a partner irodában, az holnap a kárrendezési központban van! Egyik módszernél sincs biztosíték arra, hogy valóban minden adatot megkérdeznek Öntől, vagy Valóban minden szükséges adatot megad. Vagyis nem zárható ki az adatpótlás szükségessége. Ha használja a honlapunkon rendelkezésére bocsájtott kárbejelentőnket, akkor az adatpótlás veszélye minimálisra csökkenthető! Használhatja telefonon is, ebben az esetben Ön diktál!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 9 Mit kell vizsgálni egy kárbejelentéskor? A díjfizetés A biztosítási szerződések egyik legsarkalatosabb problémája, ha az Ügyfél nem fizet. Ez nem feltétlenül feledékenységből adódik, lehet, hogy nem kapott csekket, nem volt pénz a számláján, a biztosító programozási hiba miatt nem hívta le, stb. Ezért a kárbejelentéskor az elsők között azt vizsgálják meg, hogy a kár időpontjában rendezve volt-e a biztosítási díj? Vagyis, rendkívül fontos a biztosítási díj rendszeres befizetése, vagy annak ellenőrzése! A biztosítók, amíg nincs kár, elég lazán kezelik a díjfizetést. Ez azt jelenti, hogy jóval később is felveszik a díjat, mint lehetne, hiszen így megmarad az ügyfél is és a szerződés is. Kár esetén viszont ez megváltozik, és nagyon pontosan számolják ki a díjjal fedezett időszakot. Ha díjhátralék miatt a káridőpontjában már nem volt érvényes a biztosítása, akkor nincs mit tenni! A türelmi idő Minden biztosítási szerződésnél van türelmi idő, vagyis egy időszak, amíg még nem szűnik meg a biztosítás. A dolog fontosságát mutatja, hogy a Polgári Törvénykönyv is szabályozza, mégpedig 30 napban állapítja meg. Ez azt jelenti, ha az egyik hónap végéig van rendezve a díj, a következő hónap 30-ig (vagy február esetén március 2-ig) még lehet pótolni a díjat. Ettől a 30 naptól el lehet térni az ügyfelek javára, ezt a legtöbb esetben a biztosítók meg is teszik, általában 60, 90 napra, esetleg három hónapra emelve a türelmi időt. Ezt a biztosítási szerződésbe is belefoglalják. Tudni kell, hogy a díj befizetése a szerződő feladata. Minden biztosító könnyebbé teszi ezt azzal, hogy küldd csekket, csoportos díjbeszedéssel levonja a bankszámlájáról a díjat. Sok biztosítónál már bankkártyával is lehet fizetni. Hát hogyne, hiszen az Ö érdekük is az, hogy a díj rendezve legyen! Ugyanígy a biztosítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne következzen be a szerződésnek a díj nemfizetése miatti törlése. Amikor az első hónapban elmarad a befizetés csekket küldenek, és a következőben még egyet. Csoportos díjbeszedés esetén megkísérlik többször is lehívni a díjat egy hónapban. Egyes biztosítók ilyenkor riasztják az üzletkötőt is, aki az Ön szerződésének a gondozója, és akinek az a feladata, hogy ilyenkor megkeresse Önt a hátralék miatt. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy a díjak nem kerülnek befizetésre. Úgy gondoljuk, Önnél ez már nem fordulhat elő ezután! A türelmi időt a biztosítási terminológiában respírónak nevezik a latin respiro, vagyis haladék szóból.

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 10 Mi a teendő, ha díjhátralékba esik? A lehető legrövidebb időn belül be kell fizetni. Amíg nincs kár, a biztosítók igen rugalmasak, de a gépjármű-felelősségbiztosítást törvény szabályozza, ott egy napot sem nézhetnek el. És milyen hosszú a B10-be újból eljutni! Konkrétan 11 év! Tehát befizetni, és lehetőség szerint átállni a csoportos díjbeszedésre! Ellenőrizze most a biztosítási díjainak befizetését! Újraélesztés! Előfordul, hogy mégis törlésre kerül egy szerződés a díj nem fizetése miatt. Ilyenkor sem kell kétségbe esni, kivéve a gépjármű-felelősségbiztosításnál, ahol ennek komoly következményei vannak, és ezt leginkább a pénztárcánk bánja! Az önkéntes biztosításoknál, vagy a kötelező, de nem bónusz-málusz rendszeren alapuló biztosításoknál azonban van más lehetőség is. Tehát! Minden biztosító szereti megtartani az ügyfeleit, és a szerződéseit. Éppen ezért kitalálták az újbóli hatályba léptetés intézményét. Ez azt jelenti, ha visszamenőlegesen kifizeti az elmaradt díjait, akkor felélesztik a biztosítást, azzal a kitétellel, hogy a kiesett időszakra nem lehet kárbejelentése. Vagyis visszamenőlegesen ki kell fizetni akár 4-6 havi díjat, viszont a biztosítást jogilag folytonosnak tekintik. Ha a biztosításnak van bónusz rendszere, (tipikusan ilyen a casco, és egyes biztosítók a lakásbiztosításnál is alkalmazzák), akkor célszerű ezt a megoldást alkalmazni, hiszen a bónusz rendszerrel évről-évre olcsóbbá válik a biztosítás. Itt meg kell vizsgálnia, hogy mennyi díjat kell utólag befizetni, és mennyi az a díj, amellyel a bónusz miatt kevesebbet kell fizetni. A másik megoldás, amikor új szerződést köt. Ilyenkor a régi, megszűnt szerződés vége, és az új szerződés között nincs biztosítása, de, ha tudjuk, hogy nincs kár, végül is nincs jelentősége. És, nyilván emlékszik, az újbóli hatályba léptetésnél sincs a kiesett időszakra kártérítés! Még egy fontos tényező! Ha új biztosítást köt, az valószínűleg már egy újabb konstrukciója lesz a biztosítónak, ezáltal jó eséllyel drágább is lesz! Először is gondolja végig, hogy mi az előnyösebb Önnek! Ehhez célszerű üzletkötő segítségét igénybe venni, de olyat keressen, aki nem a saját érdekét nézi! Tehát, meg kell nézni és az új szerződés megkötése közötti különbséget, és ez alapján kell döntenie! Az újbóli hatályba léptetést idegen szóval reaktiválásnak nevezzük, a latin reactivo (újraindít, visszaállít) szóból.

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 11 Biztosítva van-e a károsodott vagyontárgy? Itt persze beszélhetünk a vagyontárgy mellett személyekről is, a személybiztosításokra (élet, baleset, egészség) gondolva. Ez a kérdés egyébként leginkább a vagyonbiztosításoknál szokott felmerülni. Az autó biztosításoknál ez nem tűnik akkora gondnak, de ott is oda kell figyelni. Tehát a biztosított vagyontárgy! Azok a biztosított vagyontárgyak, amelyek meghatározott károsodása esetén a biztosító kártérítést fizet. Ezek igen komolyan le vannak írva a szerződésben, a szabályzatban, sőt, sokszor még tételesen is fel vannak sorolva! A vagyonbiztosításoknál igen részletesen, de még a casco szerződésben is feltüntetésre kerülnek. Csoportosított vagyontárgyak A biztosított vagyontárgyak szinte minden biztosításban csoportosítva vannak. Erre nagyon oda kell figyelni! Lakásbiztosításnál általában épületekről és ingóságokról beszélünk, de ezek tovább vannak bontva. Az épületek leginkább lakó és melléképületekre, de előfordulhatnak építmények, épülettartozékok is. Az ingóságoknál már több csoport lehetséges. Alapvető az általános ingóságra és a nemesfémekre, drágakövekre bontás. Ezen kívül azonban több ingósági vagyoncsoport is lehet, olyan, mint hobbi eszközök, műalkotások, mezőgazdasági eszközök, akár vállalkozás eszközei is. Általában van egy egyéb kategória is, ahová az olyan tárgyakat lehet felsorolni, amelyek egyik kategóriába sem tartoznak. A vállalkozói biztosításoknál épületek, berendezések, árukészletek, egyéb vagyontárgyak vannak elkülönítve. Az épületeket itt üzemi épületekre, építményekre, épülettartozékokra szokták felosztani. A berendezéseket gépekre, műszaki berendezésekre, felszerelésekre, számítógépekre. Előfordulhat tételesen felsorolt gépek kategóriája, ebben a különleges, vagy nagy értékű gépeket lehet biztosítani. Az árukészleteken belül alapanyagok, segédanyagok, tartalék alkatrészek, áruk, göngyölegek lehetnek. Az egyéb kategóriába tartozik a készpénz, értékpapírok, értéktárgyak, esetleg járművek, vagy alkatrészeik, illetve az egyéb, általában tételesen felsorolt, az előző három csoportba nem sorolható eszközök. Emellett a vállalkozói biztosítások megkülönböztetik a saját és az idegen tulajdonú vagyontárgyakat, gondolva a bérelt épületekre, a lízingre, a bizományba átvett árukra. A csoportosítás oka alapvetően az, hogy az ügyfelek ne fizessenek olyanra díjat, amire nincs kockázatuk. Miért fizessen Ön árukra díjat, ha olyan szolgáltató cége van, amelynél nincs készlet? Miért fizessen készpénz biztosításért díjat, ha nincs készpénz forgalom? Miért fizessen Ön melléképületre díjat, ha nincs? Miért fizessen mezőgazdasági eszközökre, ha nincs egy kapája sem?

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 12 Ez idáig teljesen rendben van! Csakhogy, a csoportosítás nagy veszélyt rejt magában! Ha nincs az adott vagyoncsoport biztosítva, akkor nincs rá kártérítés sem, hiszen ezekre a tárgyakra nem fizet díjat sem! Vagyis nem elég a biztosítást megkötni, azt folyamatosan karban is kell tartani! Az üzletkötő vagy elmondta ezeket, vagy nem, és Ön vagy megértette a jelentőségét, vagy nem! Még ma keressen egy ismerős üzletkötőt, és nézesse át vele a biztosításait! Magyaráztassa el vele, mi, miért van biztosítva! Tehát ezeknél a biztosításoknál elég nagy a baki veszélye! Nézzünk példákat ezekre! Hiba, hiba, hiba! Első példa. Ön kötött egy lakásbiztosítást tíz évvel ezelőtt. Ebben a szerződésben biztosítva van a lakóépület (főépület), és az ingóságok. Időközben azonban épített egy garázst az udvarra. A garázs kigyullad, leég! Már a kárbejelentésnél falakba ütközik, mert elmondja, hogy a külön álló garázs égett le. Itt rögtön megállítják, és közlik, hogy a garázs nincs biztosítva, tehát viszontlátásra! Önt kerülgeti a gutaütés! Hiszen Önnek van egy lakásbiztosítása a saját ingatlanára, mi az, hogy nem fizetnek? Mi a probléma? Önnél csak a lakóépület van bejelölve, mint biztosított vagyontárgy, hiszen a szerződés megkötésekor még nem volt melléképület, vagyis garázs. Lefordítva, csak a lakóépületre fizet díjat, a garázsra nem. Második példa. Néhány éve kötött egy vállalkozói biztosítást az egyik irodaházban bérelt irodájára, amelyben életviteli tanácsadást folytatott. Nem sokkal utána rájött, hogy önmagában ebből a szolgáltatásból nem él meg, ezért hozzáfogott étrend kiegészítők és vitaminok forgalmazásához is. A vállalkozói biztosításában a berendezési tárgyak között biztosította a bútorokat, számítógépet. A napokban tűz ütött ki, és az Ön irodája kiégett. A kárszakértő kijött a helyszínre, és közölte, hogy a bútorokat, számítógépet ki tudja fizetni, de az étrend kiegészítőket és vitaminokat nem! Mi a probléma? Az étrend kiegészítők és vitaminok árukészletnek minősülnek, és Önnek ez nem volt biztosítva! Csak a berendezési tárgyak. A kár nem olyan jelentős, de bosszantó! Egy kis odafigyeléssel mindez elkerülhető lett volna. Harmadik példa. Elesett kerékpározás közben, és eltörte a kezét. Van egy önálló balesetbiztosítása, és egy lakásbiztosítása. Mindkettőre bejelenti a balesetét. A balesetbiztosításra annak rendje és módja szerint felveszik a kárbejelentést, a lakásbiztosításra nem!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 13 Mi a probléma? Amikor megkötötte a lakásbiztosítást nem vették bele a balesetbiztosítási kiegészítőt. Negyedik példa. Vesz egy autót, xenon fényszórókkal. Köt rá casco biztosítást. Télen megcsúszik, és neki megy egy villanyoszlopnak a jobb elejével. A lökhárító, a jobb első sárvédő és a fényszóró károsodik, a fényszórót cserélni kell. Kiderül, hogy az alapbiztosításban csak a normál fényszóró van biztosítva, ezért a xenon árkülönbözetét nem fizetik ki! Mi a probléma? A xenon fényszórót csak pótdíj megfizetésével fizette volna ki a biztosító, és ez önnek nem volt megkötve. Ezekben a példákban felsorolt problémák mind elkerülhetők lettek volna egy kis odafigyeléssel!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 14 A vagyonbiztosítások biztosítási eseményei Talán ezt kellett volna az elejére írni, mert minden biztosítási szakember fejében ez fordul meg a kárbejelentés során legelőször. Azért került mégis a kárbejelentés vizsgálat végére, mert a vagyonbiztosításoknál ez egy kicsit már átnyúlik a kárszakértői helyszíni szemlére. És vannak olyan esetek, amikor nem dönthető el az irodában, hogy a kárt biztosítási esemény okozta-e, mert ezt csak a helyszíni szemlén lehet egyértelműen megállapítani. De mi is az a biztosítási esemény? A biztosítási események azok a károsító okok, amelyek bekövetkeztekor a biztosító megtéríti az ebből bekövetkező kárt. Ha egy szerződésben így meghatározzák a biztosítási eseményeket, akkor azokat a megnevezett kockázatú szerződéseknek nevezzük. Idegen szóval úgy hívjuk, named perils biztosítások. Nagyon sok biztosítási esemény létezik. Most ágazatonként csoportosítva megpróbáljuk bemutatni Önnek a lehető legtöbbet belőlük. Fontos azonban tudni, hogy ezek így együtt nem találhatók meg egyetlen biztosító szerződésében sem. Itt csak összegyűjtöttük a legjellemzőbb biztosítási szerződések eseményeit. Casco biztosítási események Elemi károk: árvíz, belvíz, felhőszakadás, földcsuszamlás, földrengés, hónyomás, jégverés, kő- és földomlás, Lopáskár Töréskár lezúduló hótömeg, robbanás, szélvihar, talajszint alatti építmény beomlása, természetes üreg beomlása, természeti erők miatt más tárgyak rádőlése, nekicsapódása, tűz, villámcsapás, vízelöntés. Lakásbiztosítások Akváriumrepedés okozta vízkár, árvíz, balesetbiztosítás, bankkártya letiltás, beázás, betegség miatti díjszüneteltetés, betöréses lopás, csőtörés, vezetékes vízkár, egészségbiztosítás, életbiztosítás, épületrongálás, épülettartozékok lopása, fagyasztott élelmiszerek megromlása, felelősségbiztosítás, felhőszakadás, fizetővendég szolgálat, földcsuszamlás, földrengés, házi kedvencek balesetéből származó gyógyítás, temetés költségei, háztartási gépek, elektromos berendezések kárai, hónyomás, idegen jármű ütközése,

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 15 idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, jégverés, jogvédelem biztosítás, kaputelefon rongálás, kerámia főzőlap törése, készpénzbiztosítás, kockázatviselés helyének bővítése, lakóépületek rejtett hibáiból származó károk, lopás, munkanélküliség miatti díjszüneteltetés, okmányok beszerzése, panelhézag beázás, rablás és kifosztás, riasztóberendezés és biztonsági kamera ellopása, robbanás, robbantás, szikla-, kő- és földomlás, szolgáltatás kimaradásából származó károk, tetőbeázás, tűz, üvegtörés, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása, zárcsere, vagy kulcsok ellopása, elvesztése. Lakóközösség biztosítások Akváriumrepedés okozta vízkár, árvíz, bankkártya letiltás, beázás, betöréses lopás, csoportos baleset, csőtörés, vezetékes vízkár, épületrongálás, épülettartozékok lopása, felelősségbiztosítás, felhőszakadás, földcsuszamlás, földrengés, garázsban tárolt gépkocsik biztosítása, hónyomás, idegen jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, jégverés, jogvédelem, kaputelefon rongálás, kerti növényzet biztosítása, lakóépületek rejtett hibáiból származó károk, liftrongálás, panelhézag beázás, rablás, riasztóberendezés és biztonsági kamera ellopása, robbanás, robbantás, szikla-, kő- és földomlás, tetőbeázás, tűz, üvegtörés, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása, zárcsere, vagy kulcsok ellopása, elvesztése. Vállalkozói biztosítások Árvíz, balesetbiztosítás, beázás, bérbe adott vagyontárgyak kárai, betöréses lopás, cégtábla, reklámtábla üvegezés, csőtörés, vezetékes vízkár, dokumentációk kárai, elektromos áram okozta tűz, elektromos berendezések és számítógépek kárai, épületrongálás,

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 16 épülettartozékok lopása, felelősség biztosítás, felhőszakadás földcsuszamlás, földrengés, füst és hő miatti károk, garanciális károk, géptörés károk, hónyomás, hőhatással dolgozó gépek kárai, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, járművek ütközése, jégverés, készpénz biztosítás, küldött rablás, légi jármű lezuhanása, lopás, munkavállalók tárgyainak kárai, összeroppanás, rablás, robbanás, robbantás, szállítmány kárai, szikla-, kő- és földomlás, technológiai csővezeték törés, termék felelősségi károk, többletköltségek biztosítása, tűz, tűzoltó berendezések kárai, üvegtörés, üzemszünet miatti károk, vandalizmus, vihar, villámcsapás, villámcsapás másodlagos (indukciós) hatása. Összhangban Ha veszi a fáradtságot (reméljük így lesz, hiszen ezért gyűjtöttük össze őket) és összehasonlítja az egyes ágazatok biztosítási eseményeit láthatja, hogy van egy közös nevező, amely minden vagyonbiztosításban benne van. Ezek az elemi károk egy szűkebb csoportja. Ha kivesszük a cascot, mint gépjármű biztosítást, egy nagyobb létszámú közös nevezőt kapunk. Egy csavar a biztosítási eseményekkel! Elképzelhető úgy egy biztosítás, hogy nincs benne biztosítási esemény meghatározva? Találkozott már olyan üzletkötővel, aki azt mondta, ez a biztosítás mindenre térít? Hát, ne higgyen neki, nincs olyan biztosítás, amely minden kárra térít! Pedig van olyan úgy, hogy a biztosítók nem határoznak meg eseményeket, illetve csak egyet, valahogy így: biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan dologi károsodása, amelyekkel összefüggésben a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Ez ugye azt mondja ki, hogy bármely okból bekövetkező károsodásra térít. A megoldás a nem zárta ki szavakban rejlik. Ugyanis ilyen esetben nem ritkán oldalnyi kizárás található a szerződésben! Akkor miért van ez így, miért kell ez? Attól függetlenül, hogy ebben az esetben sok a kizárás, (a szakmai berkekben általános meglátás szerint) 10-20%-kal több mindenre nyújt kártérítést ez a fajta biztosítás! Ilyet szinte kizárólag a vállalkozói biztosításoknál használnak a biztosítók. Ezt a fajta megoldást összkockázatú szerződésnek nevezzük. Idegen szóval all risks.

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 17 A személybiztosítások biztosítási eseményei A személybiztosítások eseményei teljesen más körből kerülnek ki, mint a vagyonbiztosításoké. Logikus, hiszen más veszély leselkedik egy vagyontárgyra, és más az emberi testre. Abban is különböznek, hogy itt markánsan kettéválnak az alapbiztosítási szolgáltatások, és a kiegészítő szolgáltatások. Itt is hangsúlyozzuk, hogy ezek az események nem találhatók meg egy szerződésben, ez egy összefoglaló gyűjtemény! Nézzük is meg a lehető legteljesebb kínálatot! Életbiztosítások Alapszolgáltatások: halál, elérés, rettegett betegségek, házasság, születés, kifizetési évforduló / lépcsőzetes szolgáltatás. Kiegészítő szolgáltatások: baleseti halál, közlekedési baleseti halál, baleseti rokkantság, TB rokkantság, rokkantsági díjfizetés átvállalás, kórházi napi térítés, műtéti térítés, csoportos létszámleépítés. Balesetbiztosítások Alapbiztosítási események: baleseti, baleseti eredetű maradandó részleges egészségkárosodás, baleseti eredetű maradandó teljes egészségkárosodás, csonttörés, baleseti eredetű keresőképtelenség (táppénz), baleseti eredetű kórházi ápolás. Kiegészítő kockázatok: baleseti kórházi napi térítés, baleseti keresőképtelenségi napi térítés, baleseti műtéti térítés, égési sérülés, baleseti gyógyulási támogatás, baleseti költségtérítés, közlekedési baleseti halál, közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás, poggyász és ruházat sérülésére vonatkozó biztosítás. Egészség biztosítások Alapbiztosítási események: kórházi napi térítés, műtéti térítés, gyógyulási támogatás, költségtérítés, keresőképtelenségi napi térítés. Kiegészítő kockázatok: TB rokkantság, rokkantsági díjfizetés átvállalás, csoportos létszámleépítés.

Nos, belátható, hogy az alapbiztosítási események teljesen elkülönülnek egymástól! Betudható ez az ágazati különbségeknek. Viszont az is látható, hogy a kiegészítő kockázatoknál már vannak azonosságok. Sőt, ha tovább vizsgáljuk, akkor látható, hogy ami az egyiknél alapbiztosítás, a másiknál megjelenhet kiegészítőként! És azt is megállapíthatjuk, hogy itt lényegesen kevesebb féle esemény létezik. Minden jog fenntartva!

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 19 A kárszakértés Nos, most már tudja azt, hogy a kárbejelentéskor mit is kell tennie? Nézzük, a munkafolyamat következő lépését. A kárakta Amikor a kárbejelentés beérkezik, akár úgy, hogy az ügyfeles rögzítette azt a számítógépbe, akár úgy, hogy a beérkező iratok alapján a kárügyintéző teszi ezt meg, létrejön a kárakta. Egyrészt a számítógépben, mint egy elektronikus bejegyzés (elektronikus kárakta), másrészt pedig a beérkezett iratokat tárolandó, egy tasak formájában. Van már olyan biztosító is, ahol nincs tasak, az iratokat szkennelik, azt csatolják az elektronikus káraktához, ahonnan mindig megtekinthető. A papírok pedig egyből mennek az irattárba, egy azonosítóval ellátva. Onnan ha szükség van az eredetire mindig elővehető. A kárszám Minden kárakta kap egy egyedi azonosítót, ez a kárszám. Ha a kárbejelentésekor az adatokat mindjárt rögzítik a számítógépbe, ezt rögtön kérje is el. Ez ugye, a telefonos és a személyes kárbejelentésnél lehetséges. A kárszám felépítése biztosítónként változik, általában számok sora. A helyszíni szemle A vagyonbiztosításoknál szinte minden esetben történik helyszíni szemle, teljesen mindegy, hogy autóról, ingatlanról, vagy ingóságról van szó. Persze akad kivétel, tipikusan az épületek üvegezésének kárai. Itt a biztosító ingerküszöbét el nem érő üvegszámlákat kifizetik irodából. Azért, ha egy szerződésre több érkezik egymás után, akkor már ott is szemléznek. Ilyen még a vagyonbiztosításokhoz kötött személybiztosítások kárrendezése, ezek legtöbbje is megoldható irodából. A helyszíni szemlés esetek is eltérők. Az autó károkat a nagyobb szervizekben úgy szemlézik, hogy közben megtörténik a kárbejelentés is. Ezeknek a javítóknak a biztosítótól kapott felhatalmazás alapján kárfelvételi joga van, és egy számítógépes rendszeren keresztül a kárbejelentés akár emberi közreműködés nélkül káraktává válik. A kisebb szervizek csak kárszakértői kapcsolatokkal rendelkeznek. Konkrétan időnként, vagy jobb esetben hívásra megjelennek a biztosítók szakértői, és elvégzik a kárfelméréseket. Ilyenkor Ők veszik fel a kárbejelentőt, és az ő közreműködésükkel lesz kárakta. Es végül, de nem utolsó sorban a kicsi, vagy más néven garázs műhelyek, ahol is a kárrendezést Ön intézheti. Hogy melyik a jobb megoldás? Alapvetően az autója válogatja! A garanciális autót csak a márkaszervizbe érdemes vinni. A garancián túliaknál már az Ön ismeretsége, kapcsolatai is

A biztosítási kárrendezés kulisszatitkai 20 meghatározhatják ezt. És, ha nincs cascoja, és felelősségbiztosításra nem rendezhető a kár, akkor a pénztárcája! Az autó károknál nem készül azonnal költségszámítás. Azt később a kárszakértő egy erre a feladatra készített programmal készíti el. Ez a program ismeri az autó típusokat, az alkatrészeiket, azoknak a javítási módjait, költségeit. Épület és ingóság károknál a szakértő kimegy a helyszínre, és ott felméri a kárt. Teszi ezt úgy, hogy egy jegyzőkönyvben rögzíti a látottakat, illetve fényképfelvételeket is készít. Kisebb károknál ott a helyszínen kiszámolja a kifizethető kárösszeget. Ez úgy történik, hogy sorba veszi az elvégzendő munkákat, megnézi milyen mennyiségben merültek fel, majd beárazza azokat. A mennyiség és az ár adja az adott munka költségét. És az összes munka költsége a kártérítést. Érdemes ezt a kárszámítást átnézni, mert találhat olyan munkát, ami nincs benne a kárszámításban. Ez nem a kárszakértő, hanem a nagy mennyiségű helyszínelés miatti sablonos munkavégzés okán történik. Meg kell nézni a mennyiségeket is, azt bárki ki tudja számolni, hogy hány négyzetméter csempét kell pótolni, vagy mennyi falat kell lefesteni! Ha az építőipari árakhoz ért, akkor azt is meg lehet nézni, bár a biztosítók szinte mindegyike egy országosan használt árjegyzékkel dolgozik, amelyet az építőipari kivitelezők is használnak a számlázáshoz. Ennek a számítógépes változata a King nevű program. A helyszínre egy kis könyvet szoktak magukkal vinni a szakértők, ez a leggyakrabban előforduló munkák árait tartalmazza. Az ingósági károkat is érdemes megnézni, mert sokat lehet emelni vele a kártérítésen! Ha nincs tisztában az ingóságok áraival, kérjen egy újbóli találkozót, akár úgy is, hogy Ön megy a szakértőhöz, és felkészülve jobban tud érvelni. Érdemes a boltokban érdeklődni, vagy az interneten tájékozódni. Nagyobb károknál már itt is az irodában készül a kárszámítás. Akár autó kára van, akár utólag számolt épület, vagy ingósági kára, mindig meg kell nézni a költségszámítást. Nem azért, mert a kárszakértő nem tud számolni, hanem mert Ő is emberből van. Ilyenkor autó javításnál érdemes a javítóval beszélni, vagy a javításra vonatkozó árajánlatot kérni, hogy Ő milyen munkákat akar végezni, épületkárnál pedig a kivitelezővel, aki a helyreállítást elvégzi. Autók esetében sok mozgástér nincs, főleg, ha az javítja, aki a kárszakértést elvégezte. Az viszont előfordulhat, hogy a javítás során olyan hiba is előkerül, ami az első szemlén nem volt látható. Ilyenkor pótszemlét kell végezni. Épületek esetében viszont hasznos egy költségvetést készíttetni a kivitelezővel (bár ez némelyiknél pénzbe kerül), és azzal menni a kárszakértőhöz, összevetni az Ő számításával. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke A vagyoncsoportoknál értéket is meg kell meghatározni, mert ez alapján történik majd a kárrendezés. Ez azt jelenti, hogy amikor biztosítást köt, akkor meg kell állapítani, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéket képviselnek. Vagyis meg kell mondani, hogy mennyit ér az épület, a biztosított árukészlet mekkora, vagy mibe kerülne az autója. No, azért nem kell pánikba esni, mert vannak erre bevált módszerek!