Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin
Mi a Warema? Főbb jellemzők: Európai uniós projekt (6 partner, nemzetközi együttműködése) Két éves időtartam (2006. augusztus 17 2008. május 5.) Mintaterület: Velencei-tó vízgyűjtő
Néhány ált. adat: Területe: 602,4 km2 Tó hossza: 10,8 km Tó szélessége: 2,3 km Átlagos mélysége: 1,6 m A tó vízrendszere három fő részre tagozódik: Császárvízre Vereb-Pázmándi vízre Tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő vízfolyásokra A Velencei-tó vízgyűjtőterülete
A Velencei-tó vízgyűjtőterülete (műholdról)
Mi a WAREMA projekt célja? Egy megvalósítható vidékfejlesztés kialakítása a helyi erőforrások hatékony felhasználásával. Az érdekeltek, érintettek bevonása közös területi tervezési koncepció kidolgozásához. Új területi és vízkészlet-gazdálkodási stratégia kialakítása szükséges próba projekten keresztül Elősegíteni a különböző természeti erőforrások (különösen a víz) jó gazda módjára való gazdálkodását.
A projekt megvalósítása Környezet tanulmány Partnerhálózat Módszertan Munkaértekezletek Cselekvési terv Területi Tervezési Koncepció
I. Környezettanulmány Elkészült: 2007 január Felépítés: Tanulmány bemutatása Tesztterület bemutatása Tanulmányhoz használt módszertan ismertetése VKI bemutatása Környezettanulmány Vízgazdálkodási rendszer jogi szabályozása Mellékletek
II. Partnerhálózat Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság MgSzH, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megyei Önkormányzati Hivatal, Fejlesztési és Területi Koordinációs Iroda Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány Vízitársulatok Fejér Megyei Önkormányzatok Helyi lakosok Gazdálkodók Civil szervezetek Vállalkozók Tájhasználó szervezetek
III. A WAREMA projekt módszertana Alulról jövő tervezés az érdekeltek széleskörű bevonásával a tervezési munka minden fázisában 1. Helyzetfeltárás-konfliktusok 2. Jövőképalkotás-elérendő célok 3 munkatalálkozó 3. Stratégiakészítés-az elérendő célokhoz vezető megoldások 4 munkatalálkozó 4. Koncepció bemutatása, véleményezése 3 munkatalálkozó
1. Helyzetfeltárás-konfliktusok A Velencei- tó vízgyűjtőjének természeti adottságai A vízgyűjtő terület védendő természeti erőforrásai - felszíni és felszínalatti vizek - termőföld - természeti környezeti, kulturális értékek - tájkép A vízgyűjtő terület társadalmi, gazdasági adottságai A vízgyűjtő terület térhasználati konfliktusainak elemzése
1.1 Térképi megjelenítés Meglévő adatokból, grafikus átdolgozással Hatóságoktól beszerzett adatok alapján Kistájak, kistérségek a Velencei-tó Velencei-tó vízgyűjtőjének felszíni vízgyűjtőjén vízhálózata Agrár környezetvédelmi program Genetikus talajtérkép célterületei Agrár alkalmassági térkép A vízgyűjtő közigazgatási rendszere Védett és érzékeny természeti területek Úthálózat a vízgyűjtőn Zonális földhasználati térkép Fejér megye érzékeny természeti területei Természetvédelmi rendeltetésű területek Velencei-tó sérülékeny vízbázisainak védőterületei
Kistájak, kistérségek a Velencei-tó vízgyűjtőjén Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003
Fejér megye érzékeny természeti területei Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003
Agrár környezetvédelmi program célterületei Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002
Agrár alkalmassági térkép Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002
Védett és érzékeny természeti területek F Forrás:Fejér megye kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek felmérése védelmük, új környezetkímélő technológiák megismertetése céljából, Fm-i Agrárkamara, 2003
Zónális földhasználati térkép F Forrás:A környezettudatos gazdálkodás elterjesztésének elősegítése az agrár-környezetvédelmi programok lehetőségein keresztül, Fm-i Agrárkamara, 2002
A vízgyűjtő közigazgatási rendszere Forrás: Ködu Kövizig
Természetvédelmi rendeltetésű területek Forrás: Ködu Kövizig
Úthálózat a vízgyűjtőn Forrás: Ködu Kövizig
Velencei-tó sérülékeny vízbázisainak védőterületei Forrás: Ködu Kövizig
Velencei-tó vízgyűjtőjének felszíni vízhálózata Forrás: Ködu Kövizig
Genetikus talajtérkép Forrás: Ködu Kövizig
Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználati változása A Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználata (1990. április) A Velencei-tó vízgyűjtőjének földhasználata (2004. április)
1.2.1 HELYZETÉRTÉKELÉS Összefoglaló SWOT analízis Erősségek Kedvező földrajzi fekvés, a vízgyűjtő a Budapest-Balaton idegenforgalmi tengelyen található, az ország második legfejlettebb régiójában. Több nemzetközi közút és vasútvonal érinti. Nemzetközi és országos védettséget is élvező természeti és táji adottságai vannak, egyedülálló növény- és állatfajokkal. A természeti-, táji- és települési környezet jelentős üdülésidegenforgalmi vonzerőt jelent. Az országos és megyei átlagnál kedvezőbb agráralkalmassági mutatókkal rendelkezik A kedvező mikroklíma hatására is, fellendülőben van a gyümölcs- és szőlőtermelés A mezőgazdasági kemikáliák használatának csökkenése, kevesebb talaj- és vízszennyezéssel jár. Több szennyező állattartó telep megszüntetésre került, és a meglévőknél is jelentős beruházások történtek. A nagy ipari foglalkoztatók a térségen kívül helyezkednek el, nincs a térségben nagy szennyezéssel járó ipari üzem. Pozitív népesedési tendenciák érvényesülnek, bevándorlással. A térségben nagy a vállalkozói aktivitás. A népességnövekedéssel a lakásellátás színvonala is nőtt, ennek egy része a lakó- de nem elhanyagolható része az üdülési funkciót szolgálja. A jól kiépített települési infrastruktúra a tó körül az üdülési fejlesztéseket is szolgálja. A beindult termálvíz-fejlesztések az üdülés- idegenforgalmi kínálatot szélesítik a szezon széthúzásával is. Kiaknázatlan vízbázis területek vannak (Lovasberény és Pátka) Gyengeségek A forgalom lecsapódása a településeket elkerülő utak hiánya miatt terhelik a térséget (légszennyezés, zaj) A védelmi területek magas aránya miatt, alacsony szintű a természet közeli agrártechnológia. Kedvezőtlen szállásférőhely struktúra, a mai igényeknek nem megfelelő szállodák, kempingek Az elaprózott birtok és tulajdoni struktúra, valamint az együttműködések hiánya hátráltatja az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz való hozzáférést. A térség erdősültsége alacsony az adottságokhoz képest. Nem eléggé ellenőrizhető a növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás az új földtulajdoni és használói szerkezetben (információhiány) A hígtrágya tározók szennyezik a talajt. Sok az illegális szemét lerakóhely. A települések belterületi terjeszkedése sok esetben a beépítésre alkalmatlan területeket is érintenek. A déli parton a beépítési sűrűség a zöldterület rovására ment. A mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások többsége tőkeszegény. A szennyvíz csatornázottság nem megfelelő, a házi derítők szennyezik a talajt. A felszíni vízelvezetés megoldatlan a belterületeken és külterületeken egyaránt. A szennyvíztisztítók szikkasztása nem kellően megoldott, szennyezik a talajt. A térség mezőföldi része aszályra hajlamos. A korábbi meliorációs munkák eredményei szétoszlóban vannak.
1.2.2 HELYZETÉRTÉKELÉS Összefoglaló SWOT analízis Lehetőségek Székesfehérvár továbbra is nagy előnyt jelent a térség számára, mind a foglalkoztatási mind a különböző ellátási szerepkörei alapján. Az uniós források 2007-től nagyobb volumenben áramlanak az országba, jó pályázatokkal ki kell használni a lehetőségeket. Az uniós támogatási rendszer preferálja az ökológiai- és biogazdálkodási formákat, az erdőtelepítést, a vadgazdálkodást. A különböző támogatási lehetőségekre települési összefogással célszerű pályázni. Veszélyek A települési önkormányzatok és vállalkozók forráshiánya nehezíti a pályázatokban való részvételt. A települési együttműködések elmaradása nem segíti az összehangolt fejlesztéseket A települési bel és külterületi vízrendezés elmaradása A partfal-rekonstrukciós beruházások elmaradása A térség komplex fejlesztése érdekében a vízfelhasználói igények egyensúlyi helyzetének figyelmen kívül hagyása A térség vízgazdálkodási és vízvédelmi problémáinak megoldását nagymértékben segíti a Víz Keretirányelv keretében készülő vízgyűjtő-gazdálkodási terv. Az üdülés- idegenforgalmi fejlesztéseket célszerű a vidékfejlesztés keretében pályázható fejlesztésekkel összehangolni.
1.3.1Térhasználati konfliktus mátrix
1.3.2 Térhasználati konfliktus mátrix
1.3.3 Térhasználati konfliktus mátrix
2. Jövőképalkotás-elérendő célok 3 munkatalálkozó Problémák megfogalmazása Szakterületek ütközési pontjai Elérendő cél megfogalmazása
3. Stratégiakészítés-az elérendő célokhoz vezető megoldások 4 munkatalálkozó Az elérendő célokhoz vezető megoldások
3.1 A fejlesztés átfogó célja A Velencei-tó vízgyűjtő területén a fejlesztés átfogó célja: a térség környezeti, természeti és kulturális értékeinek védelme mellett, biztosítsa a lakosság életminőségének fokozatos javulását.
3.2 A fejlesztés prioritásai A Víz Keretirányelvnek megfelelően a vizek minőségének megőrzése, illetve 2015-ig jó állapotba hozása A termőföld, mint a térség jelentős erőforrásának védelme A természeti, környezeti és kulturális,tájképi értékek védelme Az üdülés, idegenforgalom, táj-specifikus fejlesztése Természetkímélő mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése A települési környezet fejlesztése (infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztés
4. A koncepció bemutatása, véleményezése 3 workshop Területi tervezési koncepció megvitatása
4.1 Stratégiai fejlesztés mátrix
4.2 Stratégiai fejlesztés mátrix
Táj használat-decentralizáció!