A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI ÉS HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA HÁZIRENDJE 2014. 1
TARTALOMJEGYZÉK: 1. ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 2. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS, KÉSÉS IGAZOLÁSA... 5 2.1. MULASZTÁS IGAZOLÁSA BETEGSÉG ESETÉN... 6 2.2. MULASZTÁS IGAZOLÁSA SZÜLŐI KÉRÉSRE... 6 2.3. HOSSZABB TÁVOLLÉT SZÜLŐI KÉRÉSRE... 6 2.4. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK A MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA... 7 2.5. KÉSÉS KEZELÉSE... 7 3. TÉRÍTÉSI DÍJJAL, TANDÍJJAL, ÖSZTÖNDÍJJAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 7 3.1. TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ... 7 3.1.1. TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK... 7 3.1.2. TANDÍJ ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 8 3.2. A TANULÓK DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A TANÍTÁS KERETÉBEN ELKÉSZÍTETT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK MÁSRA VALÓ ÁTRUHÁZÁSA ESETÉRE... 8 3.3. TÁMOGATÁSOK ÉS ÖSZTÖNDÍJAK... 9 4. TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYYNYILVÁNÍTÁSI JOGA... 10 4.1. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI... 10 4.2. VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS JOGA ÉS LEHETŐSÉGEI... 10 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA... 11 5.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI:... 11 6. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 15 6.1. ÁLTALÁNOS ELVEK... 15 6.2. BŰNTETŐPONTOK RENDSZERE... 15 7. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA... 18 8. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI, VIZSGAIDŐPONTOK... 18 9. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 19 9.1. CSENGETÉSI REND... 19 9.2. TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE... 20 9.3. SZABADON VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK... 20 9.3.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI:... 20 9.3.2. JELENTKEZÉS, KIIRATKOZÁS, TELJESÍTÉS... 22 9.4. A TANULÓ KÖTELESSÉGEI... 22 9.4.1. A TANULÓK TANULMÁNYAIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 22 9.4.2. ÜNNEPI ÖLTÖZET... 23 9.4.3. A TESTNEVELÉSI ÓRÁKRA, A SPORTFOGLALKOZÁSOKRA (EDZÉSEKRE) VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK:... 23 9.4.4. A HETES FELADATAI... 23 9.4.5. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA... 24 9.5. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER FŐBB JELLEMZŐI:... 25 9.5.1. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS:... 25 9.5.2. SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS:... 25 9.6. DOHÁNYZÁS TILALMA... 26 9.7. SZEMÉLYISÉG-, EGÉSZSÉG-, VAGYON-, TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI KÖTELESSÉGEK... 26 9.8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 28 10. A TANULÓ JOGAI... 28 2
11. HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE... 31 6. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 32 3
1. ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A házirend a tagintézmény egyik alapdokumentuma. Előírásait azzal a szándékkal fogalmaztuk meg, hogy az egyértelmű szabályok megteremtsék mindenki számára a nyugodt oktató-nevelő munka, az eredményes tanulás, a jó tagintézményi légkör feltételeit. A házirend hatálya kiterjed a tagintézmény valamennyi diákjára, pedagógusára, dolgozójára. A házirend betartása kötelező a tagintézmény teljes területén, továbbá az tagintézmény épületén kívül tartott tagintézményi illetve tagintézményhez kötődő rendezvényen (pl. osztálykiránduláson, tagintézményi táborokban, szalagavató bálon, stb.). A házirendet a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el, a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) és a szülői munkaközösség (továbbiakban SZM) egyetértési jogának gyakorlását a tagintézmény-vezető biztosítja. Módosítását a tagintézmény bármely dolgozója illetve tanulója kezdeményezheti írásban a Diákönkormányzatnál vagy a tagintézmény vezetőjénél. Az így beterjesztett javaslatról a nevelőtestület 30 napon belül dönt. A házirend egy példányát beiratkozáskor, illetve a tanuló jogait vagy kötelességeit jelentősen érintő változás esetén minden tanulónak át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elfogadásáról minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell a tanulókat osztályfőnöki órán, valamint a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélnie a tanulókkal osztályfőnöki órán, valamint a szülőkkel szülői értekezleten. Az SZMSZ, a Házirend, a tagintézmény Pedagógiai Programja megtekinthető a tagintézmény könyvtárában, a nyitvatartási időben, az intézmény honlapján (www.is-kola.hu), valamint szülői értekezlet, illetve szülői fogadóóra ideje alatt a tagintézmény titkáránál. Tájékoztatás kérhető a tagintézmény-vezetőtől, tagintézmény-vezető helyettestől, osztályfőnököktől, a diákönkormányzatot segítő tanártól. 4
2. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS, KÉSÉS IGAZOLÁSA A tanuló köteles a tanítási órákról és a tagintézmény által szervezett rendezvényekről való távolmaradását igazolni, az időtartamra vonatkozó szülői nagykorú tanuló esetén saját kéréssel vagy orvosi igazolással. A tanuló által mulasztott órák igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlanul mulasztott órák következményeit az EMMI rendelet 51. szabályozza. Az első igazolatlan óránál a tagintézmény levélben értesíti a tanuló gondviselőjét a mulasztásról. Tíz óra igazolatlan mulasztásnál a tagintézmény újra ajánlott levélben értesíti a szülőt, és tanköteles tanuló esetében a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is. A tankötelezettség a tanuló 16. életévének a betöltéséig tart (Nemzeti Köznevelési törvény, 45 (3). Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 30-at, tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik. Amennyiben a tanuló tanköteles, 30 igazolatlan órát meghaladó mulasztás esetében értesíteni kell a tanulót, a szülőt és az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot is. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri az 50 órát, az iskola haladéktalanul értesíti a tanuló tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 5
Ha a tanuló hiányzása az adott tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át, vagy az igazolt és az igazolatlan mulasztásainak összege eléri a 250 órát, és érdemjegyei alapján nem osztályozható, akkor a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tehessen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló 20 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Bármilyen hiányzás első napján a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) köteles értesíteni az osztályfőnököt vagy az tagintézmény titkárát telefonon, személyesen, vagy elektronikus úton. A tagintézményi étkezést igénybe vevő tanulóknak a hiányzás 1. napján értesíteniük kell a gazdasági irodát (a megadott telefonszámon). 2.1. Mulasztás igazolása betegség esetén Ha a tanuló beteg volt, az orvos igazolását a tanuló az ellenőrző könyvbe köteles bejegyeztetni, kiskorú tanuló esetén a szülővel aláíratni, majd az osztályfőnökének az általa meghatározott időben, de legkésőbb a hiányzást követő osztályfőnöki órán bemutatni. A mulasztás indokoltságáról az osztályfőnöknek joga van meggyőződni. 2.2. Mulasztás igazolása szülői kérésre Előzetes bejelentés alapján egy tanévben 20 mulasztott órát igazoltnak kell tekinteni, ha a távollét engedélyezését az ellenőrző könyvön keresztül legkésőbb a távollétet megelőző napon kérte a szülő vagy nagykorú tanuló esetén maga a tanuló. Különösen indokolt esetben a tagintézmény vezetőjének engedélyével a távollét utólag is igazolható a szülő illetve a nagykorú kérésére. Ebben az esetben az igazolást írásbeli indoklással együtt a mulasztást követő napon kell bemutatni. 2.3. Hosszabb távollét szülői kérésre Előzetes kérelemre hosszabb távollétet írásbeli kérelemre az osztályfőnökkel egyetértésben a tagintézmény-vezető engedélyez. 6
2.4. További lehetőségek a mulasztás igazolására Ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt hiányzik, távollétét az osztályfőnök igazolja. A távollét okát hitelt érdemlően bizonyító iratot a tanuló a távollétet megelőzően, kivételes esetben a mulasztást követő napon köteles bemutatni. Ha a tanuló a tagintézmény által nevezett tanulmányi vagy sportversenyen vesz részt, akkor mulasztása hivatalos távollétnek minősül, az osztályfőnök igazolja azokat. 2.5. Késés kezelése Késésnek minősül, ha a tanuló a tanítási órára a becsengetést követően érkezik az osztályterembe. A késés igazolásának módja megegyezik a mulasztott óra igazolásának módjával. Késés esetén a szaktanárnak a hiányzási naplóba be kell jegyeznie, hogy a tanuló hány percet késett az óráról. Az osztályfőnöknek minden hónap végén összesítenie kell a késésekből eredő perceket, és amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késéseket igazolt vagy igazolatlan órává kell átváltania. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 3. TÉRÍTÉSI DÍJJAL, TANDÍJJAL, ÖSZTÖNDÍJJAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3.1. Térítési és tandíj Az étkezési díj kivételével a térítési- és tandíjakat a gazdasági ügyintéző évente két részletben (szeptemberben és februárban), az étkezési díjakat a tagintézmény vezető által jóváhagyott befizetési napokon havonta a pénzkezelési szabályzat szerint szedi be. A tagintézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. Ha a beszámításra nincs lehetőség, akkor a tagintézmény a többlet-befizetést visszafizeti a pénztárból. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet. 3.1.1. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat a Vhr. 34. szabályozza. A térítési díj mértékét a Vhr. 35. határozza meg. Az étkezésért fizetendő térítési díj mértéke a mindenkori étkezési nyersanyag költsége (Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése adott időszakra hatályos rendelete alapján). 7
A szakmai alapdokumentumban az alapfeladatok között, továbbá a pedagógiai programban nem szereplő és Vhr. 33. -ban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások esetén a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadának 15-20%-a a térítési díj. A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Vhr. 33. (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt szolgáltatások esetében a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadának 5-20%-a a térítési díj. 3.1.2. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: A pedagógiai programhoz, illetve a helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés, oktatás és az ezzel összefüggő más szolgáltatás. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga beleértve a javító- és pótló vizsgát is, továbbá a tanulmányi jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második és további javítóvizsga. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor. A második szakképesítésre történő felkészítés valamennyi képzési formában. A tandíj mértéke a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra eső hányadának 100%-a. 3.2. A tanulók díjazásának szabályai a tanítás keretében elkészített dolgok vagyoni jogának másra való átruházása esetére Az Nkt. 46. (9)-(10) alapján a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Ha a tagintézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, akkor a tanulót megilleti a bevétel 25%-a azzal a kitétellel, hogy ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló 8
jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a tagintézmény, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. 3.3. Támogatások és ösztöndíjak A tanulónak joga van ahhoz, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön. Igényeit a megfelelő űrlapok illetve kérelem benyújtásával kell jeleznie a meghatározott felelősöknél vagy az is igazgatójánál, illetve a tagintézményvezetőnél. A térítési díjat csökkenteni kell az alábbiak szerint: az étkezésért fizetendő díj esetén alanyi jogon 50%-os kedvezmény jogszabály alapján biztosítható. kitűnő tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 60%-ával, jeles tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 40%-ával, ha mindkét szülő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő munkanélküli, akkor a megállapított összeg 90%-ával, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a családban a mindenkori minimálbérnél kisebb, vagy azzal megegyező, akkor a szolgáltatás igénybevételére megállapított % érték alsó határa a kedvezmény. A tandíjat csökkenteni kell az alábbiak szerint: kitűnő tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 60%-ával, jeles tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 40%-ával, ha mindkét szülő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő munkanélküli, akkor a megállapított összeg 90%-ával, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a családban a mindenkori minimálbérnél kisebb, vagy azzal megegyező, akkor a megállapított összeg 50%-ával. 9
4. TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYYNYILVÁNÍTÁSI JOGA 4.1. A tanulók tájékoztatásának formái A tanulót minden olyan eseményről, történésről, változásról tájékoztatni kell, amely a tagintézményben folytatott tevékenységével, a tanulói jogviszonyával, jogaival és kötelességeivel kapcsolatos. A tanulók tájékoztatásának formái: Szóbeli tájékoztatás: osztályfőnökök, szaktanárok által történik. Szükség esetén jegyzőkönyv készülhet róla. Írásbeli tájékoztatás: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon, tagintézményvezetői üzenő útján történik. Ha a tájékoztató irat a tanulók legalább 50%-át érinti, akkor azt a tagintézmény körbélyegzőjével és a tagintézmény-vezető vagy helyettese kézjegyével el kell látni. Elektronikus tájékoztatás: a tagintézmény honlapján, tagintézményi rádióban, a tagintézményi TV hálózaton keresztül történhet. 4.2. Véleménynyilvánítás joga és lehetőségei A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kérdéseket intézzen a tagintézmény vezetőségéhez illetve a diákönkormányzathoz, választó és választható legyen a diákönkormányzat testületeibe a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályai szerint, az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az tagintézmény oktató és nevelő munkájáról. A tanulónak joga van ahhoz, hogy kérdéseivel, kéréseivel, véleményével, javaslataival a tagintézmény vezetőségéhez forduljon. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleten keresztül, a DÖK képviselőin keresztül, a diákközgyűlésen, illetve közvetlenül a tagintézmény vezetőhöz fordulva van lehetőség. 10
A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés, ahol részt vehetnek a nevelőtestület tagjai is. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje szabályozza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató, a tagintézményvezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A fórumon a tanulók részére az igazgató, a tagintézmény vezető és a DÖK vezetője ad tájékoztatást. A tagintézmény életével kapcsolatos kérdéseket az iskola igazgatójához, a tagintézményvezetőhöz a diákönkormányzat a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja. Az írásban illetőleg a szóban feltett kérdésre a fórumon az illetékes vezető ad érdemi választ. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével kezdeményezheti az igazgatónál, ill. tagintézmény-vezetőnél, aki a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató, ill. tagintézmény-vezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. A DÖK jogosult a diákság részére a tagintézmény vezetéssel egyeztetve rendezvényeket szervezni, a tagintézmény létesítményeit és berendezéseit használni. 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA Azt a tanulót és osztályt, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt vagy más irányú tagintézményi tevékenységben jó eredményt ér el, hozzájárul a tagintézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, a tagintézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 5.1. A tanulók jutalmazásának formái: 1. Adott tárgyból huzamosan kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulót a szaktanár javaslata alapján az osztályfőnök szaktárgyi dicséretben részesíti, és ezt év végén a törzslap és a bizonyítvány jegyzet rovatába a következő záradékkal beírja: tantárgyból nyújtott kimagasló teljesítményéért megdicsérem. 2. Az osztályfőnök közösségi munkája elismeréseként a tanulót példaként állítja az osztály elé, osztályfőnöki dicséretben részesíti. 11
3. A tagintézmény-vezető az osztálya vagy iskolája hírnevét teljesítményével növelő tanulót dicséretben részesíti. 4. A nevelőtestület egész évi kiemelkedő tanulmányi vagy közösségi munkájáért, példamutató kötelességteljesítéséért nevelőtestületi dicséretben részesítheti a tanulót, s ezt az osztályfőnök a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatába bejegyzi a következő záradékkal: Kiemelkedő tanulmányi eredményéért és/vagy közösségi munkájáért a nevelőtestület megdicséri. 5. A nevelőtestület a tanév végén dönt az Évfolyamelső címek odaítéléséről. A címet a közösségi munkában élenjáró, példamutató tanulmányi eredményt elért tanuló kaphatja meg. A cím elnyerését bizonyító oklevelet a tagintézmény közössége előtt a tagintézmény vezetője adja át. 6. A kiemelkedő tanulmányi eredményű, példamutató közösségi munkát végző tanulókat a nevelőtestület könyvvel is jutalmazhatja. A tagintézményi diákönkormányzat saját hatáskörében is jutalmazhat, illetve a fenti jutalmak odaítélésére javaslatot tehet. 7. A közösségi munkában élenjáró, jó tanulmányi eredményt elért tanuló a Kossuth-diák Díjat nyerheti el. A díj elnyeréséhez a tanuló és/vagy az osztályközösség nyújthat be pályázatot. A díj odaítéléséről titkos szavazással a diákönkormányzat vezetői (tagintézmény tanulóinak véleményét kikérve) és a nevelőtestület közösen dönt. A díj átadására a ballagás, illetve a tanévzáró tagintézményi ünnepségen kerül sor. 8. Ha a tanuló a kötelességein felül tevékenységet vállal, vagy az elvártnál magasabb színvonalon végzi munkáját, jutalompontokat, azok alapján dícséreteket kaphat. A jutalompontokat az osztályfőnök tartja nyilván. A jutalmazást a következő táblázat alapján kell elvégezni: 12
Dicséret Jutalom A tanuló részt vesz: - osztályprogram, - tagintézményi program, 2 pont - kirándulás szervezésében, osztálydekoráció készítésében. A tanuló rendezvény előkészítésében, lebonyolításában segít: - tagintézményi műsorban szerepel; - tanulmányi, sport-, tagintézményi, levelezős versenyen indul, de nem ér el kimagasló eredményt. Többletfeladatot vállal: 3 pont - térképfelelős - DÖK képviselő - tagintézményi rádiót működteti, stb.(félévente egy alkalommal) a) Megyei és helyi versenyen 1-6. helyezést ér el. 6 pont b) Országos versenyen 11-30. helyezést ér el. 12 pont c) Országos versenyen 1-10. helyezést ér el 25 pont 6 pont elérése esetén osztályfőnöki elismerés 12 pont elérése esetén osztályfőnöki dicséret 18 pont elérése esetén igazgatói elismerés 24 pont elérése esetén igazgatói dicséret 30 pont elérése esetén nevelőtestületi dicséret. A dicséret az osztálynapló megfelelő rovatába és az ellenőrző könyvbe bejegyzésre kerül az alábbi szöveggel: Példamutató tevékenységéért.. kapott. A tanulóközösségek jutalmazásának formái: a) Dicséretben részesíthető az az osztály vagy közösség, amely kiemelkedő, elismerésre méltó teljesítményével növeli az tagintézmény tekintélyét, hírnevét. A dicséretről az tagintézmény tanulóit a tagintézmény vezető tájékoztatja. 13
b) Az osztályok pályázhatnak a Kossuth-osztály címre. A cím elnyerésére az az osztály jogosult, aki a tanév során az tagintézmény közösségéért, környezete tisztaságáért, megóvásáért a legtöbbet tette, tanulmányi munkája, magatartása példaértékű. A cím odaítélése során figyelembe vesszük a tanév során végzett és folyamatosan értékelt tanulmányi, közösségi és környezeti munkát (80%) valamint a cím elnyerésére benyújtott pályázatokat (20%). A pályázatban az osztály tanulmányi munkájáról, közösségért végzett tevékenységéről kell számot adni. A cím elnyeréséről a nevelőtestület és a DÖK vezetőinek (a diákok véleményét figyelembe véve) szavazatai alapján születik döntés. A címet elnyerő osztály jutalma: egy közösen eltöltendő szabadnap, valamint a kitüntető címet jelképező dombormű. Pontozás szempontjai 1. Tanterem tisztasága (rendszeres és véletlenszerű; tanítás közben és után) 2. Tanítás végén székek felrakva (rendszeres illetve véletlenszerű) 3. Terem díszítése (munkaközösségek, DÖK által kiírt versenyek) 4. Tagintézményi rendezvény lebonyolításában való részvétel 5. Tagintézményi műsor elkészítése 6. Tagintézmény rádió, tagintézmény TV szerkesztése (félévente értékelve) 7. Tagintézmény épületének és környezetének megóvása, rendben tartása (szemétszedés, tagintézmény udvarának rendbe tétele, virágültetés stb.) 8. Büntetőpontok száma (évvégén) 9. Tanulmányi átlag (évvégén) Pont 0-5 pont 5 pont büntetőpontok száma / 5 = levonódik az összpontszámból pont = tanulmányi átlag * 10 Annak az osztálynak, amely két egymást követő alkalommal 0 pontot kap a terem tisztaságára, a tagintézmény területén szemetet kell szednie, a sportpályát rendbe kell hoznia. (1 pontot kaphat). Az elvégzett feladatot igazolja az osztályfőnök és a tagintézmény-vezető vagy helyettese. 14
6. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 6.1. Általános elvek A jogszabályok és a tagintézményi SZMSZ egyértelműen megfogalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a tanulónak jogai gyakorlásakor igazodni kell a másokat megillető hasonló jogokhoz; a jog gyakorlása nem sértheti mások jogait, nem korlátozhat másokat jogai érvényesítésében, nem veszélyeztetheti mások testi épségét, nem sértheti mások jó hírnevét, emberi méltóságát. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, lelkiismereti meggyőződését tiszteletben tartsák, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne tegyék ki. Ha a tanuló úgy érzi, hogy emberi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, az tagintézmény vezetőihez, a diákönkormányzathoz, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, vagy a tagintézmény vezetőjénél, és kérheti az őt ért sérelem orvoslását. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz senkit nem érhet hátrány mások viselkedése, magatartása miatt.a fegyelmező intézkedések alkalmazásánál érvényesülni kell a fokozatosság elvének, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. Fegyelmező intézkedések kiszabására kisebb súlyú fegyelmi vétségek esetén kerül sor. Az intézkedés célja a nevelés, a közösség és az egyén magatartásának helyes irányba való befolyásolása. 6.2. Bűntetőpontok rendszere A házirendet megszegő tanuló a kötelességszegés mértékének és módjának megfelelően bűntetőpontokat kap. A bűntetés mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Vétség Büntetőpont Kiválthatóság 1. Igazolatlanul nem vesz részt a tanuló a kötelező tanórán. 2. Igazolatlanul nem vesz részt a tanuló a tagintézmény rendezvényein (óraszámra vetítve). 3. Tevékenyen nem vesz részt a tanuló a kötelező órán. 3 pont nincs 2 pont van, 1 héten belül a szaktanár által meghatározott 15
4. Nem hoz felszerelést, ezért nem tud megfelelően dolgozni az órán. 5. Testnevelés órára nem hoz felszerelést, ezért nem tud részt venni az órán. 6. Bejelentett dolgozat vagy felelés időpontjában igazolatlanul nem vesz részt a tanuló a kötelező órán. 7. Nem óvja meg az oktatás során használt eszközöket, felszereléseket, a tagintézmény épületetét, a tantermek berendezéseit szándékosan rongálja, firkál. (Az eset súlyát mérlegelve) 8. Fegyelmezetlen vagy tiszteletlen magatartásával zavarja a tanítást, rágógumit rág, trágár szavakat használ. Társát szóban, írásban megalázza. 9. Engedély nélkül hagyja el a tagintézmény területét. 10. A tagintézmény területén, valamint tagintézményi és osztály rendezvény alatt dohányzik a szervezetre káros élvezeti cikket árusít vagy fogyaszt. 11. Indokolatlanul késve érkezik az órarend szerinti órára. 12. A számítógépes hálózatot nem a tanév elején ismertetett módon használja, vagy szándékosan kárt okoz. Az informatikai tárhelyeket nem a szabályoknak megfelelően használja. pluszfeladat elvégzése van, 1 héten belül a 1 pont szaktanár által meghatározott pluszfeladat elvégzése van, 1 féléven belül 1 alkalommal a szaktanár 3 pont által meghatározott pluszfeladat elvégzése 5 pont nincs 2 pont nincs 2 pont nincs 6 pont nincs 6 pont nincs van, 1 héten belül a szaktanár által 2 pont meghatározott pluszfeladat elvégzése 2 pont nincs 16
13. Szándékosan rongálja a tagintézmény elektronikai, számítástechnikai berendezéseit (TV, Smarteszközök, monitorok, stb.). 14. Nem teljesíti hetesi kötelezettségét. 1 pont 15. A tagintézmény rendezvényein nem a házirendben meghatározott ünnepi öltözetben jelenik meg. 6 pont nincs van, 1 héten belül az osztályfőnök által meghatározott pluszfeladat elvégzése 2 pont nincs 16. Autóval az tagintézmény udvarán parkol. 2 pont nincs 17. Rádiótelefon, MP lejátszó, ipod, egyéb multimédiás eszköz az óra alatti bármilyen formában történő használata. 2 pont nincs 18. Ellenőrzője nincs az iskolában. 1 pont nincs 19. A tanuló részére ellenőrző másodlatot kell kiállítani, mert használhatatlanná vált. az eredeti elveszett vagy 3 pont nincs Ha a tanuló adott mennyiségű bűntetőpontot gyűjtött, azt az alábbi elvek szerint az osztályfőnök, illetve a tagintézmény-vezető a megfelelő fokozatú bejegyzés segítségével jelzi a szülőnek. 6 pont elérése esetén osztályfőnöki figyelmeztetés 12 pont elérése esetén osztályfőnöki intő (magatartási jegy: jó vagy változó) 18 pont elérése esetén igazgatói figyelmeztetés (magatartási jegy: változónál jobb nem lehet) 24 pont elérése esetén igazgatói intő (magatartási jegy: rossz), egyeztető tárgyalás kezdeményezése 30 pont elérése esetén fegyelmi eljárás indítása. A fegyelmi eljárás szabályait a tagintézmény SZMSZ-e tartalmazza. 1. Ha a tanuló bármilyen okból büntető pontot kap, akkor ezt a tényt a pedagógus közli a tanulóval, a büntető pontot beírja az elektronikus naplóba, indoklással és dátummal együtt. 17
2. A büntetőpont a szaktanár felajánlása alapján a táblázatban foglaltaknak megfelelően kiváltható. 3. A tanulót helytelen magatartása, tanulmányi kötelezettségének elmulasztása, a házirend előírásainak megszegése miatt az osztályfőnök közvetlenül is részesítheti szóbeli vagy írásbeli fegyelmező intézkedésben. 4. Ha a tanuló önként vállalt, vagy a közösség által rábízott feladatait rendszeresen nem teljesíti, a közösség az osztályfőnökkel való megbeszélés után a megbízatást visszavonhatja. 5. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 6. Az a tanuló, aki szándékosan vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, fegyelmi és/vagy kártérítési felelősséggel tartozik. 7. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA A tagintézményben elektronikus naplót használunk. Ennek vezetése a szaktanárok és az osztályfőnök feladata. Minden szülőnek joga van megismerni a gyermekét érintő információk eléréséhez szükséges belépési adatokat. Ezeket az adatokat a tanulói jogviszony létesítését követően 15 napon belül (a tagintézményi felvételi eljárás során felvett 9. évfolyamos tanulók esetén a tanév első szülői értekezletén) írásban kapják meg a szülők az osztályfőnöktől. A napló felületén megtekinthetőek a szerzett érdemjegyek, a hiányzással kapcsolatos adatok, a tanító pedagógusok neve, az osztály/csoport órarendje, illetve a jutalmazással és fegyelmezéssel kapcsolatos bejegyzések. 8. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI, VIZSGAIDŐPONTOK Az osztályozó- és a javítóvizsgák részletes követelményei megegyeznek az adott tantágy adott osztálytípusra és évfolyamra vonatkozó, a tagintézmény pedagógiai programjában rögzített követelményekkel. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjait a tanév elején elkészített Munkaterv tartalmazza. 18
Osztályozó vizsgára jelentkezni írásban lehet a kijelölt vizsgaidőpont előtt legalább 15 nappal. A jelentkezési lapot az osztályfőnöknek kell leadni. Az osztályozó vizsgák témakörei a házirend mellékletében találhatók meg. 9. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE A kötelező tanítási órák órarend szerint 8 órakor kezdődnek, időtartamuk negyvenöt perc. A tanítási órák között szünetet kell tartani (kivéve, ha az oktatási cél ennek ellenkezőjét kívánja). 9.1. Csengetési rend 1. 8:00 8:45 2. 8:55 9:40 3. 9:50 10:35 4. 10:45 11:30 5. 11:40 12:25 EBÉDSZÜNET 20 PERC 6. 12:45 13:30 7. 13:40 14:25 8. 14:35 15:20 A tagintézmény-vezető szükség esetén, adott tanítási napra ettő eltérő csengetési rendet is elrendelhet. Erről legalább egy nappal előbb köteles tájékoztatni a tanulókat. A tanulóknak elsőórájuk kezdete előtt kell az iskolába érkezniük; ezt követően az tagintézmény épületében, területén kötelesek tartózkodni a tanítás végéig. A tanuló tanítási idő alatt az tagintézmény épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettes engedélyével hagyhatja el. Becsengetést követően a tanulóknak a tanteremben vagy a szaktanterem előtt fegyelmezetten kell várakozniuk. Becsengetés után tanuló az tagintézmény folyosóin nem, csak a gyülekezésre kijelölt helyen tartózkodhat. 19
A tanóra kezdetén a hetes tájékoztatja a hiányzókról a szaktanárt, aki a hiányzás tényét a hiányzási napló megfelelő rovatában rögzíti. Ha csoportbontásban folyik az adott órán az oktatás, a szaktanár a hetessel a hiányzási naplót átküldi a másik csoportba. 9.2. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje A tagintézményben tartott tanórák rendjét az Órarend tartalmazza. Az érvényes órarend megtekinthető az tagintézmény titkárnál, a tagintézmény honlapján, valamint az elektronikus napló felületén. A tagintézmény-vezető a tanórán kívüli tevékenységek listáját (tevékenység, nap, időpont, szaktanár, helyszín) minden tanév második tanítási hetében hozza nyilvánosságra. A lista az tagintézmény titkárnál és a tagintézmény honlapján tekinthető meg. 9.3. Szabadon választott foglalkozások A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók írásban jelentkezhetnek a foglalkozást tartó szaktanárnál. A szaktanár nyilvántartja a foglalkozáson résztvevők listáját. Jelentkezés a szabadon választott, egyéb foglalkozásokra, május 20-ig van lehetőség az osztályfőnöknél. 9.3.1. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások (korrepetálás, közép- illetve emelt szintű érettségire való felkészítés): Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Tagintézményi sportkör,tömegsport: Az tagintézményi sportkör tagja lehet az tagintézmény minden tanulója. Az tagintézményi sportkör és tömegsport csoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportágakban az tagintézményi, iskolák közötti és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az tagintézmény lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az tagintézmény nevelőtestülete dönt. 20