Felsıoktatási intézmények presztízse és preferáltsága

Felsıoktatási intézmények presztízse és preferáltsága Budapest, 2010, február

Tartalom A kutatási programról... 3 Felsıoktatási intézmények értékelése... 4 A presztízsrangsorokról... 4 A preferencia rangsorról... 5 Felsıoktatási intézmények presztízse... 6 Felsıoktatási intézmények preferenciája... 7 Ábrák és Táblázatok győjteménye... 9 2 / 16

A kutatási programról Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzı Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdık a versenyszektorban kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdık 1 jelenlegi és jövıbeli foglalkoztatásának jellemzıirıl, a foglalkoztatottság aktuális trendjeirıl és nehézségeirıl beleértve a diplomás pályakezdık bérezését, kompetenciáit, illetve a felsıoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás bemeneti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Így a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Ezek az információforrások támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra. Ez a rendszer a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A GVI kutatásaival ezt a célt kívánja szolgálni, s egyben szeretné elısegíteni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését. 1 A kutatás során diplomás pályakezdőnek tekintettük azokat a friss diplomásokat, akik legfeljebb két év munkatapasztalattal rendelkeznek. 3 / 16

Felsıoktatási intézmények értékelése A vállalati vezetık felsıoktatási intézményekrıl alkotott képe egyfelıl fontos visszajelzés a felsıoktatási intézmények vezetıi számára, másfelıl hasznos segítség a felvételezni tervezık számára. A kutatások alkalmával két szemszögbıl vizsgáltuk a versenyszféra felsıoktatási intézményekrıl alkotott véleményét. Az elsı megközelítést általános presztízsrangsornak a másodikat pedig preferencia rangsornak nevezzük. A presztízsrangsorokról Felméréseinkben vizsgáltuk, hogy az üzleti szférában képzési területenként mely felsıoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdıket foglalkoztató cégek szemszögébıl mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. A kutatásban a gazdaságtudományi, a mőszaki, informatikai, agár és egészségügyi képzési területeket vizsgáltunk. Elırebocsátjuk, hogy a vizsgált öt tudományterület közül nem mindegyik presztízsrangsor rendelkezik ugyanolyan érvényességgel. A felmérésbe ugyanis nem vontuk be többek között az a közigazgatási intézményeket, a kutatóintézeteket és a non-profit szervezeteket. A megkérdezettek akkor is mondtak véleményt az intézmények presztízsérıl, ha cégüknek nem volt közvetlen tapasztalatuk az adott intézményen végzett diplomással. Ez nem von le a válaszok értékébıl, csupán annyit jelent, hogy ezekre a tudományterületekre vonatkozóan a presztízsrangsorok az intézmények elismertségével kapcsolatos általánosabb véleményeket tükrözik, mivel kevésbé igazodhatnak a diplomások és diplomás pályakezdık foglalkoztatása során kialakult szakmai megítéléshez. A vizsgált gazdasági ágakat tekintve elsısorban a mőszaki és a közgazdasági karok presztízsrangsorait tekintjük a munkaadók szakmai tapasztalatait is tükrözı értékeléseknek. A korábbi évek tapasztalatai rávilágítottak, hogy a felsıoktatási intézmények értékelésében a földrajzi elhelyezkedés alapján jelentıs különbségek adódnak: a budapesti intézmények népszerősége mellett régiónként vannak olyan egyetemek, amelyek az adott térségben jelentıs népszerőségnek örvendenek a környékbeli multinacionális vállalatok 2 és potenciális foglalkoztatók 3 körében. A cégek vezetıi, illetve humánerıforrás vezetıi kérésünkre tudományterületenként három kart neveztek meg, és rendeztek sorba aszerint, hogy a presztízs tekintetében érzésük szerint melyik áll az elsı, a második és a harmadik helyen. Emellett a megkérdezettek lehetısége nyílt egy rossz hírő intézmény megnevezésére is. A válaszokat képzési területenként súlyozva összesítettük, majd az így kapott értékeket az egyszerőbb értelmezhetıség kedvéért százas skálára vetítettük. 2 Nagyobb multinacionális vállalatoknak nevezzük a 50 főnél több foglalkoztatottal rendelkező, többségében külföldi tulajdonban lévő gazdálkodási szervezeteket. 3 Potenciális foglalkoztatónak nevezzük azokat a vállalatokat, akik jelenleg foglalkoztatnak vagy a közeljövőben tervezik pályakezdő diplomások foglalkoztatását. 4 / 16

A preferencia rangsorról A diploma önmagában nem elegendı ahhoz, hogy a pályakezdık sikeresen, az elvárásaiknak megfelelı munkahelyen és megfelelı fizetésért tudjanak elhelyezkedni. A tapasztalatok azonban arról árulkodnak, hogy a cégeket nem csak az elterjedt sztereotípiák késztetik arra, hogy különbséget tegyenek két felsıoktatási intézmény diplomája között, hanem a pályakezdık munkájának színvonalával kapcsolatos tapasztalataik is megnyilvánulnak az egyetemekre és fıiskolákra vonatkozó preferenciarendszerükben. A preferencia rangsort úgy kell tehát értelmezni, hogy egyfelıl, a preferáltabb diplomák több kaput, azaz több lehetıséget nyitnak meg az álláskeresı pályakezdık elıtt, és így számukra jobb elhelyezkedési esélyeket biztosítanak, mint a munkáltatók látókörén kívül esı, kevésbé elismert intézmények diplomái. Másfelıl pedig, a preferáltabb karokon végzettek nagyobb valószínőséggel felelnek meg a versenyszféra elvárásainak. Az eddigiekbıl érezhetı, hogy a preferencia rangsor egy sokkal keményebb mutató, jobban tükrözi a versenyszféra tapasztalatát és kevésbé alapszik sztereotípiákon, mint a presztízsrangsorok. A preferenciák feltérképezéséhez a kutatás során a vállalatvezetıket és a HR managereket megkérdeztük, hogy adott foglalkozási területen a felvétel során milyen felsıoktatási intézményben, illetve annak melyik karán végzett pályakezdıket preferálják. Ezzel egyrészt arra kívántunk választ kapni, hogy adott foglalkozási területen milyen felsıoktatási intézmények, illetve karok diplomájával számíthatnak a pályakezdık jobb elhelyezkedési esélyekre, másrészt pedig arra, hogy adott intézményen, ill. karon végzett diplomás pályakezdınek milyen foglalkozási területeken van a legnagyobb esélye az elhelyezkedésre. A megkérdezett vállalatvezetık, illetve humánerıforrás vezetık összesen 113 felsıoktatási kar és intézmény közül választhattak legfeljebb hármat aszerint, hogy adott foglalkozási területre elsısorban mely intézmények, ill. karok diplomás pályakezdıit hívnák be állásinterjúra. A karokat a megnevezések gyakorisága alapján három csoportba soroltuk. A "Leggyakrabban említett" (jelölése az 1. táblázatban: ***) kar mellett "Gyakran említett" (**) karoknak hívjuk azokat, amelyeket az adott foglalkozás tekintetében a válaszadók több mint 10%-a sorolt az elsı három leginkább preferált kar közé. Végül a harmadik osztály (*) a meg nem nevezett karokat, intézményeket foglalja magába, amelyek ritkábban (legfeljebb az esetek 10%-ában) kerültek említésre. A 10%-os határ alacsonynak tőnhet, azonban a legtöbb vizsgált foglalkozás esetében a választások viszonylag sok intézmény között oszlottak meg, így már a 10% feletti megnevezési gyakoriság is kiemelkedınek tekinthetı. A csoportokon belül nem állítottunk fel rangsort, hanem ABC szerint rendeztük a karokat. Az oszlopokban nincs semmilyen jel azoknál a karoknál, amelyeket adott foglalkozásra vonatkozóan egyáltalán nem említettek a cégek, ezeket a táblázatban nem is tüntettük fel. 5 / 16

Felsıoktatási intézmények presztízse A gazdasági karok elsı négy helyén fıvárosi intézményeket találhatunk (lásd 1. ábra) csak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara tart velük lépést a vidéki képzések közül. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara vezeti a listát. Elıkelı helyezéssel és azonos pontszámmal rendelkezik a BCE Közgazdaságtudományi Kara és a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kara. Pontszám tekintetében lemaradva, de negyedik helyet kapott a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara. Az ötödik helytıl kezdıen az intézmények között csak kisebb különbségek vannak a presztízsrangsorban. Ha az eredményeket földrajzi egységek szerinti bontásban tekintjük, ez jelentısen árnyalja a fıvárosi intézmények vezetı szerepét lásd 2. ábra. A Corvinus Egyetem Gazdálkodás-tudományi és Közgazdaságtudományi Kara bár minden térségben vezetı szereppel bír, utóbbi pontszámához jelentıs mértékben felzárkóznak vidéki intézmények. Kelet-Magyarországon például a Debreceni és Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Karai látványosan nagyobb presztízsnek örvendenek mint országosan, Nyugat-Magyarországon pedig a PTE Közgazdasági tudományi Kara és BGF kihelyezett intézménye, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara örvend az országos átlagnál jelentısen jobb hírnévnek. Érdekesség, hogy a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Kara fıvárosi elhelyezkedése ellenére különösen Nyugat- Magyarországon örvend magas presztízsnek. A mőszaki képzések közül az elsı három helyen a BME karait találjuk. lásd 3. ábra. A BME Gépészmérnöki Karának presztízse a legkiemelkedıbb ezek közül, ezt követi a BME Építészmérnöki, Villamosmérnöki és Építımérnöki Kara. Csak a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara volt az, amely vidékiként országos átlagban is az elismert intézmények közé tudott kerülni. A mőszaki képzések presztízsrangsorában jelentıs pontszámbeli különbség az elsı és a második, illetve a második és a harmadik helyre sorolt karok között van. A földrajzi térségek szerinti részletes elemzés hasonló eredményre vezet, mint a gazdasági intézmények esetében. Azaz általánosságban elmondható, hogy a vidéki intézmények megítélése kedvezıbb az adott térségben, ugyanakkor változatlanul az országosan legjobb megítélésnek örvendı fıvárosi intézmények megítélése is kedvezı lásd 4. ábra. Kelet-Magyarországon például az országosan is jó hírnek örvendı Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karát presztízsben megelızi a Debreceni Egyetem Mőszaki Kara. Nyugat-Magyarországon amellett, hogy a BME képzései egyedülállóan magas pontszámot kaptak, a PTE Pollack Mihály Mőszaki Kara is be tudott kerülni a harmadik helyre, mint e régióban jó hírrel rendelkezı intézmény. Az agrár-, környezettudományi és kertészeti karok bemutatását ott kell kezdeni, hogy a presztízsrangsort vezetı intézmények között a különbség nagyon csekély, mindamellett az elsı helyekre rangsorolt intézmények presztízse 6 / 16

egyaránt nagyon magas (5. ábra). Ezek közül a Szent István Egyetem Mezıgazdaság-, és Környezettudományai Kara, illetve a Debreceni Egyetem Agrárgazdasági- és Vidékfejlesztési Kara, valamint a BCE Gazdálkodástudományi Kara örvend a legnagyobb tekintélynek. Az orvostudományi és egészségügyi karok között messze kiemelkedik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara, ahogyan az a 6. ábráról is leolvasható. A debreceni és szegedi és pécsi hasonló intézmények csak pontszám tekintetében következnek a rangsorban. messze lemaradva Az informatikai karokon lévı képzések közül a legnagyobb presztízsőnek egyöntetően a BME Villamosmérnöki- és Informatikai Karát találták a megkérdezettek lásd 7. ábra. Ezen kívül az Óbudai Egyetem korábbi Budapesti Mőszaki Fıiskola Neumann János Informatikai Karát és az ELTE Informatikai Karát ismerték még el. A vidéki intézmények közül csak a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara fért be az 5, országosan legnagyobb presztízsőnek gondolt informatikai képzés közé. Felsıoktatási intézmények preferenciája A gazdasági végzettséghez köthetı munkakörök közül a kereskedı, értékesítı, üzletkötı, valamint a pénzügyes és a reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs foglalkozási csoportokat különböztettük meg és beazonosítottuk a versenyszféra által leginkább preferált felsıoktatási intézményeket. Az eredményeket az 1. táblázatban közöltük. A foglalkoztatók véleménye alapján elmondható, hogy reklám-marketing munkakörökben a Budapesti Corvinus Egyetemen mőködı Gazdálkodástudományi Kar a leginkább preferált intézmény. Ugyanakkor az esetek több mint 10%- ban a megkérdezettek ezen kívül a BCE Közgazdaságtudományi Karát, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskolát és az IBS Nemzetközi Üzleti Fıiskolát is említették, mint ahonnan szívesen látnának diplomás pályakezdıket. A leendı kereskedık, értékesítık és üzletkötık kiválasztásához a kérdezettek leginkább a Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Karáról válogatnának, kisebb mértékben pedig a BCE Közgazdaságtudományi Karát és a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Karát részesítették elınyben. A pénzügyes munkakört megfigyelve a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar fıvárosi intézménye tekinthetı a leginkább preferált karnak, emellett a válaszadók csak kisebb mértékben részesítenék elınyben a BCE Közgazdaságtudományi Kar friss diplomásait. Az informatikus és programozó végzettséghez köthetı munkakörökre a megkérdezettek elsısorban a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán végzetteket látnák szívesen, de az esetek több mint 10%-ban a BCE Gazdálkodástudományi Karát, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karát és az ELTE Informatikai Karát is megemlítették. 7 / 16

Gépészmérnöki végzettséggel rendelkezı diplomásokat keresı munkáltatók a BME Gépészmérnöki Karát említették leggyakrabban, mint intézményt, ahonnan szívesen toboroznának. A fıvárosi intézmény mellett az esetek több mint 10%-ban csak a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karát jelölték be. Az informatikai és gépészmérnöki foglalkozási területre való toborzáshoz már jóval egyértelmőbb a kép: a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dominanciája, hiszen a válaszadók leginkább a BME Villamosmérnöki és Informatikai, valamint Gépészmérnöki karát preferálták. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karai a legtöbb gazdasági végzettséget megkívánó munkakör esetében preferált intézménynek tekinthetı, ugyanakkor a megkérdezettek nem kizárólag az ebbıl az intézményben diplomát szerzetteket preferálták. Láthattuk, hogy például a BMF gazdasági karairól jövık több foglalkoztatási területen is (értékesítés és pénzügy) nagyobb bizalmat kapnának. A fıvároson kívüli intézmények közül egyedül a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara került be a leggyakrabban említett 10%-ba a gépészmérnökök foglalkozási kategóriáját tekintve, ahonnan a cégek szívesen vennék a diplomás pályakezdıket. 8 / 16

Ábrák és Táblázatok győjteménye 1. ábra: Gazdasági karok presztízse 0 25 50 75 BCE Közgazdaságtudományi Kar BCE Gazdálkodástudományi Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - Budapest BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar PTE Közgazdaságtudományi Kar BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - Zalaegerszegi Intézet Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - Salgótarján Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Általános Vállalkozási Főiskola Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Kar PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Szent István Egyetem Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Harsányi János Főiskola Kodolányi János Főiskola Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Zsigmond Király Főiskola Szolnoki Főiskola Gábor Dénes Főiskola Forrás: GVI, 2010 0 30 27 26 26 24 22 20 19 16 13 13 13 12 12 12 12 11 11 11 10 10 9 9 9 8 8 8 7 7 6 4 3 39 72 72 9 / 16

2. ábra: Gazdasági karok presztízse földrajzi térségek alapján 0 25 50 75 BCE Közgazdaságtudományi Kar 97 BCE Gazdálkodástudományi Kar 68 67 75 BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - Budapest 51 73 BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 34 40 46 PTE Közgazdaságtudományi Kar 14 20 46 BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar 16 25 44 BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar 11 29 44 Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 14 22 45 BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar -Zalaegerszegi Intézet 14 18 39 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar 43 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar 23 27 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - Salgótarján Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 10 14 20 18 11 23 10 19 26 Forrás: GVI 2009 Nyugat-Mo. Kelet-Mo. Közép-Mo. 10 / 16

3. ábra: Mőszaki és mérnöki karok presztízse 0 25 50 75 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Pannon Egyetem Mérnöki Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar NYME Faipari Mérnöki Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Dunaújvárosi Főiskola Forrás: GVI, 2010 Gábor Dénes Főiskola 0 36 34 34 30 28 28 28 26 21 21 20 19 19 18 18 17 17 16 16 16 16 16 15 14 12 10 8 42 44 51 58 79 11 / 16

4. ábra: Mőszaki és mérnöki karok presztízse földrajzi térségek alapján 0 25 50 75 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar 29 17 22 26 44 47 48 46 61 60 57 55 58 72 78 83 96 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Forrás: GVI, 2010 Főiskolai Kar 9 23 22 15 26 15 23 22 18 15 21 22 16 25 40 41 35 48 38 39 46 36 41 55 Nyugat-Mo. Kelet-Mo. Közép-Mo. 12 / 16

5. ábra: Agrár-, környezettudományi és kertészeti karok presztízse 0 25 50 75 Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola Agrár- és Vidékfejlesztési Kar Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Forrás: GVI, 2010 0 11 13 24 28 28 41 38 37 33 50 61 60 57 55 81 84 99 97 93 13 / 16

6. ábra: Egészségügyi karok presztízse 0 25 50 75 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 63 Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 55 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 37 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 31 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar 26 Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar 17 Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar 8 9 10 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar 5 5 4 4 Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 1 Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális 0 Forrás: GVI, 2010 14 / 16

7. ábra: Informatikai karok presztízse 0 25 50 75 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Debreceni Egyetem Informatikai Kar Szegedi Tudományegyetem természettudományi kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gábor Dénes Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Forrás: GVI, 2010 17 15 12 11 10 9 6 3 2 0 23 26 29 50 52 71 15 / 16

1. táblázat: Egyetemi karok preferenciája kereskedı, értékesítı, üzletkötı pénzügyes reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs informatikus, programozó gépészmérnök Általános Vállalkozási Fıiskola * Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar * * *** ** Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar ** ** ** Budapesti Gazdasági Fıiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar ** * Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar *** * Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar - Budapest *** * Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar - Salgótarján * Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar - Zalaegerszegi Intézet * Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskola * ** Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar *** Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar *** Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar * Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar ** Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar * Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar ** Gábor Dénes Fıiskola * * IBS Nemzetközi Üzleti Fıiskola ** Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar * Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar * * Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar ** Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája * Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar * Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar * Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar * * Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Kar * Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar * Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar * Szolnoki Fıiskola * * Forrás: GVI, 2010 16 / 16