Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép
Történet Első egyetemalapítások: 1367, Pécs 1395-1419, Óbuda Academia Istropolitana, (Pozsony, Vitéz János neve alatt) Tartós egyetem : Pázmány Péter, 1635 Nagyszombat, ami 1777- ben Budára költözött. Szakoktatás felsőfokon, mérnökképzés : 1763 Selmecbánya: Bányatisztképző Intézet 1797 Keszthely: Georgikon 1818 Magyaróvár, Gazdasági Tanintézet, 1856 Jozeph Polytechnicum 1848 A magyar egyetem alapszabályai Eötvös József 1872 Kolozsvár, 1891-től Ferenc József Tudományegyetem 1872 Ludovika 1865 Országos Színészeti Tanoda 1871 Képzőművészeti-, 1875 Zeneakadémia
Történet II. 1900/1901: 13.243 hallgató 1912: Debrecen és Pozsony egyetem alapítása. Trianon után: A) Maradt, csak vonzáskörzete csökkent: Budapest (1921-től Pázmány Péter nevét viseli), Debrecen (1920-tól Tisza István nevét viseli). B) Anyaországba átköltözők: 1921: Szegedre költözik A kolozsvári Ferenc József Egyetem, 1923: Erzsébet Tudományegyetem Pécsre települt, Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik, Felekezeti jogakadémiák áttelepülése: evangélikusok Eperjesről Miskolcra, reformátusok Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre költözik. Klebelsberg Kunó fejlesztő tevékenysége, a vidéki egyetemek erősítése 1935/36: 14.210 hallgató (4625 Pázmány Péter Tudományegyetem, 2184 Műegyetem, 1185 Debrecen, 1380 Szeged, 1469 Pécs)
Történet III. A II. világháború utáni változások: Szakképzés centrikus oktatás: az univerzitás jelleget bontják Szétaprózott intézményhálózat. 1948: Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1949: Miskolci Nehézipari Egyetem 1951: Vegyipari Egyetem, Veszprém; Közlekedési Műszaki Egyetem, Szeged. 1959-1965 között a tanító- és óvóképzők főiskolává nyilvánítása: 29-ről 92-re emelkedett az intézmények száma. 1949 államosították a felsőoktatást, 1950-től megszűntették a hittudományi karokat. 1949 + elem a bölcsészkarokból kiválnak a természettudományok 1965: 51 000 nappali, 40 000 fő esti tagozaton tanult a felsőoktatásban.
A rendszerváltás körüli helyzet 1973: a technikumokat kiemelik a rendszerből (55 az intézmények száma), de engedélyezik a főiskolai kihelyezett karok nyitását (+ 29 nappali képzést folytató intézmény). Szinte minden város küzd értük. 1997: 30 egyetem (25 állami, 5 egyházi), 58 főiskola (35 állami, 22 egyházi, 5 alapítványi) működött. 88 egység, amihez 30 feletti kihelyezett, intézmény székhelyén kívüli kar, tagozat működött.
Integráció Az átalakulás kényszere és lehetősége a 90-es években. Társadalmi igények: a képzés tömegesedése. A felhasználói szféra igényei: új, használható képzés, munkaerő-piaci igények figyelembe vétele. Finanszírozási gondok. Nemzetközi kihívások: EU, diplomák átválthatósága. Kifogások: Pazarlás és hiány egyszerre. Csak 15-18% fér be a népességnek az intézményekbe. Tartalmi megújulás kényszere, duális vagy lineáris képzés? Szétaprózott intézményhálózat.
Integráció II. A finanszírozás gondjai hozták a kényszert. 1995 Bokros-csomag 1997 : 2. Világbanki hitel (később lemondják) 150 millió $ hitel +100 millió $ állami hozzájárulás a fejlesztésre. Feltétel: az integráció végigvitele. Külföldi példák (Ausztrália, Hollandia, GBR) Természetesen az ideológia is megszületett hozzá: Szakmai érvek: Emeli a képzés színvonalát Bővül az oktatási kínálat, hatékonyabb oktató foglalkoztatás, Új tudományterületek előtérbe kerülése, Universitas gondolat jegyében a sokszínű egyetem visszaállítása Anyagi előnyök: Párhuzamosságok felszámolása, Hatékonyabb forrás felhasználás, Kisebb igazgatási és gazdasági apparátus 1999. évi LII. törvény kimondja az integrációt, megnevezi az intézményeket. Barakonyi K. (1996) A felsőoktatási integráció hagyomány, kényszer és divat is egyben.
Vidéki egyetemek Magyarországon, 2000.01.01.
Állami főiskolák Magyarországon 2000.01.01-től
Az integrált felsőoktatás Magyarországon Egyetemi integrációk I. Szerves integrációk kialakulása. Debrecen, Szeged, Pécs múltja, elhelyezkedése alapján előnyei feltételezhetőek. II. Szakegyetem irányából szerveződő universitasok. Miskolc, Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szent István Egyetem II. Budapest egyetemei Főiskolai integrációk Egyetemmé alakulási szándékok (Eger, Szombathely) Sokoldalú főiskolák (Nyíregyháza, Eger) Csapódó intézmények: Hajdúböszörmény, Sárospatak, Zsámbék, Gyöngyös Önálló, de több telephellyel rendelkező főiskolák:pl.: Szarvas
A Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem nappalis létszámváltozásai (1985-2005) 1985 1990 1995 2000+ 2001 2005 KLTE (BTK,TTK,ITK, 1.851 2.402 5.765 8721 8.787 8.509 MFK, ÁJK, KTK) DOTE (OEC) 1.240 1.212 1.446 1900 2.051 3.484 DATE (ATC) 450 527 769 2128 1.805 2.552 W.I.P.F.* (HPFK) 239 281 506 655 927 705 KONZERVATÓRIUM 166 202 216 17 189 210 DRHTE ** 87 166 178 161 156 306 TANÍTÓKÉPZŐ *** 839 822 908 1100 1.384 1.250 ÖSSZESEN 6.618 7.321 11.277 14.227 15.299 17.016 ORSZÁG ÖSSZESEN 64.855 76.601 129.541 171.516 176.046 225.512 Forrás: Az intézmények 1985 és 2000 közötti statisztikai jelentései + A 2000. év egyetemi integrációja átalakította a szervezeti felépítést, a KLTE adatai között a BTK, TTK, Jog- és Államtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Kar és a Műszaki Főiskolai Kar együtt szerepel * Warga István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény ** Debreceni Református Hittudományi Egyetem *** Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek tagozatonkénti bontásban (2004/2005) (Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/05) Nappali Esti Levelező Távoktatás 35000 177 0 739 30000 25000 16132 4039 4741 13018 0 10199 2702 [fő] 20000 97 166 188 5538 0 15000 23045 10000 17153 17555 17016 17293 5000 0 Pécsi T udományegyetem (33 559 fő) Eötvös Lóránd T udományegyetem (31 825 fő) Szegedi Tudományegyetem (31 478 fő) Debreceni Egyetem (27 403 fő) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (25 533 fő)
A OEC hallgatói létszámának változása 1985 és 2005 között (nappali) 1985 1990 1995 1997 2000 2001 2005 Általános Orvosi Kar 1.116 1.071 1.287 989 1.021 1501 1653 Fogorvosi Szak 124 141 159 170 164 164 241 Gyógyszerész Szak - - - 73 199 199 222 Egészségügyi Főiskolai Kar 1368 Összesen 1.240 1.212 1.446 1.232 1.384 1.864 3484
A TEK létszámai 2004/2005 Nappali Esti Levelező Távoktatás Összesen BTK 3046 0 1828 0 4874 TTK 2880 0 454 0 3334 ÁJK 753 0 751 0 1504 KTK 825 0 321 0 1146 MFK HPFK Debreceni Konzervatórium Összesen 1584 705 0 0 934 2253 0 0 2518 2958 210 0 0 0 210 10 003 0 6541 0 16 544
A felsőoktatás beiskolázási gondjai A merítés lehetősége demográfiai okokból behatárolt. Országos viszonylatban eltérőek az adottságok. Északkelet-Magyarország helyzete valamivel jobb. Az adatok realitása. A roma kisebbség aránya: 2001: 8% 2050: 23% A hallgatókért folyó harc felsőoktatási piac Vonzáskörzetek. Egymáshoz viszonyított vonzások.
Debrecen felsőoktatásának demográfiai háttere Dr. Teperics Károly teperics@puma.unideb.hu
Debrecen oktatásának vonzáskörzete (2005) (A települések ezer lakosára jutó debreceni diákok száma alapján)
A Miskolci Egyetem vonzáskörzete (2004) (Porcs-Doszpoly J. 2004)
Miskolc felsőoktatásának beiskolázási területe (1997)
A debreceni felsőoktatási intézmények vonzása (1997)
Szeged felsőoktatási intézményeinek beiskolázási területe (1997)
A Coménius Tanítóképző Főiskolai Kar vonzása
A Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola beiskolázási területe (1997)
A Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)
A Szegedi Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)
A főiskola választás klaszteranalízissel történő vizsgálata során kialakult jellemző klaszterek(1997/1998) I. : Szeged (38%), Eger (27%), Szolnok (20%) II. : Szeged (70%), Körös Főiskola (14%) III. : Eger (62%) és Szeged (13%), IV. : Nyíregyháza (52%) Eger (17%)
A felsőoktatási intézmény városának választása a megye településeiről kikerülő hallgatók esetében (1997/1998)
A debreceni felsőoktatás hallgatói megyénként (2004/2005) (forrás: KSH)
A megyék felsőoktatásban tanuló népességéből a debreceni hallgatók aránya (2004/2005) (forrás: KSH)
A Debreceni Egyetem Külföldi hallgatói (2004/2005)
A Debreceni Egyetem európai beiskolázása (2004/2005)
Népességszám változási tendenciák (forrás: Ghetau, V. 2004; Hablicsek L. 2005; Fodor Gy. 2005) Népességszám 2001 (magyar) Csökkenés (1991 2001) A természetes fogyás kezdete Természetes fogyás (1996-2000) Termékenységi mutató (1996-2002) Vándorlási egyenleg (1991-2000) (magyarmagyar) Magyarország 9 958 000 198 700 1981-4% 1,31 +80 000 magyar Erdély/Partium magyarok (Románia együtt) 1 431 800 (21 681 000) 193 200 (1 129 000) 1990-7% (-1,3%) 1,05 (1,32) -54 000 (-18 200) Kárpátalja magyarok (Kárpátalja együtt) 152 250 (1 262 500) 18 050 (2200) 1998-5% (0,25%) 1,12 (1,27) -4800 (-1 000)
A felsőoktatás korú alapsokaság számának csökkenése Erdélyben 1990 és 2020 között (Forrás: Erdei I. 2004) 58,72 Kolozs 66,55 Temes 62,96 Brassó 60,64 Szeben 23,59 Fehér 69,66 Hunyad 60,53 Arad 58,08 Máramaros 48,38 Bihar 59,76 Krassó-Szörény 45,47 Maros 40,49 Kovászna 44,03 Szatmár 32,15 Hargita 49,83 Beszterce-Naszód 39,94 Szilágy 19,69 Bákó 80 [-% ] 70 60 50 40 30 20 10 0
Magyarország régióinak demográfiai helyzete 2001-ben forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, 2001 3 természetes változás migrációs egyenleg tényleges változás 2 1 0-1 Közé p- Magyarország Köz ép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Ész ak - Magyarország És z ak -Al föl d Dél-Alföld [ezrelék] -2-3 -4-5 -6-7
Északkelet-Magyarország megyéinek népmozgalma (forrás: Népszámlálás,2001) Népességszám lakónépesség (1990) Népességszám (2001) Tényleges változás (1990 2001) Természetes szaporodás / fogyás (1990-2001) Vándorlási egyenleg (1990-2001) Szabolcs- Szatmár-Bereg 572 301 582 256 +9 955 +2835 (0,5%) +7120 (1,2%) Hajdú-Bihar 548 728 552 998 +4 270 Ország összesen 10 374 823 10 198 315-176 508-1637 (-0,3%) -372 862 (-3,6%) +5907 (1,1%) +196 354 (1,9%)
A két magyarországi megye 2004-re vonatkozó demográfiai adatai (Forrás: KSH) Hajdú-Bihar Természetes fogyás [fő; ( )] Belföldi vándorlási különbözet [fő; ( )] Nemzetközi vándorlási különbözet [fő; ( )] Tényleges fogyás [fő; ( )] -996; (-1,8) -514; (-0,9) 617; (1,1) -893; (-1,6) Szabolcs-Szatmár-Bereg -711; (-1,2) -2 197; (-3,8) 967; (1,7) -1 941, (-3,3)
Az Észak-Alföldi régió demográfiai mutatói kistérségenként
A 2004/2005-ös tanévben felsőoktatásba lépők életkor szerinti megoszlása (forrás: Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztató, 2005) [%] 30,0 25,0 24,2 20,0 15,0 14,5 11,4 10,0 5,0 7,9 5,6 4,7 4,1 3,4 3,0 2,7 2,5 2,3 6,5 3,7 3,6 0,0 0,1 18 alatt 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30-34 35-39 40 felett
Magyarország 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint 135 000 A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport 134 260 130 000 128 730 129 241 125 000 125 631 124 483 122 866 125 631 124 483 122 866 124 392 128 323 120 000 119 691 119 691 122 876 115 000 115 139 115 139 112 349 110 000 105 000 100 000 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő] 18000 17500 A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport 17503 17000 16500 16000 15500 16279 15814 15871 15469 16587 16279 15814 15871 15901 16068 15469 16161 16222 15000 14500 14000 13500 14866 14739 14866 13000 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 [korév]
A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő] 18000 17500 17000 16500 16000 15500 15000 14500 14000 13500 13000 A 2005/2006-os tanévben 18-19 éves csoport A 2010/2011-es tanévben 18-19 éves csoport A 2015/2015-os tanévben 18-19 éves csoport 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 [korév]
Nemzeti és etnikai kisebbségek a Kárpátmedencében (forrás: Kocsis K. 2003)
A roma népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (forrás: Magyarország Atlasza, 1999)
A magyarországi cigány népesség demográfiai jellemzői (forrás: Kemény I. 2004) 1971 1993 2003 Magyarország Roma Magyarország Roma Magyarország Roma Lélekszám [ezer fő] 10 352 270-370 10 363 420-520 10 142 520-650 Roma kisebbség aránya - 3% - 5% - 6% Ezer lakosra jutó születések száma Élveszületések száma [ezer fő] 14,5 32 11,3 28,7 9,3 25,3 151 10 116 13 94,6 15 Az újszülöttek közül a romák aránya - 7% - 11% - 15,8%
A cigány népesség életkor szerinti megoszlása és az országos adatok összevetése (forrás: Kemény I. 2004) 70 felett 65-69 1 1,3 4,7 10,7 országos átlag cigányok 60-64 1,6 5,4 55-59 2,5 6,1 [korcsoportok] 50-54 45-49 40-44 35-39 3,1 5 7,2 8,1 6,3 6,4 6,2 6,5 30-34 7,1 7,7 25-29 8,3 8,7 20-24 7,4 9,1 15-19 6,4 10,3 14 alatt 16,1 36,8 0 5 10 15 20 25 30 35 [%] 40
A cigány népesség arányának várható változása a 15-19 éves korcsoporton belül Magyarországon Forrás: Polónyi I. (2000) nyomán cigány népesség aránya nem cigányok aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% 92% 91% 88% 85% 83% 79% 77% 8% 9% 12% 16% 17% 21% 23% 1997 2000 2010 2020 2030 2040 2050
Következtetések A demográfiai helyzet árnyalattal sem jobb, mint a magyarországi viszonyok. Országosnál jelentősebb a roma kisebbség jelenléte. A határontúli területek demográfiai viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a hazaiak. Kiépül/kiépült az anyanyelven, szülőföldön történő felsőfokú képzés intézményrendszere. A többszintű képzés MSc és PhD szintjeinek minőségi képzései, a részképzések, az és esti-, levelezős- távoktatás súlyának növekedése hozhatja a hallgatókat.