Vállalkozási ismeretek 9.EA Fizetésképtelenségi és megszűntetési eljárások Tények A magyar gazdaság tele van működési zavarokkal, körbetartozások, alvállalkozók kifizetésének elmaradása, tudatos vagyonkimentés, tudatos csődök Sok a felszámolási és a végelszámolási eljárás A csődeljárás rendszere nem tölti be a rendeltetését Nincs egyéni (háztartási) csőd (ld:devizaadósság) Tervezet!! Alaptörvények 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról és a végelszámolásról 1996. évi XXV. törvény az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról Fizetésképtelenségi eljárások Csődeljárás --> vagyonfelügyelő Felszámolási eljárás --> felszámoló Vagyonrendezési eljárás --> vagyonrendező Önkormányzatok adósságrendezési eljárása pénzügyi biztos (Természetes személyek adósságrendezési eljárása) Megszűntetési eljárás Végelszámolás --> végelszámoló MEGHATÁROZÁSOK Fizetésképtelenség: az adós tartós tehetetlensége a fennálló fizetési kötelezettségeire Eladósodás: a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit vagyonának értéke már nem fedezi (kötelezettség > vagyon) Csődnyitási okok: Fenyegető fizetésképtelenség: az adós előre láthatólag nem lesz képes tartozásait esedékességkor kifizetni Fizetésképtelenség: az adós beszüntette a fizetést, nem képes tartozásait esedékességkor kifizetni Vagyonhiány: az adós vagyona nem fedezi tartozásait -1-
A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁS SZEREPE A korszerű piacgazdaság egyik jogi alappillére a Csődtörvény (Cstv.) A Cstv. kerettörvény, amely gazdasági aktualitást hordozva az adott fejlettségi szintet és politikai akaratot tükrözi A Cstv. feladatai: Biztosítja, hogy a rosszul működő cégek rendezett módon szüntessék meg tevékenységüket A termelő eszközöket a hatékonyabb felhasználás irányába tereli Elősegíti a hitelek áramlását, védi a hitelezőket A magyar Cstv. megérett az átfogó korszerűsítésre AZ ELJÁRÁSOK SZEREPLŐI ÉS FŐBB FOGALMAI A leírt eljárási rend: a szereplőknek jogokat és kötelezettségeket ír elő Meghatározza az egymáshoz viszonyított pozícióikat Szereplők: törvényszék adós hitelező fizetésképtelenségi szakértő Fogalmak: vagyon választmány kifogás vitatott igény - észrevétel JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS JOGGYAKORLAT Jogszabályok: hierarchikus felépítés hatályos és hatálytalan, de irányadó joganyag közvetlen (sajátos) és közvetett (általános) joganyag A rendszerezés ajánlott elve: szakmai feladatokhoz illesztés feladatokon belül időrendi sorolás Joggyakorlat: a jogszabályok alkalmazásának megvalósulása ( nem a joganyag egyedi érvényesülése) Bírósági döntések: határozatok, végzések, ítéletek, stb. CSŐDELJÁRÁS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Kérelem benyújtása Kezdőnap Cégközlönyi közzététel Igénybejelentési határidők Követelés bejelentése -regisztrációs díj Nyilvántartásbavétel besorolás Jelentési kötelezettség A CSŐDELJÁRÁS Olyan eljárás, amelynek során az adós, csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap és hitelezőivel csődegyezség megkötésére tesz kísérletet Moratórium --> Egyezségi kísérlet -2-
A CSŐDELJÁRÁS KÖVETKEZMÉNYEI Válságkezeléssel fennmarad a cég Hitelezők hozzájutnak követelésük egy részéhez Megteremtődik a reorganizáció lehetősége Munkahelyek maradnak meg Beszállítók, partnerek stabilizálódnak ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Adós gazdálkodó szervezet kérelmére, jogi képviselet kötelező Kérelem főbb részei: adós adatai, 3 hónapnál nem régebbi mérleg, nyilatkozatok (valós kép, lényeges változások), hitelezői kimutatás (név, összeg, esedékesség, vitatott vagy sem), közzétételi kötelezettségvállalás, eljárások NEM KEZDEMÉNYEZHETÓ CSŐDELJÁRÁS Már folyamatban van csőd vagy felszámolási eljárás Korábbi csődeljárásokból még tartozások vannak Elrendelték a felszámolást Nem telt el két év az előző csődeljárás befejezésétől Nem telt el 1 év a korábbi kezdeményezés elutasításának közzétételétől NEM VONATKOZIK A MORATÓRIUM Munkabérekre, bér jellegű juttatásokra A juttatásokat terhelő járadékokra, nyugdíj bizt. tagdíjakra Végkielégítésre, tartásdíjra, élet- és kártérítési járadékra Szakképzési hozzájárulásra, tanulmányi juttatásra Közmű- számlavezetési díjakra A vagyonfelügyelő díjára Az ÁFA-ra, jövedéki adóra, a termékdíjra Óvadék érvényesíthetőségére A CSŐDELJÁRÁS FOLYAMATA -3-
HITELEZŐI POZICÍÓK A tárgyalásokon minden hitelező részt vehet (hozzászólhat) A szavazáson az elismert, nem vitatott követelések jogosultjai vesznek részt Minden 50.000.-Ft követelés 1 szavazat Az szavazhat, aki (akinek képviselője) jelen van SZÜKSÉGES SZAVAZATSZÁM Egyezséghez A nem vitatott követelések jogosultjai szavazatának többsége szükséges a biztosítotti és a nem biztosítotti csoportban Moratórium hosszabbításhoz 240 napig a nem vitatott követelések jogosultjai szavazatának mindkét csoportban több, mint a fele szükséges 365 napig pedig több, mint 2/3-a AZ EGYEZSÉG TARTALMA Reorganizációs javaslat: KINEK, MIKOR, MENNYIT, MIBŐL Megállapodás az adósság rendezésének feltételeiről az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről esetleg a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról továbbá mindarról, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ide értve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is SIKERTELEN EGYEZSÉG ESETÉN A tárgyalásokat le kell zárni, a bíróságot értesíteni kell Bíróság hivatalból dönt a csődeljárás megszüntetéséről, a felfüggesztett felszámolási eljárások folytatásáról, illetve az adós felszámolásának elrendeléséről A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Olyan fizetésképtelenségi eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA Adós a szerződésen alapuló nem vitatott /elismert tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki vagy nem vitatta, ezt követő hitelezői felszólításra nem teljesítette, vagy Jogerős bírósági határozat, fizetési meghagyás szerinti tartozását nem egyenlítette ki, vagy Adós a csődeljárásban/felszámolásban kötött egyezség ellenére nem teljesített, Korábbi csődeljárást megszüntette, vagy Végelszámolásban az adós tartozása meghaladja a vagyonát, tulajdonosok a felhívás ellenére sem nyilatkoztak a szükséges forrásokról -4-
NEM KEZDEMÉNYEZHETŐ Olyan követelés miatt, melyet csődeljárásban hitelező határidőben nem jelentett be Ha a követelés összege nem éri el a 200.000.-Ft-ot Vitatás, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, összegét, határidejét FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Hivatalból, sikertelen csődegyezség esetén Adós, hitelező vagy végelszámoló kérelmére Jogi képviselet kötelező Cégbíróság értesítése alapján Büntetőügyben eljáró bíróság értesítése esetén (pénzbírság) Általános szabályok szerinti eljárás felszámolói feladatok Nyitótárgyalás Vagyon felmérése értékesítés Követelések behajtása Iratok felülvizsgálata Szerződések felülvizsgálata Munkavállalók helyzete Bérgarancia Alap igénybevétele Működtetés?.. tevékenység befejezése Peres eljárásban való részvétel Hitelezői igények elbírálása Hitelezői gyűlés összehívása választmány Vagyonőrzése, környezeti károk elhárítása Bíróság felé jelentések -5-
Irattározási, adatszolgáltatási- bevallási feladatok Cstv. 57.. 57. (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei, b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások és a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban a 6/A. (8) bekezdés alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség, f) egyéb követelések, g) a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, h) azok a követelések amelyek jogosultja ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, hc) az Mt. 188. (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló, hd) a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa, he) az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. ] alatt álló gazdálkodó szervezet, hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy). (2)A felszámolási költségek a következők: a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is -, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési kötelezettség is (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a -6-
termőföldvédelmi követelmények betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A. (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a tartozásait, adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési (ideértve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; d)az adóst terhelő, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; (2013-ban: 1.065.500.-fF/fő) e)a felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; g)a felszámoló - 49/D. (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja h)a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg. AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS SAJÁTOSSÁGAI Kizárólag a felszámoló kezdeményezheti A hitelezői regisztrációra biztosított határidő után (40 nap) a befejezésig bármikor kezdeményezhető Lényege: az általános szabályok szerint nem fejezhető be a felszámolás A felszámoló felmentést (egyszerűsítést) kér az általános szabályok alól Mi alól ad felmentést a jogszabály? A hitelezői igények minősítése alól Záró mérleg készítése alól Vagyonelemek értékesítése alól Követelések behajtása alól Hivatkozás A vagyon a felszámolási költségek fedezetét sem biztosítja Nyilvántartások és könyvvezetés hiánya miatt technikailag lebonyolíthatatlan FELSZÁMOLÁSBAN KÖTÖTT EGYEZSÉG SAJÁTOSSÁGOK: Sikere esetén a cég nem szűnik meg Felszámolónak sajátos passzív szerepe van Az előterjesztésig nem regisztrált hitelező elveszíti követelés érvényesítési lehetőségét Az adósnak fiz.képességet helyreállító programot és egyezségi javaslatot kell készítenie Járadékosok megelőzik a kielégítési rangsorban a biztosítékokkal rendelkező hitelezőket -7-
Adós döntéshozó szerve kezdeményezheti 40 nap eltelte után a zárómérleg benyújtásáig AZ EGYEZSÉG FELTÉTELE a jogosult hitelezők fele minden csoportban hozzájárul (szavazat) és ezek a követelések a jogosultak összes követelésének 2/3-át kiteszik (Ft) a bíróság jóváhagyja az egyezséget A FELSZÁMOLÓ FELADATAI Adatokkal (hitelezői lista) elősegíti az egyezséget Ésszerű határidőn belül fenntartja az adós működőképességét Bíróság felhívására jelentést készít (vagyoni helyzet, felosztható vagyon, függő követelések, kötelezettségek) Nem részese az egyezségnek (díját a Cstv. rögzíti) Az egyezségkötés napjával felszámolási zárómérleget és bevétel költség kimutatást készít A záródokumentumokat 30 napon belül megküldi a bíróságnak, az adóhatóságnak és vagyonkiadáskor a hitelezőknek A felszámoló díja: az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének 5%-a ( min. 300.000.-Ft). 1 milliárd vagyoni érték felett a bíróság ettől alacsonyabbat is megítélhet VÉGELSZÁMOLÁS Jellemzők Megszüntetési eljárás ( 2006. évi V.tv. VIII.fejezete) A cég döntéshozó szerve határozata alapján a vezető kezdeményezi Törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból rendelheti el a Cégbíróság A nem peres eljárást a Cégbíróság rendeli el Az eljárás kezdő napját a határozat tartalmazza A végelszámolót a cég legfőbb szerve bízza meg, vagy a Cégbíróság Az eljárás időtartama 3 év A végelszámoló díját a legfőbb szerv állapítja meg, vagy a Cégbíróság (tevékenységet lezáró mérleg eszközei könyvszerinti értékének 1,5%-a +ÁFA de legalább 100.000.-Ft+ÁFA) Hitelezőknek 40 napon belül kell bejelenteni követelésüket A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT JELLEMZŐI A cég bárkit, a bíróság a FNJ-ről nevez ki végelszámolót A végelszámolás időtartama 3 év Nincs nyilvános értékesítési előírás Működhet tovább az eljárás alatt Bármikor megszüntethető Korrigált nyitó mérlegig csak a működés fenntartása -8-
finanszírozható 75 napon belül kötelező korrigált nyitó mérleg készítése Ha a vagyon<kötelezettségek --> felszólítás pótlására -->felszámolás iránti kezdeményezés Kényszertörlési eljárás Kényszertörlési eljárás bevezetése a kényszer-végelszámolás helyett: a cégbíróság hatáskörében marad az eljárás nem rendelnek ki fizetésképtelenségi szakembert a vagyon felkutatása a cégbíró és nem a végelszámoló feladata Csak akkor fordul át felszámolási eljárássá, ha cégnek van vagyona a felszámolás költségeire Következmény: radikálisan csökkenni fog a felszámolási eljárások száma és a felszámolók ügye Kérdés: Képes lesz-e a cégbíróság mindazt a feladatot ellátni, amit a kényszer végelszámoló ellátott? -9-