Dél-Bácska (HUKN20004) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM.. számú példány
A NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében közreműködők: A téma szakmai koordinátora: A vállalkozó képviselője: A projekt szakmai résztvevője, a terv készítője: Tan Attila projektvezető, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., ügyvezető, élelmiszeripari gépészmérnök, munkavédelmi- és környezetvédelmi szakmérnök Kalmár Viktória projektvezető-helyettes, Akusztika Mérnöki Iroda Kft., irodavezető, minőségügyi munkatárs, munkaügyi szervező, angol nyelv és irodalom szakos tanár Agócs Gábor megbízott táj- és természetvédelmi szakértő, erdésztechnikus, okl. környezetmérnök Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait a NATURA 2000 fenntartási terv elkészítésében való közreműködéséért.
TARTALOMJEGYZÉK Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Bevezető I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1 Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok 1.5. Érintett települések 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb előírások 2. Veszélyeztető tényezők 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1.Természetvédelmi célkitűzések, a terület rendeltetése 3.2.Kezelési javaslatok 3.2.1.Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhely-fejlesztés 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések 3.2.4.Kutatás, monitorozás 3.2.4.1.Faj szintű monitorozás 3.2.4.2.Közösség szintű monitorozás 3.2.4.3.Élőhely szintű monitorozás 3.2.4.4.Területkezelések hatásainak monitorozása 3. 2. 5. A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint művelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése 3. 3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.Agrártámogatások 3. 3. 1. 1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer 3.3.1.2.Javasolt agrártámogatási rendszer 3.3.2 A javasolt Natura 2000 kifizetés integrálása egyéb támogatási programokkal 3.3.3. Egyéb 3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.A kommunikációs cél 3.4.2.Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.3.A kommunikáció címzettjei 3.4.4.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 3
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1 Éghajlati adottságok 1.1.2 Vízrajzi adottságok 1.1.3 Talajtani adottságok 1.2. Természeti adottságok 1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.4 A tervezési területen előforduló, egyéb jelentős fajok 1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ágak szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság 1.3.3.2. Erdészet 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat 1.3.3.4. Vízgazdálkodás 1.3.3.5. Turizmus 1.3.3.6. Ipar 1.3.3.7. Infrastruktúra 1.3.3.8. Egyéb 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek 1. sz. térkép: A tervezési terület átnézeti légifotója 2. sz. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe 3. sz. térkép: A tervezési terület védettségi térképe 4. sz. térkép: A tervezési terület Á-NER térképe 5. sz. térkép: A tervezési terület kezelési egység térképe 6. sz. térkép: A tervezési terület NATURA 2000 jelölő élőhelyek térképe 7. sz. térkép: A tervezési terület kataszteri térképe 8. sz. térkép: Natura 2000 jelölő növényfajok előfordulása 4
9. sz. térkép: Natura 2000 jelölő állatfaj előfordulása 10. sz. térkép: Egyéb fajok előfordulása 4. Mellékletek 1. számú melléklet: Veszélyeztető tényezők listája 2. számú melléklet: NATURA 2000 területek egységes kezelési előírásai 3. számú melléklet: NATURA 2000 fogalomtár 4. számú melléklet: A NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások 5
Bevezető A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20000 km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrárkörnyezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008 után 2013-ban is, uniós forrásból finanszírozott formában folytatódik hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körű és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetőséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különböző érdekcsoportok álláspontja tükröződjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztőknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészült a Natura 2000 terület fenntartási tervének megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikai és abiotikai értékekről, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A későbbi terv tartalmazza majd az agrár-támogatási rendszerbe illeszthető, művelési ághoz köthető illetve nem köthető kezelési előírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készítéskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítő támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a különböző állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi a 6
javaslattevő fázisban, amely egyeztetési anyagként a területi illetékességű érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerint történik. 7
I. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név Dél-Bácska jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1. 2. Azonosító kód HUKN20004 1. 3. Kiterjedés 781,46 ha (3 külön területegységből áll) 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és/vagy fajok Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőzési terület Közösségi jelentőségű élőhelytípus Natura 2000 kód Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1530 Síksági pannon löszgyepek 6250 Közösségi jelentőségű növényfaj Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) 4081 Közösségi jelentőségű állatfaj Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 1993 Vöröshasú unka (Bombina bombina) 1188 Molnárgörény (Mustela eversmannii) 2633 Jelenlévő, de a kijelölés alapjául nem szolgáló faj Mocsári teknős (Emys orbicularis) 1220 Közönséges ürge (Spermophilus citellus) 1335 Madárvédelmi terület Nincs. 1. 5. Érintett települések Gara, Madaras 8
1. 6. Jogi helyzet 1.6.1. Egyéb védettségi kategóriák Ex- lege védett terület: A Garai Sós-tó területéből a szikes tónak megfelelő élőhelyek az 1996. évi LIII. tv. 23.. (2) bekezdése értelmében ex-lege (szikes tó) országosan védett természeti területnek minősülnek. A madarasi területek nem minősülnek sem helyi, sem országosan védett természeti területnek. Országos Ökológiai Hálózat: A 2 külön közigazgatási területrész (Garai Sós-tó és madarasi terület) egyenként legnagyobb arányban magterületként (95 %) és elenyésző részben ökológia folyosóként (5 %) azonosítottak. 1.6.2. Természetvédelmi kezelés szervei Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban ATI-KTVF) Működési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban KNPI) 1. 7. Tervezési és egyéb előírások A) A tervezési területre vonatkozó tervek Magyarország Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve, 2010 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest Körzeti Vadgazdálkodási terv, 2007 Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály, Kecskemét Körzeti Erdőterv, MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Kecskemét Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, 2011, Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelete, Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI.25.) Kgy. határozata Településrendezési tervek: Gara: Szerkezeti terv és leírás módosítása elfogadva a 105/2011. (VII.18.) sz. határozattal, Szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása jóváhagyva a 12/2011. (VII.18.) önkormányzati rendelettel Madaras: - Az adatok beszerzése folyamatban van. 9
B) A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. törvény A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 10
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mező- gazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai- ról szóló 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek me- zőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevéte- lének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 2. Veszélyeztető tényezők A Garai Sós-tó területére és a madarasi löszgyepek területének egy részére a legfőbb veszélyforrás a vízelvezetés, és az ezzel járó kiszáradás. A szikes tavak gyepterületének jellegzetessége, hogy a tavaszi, nyár eleji időszakban időszakos vízfelületek alakulnak ki, mely a nyár folyamán visszahúzódik. A meliorációs csatornák, belvízelvezető csatornák helytelen kezelésével, a területre érkező víz azonnali levezetésével a gyepterületek és hozzá kötődő természeti értékek vízigényei nem valósulnak meg. Másik fontos veszélyforrás, ami minden olyan területen előfordul, ahol a védendő területet szántók veszik körül a gyepterületbe való beszántás, mely az intenzív mezőgazdálkodásának egyik tipikus veszélyforrása. Egyes helyeken az intenzív kaszálás káros hatásai jelennek meg, mint például a túl alacsony fűtarló magasság meghagyása, az évente többszöri kaszálás, illetve hagyás foltok elhagyása mind-mind hozzájárul a terület további kiszáradásához, az élőhely romlásához, biodiverzitás csökkenéséhez. E folyamatok hatásainak növekedéséhez hozzájárul az éghajlat, klíma lassú, de folyamatos változása, szélsőséges időjáráselemek megjelenése. Idegenhonos fajok jelenléte elsősorban kevésbé kezelt gyepterületeken figyelhető meg, illetve a fásítással, erdősítéssel szándékos emberi tájhasználat eredménye. Madarasi löszgyep területek intenzíven legeltetett részei, főleg gulyaállások, itatók helyszínén figyelhető meg a túllegeltetés negatív hatása. A mezőgazdálkodással járó kemikáliák, hormonok bemosódása már szinte az összes vizes területekre jellemző probléma hazánkban. Belső veszélyeztető tényezők Kód A03.01 Veszélyeztető tényező Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) intenzív vagy intenzívebb kaszálás H 70 A04.01 intenzív legeltetés H 60 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása szárazodása, illetve kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, diverzitás csökkenése 11
K01 abiotikus természetes folymatok (lassú) H 100 A02 művelési mód változtatása M 15 A03.03 kaszálás felhagyása(hiánya) M 20 A04.03 I01 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 50 M 30 J01.01 leégés M 5 J03.01 J03.02 K02 tipikus élőhelyi adottságok csökkentése vagy megszűnése élőhelyi összeköttetések (konnektivitás) csökkentése emberi hatásra természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok M 10 M 20 M 20 D01 utak L 5 E03 szemét, hulladék L 1 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, diverzitás csökkenése jelölő élőhelyek és fajok eltűnése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek leromlása, vegetáció változása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok különösen a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése, jelölő fajok állományának csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 12
I02 problémát jelentő őshonos fajok L 5 J01.02 természetes tüzek visszaszorulása L 1 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 6250 Síksági pannon löszgyepek élőhelyének degradálódása Külső veszélyeztető tényezők Kód A06 J02 M01.02 Veszélyeztető tényező egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok aszály és csapadékmennyiség csökkenés Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű Érintett terület nagysága (%) H 20 H 80 M 80 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek degradációja, csökkenése 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek kiszáradása, leromlása 1530 Pannon szikes sztyeppék és 6250 Síksági pannon löszgyepek, mint jelölő élőhelyek kiszáradása, leromlása 3.Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Olyan fenntartható gazdálkodási forma további fenntartás, illetve kialakítása, mely során a veszélyeztető tényezők közül emberi hatásokra visszavezethető, ezáltal változtatásra képes, illetve az időjárási szélsőségek csökkentése, tompítása során az élőhelyek természetessége, fajkészlete, a jelölő fajok állománya megőrizhető. Ezek közül a legfontosabb feladat a helyes vízgazdálkodás, optimális vízvisszatartás kialakítása, a természetvédelmi gyepkezelés, gyephasznosítás kialakítása, fenntartása mellett az invazív, tájidegen fajok visszaszorítására vonatkozó tevékenység. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel - biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetések 13
mérséklésével és megszüntetésével, a természetes vízháztartási viszonyok helyreállításával, továbbá az élőhelyeit érő, mezőgazdasági eredetű zavaró hatások (így szervesanyag- és vegyszerbemosódások) csökkentésével, és az állományokat érintő mezőgazdasági területhasználat javítása így a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, a szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, a mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat terjesztése, a kaszálási módok diverzifikálása révén. 3.2. Kezelési javaslatok A fenntartási tervben szereplő előírás javaslatok meghatározása művelési ághoz kötötten élőhely-típus szinten történt. A faj- vagy élőhely-védelmi szempontból azonos kezelést igénylő területegységeket az egyszerűség kedvéért a terv ún. kezelési egységként határolja le, és jeleníti meg. A kezelési egységekhez olyan, ún. harmonizált listát használtunk, amely művelési áganként eltérő számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a területekre vonatkozóan a lehetséges előírásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen kezelési előírási javaslat sablonokat a szöveges indokló rész egészíti ki a kódtáblában nem található, specifikus, területre jellemző kezelési vagy fejlesztési javaslatokkal. Emellett lényeges megjegyezni, hogy az egyes kezelési egységekhez rendelt összeállított előírásai javaslatok egyelőre a tervdokumentáció rugalmas, nem bebetonozott része, ezek a különböző kommunikációs eszközök (pl. gazdafórumok) segítségével véleményezhető, indokolt esetben módosítható, alakítható. A Natura 2000 terület kezelési egységekhez rendelt előírások a működést tekintve a következők szerint csoportosíthatók: 14
1. Fenntartási előírások A fenntartási előírási javaslatok betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élőhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megőrzése. Ezek részben jogszabályokban ( Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot ) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is szükséges; részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan előírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredő jövedelem-kiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura- 2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelező fenntartási előírási javaslatokat határozhatnak meg a szántó, erdő és vizes élőhelyek vonatkozásában, valamint kiegészíthetik a gyepterületek eddigi előírásait további előírási javaslattal. 2. Fejlesztési előírások A fejlesztési előírási javaslatok a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élőhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek egyrészt olyan, az agrárkörnyezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új előírási javaslatok, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetően a területek kezelésére vonatkoznak; másrészt komplex élőhely-rehabilitációs, illetve élőhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentősen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nő. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelő támogatási programok mellett valósulhatnak meg. 3.Egyéb javaslatok A Natura 2000 területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket meghatározó előírások hatásainak az értékelése érdekében monitoring rendszert kell működtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetőleg számszerűsített és a területi hatást is megjelenítő formában. A monitoring rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megőrzését szolgáló előírások megerősítését, vagy újak kialakítását célozzák. Légcélszerűbb formája ennek az, amikor a konkrét területhasználó (gazdálkodó) bevonásával, a közös érdekek konszenzusán alapuló kutatási program keretében történik a kutatási programnak nemcsak a megtervezése, hanem annak kivitelezése is. Kezelési egységek és kezelési javaslataik: KE1 kezelési egység (gyepek védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak / F2 Szikes rétek 15
2. 6250 Síksági pannon löszgyepek / H5 Alföldi sztyepprétek 3. -/OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 4. -/OD Lágyszárú özönfajok állományai 5. -/OB Jellegtelen üde gyepek (2) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási előírási javaslatok Kód GY01 Felülvetés nem megengedett. Megnevezés GY15 Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés GY08 Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. GY79 Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. GY95 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó eddigi, jogszabályi előírások felsorolása: 1. A gyepterületeket legeltetéssel és/ vagy kaszálással kell hasznosítani. 2. Legeltethetőek: szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly. A túllegeltetés tilos. 3. Október 31. és április 30. közötti legeltetéshez, valamint a nád irtásához hatósági engedély szükséges. 16
4. Tilos a gyepfelszín maradandó károsítása. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékéből származhat, ennek kiszórása nem engedélyezett. 6. A támogatott terület legalább 5, legfeljebb 10 százalékát kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. 7. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi kaszálás. 8. A kaszálás tervezett időpontját öt munkanappal előbb, írásban be kell jelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóságának. 9. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva, vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. 10. Gyepterületen a szálastakarmány tárolása tilos. 11. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő-szer kijuttatásával meg kell akadályozni (egyéb vegyszer használata tilos). 12. Az idős, méretes fák megőrzése kötelező. 13. A belvizet elvezetése tilos. 14. Tilos a gyepterület öntözése. 15. Vadetető, szóró és dagonya létesítéséhez hatósági engedély szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési, fenntartási javaslatok a szikes gyepek és löszgyepek és természeti értékeinek hosszútávon fenntartható kezelésére, megőrzésére kerültek megállapításra. Mind legelő, mind kaszálóterületek találhatóak, melyek közül a legelőterületek bővítése javasolt. A kaszálás során meghagyandó hagyás foltok kijelölésénél figyelemmel kell lenni a kisfészkű aszat legerősebb állományaira és ezen foltokban szükséges kijelölni. A löszgyepek gulyaállásainál, itatóhelyeknél kell fokozottan figyelemmel lenni a túllegeltetés és ezzel járó gyep degradációjának megelőzésére. A Madarasi löszgyepek tájidegen fás szárú vegetációjának (elsősorban ezüstfa egyedek) eltávolításával növelhető az értékes gyepterületek természetessége, területaránya. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Az élőhely-fejlesztési céllal megállapított kezelési javaslatok elsősorban az évente változó ökológiai állapotoknak megfelelő, előzetesen egyeztetett kezelési terv (legeltetési, kaszálási) a túllegeltetés megelőzése, a jelölő, illetve védett, fokozottan védett természeti értékek állományának megőrzése érdekét szolgálja. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslata További gulyaállások, delelőhelyek kijelölésével, kialakításával csökkenthető a legelőnyomás a löszgyep területein. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Fás legelő telepítés támogatható, elsősorban a madarasi löszgyepen, ahol a kiszáradás csökkentése, nedvesebb mikroklíma, delelőhelyek kialakítása érdekében javasolt fejlesztési javaslat. 17
KE2 (Nádasok kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. - / B1A Nem tőzegképző nádasok Fenntartási előírási javaslatok V41 V46 V62 Kód Fejlesztési előírási javaslatok V44 V59 V56 Kód Megnevezés A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Megnevezés A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Nagyobb nádterületek csak a madarasi Natura blokkban található, egykori szikes tavak helyén, itt elképzelhető a nádaratás. ezen feltételek elsősorban ezekre a területekre vonatkoznak. A többi helyen található kisebb nádfoltok a megőrzése javasolt a mozaikosság fenntartása érdekében, illetve szórtabb nádasokban előforduló védett növényfajok (kisfészkű aszat) állományának megőrzésére. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A szikes gyepeken nagyobb nádfoltok fennhagyása a szikes gyepterület rovására nem javasolt, ezen helyeken lehetőség szerint tisztítókaszálással javasolt kezelni, ezen foltokat azonban előzetesen egyeztetni szükséges a természetvédelmi kezelővel. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Azon kis területű élőhelyeken, melyeken védett természeti érték szempontjából fontos, illetve nem veszélyezteti Natura 2000 jelölő élőhelyeket, fajokat ott lokális, irányított, természetvédelmi kezelési célú gyepégetés is elképzelhető (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés tilos. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat - KE3 (szántók kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. - / T1 egyéves szántóföldi kultúrák Fenntartási előírási javaslatok Nincs szükség fenntartási előírási javaslatra. 18
Fejlesztési előírási javaslatok Kód SZ22 SZ29 SZ52 SZ54 SZ55 SZ67 Megnevezés Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A kezelési javaslatok a szomszédos gyepterületek, illetve a felszíni és felszín alatti vizek védelmében kerültek kiválasztásra, elsősorban a műtrágya, kemikáliák használatának korlátozására, illetve a gyepek rekonstrukciójára vonatkoznak. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A Garai Sós-tó területén található, szántó művelési ágban lévő területeket javasolt a jövőben lucernatelepítés után visszagyepesíteni, ehhez javasolt támogatási formát rendelni. Azon gyepterületeken ahol illegális beszántás történt, ott lehetőség szerint a gyep minél előbbi visszaállításával korrigálni a művelési ág határokat. Rágcsáló-írtó használatának mellőzése jelölő fajunk, a molnárgörény érdekében javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdőtelepítés nem támogatható kizárólag a Madarasi löszgyep nagy kiterjedésű szántóterületein, ahol elsősorban őshonos faállománnyal, legalább 2-3 elegy fafajjal történő erdősítés javasolt (pl. lösztölgyesek rekonstrukciója) (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat - KE4 (1) Érintett élőhelyek Nyílt vizek, tavak, csatornák kezelése 1. - / U8 Állóvizek 2. -/ U9 Folyóvizek 3. - / BA,B1A, B6 Mocsári és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partjánál, nádasok, gyékényesek Fenntartási előírási javaslatok Kód V01 Megnevezés A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. 19
V06 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. V10 Halastavak medrének meszezése tilos. V17 Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Fejlesztési előírási javaslatok - (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A Garai Sós-tó területén az Igali-főcsatornán érkező víz gyepterületeken történő megőrzése, a csatorna vízszintjének folyamatos kezelése és horgásztó kezelése érdekében kerültek megállapításra kezelési javaslatok. A Madarasi löszgyepen a Kígyós-csatornán, vízmegőrzési műtárgyakkal, elsősorban fenékküszöbök létesítésével csökkenthető a víz viszonylag gyors elvezetése, a terület vízmegőrzése, talajvízszint növelése. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A legfontosabb feladat a vízmegőrzés a Sós-tó gyepterületein, az Igali-főcsatorna vízmegőrző műtárgy hatékony és folyamatos kezelésével, optimális vízmagasság folyamatos fenntartásával. A 19+109 cskm. zsilipnél kísérleti üzemeltetés (II-IV: 89,7 mbf bukószint, V: 89,6 mbf bukószint, VI.: 89,5 mbf bukószint, VII-I: 88,8 mbf bukószint), 1530 üde szikes rét és jelölő kisfészkű aszat, (89,4-90,3 mbf térszinten) érdekében. Rendkívül fontos azonban az rendkívüli csapadékosabb időszakban a túlzott nagy vízborítás megtartása. Az Igali-Főcsatorna és hozzá kapcsolódó meliorációs csatornák vízi növényzetének karbantartását, kaszálását úgy célszerű végezni, hogy lehetőség szerint a Natura 2000 területre érkező víz minél gyorsabb, a területről lefolyó vízmennyiség minél lassabb haladását okozza, eközben mintegy szűrőként működjön. Az Igali-főcsatorna szakaszán áttöltések segítik, segíthetik a gyepterületre történő vízkormányzást. Megoldás lehet a meliorációs csatornák betemetése, mely kisebb-nagyobb tájsebeket okozna, de később regenerálódna. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat : - (8) Egyéb javaslat Fontos lenne elérni, hogy a vízügyi kezelők kezelésében lévő, meglévő csatornák, mesterséges vizek vízjogi üzemeltetési engedélyei a vízügyi hatóság általi felülvizsgálat keretében aktualizálásra kerüljenek, hogy a vízjogi üzemeltetési engedélyek a valós adatokat, paramétereket tartalmazzák. Azon meglévő vízilétesítmények esetében, amelyek nem rendelkeznek még vízjogi üzemeltetési engedéllyel, meg kell vizsgálni a funkcionális szerepüket és továbbüzemeltetési igény esetén be kell szerezni a vízjogi fennmaradási engedélyeket a vízügyi hatóságtól. A fenti engedélyezések során a természetvédelmi kezelő, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, természetvédelmi kezelői állásfoglalás megadása kapcsán, illetve a természetvédelmi hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása kapcsán be kell vonni az eljárásokba. 20
KE5 (1) Érintett élőhelyek 1. - / S7 Nem őshonos fajú facsoport, erdősávok és fasorok Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés GY33 A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett Fejlesztési előírási javaslatok - (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Gyepterületen található idegenhonos fasorok, facsoportok, melyek megőrzése madárvédelmi szempontból és tájvédelmi szempontból javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A Garai Sós-tó területén található ezen élőhely foltban lévő nemes-nyaras fasor kíméletre javasolt, madárvédelmi berendezések találhatóak meg rajta, illetve védett, fokozottan védett madárfajok jelenlegi (pl. holló) és potenciális (vetési varjú) költő- és fészkelőhelyei. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Felújítás során a szomszédos gyepterületek érdekében invazív fafaj mellőzése javasolt. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: Madárvédelmi berendezések támogathatóak. KE6 (nedves cserjések, füzesek védelme) (1) Érintett élőhelyek 1. - / P2A Nedves cserjések Fenntartási előírási javaslatok GY32 Kód Fejlesztési előírási javaslatok - Megnevezés A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A Garai Sós-tó területén egy foltban található őshonos cserjés élőhely, mely megőrzése a terület mozaikosságának növelése érdekében, ezáltal a jelölő molnárgörény élőhelyének védelme érdekében javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat 21
Nincs. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat - (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat - KE7 (tájidegen erdők fenntartása, rekonstrukciója) (1) Érintett élőhelyek 1. - / S1 Akácosok 2. -/ S6 Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések Fenntartási előírási javaslatok Kód E69 Megnevezés A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Fejlesztési előírási javaslatok Kód E51 E59 Megnevezés Felújítás csak táj- és termőhely-honos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Tájidegen fafajok uralta erdőállomány szegélyében gyeppel érintkező szegélyében a gyepterületre való kisarjadás kockázatát (elsősorban akác, bálványfa) az erdőrészlet gyeppel érintkező szegélyében a fahasználati munkák mellőzése javasolt. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat A gyepterületeken nagyobb foltokban lévő ezüstfák szintén előzetes vegyszeres kezeléssel kerüljenek visszaszorításra. Az őshonos fajokkal való felújítás során hosszú távon biztosítható a kisarjadás veszélye a szomszédos jelölő gyepterületekre, emellett növelhető az erdő természetessége, természetes életközösségének kialakulása, jelölő molnárgörény számára előnyös mozaikos élőhely kialakulása. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat - (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat - KE8 (őshonos fasorok, erdősávok védelme) 22
(1) Érintett élőhelyek 1. - / RA Őshonos fajú facsoport,fasorok, erdősávok 2. -/Őshonos lombos fajokkal elegyes idegenhonos lombos, vegyes erdők Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés GY30 GY31 GY33 GY115 GY117 A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező A cserjeírtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák) eltávolítása nem megengedett. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. Fejlesztési előírási javaslatok - (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Ezen őshonos facsoportok a gyepterületeken belül elhelyezkedő, nem erdőművelési ághoz tartozó, így a gyephasználati kezelési javaslatok vonatkoznak rá. Elődlegesen ezenfoltok védelme, közöttük lévő tájidegen, invazív fásszárúak visszaszorítása érdekében kerültek megállapításra kezelési korlátozások. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyásfaként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések kihelyezése támogatható. KE9 (mocsárrétek kezelése) (1) Érintett élőhelyek 1. /D34 Mocsárrétek Fenntartási előírási javaslatok Kód Megnevezés 23
GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY32 A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY94 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. Fejlesztési előírási javaslatok Kód Megnevezés GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY98 A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. GY91 Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. GY95 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (3) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása Ezen élőhelyek kezelési egységekben való szétválasztása szükséges volt a nagyobb legelőnyomás megállapítása érdekében, hiszen ezen üdébb élőhelyen a biomassza termelés is nagyobb. Hagyás foltok az itt tömegesen tenyésző, védett kisfészkű aszat termőhelyein javasolt előzetesen kijelölésre a természetvédelmi kezelő által. (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslat Hagyás foltok területének növelése, ezen belül a jelentős számban előforduló kisfészkű aszat élőhely-foltjainak kaszálatlanul hagyása javasolt. kaszálás helyett az extenzív legeltetés folytatása/visszaállítása elsősorban lófélékkel és szarvasmarhafélékkel javasolt. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslat Hagyás faként csak őshonos fafajú egyedek hagyhatóak meg. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat Erdősítés nem támogatható. (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat Madárvédelmi berendezések (T-ülőfák) kihelyezése támogatható. Kezelés nem igénylő élőhelyek: 1. U7 Bányagödör (KE10) Általában növényzet nélküli, vagy gyér növényzettel borított, anyagkitermelésből származó gödrök, falak és spontán regenerálódó, váztalajú felületek, homok-, vagy tőzeg és kavicsbányák, digó. és kubikgödrök. mesterséges löszfalak. A madarasi löszgyepen egy élőhely-foltot érint ezen ÁNER kategória, amely egy feltehetően illegális, mára felhagyott löszös homokbánya maradványa, a meredek partfalban 24
fokozottan védett gyurgyalagok költenek, róka/borz telep van, illetve illegális szemétlerakóként működött. A partjának oldala jól regenerálódik, sok helyen tavaszi hérics több tízes állománya található. Kezelést nem igényel, kivéve az illegális hulladék elszállítását és további elhelyezés megakadályozását. Fejlesztési lehetőség az üregben fészkelő madárfajok számára (gyurgyalag, partifecske) a jövőben rézsűs oldalak egy részéből meredek falszakasz kialakítása. 2. U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (KE10) Gyárak, kisüzemek, telephelyek, lerakatok, kereskedelmi, agrár, katonai és speciális műszaki létesítmények, pályaudvarok vagy roncstelepek által elfoglalt területek, valamint gyomnövényzetét a kategóriába foglalja magába. Természetessége 1-es. A tervezési terület (Garai Sós-tó) terület határán néhány foltban található mezőgazdasági telephely. Itt több helyen trágya, egyéb szerves anyag depónia található a gyepterületen, ezek megszüntetése javasolt. 3. 2. 2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés A területet érintő legfontosabb élőhely fejlesztési beavatkozásnak a vízhiányból fakadó károk csökkentése, illetve a vízutánpótlás kell, hogy legyen. A meder körüli magasabb fekvésű degradált területek helyreállítása is, amelyek egyben a tó helyi vízgyűjtőjét képezik. Ezek közül legjelentősebb a környező szántóterületek visszagyepesítése. A visszagyepesítést el lehet végezni közvetlenül a környező természetszerű gyepterületekről betakarítható fűmagkeverék telepítésével, vagy lucerna telepítéssel amelynek kiöregedési folyamata során megfelelő propagulumforrás esetén fokozatosan települnek be a termőhelyre jellemző növényfajok. A tervezési terület roncsolt, degradált részein a nem jelölő élőhelyekhez kötődő tájidegen növényfajokkal kapcsolatos rehabilitációs beavatkozások is szükségesek a Natura 2000 célokkal összhangban, amelyek a beavatkozást igénylő invázív növényfajok szerinti részletezésben az alábbiak: Selyemkóró (Asclepias syriaca) Marginális jelenlétű faj. Szerencsére elmondható, hogy nagy, összefüggő állományai nincsenek jelen a tervezési területen, ennek ellenére fontos, hogy a terjeszkedésének gátat vessünk. Nem szabad megvárni, hogy nagyobb állományai alakuljanak ki. Sajnos a szél útján kiválóan terjed, így nagyobb távolságból is érkezhetnek majd magforrások. Állandó legeltetéssel és kaszálással, szükség esetén egyedei vegyszeres kezeléssel szorítható vissza állományai. Virágzásban történő tisztítókaszálása után kisarjadó telepei újabb őszi tisztítókaszálással és/vagy legeltetéssel javasolt kezelni. A szórtan, kisebb sűrűségben található egyedek pontszerű permetezéssel, vegyszeresen is kezelhető. Magas aranyvessző (Solidago gigantea) A nedvesebb, mélyebb részeken jelentkező özönnövény. Kaszálással (évi kétszer, egyszer virágzásban, egyszer pedig őszi tisztítókaszálással) még karban tartható az állománya, de nagyobb terjeszkedésénél el kell gondolkodni esetleges, drasztikusabb beavatkozásokon is (pl.: vegyszeres gyomirtás). Hagyásfolton belül kerülni kell a fertőzött részek fennhagyásást. Fehér akác (Robinia pseudo-acacia) Kétféle eredetű a területeken;, van telepített, erdő 25
művelési ágban, és van spontán gyökérsarjeredetű, a kezelés hiánya miatt, a gyepszéleken. Kezelése a nem erdőművelési ágú területeken szükséges. Terjedése nem erőteljes, de a meglévő fertőző pontokat meg kell szüntetni, idősebb egyedek lábon, vegyszeres kezeléssel javasolt visszaszorítani. Bálványfa (Ailanthus altissima): Nem őshonos fafajok spontán állományai (ÁNER: S6) és facsoportok, erdősávok és fasorok (S7) fafajai közül az akác mellett az egyik leggyakoribb faj. Több foltban homogén állományai is megtalálhatóak, elsősorban tanyahelyeken, csatornapartokon, ahol előzetesen fakivágással érintett területeken erőteljes sarjtelepeket alkot. Fahasználat nem javasolt, mert sarjtelepei még erőteljesebb növekedésbe kezdenek, kizárólag egyedi vegyszeres kezeléssel, lábon való elöléssel irtandó a területről. Kivágni csak biztosan elhalt, elszáradt egyedeket javasolt, a sarjtelepei kialakulásának megelőzése érdekében. Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia): Szikes, löszös gyepek egyik legjellemzőbb fás szárú faja. Egyedi, vegyszeres kezeléssel (injektálással) szorítható vissza. Idősebb egyedei alkalmasak nyári delelőállásnak a legelő jószágok számára, míg ezt őshonos fafajjal nem sikerül pótolni - addig összes egyedének eltávolítása meggondolandó. Vízgazdálkodási-vízmegőrzési javaslatok: Igali-csatorna Általános karbantartási javaslatok: Csatornák karbantartásakor a hínárkaszálást, nádvágást szükséges előnyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. Előbbiek évente többször is végezhetők, az engedélyezett időszakon belül. Kotrásos karbantartás esetén elsősorban félszelvényű kotrást kell végezni. Az érintetlenül hagyott oldalt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. A csatornaszelvényben oldalirányú kiöblösödések kialakítására kell törekedni, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni. Ezek menedékterületként szolgálhatnak a kotrás által hátrányosan érintett élőlények számára. A kotrásos karbantartás augusztus 1. és október 15. között történjék, mert ez zavarja legkevésbé az élőlények szaporodását, illetve a téli telelést. A természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetve, indokolt esetben július 1-től október 30-ig terjeszthető ki a karbantartási időszak. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet. A meder növénytelenítése (a parti sávot és a csatorna nádszegélyét nem érintő hínárkaszálás) június 15. és február 15. között, a parti sáv rendezése július 15. és február 15. közötti időszakban történjen. Ettől eltérni rendkívüli haváriahelyzetben lehet. 26