ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 6. Jövőkép megfogalmazása Készítők neve: Kovacsics István Popovics Attila Szabó István Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft 2011-2012 és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1
6. Jövőkép megfogalmazása A fosszilis energia felhasználás tekintetében a megfogalmazható jövőkép kettős hatás mentén alakul. Mindkét hatás egyértelműen egyszerre jelentkezik, ugyanakkor ellentétes irányú folyamatokat indukál. Egyrészt érvényesül a térség országon belüli fejlettségéből adódó magasabb teherviselő képesség és a lakosság átlagosnál nagyobb elkötelezettsége a környezetvédelmi kérdésekben, másrészt ez a relatív fejlettség és ennek további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb fosszilis energiafelhasználás növekedést eredményez. Mindez érvényes a lakossági és az intézményi felhasználók, valamint az ipari felhasználók vonatkozásában is. Fosszilis energiafelhasználás jövőképe Az egyéni elkötelezettség és motiváció feltehetően meghatározó lesz a 2020-ig tartó folyamatok érvényesülésében, mert a gazdasági racionalitás ezen időtávban még nem fogja a felhasználókat elegendő mértékben inspirálni az energiatakarékossági és megújuló felhasználási döntéseik meghozatalában, ahhoz már ösztönző eszközökre lesz szükség. A megújuló energia felhasználást elősegítő beruházás támogatások térséget érintő támogatási intenzitása, illetve az országosan rendelkezésre álló támogatási források szintén azt támasztják alá, hogy az egyéni elkötelezettségre apellálva érhetők el időarányosan az energiapolitikai célok. A régió jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik a szélenergia, a biomassza, a biogáz gyártás és a geotermia területén. Az elsődleges biomassza potenciál a kedvezőtlen termőterületek energetikai ültetvény céljára történő hasznosítás terén is jelentős, hiszen a térség középső és déli területein a termőterületek minősége az élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas. A nagyságrenddel magasabb terméshozamot produkáló energetikai ültetvények javítják a térség mezőgazdasági vállalkozóinak jövedelemtermelő képességét, hosszútávon kiszámítható piacot garantálnak a termékükre. Mindez részletesen kifejtésre kerül a 7.1.1.2. fejezetben. A térség erdősültsége majd duplája a hazai átlagnak. Az erdőgazdálkodásban az évek óta folyamatosan növekvő erdei fatömeg még további fenntartható fejlesztési lehetőségeket teremt az alkalmas válogatások energetikai célú felhasználásán alapuló projektek megvalósíthatóságára. Mindezen megfontolások alapján a térségre az országos átlagnál magasabb energiatakarékossági és megújuló felhasználási arányok érvényesülhetnek. A térség vezetékes elosztó hálózatainak fejlettsége magas, a felhasználók ellátottsági aránya országos átlag feletti, így ezen a területen a fosszilis energiahordozók bővülésével nem kell számolni, ellenkezőleg: az energiatakarékossági és megújuló felhasználási készség miatt a hagyományosnak és elterjedtnek tekinthető földgáz felhasználás csökkenése várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2
Országos szinten is kiemelkedő beruházások indultak el és várhatóan fognak is elindulni a Nyugat-dunántúli régióban. Az autóipari beruházások (győri AUDI, szentgotthárdi OPEL) és a hozzájuk kapcsolódó háttéripari fejlesztések, valamint a térség középső részein alakuló logisztikai projekt (Szombathely-Vát Nemzetközi Cargo Repülőtér) és egyéb gépipari és elektronikai beruházások energiaigénye az átlagosnál nagyobb bővülést eredményez a fosszilis és a megújuló felhasználások terén is. A várható beruházások mindegyikében megtalálhatók a fenntartható fejlődés elvének megfelelő projektrészek, ugyanakkor a fejlesztések fosszilis energiahordozó igénye a hálózatok bővítését és a felhasználás régiós növekedését eredményezi. A fosszilis energiahordozókon belül a földgáz felhasználás tekintetében kell számolnunk további növekedéssel. Ugyanakkor a villamosenergia-felhasználás növekedése is számottevő ezen projektek esetén. A beruházások megvalósítását követően jelentősen növekszik a térség áruszállításhoz kapcsolódó közlekedési energia felhasználása mind a közúti, mind a vasúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A növekedés mértékére jellemző, hogy a Váti logisztikai központhoz tartozó SIA-PORT Nemzetközi repülőtér kerozin igénye heti 6000 tonna, mely mennyiség országos mértékben a MOL finomítói kapacitását érintő nagyságrendben jelent új igényeket. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó szállítási kapacitásnövekedés is jelentős mértékű, igaz ennek térségi felhasználás növekedése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a jelentős részben közúton történő áruszállításhoz kapcsolódó tankolási trendek nagyban függnek a szállítással érintett országokban alkalmazott üzemanyagárak arányaitól. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó energiapolitikai célokat az EU irányelvek és a Nemzeti Energia Stratégiában rögzített az uniós vállalásokhoz igazodó célok határozzák meg az alábbiak szerint: 2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia: a klímaváltozás és energiahatékonyság területén elfogadott uniós szintű kiemelt célkitűzés három számszerű célt fogalmaz meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). A CO 2 kibocsátási kvóta kereskedelem fellendítése érdekében az Európai Bizottság felvetette az üvegházhatású gázok 30 százalékkal való csökkentését 2020-ra. A Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig terjedő időszakra az energiatakarékossági célokat úgy határozza meg, hogy a 2010. évi 1085 PJ primer energia felhasználás növekedést 6 %-ban maximálja, 1150 PJ értékben. Az épületek energia felhasználás csökkentésére az Európai Unió részéről nincs a tagállamokra kötelező érvényességű célkitűzés. Az energia stratégiában 2030-ig 30%-os csökkenés került meghatározásra, melyet a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan a könnyen elérhető, legnagyobb megtakarítást eredményező a legrosszabb épületenergetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felújításával 20% megtakarítást prognosztizálunk. A megújuló energiaforrások arányát a hazai vállalás 2020-ig 14,65%-ban határozza és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3
meg. Ez az arány 2030-ig 20% fölé kell hogy emelkedjen. Az első időszakban a biogáz, biomassza és geotermikus energia hasznosítását tűzi ki célul az energiastratégia. A második időszakban a napenergia villamos energia célú hasznosítását feltételezik a tervezők. A biogáz és a biomassza hasznosítása során a kapcsolt termelési technológiák részesülnek előnyben, melynek következtében kiemelt jelentőségű a jelenlegi hőbázisok megtartása és bővítése. A hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás jövőképét a régióban is a fent ismertetett országos stratégiai célok határozzák meg. Ahhoz ugyanis, hogy az országos célok teljesülhessenek, legalább ilyen, illetve, tekintettel a régió több szempontból kedvezőbb adottságaira, némileg az országos átlagot meghaladó eredményeket kell elérni. Mind a Nyugat-Magyarországi Régió adottságai (lakosság és közületi szektorok meghatározó, 65%-os részesedése az energiafogyasztásból, és e szektorok fogyasztási struktúrája lásd a 8. fejezetet), mind a nemzeti energiastratégiai dokumentumok fő irányai alapján megállapítható, hogy az energiahatékonyság javítás legfontosabb területe a lakossági és közületi épületenergetika lesz. Az energiahatékonyság javítása, fogyasztáscsökkentés alapvetően két úton érhető el: a fogyasztói viselkedés befolyásolásával, így az igények csökkentésével, és hatékonyságjavító beruházásokkal. Beruházások vagy azok támogatása tekintetében a régió közigazgatásának gyakorlatilag nincs mozgástere, ezért e területen konkrét, számszerű stratégiai célok nem tűzhetők ki. Fontos azonban, és ennek stratégiai célnak kell lennie, hogy a központi kormányzat által kínált energiahatékonysági beruházás-támogatások felhasználását a régió minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mozdítsa elő, hogy minél nagyobb számban valósulhassanak meg ilyen beruházások, valamint biztosítsa, hogy e ráfordítások minél jobban hasznosuljanak, nagyobb energetikai eredménnyel, és így minél több ÜHG kibocsátás-csökkenéssel járjanak. E stratégiai célok elérésének eszközeiről az egyes forgatókönyvek ismertetésénél térünk ki. A fogyasztói viselkedés befolyásolása területén, a tudatosságfejlesztésben ugyanakkor jóval nagyobb szerep juthat a régiónak. Ezek olyan tevékenységek, amelyek lokálisan, a helyi erőforrások, civil szervezetek bevonásával végezhetők leghatékonyabban, és költségigényük is jóval kisebb. Amint a jelen dokumentum más helyen is megállapítja, az ismeretek és informatikai háttér hiánya, szemléletbeli hiányosságok a hatékonyabb energia-felhasználás jelentős korlátai. Az energiahatékonyság javítása területén a regionális stratégia fő céljai között kell szerepelnie e korlátok megszüntetésének. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4
A következőkben bemutatott jövőképek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy milyen mértékben várhatók támogatások a stratégiai célok megvalósításához. Ennek megfelelően a energiafelhasználás hatékonysága javításának eszközei nem különböznek az egyes forgatókönyvek esetén, csak arányuk változik, a hangsúlyok tolódnak el a beruházás igényes intézkedések és a szemléletformáló, viselkedést befolyásoló tevékenységek között. Itt kell megjegyeznünk még, hogy az energiahatékonysági célok nem vizsgálhatók önállóan, azok szoros kölcsönhatásban vannak a többi stratégiai céllal. Így például, ha hatékonyságjavító intézkedések eredményeképpen jelentősen csökken a távfűtött lakások hőigénye, az alapvetően befolyásolja a hőforrások korszerűsítését innovatív technológiákkal vagy a megújuló energiára történő áttérést. A Nemzeti Energia Stratégiai célok értékelése és a Nyugat-dunántúli régióban való érvényességének elemzése során több anomáliával is szembesülünk. Országosan a primer energiafelhasználás 40%-a lakáscélú felhasználás. Az országban 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak sem. A várhatóan bevezetésre kerülő szigorú előírások esetén ez az arány tovább romlik: a teljes lakásállomány 10-12%-a felel csak meg a szigorúbb előírásoknak. Régiónkban hasonló a helyzet 515 ezer lakás épületenergetikai állapotát szükséges felülvizsgálni. Az országos statisztikákhoz hasonló arányban a lakások kb. 10-12%-a felel meg a szigorodó épületenergetikai előírásoknak, a jelenlegi lakásállomány alapján ez 62 ezer lakást jelent. További 5-7% (26-36 ezer) lakás esetében olyan műszaki állapottal kell számolni, ami a lakások energetikai korszerűsítését értelmetlenné teszi, a statikai, épületszerkezeti, vagy a területfejlesztési szempontok alapján ezen lakások elbontásával, minőségi cseréjével kell kalkulálni a vizsgált időszakban. A régióban 410 ezer lakás épületenergetikai rekonstrukciójához kell forrást biztosítani, annak érdekében, hogy a hazai, illetve Uniós vállalásoknak eleget tudjunk tenni. A megújuló energiahordozók részaránya országos szinten a teljes primer energia felhasználásból jelenleg 6%. A cselekvési terv részét képező, rossz hatékonysággal működő biomassza tüzelésű nagy erőművi blokkok leállításával ez az arány 2,5%-ra csökken. A 2020-ig fennmaradó időben tehát több mint 12%-kal kellene növelni a megújuló energiahordozók részarányát. A jelenlegi trendek figyelembe vételével ez az elképzelést mind az Uniós, mind a hazai viszonyokat elemezve rendkívül optimistának mondható. 8 év áll rendelkezésre a célértékek eléréséhez, ugyanakkor a kitűzött célok jelentős részt alacsony gazdasági hajtóerő mellett kell, hogy megvalósuljanak. A motivációt lényegében az energiatudatos magatartás és a támogatások biztosítják. A régió megújuló energiahasznosításra vonatkozó jövőképe úgy körvonalazható, hogy az északi területen továbbra is a szélenergia felhasználása marad a domináns, amely kiegészülhet az egész régióra vonatkozóan a mezőgazdasági és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5
hulladékhasznosításból és az energetikai növénytermesztésből származó biomassza hasznosítással. A régió középső és déli részén fokozottan jelentkezik a rossz termőképességű földterület esetén a termőföld minőségéhez igazodó energetikai növénytermesztés, úgy a fásszárú, mind a lágyszárú növények tekintetében. Vas és Zala megye területén az erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztésével és alakításával tovább növelhető a kitermelhető biomassza mennyisége. A térség jövőképének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a szomszédos Ausztria alapanyag felszívó hatása. Ausztriában évtizedes tradíciókkal rendelkezik, kiforrott technológiával és kialakult logisztikával a biomassza hasznosítás. Mivel az osztrák energiapiaci árarányokat nem torzítja az egyetemes földgáz tarifájának szociális jellege, ezért a biomassza ára magasabb, mint hazánkban. A határon átnyúló kereskedelem következtében jelenleg nagy mennyiségben történik fásszárú és lágyszárú alapanyag kiáramlása az országból, melyet csak a hazai gázárrendszer piaci viszonyainak kialakulásával csökkenhet. Amennyiben az árviszonyok és a támogatási rendszer alakulása lehetővé teszi, úgy a jövőben a térség nagyvárosai közvetlen közelében létesülhetnek nagyobb kapacitással (20 MW nagyságrendben) kapcsolt hő- és villamos energiatermelő biomassza erőművek. A biomassza erőműveket a térség hőbázisaihoz telepített biomassza fűtőművek, vagy biogáz üzemek egészíthetik ki, így biztosítva a nagyobb városok alap hőigényét. Három-négy helyszínen képzelhető el kapcsolt technológiájú erőmű, és további 4-5 telephelyen létesíthető megfelelő kapacitású fűtőmű. A további kisebb koncentrált hőigények, és/vagy villamos igények decentralizáltan létesített biogáz üzemek, biomassza kazánok, illetve geotermikus és napenergia felhasználását célzó berendezések létesítésével fedezhetők. Ezen berendezések kapacitása a 100 kw-tól az 1-2 MW nagyságrendig prognosztizálható. Ilyen berendezések már jelenleg is működnek a térségben, jellemzően a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapból történő biogáz gyártásra alapulva, de minta projektként már található mezőgazdasági hulladékkal működő biogáz üzem is a térségben. A fosszilis energiahordozók megtakarítására az épületenergetikai átalakításokon túl a hatékonyságnövelés és a takarékosság a járható út. A hatékonyságnövelés szokványos módszerei közé tartozik a kondenzációs tüzelési technológiák alkalmazása, illetve az épületek helyiségenkénti időjárás és használatfüggő szabályozása. Ezen szokványos megoldásokkal néhány százalékos tüzelőanyag megtakarítás érhető el éves szinten, illetve a nagyobb kapacitású berendezések esetében oxigén korrekciós szabályozással és egyéb beavatkozásokkal 4-5%-os primer energiahordozó megtakarítás realizálható. Az innovatív technológiák alkalmazásával lényegesen nagyobb az elérhető megtakarítás. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával például 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6
alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Ezen kérdéskörhöz tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. A komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. A 9. fejezetben és a 7.1.1.1.-3 sz. mellékletben részletesen bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. A technológia alkalmazhatóságát mutatja be az alábbi összehasonlítás. A régióban található távhőszolgáltatók által ellátott többnyire iparszerű technológiával épült lakások száma megközelítőleg 50 ezer, melynek 30-35%-ában történt meg az épületenergetikai korszerűsítés. A fennmaradó 32 500 lakás épületenergetikai és épületgépészeti korszerűsítése lakásonként 400 ezer forint beruházási költséggel számolva megközelítőleg 13 milliárd forint, melynek révén 20-25%-os energia megtakarítás érhető el lakásonként. A vizsgált 32 500 lakás hőellátásához szükséges távhőkapacitás 200 MW. Figyelembe véve a térségre jellemző, túlnyomó részt kis termelőegységekből álló távhőszolgáltatói állapotot, kb. 40 db tüzelőegység vízbeporlasztásos katalizátoros gázégővel történő felszerelésével kell kalkulálnunk, ezen teljesítmény biztosítása érdekében. A 40 db tüzelő berendezés becsült teljes beruházási költsége 2 milliárd forint, mely összeg az épületenergetikai korszerűsítés beruházási összegének alig 15%-a. Az innovatív technológiák alkalmazásával elképzelhető a hazai energia megtakarítási célok vállalási mértékének növelése, korlátot csak a jelenleg még K+F jellegű technológiák elterjedése, illetve ennek finanszírozási kérdései jelentenek. Az energia megtakarítási és az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentési célértékek eléréséhez elengedhetetlen az átgondolt, és szisztematikus képzési rendszer kialakítása. A célértékek eléréséhez hármas képzési szempontrendszert kell figyelembe vennünk. Elsőként szükséges az a tudatformáló, a környezettudatos magatartási mintákat bemutató és népszerűsítő tevékenység, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a 2020, illetve 2030-ig meghatározott energia megtakarítási és megújuló energiaforrás hasznosítási célok megvalósulhassanak. Ezen tudatformálást az általános iskolai képzéstől kezdődően számos célterületen és számos felületen (médiák, kiadványok, népszerűsítő előadások, stb.) szükséges megvalósítani. Másodikként szükséges azon energetikai és környezetvédelmi szakember csoport képzése, amely a célértékekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó operatív munkát elvégzi. Kétszintű képzésben kell gondolkodni, egyrészt konstruktív és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7
energetikai és épületgépészeti mérnökképzés, illetve továbbképzés kialakítása szükséges, másrészt a magas elvárásokat támasztó technológiák telepítésében, üzemeltetésében és karbantartásában jártasságot szerzett minőségi szakmunkás képzés, illetve átképzés szükséges. Harmadikként megfogalmazható az a cél, hogy a dunántúli régió ne csak felhasználóként kapjon szerepet az innovatív technológiák alkalmazásában, az energiatakarékossági intézkedések helyi kivitelezésében és a megújuló energiaforrások alkalmazásában, hanem a régió töltsön be vezető, irányító, tervező szerepet mindezen területeken. Ehhez magasan képzett külföldi tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten innovatív irányító testület és szakember gárda felkészítése szükséges. Mindezen célok eléréséhez szükséges első lépések a térségben már megvalósultak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a keszthelyi tudásközpontokban kialakított képzésekben résztvevők a képzésüket követően már alkalmazhatók ezen feladatok végzésére. A realista, pesszimista, optimista változatok megvalósulását alapvetően a fosszilis energiahordozó elsősorban a földgáz jelenlegi költségszintjének változása befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakossági földgáz ára jelenleg is tartalmaz szociális elemeket, az egyetemes szolgáltatás díjai és a szabadpiacon beszerezhető gázár között alig mutatkozik különbség, ezáltal a hazai gázárrendszer nem tükrözi a fogyasztás nagyságrendjéből eredő költségkülönbségeket. A hazai gázárrendszer fenti sajátosságai alapvetően befolyásolják az alternatív technológiák versenyképességét. A környezettudatosság mellett a versenyképesség dönti el, hogy milyen mértékben alkalmazzák a felhasználók az alternatív forrásokat. A ráfordításokat tükröző gázárrendszer, megszabadítva az egyetemes fogyasztók szociális tarifa elemeitől, tisztán a piaci viszonyoktól befolyásolt árakkal, önmagában is nagyrészt helyre teszi a megújuló energia felhasználás gazdaságossági szempontjait. 6.2. Realista forgatókönyv A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó maradhat a fosszilis energiafelhasználás, így a jövőben nominálisan növekedhet a gáz és villamos energia igény, bár a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódni fog a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitás létesítése is. A gázfelhasználás trendjeinek vizsgálata során célszerű külön vizsgálni a lakossági felhasználók és az ipari, közületi felhasználók gázfelhasználási lehetőségeit, illetve megújuló energiaforrásokra való áttérésüknek, valamint korszerűsítési hajlandóságuknak szempontjait. A lakossági felhasználókra jellemző, hogy a városi jellegű beépítéseknél a földgáz rákötési arány 80% körüli, ez az arány a falusi jellegű építkezéseknél mindössze 60%, következésképp a vidéken élők már jelenleg is nagyobb arányban használják az alternatív tüzelőanyagokat. A földgázfelhasználás csökkenése leginkább az épületenergetikai korszerűsítések következtében az előzőek szerinti 20%-os és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8
mértékben prognosztizálható a 2020-ig terjedő időszakban. Nincs megoldva ezen felhasználói kör számára megfelelő segítség, sem korszerűsítések lebonyolítása, sem a pályázati támogatások elkészítése tekintetében. 6.2.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A fentieknek megfelelően a realista forgatókönyv esetében azt feltételezzük, hogy megvalósulnak a nemzeti stratégiai dokumentumokban kitűzött országos célok. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a kormány a deklarált stratégiai célok eléréséhez hozzárendeli a megfelelő eszközrendszert. E feltételezések tükrében a régiós stratégia energiahatékonysági célja, hogy a régió is arányosan legalább az országos céloknak megfelelő, de inkább azt meghaladó hatékonyságjavítást érjen el. E célkitűzés elérése érdekében a következő eszközöket lehet és kell igénybe venni: Meg kell teremteni a források igénybevételének feltételeit, illetve meg kell könnyíteni a pályázatok benyújtását. Ezen belül pl. o folyamatos pályázatfigyelést kell végezni, a pályázati lehetőségeket minél szélesebb körben kívánatos megismertetni a potenciális pályázókkal; o segítséget kell nyújtani a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához (pályázatkészítési tanácsadás, informatikai háttér biztosítása); o Elő kell segíteni, hogy a hatóságok minél hatékonyabban, meggyorsítva adják ki a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat, igazolásokat, esetleg engedélyeket. A sikeres pályázatokat, az azokkal elért eredményeket ösztönöző szándékkal meg kell ismertetni más lehetséges pályázókkal. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló támogatások igénybe vehető források minél jobban hasznosuljanak, azaz egységnyi beruházás minél nagyobb energia-megtakarítást és kibocsátás-csökkentést eredményezzen. Erre elsősorban közintézmények energetikai korszerűsítésénél nyílik lehetőség. Ehhez azonban el kell végezni az intézmények valamilyen energetikai minősítését optimális esetben energetikai felülvizsgálatokkal, de legalább valamilyen benchmarking módszerrel. (Ennek módszerével többek között a 8. fejezet és mellékletei foglalkoznak). Az energiahatékonysági célokhoz kapcsolódóan a régió egésze szempontjából fontos stratégiai cél lehet még, hogy a megvalósuló hatékonyságjavító beruházások járulékos előnyeiből (munkahelyteremtés, gazdaságélénkítő hatás) a régió minél nagyobb arányban részesedjen. Ehhez a Nyugat-dunántúli régió jó adottságokkal rendelkezik, hiszen több olyan vállalkozás is működik itt, amelyik energiahatékonyság-javító beruházások anyagait, berendezéseit állítja elő (ilyen pl. Austrotherm győri üzeme, vagy a korszerű nyílászárókat gyártó Ablakcentrum Kft.) A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9
régióban hatékonyságjavító beruházásai során preferálni szükséges tehát a helyi beszállítókat, illetve a helyi kivitelezőket. Erre elsősorban közintézmények esetében van közvetlenül lehetőség, de a lakossági beruházások esetében is lehet közvetve, pl. megfelelő tanácsadással, információszolgáltatással erre törekedni. A helyi tervezők, kivitelezők igénybevételéhez azonban szükség van ilyen szakemberek képzésére. Stratégiai cél tehát a korszerű energiahatékonysági technológiákban jártas tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelező szakemberek oktatása, továbbképzése. Ebben tanácsos kihasználni Ausztria közelségét, a regionális együttműködést, hiszen Ausztria mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák hasznosítása terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A beruházások mellett azonban a realista forgatókönyv esetében is igen fontos a tudatosságfejlesztés, szemléletformálás, hiszen bizonyos fogyasztói szegmensek (pl. a már modern otthonokban, vagy a felújításra nem érdemes épületekben lakók) csak így érthetők el. 6.2.2. Gondolatok az épület energetikai korszerűsítéshez Az épületenergetikai korszerűsítése során a régióban 330.000-340.000 lakás felújításának financiális és műszaki problémáival szembesülünk. A 2020-ig terjedő időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezen felújításra váró lakásállomány tekintetében 20%-os energia megtakarítás elérése lehet a cél. A vizsgált időszak elején figyelembe véve a jelenlegi támogatási intenzitást a felújítások során nem lehet számolni a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával minden fogyasztó esetében. Az iparosított technológiával épült épületek épületenergetikai korszerűsítése a Panel Plusz Program keretében központi és önkormányzati forrásból valósulhat meg, ami 66% támogatási arányt jelent a felhasználó szempontjából. Ezen épületek esetében az épületenergetikai korszerűsítések teljes körűek, vagyis tartalmazzák a homlokzati és födém hőszigetelést, valamint a nyílászáró cserét is. Ebből adódóan az energiafelhasználás csökkenése elméletileg 50-60% között alakul. A program sajátossága, hogy a korszerűsítés nem tartalmazza kötelezően az épületgépészeti rendszerek felújítását. Az egyedi szabályozás és elszámolás hiánya miatt a tényleges energia megtakarítás elmarad az elméletileg várható optimumtól. Más a helyzet az épületállomány többségét kitevő és a térségre jellemző kis társasházi, illetve családi ház felújítások esetén. Ez a célcsoport a korszerűsítési költségeinek legfeljebb 30%-át tudja a jelenlegi gyakorlat szerint támogatási forrásból fedezni. Így jelentős hányaduk számára a támogatás nem elérhető, mert nem rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges informatikai háttérrel, illetve alapvető ismeretekkel. A közületi felhasználókra jellemző, hogy mind a korszerűsítéseik, mind az energia felhasználásuk költségeit központi forrásból fedezik. A jelenlegi támogatási és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10
rendszerben az épületenergetikai korszerűsítések, illetve a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló korszerűsítések tekintetében 50-85%-os támogatási intenzitásra számíthatnak az ipari és intézményi felhasználók. Ezen felhasználói kör fejlesztéseinek csak az elérhető források nagysága szab határt. Helyzetükből adódóan a távhőszolgáltatók esetében várható reálisan nagyobb mértékű fejlesztés az alternatív technológiák alkalmazásának irányában. A kötelező átvételi rendszer megszüntetésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés leépül a régió távhőszolgáltatói körében. Az így kialakult kapacitás hiányt, illetve a versenyképességi szempontokat figyelembe véve a 2020-ig terjedő időszakban a térség távhőszolgáltatói várhatóan a kapacitásaik 18-20%-át állítják át alternatív technológiára, ezek közül is első sorban a biomassza felhasználást célzó technológiákat részesítve előnyben. Az ipari felhasználók fejlesztési elképzelései és lehetőségei eltérőek. A fejlesztéseikhez 40-50%-os támogatás intenzitást vehetnek igénybe, ugyanakkor a döntéseiket kizárólag racionálisan megalapozott gazdaságossági szempontok alapján hozzák meg. Amennyiben részükre megfelelő támogatási rendszer érhető el, akkor esetükben reálisan feltételezhető az energia stratégiában szereplő célszámok regionális szinten való teljesülése. A térségben jelentős ipari beruházások indultak el és valósulnak meg a vizsgált időszakban. A járműipari fejlesztések és a kistérségi ipari parkok fejlődése a fosszilis energiahordozók, így elsősorban a földgáz felhasználásának növekedését elkerülhetetlenné teszik. Ezen beruházásokhoz csakis olyan mértékű megújuló energiahordozó felhasználás társul, ami a vállalkozás gazdaságossági szempontjai szerint a beruházáshoz kapcsolható. A jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztéseket két tényező befolyásolhatja: az elérhető támogatások révén megvalósítható beruházások, illetve a gazdasági racionalitások mellett elvégezhető fejlesztések. Tekintettel arra, hogy az alternatív technológiák földgázhoz való versenyképessége ezen időszakban feltehetően jelentősen nem változik, ezért a nagyipari beruházásokhoz csak támogatott megújuló energia felhasználás kapcsolódhat, a központi célkitűzésekkel megegyező mértékben. A régióban reálisan 60-80 MW kapacitás létesíthető biomassza alapon és további 800-1000 MW hőkapacitás biomassza és egyéb megújulóból. Az átállás túlnyomórészt a földgáz felhasználást fogja csökkenteni, hasonlóan az épület energetikai korszérűsítésekből eredő 20% közeli megtakarítással. A térség fejlettsége és további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb energiafelhasználás növekedést eredményez, az innovatív technológiák használatával a fosszilis energia felhasználása az összes tényező figyelembevételével 4-5% csökkenés mutathat a vizsgált időszakban. 6.2.3. A régió megújuló energia felhasználás fejlesztési lehetőségei A Nyugat-dunántúli régióban a biomassza felhasználás jelenlegi állapotában főként faapríték alapú kazános hőtermelésből áll. A beépített fűtőművi, illetve egyedi és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11
felhasználói kazánkapacitás 35-40 MW. A jövőben a térség nagyvárosai mellé telepített biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek biztosíthatják a hőbázisok alap hőellátását. A meglévő hőbázisok figyelembe vételével ez 3, legfeljebb 4 helyszínen 20 MW vill. teljesítmény alatti erőmű létesítését jelenti. A biomasszára alapuló erőmű kapacitáson túl, a helyi hőigényekre alapuló fűtőművi- és kazános hőtermelés vehető számításba. Ezen technológiával létesíthető kapacitás 200-300 MW, amely 80 ezer lakás egyenérték hőenergia szükségletét biztosítja. A térségben már jelenleg is 100 MW feletti beépített szélerőmű kapacitás található. Ez a teljesítmény a magyar villamos energia hálózat alkalmassá válása esetén 2-3- szorosára növelhető. Ennek a technológiának határt a helyettesítő kapacitások megteremtése szab. A szélerőművek kihasználási óraszáma ugyanis évente legfeljebb 2000 óra. Az üzemidő nem esik egybe a villamos energia igények hálózati képével, így ameddig nem lehetséges megoldani a termelés és a felhasználás közötti eltéréseket (pl.: magaslati víztároló), addig a szélenergia felhasználása a MAVIR részéről adminisztratív eszközökkel korlátozott. A térségben jelenleg 6-7 MW vízi erőmű kapacitás működik, amely legfeljebb megduplázható olyan projektek megvalósításával, melyek ökológiai lábnyoma nem jelentős (kis tájrombolással jár). A biogáz gyártáshoz kapcsolódó erőműi kapacitás a térségben a néhány MW-os nagyságrendet éri el. Ezen a területen jelentős potenciállal számolhatunk: a biogáz alapú erőművek, illetve a gázhálózatba táplált biometán teljesítőképessége alapján több száz MW kapacitás létesítése lehetséges. A biomassza alapú hőelőállítás tekintetében még nagyobb a térség potenciálja, amint azt már korábban jeleztük. A geotermikus energiafelhasználás is túlnyomó részt a hőigények fedezésére szolgálhat a 2030-ig terjedő időszakban. A térség geotermikus potenciáljának paraméterei az erőművi célú felhasználást a jelenleg ismert általános technológiai megoldásokkal nem teszik lehetővé. A technológia hőpotenciálja azonban jelentős, a hőigényekhez közeli új termelő kutak fúrásával 400-500 MW hőigényt lehet fedezni 150-200 termálkút termelésbe állításával. A termálhő hasznosítás potenciálját nagyban befolyásolja, hogy 2 db termelő kút létesítése mellett 3 db visszasajtoló kút létesítése is szükséges. A technológia költségességére jellemző, hogy a fenti kapacitás létesítésének költségei 50 milliárd forint körüli összegre becsülhetők, és ebbe az összegbe nem értendő bele a termálvíz hasznosítását célzó berendezések (termálvezetékek, hőtávvezetékek, hőközpontok) költségei. A napenergia hasznosítás szintén jelentős potenciált képvisel. Az általánosan alkalmazott terminológia szerint a napenergia hasznosítás technológiái közé soroljuk a 100 métert el nem érő mélységig a földhő hasznosítás technológiáit is (kút, talajszonda, stb.) Ezek döntően hőszivattyús hasznosítási módok, jelentőségük első sorban az új építésű, családi házas jellegű beruházások esetében merülhet fel egyáltalán, tekintettel a technológia beruházási költségeire. A közvetlen napenergia hasznosítás (napelem, kollektor) széles körben releváns. A kollektoros napenergia hasznosítása a meghatározó irány a használati melegvíz termelés kiváltására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12
néhány kw egységteljesítményű berendezések elsősorban családi házas és társasházi rendszerek esetében alkalmazhatók, a biomassza hasznosítással kombinált bioszolár rendszerek azonban már jelentősebb kapacitásokat is kiszolgálhatnak. A távhőszolgáltatás nyári hőigényét a biomassza fűtőművek kiegészítéseként napkollektorokkal fedezhetjük. Ezen nyári hőigények a térségben 30-40 MW napkollektor létesítését teszik reálissá, mely kapacitás helyettesítheti az üzemből kiszoruló fölgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést. A napelemekkel mind családi házas, mind intézményi, mind ipari létesítmények villamos igényének részbeni biztosítása lehetséges. A közeljövőben várható a napelemek új generációjának piacra kerülése, ezen új technológia már 20%-os napenergia hasznosítást valósít meg, tömeggyártása esetén elfogadható költségszinttel. A technológiához kapcsolódó kapacitás előzetesen nehezen felmérhető, de a térségünkben 10-100 MW nagyságrend becsülhető. A CO 2 kibocsátás csökkenés a fosszilis energia felhasználással arányosan fog alakulni, mert a vizsgált időszakban várhatóan még nem kerülnek alkalmazásra az elnyeletési technológiák. 6.3. Pesszimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége elmarad a várakozástól, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája továbbra is megtartja szociális elemeit, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét korlátozza. Valamint, ha az épület energetikai korszerűsítések nem a szükséges mértékben valósulnak meg, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknek megfelelően nem csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya sem fog növekedni a lehetőségek szerint. 6.3.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A pesszimista forgatókönyv alapfeltevése tehát, hogy az országos célok megvalósulásához szükséges támogatások nem, vagy csak részben állnak majd rendelkezésre, így jóval kevesebb beruházás valósulhat meg. E forgatókönyv esetében magasan felértékelődik fogyasztói viselkedés befolyásolása, a tudatos fogyasztás, takarékosság és bármely ezeket elősegítő tevékenység, és jóval kisebb jelentősége van a realista forgatókönyvnél ismertetetett, beruházásokhoz kapcsolódó eszközöknek. A kitűzött energiafogyasztás-csökkenés a következő módszerekkel érhető el: Energetikai tanácsadás a lakosság részére. Ilyen tevékenység, pl. tanácsadó szolgálatok, vagy telefonos energetikai segélyvonal működtetése viszonylag és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13
kis költséggel megoldható. Igen fontos a régióban működő civil szervezetek bevonása, részben a helyi kötődés, részben a tájékoztatás függetlenségének, hitelességének biztosítása érdekében. E tekintetben a Nyugat-magyarországi régió kedvező helyzetben van, hiszen a térségben több erős, jól felkészült környezetvédő civil szervezet működik (pl. Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr; a Magyar Természetvédők Szövetségének régióbeli tagszervezetei [pl. Castanea Környezetvédelmi Egyesület,Sopron, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, stb.]). Ezek közül pl. a Reflex már jelenleg is működtet energia tanácsadó irodát, így tapasztalataik jól hasznosíthatók térségi szinten. Közintézmények energiagazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése. El kell érni az energiafogyasztási adatok gyakori leolvasását és rögzítését a 8. fejezetben leírtak szerint. Hatékonyabbá válik ez a tevékenység, ha az intézményeket fenntartó szervezet rendszeresen jelentést kér be ezekről az adatokról, és visszajelzést is ad. Már rövidtávon is megnő az oktatás szerepe. A környezettudatosságnak, energiatakarékos viselkedésnek már általános iskolás kortól kezdve szerepet kell kapnia a tantervben. Szorgalmazni kell, hogy az iskolák legalább az osztályfőnöki órák keretében foglalkozzanak e kérdéskörrel. Ehhez oktatási segédanyagok, oktatók biztosításának is szerepelnie kell a stratégia eszköztárában. E területen is célszerű keresni a civil szervezetek és osztrák partnerek együttműködését. Tudatosságfejlesztő információs kampányok, információterjesztés. Ezek fő eszközei a helyi sajtó, önkormányzati kiadványok lehetnek. Az épületenergetikai fejlesztések révén így megközelítőleg 10%-os megtakarítás realizálható, de ehhez is megfelelő orientáló kampányok szükségesek. A megújulók alkalmazása tekintetében még rosszabb a kép. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő hiányában elmaradnak a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások, valamint az energia megtakarítást célzó fejlesztések is csak az üzleti megtérülést szolgáló mértékben valósulnak meg. A régió energia szolgáltatóinak és iparának megújuló kapacitásai a jelenlegi értéken maradnak, a 7.1.2.2. fejezetben részletezett beruházások nem valósulnak meg. Az ágazat megújuló arány növekedése a jelenlegi kapacitások jobb kihasználására korlátozódva 1-2 %-os növekedést mutat. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó marad a fosszilis energia felhasználás, így a jövőben nominálisan jelentősen növekedni fog a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz nem minden esetben kapcsolódnak a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitáslétesítések. A pesszimista forgatókönyvet vizsgálva, szükséges kitérni a technológiai fejlődés felső korlátaira, valamint a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulásának visszahatására a megújuló energiaforrások felhasználására. A és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14
hatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák bizonyos tekintetben versenyeznek egymással az energiapiacon. A versenyt a létesítési és az üzemeltetési költségek együttesen döntik el. A vízi energia, a szélenergia és a napenergia hasznosítása esetén tüzelőanyag költséggel nem kell számolni, de a technológia beruházási költségeinek megtérülésével igen. Biomassza és a biogáz előállítás esetében kalkulálni kell tüzelőanyag költséggel is. A jelenlegi árarányok szerint a fásszárú biomassza alapanyag tüzelésre előkészített állapotban fele költséggel szerezhető be, mint az ugyanakkora fűtőértékkel rendelkező földgáz. A megtérülés kalkulációja során, egy zöldmezős beruházás esetén, a biomassza tüzelés beruházási költsége csak annyival lehet magasabb a gázkazános beruházási költségnél, amennyit az üzleti tervben meghatározott futamidő alatt a tüzelőanyag költségmegtakarítás lehetővé tesz. Amennyiben tehát a földgázárak emelkednek, abban az esetben nagyobb beruházási összeget visel el a projekt, vagy rövidebb megtérülési idővel kalkulálhatunk. Amennyiben viszont a gázkazános technológia hatékonysága javul, úgy a tüzelőanyag költség különbség elolvad, projektenként kalkulálható az a hatékonysági küszöb, amely felett a megújulós beruházás pusztán a gazdasági megfontolások alapján értelmetlen. A fosszilis energiahordozó felhasználás növekedés az optimista forgatókönyvhöz képest 6-8%-os, mely részben az épületenergetikai korszerűsítések elmaradásából, részben pedig a megújuló hasznosítás tervezett szinthez képesti 6-8%-os elmaradásából adódik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók áremelése megtakarításokra ösztönzi a felhasználókat. Ez a megtakarítás, mind azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a technológiai fejlesztésekből eredő hatékonyság növelés és az épületek kényszerű alulfűtéséből eredő megtakarításból áll össze. Ezen hatások eredőjeként prognosztizálható az összességében 6-8%-os növekedés a realista változathoz képest. A CO 2 kibocsátás tekintetében a realista változathoz képest 8-9% növekedés várható, ami a fosszilis energiahordozók aránynövekedésének közvetlen, valamint a támogatási rendszer szűkösségéből következő CO 2 csökkentésre irányuló közvetlen beruházások elmaradásának közvetett következménye. 6.3. Optimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége lényegesen meghaladja a realista forgatókönyvben szereplő mértéket, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája megszabadul a szociális elemektől, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét továbbiakban nem korlátozza. Valamint, ha a fosszilis energiahordozók fogyasztói ára jobban emelkedik, mint az a realista forgatókönyvben feltételezett. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15
Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. Ezek meghatározása mellett lehetséges a maradék igények alapján a még szükséges fosszilis energiaforrások és azok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinek kalkulációja. A technológiai fejlődés felső korlátai, illetve a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulása jelentős tényező a fosszilis energiahordozók felhasználása során. 6.4.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás Abban az esetben tehát, ha az igénybevehető támogatások meghaladják a realista forgatókönyv által feltételezett mértéket, jóval ambiciózusabb célok valósíthatók meg. Ekkor azonban még inkább megnő realista forgatókönyvnél leírt célok megvalósításának jelentősége, azaz különösen fontossá válik a források igénybevétele feltételeinek biztosítása (pályázatfigyelés, segítség a pályázatok benyújtásához és menedzseléséhez, stb.); a pályázati lehetőségek és eredmények széleskörű propagálása; a hatékonyságjavító beruházások járulékos hozadékainak minél jobb kihasználása a régióban; tervező és kivitelező szakemberek képzése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nagyobb volumenű hatékonyságjavító beruházások megvalósulásai jóval nagyobb hatásúak, mint bármely másik forgatókönyv esetében. Ez pedig sokkal jobban kiemeli annak fontosságát, hogy e beruházások minél inkább rendszerszemlélettel, az egyes beavatkozások korábban vázolt kölcsönhatását figyelembe véve, megfelelő sorrendben valósuljanak meg. E szempontból különös figyelmet kell szentelni a távhőrendszerek fogyasztó- elosztásés forrásoldali korszerűsítésének megvalósítására. E szcenárió szerint az épületenergetikai korszerűsítések a szükséges mértékben valósulnak meg, valamint a fosszilis energiahordozó árak növekedése miatt még nagyobb a felhasználói ösztönzés a beruházások elvégzésére. A háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeket meghaladó mértékben csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya lényegesen növekszik, meghaladja a realista forgatókönyvben megfogalmazott lehetőségeket, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknél jobban, régiós szinten 25%-kal is csökkenhet. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó jelentőségű ugyan a fosszilis energia felhasználás, de a jövőben nominálisan sem fog jelentősen növekedni a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódik a hazai vállalási arányokat meghaladó megújuló kapacitás létesítése is. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési energiahordozók felhasználás és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16
növekedésével növekszik csak, minden egyéb vonatkozásban csökken. Az optimista verzió megvalósulásának feltétele a gazdasági fejlődés pozitív alakulása, a felhasználók beruházási lehetőségeinek bővülése. Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. A térség kedvező megújuló energia potenciálja megfelelő mértékig kihasználásra kerül a lakossági és az ipari szektorban egyaránt. A jelenleg megvalósíthatósági tanulmány szinten álló biomassza hasznosítási projektek többségében realizálásra kerülnek, illetve újabb projekteket generál a pozitív irányban változó gazdasági környezet. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő birtokában jelentős kapacitású kapcsolt megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások létesülnek. A két meghatározó szolgáltató (Győr és Szombathely) szolgáltatási területén összességében 60 MW kapcsolt biomassza tüzelésű erőmű létesül, melynek hőfelhasználásával 400 000-500 000 GJ-ra növelhető a megújulók aránya ezen két településen. A kisebb településeken fűtőműi biomassza felhasználás létesül, illetve geotermikus és napenergia hasznosítási projektek valósulnak meg. Csak a távhőszektorban a beruházások révén 80.000-100.000 tonna CO 2 kibocsátás csökkenés prognosztizálható az optimista változatban, melyhez hozzáadódik az épületenergetikai korszerűsítések révén régiós szinten az optimista változathoz képest 5%-os növekedés, illetve a fosszilis energia felhasználás csökkenése az ipari és lakossági felhasználók körében a reális 20%-oshoz képest 30%-ra növekedésével 400.000 tonna üvegház hatású gáz kibocsátás csökkenés várható. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17