~ (454-G- ------------------------------------------ 10814. szám VÉLEMÉNY a Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről 1993. június
A-202-2/1993. Az államháztartásról szóló törvény alapján a Kormány az Országgyűlés terjesztette az 1993. évi pótköltségvetést. elé A Számvevőszék költségvetéssei kapcsolatos ellenőrzési feladatait az Állami Számvevőszékről szóló törvény szabályozza, így az állami költségvetési (pótköltségvetési) javaslat megalapozottságának ellenő rzését is. Az ellenőrzésről a Számvevőszék elnöke jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, összhangban az államháztartásról szóló törvény központi költségvetéssei kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályaival. Az eljárási szabályok nem kellő részletezettsége is hozzájárult ahhoz, hogy a Számvevőszéknek igen rövid idő állt rendelkezésére a pátköltségvetési törvénytervezet vélernényezéséhez. Ezalatt a benyújtott pátköltségvetési javaslat rnegalapozottságát ellenőrizni nem tudta, a törvénytervezetet alapvetően a törvényesség szempontjából tekintette át. Korábbi vizsgálatok és elemzések alapján a bevételek és kiadások főbb tételeinek megalapozottságára is tett észrevételt. I. A pótköltségvetés törvényessége l) A Kormány által benyújtott pátköltségvetési javaslat szerkezetében és formájában megfelel az állarnháztartási törvény rendelkezéseinek, mert a pótelőirányzatokkal összhangban módosítja a költségvetési törvényt. Az 1993. évi pótköltségvetés összeállításánál figyelembe vették az Állami Számvevőszék 1992. évi pótköltségvetéssei kapcsolatos formai és szerkezeti megjegyzései t. 2) Az ÁHT két feltétel egyidejű bekövetkezése esetén kötelezi a Kormányt a pótköltségvetés benyújtására: "A Kormány pátköltségvetési javaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhasználták és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezetére."
- 2 - Az általános tartalék felhasználásában további követelmény (ÁHT 38. ), hogy a Kormány az első félévben annak csak 40 %-át használhatja fel. A jelenlegi esetben a Kormány a 13,5 Mrd forint tartalékot csak részben (7,5 Mrd Ft), használta fel, illetve kötötte le. A még le nem kötött 6 Mrd Ft-ot a pótköltségveté-:i törvénytervezet szerint zárolta. Az indoklás alapján nem állapítható meg, hogy a 7,5 Mrd Ft kötelezettségvállalásból mennyit teljesítettek. A pótköltségvetési javaslat kötelező beterjesztésének másik feltételére vonatkozóan megállapítható, hogy a törvényjavaslat l. számú mellékletében 96 költségvetési címnél összesen 20,7 Mrd Ft-tal növelni, 9 címnél 17,7 Mrd Ft-tal pedig csökkenteni javasolják a kiadási előirányzatokat Ezek egyenlege 3,0 Mrd Ft-tal növeli a költségvetési törvényben jóváhagyott kiadási főösszeget. (A csökkentés öss zegéből jelent ős a tartalék 6 Mrd Ft-os zárolása, valarnint a belföldi államadósság kamatterheinél kimutatott 9,9 Mrd Ft megtakarítás.) A bevételi előirányzatokat 26,3 Mrd Ft-tal csökkentették. Mindezek következtében a hiány összege a pótköltségvetésben a következőképpen alakul: A költségvetésben elfogadott hiány összege Bevételek csökkentése miatt Kiadások növekedése miatt A pótköltségvetésben elfogadni javasolt hiány 185.367 mill.ft + 26.338 mill.ft + 3.012 mill.ft 214.717 mill.ft II. A pótköltségvetési javaslat megalapozottságával kapcsolatos észrevételek Az Állami Számvevőszék az 1993. évi költségvetés véleményezése során (6929 számon benyújtott jelentés) felhívta a figyelmet több bevételelem bizonytalanságára, megalapozatlanságára. Ezekből azokat emeljük ki, amelyeket a Kormány a pótköltségvetésben kimutatott hiány okaiként tüntetett fel. - Így a pénzintézetek társasági adó és osztalék előirányzatára, amely a kötelező kockázati céltartalékképzés, valamint az eredmény bizonytalansága miatt nem volt megalapozott.
- Az Állami Vagyonkezelő R T -hez tartozó gazdáikadók 14 Mrd Ft osztalék befizetési elői rányzatát szintén nem támasztotta alá a vállalkozások eredményének várható alakulása. l) A pátköltségvetési törvényjavaslatban a bevételek jelentős csökkenése alapvetően az Állami Számvevőszék által az 1993. évi költségvetés véleményezése során már jelzett területeken következett be. Az Állami Számvevőszék a rendelkezésre álló információk alapján a pénzintézetek befizetési előirányzatának csökkentését reálisnak tekinti. A forgóalap számla IV. 30-i adataszerint az előirányzott 25 Mrd Ft-ból rnindössze 2,7 Mrd Ft realizálódott. 2) A pótköltségvetés tervezett megalapozottságát lényegesen befolyásolja az Általános forgalmi adó és fogyasztási adó módosításából származó többletbevétel ( 12 Mrd Ft). Természetesen ha ezeket a törvénymódosításokat az Országgyűlés nem hagyja jóvá, akkor a pótköltségvetésben előirányzott bevétel teljesítése irreálissá válik. A pátköltségvetési javaslat megalapozottsága szempontjából szükségesnek tartanánk, - ÁHT 38.. a) pontja alapján - hogy az adótörvény tervezetek is egyidejűleg benyújtásra kerüljenek. 3) A privatizációs bevételek az eredeti előirányzathoz képest jelentős mértékben, 19,3 Mrd Ft -tal csökkennek. A módosított előirányzatok köz ül az Á V R T 5 Mrd Ft-os osztalék fizetése nem valósulhat meg, mivel a tartósan állami tulajdonban lévő társaságok 1992. évben osztalék befizetése várhatóan 3,3 Mrd Ft, és ezt az Á V RT már más célra lekötötte. 4) A pótköltségvetésben a XXXI. Belföldi Államadósság fejezet bevételi oldalán a 3. Kamatadó címnél a törvényjavaslat az eredetileg jóváhagyott l O Mrd Ft-tal szemben 18,8 Mrd Ft-ot javasol. Az általános, illetve részletes indoklás e növekedést nem támasztja alá. Az általános indoklás a főbb nemzetgazdasági folyamatok bemutatásánál éppen a lakossági megtakarítások csökkenését prognosztizálja (I-2 %) az 1992. évi előzetes tényhez, illetve az 1993. évi programhoz viszonyítva.
5) A törvény javaslat részletes indoklásából, de a Számvevőszék rendelkezésére álló kormányhatározatokból is megállapítható, hogy néhány költségvetési címnél (Pl. a Magyar Rádió 519 M Ft, az IM Büntetésvégrehajtás l Mrd Ft) a többletelői rányzatként szereplő összegeket a Kormány döntése szerint az általános tartalékból kellett volna fedezni. A pótköltségvetésben azonban ezek miatt az általános tartalék előirányzatát nem csökkentették. A pótköltségvetési javaslat indoldása szerint az általános tartalékból az év első felében 7.0 Mrd Ft-ra vállaltak kötelezetséget. Az indoklásból az nem állapítható meg, hogy a kötelezettségvállalások alapján az első félévben a tartalék előirányzatát módosították-e, s mekkora összeggel. A törvényjavaslat l. sz. mellékletében a VII. fejezet 29. címnél sze replő összegek szerint a költségvetés általános tartalékát az l. félévi kötelezettségvállalások miatt nem csökkentették, csak a pótköltségvetésben zároini javasolt 6,0 Mrd Ft-tal módosították. Ez azt jelenti, hogy az 1993. évi új elő irányzat oszlopában szerepl ő 7,5 Mrd Ft az év második felében korlátozás nélkül felhasználható. 6) A költségvetés kiadási oldalán több tétel módosításával az eredetileg tervezett előirányzatok átrendezését javasolják. A törvényjavaslat általános indoldása nem foglalkozik ezek szükségességével és indokoltságával A mellékletek tanusága szerint a következő jogcímeken várhatók megtakarítások - költségvetési tartalék zárolása - belföldi államadósság kamatterhei - több kisebb összegű megtakarítás Megtakarítás összesen: 6,0 Mrd Ft 9,9 Mrd Ft 1.8 Mrd Ft 17.7 Mrd Ft A pótköltségvetési javaslat a megtakarítások teljes összegének felhasználását javasolja. A részletes indoklás szerint azt a felsorolt, új 20,7 Mrd Ft-os kiadási tételek nagyobb részének fedezetére használják fel.
-5-7) A VII. Miniszterelnökség fejezet 32. cím: Magyar Televízió dologi előirányzatait a pótköltségvetésben 1.200 M Ft összegű támogatással tervezik növel ni. 1992-93. évi helyszíni ellenőrzésünk tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a számviteli törvény elöírásait az intézmény nem teljesítette maradéktalanul, így a pénzügyi- és számviteli nyilvántartások nem nyújtanak megbízható információt a gazdasági helyzetröl, az adósságállományról Hiteles mérlegadatok hiányában utóellenőrzésünk nem tudta megalapozottan megállapítani az M1V 1992. év végi, illetve 1993. év ele ji pénzügyi helyzetét A fentiek alapján az l,2 Mrd Ft támogatási többlet célszerű és takarékos felhasználásának feltételeit nem látjuk biztosítottnak, összegszerűségét megalapozottnak. 8) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezet egyes előirányzatai megalapozottságáról az alábbi állapítható meg. -Az újonnan alapított Állami Értékpapír Kibocsátás t Szervező Irodát, valamint az önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét célszerűtlen állami támogatásból működtetni. Működési kiadásaik az értékpapír kibocsátások, illetve a biztosító pénztárak által fizetendő, illeték jellegű igazgatás-szolgáltatási díjból fedezhetők. Ezáltal 130 M Ft megtakarítható. -A pótköltségvetésben előirányzott 146,8 M Ft többlet béralaphoz mindössze ll,8 M Ft társadalombiztosítási járulékat terveztek (ez arányosan 64,6 M Ft lenne), ami az előirányzat bizonytalanságát jelzi. -A 17. cím, Fejezeti kezelés ű előirányzatok 6. Előirányzatcsoportnál - a Költségvetési törvénnyel egyezően - 700 M Ft a vagyonnyilatkozatok feldolgozásának fedezeteként szerepel. Az Alkotmánybíróság döntése miatt nem került sor a vagyonnyilatkozatok beadására és feldolgozására. 1993. I. negyedévben a 700 M Ft terhére 150 MFt finanszírozására került sor, de az 550 M Ft felhasználása semmiképpen sem indokolt. Ez kiadási előirányzati megtakarításként, így a költségvetési deficitet csökkentő tételként kezelhet ő.
-6-9) Apótköltségvetési törvényjavaslat a hiányt az eredeti el ő irányzathoz képest 30 milliárd forinttal több egy évnél hosszabb lejáratú államkötvény kibocsátásával tervezi finanszírozni, amely növeli a belföldi államadósságot. Ezáltal tovább emelkedik a kötvénypiacon az állami papírok volumene (488 milliárd Ft). Véleményünkben s zereplő kérdéseket a képvi s e lők figyelmébe ajánljuk törvényalkotó munkájukban tört énő hasznosítás céljából. B u d a p e s t, 1993. június 9.