Szakmai gyakorlat a Diamond Repülőgépgyárban WienerNeustadt 2011. március 28. április 17. Kiss Ferenc Március 28-án indultam útnak vonattal Bécsújhely felé. Nagyon izgatott a dolog, mert eddig még nem volt ilyen úthoz lehetőségem, és úgy éreztem nagy lehetőséget kaptam. Az utazás alatt nem történt semmi, 11 óra fele megérkeztünk Sopronba, ahol rögtön át tudtunk szállni a Bécsújhelyi vonatra. Az ottani megállóban már várt minket Selinger úr. Bemutatta a város nevezetes pontjait a kocsiból, miközben szállásunk fele haladtunk. Szállásunkra érve táskáinkat letettük és már indultunk is tovább a Diamond művekhez. Útközben megmutatta a gyár különböző részeit, mint például a kompozit anyagkészítő területet vagy a szerelősort. Végül megérkeztünk a gyár Maintenance részéhez. Kicsit meg voltunk lepődve, hogy már munkába is fognak, de végülis ezért jöttünk ide. Ennengel úr az ottani vezető mutatkozott be nekünk először. Körbevezetett a hangárban és megmutatott nekünk mindent. Itt volt az első nagy meglepetés, az Avionik vezetője egy magyar ember volt, aki szívélyesen fogadott bennünket. A rövid bemutató út után beosztottak minket. A társam az avionikba került, míg én a szerelők közé kerültem. Ők szívesen foglalkoztak velem, főleg azután, amikor megtudták, hogy tudok németül és így könnyebben el tudtak magyarázni mindent. Így az első nap gyorsan eltelt. Délután visszamentünk a hotelbe ahol kipakoltunk.
Nem sokkal később már az ágyban feküdtünk és aludtunk. Fárasztó nap volt, de tetszett. Másnap reggel fél nyolcra a gyárban voltunk. Megkaptam az első önálló munkámat egy DA- 42 TS Platinumról kellett leszerelnem a szerelő panelokat a szárnyon. Munka közben egyre jobban megismertem a körülöttem dolgozókat, így ők is megismertek engem. Ezzel egy kicsit sikerült oldani a feszült légkört és nem csak csendes munka folyt. Ezután a cowlingokat kellett leszerelnem, hogy egy hengernyomás tesztet el tudjunk végezni. Miután végeztünk a munkával és visszahelyeztük a cowlingokat elhívtak egy DA 42 twinstar motorpróbájára. A motorpróba közben elmagyaráztak minden rendszert, hogy miért kell és azt is, hogy hogy kell ellenőrizni. Ezután visszavittük és folytattam a munkát a másik gépen. A pilot és a co-pilot ülését kiszereltem. A munka végeztével elmentem vacsorázni a hotellel szemben levő Steakbárba, ahol társammal megbeszéltük az aznapi eseményeket és tapasztalatokat. Szerdán folytatódott a munka a DA 42-esen kiszereltem az utasüléseket és az utastéri fedőburkolatokat. Munka közben megismerkedtem Christiannal, aki korombeli lévén sokat tudott mesélni az ottani oktatási rendszerről. A munkámat az akkumulátor kiszerelésével és ellenőrzésével folytattam. Kiszereltem a vész akkumulátorokat is. Az egyik idősebb dolgozó magyarázta el nekem jelentőségük és használatuk részleteit. Majd a műszerfal burkolatát szereltük le. Csütörtökön a Diamond gép orrfutójának ellenőrzése volt a feladat. Először leszereltük a kereket. Ezután a belső csapágyakat szereltük ki és ellenőriztük le. A jobb futóba ezután belsőt cseréltem. Munka közben egyre több dolgozóval ismerkedtem meg, a hangulatuk is egyre jobb lett így egy két poén is elsült munka közben. A nap utolsó feladata a szárnyfelületeken levő szerelőpanelek belsejének ellenőrzése és visszacsavarozása volt. Pénteken, a gépen a huzalvezérlést cseréltük ez a munka eltartott majdnem egész nap, mert cseréje nehéz volt és hosszadalmas. A munkát nem sikerült fél háromra befejezni, így benn maradtam a gyárba még fél négyig és addigra sikerült végeznünk.
A szombati nap volt az a nap,amikor városnézést terveztük egy egész napos programként. A városba sétálva mentünk így kisebb zugokat és eldugottabb utcákba is be tudtunk nézni. Elsőként megnéztük a Dom platzot ahol az érseki palota és a dóm is látható. A DÓM Érseki Palota bejárata Az érseki palota átépítés miatt nem volt látogatható viszont a dóm nyitva volt és így megnézhettük a belsejét is. Ezután tovább sétáltunk a főtérre ahol piaci árusokat láttunk így
körbe is néztünk a piacon. A bevásárlás után tovább mentünk és megnéztük a régi Városházát és a katonai akadémiát is. Öt óra körül visszasétáltunk a szállásra. Vasárnapra kirándulást szerveztünk Kismartonba (Eisenstadt),ahol a fogadó iskolánk található. Reggel busszal indultunk útnak. Az óváros fő utcáján végigsétálva értünk a kastély elé. Ezután megnéztük az egyik legszebb kastélyt az Eszterházy-aktól. A KASTÉLY A PARK
Miután végeztünk a kastéllyal elmentünk sétálni egyet a parkjába ahol pihentünk egy kicsit. A park után visszamentünk az óvárosba Ebédeltünk egyet az étteremben. Miután megtudtuk, hogy a busz csak későn indul elmentünk és megnéztük még Haydn sírját és a Mennybemeneteli kápolnát. A templom tetejéről gyönyörű kilátás nyílt az egész környékre. Látható volt a kastély a parkjával, az óváros és a völgy is, ami elterült a hegy alatt.
Este fáradtan, de élményekkel tele tértünk vissza a szállásra. Hétfőn újból kezdődött a munka. Reggel fél nyolcra beértünk a gyárba. Ezen a napon a huzalvezérlés beállítását végeztük. Munka közben megismerkedtem egy finn diákkal, akivel jól össze tudtunk barátkozni. Munka közben sokat mesélt Finnországról, én meg sokat beszéltem Magyarországról. Este elmentünk bevásárolni, de mivel fáradtak voltunk úgy gondoltuk nem nagyon fogunk a városba menni. Kedden a DA-42-es belső paneljait kellett beszerelni. Mivel a munka után épp nem volt mit segíteni, beosztottak Kia mellé gépet polírozni. Nem sokáig dolgoztam vele, mert elhívtak egy motor és műszercheckre az egyik gépen. Délutánra befejeztük a gép karbantartását csak a kabintető szigetelésének cseréje volt hátra. Szerdai napon, kevés gépen volt munka ezért sokat magyaráztak és sok mindent megmutattak a gépen belül. Később a huzalvezérlést kellett még egyszer átnéznünk. Ezután Kiának segítettem takarítani a gépeket. A csütörtöki nap érdekesebben alakult, mert új gépek érkeztek, így újból több volt a munka. A futómű tisztítása az ülésekben levő szerelő deknik leszedése, később a pilóta és másodpilóta ülését is ki kellett szerelni. Ebédszünet után a vészakkumulátorok kiszerelése volt a feladat. Ez volt az első alkalom, amikor felügyelet nélkül dolgozhattam a gépen. Nagyon örültem ennek, mert én ezt a bizalom jelének tekintettem. Pénteken egy új román DA-42-es nagyellenőrzése volt a feladat. Különleges gép volt, mert a hasán lézeres tapogató szenzorok voltak a térképezéshez. Első feladatom a szárnyon levő szerelőpanelek eltávolítása. Ezután a hidraulika folyadékot ellenőriztük az orrfutóba majd újratöltöttük azt. Közben egy DA-40esen kellett még egy gyors alternator cserét végezni. Utána visszatértem a DA-42eshez, ahol a motorok mögötti tartályokat szereltük ki. Pénteken tovább maradtunk, benn mert volt még munka, így csak 5 órára végeztünk. Szombaton úgy gondoltuk megint a városba megyünk. Sétálgattunk a piacon ahol újfent érdekes dolgot vettünk észre. Valószínűleg olaszos hétvége lehetett, mert a főtéren az árusok csak olasz termékeket árultak. Most a város eldugott kis utcáiba sétálgattunk, nézelődtünk és vásárolgattunk. Este elmentünk az irányító torony melletti kis étterembe vacsorázni nagyon hangulatos kis hely volt és volt magyar pincérük is, akivel össze is barátkoztunk.
Vasárnapra túrázást terveztem az Alpokba, de az idő keresztbehúzta számításaim, mert egész nap szeles, hideg és esős volt. Így aznap a hotelban ütöttük el az időt. Hétfőn továbbra is rossz volt az idő a gyárban egész munkaidő alatt szeles volt és hűvös kint. Aznapra a DA-42es hűtőrendszerét és gearbox-ját szereltük szét. Este találkozót beszéltünk meg a finn gyerekkel, Markussal. Kiültünk a városba és elbeszélgettünk vele. Majd taxit fogtunk és bementünk a szállásig. Kedden reggel a DA-42es elkészült így elvittek minket motorozni és az elektronikát ellenőrizni. Miután végeztünk, egy másik DA-42esen dolgoztam tovább. Olajszűrő cserét és benzinszűrő cserét kellett csinálni. Majd a szűrőket ellenőriztük. Aznap érkezett egy szlovén gyerek is szakképzésre. Igornak hívták vele is hamar megbarátkoztam. A szerdai napon egy Pilatus Pc 12-esen dolgoztam, ez egy lenyűgöző gázturbinás gép. Nem egészen 1 éves volt és a tulajdonos most hozta vissza Floridából az éves ellenőrzésre. Itt az volt a feladatunk, hogy a gép belsejéből kiszereljük az üléseket.
Csütörtökön Egy DA-42es tankjait szereltük vissza majd ezután fel is töltöttük. Ezután a belső szerelő paneleket csavaroztuk vissza. Pénteken újból a Pc 12esen dolgoztam. Itt is a futómű ellenőrzése volt az első. Miután leszereltük a kerekeit le kellett mosni az egész futószárat. Ezután a farok szerelőpaneleit kellett eltávolítani. Majd egy DA-42es hűtőrendszerét kellett ellenőriznem. Estére a finn és a szlovén gyerekkel beszéltünk meg egy találkozó, hogy búcsút vegyünk a finn gyerektől, és hogy köszöntsük Igort. Azon az estén kimulattuk magunkat a városban. Beszélgetés közben címeket cseréltünk és megígértük egymásnak, hogy írunk. A szombati napon bementünk a városba hogy ajándékot vegyünk, meg hogy még egyszer körbenézzünk. Vasárnap reggel utaztunk el.
Taxival elmentünk a vasútállomásra majd a vonatozva hazamentünk. Én úgy éreztem, hogy ez a három hét, amit Ausztriában tölthettem rengeteg új tapasztalatot adott nekem. Új barátokat találtam és friss lendületet adott a tanuláshoz. A kultúra megismerésével is sok új dolgot tanultam. Mert ahhoz képest, hogy Ausztria milyen közel van hozzánk, teljesen más az emberek felfogása és életmódja. Ebben a három hétben teljesen új szemszöget tárt fel előttem a munka, és ami még fontosabb, hogy most már kétség sincs, hogy a megfelelő szakmát választottam magamnak.