2010. november december COMITATUS Tartalomjegyzék Esszé Kőszegi Lajos: Aranyvirág a vörösiszapban... 3 Pest megye Együtt, mégis külön Interjú Szűcs Lajos megyei közgyűlési elnökkel... 8 Pest megye és az önkormányzat feladatai... 10 Közösség, tradíció és kreativitás... 23 A múlt öröksége a jelen értékteremtésében... 28 Vita Mandel Miklós: Gondolatok a rendszerváltó gazdaságpolitika kialakulásáról Magyarországon... 39 Recenziók Ketten egy kötetről... 58 Pap Norbert: Magyarország a Balkán és a Mediterráneum vonzásában... 58 Botránykönyv vagy érdekes olvasmány?... 60 Agg Zoltán: Magyarország dél-európai kapcsolatainak politikai-és gazdaságföldrajzi értékelése... 60 A. Z.: Húsz évesek az önkormányzatok... 63 Filep Bálint: Vargáné Bosnyák Ildikó: A közösségi támogatások szerepe az egyenlőtlenségek csökkentésében... 65 Kovács Viktória Bernadett: A Közel-Kelet mélykonfliktusa... 67 Műhely Agg Zoltán: Néhány gondolat a Közép-Dunántúl helyi közigazgatásának fejlődési tendenciáiról... 71 Abonyiné Palotás Jolán Novákné Sztefopulosz Vasziliki: Az 1950-es években létrehozott Fejér megyei községek infrastrukturális fejlődésének összehasonlító vizsgálata... 94 Megyei elnökök Bányai Gábor: Folytatjuk a megkezdett munkát... 101 Vargha Tamás: Közös szándék és együttműködés... 103 A fejlődés útját jártuk és közös sikereinket folytatni szeretnénk Interjú dr. Szakács Imrével, a megyei közgyűlés elnökével... 106 Marik Sándor: Új kezdeményezések a keleti határ mentén Interjú Seszták Oszkárral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés újraválasztott elnökével... 110 Kovács Sándor: (SZ. ZS.) Erősíteni kell a megye súlyát!... 114 WJ: Takarékos évek elé néz Tolna megye Interjú dr. Puskás Imrével, a Tolna Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnökével... 117 Kovács Ferenc: Vas megye négy éve... 120 1 Ê
COMITATUS 2010. november december Tartalomjegyzék Kitekintés Pap Tibor Kiss Gergely: Kisebbségi szereplehetőségek a 2000. október 6. utáni Szerbiában... 124 Sztoján Viktor: A Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzete és az autonómia kérdésköre I... 137 Glossza az: A képviselő köpönyege... 160 Címlapunkon a Pest megyei megyeháza A fotókat a megyei önkormányzati hivatalok bocsátották rendelkezésünkre. Felhívás Tisztelt Olvasó! Köszönjük, hogy adója 1 %-ának felajánlásával segíti a COMITATUS c. folyóirat megjelenését. COMITATUS Társadalomkutató Egyesület Adószáma: 19263913-2-19 COMITATUS Alapítvány Adószáma: 19264079-1-19 E számunk szerzői: Abonyiné Palotás Jolán CSc egyetemi docens, Dunaújvárosi Főiskola, Agg Zoltán PhD, egyetemi oktató, Pannon Egyetem, Veszprém, Bányai Gábor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke, Kecskemét, Filep Bálint PhD, egyetemi oktató, Széchenyi István Egyetem, Győr, Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke, Szombathely, Kovács Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke, Szolnok, Kovács Viktória Bernadett egyetemi hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém, Kőszegi Lajos középiskolai tanár, Veszprém, Mandel Miklós prof. emeritus CSc Corvinus Egyetem, Budapest, Novákné Sztefopulosz Vasziliki egyetemi hallgató, Dunaújvárosi Főiskola, Puskás Imre a Tolna Megyei Közgyűlés Elnöke, Szekszárd, Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke, Nyíregyháza, Szakács Imre a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Elnöke, Győr, Szilágyi István DSc egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Sztoján Viktor nemzetközi kapcsolatok szakértő, Budapest, Szűcs Lajos a Pest Megyei Közgyűlés és a MÖOSZ Elnöke, Budapest, Vargha Tamás a Fejér Megyei Közgyűlés Elnöke, Székesfehérvár 2
2010. november december COMITATUS Esszé Aranyvirág a vörösiszapban Nehéz a szívem. Tehetetlenül bámulom szülővárosomat a vérszínű sárözönben. Lányomat féltettem-féltem valami nagy természeti katasztrófától, a tengerről rázúduló vízözöntől, amit megerősítettek esős álmai a forró Costa del Solon. Azonban nem ott, hanem itthon tört ránk vörösiszap-cunami. A maró lúgban megfulladt kilenc kolontári ember, köztük egy kislány, akinek Angyalka volt a neve. Devecsert, a Szent Kárpát-medence kicsiny városkáját és környékét letarolta az ipari szenny, az emberi elme maró mérge. A gyönyörű kastélyparkot vörösiszap, mindenféle törmelék (autóroncsok, épületdarabok, kerítéstöredékek, törött fák), elhullott állatok tetemei borítják. A parkig, öt kilométerre a szomszéd falutól, egy ember tetemét sodorta ide a véres áradat. Több száz embert mart szét a lúg, sokan válságos állapotban a kórházakban fekszenek, s van akit a bőrátültetés sem ment meg. A megsérült 293 ház fele megsemmisítésére vár. Az egész világsajtó erről, az emberek által okozott katasztrófáról szörnyülködik, kihangsúlyozva, hogy ilyen még nem volt most van. Soha nem gondoltam volna, hogy a mi kis városunk így tesz szert világhírnévre. Ennél közvetlenebbül, ennél keményebben nem talán nem is tapasztalhatjuk meg az emberi elme ostobaságának pusztítását. Nem kell a természet erőire várnunk, itt vannak nekünk a mi saját rettenetes életpusztítóink. Nagyon nehéz a szívem. Megyek haza, és több ezer emberrel együtt, lapátolom az emberi mohóság kiáradt méregözönét. * Sokan felhívtak, kerestek aggódva és dadogva; indulatosan és nagy-nagy csöndekkel a torkukban mert tudják, hogy e Somló melletti kisváros, Devecser a szülőföldem; ahol édesanyám, bátyám, nagybátyám, unokaöcsém és családjaik élnek; s ahol a temetőben nyugszanak: apám, nagybátyám és nagyszüleim. A szülőföld (megérezni e szó ízét), ahova mindent vissza kell adnom, s nemcsak azt, amit kaptam most véres-elkínzott arccal néz vissza rám... Már nem kell más nevet adni az emberi kapzsiság és ostobaság ipari tökéletességű katasztrófájának, most már szülőföldem neve is bekerült a rettenet nevei közé. Mostantól, mindegyiket szülőföldemnek tekintem. Néhány közülük FÖLDÜNK, ahonnan nem menekülhetünk... Flixborough Nagy-Britannia. 1974. június 1-én, egyrészt karbantartási hibák, másrészt a nyomáspróbák hiánya miatt felrobbant egy vegyi üzem. Egy repedt vezeték nem bírta a terhelést, és nagy mennyiségű ciklohexán áramlott ki: gyúlékony keveréket alkotott a levegővel, és felrobbant. A robbanás 28 3
COMITATUS munkás életét követelte és további 89 megsérült, 24 hektár terület halt ki, a házak 3,5 kilométeres körben lakhatatlanná váltak. Seveso az olaszországi folyóvölgyben, 1976. augusztus 10-én, a Milánótól 13 km-re lévő Meda városkában a rovarirtó szereket előállító svájci Givaudan gyár vegyiüzemében a reaktor túlhevülése miatt a biztonsági szelep működésbe lépett. A biztonsági berendezés a mérget egy kéményen keresztül a levegőbe bocsátotta. A sűrű triklór-fenol felhő, amely több mint 2 kg dioxint tartalmazott, a város felé sodródott. A gyártelep tulajdonosai a baleset után csak hét nappal értesítették erről a helyi hatóságokat. Több mint 500 emberen jelentkezett klórakne és más bőrbetegség, és a szenynyezett területen nyolcvan ezer háziállat elpusztult vagy azokat el kellett pusztítani. A növényzetet és a talajt 30 cm mélyen el kellett távolítani és 1000 fokon kiégetni. Seveso szoteriológiája, hogy a nevét adta az ipari katasztrófák elleni nemzetközi összefogás irányelveihez. Bhopal 1984. december 3-án az indiai városhoz közeli vegyi anyag gyár egyik tartályából kiáramló mérgező anyag, metil-izocianát gázfelhő (a MIC forráspontja 37 C, és nehezebb a levegőnél) keresztülhaladt Bhopal városán és közvetlenül több ezer embert ölt meg. A kezdetben bőrgyulladást (vakságot) és asztmát okozó gáz veszélyességéről a munkások mit sem tudtak.. A Union Carbide cég vegyi üzeme ahol növényvédő szereket gyártottak a 800 ezer lakosú indiai város közvetlen közelében épült, és lakóépületek voltak szin- 4 2010. november december te a gyár kerítése mellett is. Az üzemben gyakorlatilag nem működtek a biztonsági rendszerek, nem készült az esetleges szükséghelyzetekre riadóterv, kitelepítési terv, ezért nem lehetett riasztani a környék lakosait. Az indiai hatóságok szerint rögtön 3 500-an haltak meg. A hivatalosan elismert áldozatok száma azóta 15 ezerre nőtt, de az üggyel foglalkozó aktivisták szerint 25 ezer embert öltek meg a mérgezés felelősei. Több ezren megvakultak vagy egész életükre megnyomorodtak. A katasztrófa után a várost a vakok városának is nevezték. A következmények félmillió embert érintettek. Csernobil az atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az (akkor még a Szovjetunió része) ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsülték, hogy kb. 4000 ember hal meg ezzel kapcsolatos betegségekben [a korábbi becslések 30-40 000 többlet halálesetről szóltak, ezt később korrigálták 4000-re; egyébként az európai lakosság ötöde (kb. 100 millió fő) rákban hal meg].
2010. november december COMITATUS Sandoz 1986. november. 1-én mintegy 1300 tonna vegyszer, félkészés késztermékek (növényvédő szerek hatóanyagai) égtek el a Schweizerhalle bei Basel ipartelepén (a svájci Sandoz cég 956. sz. lerakatán). Az oltóvízzel a teljes mennyiség 1-3%-a (30-40 tonna) jutott a Rajnába. A halak a folyó mentén 400 km hosszú szakaszon elpusztultak. A megelőző napon ugyanott 400 liter gyomirtó szer (atracin) került a szennyvízen keresztül a Rajnába egy defekt miatt. A mérgek egy része leülepedett a meder fenekére, a többi az Északi-tengerbe jutott. (Egyébként a Sandoz készítményei a Föld lakosságának 90%-a számára elérhetőek. A vállalat tagja a Novartis csoportnak, neve a latin novae artes kifejezésből ered, amely új készségeket és cseleket/furfangokat jelent.) Nagybánya 2000. január 30-án, az ausztrál-román aranybánya cég, az Aurul nagybányai létesítményének gátszakadása következtében százezer tonna cianid tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. Alig másfél hónappal később, a borsabányai gátszakadás következtében pedig súlyos nehézfémszennyezés terhelte meg a Felső-Tisza ökológiai rendszerét. A folyószennyezések következtében 1240 tonna hal pusztult el, jelentősen károsodott a Szamos és a Tisza élővilága. A beleset következtében óriási veszteség érte a halászattal foglalkozókat, s a Tisza-menti turizmust is jelentősen visszavetette a szennyezés. Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Az Aurul ellen indított perben azonban a mai napig nem született érdemi döntést, sem a károsultak, sem Magyarország nem kapott kártérítést. Az akkori folyószennyezések következtében felállt EU-s és ENSZ vizsgáló bizottságok több mint ötven potenciális szennyezőforrást azonosítottak a Tisza vízgyűjtő területén. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor e potenciális szennyezőforrások közül lényegében egyet sem számoltak fel, ennek következtében az elmúlt években rendszeresen szembesülhettünk újabb folyószennyezések tényével. Ráadásul az időközben Verespatakra, Csertésre ill. Körmöcbányára tervezett újabb aranybánya beruházások további folyószennyezésekkel és egyéb környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokkal fenyegetnek. Toulouse 2001. szeptember 4-én, a francia AZote Fertilisant (AZF) műtrágyagyárában a Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű földrengéshez hasonló robbanás 31 ember életét oltotta ki, és 2500-an sérültek meg. Az üzem egyik raktárában mintegy 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel: a detonációk után ötven méter átmérőjű kráter tátongott a helyszínen. Két gyárépület összeomlott, az üzem körzetében fekvő lakóépületek közül 500 lakhatatlanná vált, 69 iskola, 18 kollégium megrongálódott, két gimnázium romba dőlt az egyikben egy tizenéves diák életét vesztette. A toulouse-i Mirail egyetem kényszerszabadságra küldte 25 ezer hallgatóját. A különböző mértékű károsodást szenvedett 5
COMITATUS környékbeli otthonok száma megközelítette a 30 ezret. *** Az ipari katasztrófák után felelősöket általában nem találtak, s ha mégis, akkor az maga az ipari koncentrátum, a méreganyag volt. Azok az emberek, akik a Föld anyagait, energiáit oly mértékben koncentrálják, hogy azok életellenes mérgekké válnak, azoknak vállalniuk kell a felhalmozott méregkoncentrációkkal összefüggő minden felelősséget. Az ajkai vörösiszap-termelő, méregkoncentráló, emberiségellenes vállalat (MAL) három tulajdonosa cégük nettó bevételeiből nem a vörösiszap-méreg semlegesítésén és az emberiség szolgálatán fáradozott, hanem magánvagyonuk rákos növesztésén. Még a rovarok is el fogják veszíteni eredeti természetüket, az évszakok pedig összekavarodnak, mert a fejedelmek túlságosan előnyben részesítik az egyoldalú értelmi tudást írta Csungce kínai filozófus kétezer-ötszáz évvel ezelőtt. Szavai azóta valóra váltak de honnan tudta ezeket Csuang-ce? [ ] Előre látta a bámulatos kínai szent, Csuang-ce, hogy mi lesz ebből a végén. Mondása alkalmas rá, hogy egybefogja a legkülönfélébb fejleményeket: a klímaváltozást, [ ], a génmanipulációt, a magyar mezőgazdaság tönkretételét, az árvizeket, a Duna elleni szakadatlan támadásokat és most a kolontári tározók undok tartalmának felfakadását. Ezeket a kétségkívül különböző eseményeket és folyamatokat a teremtés fogalmának súlyos félreértelmezése köti össze. 6 2010. november december Mintha bizony Isten különálló fizikai tárgyakat teremtett volna, és nekünk módunkban állna őket tetszésünk szerint csoportosítani és átcsoportosítani. Rétekből, szántóföldekből, dombhajlatokból, anyaföldből például zagytározókat csinálni. Valamennyi példa azt mutatja, hogy ez nem így van. Amit Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza mondta Jézus, és ez a mondás nem csak a házasságra áll. Nemcsak a férfit és a nőt szerkesztette egybe az Isten, hanem a rétet és a fűszálakat is, az eget és a madarakat, a hegyet és az erdőt, az erdőt és a vaddisznókat, őzeket, szarvasokat, a talajt és a gilisztát, a patakokat és a tisztaságot. Sok idejébe került ez az egybeszerkesztés, mint egyfajta jogharmonizáció, ezt nevezzük evolúciónak. Az egyes részek, a szem és a karmok, a torok és a lábak, a gleccser és a sivatag, a tenger és az erdő egymással fel nem cserélhetők. Ám túlságosan is régóta folyik már az evolúció elleni támadás azok részéről, akik nem haboztak a teremtés értelmére törni soha, egyetlen pillanatig sem: romhalmazzá, szemétteleppé változtatni a földet. -- írja Karátson Gábor a Magyar Nemzet 2010. október 10 -i száma mellékletében. *** A devecseri templom előtt, az alkonyatban építész-technikus diákjaimmal levetjük a vörösre ázott védőruhákat, összegyűjtjük a kimart védőkesztyűket, lerúgjuk az iszapos gumicsizmákat. Közben a téren nagyon lassan átmegy ifjúkori szerelmem. Napközben kétszer is elment mellettem, de nem hallott,
2010. november december COMITATUS nem látott meg engem, hiába köszöntem. Képek kavarogtak bennem: a vörös lúg betört a házakba, családok gyönyörű történetét marta szét, és még mélyebbre hatol. Láttam, ahogy édesanyja házához ment üres kosárral, és most onnan jön. Valami fehérlik kosarában. Néhány szál krizantémot mentett ki a vörösiszappal borított kertből. Maradtak virágok. A főtér sarkában, a vörös sárban egy sárgarózsa bokor ragyog. Aranyvirág hétköz- napi alkímia, az átváltozni tudásról. Este majd Lü-ce könyvében, Az Aranyvirág fakadásának titka lapjain olvasom: Rothadó és bűzlő dolgok a földön, ha az igazi erőnek csak egyetlen lehelete éri is azokat, azonnal újra élővé válnak. A vörös vér tejjé változik át. A húsból való törékeny teste az embernek csupa arany és drágakő lesz. Ez már annak a jele, hogy az aranyvirág kikristályosodik. KŐSZEGI LAJOS 7
COMITATUS 2010. november december Pest megye Együtt, mégis külön Interjú Szűcs Lajos megyei közgyűlési elnökkel Nemcsak fekvése, de gazdasági helyzete miatt is különleges Pest megye. Fejlődése töretlen, de az a tény, hogy Budapesttel közösen alkot régiót, számos hátrányt jelent gazdasági téren. Ezért egy kicsit több s más figyelmet érdemelne, mint egyéb vidékek, derül ki Szűcs Lajos megyei közgyűlési elnök szavaiból Milyen lett az elmúlt négy év mérlege Pest megyében? 2006 októberében elég nehéz helyzetet találtunk, s további nehézséget okozott, hogy az akkori kormány tudta, ho- 8 gyan lehet a baráti önkormányzatokat pénzhez juttatni,a polgári oldal által vezetett településeket és megyéket viszont büntetni. Komoly elvonások sújtottak minket, miközben feladataink és az általunk üzemeltetett intézmények száma folyamatosan nőtt. Szomorú volt látni, hogy amikor középiskolai iákot, vagy halmozottan hátrányos helyzetű sérült embert veszünk föl valamelyik intézményünkbe, akkor a tényleges költség és a normatíva között mekkora a hiány. Ezt sokáig nem lehetett bírni. Csakis hitelből vagy ingatlan-értékesítésből lehetett a különbözetet fedezni, hiszen az önkormányzatokat nemcsak az elvonások sújtották, de még ami szintén nagyon káros a helyi adóbevételt is elvették tőlünk. Beszélhetünk-e ilyen helyzetben egyáltalán sikerekről? Mindettől függetlenül mégsem kell sikertelenségről beszámolni. Intézményhálózatunk folyamatosan növekedett és fejlődött. Majd negyven középiskolánk van, csaknem száz önállóan működő intézményünk s komoly múzeumhálózatunk. Hosszan sorolhatnám, miket tudtunk a nehézségek ellenére megvalósítani. Jó eredménnyel zárhatjuk a ciklust. Igaz, ha nem kezdtünk volna komoly átalakításba, amelynek elsősorban az volt a célja, hogy költséghatékonyabb módon tudjuk intézményeinket
2010. november december COMITATUS működtetni, már régen csődhelyzetben volnánk. Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye, hogy ellátottaink legalábbis mi azt gondoljuk nem érzékelnek semmit a problémákból. Ők nem is tehetnek róla, de nem is érdekli őket, hogy a kormány milyen intézkedésekkel sújt bennünket. Őket az érdekli, hogy a gyerekeik tudnak-e megfelelő iskolába járni, idős rokonaik, szüleik jó ellátásban részesülnek-e, vagy a megyei egészségügyi intézményekben megkapják-e azt az ellátást, amely a gyógyulásukhoz szükséges. Visszajelzéseikből és a tényekből látszik, hogy mi szinte maradéktalanul meg tudtunk felelni az igényeiknek. Mitől olyan különleges ennek a megyének a helyzete? Pest megye lélekszámban a legnagyobb. A rendszerváltozás óta majdnem félmillióval emelkedett az itt élők száma. Budapest körül az agglomeráció 64 településéből 28 már városi rangot kapott. Ebben a csaknem hárommilliós térségben amelyet a főváros és Pest megye alkot termelődik meg az ország nemzeti össztermékének kis híján negyven százaléka, itt működik a vállalkozások több mint egyharmada. Ez a terület mindenképpen egy kicsit több és más figyelmet érdemel, mint az ország más térségei. Sok olyan fejlesztendő terület van, amelyik több gondoskodást érdemelne a többinél. Vannak olyan kistelepülések az Ipolyságban, illetve a dél-keleti részen, amelyek mutatói lényegesen rosszabbak, mint az átlag. Megye vagy régió? Megye és régió, megye és Budapest. Senki sem óhajtja megkérdőjelezni a főváros státusát, hiszen ez a város az ország szimbóluma. Az már más kérdés, hogy a főváros fejlettsége miatt mi folyamatos hátrányban vagyunk a többi megyéhez és régióhoz képest. Az itteni kis- és középvállalkozók például nem részesülhetnek a gazdasági operatív program előnyeiből. Nálunk 10-15 százalékos támogatásért semmilyen gazdasági szereplő nem fog pályázni, mert sokkal többe kerül magának a pályázati rendszernek a végigkövetése, mint az elnyerhető támogatás. Amit mi szeretnénk, az, hogy 2013-tól Budapest és Pest megye alkosson külön régiót. Ez nem politikai jellegű döntés volna, hanem egyszerű gazdasági szükségszerűség. A fővárosiak nem járnak rosszabbul, ugyanazokat a támogatási forrásokat megkapják, amelyeket most. A Pest megyei települések és lakosaik viszont több támogatást kapnának. Elérhetjük, hogy ne legyenek olyan különbségek, mint amilyen például Budaörs és Tatárszentgyörgy között most még van. Van erre reális esély? Tudomásom szerint az előző és a jelenlegi kormány is benyújtotta erre az igényt Brüsszelben. Döntés a regisztrációs folyamat után születhet. Megjelent: Magyar Hírlap, Pest megyei mellékletében, 2010.szeptember 24- én 9
COMITATUS 2010. november december Pest megye és az önkormányzat feladatai Pest megye különleges. Magyarországon belül mindenképpen, de talán az egész régióban is. Különleges a földrajzi, a kulturális és a gazdasági sokszínűsége, a fővároshoz való viszonya és kapcsolódása, és mindenképpen különlegesnek tekinthető a kisvárosok és nagyközségek által rendkívül sűrűn behálózott vidék, mely mindenkor meghatározta gazdasági és társadalmi fejlődését, alkalmasint még az országos trendekkel szemben is. A megye 6393 km2-es területén öszszesen 187 település található, jogállásukat tekintve 118 község, 21 nagyközség, 47 város és egy megyei jogú város. Pest megye lakosainak száma tovább növekedett az elmúlt négy évben; a KSH által mért újabb 72 ezer fős növekedéssel a lakosságszám 2010 januárjában elérte az 1,23 milliót (ez a valóságban legalább 1,3 milliót jelent, nem beszélve azokról a további százezrekről, akik a nyári időszakban életvitelszerűen a megyében élnek, s járnak be dolgozni a Fővárosba). A lakosságszám trendszerű és 20 éve folyamatos növekedése országos összehasonlításban egyedi, és főleg azért, mert a fővárosból az agglomerációba irányuló kitelepülés már nem meghatározó tényezője a népességnövekedésnek. A fiatal népesség átlagon felüli gyermekvállalási hajlandósága járult hozzá elsősorban ahhoz, hogy az ország legnépesebb megyéje tovább gazdagodjon, lakosságszáma tovább növekedjen. A Pest Megye Önkormányzata számára még az elmúlt nyolc év katasztrofális kormányzati politikája nélkül is kihívást jelentett volna a rendelkezésre álló forrásokból több és magasabb színvonalú ellátást biztosítani. Az állam és a közigazgatás szétverése, majd az ország elmélyülő pénzügyi és gazdasági válsága viszont új helyzetet teremtett, így a 2006-ban elfogadott hosszú távú stratégiát - a szolgáltató megye koncepcióját az eredeti elgondolásokhoz képest jelentősen megváltozott környezetben kellett megvalósítani. Első lépésben bemutatjuk, hogy mit jelentett mindez a számok nyelvére lefordítva, mégpedig úgy, hogy néhány bekezdés erejéig elrugaszkodunk az ellátások, illetve szolgáltatások törvényekben meghatározott ágazati definícióit és csoportosításaitól mégpedig annak megfelelően, hogy milyen módon, és kiknek szolgáltatunk: (1) Az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények (elsősorban a szakellátás szintjén) valamennyi a megyében élő ember számára ellátást nyújtanak, így a demográfia határozza meg a szolgáltatások iránti igények növekedését. A lakosságszám növekedése, és azon belül is az egészségügyi ellátások iránt érzékeny korcsoportok trendszerű növekedése - kiegészítve az ellátásokra vonatkozó szabályok szigorodásából, valamint az emberek minőség iránti igénynövekedéséből következő elvárásokkal. Mint közismert, az áprilisig regnáló kormányzat bevezette az ún. teljesítményvolumen-korlátot, kijelölte a súlyponti kórházakat ahol lehetett, korlátozta a szolgáltatás bővítését. Pest megyét különösen érzékenyen érintette ez a döntés, melylyel lényegében a megyére terhelték a források és az igények közötti eltérés okozta feszültséget. 10
2010. november december COMITATUS (2) A lakosságszám változása a kultúra, a közművelődés, a turizmus, az ifjúsági és sportügyek területein nyújtott szolgáltatásokra is hat. Gyakran indirekt értékteremtésről van szó, például amikor az önkormányzat vállalkozások és/ vagy települési fenntartású intézmények számára nyújt professzionális szolgáltatást. Akárhogy is legyen szó a művelődési házaknak nyújtott szakmai segítségről, vagy egy múzeum fenntartásáról céljaikat és természetüket tekintve olyan tevékenységről van szó, amelyek a régió és a települések mindenki által elfogadott kitörési pontjai közé tartoznak. E területek finanszírozása korábban sem volt megoldott. 2010-ben viszont drasztikusan romlott. Ettől az évtől az igazgatással összevont közös normatív támogatás jár az önkormányzatoknak, amely pontosan annyival kevesebb, mint amennyi e szolgáltatások teljes normatív támogatása volt a korábbi években! (3) A szociális, a gyermekvédelmi és az oktatási feladatokat ellátottak, illetve ellátási kategóriák szerint finanszírozza a központi költségvetés. Az ellátási kötelezettség törvényileg előírt, mint ahogy a ráfordítások döntő része. A megyei önkormányzat sajátos helyzetben van ha egy fenntartó (települési önkormányzat, vagy más szervezet) nem képes, vagy nem kívánja tovább fenntartani az ellátást, akkor azt a megyének kötelezően át kell vállalnia. Nem csak az igények növekedése az tehát, ami kihívás elé állítja az önkormányzatot, hanem a bajba került intézmények. Miközben az újonnan előírt ellátási kötelezettségek is bennünket terhelnek. Az ellátottak száma nem azt veszi alapul, hogy hány embernek szolgáltatunk, hanem mindazt az ellátást, amelyben részesülnek. 2006 és 2010 között tizedével nőtt az ellátottak száma (jelenleg 33e fő), miközben az ellátáshoz a központi költségvetésből megadott normatíva aránya a közvetlen ráfordításokhoz képest 58%-ról 54,7%-ra csökkent. A felelősség és a lehetőség szorításában Nyolc év folyamatos elvonásai, valamint a kötelezően előírt, de soha meg nem térített új feladatokkal 2010-re lé- nyegében megszűnt a feladatellátás normatív finanszírozása, legalábbis a szó eredeti értelmében. Az önkormányzatok tiltakozása ellenére, és ráadásul olyan technikák alkalmazásával, melyek szándékuk szerint is azt a célt szolgálták, hogy az újabb és újabb terhek és elvonások (a normatíva rendszerének ötletszerű alakítgatásával) rejtve maradjanak, ameddig csak lehet. Ezért a rendszer nem átlátható, a feladatok, a költségek, valamint a hozzárendelt forrásokról nem áll rendelkezésre hiteles információ. Ez a példátlan, a megelőző kormányok által tudatosan gerjesztett, tervezési bizonytalanság kifejezetten ellentmond a felelős költségvetési tervezés szellemének és a 2002 előtti gyakorlatnak. Tény, hogy míg az ellátás normatív finanszírozását nem építik újjá az alapoktól kezdve, addig nem célszerű konszolidálni mivel az jelenlegi állapotában automatikusan újratermeli a fenntartók adósságát. Ebből a szempontból Pest Megye Önkormányzata árnyalatnyival kedvezőbb helyzetben van, mint mások, mert mindig is jelentőséget tulajdonított annak, hogy a finanszírozás és a tényleges feladatok közötti kapcsolat egyértelmű, átlátható és időben követhető legyen. Mert mint azt 1998 és 2002 között is már megállapította az akkori jobboldali közgyűlési többség csak így lehet gazdálkodni, hatékonyságot és minőséget javítani, valamint megtakarítani akkor, ha valóban lehetséges és ésszerű. A Pest Megye Önkormányzata által bevezetett feladatfinanszírozás (FELFIN), majd a 2006 után meghozott döntések e célt szolgálták. 11
COMITATUS Jogos a kérdés, hogy sikerült-e eredményre váltani a szándékot. Amennyiben a fenntartott intézmények költségvetését tekintjük a válasz egyértelműen igen: 2010-ben az intézmények teljes költségvetése a 2006-os költségvetés alig 90%-kát éri el méghozzá folyóáron! (Ebben az összesítésben a finanszírozás sajátosságai miatt nem szerepelnek az egészségügyi szolgáltatók, ugyanakkor köztudott, hogy az OEP támogatások is lényegében csökkentek az ellátórendszer szintjén.) Az elvonások mértéke és szerkezete nélkülöz minden ésszerűséget. Túlmegy azon a határon, amit a megfontolt gazdálkodással kompenzálni lehet. A 2010- es költségvetés azt eredményezi, hogy minden egyes Pest megyei gyermek felvétele valamelyik oktatási intézményünkbe közel 150 ezer forinttal növeli az önkormányzat hiányát. A gyermekvédelemben közel 320 ezer forinttal, és 580 ezer forinttal, ha egy különleges ellátást igénylő gondozottról van szó! Jelenleg a fenntartói kiegészítés kötelezettsége csak ebben a három ágazatban magasabb (4,6 Mrd forint), mint az Önkormányzat összes adó- és illetékbevétele (4,4 Mrd forint)! Ez csak három ágazat, és az egészségügy - és akkor még nem vettük számba a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket fenntartó Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát (PMMI), a Pest Megyei Közművelődési Intézetet, a Pest Megyei Levéltárat, a könyvtárat, a megyei sportélet szervezését és támogatását, a védelmi feladatokat, főépítészeti feladatokat, a túrizmus fejleszté- 12 2010. november december sét és a Tourinform Hálózat segítését. Nem esett szó a felvállalt ügyekről, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról és a további missziók soráról, amelyeknek komoly jelentőséget tulajdonítottunk mert meghatározó összetevői a megye fejlődésének. De még így sem teljes a felsorolás. Bármennyire is csökkenthető a hivatali létszám, az önkormányzati szerepkört nem lehet ellátni úgy, hogy megszűntetjük az igazgatási funkciókat, hogy bezárjuk a Megyeházát. Sőt éppen ellenkezőleg, a hivataltól azt várjuk, hogy hatékony és takarékos működése mellett minden eddiginél aktívabb legyen. A 2006. évi költségvetés mindezen feladatok ellátására 735 millió forintot állapított meg. Ez a keret 2010-ben 547 millió forintra csökkent. A 2007-2009 időszakban a normatív támogatások rendszerének feszítő ellentmondásai átmenetileg enyhültek. Legalábbis abban az értelemben, hogy kisebb lett a hiány. De hiába lett kisebb, amikor példátlan módon csökkentek az adó- és illetékbevételek. Vegyük alapul, hogy az állami ágon érkező bevételek szintje mekkora lett volna, ha mind a négy évben a 2006. évi juttatásokat kapja az önkormányzat, és ehhez képest mennyiben tér el a három lezárt év, és a 2010-es tervezett bevételek összege. Az eredmény döbbenetes közel 15 Mrd forintot vontak el a megyei önkormányzattól. A négy év összes normatíva-bevétele a még javult is, mintegy 6,5 Mrd forinttal, azaz 20%-kal, 2010-ben végül még többet vontak el, mint amennyit emeltek, így a kedvező hatás is átmenetinek bizonyult. A személyi jövedelem-
2010. november december COMITATUS tott emberek száma. Azaz mintegy ezer fő távozott ténylegesen, és a rendszer egésze is átláthatóbbá vált a FELFIN alkalmazásával szó szerint státuszrólstátuszra vizsgálták a működési hatékonyság javításának lehetőségeit. Egyszeri jelentőseb elbocsátásra a Rókus Kórház átalakítása során volt szükség elkerülhetetlen következménye volt annak, hogy megvonták az ún. aktív ágyakat. A konyhai ellátásra vonatkozó előírások szigorítása miatt a konyhai dolgozókat szolgáltató cég vette át. A működési hatékonyság javítása elválaszthatatlan a szolgáltató közigazgatás koncepciójától, mert ez utóbbi csak a tervezhetőség, és a feladathoz rendelt finanszírozás alapján valósítható meg. Ezt a felismerést tükrözi azoknak az intézkedéseknek a sora, melyekkel az önkormányzat nem csak reagált az adott helyzetekre (mint például 2006 novemberében, amikor a pénzügyi egyensúly felborulása miatt azonnali intézkedéseket kellett hozni), hanem kifejezetten kezdeményezően lépett fel annak érdekében, hogy a struktúra egyszeri nagyléptékű újragondolásával Integrált Gazdálkodási Rendszer bevezetése, vagy folyamatos fejlesztésével FELFIN évenkénti felülvizsgálata biztos alapokat teremtsen az átlátható és hatékony működéshez. Az Integrált Gazdálkodási Rendszer alapjaiban változtatta meg az intézményi struktúrát. Az érintett (szociális, közoktatási és közművelődési) intézmények szakmai önállóságának megtartása mellett a gazdálkodási tevékenységüket 6 központba összepontosította. A piadóból származó bevétel számításának megváltoztatásával, valamint az illetékbevételekben bekövetkezett jelentős visszaeséssel a négy év alatt nem kevesebb, mint 20 Mrd forintot vontak el a megyétől. A 2002 és 2006 között elszenvedett veszteségek, valamint a 2006-ban bejelentett megszorítások miatt már a ciklus elején megkezdődött az alkalmazkodás. A megalapozottság érdekében kifejezetten felülről lefelé haladva, ugyanakkor, amennyire csak lehet, becsatornázva az alulról érkező információkat, javaslatokat és jó megoldásokat. Elsőként a Hivatal került átszervezésre. A korábbi többszintű szervezet a szükségesnél hierarchikusabb ( fej-nehéz ) volt, és alkalmatlannak bizonyult arra, hogy megfelelő hatékonysággal működjön. Az új struktúra horizontális módon épül fel, az egyes területek direkt kapcsolódnak a vezetéshez. Mindez gyorsabb és rugalmasabb működést tesz lehetővé. Az Illetékhivatal nélkül számítva 2006-ban még 161 fős Hivatalban 2010 szeptemberében már csak 119 fő dolgozott (miközben az engedélyezett státusz 138!). A Hivatal létszáma tehát több mint negyedével csökkent. A pazarlásának megszűntetését elősegítette a 2001-ben bevezetett minőségirányítási rendszer (ISO 9001), és az országban az elsők között, 2009-ben, bevezetett információ-biztonsági rendszer (ISO/IEC 27001). A fenntartott intézményekben kisebb volt a csökkenés. 2006 és 2010 között ötödével csökkent a státuszok, és mintegy 14%-kal a ténylegesen foglalkozta- 13
COMITATUS lot-projektek 2009. január 1.-jével indultak, a teljes átszervezés pedig 2009. július 1.-jével lépett hatályba. Közvetlen eredménye: mindösszesen 78 pénzügyi, gazdasági (átlagon felüli illetményi besorolású) megszűntetett státusz. Az átszervezés célja és lényege ugyanakkor túlmutat a státuszok leépítésén: A közvetlen, egyszeri kiadással, de már két éven belül megtakarítással járó döntés mellett szólt a hosszabb távon realizálható nyereségtartalom az, hogy mindenki számára átlátható, tervezhető és nyomon követhető az intézmények gazdálkodása, javul a készpénzállomány követhetősége, egységes a gazdálkodás informatikai háttere. A FELFIN az egyik legfontosabb eszköze a közoktatási intézmények és a feladatellátás fejlesztésének. Megfelel a jogszabályi előírásoknak, annak megfelelően rendeli hozzá a finanszírozást a feladatokhoz, és mégis képes teret engedni a helyben hozott döntéseknek, sőt ezeket a megoldásokat visszacsatolja a rendszerbe. Így folyamatosan lehet tanulni az egyes intézményekben megszületett döntésekből, az egyes feladatokhoz szükséges erőforrás-felhasználásról, a dologi kiadásokig bezárólag. A FELFIN nem fűnyíróelven szűntet meg státuszokat! Feltárja a tartalékot, megmutatja a felesleges kapacitásokat, és rámutat arra, ha máshol hatékonyabban látnak el egy feladatot mert egyedülálló transzparenciát biztosít de mindig helyben dől el, hogy a feladatot milyen erőforrásokkal tudják ellátni; és hogy miképpen gazdálkodnak a lehetőséggel. Az ily módon megszűntetett stá- 14 2010. november december tuszok száma a következő: 2007-ben 46; 2008-ban 113; 2009-ben 73. Pest Megyei Önkormányzata 2006- óta következetesen nem hozott létre új intézményt. Amennyiben egy feladat ellátásnak kötelezettsége megállapítható, akkor kizárólag létező intézmény látja el, vagy a PMÖ szolgáltatás formájában vásárolja meg. (A szolgáltató partner hozzájut a normatívához és az önkormányzat megadja a fenntartói kiegészítést is egyedi megállapodással.) Megtakarítás származik abból, hogy nem jönnek létre új vezetői szintek, státuszok, továbbá elkerülhető a felesleges adminisztráció. Jelentős megtakarítás érhető el akkor, ha olyan ellátásról van szó, mely valamilyen módon különlegesnek számít különleges kompetenciát igényel és/vagy kis létszámú az ellátotti kör és létezik olyan potenciális partner, amely megfelelő minőségben képes eleget tenni a feladatnak. A létszámra és a gazdálkodásokra vonatkozó tényeket összegezve megállapítható, hogy teljesültek a felelős gazdálkodás megteremtésére, valamint a hatékonyságra és ésszerű szervezetekre vonatkozó célkitűzések. Nem elfelejtve azt a tényt, hogy a távozókkal sok esetben veszített az önkormányzat. Szaktudást és tapasztalatot. Különösen fájdalmas veszteséget jelent az a sok száz fő, akit a Rókusból kellett elbocsátani akkor, amikor a szociális és egészségügyi területen nyilvánvaló az akut, már-már a szolgáltatás működőképességét veszélyeztető létszámhiány. Más környezetben és más kormányzati politika mellett megvalósítható lett volna az eredeti
2010. november december COMITATUS koncepció: a szolgáltató önkormányzat teljesítményének növelése úgy, hogy az kielégíti a növekvő igényeket, és ezzel egyidejűleg valósítja meg a működési hatékonyság növelését. Közoktatás 2006 januárjában Pest Megye Önkormányzatának fenntartásába 31 önállóan működő, és 9 részben önállóan működő közoktatási intézmény tartozott. A 2006. október 1-jei statisztikai adatok alapján Pest Megye Önkormányzata intézményeiben 21 243 tanuló, 1714 pedagógus, 226 pedagógiai munkát közvetlenül segítő, valamint 705 technikai dolgozó és további 135 fő a konyhákban dolgozó közalkalmazott tanult, illetve dolgozott. 2010 szeptemberére mindegyik kategóriában jelentősnek mondható változás történt: a tanulólétszám változása miatt (csökkent), az ellátottak számának változása miatt (nőtt), az Integrált Gazdálkodási Rendszer bevezetésével, és a FELFIN folyamatos szigorításával valamint az Önkormányzat azon általános kötelezettsége miatt, hogy a területén átvegye a feladatokat, amennyiben az adott intézmény fenntartója nem vállalja (vagy nem kívánja vállalni) azokat. A 2006-os önkormányzati választásokat követően 13 települési önkormányzat döntött úgy, hogy 20 intézményének, illetve tagozatának átadását kezdeményezi, illetve adja át a feladatokat Pest Megye Önkormányzatának. Középiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, sajátos nevelési igényű tanulók ellátására szolgáló intézmények, peda- gógiai szakszolgálati feladatok, illetve tagozatok és három város esetében szakközépiskola és szakiskola átadása került napirendre. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlése még a ciklus elején eldöntötte, hogy új intézményt nem alapít, és nem vesz át, ezért a tárgyalásokon a feladatellátást és szükség szerint már létező intézményei telephelyeként történő fenntartást vállalta. Korántsem fogadta el mindenki ezt a megoldást. 2007. július 1.-jétől a kerepesi sajátos nevelési igényű tanulók, 2008. július 1.-jétől, a zsámbéki alapfokú művészetoktatás, a pilisi szakképzés és a pilisi alapfokú művészetoktatás, valamint a pilisi sajátos nevelési igényű tanulók ellátását vette át a megyei önkormányzat. A feladatok átvételével összefüggésben az intézmények száma értelemszerűen nem változott. Más okból viszont csökkent. 2007. augusztus 31-el jogutód nélkül megszűnt a pilisvörösvári Muttnyánszky Ádám Szakképző Szakiskola. A 2007/2008-as tanévtől kezdve a vasadi tagintézményi diákotthoni ellátást, a ceglédi Dózsa György Kollégium vette át. A dabasi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet megszűntetésre került 2008. január 31-én feladatait külön megállapodás alapján egy alapítvány (az Igazgyöngy Közhasznú Alapítvány a Gyermekekért) vette át. Megszűntetésre került a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Vác Dunakeszin működő telephelye (2008. augusztus 31.) a kollégiumi ellátás is Vácra került. 15
COMITATUS Több intézményben megszűnt az érettségi utáni szakképzés 2008 szeptemberétől, így az Ady Endre Gimnáziumban Ráckevén, a József Attila Gimnáziumi és Közgazdasági Szakközépiskolában Monoron, illetve a Táncsics Mihály Gimnáziumban Dabason. Döntés született arról is, hogy Ócsán a Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában is szűnjön meg az érettségire épülő OKJ-s képzés és a 2009/2010-es tanévtől kimenő rendszerben a szakközépiskolai képzés is. (Itt új feladatként megjelent a nyelvi előkészítő osztály indításának lehetősége a 2009/2010-es tanévtől.) Szintén a takarékossági intézkedések, illetve az alacsony kihasználtság miatt szűnt meg a kollégiumi ellátás a Damjanich János Gimnázium és Szakközépiskolában Nagykátán és a Batthyány Kázmér Gimnáziumban Szigetszentmiklóson. A megtakarítási lehetőségek maximális kihasználása érdekében döntés született arról, hogy a megyei önkormányzat az Albertirsai Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Monori Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Nagykátán működő Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Dabason működő Sugár Rezső Alapfokú Művészetoktatási Intézményt 2009. június 30. napjával megszünteti, és az intézmények által ellátott feladatot az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Cegléden, Albertirsán, Monoron, Nagykátán és Dabason létesítendő tagintézményében működteti tovább. Ugyanezzel a nappal további önálló intézmények (nevelési tanácsadó 16 2010. november december és logopédiai intézetek) szűntek meg, és működtek tovább, mint telephely (Monor, Nagykáta, Vác, Szob, Cegléd) Csak néhány esetben állapítható meg tényleges igénycsökkenés. A megye területi lefedettsége oktatási szolgáltatásokkal csökkent, legalábbis abban az értelemben, hogy hány telephely, vagy önálló intézmény érhető el adott településeken. Ezért, alternatív megoldásként, ahol lehetett, a megyei önkormányzat az érintett településekkel törekedett megállapodásra a fenntartás költségeinek megosztása érdekében (pl. Bárczi Gusztáv Általános Iskola, általában a 6-8 évfolyamos gimnáziumok, és az alapfokú művészetoktatási intézmények). A közoktatásról szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, illetve a szakképzési hozzájáruláshoz és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása, valamint a TÁMOP 2.2.3 pályázati konstrukciója olyan helyzetbe hozta az intézményfenntartó önkormányzatokat, hogy szükségessé vált a meglévő TISZK-ek mellett új típusú térségi integrált szakképző központok létrehozása. A megyei önkormányzat három intézményével (Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, Szigetszentmiklós, a Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Pécel és a Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola, Monor) az Országközepe Szakképzés-szervezési Társulásban vesz részt. A Naszály-Galga TISZK átalakulásával pedig lehetőség nyílt arra, hogy a Gyömrőn működő Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesz-
2010. november december COMITATUS tő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Vácott működő Selye János Humán Szakközépiskola és a Szentendrén működő Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola is a TISZK tagintézményeként működjön. A váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola kivételével valamennyi szakképző iskola TISZK-hez csatlakozott és lehetővé vált ezzel a szakképzési támogatások fogadása, illetve pályázatokon való részvételük. Pest Megye Önkormányzata intézményfenntartóként az elmúlt négy év alatt minden olyan pályázaton részt vett, amely lehetővé tette az érintett intézmények fejlesztését, az ott folyó szakmai munka színvonalának növelését, a pedagógusok képzésének megteremtését és a tanulók eredményeinek javítását. Pest Megye Önkormányzata kötelező feladatai között szerepel a pedagógiai szakmai szolgáltatásról és a továbbtanulási-pályaválasztási tanácsadásról való gondoskodás. Ezen feladatok ellátására közbeszerzési eljárás keretében szolgáltatókkal kötött megállapodást. Pest Megye Önkormányzata jelenleg (2010. szeptemberi állapot) 31 közoktatási intézményt tart fenn. A tanulólétszám 2010. szeptember 1.-jén: 19 044 fő. SNI gyermekek óvodai ellátását 2, általános iskolai ellátását 4 intézményben, szakiskolai képzést 14 intézményben - ebből 3 iskolában SNI tanulók képzése -, a szakközépiskolai nevelésoktatást 18 intézményben, gimnáziumi nevelés-oktatást 9 intézményben lát el. Kollégiumi elhelyezést 11 intézmény biztosít, ebből egy önálló kollégium. Pe- dagógiai szakszolgálati tevékenység 14 intézményben működik, melyből 8 iskola gyógytestnevelési feladatokat lát el. A nevelési tanácsadó, logopédiai szakszolgálati és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok ellátását egy intézmény, két tagintézmény és hét telephely működtetésével biztosítja. Korai fejlesztés két intézmény alapfeladatai között szerepel. Alapfokú művészetoktatási intézmény két székhelyen, 4 tagintézménnyel és 16 telephellyel működik. Felzárkóztató oktatás egy középfokú intézményben van, ezen kívül három középfokú iskola fogadja a sehová fel nem vett tanulókat. Pedagógiai szakmai szolgáltatásról, pályaorientációs, pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás ellátásáról szolgáltatóval kötött szerződés alapján gondoskodik az Önkormányzat. Azon sajátos nevelési igényű tanköteles gyermekek számára, akik intézményes ellátásáról gondoskodni nem tud, az Esély Pest Megyei Közoktatási Ösztöndíj keretében nyújt anyagi támogatást. Évente eltérő (95-130 között) volt a támogatottak köre. Az oktatási feladatokat nem érintette, de jelentős változás az intézmények életében, hogy 2009 került sor az addig önálló intézmények gazdálkodási feladatainak összevonására (ld. integrált gazdálkodási rendszer). A FELFIN aktuális szigorítása elsősorban az intézmények technikai létszámát érintette és a gazdasági átszervezéssel együtt összességében 73 fő leépítését eredményezte. E döntéssel kapcsolatban egyébként érdemes figyelembe venni azt is, hogy már 17
COMITATUS 2006 novemberében, az első közgyűlés felülvizsgálta a közalkalmazotti juttatásokat, a takarító személyzet létszámát, az étkeztetésben dolgozók létszámát, és hogy minden évben sor került további szigorításokra. Egészségügy Pest Megye Önkormányzata hét egészségügyi intézmény fenntartója. Három kórházban és négy szakrendelőben közel 3000 dolgozó látja el megyében élő 1,25 millió embert. Az elmúlt négy évben az egészségügyi intézményeknek számos nehézséggel kellett szembenézniük. A finanszírozás alapját képező ágyszámok radikális csökkentése; Összevont, vagy bezárt intézmények sora; Súlyponti kórházak kijelölése; és az elhíresült teljesítményvolumen-korlát. E döntésekkel Pest Megye Önkormányzata és válaszút elé érkezett: mennyit képes és hajlandó vállalni saját erejéből? A 2006. évi CXXXII. törvény alapozta meg az ellátás és annak finanszírozásának új rendszerét. A törvény alapján az egészségügyi miniszter 2007-ben határozatokban módosította a fekvőbeteg ellátásra vonatkozó területi ellátási kötelezettséget: Az egészségügyi reform keretében a kormányzat 17-tel megemelte a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház aktív ágyszámát és egyben a súlyponti kórházak körébe sorolta. A Törökbálinti Tüdőgyógyintézet aktív ágyainak számát az intézkedés nem érintette, azonban légúti rehabilitáció szükségességét elismerve 18 2010. november december a kormányzat 20 krónikus ágybővítést engedélyezett számára. E kedvezőnek mondható változtatások azonban eltörpülnek a tény mellett, hogy a Szent Rókus Kórház aktív ágyainak teljes megszűnése, (562 ágy) megrendítette a megye ellátórendszerét, és egyben nehéz, már-már megoldhatatlan feladat elé állította a fenntartót, Pest Megye Önkormányzatát. Nem önmagában a fekvőbeteg-ellátás mértéke jelent kihívást. Jelenleg 1470 fekvőbeteget képesek az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények ellátni, ez akár elég is lehetne. Az ellátás jelenlegi szerkezete azonban nem felel meg sem a kapacitásoknak, sem pedig az igényeknek. Más szolgáltatóktól szerződéssel megvásárolt ellátás révén, és mert egyes települések vonatkozásában ellátási érdekre hivatkozva az ÁNTSZ saját hatáskörében is módosította a miniszteri határozatban meghatározott ellátási kötelezettséget, sikerült tompítani a kedvezőtlen hatásokat de csak tompítani. Ráadásul, a Rókus ingatlanállománya, eszközparkja, szervezete, és emberi erőforrásai semmilyen módon nem álltak összhangban a rá kényszerített szereppel, ezért egy hosszú és fájdalmas átszervezés vette kezdetét, amelyet legnagyobb részben Pest Megye Önkormányzata finanszírozott. A járóbeteg-szakellátásban az ellátási kötelezettség megállapítása tárgyában hozott miniszteri határozatok számos ponton veszélyeztették az intézetek fenntarthatóságát. Szakmai, valamint jogi szempontok alapján is kívánni valót hagytak maguk után. A problémákat
2010. november december COMITATUS a fenntartó jelezte a minisztérium felé és a határozatok ellen fellebbezést nyújtott be. Az eljárás felfüggesztésre került. Mindazonáltal az ágazatot sújtó folyamatos forráskivonás, a változó finanszírozási rendszer nem csak a fekvőbeteg ellátást nyújtókat, hanem a járóbetegszakellátást nyújtó szolgáltatók mindennapjait is hátrányosan érintette. A legnagyobb problémát a rendszer változásának kiszámíthatatlansága okozza, amely lehetetlenné teszi a több évet felölelő, hosszú távú stratégiai tervezést. A gazdálkodást tovább nehezítette az infláció növekedés és az ÁFA emelés hatására bekövetkező áremelkedés, valamint a 2009. január elsejétől visszavont - közalkalmazotti illetményemelésre biztosított központi támogatás. A szükségessé váló felújítások, eszközpótlások csökkentek, esetenként elmaradtak. Pest Megye Önkormányzata fenntartásában működő egészségügyi intézetek az egyre nehezedő körülmények között is ellátták feladatukat, pénzügyi helyzetük stabil, gazdálkodásuk kiegyensúlyozott. Kisebb és hatékonyabb osztályok megszervezése, a betegáramlás szabályozása, új (és támogatott) szolgáltatások bevezetése, új felfogásban megszervezett szolgáltató centrumok kialakítása, feladatátvállalással javított méretgazdaságosság, civil szervezetekkel kialakított stratégiai partnerség csak néhány az eszközök közül, melyek elősegítették az alkalmazkodást az új gazdálkodási feltételekhez, és a folyamatosan változó igényekhez. Valamenynyi intézményben jelentős beruházások, fejlesztések történtek (1,5 Mrd forintot meghaladó értékben). A legnagyobb hatású egyszeri projektek egyike kétségen kívül a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet befejezés előtt álló felújítása, illetve bővítése (a projekt teljes költségvetése durván 900 millió forint, 90%-ban pályázati forrásokból finanszírozott). Szociális ellátás Pest Megye Önkormányzata 12 tartós bentlakásos szociális intézményt működtet, melyekben (2010. szeptember) összesen 1724 fő ápolását, gondozását biztosítja. Ezzel, relatív pozícióját tekintve, Pest megyében meghatározó részaránnyal bír az Önkormányzat a szociális ellátás területén. Az ellátásra várakozók száma 2001- hez képest (850 fő) jelentősen csökkent, de még mindig meghaladja az ötszázat (556 fő, szeptemberben) és ez csak a hivatalosan nyilvántartott várakozók listája! Mindeközben a betöltetlen álláshelyek száma, a képzett szakdolgozók hiánya magas. Nem is csoda hiszen a központi költségvetésből folyósított normatíva tekintetében a legnagyobb veszteség éppen ezt a területet érte az elmúlt évek során. A feladat különleges, éppen annyira, mint az ellátottak. Szenvedélybetegek és fogyatékosok. Kis és nagykorúak. A mozgásukban és értelmi képességeikben egyaránt rendkívül eltérő állapotban lévő gondozottak. Különböző az ingatlanok műszaki állapota és felszereltsége is. E különbségeket a normatív finanszírozás 19