Tanári kézikönyv. az Informatika 6. évfolyam tankönyvéhez (rsz: 00682)

1 Tanári kézikönyv az Informatika 6. évfolyam tankönyvéhez (rsz: 00682)

Tartalom Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra)... 4 I. Számítógép és környezet... 16 1. óra A mi informatikai rendszerünk... 16 2. óra Az én informatikai rendszerem... 18 3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai)... 20 4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor... 22 5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató... 24 6. óra Mit lehet még csatlakoztatni?... 26 7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk!... 27 8. óra Összefoglalás... 30 II. Algoritmizálás, programozás... 32 9. óra Az információ... 32 10. óra Az információ rögzítése... 34 11. óra Az adat... 36 12. óra Adatok rendezése... 38 13. óra Kódok, kódolás... 40 14. óra Lépésről lépésre... 42 15. óra Mit tud a Teki?... 45 16. óra Körözzünk... 47 17. óra Eljárást írunk!... 50 18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb... 53 19. óra Egy, kettő, három, négy... 55 20. óra Rendezzük sorba az elemeket... 58 21. óra Mozaik... 60 22. óra Rekurzív eljárás... 63 23. óra Összefoglalás... 66 24. óra Miért írunk programot?... 67 25. óra Adatok a programokban... 69 26. óra A változó... 72 27. óra Ha, akkor... 76 28. óra Hányszor hajtsam végre?... 79 29. óra Csökkenő ciklusváltozó... 82 30-31. óra Mi mindent tudunk már?... 85 32. óra Számonkérés... 87 III. Alkalmazói ismeretek... 88 33. óra Rajzoljunk!... 88 34. óra Rajz és szöveg... 90 35. óraszínes rajz és szöveg.... 92 36. óra Szöveget gépelünk... 93 37. óra Szöveget formázunk I... 95 38. óra Szöveget formázunk II.... 97 39. óra Szöveg és rajz... 99 40. óra Szöveg és kép... 100 41. óra szövegszerkesztés gyakorlása... 102 42. óra Összefoglalás... 103 43. óra Multimédiás anyag szerkesztése... 104 2

44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz... 106 45. óra Adatok és adatforrások... 107 46. óra E-tanulás... 108 47. óra Részösszefoglalás... 109 48. óra Számonkérés... 110 IV. Infokommunkáció... 111 49. óra Internet... 111 50. óra Hatékony információszerzés... 113 51. óra Elektronikus levelezés... 114 52. óra Elektronikus levelezés, címjegyzék használata... 116 53. óra Csoportos kommunikáció... 118 54. óra Összefoglalás... 120 V. Információs társadalom... 122 55. óra Szabadon felhasználható források... 122 56. óra Személyes adatok... 123 57. óra Informatika múltjára vonatkozó történetek... 125 58. óra Információgyűjtés hálózatokról... 126 59. óra Számítógépes játékok... 129 VI. Könyvtárismeretek... 131 61. óra A betűrendes leíró katalógus... 131 62. óra Új információs eszközök a könyvtárban... 133 63. óra Az információkeresés technikái... 135 64. óra A médiák megkülönböztetése... 137 65. óra Összefoglalás... 139 3

Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra) 4 I. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 9 ÓRA Óra sz. Cím Feladat Fogalmak, összefüggések, tanári kérdések 1./1 A mi informatikai rendszerünk Év eleji szervezési feladatok 2/2 Az én informatikai rendszerem 3./3 Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) Baleset és tűzmegelőzési szabályok megbeszélése A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése Az iskolai és az otthoni számítógépes informatikai rendszer összehasonlítása A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése Baleset megelőzés A gépterem és annak rendje Az otthoni számítógép használat szabályai, az iskolai és az otthoni számítógépes környezet összehasonlítása, Mit tegyünk a már nem használt, meghibásodott eszközökkel? A számítógép programok segítségével működik Ismétlés: A grafikus felhasználói felület használatának átismétlése, programok futtatása Tanuló tevékenységek feladatok Ismerkedés a tankönyvvel. A gépteremben betartandó szabályok összegyűjtése. Az otthoni számítógép paraméterei, perifériái, azok szabályos használta Számítógép indítása A felhasználói felület jeleinek értelmezése, elnevezések gyakorlása Kiemelt fejlesztési területek, kompetenciá k I i I i lk I lk i Kapcsoló dások Technika Technika Ember és természet

4./4 Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor 5./5 Kiviteli eszközök: a nyomtató 6. Mit lehet még csatlakoztatni? 7./6 Dolgozzunk és rendszerezzünk! A monitor fajtái, működése, beállításai. A nyomtató fajtái, működésük. Egyéb perifériák bemutatása A számítógép könyvtárstruktúráj ának, könyvtár és állományműveletei nek megismerése 8./7 Összefoglalás A számítógép feladatai, és a hozzájuk tartozó eszközök II. INFOTECHNOLÓGIA 26 ÓRA 9/8 Az adat Az információ fajtái, Megjelenési formái átadás, módja. 10/9 Az információ Az információ rögzítés fejlődése, tárolás Kiviteli eszközök monitor képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma Nyomtató, mint kiviteli eszköz mátrix, tintasugaras, lézernyomtató Működésük alapvető elve DPI A számítógéphez csatlakoztatható egyéb perifériák jellemzői Könyvtár és állomány létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése Keresések, keresési feltételek A számítógép feladatai és az azokhoz tartozó eszközök. Közvetlen- és közvetett információ Hang, szöveg képi információ Az írás kialakulása, fejlődése (pl.: képírás, ékírás, betűírás), könyvnyomtatás, Monitor beállításai a 5 Vezérlőpulton Nyomtatási kép szövegszerkesztőben és rajzolóprogramban. Nyomtatási beállítások Képek, szövegek nyomtatása Webkamera, digitális kamera, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb. Mappaszerkezet létrehozása. Műveletek mappákkal és fájlokkal Gyakorlás, tájékozódás a meghajtókon. beszéd, tv, rádió, telefon, számítógép, információ tárolása írás (könyv), fényképezés, hangfelvételi I lk i I lk i I T ag vm úa I T ag vm úa Technika Technika Technika Technika I k i if úa gy ö Magyar nyelv és irodalom I E k i if gy ö Magyar nyelv és irodalom

Kép- és hangrögzítés eszközök Történele 6 m 11/10 Az adat Adat és információ Az információ egysége 12/11 Adatok rendezése Diagramok értelmezése. 13/12 Kódok, kódolás Információ átalakítása (kódolása) jelekké, dekódolás (visszaalakítás) számunkra értelmezhető információvá. (siketek jelrendszere, braille-írás) 14/13 Lépésről, lépésre Algoritmusok I 15/14 Algoritmusok II. Ismétlés, ismétlés Egyszerű (elágazás nélküli) és feltételt is tartalmazó algoritmusok a mindennapokban. Gondolattérképek használata. Ismétlődő lépések az algoritmusban A legfontosabb Az adat A bit Táblázat, diagram. Jelek, kódok, piktogramok, mimika, testbeszéd (pantomim) Algoritmus leírás szövegesen, rajzosan (gondolattérkép), folyamatábrával. Utasítás. Feltétel. Ciklusos algoritmusok. Szabály alkalmazása. Adatok csoportosítása I if gy ö Matematik a Táblázatokról adatok leolvasása, értelmezése, elemzése. Táblázatok készítése. Titkosírás készítése, piktogramok rajzolása, megfejtése, arckifejezések értelmezése. Egyszerű folyamatábra értelmezése; Mindennapi cselekvéssorok lépésekre bontása, algoritmus szöveggel, folyamatábra készítése csoportokban, önállóan. Ismétlő algoritmus, Sokszögek rajzolása. K I lk i dg kg ag if ú agy K I ÉN k egy TE lk ig Logikai készségfejlesz tés. lk ig ag Logikai készségfejles ztés. Természet ismeret Rajz, technika, Drámajáté k Matematik a Matematik a

Ismétlés: Mit tud a Teknőc? 16/15 Ismétlés: Kör, körelemek 17/16 Eljárásírás Építkezés 18/17 Kicsi, nagy, még nagyobb Paraméteres eljárások 19/18 Egy, kettő, három, négy, utasítások átismétlése. Rajzolás logo-ban egyszerű alakzatok készítése. Szabályos sokszög készítése az általános képlet alkalmazásával. Teljes teknőc tétel. Kör, félkör, negyedkör rajzolása. Imagin logo-ban a körrajzolás paraméterrel. Véletlenszerű alakzatok készítése körökből. Képernyőkimélő készítése. Tanítjuk a teknőcöt. Építkezés. Felülről lefele. Egyparaméteres eljárások írása Többparaméteres eljárások ciklus, egymásba ágyazott ciklus fogalma Eljárásírás Építkezés módjai Teljes Teknőctétel Eljárás, paraméter, memória, Növekvő vagy csökkenő formák térhatása. Paraméterek használata a darabszámok változtatására 7 Ismerje fel a szabályszerűséget. Ismétlés parancs alkalmazása. Tudjon ciklusokat egymásba ágyazni. Ismerje a struktúrált programozás fajtáit. Tudjon eljárást készíteni Egyparaméteres elemek rajzolása. (négyzet, kör, egyéb egyszerű forma.) Paraméterek hatásának megfigyelése, szerepe. Sokszögrajzoló eljárások paraméteresen. logikai készségfejels ztés, problémameg odás T p ag ö kreativitás T p ag ö ig kreativitás matematik a Matematik a Rajz Matematik a

20/19 Rendezzünk sorokba, oszlopokba! Terülő díszek készítése. 21/20 Mozaik Négyzetmozaik Háromszögmozaik Hatszögmozaik Rombuszmozaik 22/21 Rekurzív eljárások Rekurziót tartalmazó eljárás. Többparaméteres eljárások. Rekurzió fogalma. egyszerű rekurzív ábrák. Több paraméter (:db :sor) 8 használatával terülődísz rajzolása. Paraméterek módosításának megfigyelése, hatása, szerepe az eljárásokban. Tudjon síkkitöltő ábrát készíteni eljárások alkalmazásával. Ismerje a struktúrált programozást. Rekurzív sokszögek, spirálok rajzolása. T ag ö ig kreativitás, problémameg oldás T ag ö ig T szk ig p logikaikészsé gfejlesztése Matematik a Rajz Matematik a 23 Összefoglalás 24/22 Ismétlés Miért írunk programot? 25/23 Az adatok a programokban 26/24 A változó, változó típusai. Változók belolvasása billentyűzetről Egyszerű algoritmus és program írása. Az adat. Változók deklarálása. (szöveges, szám típusu) 27/25 Ha, akkor Programírás Feltétel. (algoritmus) If Then használata Programozás, Pascal felépítése. Írás a képernyőre. Elemi lépések, feltétel Megoldás menete. Folyamatábra értelmezése. Program írása az adott algoritmushoz. Folyamatábra értelmezése. programíráshoz folyamatábra készítése. Folyamatábra készítése. Végrehajtás számítógépen. T lk ö p úa T lk ö p úa kreativitás T lk ö p úa kreativitás logikai Matematik a Matematik a Matematik a

Feltétel Else ága 9 készség 28/26 Hányszor hajtsam végre? Ciklus írása. algoritmus For ciklus alkalmazása A ciklus fogalma. Ciklus változó. Számláló típusú ciklusok. Algoritmus írása a mindennapi életből (verstanulás) Egyszerű program írása Problémameg oldás, logikai készség Matematik a 29/27 Csökkenő ciklusváltozó 30/28 Mi mindent tudunk? Gyakorlás 31/ Mi mindent tudunk már? Gyakorlás 32 Számonkérés. For ciklus alkalmazása Önálló programírás feltétel, ciklus Feltétel, ciklus Ciklus és feltétel a programokban. Problémameg oldás, logikai készség Problémameg oldás, logikai készség Matematik a Matematik a III. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK 16 ÓRA 33/29 Rajzoljunk! Rajzok készítése rajzolóprogram segítségével 34/30 Rajz és szöveg Konkrét rajz elkészítése megadott szempont szerint. Szerkesztési és transzformációs műveletek a rajzolóprogramban: átméretezés, tükrözés, forgatás, nyújtás, döntés Rajzeszköztár, vágólap, szerkesztő műveletek Szövegírás rajzolóprogrammal Rajz készítése szerkesztési és transzformációs műveletekkel. Rajz mentése Plakát készítése Rajz mentése ÉN lk kr vm úa d ag D szk lk p ag kreativítás fejl. Rajz Környezet -ismeret Rajz Technika

35/31 Színes rajz és szöveg Rajzelemek szerkesztése 36/32 Szöveget gépelünk A szövegszerkesztés ismétlése, szövegírás gyakorlása 37/33 Szöveget formázunk I. 38/34 Szöveget formázunk II. Szöveg bekezdésszintű formázása Szöveg bekezdésszintű formázása 39/35 Szöveg és rajz A szövegszerkesztő rajzeszköztárának megismerése 40/36 Szöveg és kép Kép beszúrása a szövegbe 41. Szövegszerkesztés gyakorlása Rajzelemek tükrözése, forgatása, nyújtása és döntése Szövegírás rajzolóprogrammal Szövegegységek karakterformázás mozgás a szövegben, Rajzkészítés tükrözéssel, 10 forgatással, nyújtással és döntéssel Szöveg beírása, javítása, módosítása. lk kr vm úa d I ag szö Rajz Technika Környezet -ismeret magyar nyelvtan Bekezdések zárása Nyersszöveg formázása I ag szö magyar nyelvtan Behúzások, térköz, sorköz Rajz készítése szöveghez A szöveg és rajz viszonya Beszúrás fájlból, Beszúrás Clipartból, kép formázása nyomtatási kép, Oldalbeállítások: margók, tájolás Nyersszöveg formázása adott minta szerint Rajzkészítés Rajzformázás Szöveg írása és ebbe a témához illő kép beszúrása E szk lk ag úa Irodalom lk kr vm úa d lk kr vm úa d Vizuális kommunik áció Vizuális kommunik áció 42 Összefoglalás 43/37 Multimédiás anyag szerkesztése Multimédia fogalmának kialakítása, multimédiás anyag Multimédia, állókép, mozgókép Multimédiás anyag készítése pl Lapoda Mese programmal. Állóképek, szöveg. Logikai készség. Kreativitás. Vizuális kommunik áció

készítése 11 44/38 Hangfelvétel multimédiás anyaghoz 45/39 Adatok, adatforrások Multimédiás anyaghoz hangfelvétel készítése Információk gyűjtése különböző forrásokból. Információk rögzítése=adat Adatok csoportosítása, kezelése 46/40 E-tanulás Szaktárgyi órákhoz tananyagok megkeresésének megtanítása 47/ Részösszefoglalás Hangfelvétel, lejátszás, Információ, adat, szöveges adat, számadat, adatkezelés Sulinet Digitális Tudásbázis tallózófa ikonok A Lapoda Mese-hez hangfelvétel készítése. Adatok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása játékosan! Tallózófa használatának gyakorlása Az oldal keresőjének gyakorlása Logikai készség. Problémamegoldó készség Kreativitás. Problémamegoldás. Alkotva tanulás képessége Kreativitás. Vizuális kommunik áció Vizuális kommunik áció Vizuális kommunik áció 48 Értékelés IV. Infokommunikáció 6 óra 49/41 Internetes weboldalak felkeresése Adott kérdésre válasz keresése. Internet, honlap, webhely, ugrópontok (linkek) Böngészés az interneten. Egyszerű keresési feladatok. I, lk, p, kg, if, ö; Minden tantárgy

50/42 Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. 51/43 Elektronikus levél fogadása, küldése Kép, hang (zene) keresése Keresőprogramok speciális beállításai Levelek rendezése. Mappák (Érkezett, Elküldött); Böngészés az interneten. 12 Összetett keresési feladatok. Mappák megismerése, használata. I, lk, p, kg, if, ö; I, k, szk, if, gy, ö; Magyar, ének, vizuális kultúra, osztályfőn öki Minden tantárgy 52/44 Elektronikus levél fogadása, küldése 53/45 Információ küldése, fogadása csoportos kommunikációs eszközök segítségével. 54 Összefoglalás Levelek rendezése. Címjegyzék használata. Csoportos kommunikációs eszközök megismerése Mappák (Piszkozat, Kuka stb.); Címjegyzék MSN, Windows Live Messenger, Skype; Új mappa létrehozása. Levelek rendezése. Címjegyzék használata. Információ küldése, fogadása, a csoportos kommunikációs eszközök használata. I, k, szk, if, gy, ö; I, k, szk, egy, gy, ö; Minden tantárgy Minden tantárgy V. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 6 ÓRA 55/46 Szabadon felhasználható források megismertetése. 56/47 Személyi információk, személyes adatok fogalmának Tapasztalatok szerzése az információforráso k mindennapi szerepéről A személyiségi jogok és az informatika kapcsolatának Szabadon felhasználható információforrások A személyi információk jogi oldala. Adatvédelem. Információk gyűjtése szabadon hozzáférhető forrásokból. Jogi és etikai szabályok megismerése. I, if, szk, gy; Minden tantárgy ÉN, I, if, szk, gy; Osztályfő nöki

tisztázása. tisztázása. 13 57/48 Az informatika múltjára vonatkozó történetek. 58/49 Információgyűjtés hálózatokról Néhány kulcsfontosságú találmány megismerése. Hozzáférés mások adataihoz, dokumentumaihoz. Magyar tudósok szerepe az informatika fejlődésében. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Lehetőségek és korlátok. Kiselőadások az informatika fejődésének történetéből. Mások adataihoz, dokumentumaihoz való hozzáférés a helyi hálózaton és az interneten keresztül. I, E, H, gy, if, k, ö, szö; Matematik a, technika, társadalo m-ismeret I, p, d, é, k, ö; Minden tantárgy 59/50 A számítógépes játékok és az internethasználat veszélyei Játékok és internetes játékok gyűjtése. Veszélyek a túlzott számítógéphasználatban. Játékszenvedély. A probléma megfigyelése, saját tapasztalatok megosztása. A tanulságos esetek megbeszélése. TE, É, I, K; é; Osztályfő nöki 60/51 Összefoglalás VI. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA 5 ÓRA 61/52 Hagyományos eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A betűrendes leíró katalógus használata. A könyvek tartalmi csoportosítása: szépirodalom, ismeretközlő irodalom, sajtótermékek. A betűrendes leíró katalógus szerkezete és használata. Keresés különböző szempontok alapján csoportmunkában. T, szk, lk, i, gy, ö; Minden tantárgy

62/53 Új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. (M) 63/54 Az információkeresés technikái. Új ismerettárak megismerése Forráskeresés a szabadpolcon ill. az adathordozók között Nem nyomtatott információhordozók, azok előnyei és hátrányai. Keresési technikák hagyományos és elektronikusan tárolt információ esetén Video, CD, DVD az iskolai 14 könyvtárban; Oktató CD-k, DVD-k használata. Anyaggyűjtés, feldolgozás, forrásjelölés, információközlés I, T, i, lk, gy, ö; I, T, i, p, if, szö, ö; Magyar, technika Minden tantárgy 64/55 A médiumok megkülönböztetése és irányított feldolgozása. (M) Összefoglalás A médiumok csoportosítása különböző szempontok alapján. Csoportosítás különböző szempontok alapján (közlésmód, információs érték). A médiumok csoportosítása, a megfelelő médium kiválasztása. I, T, i, lk, gy, ö; Minden tantárgy 65/56 ÖSSZEFOGLALÁS (2 óra) 66-67 Összefoglalás 68 Számonkérés

A Tanterv jelöléseit alkalmazva: Kiemelt fejlesztési feladatok: ÉN Én és önismeret H Hon-és népismeret E Európai azonosságtudat egyetemes kultúra K Környezeti nevelés I Információs és kommunikációs kultúra TE Testi és lelki egészség T Tanulás F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Kulcskompetenciák: k kommunikációs n narratív d döntési szk szabálykövető lk lényegkiemelő é életvezetési egy együttműködési p problémamegoldó kr kritikai i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Gondolkodási képességek fejlesztése: ig induktív gondolkodás dg deduktív gondolkodás kg korrelatív gondolkodás ag analógiás gondolkodás vm vizuális memória Megismerési képességek fejlesztése if információszerzés és feldolgozás úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása szö szövegalkotás képessége gy a mindennapi életben való eligazodás ö az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

I. Számítógép és környezet 16 1. óra A mi informatikai rendszerünk Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége. Nevelési cél: A szabályok elfogadtatása és szabálykövető magatartás kialakítása Vitakészség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása Fejlesztési feladatok: Baleset és tűzmegelőzési szabályok megbeszélése A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Kritikai érzék fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Ez a lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait taglalja. A zökkenőmentes közös munka érdekében mindenkinek ismernie kell ezeket a szabályokat és be is kell tartani ezeket. A tavaly már tanult szabályok összegyűjtése történhet frontális osztálymunkában, de csoport vagy páros munkában is. A csoportok vitatkozzanak az egyes szabályok fontosságáról, betartásuk nehézségeiről. Frissítő kérdések: 1. Informatika szó jelentése: az a tudomány, ami az új ismeretek megszerzésének módját tanítja meg. 2. Rendszer: amikor a dolgok összefüggnek egymással, kapcsolatban vannak egymással. 3. Az eszközök külön-külön lehetnek működőképesek, de csak együtt, rendszerben érdemes őket használni. Beszéljük meg, hogy miért jelent veszélyt az emberre az elektromos áram. Nézzük meg a Tűzriadó tervet (ami a teremben is ki kell, hogy legyen függesztve.) Beszéljük meg mi a teendő esetleges baleset vagy tűz esetén. A következő feladatokat csoportmunkában ajánlott megoldani. 1. feladat: A Szabályok megkönnyítik az életünket. Segítik az emberek egymás mellett élését. A társadalom elképzelhetetlen szabályok nélkül. 2. feladat: A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak! A gépeket feleslegesen ki és bekapcsolgatni tilos! Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!

Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni! A teremben enni, inni tilos! Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után! A szabályokat le is lehet rajzoltatni, vagy a szabályokhoz párba kelljen rakni az előre elkészített képekkel. 3. feladat: A tanulók vitathatják, hogy miért nem szabad a számítógép mellett enni, inni. Miért nem változtathatják meg az iskolában például az asztal beállításait stb. Próbáljuk meggyőzni őket ezen szabályok fontosságáról! 4. feladat: Alapvető szabály, hogy a számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! (Mert balesetet okozhatsz!) 5. feladat: Változatos lehet a gyerekek választása. Bármelyik lerajzolt szabály lehet jogos. 6. feladat: A tanulók párban megvitatják, hogy kinek melyik szabály betartása okoz nehézséget. Ötletes megoldások is születhetnek, vagy csak egyszerűen arra jutnak, hogy akart és önuralom szükséges a szabály betartásához. A számítógép terem rendje című rajz összefoglalja az eddig összegyűjtött, megvitatott szabályokat. 17 A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Áramütéses baleset esetén a teendőket kell helyes sorrendbe tenni. (szk szabálykövető) 2. feladat: Az áram okozta tűz esetén kell a helyes oltási módot kiválasztani. (d döntési) 3. feladat: A számítógép kezelésének szabályait kell megalkotni a szavak helyes sorrendbe rakásával. (k kommunikációs szö szövegalkotás képessége) Az Összefoglalás rész a lecke vázlatát adja. Ezek elsajátítása mindenkinek ajánlott! Ismétlő kérdések: 1. A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak! 2. A gépeket feleslegesen ki és bekapcsolgatni tilos! Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el! Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni! A teremben enni, inni tilos! Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után! 3. Itt fel lehet sorolni a helyi szabályokat. Előfordul, hogy a tanulók egyes szabályok eltörlését kérik. Szabályok a http://sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=425a1c5e-e2cf-428a-9e20- a89d702d4c8a&v=1&b=3&t=szoveg&newnav=true&cid=d02b48ba-5f13-4f3b-97c3- f2b8484aff15 oldalon találhatók A következő oldalon lehet gyakorolni a baleset-megelőzési szabályokat! http://sdt.sulinet.hu/player/default.aspx?g=213b3107-2af9-4393-a259-8bede23a4228&v=1&b=4&t=animacio&newnav=true&cid=2a8cb0f2-51fb-4924-8dd9-2b3fb2ee83ac

2. óra Az én informatikai rendszerem 18 Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és feldolgozás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Nevelési cél: Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Környezettudatos magatartás kialakítása Fejlesztési feladatok: Az otthoni számítógépezési szokások kialakítása, esetleges megváltoztatása A testi és lelki egészség megóvása Hulladékká vált számítógépek és elektronikus eszközök helyes kezelésére Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Ez a lecke az otthoni számítógépezési szokások kialakítását, esetleges megváltoztatását célozza. Felhívja a figyelmet az egészség megóvására és a feleslegessé, hulladékká vált számítógépek helyes kezelésére. Cél a környezettudatos magatartás kialakítása. Beszéljük meg, hogy miben hasonlít, és miben különbözik az iskolai és az otthoni számítógépes környezet. Hívjuk fel a figyelmet a túlzott számítógép használat egészségkárosító következményeire. Frissítő kérdések: 1. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk. 2. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk. 3. Az emberek egészsége érdekében, a gépek érdekében, és a zavartalan együttműködés érdekében. 1. feladat: Az otthoni számítógép használat során valószínűleg a játék és az interneten való böngészés a legjellemzőbb, míg az iskolában az 5. osztályos tananyag révén szöveget írtak, rajzoltak, képeskönyvet szerkesztettek a gyerekek.

2. feladat: Biztosan lesz néhány gyerek, aki most már szövegírásra, rajzolásra is használja otthon a gépet vagy céltudatosabban használja az internetet. 3. feladat: Ez tanulónként eltérő lehet. Bármilyen kis sikert is érdemes kihangsúlyozni, dicsérni. 4. feladat: Érdemes összehasonlítani, hogy milyen eltérőek lehetnek az egyes családokban a szabályok, vagy van ahol nincsenek is szabályok! 5. feladat. 6. feladat: Hátunk a szék támlájának támaszkodjon. Alkaruk a felkarral 90 fokos szöget zárjon be. Hátunk és lábunk 90 fokos szöget zárjon be. Talpunk a padlón legyen. Stb 7. feladat: Szinte valamennyi, hiszen nem lebomló anyagokból készültek. 8. feladat: Hulladékudvarok Budapesten http://www.elektrohulladek.hu/hulladekudvarok.html http://index.hu/gazdasag/magyar/eszemet0731/ HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) http://www.tajsebeszet.hu/hirek/2009 http://www.fabinet.hu/modules.php?name=news&file=article&sid=139 9. feladat: Az elektronikus hulladékokkal kapcsolatban nagyon sok érdekes információt cikket találsz a következő oldalakon: http://www.elektrohulladek.hu http://hvg.hu/tudomany/20080222_elektronikus_szemet_e-hulladek_greenpeace.aspx Elektronikus hulladékokhoz kapcsolódó jogszabályok: http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html Elektronikus hulladékok újrahasznosításáról http://www.elektrohulladek.hu/ujrahasznositas.html Monitor képcsövének újrahasznosítása http://www.elektrohulladek.hu/kepcso.html 19 A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: A tanulónak le kell rajzolnia az otthoni számítógépes környezetet (Ha ilyen nincs, akkor az iskolait) és le kell írnia a tanultak ismeretében, hogy mi helyes, illetve min kellene változtatni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, lk lényegkiemelő) 2. feladat: Be kell osztani, hogy szerinte a különböző tevékenységekkel mennyi időt kellene szánni naponta. Itt rá lehet mutatni a túlzott számítógép használat hátrányaira, és e helyett más szabadidős tevékenységet ajánlani. (szk szabálykövető, é életvezetési 3. feladat: Az e- szemét helyes kezelését lehet ezzel a feladattal tudatosítani. (K Környezeti nevelés) 4. feladat: Ki kell választani az elektronikus hulladékokat a felsorolásból. (K Környezeti nevelés) Ismétlő kérdések: 1. Pl Naponta mennyi időt engednek számítógépezni. Ha többen is használják ugyanazt a gépet, hogyan osztják be, mikor ki kerül sorra, Szabad-e a gépnél enni, inni. Az iskolából hazaérve lehet-e gépezni, vagy csak ha már kész másnapra a lecke? 2. Kényelmes szék, helyes testtartás, megfelelő távolságra tett, jól beállított monitor. Huzamosabb számítógépezés közben gyakran szemtornáztatás (felváltva közelre és távolra nézés), pár perces torna. 3. Elektronikus hulladék. Az elromlott vagy elavult elektronikus eszközökből keletkezik. 4. Az e-hulladék veszélyes hulladék, kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) 20 Képességek: Lényegkiemelő, együttműködési és a kommunikációs képességek fejlesztése. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Fejlesztési feladatok: A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése Analógiás gondolkodás fejlesztése Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása Vizuális memória fejlesztése Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szemléltetőtáblák, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: 5. osztályban már tanultunk az operációs rendszerről. Tisztáztuk, hogy a számítógép működéséhez operációs rendszerre van szükség. Most részletesebben is vegyük sorra az operációs rendszer feladatait. Természetesen a felsorolás még nem teljes és nem részletes. Nézzük meg és próbáljuk ki az operációs rendszer néhány alapvető beállítását (asztal háttere, az ablakok színe, az ablak betűinek típusa és a képernyő pihentető). Ezek a beállítások alapjaiban nem változtatják meg az operációs rendszer működését, ezért a tanulók is kipróbálhatják a módosításokat. Fontos szabály, hogy ha többen is használják ugyanazt a gépet, akkor óra végén illik az operációs rendszert a szokásos módon visszaállítani. (Gondoljunk az egér jobbkezesről balkezes használatra állításánál! Milyen nagy riadalmat okoz egy fordítva működő egér!) Érdemes kipróbálni a saját kurzor rajzolását. A tanulók nagyon büszkék, hogy a gépen (az operációs rendszerben) az ő kurzoruk jelenik meg. A tanulók által elvégezhető karbantartási feladatok az egérre és a billentyűzetre korlátozódnak. Ezek megbeszélése közben jobban megértik ezen eszközök működését, és használatuknak szabályai i elfogadhatóbbá válnak, hiszen látják, hogy a helytelen használat milyen hibát okozhat. Frissítő kérdések: 1. A jogszabályok: büntető jog, polgári jog, családjog, stb. KRESZ szabályok gyűjteménye Iskolai Házirend 2. Pl Az úttesten csak gyalogátkelőhelyen szabad átkelni.

Csak akkor szabad átmenni a zebrán ha a lámpa zöldet mutat. STOP táblánál meg kell állni a járműveknek. Házirendből Pl A tanítási órára ki kell kapcsolni a mobiltelefont. 3. Netiket pl. e-mail esetében: Ne küldjön, és ne továbbítson levélszemetet. Ha több címzettnek küldött levélre válaszol, csak azoknak küldje el válaszát, akikre az valóban vonatkozik. Az on-line találkozások személytelen jellege miatt az ember hajlamos erőteljesebben fellépni, mint a való életben tenné. Mielőtt elküldi hozzászólását, gondolja át, vajon szemtől szembe is kimondaná-e. Ha nem, érdemes átfogalmazni azt. 21 1. feladat: A számítógépen a szabályok betartását az operációs rendszer felügyeli. 2. feladat A Windowsban a Sajátgép\Vezérlőpult\Megjelenítés útvonalon lehet elérni az Asztal, az ablakok és a képernyő pihentető beállításait. Léteznek kurzorszerkesztő programok, melyekkel saját kurzort rajzolhatsz, és ezzel még egyedibbé teheted az operációs rendszered megjelenését! 3. feladat Rajzolni lehet az internetről ingyenesen letölthető Windows alatt futó kurzorszerkesztő programmal. http://www.download.com/realworld-cursor-editor/3000-2317_4-10550991.html?cdlpid=10755874 A cur kiterjesztésű program bármelyik mappába elmenthető, és az egérmutató beállításainál betölthető. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: A windows szó jelentését kell angolról magyarra fordítani. (I Információs és kommunikációs kultúra) 2. feladat: Meg kell magyarázni, miért éppen a windows lett az operációs rendszer neve. (n narratív, szö szövegalkotás képessége) 3. feladat: Az operációs rendszer feladatait felsoroló mondatokat kell kiegészíteni. (szö szövegalkotás képessége, úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 4. feladat: A windows operációs rendszer bejelentkező képének részeit kell megnevezni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 5. és 6. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs) Ismétlő kérdések: 1. Az operációs rendszer fő feladatai: Hardvereszközök kezelése, programok futtatása, hibák kijavítása, kapcsolattartás a felhasználóval. 2. Hardvereszközök kezelése: billentyűzet, egér működtetése Programok futtatása: el lehet indítani a felhasználói programokat. Hibák kijavítása: Ha hiba van a működés során akkor a Feladatkezelő rendszer jelez. Kapcsolattartás a felhasználóval, Hibaüzenetet kapunk, vagy pl. leállításkor is kiírja az operációs rendszer, ha még dolgozik, vagy frissít az internetről. 3. Görgős egér tisztítása és billentyűzet tisztítása. 4. Az asztal hátterét (a tapétát), az ablakok színét és a képernyő pihentetőt könnyen meg lehet változtatni.

4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor Képességek: A mindennapi életben való eligazodás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése. 22 Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Együttműködésre nevelés Fejlesztési feladatok: Monitor feladatának megértése Monitorok jellemzése tulajdonságaik alapján, monitorok fajtái Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Deduktív gondolkodás fejlesztése Korrelatív gondolkodás fejlesztése Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, monitorok, interaktív tábla Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: A lecke célja, hogy a tanulók jobban megismerjék és megértsék a monitor működését. Összegyűjtjük a monitor legfontosabb tulajdonságait. Ezek a méret, felbontás és a megjeleníthető színek száma. Ajánlott a teremben található monitorok méretét megmérni. Ehhez lehet kapni inch-ben mérő vonalzót vagy mérőszalagot. Ezt a mérőszámot aztán átválthatjuk cm be. Tudatosítsuk, hogy a monitor (téglalap) átlóját kell megmérni! A felbontás megértését segíti, ha milliméterpapírral szemléltetjük azt. Hívjuk fel arra a figyelmet, hogy ez csak szemléltetés, a valóságban egy-egy képpont kisebb, mint a papíron látható egy-egy négyzet! A megjeleníthető színek száma mára már szinte történelem, hiszen a korszerű monitorok nagyon sok színt tudnak megjeleníteni. Példa lehet a csak két színt kezelő monitorokra a pénztárgépekhez csatlakoztatott, csak karakteres üzemmódban dolgozó kisméretű monitor. A monitorok működési elvénél nem szabad belemenni a részletekbe, mert az még nem ennek a korosztálynak való. Elnevezés szintjén ismerjék a különböző monitorfajtákat, és ismerjék fel azokat. Fontos tudatosítani, hogy a monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges. Frissítő kérdések: 1.A számítógép feladatai: Adatok bevitele, feldolgozása, eredmények megjelenítése, továbbítása, fogadása, tárolása. 2. Kiviteli eszközök: monitor, nyomtató, hangfal. 3. A kiviteli eszközök feladata: az eredmények megjelenítése.

1. feladat: CRT vagy LCD monitor rajza. 2. feladat: 3-4 kisebb és egy ezektől eltérő nagyobb gomb. A nagy gombbal lehet a monitor ki és bekapcsolni. A többi gombbal a típusoktól függően menüt lehet megjeleníteni, a kép elhelyezkedését beállítani jobb-bal illetve le-fel irányban, illetve a fényerősséget szabályozni. 3. feladat: A kikapcsolt monitorral nem lehet ésszerűen tovább dolgozni, hiszen nem látjuk, hogy mit írunk, hová kattintunk, és nem látjuk az operációs rendszer üzeneteit sem. 4. feladat: A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm. 5. feladat: Az áruházakban és nagyobb boltokban lévő pénztári programok karakteres üzemmódban dolgoznak, hiszen ott nincs szükség grafikai megjelenítésre. 6. feladat: A gyerekeknél található zöld színesek számát kell meghatározni. 23 A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Be kell rajzolni, hogy hogyan kell értelmezni a monitor méretét. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, gy a mindennapi életben való eligazodás) 2. feladat: Fel kell ismerni a CRT monitort. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire) 3. feladat: A monitorok tulajdonságairól kell igaz/hamis állításokat eldönteni. (I Információs és kommunikációs kultúra) 4. feladat: Kakukktojást kell keresni (lk lényegkiemelő, kr kritikai) 5. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai) 6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) Ismétlő kérdések: 1. A tanteremben vagy CRT, LCD monitorok találhatók, vagy vegyesen mindkét fajta. 2. A képátmérő a monitor átlósan mért mérete. A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm. 3. A beállításoknál megnézhető a monitor felbontása, ami azt jelenti, hogy hány képpont megjelenítésére alkalmas a monitor. Gyakori felbontás a 800*600, az 1024*768 vagy a 1280*1024. 4. A beállításoknál megnézhető és a megjeleníthető színek száma. A színek száma gyakran a 24 bit kifejezéssel van megadva, ami 2 24 =16 777 216 árnyalatot jelent. 5. Alapszínek: sárga, piros, kék. Ezekből az összes további szín kikeverhető. 6. Monitorok fajtája a működési elvük szerint: CRT és LCD. 7. A monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.

5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató 24 Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és feldolgozás képességének, fejlesztése. Nevelési cél: kommunikációs eszközök helyes használata, mindennapi életben való eligazodás önellenőrzés, önértékelés, Fejlesztési feladatok: A nyomtatók szerepének megismerése A nyomtatók jellemzői, nyomtatófajták Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla Munkaforma: frontális, páros munka Tananyag feldolgozása: A másik legfontosabb kiviteli eszközzel, a nyomtatóval ismerkedünk meg részletesen. A nyomtató nem alaptartozéka a számítógépnek, de nagyon elterjedt eszköz. A takarékosságot és a praktikusságot hangsúlyozhatjuk azzal, hogy hálózat esetében nem szokás minden géphez nyomtató kötni, egy nyomtató szolgál ki egy teljes hálózatot. A nyomtatási sor példájában rejlő nevelési lehetőségeket ne hagyjuk ki! (Aki előbb jött, azt előbb szolgálják ki!) A nyomtatók fajtáinál a működési elvekre fektessük a hangsúlyt! Érzékeltessük, hogy a fejlődés iránya az egyre jobb minőségű nyomat és a minél gazdaságosabb üzemeltetés. Ha tehetjük, mutassunk be különböző nyomtatókkal készült nyomatokat. (Lehetőleg ugyanarról a szövegről vagy képről!) A nyomtató jellemzői közül a felbontás a mintanyomatokkal szemléltethető. A sebességet csak működés közben tudják érzékelni a gyerekek. Ha van rá lehetőségünk, nyomtassuk ki ugyanazt a képet tintasugaras és lézernyomtatóval is. A közben eltelt időt stopperórával mérheti egy-egy tanuló, és ebből kiszámítható a lap/perc ben megadott sebesség is. A nyomtatás beállítási lehetőségeit érdemes megnézni, ezekre szükség lesz majd a szövegszerkesztés témakörben is. A különböző nyomtatófajtákról leírást és képeket érdemes az internetről kerestetni tanulópárokkal. Frissítő kérdések: 1. A nyomtatóval adatot lehet kivinni a számítógépből, munkánk eredményét papíron lehet megjeleníteni.

2. A nyomtató az eredményeket papíron jeleníti meg. 3. Nyomtathatott a gyerek már szöveget, rajzot. 4. Nyomtatót láthatott a boltok, gyógyszertárak stb. pénztárgépénél, postán, bankban, vasúti jegypénztárnál stb. 25 1. feladat: Valószínűleg egy nyomtató van a hálózathoz vagy a tanári géphez kötve. 2. feladat: Ha festékszalaggal működik, több példányban nyomtat és zajos, akkor mátrixnyomtató. Ha festékpatron kell bele, akkor tintasugaras. Ha festékkazettával működik és meleg a papír, ami kijön a nyomtatóból, akkor lézernyomtató. 3. feladat: A kézikönyvben érdemes megnézni a műszaki paramétereket: nyomtatási sebesség, felbontás. Hasznos információ a tintapatron vagy kazetta cseréjének leírása. A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Különböző perifériák közül ki kell választani a nyomtatók képét. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, vm vizuális memória) 2. feladat: le kell rajzolni egy képpontokból álló M betűt. ) ag analógiás gondolkodás, lk lényegkiemelő) 3. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai) 4. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs) 5. feladat: A rejtvényben megfejtésül kapott fogalmat kell megmagyarázni. (I Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs) 6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 7. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) Ismétlő kérdések: 1. Akkor használjuk a nyomtató, ha a számítógéppel elkészített munkánkat papíron is meg akarjuk jeleníteni. 2. Mátrix, tintasugaras és lézernyomtató. 3. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése. Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a patronból egy szerkezet soronként ráfújja a papír megfelelő helyére. Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti a papíron. A festékpor a festékkazettában található. 4. Nyomtatók jellemzői: Felbontás: megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként). Sebesség: A percenként nyomtatott oldalak száma. A nyomtató memóriája: Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja azt. Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja. 5. A nyomtató felbontásának mértékegysége. Megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként).

6. óra Mit lehet még csatlakoztatni? 26 Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás képességének fejlesztése. Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Önellenőrzés kialakulása Fejlesztési feladatok: A számítógép egyéb perifériáinak megismerése A perifériák szerepe a mindennapi életben Analógiás gondolkodás Információs és kommunikációs kultúra Vizuális memória Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: applikációk vagy interaktív tábla Munkaforma: páros munka, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Cél a számítógép eddig megismert perifériáin kívül (billentyűzet, egér, monitor, nyomtató, háttértárak) egyéb perifériák megismerése. Ezek lehetnek webkamera, digitális kamera, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb. Ezeket az eszközöket lehetőség szerint mutassuk be és használják is a tanulók. Ha erre nincs mód, akkor gyűjtsünk képeket az eszközökről (akár előzetes gyűjtőmunkával, vagy órán az internetről). Ezt a tanulók párban vagy csoportmunkában tehetik meg. Csoportosítsuk az eszközöket a megtanult felosztás szerint: bemeneti, kimeneti eszközök, háttértárak. Ez az óra az újabb eszközök logikai rendszerbe helyezésével a már tanult perifériákkal kapcsolatos ismeretek elmélyítését is szolgálja.

7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk! 27 Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás képességének fejlesztése. Nevelési cél: Tervszerű munkavégzésre nevelés Önellenőrzés kialakulása Fejlesztési feladatok: Mappaszerkezet gyakorlása Műveletek mappákkal és fájlokkal Analógiás gondolkodás Információs és kommunikációs kultúra Vizuális memória Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, mappaszerkezet háttértáron Munkaforma: frontális, páros munka, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél a számítógép könyvtárstruktúrájának, könyvtár és állományműveleteinek megismerése Könyvtár és állomány létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése Keresések, keresési feltételek A Mappák 6. leckéhez nevű mappa tartalmaz gyakorló mappaszerkezetet. Ezt a mappát wincseszterre vagy pendrájrvra másolva oda lehet adni a tanulóknak (célszerű tanulópároknak), hogy derítsék fel és rajzolják le a mappaszerkezetet. Lehet olyan feladatot is adni, hogy rajzoljanak egy állóképet vagy egy pár soros szöveget és mentsék el a mappaszerkezet megfelelő mappájába. A kiterjesztés minta 6. lecke nevű mappa különböző kiterjesztésű apró fájlokat tartalmaz. Ezeknél lehet vizsgálni az egyes fájlformátumok helyfoglalását. Frissítő kérdések: 1. Wincseszter, flopi, cédé, dévédé, pendrájv 2. A háttértáron létrehozott tároló helyek. A mappákba mentjük a fájlokat. 3. A mappák a háttértárakon találhatók. 4. Fájlokat tárolunk. 5. Elmentett munkáink a fájlok. 6. Fájl, mappát vagy programot jelképező kis kép. 7. Egyszerűek, jól megjegyezhetőek. 1 feladat: A mappaikonok képe egységes az operációs rendszerben. A Windowsban pl sárga könyvecske.

2. feladat: A fájlok ikonja változatos képet mutat. Az ikon utal a fájl jellegére is. Különböző programok által létrehozott fájlok ugyanolyan ikont kapnak. 3. feladat: Képrészlet kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása A képrészletet a kívánt helyre mozgatjuk 4. feladat:szöveg kijelölése egérrel vagy billentyűzetről (SHIFT gomb lenyomva tartása mellett) Szerkesztés\Másolás menüpont választása A kurzort a beillesztés helyére visszük Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 5. feladat: Gyakorlására készült a Mappák a 6. leckéhez mappa Fájl kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 6. feladat: Gyakorlására készült a Mappák a 6. leckéhez mappa Mappa kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 7. feladat: Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló zenei fájlformátum, jelenleg az egyik legelterjedtebb. 1995 első felében MP3 fájlok kezdték elárasztani a netet olyan programoknak köszönhetően, mint a Winamp és a Napster. http://hu.wikipedia.org/wiki/mp3 8. feladat: Gyűjts össze különböző kiterjesztéseket! Mp3, mp4, doc, txt, bmp, jpg, tiff, avi, pdf stb 9. feladat: Csoportosítsátok a kiterjesztéseket aszerint, hogy melyik jelent szöveges fájlt, zenét vagy képet! Szöveges fájlok: txt, doc, pdf Zenei fájl: mp3, mp4, mid Képfájl: bmp, jpg, gif, tiff, Mozgókép: avi 10. feladat: Szövegszekesztő: Pl Word: doc kiterjesztés Rajzolóprogram: bmp kiterjesztés Comenius Logo program: lgp kiterjesztés 11. feladat: Nézzétek meg a használt rajzolóprogramban, hogy hányféle kiterjesztéssel lehet menteni a munkátokat! A Paintban a kiterjesztés lehet: bmp, dib, png, tiff, gif, jpeg. A színek szerint lehet fekete-fehér, 16 szín, 256 szín és 24 bites színnel menteni bmp vagy dib formátumba. 28

12. feladat: A fájlok formátuma befolyásolja a fájl méretét. Ugyanazt a rajzot elmentve pl. A különböző formátumok különböző fájlméretet eredményeznek. ( Kiterjesztés minta 6. lecke mappában találhatók a fájlok.) Fekete-fehér bmp 37690 bit 16 szín bmp 147358 bit 256 szín bmp 293922 bit 24 bit bmp 875314 bit gif formátum 81925 bit jpg formátum 49956 bit png formátum 567349 bit tif formátum 788528 bit Az interneten a jpg képformátumot használják a leggyakrabban, mert az a leg helytakarékosabb. 13. feladat: Ha két színnel (fekete-fehér mentettük el a képet, akkor azt már nem lehet visszaszínezni. 29 A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak: 1. feladat: Mondatokat kell kiegészíteni a mappaszerkezethez és a fájlokhoz kapcsolódóan. (I Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs, lk lényegkiemelő, ag analógiás gondolkodás, szö szövegalkotás képessége) 2. feladat: Mappaszerkezetet kell elemezni fagráf alapján. (ag analógiás gondolkodás, kg korrelatív gondolkodás) 3. feladat: Kakukktojást kell keresni a mappaműveletekhez kapcsolódóan. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása) 4. feladat: Kipótolós feladat. Mappaműveletek gyakorlását szolgálja. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, (lk lényegkiemelő) Ismétlő kérdések: 1. A mappákat és a fájlokat ikonokkal jelképezzük. 2. A fájlnév névből (azonosítóból) és kiterjesztésből áll, melyeket pont választ el egymástól. 3. A kiterjesztés megmutatja, hogy milyen fajta a fájl, szöveg, kép, hangfájl stb. és azt is hogy melyik programmal készült. 4. A legtakarékosabb fájlformátum a jpg. 5. A mappamásolás lépései: Mappa kijelölése Szerkesztés\Másolás menüpont választása Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába) Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása 6. Létrehozás, átnevezés, áthelyezés, másolás, törlés.

8. óra Összefoglalás 30 Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Rendszerező és lényegkiemelő képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: A rendszer több mint az egyes dolgok összessége Fejlesztési feladatok: A számítógéppel kapcsolatos ismeretek összefoglalása, rendszerezése Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása Vizuális memória fejlesztése Induktív gondolkodás Analógiás gondolkodás Szemléltető eszközök: tankönyv, számítógépes konfiguráció, applikáció, interaktív tábla Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Cél: A számítógép feladatai, és a hozzájuk tartozó eszközök rendszerezése Frissítő kérdések. 1. A számítógépet, szöveg írására, rajzolásra, zenehallgatásra, intenetezésre, filmnézésre használják a gyerekek. 2. Az iskolában nem lenne informatika óra. Nem tudna a gyerekek oktatóprogrammal tanulni. Nem tudna interneten utánanézni dolgoknak. Délután nem tudna játszani. Nem tudna levelezni, csevegni a barátaival. 3. Az élet szinte minden területén. Vasúti jegy vásárlásakor, helyjegy foglalásakor, számlák, blokkok nyomtatásakor. Postán, bankban. Stb. 1. feladat: Olyan képeket kell gyűjteni, ami számítógépes munkahelyeket mutat be. 2. feladat A gyűjtött képeket fel lehet ragasztani egy kartonra és így a teremben kirakható tablót lehet készíteni. 3. feladat: Az 5. és 6. osztályban tanult perifériák egy-egy könnyen értelmezhető műszaki adatait érdemes megbeszélni. Pl Egér golyós, vagy optikai, vezetékes vagy vezeték nélküli. Háttértárak tárolási kapacitása legalább összehasonlítás szintjén, hogy melyikre fér több adat. Monitor tanult műszaki jellemzői: képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma. Nyomtató tanult műszaki adatai: felbontás, sebesség, a nyomtató memóriája. 4. feladat: Bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép, digitális kamera. Kimeneti eszköz: Monitor, nyomtató, hangfal. Háttértárak: flopi, cédé, dévédé, wincseszter, pendrájv. 5. feladat:

A csoport tagjai képekkel bemutatják és ismertetik az eszköz fő jellemzőit. 6. feladat: Figyelembe kell venni a tananyag felépítését. A mappaszerkezet tartalmazzon olyan mappát, amibe képe, amibe szöveget és amibe programot fognak majd menteni. 7. feladat: A tanár által megadott hely lehet a wincseszter egy kijelölt mappája, vagy pendrájv, esetleg flopi. 8. feladat: Vagy az adathordozót cserélik ki a tanulók, vagy wincsesztere esetén ők maguk cserélnek helyet, hogy felderítsék a társuk által létrehozott mappaszerkezetet. Készíts mappaszerkezetet, majd cserélj a társaddal és derítsd ki, rajzold le az általa létrehozott mappaszerkezetet! 31 A leckéhez nem tartoznak a munkafüzetben feladatok. Ismétlő kérdések: 1. A számítógép feladatai: Adatok bevitele, feldolgozása, tárolása, megjelenítése, továbbítása, fogadása. A számítógép környékén található eszközök (perifériák): billentyűzet, egér, mikrofon, szkenner, webkamera, nyomtató, hangfal, monitor stb. Csoportosításuk: Adatok bevitele a bemeneti eszközökkel történik. Ezek a billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, szkenner. Adatok megjelenítése a kimeneti eszközökkel történik: hangfal (hangszóró), monitor, nyomtató. Az adatok feldolgozását a következő egységek végzik: Központi egység és a memória Adatok továbbítását és fogadását a hálózati kártya vagy a modem végzi. Adatok tárolására szolgál a wincseszter, a flopi, a cédé, a dévédé és a pendrájv. 2. A monitor a legfontosabb kiviteli eszköz. Fajtái: CRT ( Hagyományos, nagy méretű) LCD (Folyadékkristályos, lapos képernyős) Monitorok jellemzői: a mérete (képátmérő), a felbontás és a megjelenített színek száma. 3. Nyomtatók fajtái: Mátrix, tintasugaras, lézer. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése. Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a patronból egy szerkezet soronként ráfújja a papír megfelelő helyére. Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti a papíron. A festékpor a festékkazettában található. 4. A mappák tároló helyek a háttértárakon. A fájlok az elmentett munkáink. A fájlokat a mappákba mentük el.

II. Algoritmizálás, programozás 32 9. óra Az adat Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, kommunikációs eszközök helyes használata, kezdeményezőkészség, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni munka Tananyag feldolgozása: I. Információszerzés módja Előzetes feladat: Milyen módon szerezhetünk információt a környezetünkről, illetve Motivációs beszélgetés a Tk. képei alapján (1. feladat) a mindennapi életünk eseményeiről? Tegyenek különbséget a szerzett információ módja szerint! Fogalmazzák meg, hogy a saját érzékszerveink által szerzett információ, és a mások által átadott információ között különbséget teszünk. Határozzuk meg, hogy A saját tapasztalataink alapján szerzett információ a közvetlen, a másoktól kapott információ pedig a közvetett információ. A tankönyv meghatározásának elolvasása II. Közvetlen és közvetett információszerzés Fl. 1./a feladat önálló megoldása.

Megoldás: Közvetett: rádió, számítógép Közvetlen: tea, közlekedési lámpa, gitár 1./b feladat közös megbeszélése Hogyan kapunk információt a rádión, számítógépen keresztül? Hogyan szerzünk információt a teáról, közlekedési lámpáról, gitár hangjáról? Mely érzékszerveink vesznek részt ezen esetekben a közvetlen információszerzésben? III. Információátadás folyamata 33 Beszéljenek a gyerekek az információ vételének, átadásának különböző lehetőségeiről. (Ebben segítenek az 1. feladat képei: közvetlen beszélgetés, telefon) Soroljanak fel olyan eszközöket is, amelyek itt nem léthatók (pl.: rádió tv, )! A tankönyv szövegének elolvasása után elemezzék közösen a Tk. ábráját! Elemzés: Az információátadáshoz szükség van egy információt adó, és egy információt vevő személyre. Az ábrán láthatunk visszafelé mutató (szaggatott) nyilakat is. Gyakran ugyanis az információra reagálunk is valamilyen módon (beszéddel, mimikával, ). Ilyenkor beszélünk visszacsatolásról. Ez azonban nem mindig lehetséges (rádióból, tv-ből szerzett információ). Különböző esetekben különböző lehet az átviteli csatorna. Mondjanak a gyerekek néhány általuk ismert lehetőséget. (levegő, kábel, rádióhullám) Fl. 2. feladat önálló feladatmegoldás. Megoldás: tárcsázó csengő telefon telefonáló Visszacsatolás történik, nyilak tehát visszafelé is mutatnak. Válaszoljanak a professzor kérdésére is! Frontális munka Megoldás: az átviteli csatorna a vezeték és a levegő. IV. Információ rögzítése A telefonon történt beszélgetés rögzíthető-e? Mondják el a tanulók, hogy: Miért lehet szükség az információ tárolására? Mióta rögzít az ember információt? Milyen információkat rögzíthetünk? (Segítenek a tk képei-3. feladat) Milyen eszközeink vannak a különböző típusú információk rögzítésére? Fl. 3. feladat megoldása önállóan. Olvassák el a Tk. szövegét az információhordozó eszközökről!

10. óra Az információ Képességek: Információs és kommunikációs képesség, információszerzéssel, átadással, rögzítéssel kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, információszerzés, információrögzítés lehetőségei, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az információszerzés lehetőségei. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: csoport, frontális, egyéni 34 Tananyag feldolgozása: I. Motiváció: Játék Amerikából jöttünk... II. Beszélgetés: Milyen módon jutottatok az előbbi játékban információhoz? (Válasz-mutogatással) Melyik korban és miért használta az ember a mutogatást, mimikát információ átadására? (Válasz - Az őskorban az ősemberek használták, amíg a beszéd ki nem alakult.) III. Szókártyák rendezése: A táblára a következő szókártyákat (vagy képeket) helyezzük fel össze-vissza: Mutogatás, barlangrajz, beszéd, füstjelek, papirusztekercs, kőtábla, könyv, fényképezőgép, lemezjátszó,(vagy gramafon) rádió, tévé, számítógép, - Rendezzék a gyerekek időrendi sorrendbe a szókártyákat! - Mondják el, hogy véleményük szerint (vagy olvasmányaik alapján) milyen információt tudtak az emberek átadni egymásnak például a füstjelekkel. - Vajon miért volt szüksége az embereknek az írás kialakulására? (Az ember a fejlődésével egyre több ismeretet, tudást halmozott fel. Mindent már nem tudott fejben tartani. Szükség volt tehát a tapasztalataik, szerzett ismereteik, felfedezéseik lejegyzésére. Az írás kialakulásával ami egy hosszabb folyamat eredménye az információk hosszú távú megőrzése is lehetségessé vált. Ez az információ rögzítésének egyik lehetőségét is jelenti. Szedjék le a tábláról azokat a szókártyákat, amelyek nem rögzített információt adnak át! (mutogatás, beszéd, füstjelek, rádió, tévé) - Sorolják fel, hogy a fennmaradó szókártyákon olvasható eszközök milyen információt rögzítenek? (barlangrajz, fényképezőgép képi információ; papirusz, könyv, lehet kép és

szöveges információhordozó; kőtábla szöveges információ; lemezjátszó hangrögzítés, a számítógép szöveg, hang és képi információ kezelésére, rögzítésére alkalmas.) Mikor alakulhatott ki a számolás és miért volt erre szüksége az embenek? IV.Csoportmunka: Alakítsanak ki a tanulók (érdeklődésük szerint) 3 csoportot! I. Csoport keressen az interneten az írás kialakulásának előzményeiről! II. csoport keressen a számolás kialakulásáról, a számolás történetéről! III. csoport keressen az információ rögzítéséről ismereteket. Kapjanak erre kb10 percet, majd számoljanak be néhány percben az olvasottakról. Megadhatunk segítségül néhány címet, de ügyesebb gyerekcsoportra, rábízhatjuk a szabad keresést. Néhány cím: - az írás története: előzmények- http://vic.mkm.sulinet.hu/tori/szakkor/irast/ireloz.htm - az írás fogalma: http://www.famakonyv.hu/tori1.html - bemutatók az írás történetéről: http://www.grafologia.hu/anyagok/irastort1.ppt http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/segedanyagok/az_iras.ppt - a számolás kialakulása: http://www.google.hu/search?q=a+sz%c3%a1mol%c3%a1s+t%c3%b6rt%c3%a9nete&ie =utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=com.ubuntu:hu-hu:unofficial&client=firefox-a - számolás, számírás története: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartszam.html - az információ tárolásának története: (... a kőbevéséstől a nanotechnológiáig ): http://www.freeweb.hu/hmika/erdekes/html/infotaro.htm 35 Házi feladat: Előzetes feladat a következő órához: Adatgyűjtés: Tanulóink gyűjtsenek osztályukról minél több adatot, ezeket füzetükbe írják is le! Pl. Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.

11. óra Adatok rendezése Képességek: Információs és kommunikációs képesség, Információszerzéssel, rögzítéssel kapcsolatos képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, adatkezelés, adatvédelem, mindennapi életben való eligazodás Fejlesztési feladatok: Az adatok felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Analógiás gondolkodás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni Tananyag feldolgozása: I. Motiváció: Mondjátok el osztályotokra vonatkozó legfontosabb adatokat! (évfolyam, betűjel, osztályfőnök neve, osztálylétszám, esetleg tagozat) II. Információ vagy adat Ismétlés: Mi az információ? Mit nevezünk adatnak? Mi a különbség az információ és az adat között? Fl.. 1. feladat önálló feladatmegoldás 36 Megoldás: 1.A/ alaphalmaz adat (konkrét tartalom), részhalmaz információ (új ismeret). 1./B adat: 2, 3, 5, 7, 8, információ: 1, 4, 6, III. Adatok rögzítése Kérdezzük meg az osztályban, hányan vannak, akik használnak leckefüzetet! Miért használják? Miért használunk órarendet (amíg meg nem tanuljuk)? Állapítsák meg a tanulók, hogy adatok feljegyzésére szükség van!

Hova rögzíthetünk adatokat, illetve hogyan juthatunk mások által lejegyzett adatokhoz? (Tk. képei) Tk. 1. feladat Mire használjátok a füzeteiteket? (vázlat, kiegészítő információk, adatok lejegyzése) Közületek kik (hányan) jegyeztek már fel valamilyen eseményt naptárba? Miért volt erre szükségetek? (Születésnap? Névnap? Verseny időpontja?) Hogyan rögzíthetünk adatot a számológépbe? (Van saját memóriája M+, M-) IV. Adatok típusai Tk. 2. feladat Mely adataidat nem árulod el bárkinek? Miért nem? Milyen típusúak lehetnek az adatok? Olvassák el a Tk. szövegét! Fl. 2. feladat önálló megoldás Megoldás: 37 Szöveg (3. 7.), szám (2. 5. 8. dátum) Keressetek adatokat különböző tankönyvekben! (Mi az adat?!) csoport munka. (pl.: földrajz könyvben, biológia könyvben ) Tk 3. feladat segítenek a képek V. Adatrögzítés a számítógépen Tk. 4. feladat Megoldás: háttértárakon (Sorolják is fel a tanulók a háttértárakat!) Robot Robi Hogyan rögzíti a számítógép az adatokat? Játékos feladat Válaszolj a kérdésekre! Az igen az 1, a nem jelenti a 0-t. Egy lehetséges megoldás: 01110 Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 5. feladat VI. A bit Mértékegység meghatározása: Az adat és információ legkisebb egysége a bit. Ez az adatmennyiség mérésére bevezetett mértékegység. Angol eredetű, BInary digit kettes számrendszerbeli számot jelent. A bináris jelek 0 (hamis) és 1 (igaz) értéket vehetnek fel. Házi feladat: Fl. 3. feladat kód megfejtése Adatgyűjtés: Gyűjtsenek adatokat több csoportban (szöveges, és számtípusút is) lexikonból! Pl.: Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.

38 12. óra Adatok rendezése Képességek: Információ gyűjtésének, és kezelésének készsége. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, mások adatainak tiszteletben tartása, adatok védelme. Fejlesztési feladatok: Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Egyszerű problémák önálló megoldása. Adatok keresése, az életkoruknak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött adatok rendezése, csoportosítása. Olvasás táblázatból, diagramról. Adatok értelmezése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szókártyák, földrajzi Atlasz, füzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka, Tananyag feldolgozása: Ismétlés: Frissítő kérdések alapján, Házi feladat ellenőrzése Előzetes feladat: Milyen adatokat gyűjtöttetek a házi feladatban Petőfiről és Aranyról? (Kerüljenek a táblára a gyerekek által gyűjtött adatok!) 1.Motiváció : I. csoport: Csoportosítsátok az adatokat típusuk szerint. Számok Szöveg II. csoport: Kerüljenek az azonos adatok egy halmazba! Műveik Szül. idő Életkor Szül. hely Név Melyik esetben könnyebb eligazodni az adatokban? II. Adatok táblázatba rendezése Tk. szövegének elolvasása

Hogyan tehetnénk még áttekinthetőbbé adatainkat? Rendezzük táblázatba! Mi kerül az oszlopok címe ként a táblázatba? (halmazok címkéje) Milyen sorrendben célszerű az oszlopok címét megadni? (név, szül. idő, szül. hely, életkor, műveik) III. Adatok olvasása táblázatokból Tk. 1., 2., 3. feladatának megoldása, közös válasz a kérdésekre. Fl.. 1., 2. feladat önálló megoldása. Megoldás: Fl. 1 Somogy, Veszprém, Zala Siófok, Fonyód, Veszprém, Ajka, Keszthely, Külső-Somogy, Bakony, Keszthelyi hg, 600 m, 312 m, 448 m 39 Megoldás: Fl. 2. sorrend Esemény idő 1. Róma alapítása Kr. e. 753 2. Spartacus vezette felkelés Kr. e. 73-71 3. Caesar elleni merénylet Kr. e. 44. március 15 4. Nyugatrómai Birodalom bukása Kr. u 476, 5. honfoglalás Kr. u 895-896 IV. Adatok olvasása diagramról Tk. szövegének felolvasása. Tk. 4. feladat kérdéseire közös válasz Tk. 5., 6. feladat megoldása. Készítsenek a tanulók önállóan diagramot a táblázatokhoz! Házi Feladat: Fl. 3., 4. feladatainak megoldása.

13. óra Kódok, kódolás Képességek: Kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, mások titkainak tiszteletben tartása, Fejlesztési feladatok: Információk, adatok megjelenési formái. Adatok felhasználási lehetőségei. titkosírás, kódolás jelek, piktogramok értelmezése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, rajzlap Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka 40 Tananyag feldolgozása: Házi feladat ellenőrzése; Ismétlés: Frissítő kérdések: Mi az információ? Juthatunk- e információhoz a táblázatokból? Motíváció: Tk. 1. feladat képeinek értelmezése, jelentése. Találjanak ki és rajzoljanak csoportokban egymásnak jeleket piktogramokat rajzlapra, amit a többiek megpróbálnak értelmezni, megfejteni! Ismétlés: Válaszoljanak Tk. 2. feladat kérdéseire! Fl. 1. feladat megoldása I. Jelek, kódok Tk. 3. feladat alapján közös beszélgetés a tanulók kódokkal kapcsolatos ismereteiről. Olvassák fel a Tk. szövegét! Beszélgetés a Tk. 4. feladata alapján a kódok mindennapi életben való használatáról, és jelentőségéről

Válasz a Tk. 5. feladat kérdéseire. A Fl. 2. feladat megoldása önállóan. II. Mi a kódolás Kódolás fogalma: Azt a folyamatot, amelyben az egyik jelrendszert (kódot) átalakítjuk egy másik jelrendszerré (kóddá) kódolásnak nevezzük. 41 A tankönyv szövegét olvassák fel. A Tk. 7. feladat megoldása önállóan. III. A dekódolás A Tk. 8. feladat megoldása önállóan. A Tk. szövegét olvassák fel! A dekódolás fogalma: A dekódolás a kódolási eljárás fordítottja, vagyis valamely kód üzenetté való visszaalakítása. A kódolás és dekódolás tehát a különböző jelrendszerek oda-vissza alakítása. Tk. 9., 10. feladat közös megoldása. Házi feladat: Kód (titkosírás) megfejtése Fl. 3. feladat (a megfejtéshez a kulcsot jobbra el kell fordítani! A fehér négyzetek betűit összeolvasva a megfejtés: EZ EGY TITKOS KÓD)

14. óra Lépésről lépésre Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, pontos munkára nevelés telekommunikációs eszközök helyes használata. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, mindennapi élet algoritmusainak felismerése, algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése. térszemlélet fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka 42 Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés Kezdjük az órát a tankönyv 1. ábrájának értelmezésével. Beszélgessünk arról, hogy miért fontos, a tervkészítés, miben segít egy jól átgondolt, elkészített terv. Ennek alapján értelmezzük az algoritmus fogalmát. Az algoritmus a feladat megoldásának lépéseit írja le! A tennivalóinkat azért tervezzük meg, hogy hatékonyan, eredményesen dolgozzunk. Akkor jó az algoritmus, ha a feladat megoldásában helyes eredményre vezet. Az algoritmust lejegyezhetjük szóban, szövegesen, rajzosan, vagy folyamatábra segítségével.

Hatékony tervkészítésre mutat példát a munkafüzet 1. feladata. 2. Újra, meg újra Keressenek a mindennapi életből ismétlődéseket. az iskolai tevékenységben, a mesékben, Beszéljék meg! A mesékben miért van nagy szerepe az ismétlésnek? Hányszor ismételnek meg tevékenységeket? 43 3. Ismétlés a Logóban A Teknőc is ismeri az ismétlést! ciklusváltozó Négyzet ismételd 4-szer [előre 50 jobbra 90] Vége Ciklusmag Fogalmazzák meg, hogy mit jelent az ismétlés a programozásban. Az ismétlést a programozásban ciklusnak nevezzük. Az ismétlődő rész neve ciklusmag. A ciklusváltozó határozza meg, hogy hányszor fut le a ciklus. Amikor előre tudjuk, hogy hányszor kell az ismétlést elvégezni, számláló ciklusról beszélünk. 4. Feltétel vizsgálat Értelmezzék ezt a rajzot! Beszéljék meg! Mi befolyásolja a választásunkat? Keressenek nagyon sok példát arra, amikor választaniuk kellett! Emeljék ki, hogy akkor döntenek jól, ha megvizsgálják, átgondolják, minden lehetőséget számba véve hoznak döntést. Tevékenységeink során akkor találkozunk elágazással, amikor nem egyértelmű mit kell tennünk, el kell döntenünk, hogy hogyan haladunk tovább, vagy amikor el kell döntenünk mit kell tennünk. Van, amikor az eredmény nem algoritmizálható, hiszen a megoldás sokféleképpen zajlik le, befolyásolhatja a kedvünk, a szokásaink, satöbbi. 5. Folyamatábra értelmezése Feltétel vizsgálat értelmezéséhez ad segítséget a munkafüzet 3. feladata.

Vezessük be a folyamatábra jeleit! 44 A munkafüzet 5. feladata alapján, találjanak ki sok-sok történetet a folyamatábrához. Start Tevékenység 1 nem Feltétel igen Tevékenység 2 Vége

15. óra Mit tud a Teki? Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, egyszerű alakzatok készítése, térszemlélet fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, ismerjen meg egy programozási nyelv alaputasításait. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka 45 Tananyag feldolgozása: Ezen az órán ismételjék át, amit eddig a Logo programozási nyelvről tanultak. Ott ahol csak most vezetik be a Logot ott új anyag feldolgozásaként vegyék, természetesen a gyakorlásra több időt engedve. 1. Irányjátékok Az irányok helyes meghatározásához a munkafüzet 1. feladatát javaslom. Írd a képek alá, hogyan fordult el a Teki a kiinduló helyzethez (első kép) képest! J 90 b 90 j 45 b 180 j 135 b 45 2. Robotjáték Játszhatnak a teremben különböző robotjátékokat, az 5. osztályos informatika tankönyvéhez készült tanári útmutató ehhez sok segítséget ad. Válasszanak a nehezebb feladatok közül. Nagyon szeretik a gyerekek memóriajátékot. 3. Logo utasítások Ismételjék át a Teki legfontosabb utasításait, ehhez használják a tankönyv 1. példáját. Helyezzék el a parancsokat gombokra, a tankönyv útmutatása alapján, majd az itt levő utasításokkal alkossanak a gyerekek, például labirintust, amit aztán játékra is fel tudnak használni. A legjobb labirintusképet mentsék is el. A gombokra elhelyezett utasítások alapján a gyorsabban haladók elkészíthetik a munkafüzet 2, és 3. feladatánál bemutatott képeket is.

46 4. Ciklus Elemezzék a tankönyv 2. feladatánál látható képet, amely már ismerős az 5. osztályos tankönyvből. Apókának kell segíteni, hogy leszedhesse a fáról az almát. Apóka ismeri a teknőcnyelv utasításait, az almát a szedd paranccsal tudja leszedni. szedd szedd szedd szedd szedd Mondjuk rövidebben! ismétlés 5[szedd] A ciklus általános formája: ismétlés hányszor[mit] A ciklus fogalmának elmélyítésére ad lehetőséget a munkafüzet 4. és 5. feladata. 5. Sokszögek rajzolása Rajzoljanak sokszöget a tankönyv 3. és 4, feladata alapján. Majd fogalmazzák meg a szabályt. Rajzoljanak minél többféle sokszöget. A tollszín, tollvastagság parancs használatával szebbé tehetik rajzaikat.

16. óra Körözzünk Képességek: Tervezőkészség, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, fegyelmezett munkára nevelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, ismétlő tevékenység megfigyeltetése a mindennapokban, döntési kompetencia, lényegkiemelő kompetencia. 47 Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Irányjátékok, Logo utasítások Azoknak a gyerekeknek, akik még mindig hibáznak az irányok helyes meghatározásában a munkafüzet 1. feladatát ajánlom gyakorlásra. dél: vagy kelet vagy nyugat vagy délkelet vagy délnyugat vagy 2. Ciklus Ismételjék át a sokszög rajzolásra vonatkozó legfontosabb szabályt. A szabály alkalmazásával rajzoljanak, négyzetet, háromszöget, hatszöget, tízszöget, húszszöget. A sokszög oldalszámának növelésével olyan alakzatot kapunk, amely egyre jobban hasonlít a körhöz. Játsszák végig a valóságban is a nyomvonalat! Képzeljék magukat a Teknőc helyébe. 3. Kör rajzolása Kör rajzolás utasítása Ismétlés 360[előre 1 jobbra 1]

48 Induljunk ki ebből a rajzból, biztosan lesz aki emlékszik rá, hogy ezt elkészítettük 5. osztályban. Szedjük részeire a rajzot! Áll egy körből Hullámvonalból Mindegyik elemet már önállóan el tudják készíteni. A feladat az elemek egymáshoz illesztése. Hagyjuk, hogy kísérletezzenek, és saját maguk jöjjenek rá. A félkörhöz 1 egészet választanak, akkor a kör méretét 2 egységre kell venni, hiszen a kör két félkörből áll. A festésnél hagyjuk, hogy saját ötlet alapján fessék be az alakzatot. Kör rajzolási feladatok találhatók a munkafüzet 3. feladatában. Válasszanak a gyerekek az ott levő rajzok között. Közben figyeljék meg, hogy a gyerekek kezdetben mennyire rosszul mérik fel a feladatok nehézségi fokát. 4. Kör másképpen Az ImagineLogóban a Teki ismeri a kör utasítást, utána meg kell adni a kör méretét. kör 100 Ennek felhasználásával készítsék el az olimpiai ötkarikát! A tankönyv 2. feladatánál bemutatott Pekingi Olimpia Játékok projektet.

Az olimpia szimbólumát töltsék le az Internetről, majd a Teki alakjának megváltoztatásával tudják a szöveg mellé helyezni. Szöveg íráshoz válasszák a Szöveg ikont. Elkészíthetik ennek mintájára a 2012-ben levő olimpia nyitóképét. Nézzenek utána hol lesz a következő azaz a 2012-es olimpia! 49 Az Olimpiáról olvashatnak a tankönyv Érdekességek részben. Hasznos információt szerezhetnek még: http://www.kataca.hu/sport/olimpia/ vagy a http://olimpia.lap.hu/ oldalon. Ha az olimpiáról szerzett tudásukat szeretnék kipróbálni, akkor a http://www.kvizpart.hu/index.kviz?temalist=31 oldalon tudnak játszani.

17. óra Eljárást írunk! Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, építkezés, rész és egész kapcsolata, strukturált programozás elemei. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka 50 Tananyag feldolgozása: A Logo nyelv strukturáltsága, akkor élvezhető igazán, amikor eljárásokat írunk. Az eljárásírás már egy fejlettebb gondolkodást igényel. Ennek a lényege, hogy a Teknőst tanítjuk, és ezt nem felejti el. Felnőtt szemmel nézve, tulajdonképpen már programot írunk. 1. Eljárásírás menete Eljárás név Utasítások Vége Beszéljék meg, hogy milyen szabály vonatkozik a névre! Miért fontos a helyes névválasztás. Hol tanítjuk a Teknőst? Szerkeszt négyzet utasítás hatására kapunk egy panelt, ahol elkészíthetjük az eljárást. Először tanítsuk meg a Tekit négyzetre. Majd a fessük be! Ehhez használjuk a tetszőleges parancsot!

Az írólapra írjuk be az eljárást nevét. négyzet Ennek hatására a Teki rajzol egy tetszőleges színnel befestett négyzetet. 51 2. Önálló munka A Logo rajzolási technikáját nagyon sok geometriai fogalom oktatására lehet felhasználni. Olyan nehéz és absztrakt matematikai fogalmak, mint például a szimmetria, tengelyes tükrözés, hasonlóság, forgatás, rendkívül látványos formában, egyszerűen és érthetően taníthatók. A színes négyzetek forgatásával nagyon látványos rajzok készíthetők a tankönyv 1. példája alapján. Gyorsabban, haladó gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 6. feladatát. Ahol először háromszögre kell megtanítani a Tekit, majd, ezzel az eljárással a képen látható rajzokat kell elkészíteni. 3. Építkezés Minden programozási nyelv esetén a programozók arra törekednek, hogy a programot kicsi részekre szedjék. Minden egyes rész egyetlen feladat - egy eljárás. Ezt a technikát építkezésnek nevezzük. Az építkezés elvének értelmezésére szolgál a tankönyv 2. példája, amely alapján a kötelező haladási irány táblát készíthetjük el. Használjuk, és értelmezzük a tankönyv folyamatábráját, és ennek alapján tervezzék meg a feladatot!

feladat megoldása: használjuk fel a tábla1 eljárást, készítsük el a nyíl eljárást, haladás eljárás a tábla1 és a nyíl eljárás felhasználásával. 52 Papert hangsúlyozza, hogy a hiba nem baj, nem kudarc, hanem felfedezésszerű élmény. Logo környezetben nem éri bírálat, ha a munka során a Teki nem jót rajzol. A hibakeresés, a problémamegoldásnak a szerves része. A hibajavítás filozófiájára meg kell tanítani a gyerekeket! A hibák hasznunkra vannak, hiszen arra késztetik őket, hogy tanulmányozzák, megértsék, és megtanulják, hogy a hibát hogyan kell kijavítani. Érdemes megfigyelni egy kezdőcsoportban tevékenykedő gyerekek a hibajavítást úgy oldják meg, hogy elölről kezdik a munkát. Az eljáráskészítésnél hívjuk fel a figyelmet arra, hogy programozástechnikai szempontból fontos, hogy minden eljárás lezárása előtt a Teknőcöt a kiinduló helyzetbe vezessük vissza, azaz teljes eljárást írjunk. Különböző közlekedési táblák elkészítése lehet házi feladat, ehhez mintát a tankönyv 1. feladata ad. Az Érdekességek részben olvashatnak a gyerekek a közlekedési táblákról. A http://kresz.hu oldalon bővebb információt szerezhetnek a táblák alakjáról, formájáról.

18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, kezdeményezőkészség. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, a strukturált programozás eleme, a teljes teknőc tétel. 53 Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Paraméter szerepe A 6. osztályban a paraméter értelmezése, alkalmazása kapja a hangsúlyt. A paraméter szerepét a tankönyv 1. példája alapján vezessük be! Tanítsuk meg a Tekit négyzetre, vagy használjuk fel az előző órán elkészült négyzet eljárást. Problémaként vessük fel, hogyha különböző nagyságú négyzetekre - kicsi, nagy még nagyobb négyzetre - van szükségünk, mi a teendőnk. A megoldás a paraméter használata. A paramétereknek az a szerepe, hogy az alakzat méretét, jellemzőit szabályozhatjuk vele. A paraméteres eljárás definiálásakor létrehozunk a memóriában pl. egy hossz feliratú fiókot. Fontos szabály: a paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenned! A paraméter lehet egy név, de lehet egy betű is. Fontos ennek tisztázása, és értelmezése. 2. Paraméter alkalmazása Paraméterrel helyettesíthetjük a nagyságot

Paraméterrel helyettesíthetjük az alakzat színét is, a tankönyv 2. példája alapján. 54 Paraméterrel helyettesíthetjük a vonal vastagságát is, a tankönyv 3. példája alapján. Folytassák! Mit tudnának még paraméterrel helyettesíteni. 3. Önálló alkalmazás Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 3-6 feladata. Ezt a feladatot gyorsabban haladó, önálló munkára képes gyerekeknek adhatjuk. Készítsenek virág eljárást, amelyben a változó száma adja meg a virág szirmainak számát, ehhez készítsék el a félkör eljárást! eljárás virág :db ism :db[félkör j 360/ :db] vége A hangsúlyt a kísérletezésre helyezzük, próbálják ki nagyon sok paraméterrel virág 3 virág 5 Fontos hangsúlyoznunk: A paraméterek sorrendje definiáláskor és híváskor meg kell, hogy egyezzen! Paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenni! A kettőspont után nem lehet szóköz! Az eljárásokban a várj utasítás lassítja a teknőc mozgását, ezáltal jobban követhetővé válik, és nagyon látványos módon készíti a rajzot a Teknőc.

19. óra Egy, kettő, három, négy Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, alkotás. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, rész-egész fogalma, elemekből való építkezés, térszemlélet fejlesztése. 55 Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: Ezen az órán is a paraméterek módosító szerepét vizsgáljuk, de már több paraméter használatával. 1. Paraméter alkalmazása A tankönyv 1. példája alapján készítsünk egy olyan eljárást, amely bármely sokszög rajzolására alkalmas. tanuld alakzat :hossz :soksz ismétlés :soksz[előre :hossz j 360 / :soksz vége Próbálják ki többféle paraméterrel! Az összefüggésekre ők maguk jöjjenek rá! alakzat 120 10 alakzat 60 4 alakzat 10 10 Ügyeljenek a paraméterek sorrendje! Vessük fel a következő problémát! Milyen paramétereket kell megadni ahhoz, ha kört szeretnénk rajzolni? alakzat 1 360

Ezzel az eljárással hogyan lehetne körelemeket (félkört, negyedkört) rajzolni? Hagyjuk őket kísérletezni, nekik kell rájönni, vagy felfedezni, hogy nem lehet. Ezután tehetjük fel a kérdést, hogy vajon miért nem alkalmas ez az eljárás félkör rajzolására. Csak szabályos alakzatot lehet vele készíteni a szabály felhasználásával számolja ki a fordulatot. A 360 elosztja a sokszög számával. Ahhoz, hogy mi mondhassuk meg, hogy mennyit forduljon, és ne a Teki számolja ki, egy újabb paramétert kell bevezetni. tanuld alakzat :hossz :soksz :szög ismétlés :soksz[előre :hossz j :szög] vége 56 Ezzel az eljárással bármely sokszöget, akár nem szabályos alakzatot is tudunk rajzoltatni. Próbálják ki, sok-sok paraméterrel. alakzat 1 180 1 Így már nem okoz gondot a félkör rajzolása sem. Újabb felvetést tehetünk, hogyan tudnánk csillagot rajzolni? Ismételten a kísérletezésre helyezzük a hangsúlyt. Soha ne mondjuk meg a megoldást! alakzat 100 5 144 A következő feladatnál találják ki, hogy mit csinál ez az eljárás. Eljárás valami :hossz :ford ism 5[e :hossz j :ford e :hossz b :ford] vége Próbálják ki különféle paraméterekkel! Hogyan tudnának lépcsőt készíteni ezzel az eljárással? A lépcső rajzolásának paramétere: valami 50 90 A tankönyv 6. feladata is azt mutatja be, hogy a különböző paraméterek alkalmazásával egészen más alakzatokat tudnak készíteni. Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 4. feladata, ahol a háromszög megtanítása után kísérletezhetnek a paraméterekkel. (Megoldás ábra.imp fájlban található.)

57 Érdeklődő gyerekeknek, Logo versenyre felkészítéshez adhatjuk, hogy az elkészült ábra eljárást csak annyiban változtassák meg, hogy a Teki nem balra, hanem jobbra forduljon, így a háromszögeket befele rajzolja a sokszög oldalaira. Házi feladatnak a munkafüzet 6. feladatát adhatjuk, ahol a sokszög oldalaira, háromszög helyett ötszöget rajzoljanak!

20. óra Rendezzük sorba az elemeket Képességek: Kreativitás, problémamegoldás. Problémalátás, alkotva tanulás képessége. Önálló tanulás képessége, kreativitás. Nevelési cél: önértékelés, tervszerűség, alkotás öröme, Fejlesztési feladatok rész egész fogalma, elemekből építkezés, strukturált programozás alkalmazása, térszemlélet fejlesztése, Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet Munkaforma: frontális, egyéni, differenciált munka 58 Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés, tervezés Már az 5. osztályban készítettek sormintát egyszerű alakzatokból, most lehet egy kicsit bonyolultabb alakzatokból építkezni. Vizsgálják meg ezt a rajzot! Készítsék el a feladat megoldásának algoritmusát! Tervezzék meg a feladat elkészítésének algoritmusát. Ezt minden feladat megoldásához fel tudják majd használni, 1. elem elkészítése, 2. elemből egy sor felépítése, 3. visszalépés a kiinduló pontra. Vizsgálják meg az alapelemet! Bontsák részekre! Áll egy nagy fehér, és egy kis piros négyzetből. Végezzék el önállóan! Az eljárás neve legyen fnégyzet, amely egy fehér 50 egységnyi négyzet és egy pnégyzet, amely piros 20 egységnyi négyzet legyen. Csak ott segítsünk, ahol a gyerekek igénylik. ott is csak rávezető segítséget adjunk! Ha más méretet választanak, ügyeljenek az arányosságra!

Készítsenek tervet arra is, hogy hogyan helyezzék el a fehér négyzetbe a piros négyzetet! Ehhez ad segítséget a tankönyv 1. feladata. 59 eljárás alapnégyzet fnégyzet tf e 15 j 90 e 15 b 90 tl pnégyzet tf j 90 h 15 b 90 h 15 j 90 e 50 b 90 tl vége 2. Sorminta elkészítése. eljárás sornégyzet :db ism :db[alapnégyzet] vége Oldják meg önállóan, hogy a Teki visszakerüljön a kiindulási helyére! tf b 90 e :db * 50 j 90 tl Értelmezzék az e :db * 50 utasítást! 3. Önálló munka Gyakorlásra nagyon sok feladat közül választhatnak a gyerekek, bízzuk rájuk, hogy ők melyiket szeretnék elkészíteni. Viszonylag egyszerűbb a tankönyv 3. feladata, ami az előző feladatnál csak abban különbözik, hogy a részelemek ellentétes színűek. Teljesen önálló munkát, önálló gondolkodást igényel a munkafüzet 2. és 3. feladata. A gyerekek maguk is kitalálhatnak alapelemet, amiből sormintát készíthetnek. Terveztessünk ilyet, először papírra, majd készítsék el Logóban, ezt adhatjuk házi feladatnak is.

21. óra Mozaik Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés. Fejlesztési feladatok: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése, a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése, a robotszerű feladat megfigyeltetése, térszemlélet fejlesztése, strukturált programozás. 60 Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Előkészítés, tervezés Nyissák meg az előző órán elmentett sornégyzet eljárást, hiszen ebből fognak tovább építkezni. Olvassák el a tankönyvben, hogy mit is jelent a mozaik. Beszéljék meg, hogy hol hallották már, hol találkoztak már mozaikkal. Olvashatnak az Érdekességek részben is erről. 2. Mozaik készítésének algoritmusa

Elemezzék a tankönyvben a mozaikkészítés rajzos algoritmusát! 3. Mozaikkészítés Készítsék el a mozaikot a tankönyv 1. példája alapján, a megbeszélt rajzos algoritmus alapján. A már elkészült eljárást használják fel. pnégyzet fnégyzet alapnégyzet, fnégyzet és a pnégyzet eljárásokból áll. sornégyzet, alapnégyzet egymáshoz illesztéséből áll. A mozaiknégyzet elkészítéséhez egy újabb paramétert kell bevezetni, mely lehet a darab 61 eljárás mozaiknégyzet :darab :sor ism :sor[sornégyzet :darab e 50] h :darab*50 vége Hívása: mozaiknégyzet 6 4 4. Alkalmazás Változtassanak a mozaiknégyzet eljáráson úgy, hogy a sorok nem azonos elemekből épüljenek fel. Az első sorhoz felhasználhatjuk a már elkészült sornégyzet eljárást. A második sorhoz készítsünk egy hasonló eljárást, azzal a különbséggel, hogy a színek ellentétesek legyenek. Készítsek el: - piros 50 egységnyi négyzetet, az eljárás neve lehet nagypiros, - fehér 20 egységi négyzetet, az eljárás neve lehet kisfehér, - alapelemelem, mely a két eljárás összeillesztéséből áll, - sor elkészítése, az eljárás neve lehet sorminta, amely az alapelemek egymáshoz illesztéséből áll, - mozaik elkészítése a két sorminta váltogatásával (sornégyzet, sorminta). eljárás mozaiknégyzet2 :darab :sor ism :sor[sornégyzet :darab e 50 sorminta :darab e 50] h :sor * 100 vége 5. Mozaik körelemekből Mozaikot készíthetnek körelemekből is a hullám és a hullámsor eljárás felhasználásával.

A tanult módon készítsék el, annak segítsünk csak, aki igényli. Önállóan, gyorsabban dolgozó gyerekek tankönyv 1. feladatát készítsék el. 62 Házi feladatnak adható készítsenek önállóan mozaikot, a pontos munka elkészítésében segít a munkafüzet 4. feladata. A mozaikkészítésről olvashatnak az alábbi linkről: http://www.rubikstudio.hu/pages/mozaik.htm

63 22. óra Rekurzív eljárás Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség. Nevelési cél: önellenőrzés, önértékelés, Fejlesztési feladatok: logikus gondolkodás fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése, összehasonlító képesség fejlesztése, ellenőrző képesség fejlesztése, összefüggések meglátása. Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka Tananyag feldolgozása: 1. Rekurzió értelmezése Kezdhetjük az órát tankönyvben található meserészlet elolvasásával. Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy ők mit kívánnának, ha lenne három kívánságuk. Majd vizsgálják meg ezt a folyamatábrát Emeljék ki, hogy hogyan értük el, hogy a kívánságaink száma végtelen lett. Ezt az önmagát hívó eljárást a programozásban rekurziónak nevezzük.

Mondjanak a hétköznapi életből példát rekurzióra. 2. Rekurzió alkalmazása a Logóban Készítsenek olyan eljárást, amelyben a Teknőc soha nem áll meg. A minta alapján készíthetnek önmagát hívó négyzetet, háromszöget, hatszöget stb. 64 Eljárás megy előre 5 várj 3 megy vége A várj 100 utasítással lassítjuk a Teki mozgását, a Mindent megállít gombbal leállíthatjuk a program futását. Képernyővédőnek is felhasználhatják a négyzetekből készült játék3 programot. Eljárás játék3 négyzet e tetsz j tetsz 3. Feltétel várj 100 vizsgálat játék3 vége Még látványosabb képet kapunk, ha nem négyzetekből, hanem körből építkezünk. A következőt kiegészítő anyagnak szánjuk! Gyorsabban haladó csoportnál bevezethetjük. Biztosan felmerül a gyerekekben, hogy hogyan lehetne a Teknőcöt arra bírni, hogy akkor álljon meg, ha telerajzolta a képernyőt. Ehhez valamilyen feltételt kell bevezetnünk. Először elemezzék ezt a folyamatábrát! Fogalmazzák meg ezt Logo-nyelven! Ha :hossz > 200 [Stop]

4. alkalmazás Kapcsoljuk össze a paraméter alkalmazásával. Készítsenek olyan négyzetet, ahol minden oldal méretét megnöveli a Teknőc. Ha eléri a 200 egységet, megáll és befejezi a rajzot. 65 tanuld négyzet :hossz ism 4[e :hossz j 90] várj 100 négyzet :hossz + 10 Ha :hossz = 200 [Stop] vége Próbálják ki több paraméter hívásával! Legyen a kezdőérték négyzet 5 Vajon miért nem áll meg 200-nál a Teknőc, miért rajzolja tele a képernyőt? Biztosan lesz olyan gyerek, aki rájön, hogy a kezdőértékkel van a baj, hiszen a négyzet 5, négyzet 15, 25, satöbbi esetén soha nem lesz egyenlő a 200 egységgel, ha 10 egységgel növelem meg. Javasoljanak ők! Hogyan lehetne megoldani, hogy minden esetben megálljon a Teknős. Ha :hossz > 200 [Stop] Logo versenyre készülő gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 5. feladatát. tanuld négyzet :hossz ism 4[e :hossz j 90] várj 100 négyzet :hossz + 10 Ha :hossz = 200 [Stop] vége Melyik utasításon változtattunk, hogy ezt a rajzot kaptuk? Fedeztessük fel, hogy ebből a rajzból is láthatók a négyzet elemei. Biztosan lesz olyan tanuló, aki rájön, hogyha a fordulat 90 helyett 91, 92-vel próbálkozunk ilyen rajzot kapunk. Házi feladatnak adható kísérletezésre háromszög, hatszög, különböző sokszögek spirálozása.