GYŐRI VÁCI MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA GYŐR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

GYŐRI VÁCI MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA GYŐR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014. 1

TARTALOM 1. Általános rendelkezések 3 2. Az intézmény általános jellemzői 6 3. Az intézmény vezetése 11 4. Az intézményi közösségek 15 5. Az intézmény nevelőtestülete 26 6. A pedagógus munka belső ellenőrzése 34 7. Az intézmény működési rendje 39 8. Az intézmény munkarendje 50 9. A tanulói jogviszony, jutalmazás 61 10. Az intézmény létesítményeinek használata 69 11. Az intézmény hagyományainak ápolása 72 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet 73 13. Az elektronikus és az elektronikusan 75 14. A könyvtár 76 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Gyűjtőköri szabályzat 83 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 89 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 93 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Tankönyvtári szabályzat 96 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára 100 15. Záró rendelkezések 104 16. Legitimáció 105 2

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Győri Váci Mihály Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Tv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 3

1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 2013. évi CCXXXII. Tv. a tankönyvellátásról Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI.4.) Korm. Rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2012. (VII.27.) Korm. Rend. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátására 4

1.2.A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata hatályát veszti. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat, az intézményi szülői szervezet és az iskolaszék. Jelen SZMSZ-t a szakalkalmazott közösség elfogadása után az intézményvezető hagyja jóvá. AZ SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a szakalkalmazott közösség, az intézményvezető, a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, a diákönkormányzat intézményi vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, az intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézményvezetője az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 5

2.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. A közoktatási intézmény jellemzői Neve: Győri Váci Mihály Általános Iskola Címe: 9011 Győr Váci út 1-3. OM azonosító: 202960 Az irányító felügyeleti szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), Győri Tankerülete Az intézmény logója: Telefon/ fax: 06 96 523-193 E-mail: vaciti@vacim-gyor.sulinet.hu Honlap:vaciiskola.hu 6

2.2. Alapító okirat Intézmény neve: Győri Váci Mihály Általános Iskola Székhelye: 9011 Győr Váci Mihály út 1-3. Típusa: általános iskola Szakágazati száma: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Működési köre: Győr közigazgatási területe Törzskönyvi száma: folyamatban Az alapító okirat száma: folyamatban OM azonosítója: 202960 Irányító szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhelye: 9024 Győr Nádor tér 4. II em. Tevékenységek jellege: Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Jogállása Alaptevékenysége: A jóváhagyott pedagógiai program alapján: Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás - alsó tagozat - felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. az általános iskolai egységbe felvehető tanulók száma: 480 fő 7

évfolyamok száma: 8 iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel. Speciális jellemzők: első évfolyamtól idegen nyelv oktatás idegen nyelv oktatása csoportbontásban első évfolyamtól sakk- logikaoktatás ötödik évfolyamtól informatikaoktatás napközis-és tanulószobai nevelés iskolai-és diáksport tevékenység iskolaotthonos-és egész napos iskola Tehetségpontként kiemelt tehetségfejlesztés referencia iskolaként működik az alaptevékenységen túl rendelkezésre álló szabad szellemi és anyagi kapacitás kihasználása Szakfeladatai /alaptevékenység/: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 8

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 2.3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai Az SZMSZ mellékletében megtalálható, az adat és iratkezelési szabályzatban. Körbélyegző Tárolási helye Felhasználásra Lenyomat felirata jogosult Győri Váci Mihály Általános Iskola Titkárság intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök, könyvtáros Hosszú bélyegző Tárolás helye Felhasználásra Lenyomat felirata jogosult Győri Váci Mihály Általános Iskola 9011 Győr, Váci M. u. 1-3. Titkárság intézményvezető, intézményhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök, Kis Körbélyegző Tárolás helye Felhasználásra Lenyomat felirata jogosult Győri Váci Mihály Általános Iskola Győr Titkárság intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, iskolatitkár, 9

könyvtáros 10

2.4.Az intézmény működésének alapdokumentumai Alapító okirat Pedagógiai program Éves munkaterv Házirend Jelen intézményi SZMSZ, a mellékleteivel 2.5. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményt az intézményvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóság előtt. 11

3.AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Szervezeti felépítés Intézményvezető Intézményvezetőhelyettesek iskolatitkár, rendszergazda Alsó tagozatos munkaközösségvezető Napközis munkaközösségvezető Felső tagozatos munkaközösségvezető tanítók, gyógypedagógiai asszisztens tanítók, tanárok munkacsoportok tanárok 3.1 Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 12

Az intézményvezető a munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplésének szervezése 13

3.2 A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. 3.3 A vezető helyettesítési rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettesek helyettesítik, az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés, az igazgató által írásban megbízott munkaközösség-vezető feladata. A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást. 14

3.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők (munkaközösség vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szűkebb intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. Értekezletet heti rendszerességgel tartanak. A kibővített intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a pedagógus szakszervezetek helyi vezetői, DÖK segítő tanár, MICS vezetője, KAT helyi képviselője. A kibővített vezetőség rendszeresen - min. havonta egy alkalommal-rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. Az intézmény kibővített vezetősége évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. 15

Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai Alkalmazotti közösség - iskolai, szakmai-, illetve munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek - szülői közösségek, - szülői munkaközösség A tanulók (gyermekek) közösségei - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól láthatóan a faliújságon ki kell függeszteni, és az iskola honlapján közzé kell tenni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) 16

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2 Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 17

4.3 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületet és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógusi képesítésű közalkalmazottak (iskolatitkár, rendszergazda) munkáját az intézményvezető koordinálja. 4.4 A szülői közösségek A szülői közösség és a szülői munkaközösség a Köznevelési törvény 73. -a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (Szülői munkaközösség). Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. 18

A szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a választott SZM elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4.5. Iskolaszék Az oktató-nevelő munka segítésére az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésére Iskolaszék működik. Az Iskolaszék tagjainak megválasztását, jogkörét, működését, kapcsolattartásának módját az Iskolaszék Szervezeti- és Működési Szabályzata határozza meg. Az iskolaszékben az intézményvezető (állandó meghívottként) mellett 3 tag képviseli a nevelőtestületet, 3 tag a szülőket, 3 tag a fenntartót, 3 tag az iskolai diákönkormányzatot (diák önkormányzatot segítő tanár és két tanuló). Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az iskolai szülői szervezet tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. Az iskolai szülői szervezet akkor határozatképes, ha azon a tagok 50 százaléka + 1 fő jelen van. 19

Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért - 30 napon belül - az iskola intézményvezetője felelős. Az iskolaszék maga állapítja meg működési rendjét, programját, és választja meg tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Jogköre: Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A teljes működéssel kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye, az iskola irányítása vonatkozásában. az SZMSZ elfogadásakor, Házirend elfogadásakor, az Adatkezelési szabályzat elfogadásakor, Kapcsolattartás módja: Az intézményvezető és az ISZ elnöke az együttműködés tartalmát, formáját évente állapítja meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető, az ISZ elnöke évente 2 alkalommal kölcsönösen tájékoztatják egymást és a tantestületet. Az iskola, az ISZ működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Az ISZ üléseiről jegyzőkönyv készül, mely iktatásba kerül. 20

4.6. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. 21

A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa a fogadóórán szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrzőben) is feltüntetni. A tájékoztató füzetben, ellenőrzőben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a tantárgyaknál félévenként minimum 3 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 4.7. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. 22

Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 3. évfolyamtól megválasztja az osztály diákönkormányzat képviselőit. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető áll. 23

Iskolagyűlés (diákközgyűlés) Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső konzultáció. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente egy-két alkalommal diákközgyűlést lehet tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzatot segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az intézményvezető kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. 24

4.8.A diák-önkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az intézményvezető, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanórán kívüli tevékenységek meghatározásakor - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. - a tanév során egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat javaslatáról a nevelőtestület dönt. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái: A diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait: - az iskola vezetősége, - a nevelőtestület, - valamint az iskolaszék értekezleteinek tanulókra vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél. A tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. 25

4.9. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diák-önkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 4.10. Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval: KLIK Győri Megyeközponti Tankerületével - a polgármesteri hivatallal (Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala) - a helyi önkormányzati képviselőtestülettel (részönkormányzattal) - II. Sz. Gazdasági Működtető Központtal - a helyi oktatási és művelődési intézmények vezetőivel - a Megyei Pedagógiai Intézettel (9021 Győr, Árpád u. 32.) - Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központtal (9023 Győr, Török I. u. 36.) - Győr-Moson-Sopron Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal (9023 Győr, Cirkeli u. 31.), - Győri Családsegítő Szolgálattal (9023 Győr, Szigethy A. u. 109.), 26

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. A Győri Családsegítő Központtal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, és az intézményvezető feladata. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval az intézményvezető tartja a kapcsolatot. 5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, MUNKACSOPORTOK 5.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 27

5.2 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet adott napirendi pontjához, a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg lehet hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 28

5.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 5.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az intézményvezető tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. 29

A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. 30

A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. Az intézmény szakmai munkaközösségei felsős munkaközösség, alsós munkaközösség napközis munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatai javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, szervezik a pedagógusok továbbképzését, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. 31

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, részt vesz a heti rendszerességgel megtartott szűkebb vezetőségi megbeszéléseken, és a havi kibővített vezetőségi értekezleteken. tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezleteken elhangzottakról állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 32

5.6 A nevelőtestület munkacsoportjai A munkacsoportok létrejöttét önszerveződő pedagógusok munkájukat kiteljesítő vágya, kreativitása hozza létre és tartja fenn. A munkacsoportok működése áthatja az iskolánk életét. A munkájába a pedagógusok nem végzettségük, hanem érdeklődési irányultságuk szerint kapcsolódnak bele. Kooperatív csoport a kooperatív technikák alkalmazását mélyíti el. Mérési csoport a kompetenciamérést koordinálja, annak eredményeit elemzi, minden egyes tanuló eredményét figyelembe véve. Pályaválasztási csoport a pályaorientációt szervezi és továbbtanulási eredményeket elemzi. Tehetség csoport végzi az iskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontként való működtetését. Arizona csoport az Arizona-program működtetését végzi Minőségirányítási csoport feladata a monitoring, az intézmény külső- és belső elégedettségmérése, az intézmény minősítésének segítése Referencia csoport feladata felkészülni a minősített referencia iskolai működésre. A Referencia munkacsoport a Referencia iskolai szolgáltatások munkacsoportja, jó gyakorlat gazdák, mentorok alkotják Feladata: a referenciai iskolai szolgáltatások megszervezése, lebonyolítása Vezetője: felsős igazgatóhelyettes A referencia csoport működését az iskolai SZMSZ mellékletét képező, Referencia intézmény működési szabálya c. dokumentum tartalmazza. Munkájáról rendszeresen, legalább a félév és a tanév végén beszámol a nevelőtestület előtt. 33

A referencia team 9 főből áll. Feladatuk: megtervezik, irányítják, szervezik és ellenőrzik-értékelik a ref. intézményi munkát, szükség szerint üléseznek, tájékoztatják a tantestületet a munka eredményeiről, ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki az iskolavezetésnek, a feladatoknak megfelelően iskolai teameket szerveznek, az alábbiak szerint: 1. A referencia - intézmény, szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket irányító team 2. Referencia intézményként való működés belső szabályainak kidolgozásáért felelős team 3. Belső tantestületi, munkaközösségi-, szakmai műhelymunkában való részvételt szervező team 4. Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozásáért, a jó gyakorlat átadásáért és e folyamat minőségbiztosításáért felelős team Iskolánk leendő felsőoktatási gyakorlóhelyként lehetőséget kíván adni a főiskolai hallgatók hospitálására, szakmai gyakorlatuk megszerzésére. Felsőoktatási gyakorlóhely mentorálási munkaterv tartalmazza az ezzel kapcsolatos feladatokat 34

6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményvezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - szaktanácsadói, szakértői vélemény Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 35

6.1.Belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok Célja Az ellenőrzéssel szemben általános követelmény, hogy legyen a vezetés, az irányítás hatékony eleme. A belső ellenőrzés feladatai biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat feltárja. 6.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, 36

az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját felettesével. hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 6.3.Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 37

6.4. A belső ellenőrzésre jogosult vezetők ellenőrzési feladatai Intézményvezetői ellenőrzés Az intézményvezető egyszemélyes felelős vezető, a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga kiterjed az összes közalkalmazottra, munkavégzésükre, a teljes intézmény működésére. Ellenőrzési feladatai biztosítja az ellenőrzéshez szükséges feltételeket, határidőket ad az ellenőrzési ütemterv és program összeállításához, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. megtartja az értékeléseket, elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. Az intézményvezető-helyettes ellenőrző munkája Az intézményvezető-helyettes felsővezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösségek tagjai felett. Folyamatosan ellenőrzi: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok munkavégzését, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, 38

Ellenőrző munkája kiterjed a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, a Pedagógiai program megvalósítására: a pedagógusi ügyelet feladatellátásának pontosságára, a határidők pontos betartására, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére, az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, a tanügyi dokumentáció vezetésére, a tanári és tanulói adminisztráció ellátására, a nyilvántartások, a statisztika vezetésére, az értékelések készítésére. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai A szakmai munkaközösség-vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgypedagógiai irányításért és az ellenőrzésért. Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel) a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, 39

az anyagok célszerű és takarékos felhasználását, a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátását: naplók, nyilvántartások, statisztikák, értékelését vezetését, Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1 A tanév rendje A tanév általános rendjéről az minisztérium évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31- ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot pedig az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányát úgy kell elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 40

A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját - a tantestületi értekezletek időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a minisztérium által meghatározott kereten belül. 7.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.30 órától 17 óráig tanári felügyelettel tart nyitva. A tornaterem a programok függvényében 19.30-ig tarthat nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.30 órától 15.30 óráig tartja nyitva irodáit. 7.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg, az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető-helyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 7.30 órától 17 óráig pedagógus jelenlétében. 41

A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 16 között az intézményvezető vagy a helyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó ügyeletes pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 7.4. Az intézmény védő, óvó előírásai: Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Rendkívüli helyzet a rovarirtás, rágcsáló irtás, a festés, a tatarozás. Ilyenkor korlátozni kell a gyermekek mozgásterét, le kell zárni az adott helyiségeket. 42

Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézményvezetőnek. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézményvezetőnek, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét a hangszórón is közzé kell tenni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményvezető vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményvezető értesíti a fenntartót. 7.5. A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. 43

Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, és az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője. 7.6. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűzbaleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. 44

A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az intézmény iskolatitkára végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 7.7. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 7.10 -től kezdődhetnek és 13.35 ig tartanak. Az egész napos tanítás 16 óráig tart. 45