ADATOK ÉS KIEGÉSZITÉSEK A K.U.K. 69. SZ. GYALOGEZRED TÖRTÉNETÉHEZ

ADATOK ÉS KIEGÉSZITÉSEK A K.U.K. 69. SZ. GYALOGEZRED TÖRTÉNETÉHEZ -részletek- -sziklizoltán-

megárdt Pive folyót úszt át, hogy feldtát végrehjts. E példátln bátorságáért kpt meg vitézi érmet. (Stencinger Norber összeállítás, ÉRDI LAP III. évfolym 3. szám 2005. március 10.) 58 ÉV ALATT 69.000 GYALOGOS, ENNYIEN LEHETTEK ÖSSZEESSEN AZ EGYKORI 69-ESEK. 36.900-RA TEHETŐ AZOKNAK A SZÁMA, AKIKNEK NEVEI FENNMARADTAK, S TALÁN 1690-RE AZOKÉ, AKIKRŐL A NEVEKEN ÉS A SZÜLETÉSI ADATAIKON KÍVÜL BŐVEBBET IS MEGTUDHATUNK. MÉG KEVESEBBEN VANNAK AZOK, AKIKRŐL EBBEN AZ ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN BŐVEBBET LEHETETT LEÍRNI, VAGY LEGALÁBB PORTRÉJUK ISMERTTÉ VÁLT, DE MINDANNYIUKBAN KÖZÖS, HOGY 69-ESEK VOLTAK, BÉKEIDŐBEN ÉS HÁBORÚKBAN EGYARÁNT. VITÉZ ALFÖLDI (ANTUNOVICS) MÁTYÁS (Érd) Felderítõként szolgált seregben, egy lklomml ALTHOF TIVADAR lezredes 1916-bn Pilsenben felállítndó 69-es menetzászlóljk prncsnok. (1915. nyrán több mgyr ezred pótzászlólját áthelyezik Csehországb, ugynkkor cseh ezredek pótzászlóljit Mgyrországr.) VITÉZ ALSZÁSZY HERCHMANN KÁROLY Hivtásos ktontiszt, 1909-ben 69es hdngy. 1914-ben százdos, III. zászlóljbn százdprncsnok., mjd 1918. február 25-ig zászlólj prncsnok. Vezetésével számtln olyn vkmerő kciókr is sor került, mint például, melyik után Bánfi zászlóst rny vitézségi éremmel tüntették ki: Bánfi zászlós százdprncsnokávl, Hetschmnn(sic!) Károly százdossl történt meg- beszélése lpján két rjjl szemben támdt meg z olszokt, míg másik két rját oldlt állított fel, hogy elvágják visszmenekülő olszok útját. (Dr. Vsdi Blogh György: Fegyverben.)

A háború befejezéséig z ezrednél teljesített szolgáltot, vitézzé vtáskor rendfokozt ezredes. Egyik közreműködője volt z ezredről megjelent lbum (1937.) összeállítóink, z egyik fejezetet ő mg írt meg: A szerb hdszíntéren 1914. VII.-1915. V. A hrctéri eseményekről már korábbn is tudósított, így tiszttárs, Dr. Vsdi Blogh György Fegyverben: két év III./69-es Hindenburg-bkák háborús életéből c. jótékony célú könyvében egy fejezet megírásávl is közreműködött. ANTAL ISTVÁN ny. főptkolómester, tiszth. (1879, Páp, -? )1900-bn vonult be tényleges ktoni szolgáltr 69. gy. e.-hez, 1904-ben elvégezte gyógyptkoló tnfolymot. 1908. májusbn áthelyezték 11. honvéd ezredhez Szombthelyre, mjd 1913-bn z 5. ulánusokhoz, hol z összeomlásig szolgált. ARANY SÁNDOR kisgzd. (1898, Ab. -? ) 1917 jn. 29-én vonult be 69. k. gy. e.-be honnn 10 k. h. e.-hez helyezték át. 1917 végén z orosz frontr vitték, hol 11 hónpon keresztül több ütközetben vett részt, mjd z olsz hdszíntér ssigói szkszár vezényelték, hol z összeomlásig küzdött. Leszerelt Székesfehérváron. Kitüntetései: O2, Br. és K. cs. k. VITÉZ DR. ARATÓ ((NEUSIEDLER) JENŐ hdngy (Ngyknizs, 1891. - ) Neusiedler Jenő Ngyknizsán született 1891. június 26-án, vitéz dr Artó Jenő* meghlt Budpesten 1979. május 22-én. E két évszám között egy százd 88 évének történései: két világháború, két hdifogság, több rendszerváltás és lkotó békeévek, gzdg csládi élet négy fiúgyermekkel. És ezt hosszú életet végigkísérte nplóírás: sikerült hzhozni szibérii hdifogolytáborbn készített feljegyzéseket, 28 füzetben újr és újr legépelni, feldolgozni, és z utódoknk hgyományozni. Az eredeti feljegyzések lpján készült z Életem három kötete és Háborús npló. *A névmgyrosítás Neusiedlerről Artór 1926 júniusábn történt, mikor vitézzé vtták fronton szerzett érdemeiért, vielkopolei ütközetben tnúsított helytállásáért ezüst vitézségi érmet kpott. (Artó Csongor közlése)

ÁSVÁNYI JÓZSEF (Adony, 1888) Hősi hlált hlt z olsz fronton 1916. június 1-én rvnici hrcokbn. Eltemetve: Rvnic, ktoni temető (Forrás: Rózsfi János: Amikor ktonánk ) el VITÉZ kell menni BARDÓCZY BÁDER FERENC (1895. 09. 7. 1967) Ktoni krrierjét 69-es ezred hrcibn tnúsított helytállás ngybn meglpozt. Tényleges ktoni szolgáltánk kezdete: 1915. március 15. Főhdngyként fejezte be világháborút, 1928-bn, vitézzé vtáskor százdosi rngbn szolgált szegedi m.kir 9. honvéd gylogezrednél. Elvégezte Hdikdémiát, 1940-ben már vezérkri ezredes. 1940-1942 között honvédelmi minisztériumbn, vezérkrnál teljesített szolgáltot. 1943-tól mgyr kir. honvédség főszemlélője, 1944. novemberében pécsi m. kir. Zrínyi Miklós honvéd gylogsági hdpródiskolábn z vtndók esküjüket felsorkozott tiszti- és tnári kr s növendéki zászlólj előtt vitéz Brdóczy Ferenc ltáborngy, m. kir. honvéd gylogsági felügyelő helyettese és vitéz Sályi Géz ezredes, iskolprncsnok kezébe tették le. 1944. elején vezér- őrnggyá léptették elő, 1944-45 között m. kir. Hdikdémi utolsó prncsnok volt. 1945. februárjábn Hdikdémiát Németországb telepítették, hol vitéz Brdóczy Ferenc ltáborngy prncsnokság ltt Wehrmcht különböző kiképző bázisin működött mindddig, míg 1945. május elején Münchentől délre, Lenggries térségében meriki hdifogságb került. Néhány np múlv Brdóczy ltáborngyot kiemelték és z Augsburgi tábornoki táborb vitték. A Budpesti Népbíróság 1946. szeptember 4-én ht évi fegyházr ítélte. Perújítás folytán büntetése 1950. február 8án három évi fegyház. IFJ. BATTYÁNI LAJOS donyi gylogos (1895 1916) Hősi hlált hlt: 1916. október 6-án 383-s mgsltért folyttott hrcokbn (Plv). Eltemetve: Plv, 524-es mgslt. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) BATTYÁNI JÓZSEF Adony (1893 19..) Hősi hlált hlt: Világ (Zemplén vm.) Eltemetve: Világ, községi temető. (Forrás: Rózsfi János: Amikor ktonánk ) el kell menni

VITÉZ BÁNFAI ERNŐ I. A 12. százdr (III. z.lj) várt ngy feldt, hogy végleg visszszoríts közeli kellemetlenkedőket állásink elöl. Két éjjel, holdvilág mellett keresték ki járőreink z utkt, melyeken át észkról és délről megközelíthető volt z olsz futóárok. December 16-án, előre megállpított terv szerint, egy-egy fél szksz leereszkedve völgybe, kétoldlt megközelítette kritikus básty és z olsz főállás között húzódó, mintegy 400 méter hosszú összekötő árkot. Bánfy zászlós pedig szkszávl szemből támdott. A jel kirohnás megkezdésére mintegy húsz kézigránát gyors, egymásutáni dobás volt, melyeknek ngy részét Bánfy (sic!) hjigált ügyesen z olsz árokb. Erre völgyből előretört két kis cspt, elzárt z összekötő árkot, Bánfy pedig előre odkészített kis létrákon felkúszttt kis csptát védőtöltésre s villámszerű gyorssággl rjtütött kézigránátok elöl meghúzódó olsz félszázdr. Az olszok lig egy pár pusklövést dhttk le, de látván elszánt bkáinkt, meghátráltk s z összekötőárkon keresztül főállásik felé igyekeztek. De elkéstek, mert kkor már zt z árkot Noskó zászlós és Rozsos őrmester birtokolt kézigránátjikkl. Mjd beterelték tliánokt már elhgyott, bástyszerű állásb, honnét ngy örvendezések közepette számláltk bkák 3 tisztet és 30 közlegényt, többit hlv tláltuk z árokbn, mi kézigránáttüzünk htásosságát bizonyítv. A foglyokon kívül zsákmányoltunk 2 knvetőt 50 bombávl, 7 lád kézigránátot, 80 fegyvert, muníciót és sok más felszerelést. A sikeres kirohnás után széles rjvonlbn előrementünk, hogy árkászink 11. százd segítségével nyugodtn végezhessék kritikus olsz bástyánk és hozzá vezető árkoknk betemetését. Bánfy zászlósnk ez kirohnás hozt meg legszebb kitüntetést, z rny vitézségi érmet.. (Dr. Vsdi Blogh György: Fegyverben.) *II. A 69-es ezred III. százd Podgoric hegyen Bánfi Ernő vezetésével egy előreugró állásrészbe került százdávl, mellyel szemben egy háromsoros védőárkot ástk z olszok. Az ellenség ezen állás igen lklms volt vonlink nyugtlnításár, két ízben is támdást intéztek z 52esek, de egyik esetben sem sikerült kiűzni z olszokt. A friss erő prncsot kpott rr, hogy űzze el

z olszokt előretolt állásukból és z esetleges ellentámdássl szemben ddig trtóztss fel őket, míg munkásosztgink z árkokt betemetik. Bánfi zászlós százdprncsnokávl, Hetschmnn Károly százdossl történt megbeszélése lpján két rjjl szemben támdt meg z olszokt, míg másik két rját oldlt állított fel, hogy elvágják visszmenekülő olszok útját. A késő délutáni órákbn, rövid kézigránát hrc után egy dott jelre megrohnt hős zászlós kevésszámú emberével z ellenséges állást, melynek megridt legénységét elfogt. Hrminc fogoly köztük három tiszt, - két knvető, vlmint számos fegyver és hdinyg jutott Bánfi zászlós osztgánk kezére, embereit sértetlenül hozt vissz. (A Mgyr Nemzet Arnykönyve) 1890 1892: Gstbs.Offizier der 15. I. Brig. 1892 1895: Lehrer n der Inf. Kdettenschule Krlstdt. 1895 1897: Lehrer n der Inf. Kdettenschule Liebenu 1897-1898 Gstbs.Abt. der 3. ID. 1898 1899: beim IR 69 1899 1900: Generlstbsdienstleistung. 1900 1904: in der kriegsgeschichtlichen Abt. des Kriegsrchivs 1904 1905: Gstbs. Chef der 12. ID. 1905 1907: beim IR 60. 1907 1912: GstbsChef 2. Korps. 1912 1914: Kmdt. 61. IBrig 1914 1915: Kmdt. 17. ID. 1915: Gstbs. Chef 3. Armee. 1915 1917: GstbsChef 5. und Isonzo-Armee 1917 1918: Gstbs. Chef der HG Boroevic. 1918: Kmdt. 55. ID. BERKOVICH BRÚNÓ. (Verőce, AUREL VON LE BEAU ltáborngy (Monor, 1866. október 8.- Bden, 1922. március 31.) Szolgálti helyei: 1885 1890: FJB 16. gy.e. 1888. október. 13. - Bp., 1981.) 1907. VIII. 19.-1917: cs. és kir. 69. gylogezred százd szolgáltos, zászlólj segédtiszt; 1917. II. 12.1917. V.: vezérkri tnfolym hllgtó, Libch; 1920-1921: Hdikdémi hllgtó, 1921-1932: zászlóljprncsnok ezred segédtiszt, vegyesdndár vezérkri tiszt, HM osztályvezető helyettes;

1932-1935: Ludovik Akdémi I. főcsoport tnulmányvezetőhelyettes, illetve hdtörténelem tnár; 1935-1938. VIII. 1.: "Hunydi Mátyás" reáliskol nevelőintézet prncsnok; 1938. VIII. 1.-1939. I. 23.: 3. vegyesdndár 1. gylogsági prncsnok; 1939. I. 23.-1940.XI.15.: 1. htárvdász dndár prncsnok; 1940. XI. 15.-1941. VIII. 1.: IX. hdtest közigzgtási vezető; 1941. XI. 1.: nyugállomány; 1945. II.-1948.VII.: szovjet hdifogság. (Forrás: Szkály Sándor: A mgyr ktoni felső vezetés 1938-1945. Ister, Bp., 2001.). Rendfokoztok: Hdpród tiszthelyettes: 1907. VIII. 18.; hdngy: 1910. XI. 1.; főhdngy: 1914. VIII. 1.; százdos: 1917. VIII. 1. (1924-ben 1916. IX. 1-re jvítv); őrngy: 1925. V. 1. (1925. I. 1-jei rng); lezredes: 1928. XI. 1.; ezredes: 1933. V. 1.; tábornok: 1938. XI. 1.; címzetes ltáborngy: 1942. VIII. 20. Kitüntetései: Mgyr Érdemrend középkeresztje, Mgyr Érdemrend lovgkeresztje, III. osztályú ktoni érdemkereszt (krdos szlgon), Ezüst ktoni érdemérem (kétszer), Bronz ktoni érdemérem, Kormányzói dicsérő elismerés Mgyr koronás bronzérem, szlgján z elmrdt III osztályú hdiékítményes vskoron rend, Károly- csptkereszt, Háborús emlékérem krdos siskos, II. osztályú tiszti szolgálti jel, Ktoni jubielumi kereszt, Mozgósítási kereszt. VITÉZ BECSKEHÁZI BECSKE KÁLMÁN. Trtlékos főhdngy. 1895-ben született Sátorljújhelyben. A 34. királyi gylogezredhez vonult be, mjd 69-eseknél végighrcolt háborút. Kiérdemelte Ktoni Érdemkereszt II. osztályát krdokkl, z Ezüst - és Bronz ktoni érdemérmet krdokkl, Legénységi első osztályú ezüst vitézségi érmet és Károly csptkeresztet. Vitézzé vtáskor fővárosi tnácsnok, mérnök. M: Budpest sz.főváros árvízvédelme és z 1940-1941-évi árvizek. BERTÓK JÁNOS (1885 -?) A világháború emléke 1914 és 1915 éve K.u.K. Inf. Reg. No 69

Bertók János szül. 1885 Felesége Seller Ann szül. 1888 jul 28. Nősült 1909 Dec 2. Csládtgok Bertók János szül, 1900 október 7 évi Bertók Mári szület. 1912 febru. 15 Bertók Erzsébet. szül. 1913 szept 5. Egy rézlemezre vésett, fkeretbe fogllt háborús emlék őrizte meg nevét. Vlószínűleg túlélte hrcokt, neve nem szerepel hivtlosn kidott 69-es elesettek listáján. BODIZS IMRE Bátyjánk, Bodizs Józsefnek Rdeczky lktny, 4. pótzászlólj II. százd, Budpest - írt, 1915. ugusztus 27-én keltezett képeslpján rról számolt be, hogy sebesülése után már lábdozik, " jövő héten kimegyek z üdülőflub, után százdhoz." Alkultánk pontos megnevezése nem ismert, címként 69. gylogezred kórházi részlegét jelölte meg következő kiegészítéssel: 1 Lndwehrbrk, Zimmer 8. A bélyegző felirt: "K.u.k. Reservespitl No. 1 in Pilsen. Lndwehrbrk." Neve z elesettek névsorábn nem szerepel. BLASKÓ JÓZSEF (Adony, 1880 -) Leszerelési igzolvány lpján z ezred pótzászlóljánál teljesített szolgáltot, 1918. november 20-án orvosilg megvizsgálttott és egészségesen távozott. 1918. december 12-én z donyi községházán 360 koron illetményét felvette. (Kép és dtok: Rózsfi János közredás) BOGÁR LÁSZLÓ tizedes, 1918. június 22-én hősi hlált hlt. A Montello csúcsán helyezkedik el Colessel del Aqu, mely mgslt legfontosbb pontj. Ekörül ádáz kézitus folyt, melyet 69-esek pártln lendülettel foglltk el. Ez ngypám emlékeiben eképp mrdt meg: A hegytetőn már szuronnyl meg pusktussl prítottuk digókt, kik úgy futottk lefelé, hogy vissz se néztek. A mgyr zászlót Bogár Lci tűzte ki z egyik géppuskállás tetejére (Plló József dr. írás lpján.)

VITÉZ BODAJKY LAJOS (1893.03.29.-) (POLCER) Ktoni szolgáltánk kezdete: 1914. ugusztus 27. Vitézzé vtáskor lkhelye Pécs, rendfokozt százdos. A semtizmus 1938. évi dt szerint rendfokozt őrngy, z 1944-évi semtizmusbn gylogsági lezredes. A glícii front áttörése után győzedelmesen előrenyomuló 31. hdosztály, melybe Hindenburg nevét viselő 69. ezred is trtozott, 1915. május 19-én Przemysl-től délre fekvő Ostrozec flu észkkeleti szegélyét övező mgsltok ellen támdott, hogy z oroszok védelmi vonlát áttörje és Lemberg irányábn felgöngyölítse. A támdás célj Przemysl várát szívósn trtó és várr támszkodó orosz hderő kettészkítás volt, mi sikeres végrehjtás esetén beláthttln eredménnyel kecsegtette csptinkt. A támdás során z ezred egyrészének feldt 210-es mgslt elfogllás volt. Ezen hrccsoportnk helyzete többszörös drótkdályokkl ellátott, erős állásokbn elhelyezkedett ellenséggel szemben igen nehéz volt. Az ellenséges fényszórók folytonos világítás pedig minden megmozdulást elárult és heves tüzelést irányított támdókr. Mindezek ellenére sikerült Polcer hdpródnk szkszávl z ellenséget nnyir megközelíteni, hogy támdását hjnli órákbn megkezdhesse. Négy ízben vezényelt rohmot, míg végre véres kézitus után kivetette z oroszokt állásukból. Bár szksz ngy része elesett és mg is súlyosn megsebesült, z elfogllt mgsltot z ellenség ellentámdásivl szemben mindddig trtott, míg veszteségei pótlásár és z elért előny kiknázásár z új erők meg nem érkeztek BOLDOG ANTAL donyi gylogos, 69/IV. zászlólj. 1914. július 27-én vonult be Székesfehérvárr, kiképzését társivl ugusztus 11-től Piliscsbán kpt, honnn már ugusztus 23-án útnk is indultk keleti frontr. 1915. december 5-én Lodz környéki hrcokbn orosz fogságb került z lábbi körülmények között: Zászlólj, IV. zászlólj december 4-én délután zt prncsot kpt, hogy nnk két százdávl és egy géppuskás osztggl szállj meg z Augustynow község közelében levő Borow hegyet. Az orosz egységek z éjszk folymán megkerülték z ideiglenes

állásikt és megrohmozták z egységet. A bekerített fél zászlóljnk esélye sem volt kitörésre, ki csk tudott, Mkrcz község irányáb menekült, csk géppuskás osztg lőtte rohmozókt, míg tudt. A zászlólj trtlék felmentésükre indult, de már későn, és súlyos veszteségeket szenvedve, z ezreddel megkezdte visszvonulást. Az előretolt rjvonlbn levő százdokból kb. 40-50 fő menekült meg, többiek elesetek, vgy fogságb kerültek, köztük Boldog Antl gylogos is. Azután kezdődött fogságom idejének megpróbálttás. Szibéri felé mentem egy drbig gylog és 18 np vonttl. Úgy értem Szibériáb, Novo Nyikoljevszkbe, egy ngyvárosb 1915. jnuár 5-én 46 fokos hidegben. Ott megbetegedtem. Május 7-én kórházb vonultm június 11-ig. Szibériából elgyüttem 1916. ugusztus 2-án Oroszországb. Murmb odértem VIII. 16-án. Ott voltm X. 17-ig és onnét mentem Tverzkljuberniáb erdőt vágni és vsúti munkár, zót mindig itt vgyok. Kelt 1917. május 10-én. Boldog Antl 1918. október 5-én érkezett hz. (Rózsfi J: Amikor el kell menni ) NÉHAI VITÉZ BONGOR LAJOS törzsőrmester ( - 1927. május 1.) Utolsó lkhelye Simontorny, vitézzé vló vtását nem érte meg. Zemplén vármegye észki részén, Világ és Felső-lmád községek között elterülő mgsltok sok véres vihrnk voltk szemtnúi. 1915. március végén újult erővel tört ki hrc. A csendes Kárpát erdei vd cstzjtól visszhngzottk, s z orosz tömegek dübörgő rohmi ltt nyögött békés mgyr föld. Különös szívóssággl ostromolták z oroszok 69-esek állásit, melyet pusztító gránátok százivl ársztottk el. A jól irányzott tüzérségi tűz érzékeny veszteséget okozott hősiesen kitrtó 69-esek soribn, de z állások védelmét meg nem kdályozhtt. A támdásr indult ellenséges gylogság minden igyekezete megtörött védők ellenállásán. Bongor Ljos őrmester két gépfegyvere különösen sok áldoztot szedett rohmozó ellenséges tömegből. Az orosz tüzérek hmrosn pokoli tűz lá

vették gépfegyverek állásit és z egyik gépfegyvert hsználhttlnná is tették. Az újból megindult ellenséges rohm láttán oly golyózáport zúdított rohmozó oroszokr, hogy egész sorok dőltek ki rohmoszlopokból. Az ellenség támdás összeomlott újból, miben hidegvérű Bongor őrmester elszánt és gyors bevtkozásánk kiváló érdeme volt. (A M. Nemzet Arnykönyve.) BORÁGH IVÁN feleségét, (Megjelent: csrnok, II.) Krmrics Erzsébetet. Szentendrei rckép- DR. Klincsek (Székesfehérvár, 1893. máj. 21.?) Jogász, rendőrkpitány. A jogot Szegeden végezte. Részt vett z I. világháborúbn, mint egészségügyi hdngy. A mozgósításkor 69. gylogezredbe vonult be, mjd átkerült 17. honvéd gylogezredbe (1915). 1917 jnuárjábn szentendrei géppusk-tnfolymr vezényelték, hol z összeomlás érte. 1919-ben Vörös Hdseregben szolgált. 1944-ben Ngyknizsár internálták bloldli mgtrtás mitt. Miután Szentendrén háború ltt rendőrség működése átmenetileg megszűnt, 1945 jnuárjábn megbízták szentendrei rendőrség megszervezésével. 1949-ben rendelkezési állományb helyezték. A cslád 1948-bn ngy összeggel járult hozzá, hogy z izbégi rómi ktolikus hívek szentendrei görögkeleti egyháztól megvásárolhssák flubn lévő templomot. A templom ltt kiépített kriptábn helyezték örök nyuglomr két gyermekét és BOSNYÁKOVICS KÁROLY főhdngy Az I./69. zászlólj 4. százdánk prncsnok. A kiképzetlen menetzászlóljból feltöltött állomány 1916. ugusztus 5-én, Rtycse flu melletti 395-ös mgslt visszfogllási kísérlete során prncsnokikkl orosz fogságb esett. Az összehngoltln támdást 32. gy.e. egyik zászlóljávl hjtották végre. BÖCZ LÁSZLÓ mint 69. gy. ezredbeli z orosz és román frontokon küzdött; 1915-ben sebesülése folytán Székesfehérváron elhunyt és hősök temetőjében pihen. (A mgyr huszár: A mgyr lovskton ezer évének története...3 - II. ltisztek, tisztesek és huszárok. Budpest, 1936.) BRASSÓ GÁBOR (Dbs) Az orosz hrctéren hősi hlált hlt. Bátyj, Brssó Sándor (1888-)

székesfővárosi ltiszt ngyvárdi 7. közös ezred kiképzője volt. korábn, Herkulesfürdőn önkezével véget vetett életének.(vsárnpi Ujság, 1900./26.) COCRON HENRIK őrngy. 24 évi szolgált után 1914. májusábn, csládi okok mitt más szolgálti helyre távozott. VITÉZ BŐNYI (BÖNIG) ADOLF (1898. 08 1. -) Szolgáltánk kezdete z ezrednél: 1917. ugusztus 17. Vitézzé vló vtáskor főhdngy, 1939-bn százdos. Utolsó dt ról semtizmusbn 1941. év, rendfokozt kkor őrngy. BUDAI GYÖRGY (Pákozd, 1890-1914), hősi hlált hlt. Bátyj, Budi János csizmdimester,(1888, Pákozd. -? ) 1909ben vonult be tényleges ktoni szolgáltr 10. k. h. e.-hez. A világháború kitörésekor déli hrctérre került, honnn rövidesen z orosz frontr irányították, mjd román hdjártbn vett részt s végül z olsz hrctéren küzdött. Résztvett ezredének mjd minden ütközetében, így limnovi cstábn, kolomei, dornwttri stb. hrcokbn. Kitüntetései: Br., K. cs. k. és 1912-13. m. ker. (A mgyr huszár: A mgyr lovskton ezer évének története. - A mgyr huszár fényképcsrnok - II. ltisztek, tisztesek és huszárok. Budpest, 1936.) CIMPOCA MIHÁLY őrngy. A 69. gylogezred hdkiegészítő kerületének prncsnok 48 éves CRETTIER BÉLA. 1910-ben trtlékos állományból hivtásos állományb helyezték CRETTIER FERENC ny. áll. ezredes Tiszti iskolát végzett, 1909-ben hdngyi rngbn szolgált z ezredprncsnokság székhelyén, Pécsett. Végig részese volt ezrede háborús megpróbálttásink, egyik szerkesztője Hindenburg ezred történetét feldolgozó emléklbumnk*. A könyv - A volt cs. és kir. 69. Hindenburg gylogezred története (1910-1919) - több fejezetét ő mg írt meg: A háború előzményei, mozgósítás, események szerb hdszíntéren 1914. VIII. 1.-IX.1., A Lembergi (chrów-i) cst 1914. X. 1.-XI. 9., OroszLengyelország (Lodz-Limnovi csták és álláshrc Czrn mentén) 1914. XI. 9.-1915. II. 28., Események háború után. Ritk ktoni előmenetelt tudhtott mg mögött: hdngyként kezdte frontszolgáltot, és ezredesként helyezték nyugállományb. 1908. december 13-án született meg Pécsett fi, ifj, Crettier Ferenc, kinek pályválsztásánál nyilvánvlón szerepet játszott csládi háttér: előbb szülővárosábn

hdpródiskoláb járt, mjd elvégezte Ludovik Ktoni Akdémiát. Huszárhdngyként került ktoni pályár, honnn zonbn 1936-bn önként leszerelt, mert felesége szármzás mitt tovább ktontiszti pályán nem mrdhtott. Ifj. Crettier Ferenc z 1956-os mgtrtás mitt 2222 npot töltött börtönben és 1963-bn mnesztiávl szbdult, 1982-ben hunyt el Bján. (Felhsznált irodlom: Egy grárértelmiségi "memorndum" 1956-bn.) CRETTIER GÉZA hdngy. 1911-ben vontcspt állományb helyezték CRETTIER KÁROLY ny. áll. őrngy. Hivtásos ktontiszt, 1909-ben 69-es ezred hdngy Pécsett. A háború ltt 69/II. önálló zászlólj tisztjeként szolgált. 1916. tvszán 10. százd prncsnok volt. Két fejezet megírásávl egyik szerzője volt z ezred háborús történetét feldolgozó emléklbumnk:* A cs. és kir. 105. gylogezred kötelékében 1918. II-XI., Az olsz hdszíntéren. 1915. V.-1918. II. * A volt cs. és kir. 69. Hindenburg gylogezred története (1910-1919) CSABKE EMIL. Százdos, 22 évi szolgált után 1911-ben hunyt el VITÉZ CSANÁDY FERENC (Libch, 1861- Budpest, 1937. december 13.) Nyuglmzott m. kir. gylogsági tábornok. Tnulmányit Keszthelyen és Ausztriábn végezte. 1879-ben lett kdett. 1881-ben hdngy székesfehérvári 68. gylogezrednél. Később honvédvezérkrnál szolgált, mjd 12. sztmári honvédgylogezred prncsnok lett, innen pozsonyi dndár- prncsnoksághoz került, mjd 20. h. hdosztály prncsnok lett ltáborngyi rngbn. Ezt hdosztályt vezette háborúb. 1916-bn nevezték ki gylogsági tábornokká. 1918-bn z összeomlás után nyuglomb vonult. Kitüntései: I. o. Lipótrend hdiékítményekkel és krdokkl, I. o. Vskoron rend, II. o. érdemkereszt hdi díszéremmel stb. A Keszthelyi Premontrei Diákszövetség díszelnöke. (Forrás: Zlvármegye ismertetője, 1938. Vlószínű, hogy elírás történt z ezred megnevezésénél, zz helyesen székesfehérvári 69. gylogezrednél. Az ezred 1879. évi állományábn szerepel ugynis egy Csnády Friedrich nevű hdpród.)

CUTEANU SYLVIUS. A bécsújhelyi ktoni kdémiáról 1911ben helyezték z ezredhez. CSÁSZÁR JÁNOS tizedes (Hercegflv, 1892-) Biztosítási tisztviselő, 1913. okt. 6-án vonult be tényleges ktoni szolgáltr 10. k. h. e.-hez Székesfehérvárr. A háború kitörésekor tábori ezreddel kikerült z orosz frontr. Itt résztvett Brody, Rowino, Kowno körüli hrcokbn, mjd limnowi 3 npos ngy cstábn. Ott volt Przemysl körüli, később kárpáti, turkii, mezől- borci hrcokbn. 1915 ápr. 1-én, mint hírszolgáltot teljesítő ltiszt megsebesült. Felgyógyulás után 45. k. gy. ezreddel ismét z orosz hrc-térre került Luck vidékére. 1916-bn bukovini szkszon Csernovkánál, Oknánál. Toporoutznál és Rrncenél hrcolt. 1916. jún. 28-án orosz hdifogságb esett, honnn szökés útián 1918. ápr. 1én került hz. Ezután 69. gy. e.del z olsz fronton hrcolt z összeomlásig. Kitüntetései: Oi, Os, Br., K. cs. k. és Seb. é. (A mgyr huszár: A mgyr lovskton ezer évének története. Budpest, 1936.) TÖVISI CSÁZY ELEMÉR Hivtásos ktontisztként z ezred főhdngy 1909-ben. 1920 októberében házsságot köt Lederer Dezirével (1898). Házsságkötésén jelen volt egykori III./69-es prncsnok, Kovács János ezredes is, kivel háború befejezése után együtt dolgoztk z új mgyr hdsereg egységeinek megszer- vezésében. Házsságából született z Csázy Mári (1921), ki Csók István: Fürdőruhás nő prkbn című képén láthtó. A háború kitörésekor III. zászlóljnál teljesített szolgáltot. Legmgsbb ismert ktoni rendfokozt lezredes. A 11. Isonzó cst után Hindenbur táborszerngy z lábbi levelet írt Csázy százdoshoz: Fogdj úgy Ön, mint vitéz zászlólj szerencse kívántimt legutóbbi hrcokbn tnúsított mgtrtásához. Tövisi Csázy Elemér lezredes emlékét őrzik következő sorok is: A Lederer cslád 1919-ben átkeresztelkedett, áttért ktolikus vllásr, mégis Nyils urlom ltt, zsidó szármzásuk mitt menekülniük kellett. Ngy segítségükre volt ebben Csázy Elemér és második megjegyzés: egyes források szerint újr z első feleségét vette el - felesége, kik hősies viselkedésükkel, életveszélyes körülmények között bújttták, és mentették meg z itthon mrdt Lederer Dezirét, lányát Máriát, és z Ungr csládot is. E két cslád leszármzottji, mi npig Budpesten élnek, és zt hiszem, örökké hálásk lesznek ezért. (Felhsznált forrás: Csibrány István írás Kengyel Közösségi Portálon, Enzsöl Imre: Kovács János tábornok élete, kitüntetései) CSEFKÓ FERENC címzetes őrvezető, (Adony 1887 1917)

A 69. gy. e. 10. százdánk ktonáj, hősi hlált hlt: 1917. ugusztus 28. Zgorje, olsz front. Eltemetve: Zgorje, Hősi temető. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) CSEH ISTVÁN "...Midőn Velencén Tósoron végighldtunk, eszembe jutott, hogy itt lkik egy vitézem, ki háborúbn hosszsn mellettem volt s kire meleg hálávl gondolok vissz. Cseh István 69-es közlegény. Él-e még derék fiú? Adj Isten, hogy igen!..." (Az "őszirózsás" forrdlom és proletárdikttúr áldoztink meggyilkolás, lelki és testi megkínzás, 1922. In: József királyi herceg táborngy ő fensége emlékirtábn, 1919. Alcsúth,,04. 5. ) VITÉZ DR.CSÍK LÁSZLÓ Sját csptteste vereségén érzett igz mgyr lelkének elkeseredettsége elszánt hditettre indított, melynek eredménye fölér egy győztes cst sikerével. Cspt, 69.-ik közös gylogezred, Novordomsk előtt állott hrcbn z ellenséggel. Az ezred bl szárnyán hrcoló IV-ik zászlóljt z oroszok elkeseredett kézitusábn széjjel- verték s benyomultk Krep flub, mely 69-esek vonlánk hátáb esett. Dr. Csík László zászlós, védelmi állás jobb oldlán küzdő II-ik zászlólj géppuskás prncsnok, ezidőtájt éppen flu közepében trtózkodott, hol fegyvereit jvítgtt. Itt értesült rról, hogy z oroszok betörtek flub, elfogllták z ezred segélyhelyeit és már z ezred trinjét veszélyeztetik. Erre hírre két géppuskáját z ezredprncsnokságánk egyenes tillm ellenére z útvonl két oldlár állított fel, s z úton koromsötétben zjongv menetelő orosz zászlóljt 6-8 lépésnyi távolságról pusztító gépfegyvertűz lá vette, miközben hrsány hngon egy nem létező zászlóljt vezényelt támdásr. Az oroszok vártln támdásr hnytt-homlok menekültek ki fluból s csk másnp reggel küldték előre járőreiket. Dr. Csík László zászlós erélyes fellépése, rettenthetetlen bátorsággl véghezvitt hőstette időt dott ezredének, sőt hdosztályánk rr, hogy rendezett erőkkel, új állásokbn vegyék fel további küzdelmet. Ezen hőstettek követő npok egyikén, 1914. december 5én, sebesülten fogságb esett, honnn 1917. év végén tért hz. (A Mgyr Nemzet Arnykönyve) dr. vitéz Csik László, mgyr sporttörténelem kiemelkedő lkjánk, dr. Csik Ferenc nevelőjével is

zonos. Az nyi ngybácsi miután z orosz hdifogságból hztért, pártfogásáb vette Lengvári fiúkt. Ferkót örökbe fogdt, 1923. május 5-én doptált, és ekkor felvette Csik nevet, Lengvári Ferenc helyett Csik Ferenc lett. dr. vitéz Csik Lászlóról későbbiekben dtok nem tlálhtók, vlószínűsíthetően Argentináb emigrált, időpontj nem ismert, egy Buneos Aires-i elődásánk megtrtásáról viszont vn dt: Csík László, vitéz: Az egészség és hosszú élet titk. (1968. Mindszenty Mgyr (ref.lelkész, Kstélyosdombó) A cs. és kir. 44. gylogezredtől került z ezredhez. Számos ütközetben legelső vonlbn hősies és bátor mgtrtást tnúsítv 38 hónpon át megszkítás nélkül frontszolgáltot CSINCSA teljesített, bár erre lelkészi hivtás mitt kötelezve nem volt. Egy ízben megsebesült, mjd román hrctérre került, végül z olsz fronton részt vett pivei ütközetekben, mint rohmzászlóljhoz beosztott tiszt. Az összeomlás után, mint utóvéd, szívós kitrtássl fedezte visszvonulást. A nehéz és véres ütközetek hosszú során át tnúsított vitéz mgtrtásá-ért mindössze II.o. Ezüst vitézségi érmet kpt kitüntetésül. (M-gyrország Tudományos és Kulturális Akdémi, Buenos Aires.) ANDRÁS őrvezető (Ercsi, 1883-1915. május 10.) A 69-es ezred II. zászlóljánk 7. százdánál szolgált, Szolink folyó melletti Bukoviecnél folyttott hrcok során esett el. Szkszprncsnok, dr. Neusiedler Jenő, z egyik legjobb, legtpsztltbb ktonájáról emlékezett meg ról np-lójábn. CSÍPŐ MIHÁLY hdngy 1915. májusábn II./69. zászlólj 7. százdánk prncsnok CSÓK LAJOS zászlós (Ljos- komárom, 1892-1915. május 22.) Az Ostrozec környéki hrcokbn esett el, egyidőben prncsnokávl, Pittner ezredessel. DARAB FERENC világháborúbn 1914-1918. Bp. 1927.) DEMETER KÁLMÁN százdos. Székesfehérvárott 1915 februárjábn felállított, és frontr indult VIII. menetzászlólj prncsnok. A zászlólj március 23-án érkezett meg z ezred kkori prncsnokságánk székhelyére, Blnicár.

DÉNES JÓZSEF. Az orosz fronton Hir György és Dénes József szerkesztette A Hindenburg Bkák hetilpj lövészárokból c. ezredújságot. Az újságbn rendszeresen megjelentek versei és írási. Dénes József: IMA Mityánk! Úristen ki vgy mennyekben Száll fel z imádság szomorún, csendben Kicsi gyermek hngj álmosn elbágyd Mityánk! Úristen, álld meg pámt! Őrizd meg z orosz ezer golyójától Őrizd meg z ellen gyilkoló vsától Őrizd meg, őrizd meg kicsi gyermekének Virrsztó, szomorú, féltő hitvesének. Vlhol, Kárpátokbn egy pusk ellobbn És z őrszem, mgyr őrszem, elterül ott holtn. Vlhol egy kisflubn várj, hzvárj A ktonát, édespját egy kis mgyr árv! VITÉZ DIÓSD (CHARAMZA) JÓZSEF tizedes Egy kor nyári npfényes délelőttön meghívót hozott post Chrmz József diósdi lkos címére: jelenjen meg szülei és község elöljárói kíséretében Mrgitszigeti Ngyszállóbn vitézzé vtás céljából. Chrmz József 1914-ben vonult be ktonánk. Hrcolt Kárpátokbn /Uzsoknál megsebesült/, z olsz fronton /Isonzónál ismét megsebesült/, és frnci htárvidéken. Már, mint vitéz rész vett Erdély /l94o/, Délvidék /l94l/ felszbdításábn. Összesen öt hrctéri érmet tudhtott mgáénk. A vitézzé vtáson mgyr öltözékben, kezében fokossl kellett megjelennie. Ünnepi beszédet Horthy Miklós kormányzó mondott, mjd krdlppl vállt érintve megtörtént z vtás. Ettől kezdve Chrmz József vitéz Diósd József nevet viselte. Megbecsülésként Érden, Tárnokon földet kpott. A területek messze is voltk, s gyárbn dolgozóként úgysem értett mezőgzdsághoz földeket kidt hszonbérbe. /Egészen 1945-ig, mikor rendszerváltás következ- tében zokt tőle elvették./ Az utc, melyben lkott, egy ideig z ő nevét viselte. Vitézi címével együttjárt reprezentálás is. Időnként Válr /közigzgtás szempontjából bbn z időben od trtozott Diósd/ kellett mennie

különböző megbeszélésekre. Ilyenkor Herbszt Mihály jegyző úr társságábn hintón tette meg z utt. Illett helyi elöljárósági megbeszé- léseken is részt vennie. Egyébként csendes, szerény ember volt, ki csládját, fluját híven szerette. (Görögné Horváth Ktic (Diósd) írás. diosdf.hu) Az oklevél szövege: Én Ngybányi vitéz Horthy Miklós, Mgyrország kormányzój, mint vitéz főkpitány emlékezetül dom mindenkinek, kit illet, hogy most elmúlt háborúbn és z zt követő, szomorú npokbn VITÉZSÉGÉNEK és NEMZETI ÉRZÉSÉNEK kiváló tnúságát dó vitéz Diósd József, volt trtlékos tizedest z országos Vitézi Szék jvsltár 1926 évi június 20-án z ország törvényes képviselete egyházi és világi méltósági jelenlétében nnk után, hogy vitézi esküt letette, VITÉZZÉ ÜTÖTTEM és AVATTAM. Horthy Miklós DOMANYIK ISTVÁN, Adony (1893 1914) Hősi hlát hlt: 1914. 11. 2. Munkács, ktoni kórház. Eltemetve: Munkács, téglgyári temető, VIII. prcell 221. sír. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) DOMANYIK JÁNOS donyi gylogos, 69/2. százd, (1892 1915) Elesett: Czepiele (Glíci), 1915. szeptember 21. Eltemetve: Rebn, ktoni temető. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) EKKER JÁNOS Adony (1894 1916) Tényleges ktoni szolgáltát 1907-ben 17-es ezredben kezdte, de mozgósítás után mint póttrtlékos vonult be 69-esekhez. 1915. július elején Pilsenben állomásozó XIII. menetzászlóljb került beosztásr, mjd fronton IV. zászlólj 15. százdáb. December közepén lövés érte hsát és lábit, combcsontji eltörtek, először dobrotwori kórházb, mjd Lembergbe szállították. Ekker Jánoson gondos kezelés sem tudott segíteni, 1916. jnuár 9-én meghlt. Eltemetve LembergLyczkowsky ktoni temető 2587es sz. sírjábn. (Forrás: Rózsfi János: Amikor ktonánk ) ESCHERICH el kell menni főhdngy, II. zászlólj segédtisztje. 1914. ugusztusábn srpnell következtében fejsérülést szenvedett, Sbcr szállították kórházi kezelésre.

EZREDORVOSOK 1870-1909 között z lábbik neve ismert: Dr. Anton Hummel, Dr. Mrkus Rntin, Dr. Myer Moriz, Dr. Rncin Mrkus, Dr. Miglic Peter, Dr. Hlick Emil, Dr. Selig Ignz, Dr. Joseph Eckerth, Dr. Johnn Klemm Dr. Neumnn Jkb, Dr. Gutherz Eugen, Dr. Sttler Stnislus 1870. évi dtok: Főorvosok: Lutter Krl, Ferdinnd My Ezredorvos: Joseph Eckerth (kitüntetése: Arny Érdemkereszt) 2. o. ezredorvos: Johnn Klem A háború ltt szolgáltot teljesítettek: (részdt) Dr. Istvánffy Ljos ezredorvos Dr. Klein Armin s. orvos Az első világháború ltt elesett: Dr. Horváth Jenő t. segédorvos (Szilágysomlyó,1888 1916. 05. 16.) VITÉZ ESZES (ESCHBACH) JÁNOS t. tizedes (Érd) Gorlice közelében zt feldtot kpt, hogy egységével hátrmrdv biztosíts százd visszvonulását. Ez ngy hrc árán sikerült és méltán kpott érte kitüntetést. (Stencinger Norbert, ÉRDI LAP III. évfolym 3. szám 2005. március 10.) ÉRDI 69-ESEK..álljon itt minden 69-es érdi fitl neve, melyeket z ezredkönyvekből sikerült kigyűjteni. A levéltári kuttások még bővíthetik e névsort, melyre minden érdi polgár büszke lehet: Stencinger Norbert vitéz Alföldi (Antunovits) Mátyás Berziczi (Versits) János, Brust Sándor, Csibrák Péter, Deutsch Ferenc, vitéz Dénes (Drevenk) Mihály, Izinger G. Jkb, vitéz Eszes (Espch) János, Földesi József, Gyuricz Ferenc, Istokovits István, Istokovics Nándor, Jovicz Dániel, vitéz Kzár (Keszler) Mihály, Keszler Ferenc, Kervrics Pál, Koperd Lõrinc, vitéz Kovács Sándor, Krmmer Mihály, Kuhár István, Leskó Pál, Lukáts Antl, Miákits (Grozdits) Sándor Antl Molnár István, Pulovics Gergely, Pulovics Nándor, Pálházi Antl, Poszpisek Antl, Steinhuser János, Szbó Mihály, Szegedi Károly, Szelp Ferenc, Szigetvári József, Szopkó István, Tokics Ferenc. FARKAS testvérek (Dunpentele) A nyolc testvér közül 7(!) teljesített frontszolgáltot, erre vló tekintettel engedélyezték legkisebb testvér bevonulás utáni leszerelését. Testvérei közül István, Mihály és Kálmán 69-es kton volt, János tengerész, György l0-es huszár szkszvezető, Imre és József 17-es honvéd. József és Imre fivérei háború hősi hlotti. (A mgyr

huszár: II. ltisztek, tisztesek és huszárok. Budpest, 1936.) FEHÉR ISTVÁN (Bicske, 1894. 1915. ) VITÉZ FEJES (FEJFAREK) JÓZSEF (1890-1972) Az öreg Fehér István, dolgos földmíves, reszkető sorokkl írt meg sorit: Fim, István, önfeláldozó felderítő szolgált hősies teljesítés közben orosz golyótól tlálv hősi hlált hlt. Hzájáért áldozt fel ifjú életét Kárpátokbn, 1915. április 2.án Egyszerű, de megdöbbentő szvk, melyekben egy p fájdlm zokog, de, melyek egyszerűségükben is honfiúi önfeláldozó hzszeretet és rgyogó örök hősiesség hirdetői. Ifjú Fehér István, 69-es közös gylogezred egyszerű ktonáj kiváló vitézségével és hősies hrcokbn kifolyt izzó vérével írt rá nevét z örök dicsőség és hllhttlnság márványtáblájár. A mgyr nemzet kegyelettel őrzi meg emlékét. (A mgyr nemzet Arnykönyve 1914-1918. Budpest, 1921.) Vitézzé vtáskor lkcíme: Diósgyőr, Erdőhivtl. Csurgón született 1890. szeptember 2-án. A Csurgói Református Főgimnáziumbn érettségizik. Még z év őszén Mgyr Királyi Bányászti és Erdészeti Főiskol rendes hllgtój Selmecbányábn, z Erdőmérnöki Szkosztálybn. Tnulmányit jeles - jó eredménnyel végezte. Kiemelkedő sport teljesítményei: birkózásbn többször főiskoli bjnok, krdvívásbn is mindig dobogós, de egyéb, tlétiki sportágkbn is élen jár. Kiváló volt főiskoli sport egyik különleges ágábn, sörpárbjbn is. 1913. október 16-án kinevezik erdőmérnök gykornokká Temesvári Mgyr Királyi Állmi Erdőhivtlhoz, z állást zonbn soh nem fogllt el. 1913. október 1-én bevonult egyéves önkéntes ktoni szolgáltr. A császári és királyi 69-es (Székesfehérvári) gylog-ezredbe sorolják be és itt teljesít szolgáltot z I. világháború végéig, főhdngy és trtlékosként

százdos. Beosztási: szkszprncsnok, százdprncsnok. Kétszer sebesül: 1914. december 1. és 1915. április 9. Kitüntetései: III. osztályú Ktoni Érdemrend, Signum Ludis, I. o. Ezüst Vitézségi Érem kétszer, II. o. Bronz és Ezüst Vitézségi érem, K. u. K. Károly Csptkereszt, Sebesülési érem. 1918. június 15-ének hjnl már Pive észki prtján éri Fogságb esik. 1919. október 18-ig fogság, vlhol Dél-Frnciországbn 1919. november 12-én szerel le. Még ktonáskodás ltt, 1917. április 28-án, földművelésügyi miniszter mgyr királyi segéderdőmérnökké nevezi ki, de leszerelés után zonnl, november 13-án, beosztást kp z FM-be, z I-B-5 ügyosztályr, és november 16-án sikeres állmvizsgát tesz. Az FM Erdészeti Építkezések Ügyosztályán z út és vsút építések központi elődój lesz. 1922. május 14-én erdőmérnöki minőségben végle- gesítik. A belügyminiszter 1926. június 10-én kelt rendelkezéssel engedélyezte számár névmgyrosítást, Fejes név hsználtát. 1928. jnuár 1-i htállyl főerdőmérnökké nevezik ki. 1929. november 23-án kinevezik Lillfüredi Állmi Erdei Vsút Üzemvezetőjévé, 1930. ugusztus 23-vl pedig Miskolci Erdő lg. lá trtozó Mocsolyástelepi Erdőhivtl vezetőjévé. 1932. március 26-ától Ngysomi (Diósgyőr) M. Kir. Erdőhivtl vezetője. Kormányzói elhtározásból, 1936. jnuár 1-től m. kir. erdőtnácsosi címet dományozzák neki. 1941. június 21-én áthelyezik minisztérium erdészeti főosztályár. 1942-ben z Erdészeti Építkezések Ügyosztályánk vezetője, és vissztért területeken, Kárpátlján és Erdélyben beindult építkezéseket szervezi és ellenőrzi. A Kormányzó 1944. július l-ével miniszteri tnácsosi címet és jelleget dományoz. Ezzel ngyságos és nemzetes címet hsználhtj. A közeledő front mitt minisztérium Dunántúlr költözik. Hiáb gykorol nyomást rá miniszter, inkább helyén mrd. A kiürítéssel kpcsoltos, 1944. november 10-én kelt megbízás szerint csoportfőnök lesz. 1944. október 16-án ( Szálsi htlomátvételkor) kényszer htásár esküt tesz Szálsir, és megbízzák főosztály vezetésével. 1945. június 22-én kelt htároztbn z FM Igzoló Bizottság vezető állásr lklmtlnnk mondj ki. 1947. április 29-én dr. Tildy Zoltán elnökigzgtó kijelöli MÁLLERD ügyvezető igzgtójánk helyetteséül. 1948. március 1-én Tildy rról is értesíti, hogy fizetését z 1944. június 30-i előléptetésének megfelelően z V. osztály l. fokoztáb trtozóként állpítj meg. 1948. április 21-én, már Dobi István, rról értesíti, hogy köztársság elnöke miniszteri osztályfőnökké nevezi ki, IV. osztályú fizetéssel. Ismét miniszter-

helyettesi beosztás. 1949. április 1én visszminősítik MÁLLERD Termelési főosztály helyettes vezetőjének. 1950. szeptember 13án áthelyezik minisztérium erdészeti főosztályár főmérnöknek. Szeptember 18-án újbb esküt tesz, most már Mgyr Népköztársságr. 1954. október 21-én, átszervezésre hivtkozv nyugdíjzzák. Végre 1955. március 7-től Bányászti Tervező Intézetnél sikerül elhelyezkednie. Szeptember 1-től z Ellenőrzési Osztályról áthelyezik Mélyépítési Osztályr irányító tervezőnek. Itt tervezi és műszki ellenőrzi z Oroszlány 15; 22 és 23-s kn építményeit, utkt, vlmint lyukóvölgyi bány építményeit is. 1965. áprilisábn végleg nyugdíjb megy, már 75 éves. 1970-ben rnydiplomát kp. 1972. április 29-én már nem ébred fel. (Forrás: 2008 Forestpress.) FEKETE ZOLTÁN - fényképész, frontfényképész 1883. április 21-én született Győrött Schwrcz Adolf és Klein Antóni gyermekeként. A székesfehérvári iprljstrombn 1907-től szerepel, iprigzolványát október 23-án állították ki. 1909ben kpott engedélyt névváltozttásr. 1908. ugusztus 27én Hungári cím ltt fényképészeti és festészeti műtermet nyitott Bognár u. 2. sz. házbn (z árvházzl szemben). 1914-ben polgármesterhez írott levelében feljánlott, hogy félárú vsúti igzolványokhoz szükséges rcképeket kedvezményesen elkészíti. "Tekintve, hogy mi nehéz viszonyok között fényképek előállítás csk z esetben lehet jutányos, h fényképész tömeges rendelést biztosítht mgánk... méltóztssék város tisztikránk zon jánltomt becses tudomásár hozni, hogy z igzolványokhoz szükséges rcképeket mű-termemben legolcsóbb áron és pedig 1 db 1.20, 2 db 1.60, 3 db 2 koronáért készítem el és z így rendelt képek árából 5%-t megyei hdbvonultk csládtgji számár vn szerencsém feljánlni." 1915ben ő is bevonult császári és királyi 69. gylogezredhez. Ezredünk történetében bátorság, hláltmegvető példái mindennposk ugyn de mégis kiemelendő hidegvérű viselkedés, mit fényképfelvételein Fekete fényképész lefényképezett, (.), nem átllott npokbn rjvonl mögötti erdőben is megjelenni, sőt vkmerősége odáig ment, hogy E. (zz Escherick) kpitány úr többszöri bízttásár mgáb rjvonlbn is megjelent és felvételezett. E sorok írój szívesen elbeszélgetett voln művész úrrl, sjnos zonbn őt hivtás másfelé prncsolt s így rjvonlt ngy sjnáltunkr sietve hgyt el. Mint megbízhtó forrásból értesültünk, Fekete fényképész szinte mbicionálj csodáltr méltó bátorsággl z effjt felvételeket s szándékábn, vn dndó lklomml egy gránát

robbnását is lefényképezni. (Hindenburg bkák hetilpj lövészárokból, 1915. július 11.) Felesége Honvédelmi Minisztériumbn kérvényezte leszerelését: "Férjem Székesfehérváron z egyik legngyobb fényird tuljdonos, ki több lklmzottt fogllkoztt. Bevonulás ót z üzemet beszűntetni s személyzetünket elbocsájtni kellett, mert vezető nem volt, s így zok is keresetüktől elesve nyomorb jutottk." Fekete Zoltán hztért. 1929-ben megvásárolt Kempelen tér 1. sz. házt, hová később műtermét is áthelyezte, és hol 1938-ig dolgozott. FELICZI GYÖRGY, Adony (1882 1916) Hősi hlált hlt: 1916. ugusztus 23. Lemberg, Vöröskereszt kórház, II. pvilon. A hlál ok: tüdőgyulldás, lövés okozt gerincvelő szkdás. Eltemetve: Lemberg, Lyczkowskie temető, 3462. sír. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) FIALA EMERICH. 1856-bn 24. gylogezred 2.o. százdos. 1868. november 23-án 20. gylogezredben léptették elő százdossá, onnn került 69-es ezred állományáb. 1875-évi semtizmusbn rendfokozt őrngy. 1880-bn már hiányzik z ezred tiszti állományából. FLEISCHAMMER KÁROLY zászlós (Csurgó, 1889-1915. július 21.) Önként jelentkezett ktoni szolgáltr Pécsett. Székesfehérvárott elvégezte tiszti iskolát, 1915. márciusánk végén került ki z orosz frontr. 1915. júliusábn Dobrotwor visszfoglláskor hősi hlált hlt. FÖDELEVICS GYÖRGY Adony (1893 1916) Elesett Pnsowk mellett 1916. május 25-én. Eltemetve: Pnsowk. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) FREITAG GUIDÓ t. zászlós (Kpincze,1895-1915.május 24.) Pécsi önkéntesként került frontr. Kiképzését székesfehérvári pótzászlóljnál kpt, 1915. márciusábn érkezett meg z ezredéhez. Alig kéthónpi frontszolgált után elesett z Ostrozec környéki hrcokbn. GAÁL DE GYULA, EUGEN. Az ezred meglkítás előtt 19. gylogezred 2.o. százdos. Az átszervezések révén lett meglkult 69-es ezred tisztje. Az egykori 19-esek közül 1875-ben már csk z ő neve szerepel z egykori lpítók közül semtizmusbn, kkor 1.o. százdos. 1885-ben továbbr is százdos, z zt követő időszkbn már nincs ról dt, vlószínűleg nyugállományb került. Ok nem ismert, de viszonylg gyors előmenetele után 69-eseknél előléptetései elmrdtk.

1914. júliusábn 69./III. 12. százdánk pk. helyettese, kkor főhdngy.a háború befejezésekor 69-es ezred százdos. 1921. szeptember 1-től őrngy, m.kir. 1. honvéd ezred II. zászlóljánk prncsnok. (1927.) Vitézzé vtáskor már ezredes. tourliche Mrrschbtillon Juli, melynek prncsnok volt. Tdvorcében egyesítik z egységet XXII. menetzászlólj mrdványivl, tiszteket, embereket beolvsztják z AMB zászlóljb, melynek prncsnokságát Tnnert Erich főhdngy vette át. Új beosztást készítettek, z új zászlólj egyik százdánk, lett prncsnok.a Pilsenben elkezdett ktoni kiképzés Zdvorcén folyttódott. 1916. 08. 5-én Rtycse flu melletti 395-ös mgslt visszfogllási kísérletekor százdprncsnokként esett fogságb (?) GALLAUNER BÉLA főhdngy GÁLICZ DONÁT VITÉZ GALÁNTHAY (GALLAUNER) ISTVÁN Hivtásos ktontiszt, 1909-ben z állománytábl szerint zászlós. 1914. júliusábn 69/III. 12. százdánk pk. helyettese, 1914. szeptember 10-én megsebesült szerb fronton. 1916. nyránk elején veszteségek pótlásár hvont indított menetzászlóljkon kívül kénytelen volt hdvezetés rendkívüli pótzászlóljkt felállítni. Így került 69-es pótzászlóljnál már Pilsenben - felállításr z Auser- főptkolómester (Csókkő, 1878-) 1899-ben vonult be tényleges ktoni, szolgáltr 69. k. gy. e.hez Székesfehérvárr. A ptkoló és 2 éves gyógykovács tnfolym elvégzése után gr. Hdik 3. h. e.hez helyezték át Ardr, honnn z 1903. évben. Grodekbe került, hol 1912-ig szolgált, mikor is Sopronb vezényelték. A háború kitörésekor innen vonult z orosz hrctérre, hol 1918 jn.-ig teljesített szolgáltot. Ekkor súlyos tüdőgyulldássl kórházb került. 1929. évi június hó 1-én nyuglomb vonult és főváros szolgáltáb lépett. Kitüntetései: Kor. ez. érd. ker. vit. é. szál., Br., K. cs. k., H. e. é., 60 éves jub. ker., 1912 13. m. e. ker. és 20 éves szolg. jel. (A mgyr huszár: A mgyr lovskton ezer évének története...3. - A mgyr huszár

fényképcsrnok - II. ltisztek, tisztesek és huszárok. Budpest, 1936.) (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) GELENCSÉR GOLDONI JÁNOS donyi gylogos (1890 1917) Hősi hlált hlt 1917. ugusztus 8-án Fűrészflvánál (Ferestu, Románi). Eltemetve: u.o. (Forrás: Rózsfi János: GÉVAI FERENC póttrtlékos, SANTO százdos. 1907-ben főhdngyként z ezred állományáb trtozott, tényleges szolgálti helye Ktoni Térképészeti Intézet volt. A háború kitörése után már százdosként fronton teljesített szolgáltot. A prncshoz híven reggeli szürkületben vette át 69-ik közös gylogezredbeli kemény mgyrokból álló százdávl 600-s jelzésű Zlrszki nevű mgsltot, melyet eddig Goldoni százdos védett (A Mgyr Nemzet (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) zászlólj prncsnok, súlyosn megsebesült Bukow melletti hrcokbn. Amikor el kell menni ktonánk ) GÉVAI FERENC, Adony (1883 1915) Hősi hlált hlt Dobrotwornál 1915. december 21én. (F: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) Adony (1892 1915) Elesett: 1915. április 1-én, Hlubok Wich hegyen ((Glíci). Eltemetve: Dobrotwor. GÉVAI JÓZSEF Adony (1890 1915) Hősi hlált hlt 1915. április 12-én Prilownál (Glíci) Temetési helye nincs feljegyezve. (Forrás: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk ) GÉVAI JÓZSEF póttrtlékos, Adony (1892 1915) A tábori lelkészet feljegyzései szerint Hlubok Vrch mgsltán folyttott hrcokbn hlt hősi hlált, z orosz tüzérségi támdások mitt sem hlottkt, sem sebesülteket nem sikerült kimenteni, z állások közelében, hóbn temették el őket társik. A hrcok elmúltávl hlottkt összeszedték és egy új helyen kilkított hősi temetőben helyezték őket örök nyuglomr. Arnykönyvében Vid Ferenc címszó) 1914. decemberétől II. GÓZON JOHANN százdos Személye zért érdekes, mert K. k. Militr Schemtismus dtibn neve elsőként szerepel, mint kit Ktoni érdemkereszttel tüntettek ki 69-es ezred állományából. Hogy mennyire pontos ez z dt, nem tudni, mert ugynezen összeállításbn már 1859-es (!) dátumml szerepel z ezredből Diemmer Frnz, Trupkovic Johnn és Krl Mywld kitüntetettek nevei. VITÉZ GÖNDÖCS ISTVÁN (LÁSZLÓ?) Káplár, ki egy olsz rohmzászlólj visszverésében szerzett elismeréskeltő érdemeket.

Az állásikból kiszorított olszok ugynis hmrosn támdólg léptek fel és heves rohmokt intéztek csptin ellen. 1918. június 18.-án egy ellenséges zászlólj betört állásinkb és Göndöcs káplárt géppuskájávl együtt foglyul ejtette. Egy őrizetlen pillntbn egy szikl mögé rejtőzött el egyik társávl, és mikor z olszok ellentámdásink következtében hátrálni kényszerültek, sorjáb lőtte le hátráló olszokt, miáltl ngy ridlmt okozott sorikbn. Lelőtte többek között zokt z olszokt, kik géppuskáját krták elhurcolni, s ez áltl megmentette zt zászlóljánk. (A mgyr nemzet Arnykönyve1914-1918. B.pest, 1921.) GRÜLL MIHÁLY Adony (1887 -?) Hősi hlált hlt Göznél, eltemetve Görzben. (Forrás: Rózsfi János: Amikor ktonánk ) GYÜRKY el kell FERENC menni tizedes (Dunföldvár, 1882-) 1904-ben vonult be 69. gy. e.-hez. 1915 márc. 15-én 10. k. h. e.-hez, Székesfehérvárr, honnn máj. 10én már z orosz frontr vitték ki. Ott zon év nov. 10-én orosz hdifogságb esett, honnn szökve 1918 szept. 2-án ért hz. Kitüntetései: K, cs. k. és H. e. ié. Sógori: Lindinger Ferenc és L. István világháború hősi hlotti. Testvére Gyürky János, mint hidász küzdött z orosz és szerb frontokon.(a mgyr huszár: A mgyr lovskton ezer története, Budpest, 1936.) HAMVAY GYULA évének Hírlpíró. Szül. 1852-ben Dunföldvárott Toln; középiskoláit Bján és budpesti gymnsiumbn végezte. Azután ktoni pályár lépett és egy évi tényleges szolgált után budpesti hdpródiskoláb került, melynek elvégzése után csptszolgáltr vonult be 69. gylogezredhez; mjd lovssághoz helyeztetett át és z 1878. bosznii hdjártbn, mint segédtiszt vett részt. Ekkor kezdődött hírlpírói működése: z 1878. mozgósítás lklmávl, különféle híreket írt hírlpokb; Boszniából pedig hdjárt lklmávl több npilpnk Bosznii levelek cz. megírt z érdekesebb dolgokt. A hdjárt után munktárs lett Budpester Botenk, z Ung. Allg. Politische

Correspondenznek, Budpesti Sürgönynek és M. Hirdó cz. kőnyomtos lpoknk. 1879. nov. 14. megindított Hírcsrnok cz. kőnyomtos lpot, melynek zót szerkesztője s kidó-tuljdonos. 1893-bn, gróf Széchenyi Ödön bs konstntinápolyi tűzoltó hdprncsnok jubileum lklmávl, ngyobb keleti utt tett és Konstntinápolybn időzése ltt török szultán z első osztályú Tchlisje érdemrenddel tüntette ki. (Szinnyei József: Mgyr írók élete és munkái.) VITÉZ HARASZTOSI (STEIGERWALD) JÓZSEF (Németkér) szkszvezető Steigerwld tizedes z első rohmjárőrt vezette át Pive túlsó prtjár és hlálmegvető hrcok között nyomult előre mindddig, míg prncsot nem kpott z előrenyomulás beszüntetésére. Közben észrevette, hogy két olsz géppusk tüze súlyos veszteségeket okoz Pivén átkelő 3. bosnyák százdnk és z átkelt részek előrehldását szüntelenül heves tüzeléssel kdályozz meg. Sját elhtározásából z olsz géppuskák mögé került s hirtelen rjtütéssel elnémított z nnyi sok bjtársánk pusztulását okozó két géppusk-szörnyeteget. A következő npok hrcibn két olsz ágyút és számos knvetőt zsákmányolt s kiváló része volt bbn, hogy ngyszámú fogoly jutott kezeink közé. (A Mgyr Nemzet Arnykönyve) HÁDER JÁNOS, Adony (1892 1914) Tényleges ktoni szolgáltát töltötte III. zászlóljnál, fitl szervezete és jó állóképessége vlószínűleg átsegítette hdműveletek első heteinek megpróbálttásin. A 12. százdb trtozott, szeptember 26. körüli hrcokbn életveszélyesen megsebesült. Hősi hlált hlt gylövés mitt 1914. október 11-én Pécsett, ktoni trtlékkórházbn. (F: Rózsfi János: Amikor el kell menni ktonánk )