Mátyás 1443. február 23-án

1443 1490 Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermekeként. Az idõsebb testvér, László, tízéves volt ekkor. Származás, család V. László által adományozott, kibõvített címer Hunyadi János számára MOL Hunyadi János ábrázolása a Thuróczy-krónikában, 1488 A Hunyadi család történetének számos homályos pontja van. Humanista történetírói találmány csupán, hogy a család a római Corvinus nemzetségtõl származna. Ehhez a címerük (lat. corvus, holló ) szolgálhatott alapul. Nem igaz az a legenda sem, hogy Hunyadi János Zsigmond király természetes gyermeke lett volna. Mátyás nagyapja, Serbe fia Vajk mint egy havasalföldi elõkelõ család tagja 1395/96 táján kerülhetett Magyarországra, s egy ideig az aldunai városban, Kevén (szerbül: Kovin) vagy annak közelében lakott. Bekerült Zsigmond udvarába, s érdemei jutalmául 1409-ben megkapta Hunyadvár birtokot Erdélyben. Ezzel alapozta meg családja magyarországi pályáját. Õ, majd fia, János újabb és újabb falvakat ragasztottak ehhez az adományhoz, s megteremtették a vajdahunyadi uradalmat. János a birtokközpontban pompás fõúri rezidenciát emelt maga s családja számára. A Hunyadiak hatalmas vagyona, várak, kastélyok, uradalmak Hunyadi János szerzeményei voltak. Õ 1446 és 1452 között Magyarország kormányzója volt, és hírnevet a törökök felett aratott gyõzelmeivel szerzett magának. Legnagyobb sikerét 1456-ban Nándorfehérvár alatt aratta, ám a gyõzelem után alig három héttel meghalt. Hunyadi János különös gondot fordított gyermekei neveltetésére. Nemcsak harcedzett vitézeket, hanem mûvelt embert is akart belõlük faragni. Mátyás okítását a kiváló lengyel humanistára, Sanocki Gergelyre bízta. Ennek köszönhetõ, hogy a késõbbi király kiválóan beszélt latinul, örömét lelte abban, hogy antik szerzõk mûveit olvasgassa. Felnõttként is kitûnt nyelvtudásával, anyanyelve, a magyar mellett OSZK Kronológia, 1458 1490 A kronológiát corvinák lapszéldíszeivel illusztráltuk 1458 január 12. Szilágyi Mihály macsói bán és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével, Alexandra tescheni hercegnõvel Mátyás királlyá választásáról. január 24. A fõpapok és az urak döntésérõl értesülõ köznemesek a Duna jegén Hunyadi Mátyást királlyá választják. Az országgyûlés öt évre kormányzónak nevezi ki mellé Szilágyi Mihályt. február 9. Podjebrád György cseh kormányzó (késõbbi cseh király) és Mátyás szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötésérõl. február 14. Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony (Mátyás)- templomban trónra ültetik. február 14. után Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot. február Mátyás egyezséget köt az Észak-Magyarország nagy részét kezében tartó Jiskra Jánossal, aki elismeri királyságát. július 26. Miután Mátyás nem hajlandó elfogadni a hatalmát korlátozó fõurak gyámkodását, Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán és Szilágyi Mihály kormányzó Simontornyán (Tolna m.) szövetkezik ellene. július 27. Mátyás leváltja Garai László nádort és méltóságát Guti Országh Mihálynak adományozza. július 31. A király megtiltja az idegen pénzek használatát az országban. augusztus 7. Mátyás biztosítja III. Calixtus pápát, hogy törökpolitikájában apja, Hunyadi János nyomdokain kíván haladni. október 9. elõtt. Mátyás tûzhelyenként 1 aranyforintos adót vet ki. az év folyamán Aristotile Fioravante bolognai építész Mátyás meghívására Budára érkezik. 1459 február 17. A Garai Újlaki liga Németújváron ellenkirálynak választja meg III. Frigyes német-római császárt, akit Bécsújhelyen a Szent Koronával meg is koronáznak (március 4.). tavasza Elkészül Mátyás egyetlen bírói pecsétje. június 29. A török elfoglalja az al-dunai Szendrõ várát, a szerb királyok egykori székhelyét, teljessé téve ezzel Szerbia meghódítását. az év folyamán. Mátyás két ízben vet ki rendkívüli adót (1/2, 1 forintot). 3

1459 1479 között A Szentszék 250 ezer forintot küld a török elleni küzdelemre. 1459 1460 között Elkészül az ún. Drági-féle Kompendium. Szerzõje valószínûleg Drági Tamás macsói vicebán, a késõbbi személynök. (A világtörténetet tárgyaló munka a magyar történelem eseményeit a kezdetektõl 1459-ig mutatja be.) 1460 körül Helyi mester Mátyás megbízásából felállítja a gyulafehérvári székesegyházban Hunyadi János és László reneszánsz síremlékét. 1460 1482 között Felépülnek a vajdahunyadi vár (Hunyad m.) reneszánsz stílusú részei és elkészülnek falfestményei. 1461 április 19. elõtt A budai országgyûlés az ország ellenségei elleni harcra portánként 1 aranyforint rendkívüli adót ajánl meg. május Mátyás Budán házasságot köt Podjebrád Katalinnal, a cseh király lányával. 1462 május 14. Mátyás Vácott kiegyezik Jiskra Jánossal, aki Szepesvár, Ricsnó és Késmárk (Szepes m.) eleste, valamint III. Frigyes császárnak a háborúból való 4 nem csupán latinul beszélt, hanem németül, románul, s jártas lehetett valamelyik szláv nyelvben is. Királyválasztás kormányzóval Hunyadi János halálát ellenfelei arra akarták kihasználni, hogy megtörjék a Hunyadi-ház hatalmát. Mivel László és hívei megölték a király rokonát, Cillei Ulrikot, az idõsebbik Hunyadi fiút 1457-ben kivégezték, Mátyást pedig Prágába hurcolták. A kivégzés hírére Szilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja) fegyverbe szólította a Hunyadi-pártot, a mágnások egy része is melléjük állt. Midõn a király (V. László, 1453 1457) Prágában meghalt, a Tiszántúlt és Erdélyt már a felkelõk ellenõrizték. A megüresedett trónra akadt volna külföldi jelentkezõ, pl. IV. Kázmér lengyel király, aki Zsigmond unokáját, V. László nõtestvérét, Erzsébetet vette nõül, vagy III. Frigyes német-római császár. Kázmér a Német Lovagrenddel háborúzott, Frigyest pedig V. László ausztriai örökségének a megszerzése foglalta le. III. Calixtus pápa nem bennük, hanem a törökverõ Hunyadi János fiában, Mátyásban látta a pogányok elleni politika zálogát, s ezért õt támogatta. Így a püspöki kar, élén Szécsi Dénes esztergomi érsekkel, a Hunyadi fiú mellé állt. Garai László nádor, Szilágyi Mihály és Erzsébet Szegeden megállapodtak, hogy a Hunyadi-párt megbocsátja ellenfeleinek Hunyadi László kivégzését, amiért cserébe õk támogatnák az ifjú Mátyás királlyá választását. Az egyezséget azzal pecsételték meg, hogy Szilágyi vállalta, unokaöccse feleségül veszi Garai leányát, Annát. 1458. január 24-én királlyá választották Mátyást. A még alig 15 esztendõs fiatalember nagykorúságáig Szilágyi Mihály lett a kormányzó. Megválasztásakor a fiatal uralkodót Podjebrád György cseh kormányzó, a késõbbi cseh király tartotta fogva. Szabadulása fejében váltságdíjat kért tõle, s megegyezett vele, hogy Mátyás feleségül veszi leányát, Katalint. Az ifjúból ugyan király lett, ám a Szent Korona III. Frigyes kezében volt. A koronázással várni kellett, amíg

A Hunyadi-rokonság AHunyadi család tagjai ügyesen házasodtak, és a rokoni szálak az ország más, távolabbi tájain birtokos tehetõs nemesekhez kötötték õket. Akadt a rokonok között báró, mint pl. Rozgonyi Sebestyén, aki egy ideig (1459 1461) az erdélyi vajda tisztét töltötte be. A rokonok némelyike Mátyás uralkodása idején szép vagyonra tett szert, ill. a bárói méltóságig vitte. Idesorolhatók az eredetileg Szatmárban birtokos Dengelegi Pongrácok avagy az erdélyi Vingárti Geréb család tagjai, akik Szilágyi Erzsébet révén lettek Mátyás rokonai. A rokonok között tarthatjuk számon a Pozsega megyébõl származó Szapolyaiakat is, bár a rokonság mikéntjérõl megoszlanak a vélemények. Van, aki úgy vélekedik, hogy Hunyadi János édesanyja lett volna Szapolyai leány. Más magyarázat szerint a három Szapolyai fiú egyike (Imre) valójában Hunyadi János gyermeke lenne, azaz Imre és Mátyás féltestvérek voltak. Ez a körülmény magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért futottak be oly szédületes karriert a Szapolyai testvérek (Imre, István és a hatalmi jelvényt visszaszerzik a császártól. A Felföldön Jiskra cseh zsoldosai garázdálkodtak, Szlavóniában Cillei egykori hadvezére, Vitovec János volt az úr. A király hatalma ingatag volt, különösen, hogy kiderült, az új uralkodó a bárókkal kötött egyezséget magára nézve nem tekinti kötelezõnek. Hamar elmérgesedett viszonya Szilágyi Mihállyal is: Mátyás nem engedte, hogy nagybátyja beleszóljon a kormányzat ügyeibe. Szilágyi ezért Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal véd- és dacszövetséget kötött. A király válasza nem késett sokat. Garait leváltotta a nádorságból, helyére Guti Országh Mihályt tette, Szilágyit pedig lemondatta a kormányzóságról, és utóbb Világos várába záratta. Onnan a volt kormányzó 1459 nyarán megszökött, és csapatokat gyûjtött. Elõbb kiegyezett unokaöccsével, majd ismét szervezkedésbe Szapolyai Imre síremlékének másolata, 1487 körül Miklós) Mátyás idején, s váltak az ország szinte legvagyonosabb mágnásaivá. A rokoni szálak a szomszéd román fejedelemségekbe is elvezettek, és tán a szultáni udvarba is. Mátyás apai nagyanyja talán valamikor a 15. század elején lett a török uralkodó háremhölgye, s így nem lehetetlen, hogy a késõbbi oszmán császárok a Hunyadiak vérrokonai. kezdett. Végül egy délvidéki csetepatéban török fogságba esett, és a szultán kivégeztette (1460. november). A legbefolyásosabb elégedetlen fõurak, élükön Garai Lászlóval 1459 elején Újlaki Miklós németújvári várában gyûltek össze, és III. Frigyest hívták meg a magyar trónra. A mágnások egy része és a püspöki kar azonban a király pártján maradt. Nem sokkal késõbb Garai László meghalt, és Újlaki kiegyezett a királlyal. 1458-tól kezdve újabb és újabb hadjáratok indultak a Felvidékre, és az uralkodó hadai mind nagyobb területeket hódoltattak meg. A korona visszaszerzése MNG A belsõ béke szempontjából kulcskérdés volt, hogy miképpen tud a király III. Frigyessel megegyezni, és így a belsõ lázadókat legbefolyásosabb támogakiválása után meghódol. Ezzel megszûnik a Felvidéket pusztító huszita háború. május 31. A budai országgyûlés portánként 1 aranyforint rendkívüli adót szavaz meg a Szent Korona visszaváltására. 9 fõpap és 18 fõúr kezességet vállal a királyért, hogy rendkívüli adót többé nem vet ki. szeptember 17. A király rendeletben szabályozza a pénz értékét. (1 aranyforint 300 dénár, míg korábban 200 dénár volt.) 1463 június II. Mehmed szultán elfoglalja Boszniát; István boszniai királyt kivégezteti. július 19. A Vitéz János váradi püspök által vezetett magyar küldöttség a király és az ország nevében békét köt Bécsújhelyen (Alsó-Ausztria) III. Frigyes német-római császárral. július 24. A Szent Koronát Bécsújhelyen átadják a magyar követségnek. nyara A magyar csapatok elhárítják a Szerémség és a temesi végek ellen irányuló török támadást. szeptember 12. Mátyás szövetséget köt Cristoforo Moro velencei dózséval a török ellen. október eleje december 25. A Mátyás vezette királyi sereg a boszniai Jajca várát ostromolja. A vár bevétele után megkezdõdik a Jajcai bánság kialakítása. 1463 1476 között A Velencei Köztársaság a török elleni küzdelemre kb. 250 ezer dukátot folyósít Mátyásnak. 1464 február Szülésben meghal Mátyás elsõ felesége, Podjebrád Katalin. március 29. Mátyást megkoronázzák a székesfehérvári országgyûlés alkalmával. március Mátyás végrehajtja kancelláriai reformját. Lemondatja Szécsi Dénes bíboros esztergomi érseket a fõkancellári tisztségrõl, egyesíti a fõ- és a titkos kancellári méltóságot, és egyidejûleg két fõpapot: Várdai István kalocsai érseket és Vitéz János váradi püspököt nevezi ki az új kancellári tisztségre. április 6. Mátyás szentesíti a székesfehérvári országgyûlés végzéseit. (Fõbb törvénycikkek: 1.: a király ígéretet tesz, hogy a törvénykönyvben átírt és megerõsített 1222. évi Aranybullát, az 1351. évi és az 1435. március 8-i dekrétumokat, továbbá az országgyûlés végzéseit megtartja; 12.: elrendeli az 1439 óta jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadását; 13.: biztosítja Szlavónia és az erdélyi részek kiváltságainak és szokásainak megtartását; 15.: szabályozza a belvámok szedését; 17.: megállapítja az egyházi bíróságok hatáskörét; 18.: a király megígéri, hogy egyszerû panaszra nem foglalja le senki birtokát; 22.: vállalja, hogy új pénzt veret; 24.: meghatározza a ti- 5

zedfizetés módját. Az országgyûlés török elleni sereg kiállításáról is rendelkezik: 12 egész telek után 1 lovast vagy 10 aranyforintot és rendkívüli adót ajánl meg.) április 7. Mátyás végrehajtja bírósági reformját. (Királyi személyes jelenlét néven egyesíti a különös és a személyes jelenlét bíróságát és kinevezi vezetõjévé Hangácsi Albert csanádi püspököt.) október közepe A királyi sereg Szapolyai Imre vezetésével elfoglalja a töröktõl a boszniai Szrebernik várát. november Mátyás a boszniai Zvornik várát ostromolja, de Mahmud pasa nagyvezér fölmentõ hadainak közeledtekor felhagy az ostrommal és visszavonul. az év folyamán Megkezdõdik a bártfai Szent Egyed-templom gótikus stílusban való átépítése Miklós mester és Kassai István építész tervei szerint. Elkészül Mátyás könyvtárának legrégibb keltezett kódexe. Antonius Constantius olasz humanista Mátyás királyhoz latin nyelvû verses üdvözletet ír a török elleni boszniai hadjárat sikere alkalmából. 1464 körül Janus Pannonius megírja Pannónia dicsérete címû epigrammáját, amely a nemzeti öntudat egyik elsõ költõi megnyilvánulása. 1465 január 16. Mátyás Janus Pannonius pécsi püspököt és Rozgonyi János tárnokmestert II. Pál pápához (1464 1471) küldi, hogy megválasztása alkalmából üdvözöljék, és a török háborúról tárgyaljanak. A pápa 55 200 dukátot ad a török elleni hadjáratra. február 1. Meghal Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek. (A király az érsek által az esztergomi székesegyház építésére hagyott 8 ezer aranyforintot lefoglalja a török háború költségeire.) február 16. elõtt Az esztergomi káptalan a király kívánságára megválasztja esztergomi érsekké Vitéz János váradi püspököt, fõ- és titkos kancellárt. május 29. II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket, fõ- és titkos kancellárt és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy Mátyás kívánságának megfelelõen egyetemet (studium generale) létesítsenek Magyarországon. szeptember 10. Mátyás megtiltja Brassónak és a Barcaság lakóinak, hogy a hét szász székben posztót, vásznat és egyéb árucikket kicsiben árusítsanak. az év folyamán Kassai István elkészíti a bártfai Szent Egyed-templom szentségházát. Galeotto Marzio olasz humanista a királyi könyvtár igazgatójaként Mátyás szolgálatába áll. 1466 április 12. Mátyás az országgyûlés határozatával ellentétben úgy rendelkezik, folytatás a 8. oldalon tójuktól megfosztani. 1462. április 2-án Vitéz János elõzetesen megállapodott a császárral, hogy az visszaadja a koronát, ill. Sopron városát (ám többi magyarországi birtoka megmarad). Cserébe 80 ezer forintot kap, megtarthatja magyar királyi címét, s amennyiben Mátyásnak nem lesz törvényes fiúörököse, Frigyes vagy utódja örökli a magyar trónt. A hírre májusban Jiskra felhagyott az ellenállással, és megegyezett a királlyal. Nagy pénzösszegért, ill. a solymosi uradalomért cserébe átadta a befolyása alatt álló területeket. (A Felvidéken a harcok 1467-ig elhúzódtak.) 1463 májusában Vitovec is meghódolt a királynak. Helyreállt a jogbiztonság. Mátyás aranyforintja MNM Éremtár A császár és a király 1463 júliusában Bécsújhelyen békét kötött, s Mátyás követei július 24-én visszakapták a koronát. A koronázásra azonban még várni kellett, mert a déli határon veszélyes helyzet alakult ki. Kihasználva a magyarországi belháborút, az oszmánok az 1450-es évek végén végleg elfoglalták Szerbiát, 1463 nyarán pedig Boszniát hódították meg. Mátyás (Velencével szövetségben) visszafoglalta Észak-Boszniát és a bosnyák fõvárost, Jajcát. A székesfehérvári ünnepélyes koronázásra 1464. március 29-én került sor. Teljes jogú királyként Mátyás belefoghatott a szükséges reformokba. Egyesítette a fõ- és titkos kancelláriát, és létrehozta a személynök bírói fórumát. Neki engedelmeskedõ erõs hadsereget teremtett, amire tudott támaszkodni. Megreformálta a kincstárat. Létrehozta a királyi titkárok tisztségét, szolgálataikat a döntések elõkészítésénél vette igénybe. A reformlépések azonban nem álltak meg ezen a ponton. Feltétlenül rendbe kellett tenni a királyi jövedelmeket. Mátyás ezüstgarasa MNM Gazdasági reformok Az uralkodó az összes királyi jövedelmet 1467-ben egy személyre, a kincstartóra bízta, aki az összes állami bevételért felelt (leszámítva a váruradalmakat, amelyek az 1458-ban szervezett budai udvarbíró hatáskörébe tartoztak). 1467 után csupán három személy töltötte be a kincstartói pozíciót, s közülük ketten hosszabb ideig álltak a pénzügyek élén: Ernuszt János 1467 és 1476, Handó György 1476 és 1478, Nagylucsei Orbán 1478 és 1490 között. Egyikük sem volt nemesi származású. 1467 márciusában a külkereskedelmi vámot, a harmincadot (tricesima) átkeresztelték, s koronavám (vectigal coronae) lett a neve. A névváltoztatást a király arra használta ki, hogy a vám mértékét 3,33%-ról 5%- ra emelje. A jobbágyoktól szedett kamara haszna (lucrum camerae, ismertebb nevén kapuadó) helyére a vele azonos nagyságú (telkenként egyötöd aranyforint) új adófajtát (királyi kincstár adója/tributum fisci regalis) vezetett be. Az intézkedések nyomán megszûntek a korábbi mentességek, s növekedtek a bevételek. Míg a harmincad Zsigmond királynak csupán 20 ezer aranyforintot hozott évente, Mátyás már 50 ezer aranyforintra számíthatott belõle. A király legfontosabb bevételi forrását a jobbágyoktól származó rendkívüli adó képezte. Beszedésérõl eleinte a királyi tanács döntött, késõbb azonban többnyire már az országgyûlés szavazta meg. Elõfordult, hogy évente többször is kivetették. Ezenkívül 80 100 ezer aranyforint évi bevételre számíthatott az uralkodó a só bányászatának és értékesítésének a monopóliumából. A pénzügyi reformoknak köszönhetõen a király 200 240 ezer aranyforint éves jövedelme az 1470 1480-as években átlagosan 628 ezer aranyforintra nõtt, esetenként a 800 900 ezer aranyforintot is elérte. Eme összegnek a lengyel király örült volna, ám elmaradt a francia király, a Velencei Köztársaság vagy a szultán bevételeitõl (utóbbi éves jövedelme 6

egymillió 800 ezer aranyforintot tett ki). A reform fontos lépése volt az eddig többnyire gyenge minõségû ezüstpénz (dénár) stabilizálása (1467-tõl 1521-ig 100 dénár 1 aranyforintot ért). Mátyás sokat tett a gazdaság fejlesztéséért. Támogatta a városokat, bõvítette kiváltságaikat, többek között vásártartási jogokat adományozott. Az 1480-as években megszüntette Pozsony, Sopron, Bécs árumegállító jogát, hogy Buda polgárai minél könynyebben tudjanak kereskedni a nyugati városokkal. Brassónak viszont 1468-ban árumegállító jogot adott, hogy feltartóztathassák a havasalföldi és a moldvai kereskedõket. Támogatta, hogy az erdélyi szászok politikai közösséget hozzanak létre. Uralkodása idején lendült fel a szarvasmarha kivitele. Támogatta a bányászatot, mivel a stabil pénzhez elegendõ aranyra és ezüstre volt szükség. A belsõ béke és a jogbiztonság mellett a királyi gazdaságpolitika is Mátyás nemesi címet ad királyi sáfárjának, a paraszti származású Pryber Benedeknek. Buda, 1476 hozzájárult ahhoz, hogy a magas adókat s terheket, amelyek a háborúkhoz elengedhetetlenek voltak, az ország lakói el tudják viselni. Ugyanakkor a súlyos adókat nem lehetett sokáig fenntartani. MOL Lázadó nagyurak A pénzügyi reformok belpolitikai válságot idéztek elõ. A helyzetet súlyosbította, hogy a király olyanokra is kiterjesztette az adófizetés kötelezettségét, akik még sohasem adóztak. Az egész ország mozgolódott. A legkritikusabb helyzet Erdélyben alakult ki, itt ugyanis a jobbágyság Nagy Lajos óta nem fizette a kamara hasznát. A vajdák, ill. Szapolyai Imre és István álltak a mozgalom élére már 1467-ben. Mátyás gyorsan cselekedett. Haddal vonult a lázadó tartományba, s leverte a felkelést. Az uralkodó a nagyurakat nem büntette meg, ám a kisebb nemesek és a városi polgárok közül többeket kivégeztetett. Az arisztokratákkal általában oly módon politizált, hogy kihasználta a mágnási csoportok közötti érdekellentéteket. Nem is tehetett másképp, hiszen pl. 1458-ban a várak 44,7%-a (161), 1490-ben pedig 41,5%-a (150) a mágnások kezében volt. Ezzel szemben a király, ill. család- 7

hogy minden báró, nemes és birtokos a birtokai arányában kiállított fegyveresekkel vonuljon hadba a török ellen. (A tervezett hadjárat elmarad, mert II. Mehmed szultán Magyarország helyett Albánia ellen indít támadást.) április 22. II. Pál pápa a török elleni védekezés céljaira 10 ezer aranyforintot utalványoz a magyar királynak. Mátyás megtiltja a magyarországi, moldvai és havasalföldi kereskedõknek, hogy a szász városok régi kiváltságai ellenére nyers bõrt vigyenek ki Erdélybõl. december 23. II. Pál pápa kiközösíti Podjebrád György cseh királyt, alattvalóit pedig fölmenti az uralkodónak tett hûségesküjük alól. az év folyamán Németi György a moldvai Tatros városban befejezi a Müncheni Kódex másolását. Laki Tuz János szlavón bán hívására 6 lombard építõmester jön Magyarországra. 1467 március elsõ fele április 1. A király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamarahasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), ill. a koronavámot (vectigal corone). július 20. elõtt Johannes (Müller) Regiomontanus, a königsbergi születésû csillagász, Esztergomban megírja az égitestek pályáját bemutató mûvét. július 20. Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban. augusztus 18. Az ország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformjai ellen. augusztus 19. A király az erdélyi lázadás leverésére indul, ami kiterjed Észak-, Kelet- és Dél-Magyarországra is. szeptember 18. II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fõ- és titkos kancellárt. november Mátyás hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai vajda ellen, mert IV. Kázmér lengyel királynak hûbéresküt tett és támogatta az erdélyi lázadást. az év folyamán Vetési Albert veszprémi püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfõ, az elsõ keltezett magyar reneszánsz emlék. Az Itáliában élõ karthauzi szerzetes, Pannoniai András, Hunyadi János egykori katonája, az uralkodói erényekrõl írt könyvét (Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánlja. (A kéziratos mûvet a modenai Este-könyvtár õrzi.) 1467 után Mátyás átszervezi a kincstartóságot. (A kincstartó, az államháztartás legfõbb irányítója, az uradalmak kivételével ezek a budai udvarbíró alá tartoznak átveszi valamennyi királyi jövedelem kezelé- ja 1458-ban csupán az erõsségek és a hozzájuk tartozó uradalmak 10%-a (36), míg 1490-ben 18,6%-a (67) felett rendelkezett. A jelentõsebb városoknak azonban majd fele a királynak adózott. Mátyás híveit gazdagon megjutalmazta, a mágnások közé emelte. Idesorolhatók a rokon Szapolyaiak, Vingárti Gerébek vagy pl. a Nádasdi Ongorok, Kinizsi Pál. Ám elõdeivel szemben nem teremtett hozzá hû arisztokráciát. Zömében ugyanazok a családok számítottak az ország vezetõinek, akik már Zsigmond idején azok voltak. Az erdélyi sikert azzal akarta tetézni, hogy a moldvai vajdát is meghódoltatja. A hadjárat ugyan vereséggel végzõdött, de az itteni fejedelemnek a törökkel szemben szüksége volt a magyar segítségre. Így Nagy István (Ñtefan cel Mare) moldvai vajda 1475-ben hûbéri esküt tett Mátyásnak, aki utóbb Erdélyben tekintélyes birtokokat adományozott neki. Háború Csehországgal Boroszló látképe Hartmann Schedel világkrónikájában. Színezett fametszet, Nürnberg, 1493 Mátyás 1461-ben vette nõül Podjebrád György leányát, Katalint. A fiatal királyné 1464-ben szülés közben meghalt, ezzel a cseh uralkodóhoz fûzõdõ rokonság megszûnt. Podjebrád György huszitának számított, és a Szentszék nem nézte õt jó szemmel. A pápa és a cseh urak egy része Podjebráddal szemben Mátyáshoz fordult, aki szívesen megnövelte volna birodalmát Csehországgal. A támadást ekkor III. Frigyes császár is pártolta. 1468. március 31-én a magyar hadak elindultak Morvaország irányába. A háború 10 évig tartott, s rengeteg pénzt emésztett fel. 1469. május 3-án a katolikus cseh rendek az olmützi székesegyházban a magyar királyt cseh uralkodóvá választották. Mátyást a zömében katolikusok lakta Morvaország, Szilézia és Lausitz ismerte el, ám a cseh anyaország kitartott Podjebrád mellett. (Podjebrád halála után sem Mátyást, hanem IV. Kázmér lengyel király fiát, Ulászlót [Zsigmond dédunokája, utóbb magyar király, II. Ulászló néven] hívták meg a cseh trónra.) 1470. február 11. és március 11. között Mátyás és III. Frigyes Bécsben találkoztak, ahol fényes ünnepségek közepette tárgyaltak egymással. Mátyás feleségül kérte a császár leányát, és el akarta érni, hogy a Habsburg fejedelem lemondjon örökösödési jogáról. A császár semmibe sem akart belemenni, s még a csehek elleni háború költségeihez sem kívánt hozzájárulni, amit elvben szövetségben vívtak meg. A magyar király végül búcsú nélkül hagyta el Bécset, és ezzel vérig sértette szomszédját. Lengyel trónkövetelõ Az elhúzódó háború, a magas adóterhek országszerte ismét elégedetlenséget váltottak ki. Az ország nagy része 1471-ben szembefordult Mátyással. Az összeesküvõk, akiknek az élén Mátyás régi híve, Vitéz János állt, Kázmér lengyel királyfinak ajánlották fel a koronát. Mátyás, hogy úrrá legyen uralkodása talán legnagyobb belpolitikai válságán, országgyûlést hívott össze, ahol biztosította a nemesség jogait. Néhány nap múlva 10 fõpap és 36 báró írásban 8

nyilvánította ki királyhûségét. Mire a lengyel trónkövetelõ betört az országba, pártja jószerivel elolvadt. Vitéz december 19-én kiegyezett a királlyal, ám 1472. március 1-jén Mátyás fogságba vetette (a prímás néhány hónap múlva meghalt). Csupán Janus Pannonius maradt hajthatatlan. Szlavóniába menekült, ahol rövidesen meghalt. A lázadás elfojtása nem csupán a király ügyességének, hanem a mögötte álló hadseregnek is köszönhetõ, és annak, hogy az egyik leghatalmasabb fõúr, Újlaki Miklós nem állt a lázadók mellé. Nem maradt el jutalma: Mátyás Bosznia királyává tette. 1477-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a kis országban. Két hadszíntér 1474-ben a német, a cseh és a lengyel uralkodó szövetséget kötött Mátyás ellen. Ám III. Frigyes császár és Merész Károly burgundi herceg között háború tört ki, ami megakadályozta a császárt abban, hogy szövetségesi kötelezettségeit teljesítse. A Mátyást Boroszlóban körülzáró sereg azonban nem boldogult a várossal. Nem volt elég élelmük sem, mert a király a város tágabb környékén mindent elpusztíttatott. Az ostromlókat magyar portyázók zaklatták. Az éhezés miatt végül fegyverszünetet kellett kérniük. III. Frigyes császár (1415 1493) portréja Mátyás tehát gyõztesen került ki az összecsapásból, és hosszas tárgyalások után 1479 nyarán Olmützben békét kötött Ulászlóval. Mind a két uralkodó viselhette a cseh királyi címet, Mátyás megtarthatta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, halála után ellenben Ulászló 400 ezer forint fejében visszaválthatta a tartományokat. A déli országrészt a török zaklatta állandóan. 1474 tavaszán egy török portya egész Váradig jutott, felégetve a várost, végigpusztítva a Tiszántúlt. A király nem hanyagolhatta el a törökkérdést. Hosszas elõkészítés után 1476 februárjában bevette a Száva melletti Szabács várát. Ezzel azonban a hadjáratot befejezettnek tekintette. Ezután arra törekedett, hogy megerõsítse a déli védelmi vonalat. A határvédelem jól is mûködött, minden török támadást meg tudtak torolni. 1479-ben Báthori István és Kinizsi Pál az erdélyi Kenyérmezõnél aratott gyõzelmet a törökön. 1480 õszén és telén pedig maga a király viselt hadat Boszniában az oszmánok ellen. Mindez azonban nem változtatta meg az erõviszonyokat a határvidéken, és 1483-ban a hadviselõ felek 5 évre fegyverszünetet kötöttek, amit többször megújítottak. Harcok Frigyes császárral Kérdés, hogy Mátyás miért viselt oly sok háborút nyugat felé s miért nem folytatta apja török elleni politikáját. Kétségtelen, hogy a korban az oszmán hatalom megerõsödött, s ezért Magyarország egyedül nem viselhetett sikeres háborút vele szemben. Egy nagyobb területû birodalom esélyesebb lett volna a gyõzelemre. Mátyás nyugati politikáját a hatalomvágy motiválta, és a jelek szerint a német-római birodalom uralkodója akart lenni. Számára Zsigmond király szolgált példaképül, aki cseh király és német-római császár lett. Mátyás és Frigyes császár viszonya mindvégig feszült maradt. Amikor Beckensloer esztergomi érsek kincstárával együtt a császárhoz szökött (1476), az szívesen fogadta, s a salzburgi érsekséget ígérte neki. Ráadásul a császár Ulászlót ismerte el cseh királynak. Mátyás ezek után hadat üzent, s rövidesen Alsó-Ausztria nagy része magyar kézbe került. sét.) Mátyás a királyi kincstár adóját beszámítja a rendkívüli adóba, és visszaállítja a portánkénti adófizetést. 1468 augusztus 30. Nagybánya városa (Szatmár m.) 13 ezer aranyforintért egy évre bérbe veszi a királytól a nagybányai, szebeni és offenbányai pénzverõ kamarák jövedelmét. szeptember 28. Mátyás Brassónak árumegállító jogot adományoz. az év folyamán Újlaki Miklós macsói bán gótikus stílusban kibõvítteti az újlaki (Valkó m.) ferences templomot. Martinus Bylica de Ilkusz lengyel csillagász, a pozsonyi egyetem tanára Pozsonyban megírja a város fölött megjelent üstökösrõl szóló mûvét. Elsõ ízben említik a magyarok Szûz Máriáslobogóját. Janus Pannonius pécsi püspök, titkos kancellár szerepét a kancelláriában Matucsinai Gábor budai plébános, a személyes jelenlét bíróságának vezetõje veszi át kancellári címmel. 1468 1471 Miután a pápa eretnekké nyilvánítja Podjebrád Györgyöt (1466) és fia, Viktorin morvaországi kormányzó 1468 elején megtámadja Ausztriát, Mátyás elvállalja a Csehország elleni keresztes hadjárat vezetését. 1469 május vége Mátyás követeket küld IV. Kázmér lengyel királyhoz, hogy vele Csehország ügyében egyezkedjék, és leánya, Hedvig kezét újból megkérje. (Kázmér elutasítja az ajánlatot.) június 17. Velence értesülései szerint Mátyás Ferdinánd nápolyi királlyal házassági kapcsolat létesítésérõl tárgyal. október 5. Mátyás nyugtázza II. Pál pápa 25 ezer aranyforintot kitevõ pénzküldeményét. az év folyamán Körmöcbányán 29 ércmalom és 4 kohó mûködik. A magyar találmányként számon tartott, jelentõs részben Kocs kézmûvesei által személyszállításra kialakított kocsi nevének elsõ feljegyzése. 1470 május 3. Mátyás a hét Garam menti bányavárost örök idõkre fölmenti mindennemû adó fizetése alól. október Török sereg pusztít Horvátországban és Szlavóniában. az év folyamán Karai László kancelláriai titkár, a magyar király Rómában tartózkodó követe Budára hívja a nürnbergi Hess András pápai nyomdászt, hogy nyomdát létesítsen. Mátyás Roverella pápai legátus engedélyével, Vitéz János esztergomi érsek ellenkezését figyelmen kívül hagyva, megadóztatja a magyar egyházat. 1470 körül Ismeretlen magyar költõ latin éneket ír Szent László királyról a Szent László- folytatás a 11. oldalon 9

1477. december 1-jén kötöttek békét egymással: Frigyes, aki elõzõleg már Ulászlót beiktatta a cseh királyságba és a választófejedelmi méltóságba, most Mátyással is megtette ezt, ráadásul hadikárpótlást ígért. De ígéretének csak részben tett eleget, s ennek következménye újabb háború lett. 1479-ben a salzburgi érsek átadta Mátyásnak stájerországi, karintiai, krajnai várait, a passaui püspök pedig az alsó-ausztriai Mauternt és Sankt-Pöltent. 1480-tól tehát ismét magyar katonák portyáztak Ausztriában, bár a formális hadüzenetre csak 1482-ben került sor. A könnyû gyõzelmek helyett azonban hosszadalmas és költséges várostromok vártak a magyarokra. Bécs megvívása 1485. január végén kezdõdött, s a városba a király csak június 1-jén vonult be. 1487-ben Bécsújhely is elesett. Ezután a felek fegyverszünetet kötöttek. Alsó-Ausztria egésze, Stájerország, Karinthia, Krajna jelentõs része a magyar uralkodó kezére került. Ugyanakkor hiába vette fel 1487-ben az osztrák hercegi címet, Ausztriában hódítónak tekintették. Szerelem, házasság Mátyást a kortársak nem tartották szépnek. Alacsony, erõs testalkatú ember volt. Arcát erõsen kiemelkedõ orra, duzzadó ajka, barna, fénylõ szemei tették jellegzetessé. Haja a válláig ért. Parancsoló egyénisége nehezen tûrte az ellentmondást. Haragos dühkitörései félelmet ébresztettek. De tudott megnyerõ, nyájas is lenni. Állítólag könnyen megértette magát a közemberekkel. Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükbõl 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János. Mátyás kedvesétõl csupán házassága után vált meg. Elõtte gazdagon megajándékozta, kiházasította. Mátyás király halotti pajzsa, 1490 1476-ban vette nõül a nápolyi király leányát, Beatrixot. A fiatal királyné vonzó, mûvelt, a mûvészeteket, zenét kedvelõ nõ, aki hatott férjére. Mátyás mûvelt, sokat olvasó ember volt, egész Európában keresték számára az értékes könyveket. Nevezetes könyvtára 2500 kötetet tartalmazott. Udvarában szívesen fogadta kora hírességeit. 1465- ben Pozsonyban egyetemet alapított, ami azonban csupán néhány esztendeig állt fenn. Pártolta a mûvészeteket, s neki köszönhetõ, hogy meghonosodott nálunk a humanizmus, a reneszánsz. A budai palotát ebben stílusban építette tovább. Udvara pompájával elkápráztatta a külföldieket. Házasságát Beatrixszal nem kísérte gyermekáldás. Így Mátyás mind több figyelmet fordított természetes fiára, Corvin Jánosra, aki kiváló neveltetést kapott. Egyre több birtokot s a Hunyadi-ház javait is neki juttatta. Ily módon (1473 1504) Miután Mátyás király második házassága is gyermektelen maradt, fiául fogadta Edelpeck Borbála steini polgárleánytól született ún. természetes fiát, és kiváló nevelésben részesítette. 1479-ben a hunyadi grófi és liptói hercegi címet adta neki. Az 1480-as évek elejétõl kezdve õt szemelte ki utódjául. (János 1484-tõl kezdte használni a Johannes Corvinus nevet, amelyhez élete végéig ragaszkodott.) Mátyás halála után az ország nagyurai nem tartották magukat a király végrendeletéhez. Ekkor János az ország elsõ birtokosa volt, 30 vár, 49 mezõváros, 17 várkastély és mintegy 1000 falu tulajdonosa, de a bárók nem támogatták trónigényét. Mátyás trónjáért többen küzdöttek: Beatrix királyné, Jagello Ulászló cseh király, János Albert lengyel királyfi és a német-római császári cím várományosa, Habsburg Miksa is. Ulászló megválasztása után Corvin János fegyverrel próbálta igényét érvényesíteni, de 1490. július 4-én, Csontmezõn vereséget szenvedett (Mátyás legendás hadvezérei, Kinizsi Pál és Báthori István verték szét hadait), pártja széthullott, OSZK Corvin János trónörökösként vonul az apja által elfoglalt Bécsben tartott fényes diadalmenetben. A Philostratus-corvina miniatúrája õ maga elismerte Ulászlót. Ezután meg kellett elégednie azzal, hogy megkapta a horvát dalmát szlavón báni méltóságot, és megtarthatta birtokait. A déli végeken jó szervezõnek, vitéz katonának bizonyult, a törökkel küzdött váltakozó sikerrel, a középnemesség bálványa volt. A politikában azonban kevéssé boldogult, az 1504-es nádorválasztáson nem õt, hanem az udvari párt emberét, Perényi Imrét választották meg. Corvin János még ebben az évben egy portyázó török csapattal való összecsapás után elhunyt, két gyermeke (Kristóf, Erzsébet) szintén néhány éven belül, kiskorában meghalt. A lepoglavai kolostorban temették el, amelyet nyughelyül választott, amikor felújíttatta, és az állandó török veszély miatt erõdtemplommá alakíttatta. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik. Özvegyét a Hunyadi-vagyonnal Ulászló király saját rokonához, Brandenburgi György õrgrófhoz kényszerítette, aki így felesége halála után (1509) a hatalmas Hunyadi-birtokok tulajdonosa lett. F. I. 10

átyás király 2500 kötetes könyvtára a Bibliotheca Corviniana a korabeli Európában a pápai könyvtár után a második legjelentõsebb könyvtár volt. A gyûjtemény darabjait Mátyás részben vásárolta, részben kifejezetten magának készíttette Itáliában (Firenzében sokat), hollós címerrel ékesíttetve. A könyvtárat prefektus vezette (egy idõben Galeotto Marzio olasz humanista, Janus Pannonius barátja is betöltötte ezt a tisztséget), aki mintegy 30 másoló és miniátor, valamint számos könyvkötõ munkáját irányította. A beszerzéshez a fontosabb területeken Itália és a görög kultúrájú részek felvásárlókat alkalmaztak, akik fõként görög, hellenisztikus, latin auktorokat, történeti mûveket, bibliákat és egyéb szent iratokat (egyházatyák és középkori skolasztikusok írásait) gyûjtötték, de ezek mellett modern köteteket is a filozófia, orvostudomány, építészet, csillagászat területérõl. Mátyás szívesen látogatta könyvtárát. Halála után utóda, Ulászló egy ideig fenntartotta a könyvtár egységét, késõbb azonban részben eladogatta, részben elajándékozta darabjait. Ma 173 kötetrõl tudunk. F. I. gyermeke lett az ország legnagyobb birtokosa. Az 1480-as évek belpolitikai lépéseit Corvin örökségének a biztosítása vezette. Fia és a milánói hercegkisasszony, Bianca Maria között házassági szerzõdést kötöttek. Minden erõfeszítése ellenére azonban a gyermek törvénytelen származását nem lehetett feledtetni. Beatrix, s jó néhány báró, nem értett egyet az uralkodó tervével. Mátyásnak emellett a hajdani (1463) bécsújhelyi béke Habsburgok örökösödésére vonatkozó cikkelyét sem sikerült érvényteleníttetnie. Hosszas betegség után, 1490. április 6-án Bécsben úgy halt meg, hogy sem országa, sem pedig fia sorsát nem tudta megnyugtatóan rendezni. A halál okát sosem fogjuk megtudni. A kortársak közül sokan mérgezésre gyanakodtak, de lehet, hogy szélütés vagy valamilyen gyomorbetegség végzett vele. Hosszú ideje még köszvény is kínozta. Székesfehérvárott temették el. DRASKÓCZY ISTVÁN legenda és a 14. századi krónikaszerkesztmény ismeretében. (Hun magyar azonosságot hirdet, a 15. század végén magyarra is lefordítják.) 1470 után Mátyás három pénzverdében megszünteti az ezüstpénz verését. (A rendelkezés célja az, hogy a forgalomban lévõ pénz mennyisége ne rontsa le az értékét.) Budán, a királyi udvarban Felix Ragusanus vezetésével másoló- és miniatúra-festõmûhely mûködik. 1471 január Meghal Várdai István bíboros kalocsai érsek, fõ- és titkos kancellár. március 19. Mátyás engedélyezi a szász városoknak, hogy Erdélyben bárhol aranyat moshassanak. Egyúttal Erdély minden birtokosának meghagyja, hogy ne gátolják a jobbágyaik költözését a szász városokba. augusztus A törökök Isza boszniai pasa vezetésével betörnek Horvátországba és Szlavóniába, majd visszavonulóban a Szávánál felépítik Szabács várát. az év folyamán Mátyás új típusú aranyforintot veret. A király udvarába hívja a lipcsei egyetemen magiszteri címet nyert asztrológust, Janus Tolhoffot. Galeotto Marziót Taddeo Ugoleto váltja fel a királyi könyvtárõri tisztségben. G. H. mester Ernuszt János, Túróc vármegye fõispánja számára megfesti a mosóci (ma: Szlovákia) Szentháromság-oltárt. 1471 1472 A király cseh politikájával elégedetlen Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével összeesküvést szerveznek Mátyás ellen, és Ulászló (IV. Kázmér legidõsebb fia, cseh király) öccsét, Kázmér lengyel herceget hívják meg a magyar trónra, aki sereggel be is tör az ország területére. 1473 április 2. Edelpeck Borbálától megszületik Mátyás természetes fia, Corvin János. június 5. Hess András kinyomtatja Budán és Karai László budai prépost alkancellárnak ajánlja a Budai Krónikát. (Szerzõje a magyarok történetét egy 14. századi gesztakéziratnak, valamint Tótsolymosi Apród János küküllei fõesperes Nagy Lajos-életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be.) július 12. A kolozsvári ötvösök céhszabályzata többek közt megszabja, hogy a mesterek hány legényt foglalkoztathatnak. december 9. A király elrendeli a székelyek összeírását, egyszersmind megtiltja a székely elõkelõknek, hogy a lófõktõl vagy a gyalogosoktól adót követeljenek. az év folyamán Megkezdõdik a visegrádi királyi palota építése, gótikus stílusban, reneszánsz díszítõelemekkel. Az 11