Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E5 Vadgazdálkodási program Kutatási terv A vaddisznó mozgáskörzetének vizsgálata és szaporodásbiológiai jellemzői romániai élőhelyen Készítette FODOR JÓZSEF-TAMÁS Vadgazda mérnök Sopron - 2010 -
Tartalomjegyzék 1. Célkitűzés 3 2.1. Anyag és módszer a mozgáskörzet vizsgálathoz 3 2.2. Várható információk 4 2.3. Anyag és módszer a szaporodásbiológiai vizsgálathoz 5 2.4. Várható információk 5 3. Felhasználandó irodalom 6
1. Célkitűzések A romániai élőhelyek néhol kitűnő adottságokkal rendelkeznek a vaddisznó gazdálkodás tekintetében, ám ez nem elégséges ahoz, hogy megfelelő egyedszámú és minőségű állomány tudhassunk magunkénak. Néhány helyen, a vadeltartó képesség szerint akár 5o %-al is növelhető volna a populációk egyedszáma, máshol épp ellenkezőleg, csökkenteni kellene azt, a küszöbön álló vadkárfizetések metodológiájának kormány általi kidolgozása pillanatában. A romániai vadászati hatóság, mint rendesen, most is mellé fog lőni, mivel a kilövési keret kiszámítása az élőhelyi adottságokon alapszik és ez Romániában annyira régi besorolás alapján történik, hogy azóta a területi adottságok és ezálltal a vadeltartó képesség gyökeresen megváltozott. Ha szakmailag pontos kereteket szeretnének számítani, a vadászterületek vadeltartó képesség szerinti újraértékelésére lenne szükség. Ennek bírtokában és a jelenlegi vadszámlálások eredményeiből kiindulva már csak konkrét szaporodásbiológiai és mozgáskörzet vizsgálati eredményekre lenne szükség a pontosabb kilövési keret megállapításához. Ezt a hiányt szeretném pótolni kutatásommal, amelyet a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság egy laboratórium használattal és a Hubertusz Vt. emberi erőforrással, a terület bejárhatóságával támogat. 2.1.Anyag és módszer a mozgáskörzet vizsgálathoz A befogásokat és jelöléseket az idei év szaporodási periódusának kezdetéig be kell fejezni. Egyszerű, műanyag krotáliával 2o és 3o egyed megjelölését fogjuk eszközölni. Igyekszünk minden ivarból és korosztályból befogni és megjelölni, ez természetesen előre nem kiszámítható, a befogás nehézségei miatt.(medve kizárása a befogóból nehéz). A befogó a Székelykeresztúri, Hubertusz Vt. Területén található, egy ebből a célból készített, kör alakú, 6 m átmérőjű, bedeszkázott készítmény, amely ládázófolyósóval van ellátva, amelyhez egy szorító láda(haránt irányban szűkíthető) csatlakozik. A ládában levő vaddisznó altatás nélkül immobilizálható a láda falának szűkítésével. Ily módon a fülbe helyezhető a krotália. Az állat nyilvántartásba kerül, a krotálián a következő adatok lesznek: - a befogás napja - egy sorszám 1:1:1 ( sorszám:neme: kora), pl.2:2:4(második jelölt : nőivarú: 4 éves) - saját telefonszámom Körülbelül 5 egyedet számítok megjelölni és ellátni VHF vagy GPS adóval a pontosabb, heti aktivitás követésére. Az, hogy mely módszerrel fogom vizsgálni, sajnos a még folyamatban levő finanszírozási tárgyalásoktól függ. A domborzat miatt mindenképp szeretném a GPS nyakörvek használatát erőltetni. Ha nem lessz kellő anyagi fedezet, a VHF adókat fogom alkalmazni, akkor viszont óriási feladat lessz a nyomon követés. 3
A krotáliázáshoz használt eszközök a következők: jelölő krotália jelölő fogó Az elengedés után, figyeljük a vadászati idényben terítékre hozott egyedeket és lejegyezzük az esetleges jelölt egyedek megkerülését. A megkerülés pontos helyét GPS készülékkel megjelöljük, majd a kutatás befejeztével rávisszük a Google Earth térképre és elemezzük az adatokat. Mivel minden vadásztársulat leközli a vadászatok pontos idejét és helyét mód nyílik rá, hogy a zavarás szintjét is felmérhessük. 2.2.Várható információk A kutatást 3 évesre tervezzük, a következő részben bemutatásra kerülő szaporodásbiológiai vizsgállatokkal együtt. Jelen kutatásban a szabad területen, az emlitett Vt. Területén a Román törvények álltal előírt módon 290 vaddisznó lett számolva. A befogással gyakorlatilag az állomány 1o %-át szeretnénk megjelölni, ami természetesen nem egy egyszerű feladat. A megerülési százalék efektive a terítékre hozott állomány lessz. A környező vadásztársulatok leértesítése után viszonylag komoly garanciánk van rá, hogy minden jelölt egyedről, amelyet az adott Vt.területén ejtenek el visszajelzés érkezik. Ami nehezebb és egyben megvalósíthatatlan az, hogy az orrvadászat útján esetleg elejtett jelölt egyedekről nem érkezhet visszajelzés. A valószínűsége ennek azonban olyan kicsi, hogy bár lehetőségként felmerülhet de nem lessz meghatározó. Ott tudjuk ezt százalékban ellensúlyozni, hogy 2%-al több egyedet fogunk megjelölni amely amolyan kompenzáló jellegű arány lessz. Amely információ komolyabb értékkel bír, az, a maximális eltávolodás, amely a helyi vaddisznópopuláció otthonterületének határai lehetnek. Az adatelemzés után fény derülhet a korosztályok maximális elvándorlására a befogás helyétől és ezek hónapokon át való megoszlására. Fény fog derülni az időszakonkénti területhasználatra, miálltal javaslatokat tudunk eszközölni a hatóságok felé, a vadászati törvény módosítására a vadászati idényekre vonatkozóan. 4
2.3.Anyag és módszer a szaporodásbiológiai vizsgállatokhoz A szintúgy 3 éves vizsgálatsorozat végrehajtásához minden egyes nőivarú egyed méhét begyüjtjük és sárgatest számlálást eszközlünk a mintákból. A Hubertusz Vt. területén álltalában a kilövési keret olyan 15o egyed körüli. A statisztikai adatok mutatói szerint ennek 5o%-a sajnos koca vagy kocasüldő. Legkisebb százalékban a malacok szerepelnek a terítékben. Ennek sajnos a magyarázata igen egyszerű: nincs sok húsa és terítkre hozatalával egyel kevesebb lessz az elejthető egyedek száma. Ezért társulatunk inkább idősebb tagjai gond nélkül lövik a kocát is. Ez a tény azt eredményezi a kutatásunk során, hogy viszonylag nagy számú mintát tudunk bevizsgálni. Számításaim szerint 25o körli egyed méhét fogjuk vizsgálni a kutatási periódusban. Társulatunk hivatásos vadászainak még több dolgot generálva, megbízzuk a mintavételekkel. A vadászcsoportok felelősei, akik elméletileg minden csoportos vadászaton ott vannak szintén hathatós segítséget nyújthatnak a dologban. A munka folyamata az elejtés utáni méretfelvétellel kezdődik. A következő méretek kerülnek számításba: testhossz, marmagasság, test körméret.a korbecslésre az M1-es fog gyökérívén levő cementrétegek számlálása útján kerül majd sor.(hibahatár1 év) Az adatok egy előkészített formátumú, előre kiosztott papirra kerülnek amely öntapadós. A zsigerelés nyomán eltávolított szaporítószerv, a vese körüli zsír és a bal vese egy műanyag zacskóba kerül, amely az előbb említett öntapadós cimkével jelölve kerül a begyüjtőbe, ami tulajdonképpen egy fagyasztó láda. Egy bizonyos mennyiségű minta összegyüjtése után az efektív sárgatest számlálást és a kondició meghatározását a Hargita Megyei Állategészségügy laboratóriumában végezzük, az ott tevékenykedő kollegák segítségével. Vizsgálataink kiértékeléséhez SPSS statisztikai program külömböző verzióit használjuk. 2.4.Várható eredmények Mivel a tervezett mennyiség, amelyet vizsgálni, majd elemezni fogunk igen jelentős, remélhetően igen pontos és egyuttal fontos következtetéseket fogunk levonni. Pontos lessz, a kis szórás miatt és fontos, mert a bevezetőben ahogy említettem, romániai szabad területen nem történt hasonló kutatás. A kutatás nyomán eredmény születik arról, hogy 3oo és 6oo méter közötti tfm. esetén, hogyan alakul a megtermékenyíthető petesejtek száma külömböző korú és kondíciójú egyedeknél. Ezen adatokból rálátás nyílik arra, hogy milyen szoros kapcsolat van, a jelen területi adottságok mellett a kondíció és a sárgatestek száma között. Ugyancsak fontos megállapításokat jelenthetünk ki a Vadgazdálkodási Hatóságok irányában, remélve, hogy ezzel módosítani tudjuk az amúgy igen empírikus módon számított kilövési kereteket. 5
Igen fontos megerősítenünk azt a tényt, hogy a középkorú kocák mennyire fontosak egy olyan populációban, ahol egyelőre még az állomány számbeli növelése a fő cél és ennek alárendelt állomásai a populációszabályozás többi módszerei, mint pl.az ivararány pontos szabályozása. Végül kívánatos lenne felfigyelni a romániai hatóságoknak arra, hogy amikor döntenek egy vadpopláció kilövési keretéről támaszkodjanak a pontos eredményeket hozó tudományos kutatásokra. 3. Felhasználandó szakirodalom: Francis J., Dale K., Alan R. and Charles P.,: Home Ranges, Movements, and Habitat Use of European Wild Boar in Tennessee, The Journal of Wildlife Management, Vol. 45, No. 2 (Apr., 1981), pp. 343-353 Fischer C., Gourdin H. and Obermann M.: Spatial behaviour of the wild boar in Geneva, Switzerland, Galemys 16 (nº especial), 2004 G. Massei, L. Russo, P.V. Genov: Daily home range and activity of wild boar in a Mediterranean area free from hunting, Ethology Ecology and Evolution, Vol 9, No 3 (1997) Cousse, S., Janeau, G. and Spitz, F. Priede, I. G. and Swift, S. M. (1992) Telemetry on free-ranging wild boars (Sus scrofa L.): temporal and spatial structure of daily movements. Wildlife telemetry pp. 693-697. Ellis Horwood, London Boitani, L., Mattei, L., Nonis, D. andcorsi, F. (1994) Spatial and activity patterns of wild boars in Tuscany, Italy. J. Mammal. 75, pp. 600-612. Marcum, C. L. and Loftsgaarden, D. O. (1980) A nonmapping technique for studying habitat preferences. J. Wildl. Manage. 44, pp. 963-968. Hannes G. and Heinz Ulrich R.: Efficacy of hunting, feeding and fencing to reduce crop damage by wild boars, Journal of Wildlife Management Volume 68, Issue 4 (October 2004) pp. 939 946 Toïgo C., Servanty S., Gaillard J.M., Brandt S., and Baubet E.: Disentangling Natural From Hunting Mortality in an Intensively Hunted Wild Boar Population, Journal of Wildlife Management Volume 72, Issue 7 (September 2008) pp. 1532 1539 6
, Fenati M., Monaco A. and Guberti V.:Efficiency and safety of xylazine and tiletamine/zolazepam to immobilize captured wild boars (Sus scrofa L. 1758): analysis of field results / European Journal of Wildlife Research, Volume 54, Number 2 / May, 2008 Giménez-Anaya A., Herrero J., Rosell C., Couto S. and García-Serrano A. : Food habits of wild boars (Sus Scrofa) in a mediterranean coastal wetland/ Wetlands, Volume 28, Number 1 / March, 2008 Santos P., Fernández-Llario P., Fonseca C., Monzón A., Bento A., Soares A.,Mateos- Quesada P. and Petrucci-Fonseca F.: Habitat and reproductive phenology of wild boar (Sus scrofa) in the western Iberian Peninsula / European Journal of Wildlife Research, Volume 52, Number 3 / August, 2006 Gethöffer F., Sodeikat G.and Pohlmeyer K.: Reproductive parameters of wild boar (Sus scrofa) in three different parts of Germany/ European Journal of Wildlife Research, Volume 53, Number 4 / November, 2007 Fernández-Llario, P.: The sexual function of wallowing in male wild boar ( Sus scrofa) Journal of Ethology, Volume 23, Number 1 / January, 2005 Yermolaev, V. I., Savina, M. A., Gorelov, I. G., Knyazev, S. P., Mitichashvili, R. S.and Mirtskhoulava, E. G.: Characteristics of Immunogenetic Systems and Blood Serum Proteins in Some Pig Breeds and Georgian and Western Siberian Wild Boar Populations Keuling, O., Lauterbach, K., Stier, N. and Roth, M. : Hunter feedback of individually marked wild boar Sus scrofa L.: dispersal and efficiency of hunting in northeastern Germany / European Journal of Wildlife Research, Volume 56, Number 2 / April, 2010 Hadjisterkotis, E. and Heise-Pavlov, P. M. : The failure of the introduction of wild boar Sus scrofa in the island of Cyprus: a case study/ European Journal of Wildlife Research, Volume 52, Number 3 / August, 2006 Keuling, O., Stier, N. and Roth, M. : Annual and seasonal space use of different age classes of female wild boar Sus scrofa L./ European Journal of Wildlife Research, Volume 54, Number 3 / August, 2008 Kukushkin, S., Kanshina, A., Timina, A., Baybikov, T. and Mikhalishin, V.: Investigation of wild boar (Sus scrofa) for porcine reproductive and respiratory syndrome in some territories of Russia/ European Journal of Wildlife Research, Volume 54, Number 3 / August, 2008
Keuling, O., Stier, N. and Roth, M.: How does hunting influence activity and spatial usage in wild boar Sus scrofa L.?/ European Journal of Wildlife Research, Volume 54, Number 4 / October, 2008 Scillitani,L., Monaco, A. and Toso, S. : Do intensive drive hunts affect wild boar (Sus scrofa) spatial behaviour in Italy? Some evidences and management implications/ European Journal of Wildlife Research, Volume 56, Number 3 / June, 2010 Fonseca, C.: Winter habitat selection by wild boar Sus scrofa in southeastern Poland/European Journal of Wildlife Research, Volume 54, Number 2 / May, 2008 Martín-Hernando, M.P., González,.L., Ruiz-Fons, F., Garate, T. and Gortazar, C. : Massive presence of Echinococcus granulosus (Cestoda, Taeniidae) cysts in a wild boar ( Sus scrofa ) from Spain/ Parasitology Research, Volume 103, Number 3 / August, 2008