Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet 2008. évi nyilvánosságra Szatymaz, 2009. május 30. Csúri Péterné Elnök-ügyvezetı Sebık Istvánné Ügyvezetı Az Igazgatóság 2009. 08. 06-án a VI/21/2009. számú határozatával elfogadta.
TARTALOMJEGYZÉK I. A SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVE, MÓDSZEREI 5 I. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA 5 I. 2. 1. Általános kockázatkezelési célok 5 I. 2. 2. Kockázatkezelési alapelvek: 7 I. 2. 3. Kockázati típusok 8 II. A SZABÁLYOZÁSI TİKEKÖVETELMÉNY MÉRÉSÉHEZ ÉS A KAPCSOLÓDÓ TİKESZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: 10 II. 1. Kockázatkezelési szervezet bemutatása 10 II. 2. Tıketervezés 10 II. 3. LIMITRENDSZER KIALAKÍTÁSA, MÉRÉSE ÉS FOLYAMATA 12 II. 4. KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK ELVEI 13 III. SZAVATOLÓ TİKE 14 IV. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE 14 IV. 1. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó elvek és stratégia 15 IV. 2. Kockázatok tıkekövetelménye 16 IV. 3. kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye 17 IV. 3. 1. Hitelezési kockázat 18 IV. 3. késedelmes tétel 18 IV. 4. A hitelezési és a felhígulási kockázatokhoz kapcsolódó tájékoztatás 20 IV. 4. 1. Értékvesztések elszámolása és visszaírása. A céltartalék képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek 20 IV. 5. A számviteli beszámolások utáni kitettségi értékek és átlagos értékek 23 IV. 6. Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. 23 IV. 8. Kitettségek hátralévı futamidı szerinti megoszlása 24 2
IV. 9. Késedelmes tételek és a hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerint millió Ftban 25 IV.10. Az elszámolt és a visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint 26 IV.11. Céltartalék állomány 26 V. SZTENDERD MÓDSZER 28 VI. HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS 29 VI. 1. A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminısítési kategóriáját a Hkr. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban 30 VI. 2. Az olyan kitettségek mérlegen belöli és kívüli értéke, amelyek esetén készfizetı kezesség, garancia, vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre 32 VI. 3. A kockázattal súılyozott kitettség értéke az elismert pénzügyi biztosítékok, és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség 32 VII. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLİ POZÍCIÓK 34 VII. 1. Kamatkockázat 34 VIII. MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT 35 3
A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésérıl 2008. 12. 31. A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kr. elıírásainak megfelelıen az alábbiakban részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A (4) bekezdés a) pontja szerinti lényeges információkat hozza nyilvánosságra kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja mőködésének átláthatóságát. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelı tájékoztatást nyújtson ügyfelei, leendı ügyfelei, a piac többi szereplıje és a hatóságok számára A Takarékszövetkezet tartózkodik a Hpt. 137/A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott információk nyilvánosságra hozatalától, mivel azok közzététele versenypozícióját ronthatja, illetıleg a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfelei vagy harmadik személy felé. A Takarékszövetkezet, a Nyilvánosságra hozatali rendeletben elıírt lényeges információkat hozza nyilvánosságra, kivéve a védett és bizalmas információkat. Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. (Hpt) Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A fentiek értelmében a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed: A kockázat vállalásokra, a számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatok esetében kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeresen jelentést készít. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra, folyamatokra, a kockázatok azonosítására, mérésére, monitorozására a szervezeti egységek és funkciók leírására. A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. 4
I. A SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVE, MÓDSZEREI I. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA A Takarékszövetkezet rendelkezik kockázatvállalási politikával. Stratégiájában minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és rendszeresen jelentést készít róluk. Olyan kockázatokat vállalunk, amelyekben az ügyfél-, vagy a helyismeret elınyt, biztonságot jelent. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeresen jelentést készít. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, a kockázatvállalási hajlandóságát, és kockázatvállalási képességét limitrendszer kialakításával szabályozza. A Takarékszövetkezet legjelentısebb nem számszerősíthetı kockázatának az irányítási kontroll kockázatot tekinti. A kockázatkezelés folyamata az integráció által alkalmazott közös módszertanra épül. Egyrészt a kockázati limitek keretei szabnak határt a túlzott mértékő kockázatvállalásnak, másrészrıl pedig a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai. A kockázatvállalás során alkalmazott eszközök és módszerek Takarékszövetkezetünk méretéhez képest költséghatékony módon alkalmasak a felvállalt kockázatok kezelésére, valamint a várható veszteségek meghatározására. A Takarékszövetkezetünk által alkalmazott kockázatkezelési folyamatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megismerte és elfogadta. I. 2. 1. Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel. A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél az Igazgatóság felé jelzéssel él, és az Ügyvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erısítése: A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika mőködtetésére. 5
6
I. 2. 2. Kockázatkezelési alapelvek: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükséglet mindig megfelelı tıketöbbletet biztosít a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet annak ellenére, hogy nem tagja az integrációnak, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 7
A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıke megfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. I. 2. 3. Kockázati típusok Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkezı veszteség lehetısége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzıdéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzıdéses partner nem szerzıdés szerinti teljesítése miatt Ügyfélkockázat a hitelezési kockázat legfıbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentı szerzıdéses fizetési kötelezettségeiket nem szerzıdésszerően teljesítik Koncentrációs kockázat a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülı, különbözı szerzıdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébıl ered: ágazati koncentráció, földrajzi koncentráció, adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, hitelkockázat csökkentı eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentı eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Elszámolási kockázat - Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különbözı devizákban lévı nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. A devizaárfolyam kockázat számítási módját a Kkr. Tartalmazza. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövıbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezıségére, tıkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezıtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: A kamatlábak idıbeli változása és a cash-flow-k idıbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), A kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemzı hozamgörbék között (bázis kockázat), Ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), A termékekben rejlı rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). 8
Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. A pozíciós kockázatok számítási módját a Kkr. rendelkezései tartalmazzák. Mőködési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit idıben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetıen négy kategóriába sorolhatók: Lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggı) likviditási kockázat, Lehívási (a lejárat elıtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, Strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, Piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tıkét vagy a jövedelmezıséget közvetve érintı olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményrıl kialakult kedvezıtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetıi vagy hatósági véleménybıl származik, és az intézmény külsı megítélésének a kívánatos szinttıl való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat - a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tıkét vagy a jövedelmezıséget érintı olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekbıl, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Irányítási kockázat az irányítási kockázat a felelıs belsı irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Jövedelmezıség kockázata: a PSZÁF-nak a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermelı szerkezetének nem megfelelı kialakítása, diverzifikáltsága, illetve a megfelelı szintő jövedelemtermelı képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külsı tényezık kockázata: a külsı tényezık kockázata magában foglalja a gazdasági környezetbıl fakadó kockázatot és a szabályozói környezetbıl adódó kockázatot. Felhígulási kockázat: a Hpt. III/A melléklete 4. pontja szerint a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthetı kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történı csökkentésének lehetısége. (A felhígulási kockázatra, azaz a behajtható összeg kockázatára a szabályozás a sztenderd módszernél nem határoz meg tıkekövetelményt.) 9
II. A SZABÁLYOZÁSI TİKEKÖVETELMÉNY MÉRÉSÉHEZ ÉS A KAPCSOLÓDÓ TİKESZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSÁHOZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: A kockázati szerkezet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a minimális tıkeszükséglet nagyságával jellemzı. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet az I. pillér szerinti módszerek közül az alábbiakat alkalmazza: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer II. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI SZERVEZET BEMUTATÁSA A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért a kockázatkezelı a felelıs. A Takarékszövetkezet megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és a belsı szabályzatoknak megfelelıen biztosítja mőködését. Messzemenıen szem elıtt tartja eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelmét. Célja, a zavartalan és eredményes mőködés, a Takarékszövetkezettel szembeni bizalom fenntartásának biztosítása II. 2. TİKETERVEZÉS A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és hozzájáruljon a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez. A tıketervezés magában foglalja a következıket: A szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, és A rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban. A minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet. Belsı tıkeszükséglet számítása A lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján. A limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása. A szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása 10
A rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel. 11
II. 3. LIMITRENDSZER KIALAKÍTÁSA, MÉRÉSE ÉS FOLYAMATA A túlzott koncentrációk kialakulásának megelızısére a Takarékszövetkezet az adott típusoknál limiteket határoz meg. A limit a felsı határa mindazon kockázatvállalásának, amely a takarékszövetkezet kockázatvállalási politikájával összhangban korlátozó funkciót tölt be. Annak biztosítéka, hogy kockázati pozícióját mindenkor kezelhetı keretek között tartsa. A limitrendszer kiterjed a hitel-és egyéb aktív ügyletekbıl származó kockázat vállalásokra, ideértve a befektetéseket is, amelyek a takarékszövetkezet számára forintban és/vagy devizában keletkezı kockázatot hordoznak, valamint ezen ügylettekben szereplı ügyfelekre és partnerekre. A koncentrációs kockázatokra vonatkozó limit megállapításnak összhangban kell lenni a Takarékszövetkezet kockázati étvágyával, a kockázati étvágy szerint meghatározott minimális tıkeszinttel. A Takarékszövetkezet a következı koncentrációkra határoz meg limiteket: Nagykockázat vállalásra vonatkozó limit Egy adóscsoportra vonatkozó belsı limitek Adósok portfolió szintő koncentrációja Ágazati koncentráció Biztosítéki koncentráció (egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni közvetlen és közvetett kitettségek) Termék-termékcsoport limitek Nettó finanszírozási pozíció Hitel/betét arány 90 napos halmozott nettó bázispozíció Legnagyobb negatív bázispozíció Nagybetétestıl függ. limit Kamatozó értékpapírokra vonatkozó állományi limitek Fix kamatozású értékpapírokra vonatkozó limit Kamatozó értékpapírokra vonatkozó adott évben realizált veszteség plafon limit Kamatérzékenységi limit Kamatozó értékpapírokra vonatkozó Stop-loss limitek Kamatozó értékpapírokra vonatkozó veszteségplafon limit Kamatozó értékpapírokra vonatkozó kamatérzékenységi limit A limitek nyilvántartását és kezelését és a limitek betartásának ellenırzését a Kockázatkezelı végzi, és eredményérıl az Ügyvezetést és az Igazgatóságot tájékoztatja. A koncentrációs kockázatok kezelésének rendszerét és módszereit a Takarékszövetkezet évente egyszer felülvizsgálja, és annak módosítási javaslatairól, valamint a konkrét limitek mértékérıl elıterjesztést készít a Takarékszövetkezet Igazgatóságának. 12
II. 4. KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK ELVEI Takarékszövetkezetünk, a prudens mőködés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentı eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatosságának figyelembe vételével határozza meg. Valamennyi kihelyezésrıl, illetve kockázatvállalásról szóló döntési eljárásban érvényesülni kell a Kockázatvállalási Szabályzatban foglaltaknak. Belsı minısítés alapján kerül megállapításra az ügyféllel szemben vállalható legmagasabb kockázat nagysága. Az így vállalt kockázat mérséklésére a Fedezetértékelési Szabályzat írja elı az elfogadható biztosítékok körét. Az elfogadott fedezet alapvetı jellemzıjének kell lenni, hogy a Takarékszövetkezet jogai törvényesen kikényszeríthetıek legyenek, a fedezet lényeges tulajdonsága, hogy likvid legyen, a fedezetek további fontos tulajdonsága az értékállóság. Amennyiben az óvadék tárgya pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír a Takarékszövetkezet birtokában van, és ez a körülmény lehetıvé teszi a közvetlen kielégítést szerzıdésszegés esetén. Ingatlan jelzálog terhelése összességében nem haladhatja meg a forgalmi érték 70%-át. A fedezetek értékét a szabályzatban meghatározott idıszakonként felül kell vizsgálni, továbbá meg kell gyızıdni a fedezetek meglétérıl, illetve állapotukban bekövetkezett változásokról. A fedezetek hitelbiztosítéki értékét forgalmi érték alapulvételével a szabályzatban meghatározott arányban lehet megállapítani. A fedezetek hitelbiztosítéki értékének el kell érnie az ügyfelek adósminısítésétıl függıen a szabályzatban meghatározott százalékot. A monitoring, a Takarékszövetkezet részérıl, a fedezetek állagának, és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetısége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenırzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. A fedezet-monitoring végrehajtása az éves rendszeres felülvizsgálati és az elıírt idıpontokban végzett ellenırzési rendszer keretében történik. Az éves felülvizsgálat az adósok kockázati szempontú a jogi helyzetükre, gazdálkodási viszonyaikra és a Takarékszövetkezettel fennálló kapcsolatuk megítélésére kiterjedı, átfogó értékelését jelenti. Az elıírt idıpontokban végzett ellenırzés pedig a fedezetek aktuális értékének, az ügylet folyamatos fedezettségének ellenırzését biztosítja. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: Az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt; Más takarékszövetkezet által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt; Olyan gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, amelyben az adós befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyik az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik; Ha a felajánlott ingatlan zálogterhelése meghaladja a piaci érték 50%-át; Az egyszerő kezességet. 13
III. SZAVATOLÓ TİKE A Takarékszövetkezet auditált szavatoló tıkéje 2008. december 31.-én Adatok millió Ft-ban: Szavatoló tıke 2008.12.31 Jegyzett tıke 49,020 JT.Cb.be nem jegyzett változ. 0 Tıketartalék 4,442 Eredménytartalék 256,898 Általános tartalék 49,681 Lekötött tartalék 30,978 Általános kockázati céltartalék 11,984 Mérleg szerinti eredmény 43,777 Alapvetı kölcsöntıke 0 -Immateriális javak -5,111 Alapvetı Tıke 441,669 Értékelési tartalék 55,268 Alárendelt kölcsöntıke 0 Járulékos Tıke 55,268 Szavatoló Tıke 496,937 A Hpt. 5 számú melléklet 17. pontja szerinti szavatoló tıke összege: 496,937. Az alapvetı tıke összege 441,669 millió Ft, a járulékos tıke összege 55,268 millió Ft, kiegészítı tıkeelem nincs. IV. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE A jogszabályok elıírásai és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott utasítások alapján a Takarékszövetkezet által elkészített Tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata által meghatározott keretrendszer három pillérre bontja a hitelintézetek tıke megfelelését. 14
1. pillér: A Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaárfolyamváltozás, árukockázat, mőködési kockázat tıkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tıkekövetelményét a Hpt., a Hkr, Pkr, a Kkr, és a Mkr. által elıírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában elıírt belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belsı tıkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenıen kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tıkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját mőködésérıl, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3. -8. -aiban, illetve 12. -16. -aiban meghatározott információkat. Az I. pillér szerinti szabályozási tıkekövetelmény mérésénél a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet által választott módszerek a következık: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer IV. 1. A BELSİ TİKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ ELVEK ÉS STRATÉGIA A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának magában kell foglalnia a Takarékszövetkezet belsı folyamatait, ezzel biztosítani az összes lényeges kockázatának azonosítását, mérését, összesítését, figyelését. Ezzel folyamatosan biztosítja a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı mértékő, a szabályzatokban meghatározott mennyiségő belsı tıke nagyságát. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C (1) bekezdés szerint a hitelintézet belsı irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Mindezen feladatok teljesítéséhez hatékony és folyamatosan fejlıdı kockázatkezelési rendszer mőködtetése szükséges. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, a 76/K -ában, és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen 15
Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, A Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belsı tıkeszámítás folyamata: Kockázati típusonként tıkeszámítás készítés Tıkepuffer meghatározás Stressz tesztek tıkeszükségletének kiszámítása A stressz tesztek tıkeszükséglete és a tıkepuffer közül a nagyobb érték a Takarékszövetkezet belsı tıke szükséglete. A belsı tıkeszámítás elsı lépése kockázati típusonként elvégezni a tıkeszámítást. A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezetnél a következı kockázati típusokban készül tıkeszámítás: Hitelezési kockázat Piaci-devizaárfolyam kockázat Piaci-kereskedési könyvi pozíciós kockázatok Mőködési kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Koncentrációs kockázatok A belsı tıkeszámítás második lépésében a következı stressz teszteket végezzük: Hitel kockázat stressz teszt Devizaárfolyam kockázat stressz teszt Mőködési kockázat stressz teszt Kamatkockázat stressz teszt Likviditási kockázat Koncentrációs kockázatok stressz teszt A Takarékszövetkezet évente egyszer önértékelést végez, amely a következı évi tıkepuffer a képzés alapja. IV. 2. KOCKÁZATOK TİKEKÖVETELMÉNYE Adatok millió Ft-ban Kockázatok tıkekövetelménye Megnevezés 2008.12.31 Kockázatok tıkeszükséglete I. pillér 143,801 ebbıl: hitelezési 97,707 Mőködési 46,094 Tıkepuffer értéke: max (stressz tesztek, 25,884 16
önértékelés) Összes tıkeszükséglet a 2 pillér alatt tıke-és stressz 169,685 pufferrel Tıkemegfelelési mutató 1. pillér alatt 27,65% Tıkemegfelelési mutató 2. pillér alatt 23,43% IV. 3. KITETTSÉGI OSZTÁLYOK SZERINTI KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK TİKEKÖVETELMÉNYE A kockázattal súlyozott eszközérték és a hozzá kapcsolódó tıkekövetelmény alakulása. Adatok millió Ft-ban Kitettségi osztályok Tıkekövetelmé ny Kockázatt al súlyozott eszközérté k Kitettsége k Mérlegtét el Kitettsége k Mérlegen kívüli tétel Központi kormányok és bankok 0 0 1839,766 0 Regionális kormányok, önkormányzat 0 0,006 0,028 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 25,666 320,823 1188,114 0 Vállalkozások 18,583 232,285 316,64 92,983 Lakosság 13,514 168,927 233,665 32,618 Ingatlannal fedezett követelések 22,774 284,675 772,117 24,092 Késedelmes tételek 1,083 13,534 41,131 0 Kollektív befektetési értékpapírok 2,4 30 30 0 Egyéb tételek 13,687 171,087 229,755 0 Összesen 97,707 1221,337 4651,216 149,693 17
IV. 3. 1. Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet kockázatainak kezelésére vonatkozó belsı szabályzatai kockázat alapúak, azonban a mérete, üzleti volumene nem teszik lehetıvé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését és alkalmazását, ezért a minimális tıkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásainak számszerősítését a legegyszerőbb - sztenderd - módszerekkel végezzük. IV. 3. KÉSEDELMES TÉTEL A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett kitettségek esetén a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni. 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, bármely másik kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettıszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A belsı tıkeszükséglet számításnál a hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nı az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet. A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja: A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tıke megfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. 18
A számításra vonatkozó általános szabályok: Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét 20%-kal kell csökkenteni, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. Magyarország irányadó külsı minısítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minısítése a BBB besorolásnak megfelelı, és emiatt a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt 50%-ra kell növelni (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelı forrása ugyanabban a devizanemben); a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt 100%-ra kell emelni; a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt 100%-ra kell növelni. Ingatlan fedezetek romlása: Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függıen, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. Elıre rendelkezésre bocsátott és elıre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába. Késedelmes tételek növekedése: A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévı tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön 5%-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás: Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá esı állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minısítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. 19
IV. 4. A HITELEZÉSI ÉS A FELHÍGULÁSI KOCKÁZATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁJÉKOZTATÁS Takarékszövetkezetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezı késedelmeknek és a hitelminıség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásáról szóló belsı szabályzata rögzíti, mely során a Takarékszövetkezet a hitelminısítést a 2000. évi C. törvény, valamint A hitelintézetek év pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezetnél a kintlévıségek minısítését az alábbiak szerint végzi: A kintlévıségek minısítését negyedéves rendszerességgel végzi, amíg azok visszafizetésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. A kitettségek minısítése a 250/2000. (XII.24) évi Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint készül. IV. 4. 1. Értékvesztések elszámolása és visszaírása. A céltartalék képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás során a takarékszövetkezet a 2000. évi C. sz. törvény valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján jár el. Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre, valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetıen a követelés várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: az ügyfél, illetve partner minısítés eredménye a törlesztési rend betartása a veszteség keletkezésének valószínősége és nagysága; a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke a tétel további értékesíthetısége a megtérülés valószínősége; az eszköz minısítési kategóriája; a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokra Ha a minısítés során az adott eszköz könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a takarékszövetkezet értékvesztést számol el. Ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti értéke és a várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kettı arányában a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. 20
Az ügyfélkövetelések várható megtérülésének megítélése során a várható veszteség megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az ügyféllel szembeni követelések állami garanciával, elsı osztályú hitelintézet készfizetı kezességével, bankgaranciával, készpénzfedezettel (pl. óvadék) biztosítottak-e. Ez esetben az elıbbiek figyelembevételével számított tényleges veszteség alapján kell az értékvesztés összegét meghatározni. A lakossági és a vállalkozói hiteleknél egyaránt egyszerősített ügyletminısítést végzünk a 2 millió Ft alatti hiteleknél, egy ügyfél több ügyletét nem vonjuk össze, nem vizsgáljuk a fedezettséget. A kategóriába sorolás a késedelmi napok alapján történik, az alábbi táblázat szerinti értékvesztés mérték alkalmazásával. 21
Lakosság Vállalkozói Késedelmi nap max. Értékvesztés %-a Késedelmi nap max. Értékvesztés %-a száma száma Problémamentes 29 0 15 0 Külön figy. 30 5 16 5 Átlag alatti 90 25 90 25 Kétes 365 60 365 60 Rossz 9999 100 9999 100 A teljes szempontú minısítés két szakaszban valósul meg. Elsı lépésben egy adott ügylet várható vesztesége kerül meghatározásra. Ezt növeli a jövıbeni várható végrehajtással kapcsolatos díj egységesen meghatározott összege, amely a könyvvizsgáló engedélye alapján a tıke nagyságától függıen 22-30%-ában került kialakításra. Amennyiben az ügyfélnek nincs késedelmi napja, akkor a korrekció %. A második szakaszban az ügylet mögött az elfogadható fedezetek korrigált nyilvántartási értékét kell kiszámítani, a belsı szabályzatokban rögzített feltételekkel. Az egyedileg minısített tételek esetében minısítési kategóriánként az értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási értékének a hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen. Minısítési kategória Egyedi minısítés Külön figyelendı 1-10% Átlag alatti 11-70% Kétes 31-70% Rossz 71-100% 22
IV. 5. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSOK UTÁNI KITETTSÉGI ÉRTÉKEK ÉS ÁTLAGOS ÉRTÉKEK Adatok millió Ft-ban Kitettségi osztályok Bruttó kitettség Darab szám Kitettség értékek átlagos értéke Nettó kitettség MK súlyozás nélkül Központi kormányok és bankok 1839,766 43 42,785 1966,247 Regionális kormányok, önkormányzat 0,028 1 0,028 0,028 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 1188,114 2 594,057 1193,514 Vállalkozások 409,623 50 8,192 292,15 Lakosság 266,283 1164 0,229 251,285 Ingatlannal fedezett követelések 796,209 190 4,191 744,839 Késedelmes tételek 41,131 33 1,246 16,264 Kollektív befektetési értékpapírok 30,000 1 30,000 30,000 Egyéb tételek 229,755 20 11,488 229,755 Összesen 4800,909 1504 692,216 4724,082 IV. 6. TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNK NEM VÉGEZ HATÁRON ÁTNYÚLÓ TEVÉKENYSÉGET. IV. 7. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként Adatok millió Ft-ban. Ágazati kitettségi Vállalkozás Ingatlannal fedezett Ágazatbeli kód osztály 23 Késedelmes tétel Ágazatbeli kitettség összesen
A Mezıgazdaság 22,547 82,768 105,315 Feldolgozó D ipar 67,992 44,265 112,257 E Villamos energia, Gáz, Vízellátás 3,867 3,867 F Építıipar 10,093 14,454 24,547 Vendéglátás, szálláshely H szolg. 1,487 0,762 2,249 G Kereskedelem, Jármőjavítás 83,563 102,263 0,004 185,83 I Szállítás 60 18,709 78,709 K Ingatlanügylet, Gazdasági szolg. 32,864 0,091 32,955 N Egészségügyi szolg. 2,67 2,67 NN Ismeretlen ágazat 8,554 495,347 0,953 504,854 Összesen 292,15 744,839 16,264 1053,253 IV. 8. KITETTSÉGEK HÁTRALÉVİ FUTAMIDİ SZERINTI MEGOSZLÁSA Adatok millió Ft-ban Hátralévı futamidı Nettó kitettség Kitettségi osztályok Lejárt Éven 1-5 év 5 éven MK belüli között túl súlyozás nélkül Központi kormányok 1748,204 200,790 17,253 1966,247 24
és bankok Regionális kormányok, önkormányzat 0,028 0,028 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 1193,514 1193,514 Vállalkozások 213,269 20,503 58,378 292,150 Lakosság 0,030 71,728 105,348 74,179 251,285 Ingatlannal fedezett követelések 117,298 91,282 536,259 744,839 Késedelmes tételek 14,583 1,321 0,360 16,264 Kollektív befektetési értékpapírok 30,000 30,000 Egyéb tételek 63,098 166,657 229,755 Összesen 14,613 3408,460 418,283 882,726 4724,082 IV. 9. KÉSEDELMES TÉTELEK ÉS A HITELMINİSÉG-ROMLÁST SZENVEDETT KITETTSÉGEK ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINT MILLIÓ FT-BAN 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Összeg M Ft ügyfél kategóriánként Nem pénzügyi vállalkozások 15,240 Jogi személyiségő vállalkozás 14,468 Nem jogi személyiségő vállalkozás 0,772 Háztartások 1,044 Egyéni vállalkozók 0,091 Lakosság 0,953 Összesen 16,284 25
IV.10. AZ ELSZÁMOLT ÉS A VISSZAÍRT ÉRTÉKVESZTÉS ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINT Adatok millió Ft-ban Ügyfél kategória Nem pénzügyi vállalkozások Jogi személyiségő vállalkozás Nem jogi személyiségő vállalkozás Nyitó állomány Képzés Tárgyévi állományból visszaírás Elızı évi állományból visszaírás Záró állomány Változás összesen 40,801 38,669 16,142 30,922 32,406-8,395 39,769 32,734 12,659 29,89 29,954-9,815 1,032 5,935 3,483 1,032 2,452 1,42 Háztartások 34,949 28,71 8,424 23,681 31,554-3,395 Egyéni vállalkozók 11,966 6,242 1,119 5,899 11,19-0,776 Lakosság 22,983 22,468 7,305 17,782 20,364-2,619 Összesen 75,75 67,379 24,566 54,603 63,96-11,79 IV.11. CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNY Adatok millió Ft-ban Ügyfél kategória Nyitó Képzés Visszaírás Záró állomány Változás összesen állomány Nem pénzügyi vállalkozások 11,606 12,892 15,461 9,037-2,569 Jogi 11,541 12,218 15,225 8,534-3,007 26
személyiségő vállalkozás Nem jogi személyiségő vállalkozás 0,065 0,674 0,236 0,503 0,438 Háztartások 0,533 4,112 0,815 3,83 3,297 Egyéni vállalkozók 0,442 3,999 0,644 3,797 3,355 Lakosság 0,091 0,113 0,171 0,033-0,058 Összesen 12,139 17,004 16,276 12,867 0,728 27
V. SZTENDERD MÓDSZER A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt 76/A értelmében sztenderd módszer, a hitelezési kockázatmérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettségi osztályok meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a 196/2007. (VII.30) A hitelezési kockázat kezelésérıl és a tıkekövetelményérıl szóló Kormány rendeletben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol. A kitettségi osztályokba sorolásnál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a kormányrendeletben foglaltakat, a PSZÁF és a PM adatszolgáltatásokra vonatkozó elıírásait, a PSZÁF útmutatásokat, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségeknél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározás ennek következménye. 28
VI. HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS Biztosítékok minıségi osztályozását a biztosítékok értékesíthetısége (piaci érték) és értékállósága alapján kell meghatározni. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthetı. Kivéve a lakossági bankszámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret megállapodást, ugyanis ebben az esetben a hitel jogi biztosítéka a bankszámlára érkezı rendszeres jóváírás összege. A Hpt. 77. -a értelmében hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szerzıdéseket minden esetben a meghozott döntési határozatnak megfelelı tartalommal, és lehetıség szerint a standard szerzıdésminták alapján kell megkötni. Az egyes hitelügyletek, valamint biztosítékok standard szerzıdésmintáit a belsı szabályzatok tartalmazzák. A standardtól eltérı szerzıdések használata csak a Takarékszövetkezet jogászával együtt Cenzúra Bizottsági elıterjesztésben megfogalmazottak alapján történhet. A szükséges biztosítékok mértékének megállapítása során abból kell kiindulni, hogy az ügyfél részére végzett hitelmőveletek kockázatmentességét - az ügyfél piaci-gazdasági helyzetétıl függetlenül - az ügylet mögött álló biztosítékok teljes egészében biztosítják-e. A biztosítéki szerkezetben az elsıdleges biztosítékok aránya nem lehet kevesebb 60 %-nál, ettıl eltérést (kellı indoklással) csak a döntéshozó engedélyezhet. Vállalkozói hiteleknél a Takarékszövetkezetnek az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kockázatvállalásai esetében a biztosíték kikötése során a jövıbeni várható hozam vagy a jövıben megváltozó érték nem vehetı figyelembe. Az értékhelyesbítés összegébıl a biztosíték értékelésénél legfeljebb hetven százalékot lehet beszámítani, amennyiben az értékhelyesbített értéknél alacsonyabb értéket mutató fél évnél nem régebbi ingatlanértékelés nem áll a hitelintézet rendelkezésére. Azon lakossági lakásépítési hitelek, és azon vállalkozói hitelek, melynek célja értékesítési célú lakóingatlanok építése, úgy kell eljárni, hogy ezek tekintetében az ingatlan fedezeti értéke csak az ingatlan bekerülési költsége lehet, amit készültség arányosan kell meghatározni és a hitel folyósítása is készültség arányosan történhet. Ezen kívül a lakáshitelezési ügyrendben leírtak alapján kell eljárni. Az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kintlévıségek esetében a biztosítékot az ingatlan szakértı (vagyonértékelı), által hitelesített piaci értéken kell figyelembe venni. A jelzálogterhelésnél figyelembe kell venni a bejegyzés ranghelyét, az elızı ranghelyeken szereplı bejegyzéseknek az ingatlan vagyonértékelı által meghatározott értékéhez (ha ez utóbbi az alacsonyabb) viszonyított hányadát. Az ingatlan vagyonértékelı által meghatározott értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát meghaladó jelzálog bejegyzés esetén a hetven százalék feletti értékbıl való várható megtérülést a fedezet elfogadása során nem lehet figyelembe venni. A kölcsön és biztosítéki szerzıdések, illetve a tartozás elismerés közokiratba (közjegyzı) történı foglalása Cenzúrabizottsági döntés alapján történik. A vállalkozói kockázatvállaláshoz kapcsolódó szerzıdések közokiratba foglalásáról minden esetben a Cenzúrabizottság dönt, attól eltérni nem lehet. 29