Kézhigiéne fejlesztése WHO



Hasonló dokumentumok
WHO kézhigiénés önértékelő rendszer. fekvőbeteg ellátó intézmények számára

A kézfertőtlenítés gyakorlata

Higiénés kézfertőtlenítés és kesztyűhasználat protokollja MP 008.KL

Kézmosás: a kezek megtisztítása szappannal, vagy antimikrobiális hatású szappannal.

KÉZHIGIÉNE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN (WHO IRÁNYELV) EPINFO 2006; 30:

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEK MEGAKADÁLYOZÁSÁT CÉLZÓ INFEKCIÓKONTROLL TEVÉKENYSÉGEK A JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS TERÜLETÉN

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat az európai hosszú ápolási idejű intézményekben (HALT-2)

1.sz. Ábra A véráramfertőzések regionális megoszlása, 2010-ben

BEST OF BELLA IV. AZ INFEKCIÓKONTROLL TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén

Higiénés tanácsok CF-ben Pseudomonas aeruginosa (PA) infectio megelőzése. Dr. Szabó Ágnes Szeged, SZTE Gyermekklinika B Csillebérc

A multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A kézhigiéne újdonságai a DEOEC-en. Dr. Orosi Piroska Tanszékvezető egyetemi docens

A hemokultúra vételének metodikája

Infekció, kontamináció a fogászati környezetben. Dr. Gótai Laura. Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszék

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pont-prevalencia vizsgálat epidemiológiája

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2006; 7:89-95.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Epidemiológiai szakápoló szakképesítés Epidemiológiai szakápolás modul. 4. vizsgafeladat november 08.

Az egészségügyi dolgozókat érő biológiai és kémiai kockázatok lehetséges hatásai. Dr. Orosi Piroska, DE OEC Tanszékvezető egyetemi docens

J.1.sz.táblázat. A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma 2010-ben. véráramfertőzés

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

1. Általános kulcsfontosságú üzenetek a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi egészségügyi szakemberek számára

Normál baktériumflóra Nosocomiális fertőzések. Szabó Judit

Kórházi takarítás dilemmái napjainkban. MATISZ Szakmai nap Budapest, november 28.

Bakos Gábor értékesítési képviselő 2011.szeptember 9. Mi van a fekete dobozban?

Alice csodaországban, a magyar egészségügyben

200/200 PÁLYÁZAT A 200 ÉVES HARTMANN 200 NAPOS SZAKDOLGOZÓI PÁLYÁZATA HARTMANN TERMÉKEK AZ INFEKCIÓKONTROLL SZOLGÁLATÁBAN

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2007; 24:

A (kéz) tisztaság fél egészség! Szánti Istvánné Egyetemi okleveles ápoló Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Székesfehérvár 2018.

Kézhigiénés továbbképzések Előadó neve Dr. Orosz Márta, Dr. Farkas Anikó Helyszín: SE Menedzserképző Bp. Kútvölgyi út. Időpont: 2010.

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MÓDSZERTANI LEVELE

Normál baktériumflóra. Normál baktériumflóra. őzések. Nosocomiális fertő. Normál flóra a szervezet különböző. ő helyein. Az együttélés formái

A CENTRÁLIS VÉNÁS KATÉTER ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÉRÁRAMFERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSE MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT MÓDSZERTANI LEVÉL A KÉZHIGIÉNE GYAKORLATA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKBAN

Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

A KÉZHIGIÉNE GYAKORLATI KIVITELEZÉSE

A ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:

HC3: ÚJ FEGYVER A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK ELLENI HARCBAN

A iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve

Egészségügyi megoldások. Kézhigiénia és felületfertőtlenítés

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

hatályos_

13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

Környezeti infekciókontroll

Az egészségügyi intézmények helyes kialakításának jelentősége a nosocomiális fertőzések megelőzésében. Ifj. Pólya Endre

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, antimikrobiális szerhasználat és infekciókontroll a bentlakásos szociális intézményekben

XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok Siófok, október

A MEGELÉGEDETTSÉG ÖLHET. AZ ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA MÉG MINDIG NŐ EURÓPÁBAN.

Kórházi járványügyi osztály

Vérrel terjedő fertőzések megelőzése

Az intravascularis katéterekkel összefüggő infekciók bakteriológiai diagnosztikája

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT A SZAKMAI KOLLÉGIUM FOG- ÉS SZÁJBETEGSÉGEK TAGOZATÁNAK MÓDSZERTANI LEVELE

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

VANCOMYCIN-REZISZTENS ENTEROCOCCUS (VRE) FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSE

BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK

VALÓBAN AZ OLCSÓ AZ OLCSÓBB? Negatívnyomás-terápia szakdolgozói szemmel

KÉZHIGIÉNÉS KISOKOS a mindennapokhoz

Kézhigiénés ismeretek és attitűdök orvostanhallgatók körében Medical students knowledge and attitudes on hand hygiene

Gyakorló ápoló összefüggő szakmai gyakorlata

Adatgyűjtési módszertan: protokoll, kódszótár, adatlapok

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék. Dr. Váradyné Horváth Ágnes főiskolai adjunktus

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

A NOSOCOMIALIS PNEUMÓNIA MEGELŐZÉSE EPINFO 2002; 26:

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Epidemiológiai szakápoló szakképesítés Epidemiológiai szakápolás modul. 1. vizsgafeladat november 16.

ANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉRŐL

EFOP SEOKRI

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER ÉVI EREDMÉNYEIRŐL. Tartalom

A szepszis antibiotikum-terápiája

A NOSOCOMIALIS INFEKCIÓK

Kézhigiéne fejlesztése Karolina Kórház Rendelőintézetben. Élőné Kudoba Anita higiénikus

Lovas Kornélia június 3.

A évi európai pontprevalencia vizsgálatok jellemzői I.

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

FERTÕTLENÍTÕSZER CSALÁD

Infekciókontroll az alapellátásban, szakellátásban, Dr. Orosi Piroska Tanszékvezető egyetemi docens Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszék

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

A HACCP rendszer fő részei

2. számú korrigendum - Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastruktúrális fejlesztések az Orosházi Kórházban EFOP-2.2.

Változások a minőség(biztosítás)irányítás területén

Foglalkozási napló. Fogászati asszisztens

Takarít{s és mos{s. 22. Fejezet. Ulrika Ransjö. Kulcsfontosságú pontok

biosanitizer új, környezetbarát, vízbázisú fertõtlenítõ

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Újszülöttkoriszepszis. Dr Szabó Miklós PhD november 20.

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER EREDMÉNYEI (2004. NOVEMBER OKTÓBER ) EPINFO 2006; 4:49-60.

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

14. évfolyam 28. szám július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Átírás:

Kézhigiéne fejlesztése WHO Ne adjunk esélyt a kórokozóknak Készült a WHO oktató diasor alapján A Nemzeti Kézhigiénés Kampány részére Forrás: http://www.who.int/gpsc/clean_care_is_safer_care/en/index.html

Tartalom Bevezetés 1 Rész 2 Rész 3. Rész 4. Rész 5. Rész Betegbiztonság és a Felhívás a Betegellátás Globális Biztonságáért WHO program Definíciók és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nagyságrendje A nosocomiális kórokozók terjedése különös tekintettel az egészségügyi dolgozó kezére Kézhigiéne és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése A WHO kézhigiénés irányelve az egészségügyi ellátásban (2009) és a kézhigiéne fejlesztési stratégiája és eszközei Miért, mikor és hogyan kell kézhigiénét végezni az egészségügyi ellátásban

A helyes kézhigiénés és infekciókontroll gyakorlat fejlesztésével a Felhívás a Betegellátás Globális Biztonságáért program célja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések globális csökkentése

A politikai elkötelezettség alapvető az infekciókontroll fejlesztéséhez Miniszteri elkötelezettség Határozott együttműködés az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EÖF) csökkentésében, azáltal, hogy: elismerem az EÖF jelentőségét; Támogatom a nemzeti kézhigiénés kampányokat; Felhasználom a surveillance adatokat és eddigi tapasztalatokat Alkalmazom a WHO irányelvét és megelőző stratégiáját Miniszteri aláírás

Tiszta betegellátás biztonságosabb betegellátás Az első Felhívás a betegellátás globális biztonságáért MENTS ÉLETEKET: Moss Kezet Május 5 2009 2020 Azáltal, hogy évente egy napon a kézhigiéné fejlesztésére a összpontosítunk, ez a kezdeményezés folyamatosan és fenntartható módon előmozdítja a helyes kézhigiénés gyakorlatot a betegellátásban, az egészségügyi ellátás minden szintjén, az egész világban

1. Rész Definíciók és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése nagyságrendje

Definíció Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (EÖF) Egyéb kifejezések: nosocomialis vagy kórházi fertőzés A fertőzés az egészségügyi ellátás során lép fel és nem volt jelen lappangási formában sem a beteg felvételekor. Magába foglalja az egészségügyi ellátás során akvirált fertőzéseket amelyek kibocsátást követően alakulnak ki, illetve a foglalkozás egészségügyi fertőzéseket is az egészségügyi dolgozók körében

A nosocomiális fertőzések becsült arányai világszerte A nosocomiális fertőzések világszerte több száz millió pácienst érint világszerte és a betegbiztonság legfontosabb globális komponense A fejlett világban a modern egészségügyi intézményekben: a páciensek 5 10% a akvirál nosocomiális fertőzést A fejlődő országokban a nosocomiális fertőzések kockázata 2 20 szor magasabb mint a fejlett országokban és a nosocomiális fertőzések aránya akár 25% felett is Az intenzív terápiás osztályokon, a nosocomiális fertőzések aránya 30% körüli és a nosocomiális fertőzésekkel összefüggő halálozás akár 44% os lehet

Nosocomiális fertőzések nagyságrendje USA ban Incidencia: 5 6%; 1.7 millió érintett páciens Húgyúti fertőzés: 36%; 561.667 eset, 13.088 halálos eset Sebfertőzés: 20%; 274.098 eset (1.98% halálozás) Katéterrel összefüggő véráramfertőzés: 11%; 250.000 eset, 28.000 halálos eset Lélegeztetéssel összefüggő pneumónia: 11% Nosocomiális fertőzések okozta halálozás: 3.6%, kb.99.000 halálos eset Éves gazdasági hatás: kb. 4,5 milliárd US$ Klevens RM, et al. Public Health Reports 2007 Surveillance hálózat,időtartam, osztály KÖ-VÁF* LÖ-PN* KÖ-HUTI* NNIS, 2006 2007, PIC 2.9 2.1 5.0 NNIS, 2006 2007, Felnőtt (központi) 1.5 3.1 2.3 * Átlagos fertőzési arányok/1000 eszközös nap NHSN report. Am J Infect Control 2008

Nosocomiális fertőzések nagyságrendje Európában EU: pont prevalencia vizsgálatok: 3.5 14.8% Norvégia: országos pont prevalencia vizsgálat: 5,7% 2007 ben (Eurosurveillance) Franciaország: 4 éves muticentrikus tanulmány (2001 2004), a nosocomiális fertőzések prevalenciája átlagosan 6.1%; 1.9% (alacsony rizikójú betegek), 15.2% (magas rizikójú betegek) (Floret N, et al. JHI 2004) Olaszország: regionális pont prevalencia vizsgálat: 7,6% 2003 (Pellizzer P, et al. Infection 2008) Svájc: in 18 egészségügyi intézmény, átlagos nosocomiális fertőzési arány 10.1%; 70.000 eset/év; éves költség: 230 300 millió CHF (Sax H, et al. Arch Int Med 2002) Egyesült Királyság: 7.2%; 100.000 eset/év; 5.000 halálos eset/év (Mayor S. BMJ 2000)

A nosocomiális fertőzések hatása A nosocomiális fertőzések a következőket okozhatják: Súlyosabb megbetegedést Hosszabb kórházi bennfekvést Hosszú távú károsodást Többlet halálozást Megnövekedett többletköltséget a kórháznak Magas személyi költséget a páciensnek és a családjának

A nosocomiális fertőzések gyakorisága és hatása (USA és EU) Nosocomiális Fertőzés típusa Átlagos összefüggő halálozás Átlagos többlet bennfekvés Összefügg ő költségek USA Dollár Szórás (%) (napok) Átlag Minimum Maximum Váráram fertőzés 20 8.5 36.441 1.822 107.156 Sebfertőzés 4.3 6.5 25.546 1.783 134.602 Lélegeztetés sel összefüggő pneumónia Húgyúti fertőzés 27 5 9.969 7.904 12.034 / / 1.006 650 1.361 Bennett and Brachman's, Hospital Infections, 5th Edition

A leggyakoribb nosocomiális fertőzések és rizikótényezői HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK Hólyag katéter Invazív beavatkozások a húgyutakon Idős kor Súlyos alapbetegség Urolitiasis Terhesség Diabetes SEBFERTŐZÉSEK Helytelen antibiotikum prophylaxis Helytelen bőrfertőtlenítés Helytelen sebápolás Műtét időtartama Műtéti seb típusa Hiba az aszeptikus technikában Diabetes Malnutrició Immunodeficiencia Oktatás és felügyelet hiánya 34% 13% Kéz higiéne hiánya 17% 12% ALSÓ LÉGÚTI FERTŐZÉSEK Mesterséges lélezegtetés Aspiráció Nasogastrikus tubus Módosult tudatállapot Antibiotikumok és antacidumok Elhúzódó kórházi ellátás Malnutrició Idős kor Sebészet Immunodeficiencia VÉRÁRAMFERTŐZÉSEK Érkatéter Koraszülött Intenzív osztályos ápolás Súlyos alapbetegség Neutropenia Immunodeficiencia Új invazív technikák Oktatás és felügyelet hiánya

2. Rész A nosocomiális kórokozók terjedése különös tekintettel az egészségügyi dolgozó kezének szerepére

A nosocomiális kórokozók terjedése (1) Terjedés módja Reservoir / forrás Terjedés dinamikája Kórokozók például Direkt kontaktus Paciensek, egészségügyi dolgozók Direkt fizikai kontaktus a forrás és a páciens között (személyről személyre); pl. kézfogás, betegfürdetés, beteg hasának vizsgálata, tapintás, vér és testváladék terjedése a betegről az egészségügyi dolgozó bőr sérülésein keresztül Staphylococcus aureus, Gram negatív törzsek, légúti vírusok, HAV, HBV, HIV

A nosocomiális kórokozók terjedése (2) Terjedés módja Reservoir Terjedés dinamikája Kórokozók például Indirekt kontaktus Orvosi eszközök, berendezések, endoscopok, tárgyak (játékok a gyermekosztály okon) A kórokozó terjedése a rezervoir a páciensre passzívan egy köztes szennyezett tárgy révén jön létre (általában a beteg közvetlen közelében); pl. ha nem cserélnek kesztyűt két beteg között, több betegnél használt phonendoscop Salmonella spp, Pseudomonas spp, Acinetobacter spp, S. maltophilia, RSV

A nosocomiális kórokozók terjedése (3) Kórokozók Terjedés módja Reservoir / forrás Terjedés dinamikája például Cseppfertőzés Páciensek, egészségügyi dolgozók A terjedés nagy cseppek révén történik (> 5 µm) amikor a forrás és a páciens közzel vannak egymáshoz (1-1,5 m); Influenza virus, Staphylococcus aureus, Neisseria meningitidis, pl. tüsszentés, beszélgetés, köhögés, légúti leszívás

A nosocomiális kórokozók terjedése (4) Kórokozók Terjedés módja Reservoir / forrás Terjedés dinamikája például Légúti Páciensek, egészségügyi dolgozók, por A kórokozók kis cseppekben találhatók (< 5 µm), nem ülepednek le a levegőn keresztül a nagy távolságra eljuthatnak Mycobacterium tuberculosis, SARScoronavirus,VZV

A nosocomiális kórokozó terjedése (5) Kórokozók Terjedés módja Reservoir / forrás Terjedés dinamikája például Közös terjesztő tényező Élelmiszer, víz, gyógyszer, infúzió A szennyezett közös terjesztő tényező révén a kórokozó számos beteget Salmonella spp, HIV, HBV, HCV, Gram negatív törzsek

A kéz szerepe a nosocomiális kórokozók A nosocomiális kórokozók terjedésében a kéznek van a legfontosabb szerepe A nosocomiális kórokozók terjedéséhez egyik betegről a másikra az egészségügyi dolgozó keze révén a következő 5 lépésre van szükség: terjedésében

A KÉZ szerepe: 1 A kórokozók jelen vannak a beteg bőrén és a közvetlen környezetében Kórokozók (S. aureus, P. mirabilis, Klebsiella spp. Acinetobacter spp.) jelenléte a beteg bőrén: 10 millió TFE/cm 2 KÖZEL 1 millió bőrsejtürül naponta az ép bőrről A beteg közvetlen környezete (ágynemű, bútor, tárgyak) kontaminálódik (elsősorban staphylococcus és enterococcus) a beteg révén Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

A KÉZ szerepe: 2 Direkt és indirekt kontaktus révén, a kórokozók kontaminálják az egészségügyi dolgozók kezét kt kontaktus révén, a kórokozók kontaminálják az egészségügyi dolgozók kezét A nővérek keze 100 1.000 TFE kórokozóval szennyeződhet az un. tiszta tevékenységek során (beteg emelése, forgatása, pulzus, vérnyomás mérés, lázmérés) A nővérek 15% a medián 10.000 TFE S. aureus t hordoz a kezén (ITO n) ITO n kívül a nővérek 29% ahordoz S. aureus t a kezén (median 3.800 TFE) és 17 30% ahordoz Gram negatív bacillusokat (median: 3.400 38.000 TFE) Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

A KÉZ szerepe: 3 A kórokozók túlélnek és szaporodnak az egészségügyi dolgozók kezén Beteggel vagy szennyezett felülettel történő kontaktus után a kórokozók 2 60 perc között maradnak életképesek a dolgozó kezén Kézfertőtlenítés hiányában,minél hosszabb idő telik el, annál kontamináltabb a dolgozó keze Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

A KÉZ szerepe: 3 A hiányos kézfertőtlenítés miatt a kéz kontaminált marad Az elégtelen mennyiséggel és/vagy elégtelen ideig végzett kézhigiéne elégtelen dekontaminációhoz vezet A szappanos kézmosást követően a kézen előfordulhatnak tranziens mikroorganizmusok, míg az alkoholos bedörzsölés szignifikánsan hatékonyabbnak bizonyult Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

A KÉZ szerepe:4 A kórokozó az A betegről a B betegre kerül az egészségügyi dolgozó keze révén Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

A KÉZ szerepe: 5 Fokozott kockázatot jelent az invazív eszközök manipulálása szennyezett kézzel Pittet D et al. The Lancet Infect Dis 2006

3. Rész Kézhigiéne és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése Validált és standardizált módszerekkel csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések aránya A nosocomiális fertőzések legalább 50% a megelőzhető A legtöbb megoldás egyszerű, olcsó és egyaránt bevezethető a fejlett, közepesen fejlett illetve fejlődő országokban

SENIC tanulmány: Study on the Efficacy of Nosocomial Infection Control (A nosocomiális infekciókontroll hatásosságának tanulmánya) A nosocomiális fertőzések >30% megelőzhető A nosocomiális fertőzések relatív változása 5 év alatt (1970 1975) % 30 20 10 0 10 26% 19% 18% 14% 9% Légúti Sebfert Húgyúti Véráramf Egész Infekciókontroll nélkül Infekciókontroll mellett 20 30 40 27% 35% 31% 35% 32% Haley RW et al. Am J Epidemiol 1985

Infekciókontroll stratégiák Általános eljárások surveillance standard izoláció terjedési mód alapú izoláció Antibiotikum kontroll Speciális megelőzés húgyúti fertőzések sebfertőzések légúti fertőzések véráramfertőzések

Egyszerű bizonyíték A kézhigiéne az elsődleges és leghatékonyabb módja a nosocomiális fertőzések megelőzésének

Ignaz Philipp Semmelweis A kézhigiéne úttörője Bécs, Ausztria Általános Kórház, 1841 1850 Gyermekágyi láz elleni küzdelem

18 16 14 12 Anyai halálozási arányok, 1 es és 2 es szülészeti klinika, Bécs Általános Kórház Intervenció 1847 Május 15 Százalék 10 8 6 4 2 0 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 1850 Első (1) Második (2) Semmelweis IP, 1861

A kézhigiéne fejlesztésének hatása Az elmúlt 30 évben 20 tanulmány bizonyította a kézhigiéne fejlesztésének szerepét a nosocomiális fertőzések csökkentésében Néhányat megemlítünk: Év Kórházi osztály Kézhigiénés compliance növekedése Nosocomiális fertőzések arányainak csökkenése Nyomon követés Referencia 1989 Felnőtt ITO 14% -ról 73%-ra 33% -ról 10%-ra 6 év Conly et al 2000 Teljes kórház 48% -ról 66%-ra 16.9% -ról 9.5%-ra 8 év Pittet et al 2004 PIC 43% -ról 80%-ra 15.1-ről 10.7/1000 ápolási napra 2 év Won et al 2005 Felnőtt ITOk 23.1%-ról 64.5%-ra 47.5-ről 27.9/1000 ápolási napra 21 hónap Rosenthal et al 2005 Teljes kórház 62% -ról 81%-ra Rotavírus fertőzések szignikifáns csökkenése 4 év Zerr et al 2007 PIC 42% -ról 55%-ra Összesen 11-ről 8.2 /1000 ápolási napra, a nagyon alacsony súlycsoportban 15.5-ről 8.8/1000 ápolási napra 27 hónap Pessoa-Silva et al 2007 Idegsebészet - Sebfertőzési arány: 8.3%-ról3.8%-ra 2 év Thu et al 2008 1) 6 intézmény 2) Összes állami intézmény Victoria (Aus) 1) 21% -ról 48%-ra 2) 20% -ról 53%-ra MRSA bacteraemia: 1) 0.05-ről 0.02/100 havi kibocsátott beteg; 2)0.03-ról 0.01/100 havi kibocsátott beteg 1) 2 év 2) 1 év Grayson et al 2008 PIC - 4.1-ről 1.2/1000 ápolási napra 18 hónap Capretti et al

A Kézhigiénés Compliance különböző egészségügyi intézményekben Szerző Év Osztály Compliance Preston 1981 Általános osztályok ITO Albert 1981 ITO ITo 16% 30% 41% 28% Larson 1983 Teljes kórház 45% Donowitz 1987 PIC 30 Graham 1990 ITO 32 Dubbert 1990 ITO 81 Pettinger 1991 Sebészeti ITO 51 Larson 1992 PIC 29 Doebbeling 1992 ITO 40 Zimakoff 1993 ITO 40 Meengs 1994 Sürgősségi felvétel 32 Pittet 1999 Teljes kórház 48 Pittet and Boyce. Lancet Infectious Diseases 2001

Kézhigiénés compliance és szakmák A Genfi Egyetemen a kézhigiénés compliance magasabb volt a nővérek és szülésznők körében, mint az orvosoknál 100 90 80 70 % 60 50 40 30 20 10 52 45 66 30 21 48 0 Nővér Segéd nővér & tanuló Szülésznő Orvos Egyéb Összes Pittet D, et al. Ann Intern Med 1999

Kézhigiénés compliance és kórházi osztályok A Genfi Egyetemen a legalacsonyabb compliance taz ITO nmérték, ahol a fertőzés kockázata a legmagasabb % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 59 52 47 48 36 Gyermek O. Belgyógy. Sebészet Szül/Nőgyógy ITO Pittet D, et al. Ann Intern Med 1999

Idő hiány= a kézhigiéne legnagyobb akadálya a helyes szappanos kézmosás ideje: 40 60 másodperc Az eü. dolgozók által alkalmazott áltagos kézmosás ideje: <10 másodperc

Idő hiány= a kézhigiéne legnagyobb akadálya Kézmosás: Alkoholos bedörzsölés: 40 60 másodperc 30 másodperc

Bacterial contamination (mean log 10 reduction) A kézfertőtlenítés időtartama és a bakteriális kontamináció csökkenése 0 1 2 3 4 5 Kézmosás Alkoholos bedörzsölés Az alkoholos bedörzsölés: hatékonyabb gyorsabb jobban tolerált 6 0 15sec 30sec 1 min 2 min 3 min 4 min Pittet and Boyce. Lancet Infectious Diseases 2001

4. Rész A WHO kézhigiénés irányelve az egészségügyi ellátásban (2009) illetve a kézhigiéne fejlesztési stratégia és eszközei

WHO Kézhigiénés Irányelve az egészségügyi ellátásban DRAFT Április 2006 VÉGSŐ VERZIÓ Május 2009 Bizonyítékokon és szakértői konszenzuson alapul (>100 nemzetközi szakértő) Az összefoglalót lefordították az ENSZ hivatalos nyelveire Fejlesztési stratégiát és a szükséges eszközöket 2007 2008 ban tesztelték A végső verzióban: aktuális bizonyítékok és a tesztelésből levont következtetések

AWHO Multimodalis Kézhigiénés Fejlesztési Stratégiája A WHO kézhigiénés irányelve az egészségügyi intézményeken (2009) bizonyítékai alapján, 5 kulcs alkotóelem az egészségügyi intézmények kézhigiénés gyakorlat fejlesztésére 1. Rendszer váltás Alkoholos kézfertőtlenítő szer elérhetősége a betegellátás helyén és folyamatos víz, szappan és egyszer használatos kéztörlő elérhetősége 2. Oktatás és képzés Minden egészségügyi dolgozót folyamatosan oktatni kell a helyes kézhigiénés gyakorlatról 3. Értékelés és visszacsatolás A kézhigiénés gyakorlat monitorozása (compliance), az eü. dolgozók ismereteinek monitorozása; eredmények visszacsatolása 4. Emlékeztetők a betegellátó helyeken Segíteni és emlékeztetni kell az egészségügyi dolgozókat 5. Intézményi biztonságos környezet Eü dolgozók aktív részvétele, intézményi támogatás, páciensek részvétele

A WHO kézhigiénés irányelvének alkalmazása A kézhigiéne fejlesztési stratégiája és eszközei az egészségügyi ellátásban Az elmélet bevezetése a gyakorlatban Ismeret Cselekvés

Rendszerváltáshoz szükséges eszközök Az osztályok infrastrukturális felmérése Alkoholos kézfertőtlenítő szerek alkalmazásának és költségeinek tervezése Szappan / Alkoholos szer felhasználás felmérése Az alkalmazott vagy bevezetésre tervezett alkoholos kézfertőtlenítő szer tolerabilitása és elfogadásának felmérése Különböző alkoholos kézfertőtlenítő szerek tolerabilitásának és elfogadásának felmérése

Képzés/oktatáshoz szükséges eszközök Kézhigiénés koordinátor kijelölése Oktatóanyag a helyi képzést végzőknek A kézhigiénés compliance megfigyelőknek kiscsoportos képzés a Kézhigiénés Koordinációs Bizottság támogatásában Megfigyelési adatlap Kézhigiénés kézikönyv Segédanyagok letölthetők: www.antsz.hu; www.oek.hu Kézhigiéne fejlesztése WHO oktatóanyag és a Megfigyelési adatlap, plakátok) További kézhigiénés oktató anyagok (link who honlapra) http://www.who.int/gpsc/en/ http://www.who.int/gpsc/5may/resources/en/index.html

Emlékeztetők a betegellátás helyszínén A kézhigiéne 5 momentuma + mikor, miért poszter Helyes alkoholos bedörzsölés poszter Helyes fertőtlenítő kézmosás poszter

Intézményi biztonságos légkör Levél a kórházigazgatóknak (kézhigiéne támogatása) Levél a kórházigazgatóknak (kézhigiénés tevékenység kommunikálása) Betegek és páciens szervezetek megnyerése Fenntartható fejlődés további tevékenységek

5. Rész Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban: Miért, Mikor és Hogyan

Tiszták a kezeid? Ments életeket Moss kezet

Miért kell kezet fertőtleníteni? Minden egészségügyi dolgozónak, illetve bárkinek aki a betegellátásban részt vesz gondolnia kell a kézhigiénére Tehát Ön gondol a kézhigiénére! Önnek azért kell kézhigiénét végeznie, hogy: Védje a pácienseket a kezén lévő kórokozóktól vagy amelyek a beteg bőrén vannak Védje saját magát és az egészségügyi intézmény környezetét a kórokozóktól

A kézhigiéne arany szabályai A kézhigiénét ott kell végezni, ahol Ön a beteget ellátja(a betegellátási ponton) A betegellátás során 5 olyan momentum (indikáció) van amely során fontos, hogy Ön kézhigiénét végezzen ( A kézhigiéne 5 momentuma" megközelítés) Kézfertőtlenítéshez, részesítse előnyben az alkoholos bedörzsölést. Miért? Mert általa a kézhigiéne kivitelezhető a betegellátás helyén, gyorsabb, hatékonyabb és jobban tolerált. Ha a keze láthatóan szennyezett, mosson kezet szappannal vagy egyfázisú kézfertőtlenítő szerrel. A kézhigiénét megfelelő technikával és időtartamban hajtsa végre.

A terjedés kockázatának földrajzi Egészségügyi ellátási zóna koncepciója Betegzóna Kritikus terület, fertőzési kockázat Kritikus terület testváladék expozíció kockázat

Betegzóna definíciója (1) Egyetlen betegre fókuszálva, az egészségügyi intézmény 2 virtuális területre oszlik: betegzóna és egészségügyi ellátási zóna Betegzóna: tartalmazza a beteget és az őt körülvevő élettelen környezetet, melyet a beteg maga megérinthet, vagy direkt módon fizikai kontaktusba kerülhet a beteggel, pl. ágy, ágyvégek, éjjeliszekrény, ágyasztal, ágynemű, szék, infúziós állvány, ápolási terápiás eszközök, ide tartoznak az eü. dolgozók által gyakran érintett monitorok, nyomógombok, fogantyúk

Egészségügyi ellátási zóna definíciója (2) Egészségügyi ellátási zóna : tartalmazza az egészségügyi intézmény összes felületét, mely az X beteg betegzónáján kívül van: a többi beteg és az ő betegzónájuk, illetve az egészségügyi intézmény tágabb környezete. Egészségügyi ellátási zónában számos különböző kórokozók vannak jelen, beleértve a multirezisztens kórokozókat is

A betegzóna vizualizálása 2 3 4 1 5 H Sax, University Hospitals, Geneva 2006

Optimális kézhigiénét: A betegellátási ponton kell végezni

Betegellátási pont definíciója(1) Betegellátási pont az a hely, ahol egyidejűleg 3 elem együttesen jelen van: a páciens, az egészségügyi dolgozó és az ápolás/ellátás/gyógyítás amely a beteg érintésével jár (a betegzónán belül) A fogalom a szükséges kézfertőtlenítés elvégzésének tényleges helyét jelöli meg az ajánlott momentumok szerint Azaz a kézfertőtlenítő szernek (lehetőleg alkoholos kézbedörzsölő szernek) ott kell rendelkezésre állnia, vagy a legkönnyebben elérhetőnek lennie, ahol a betegellátás történik. A kézfertőtlenítő szernek a betegzónában kell elérhetőnek lennie.

Betegellátási pont definíciója(2) A kézfertőtlenítő szer elérhetősége a betegzónában, könnyen és gyorsan lehetővé teszi, hogy az egészségügyi dolgozó betartsa a kézhigiéne 5 indikációját (momentumát) Az alkoholos kézbedörzsölő szer elérhetősége a betegellátási ponton a következő képen valósítható meg: zsebben hordható kézfertőtlenítő szer, falra/betegágyra szerelhető kézfertőtlenítő szer, a beteg éjjeliszekrényén, asztalán tárolt kézfertőtlenítő szer

Kéz fertőtlenítőszerek a betegellátási ponton

A kézhigiéne 5 momentuma megközelítés Sax H et al. Journal Hospital Infection 2007 Egységes víziót javasol: Az oktatóknak, a megfigyelőknek és az egészségügyi dolgozóknak Elősegíti az oktatást Minimalizálja a megfigyelő személyek közötti különbséget Növeli az ajánl nlások betartását

Akézhigiéne5 momentuma: 1:A beteg érintése előtt, 2:aszeptikus beavatkozás előtt, 3:váladékkal történő érintkezés után, 4: a beteg érintését követően, 5: a beteg környezetével történő érintkezést követően

1. Momentum: a beteg érintése előtt, példák Direkt kontaktus a beteggel: Kézfogás, gyermek homlokának tapintása 1 A beteg érintése előtt Beteg mobilizálása, fürdetése Oxigén maszk feltétele, fizikoterápia Pulzus, vérnyomás mérés, mellkas meghallgatása, has tapintása, EKG készítése

2. Momentum: aszeptikus beavatkozás előtt, példák Aszeptikus beavatkozás előtt 2 Tiszta, aszeptikus beavatkozások: Páciens szájápolása, szemcsepp adagolás Sérült bőr ápolása, kötéscsere, injekció Katéter behelyezés, infúzió kezelés, váladék leszívás Tálalás, etetés, gyógyszer készítés/adagolás, steril eszköz kezelés

3. Momentum: váladékkal történő érintkezés után, példák Fennáll a testváladékkal történő expozíció kockázata: Páciens szájápolása, szemcsepp adagolás Sérült bőr ápolása, kötéscsere, injekció Mintavétel, infúzió kezelés, drén rendszer megnyitása, entotrachealis tubus behelyezése, kivétele, leszívása 3 Váladékkal történő expozíció után Vizelet, széklet, hányás feltakarítása, szennyes kezelés, beteg ágytálazása, pelenkázása, szennyezet felületek takarítása, szennyes eszközök/textília kezelése

4. Momentum: beteg érintését követően, példák Beteggel történő kontaktus : Kézfogás, gyermek homlokának tapintása A beteg érintése után 4 Beteg mobilizálása, fürdetése Oxigén maszk feltétele, fizikoterápia Pulzus, vérnyomás mérés, mellkas meghallgatása, has tapintása, EKG készítése

5. Momentum: beteg környezetének érintését követően, példák Beteg környezetének érintése : Ágynemű csere, mikor a beteg nincs az ágyában, Infúzió, perfuzor beállítása Monitor beállítása Beteg ágyának, ágyvégének, éjjeli szekrényének érintése Ágyasztal tisztítása 5 A beteg környezetének érintését követően

A WHO ajánlása a kézhigiéne 5 momentumán (indikációk) alapul Az 5 momentum 1. A beteg érintése előtt Konszenzus ajánlások WHO Irányelv: Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban 2009 a) a beteg érintése előtt és után (IB) 2. Tiszta/aszeptikus kezelés előtt b) invazív eszköz alkalmazása előtt, függetlenül a kesztyűhasználattól (IB) d) egy beteg ellátása során, amennyiben egy kontaminált testrész után más testrész ápolása/kezelése történik (IB) 3. Váladékkal történő érintkezést követően c) testváladék, nyálkahártya, sérült bőrrel történő érintkezést követően (IA) d) egy beteg ellátása során, amennyiben egy kontaminált testrész után más testrész ápolása/kezelése (IB) f) steril (II) vagy nem steril kesztyű levételét követően (IB) 4. A beteg érintését követően a) a beteg érintése előtt és után (IB) f) steril (II) vagy nem steril kesztyű levételét követően (IB) 5. A beteg környezetével történő érintkezést követően e) a beteg közvetlen közelében lévő felületek és tárgyak (beleértve orvosi tárgyak) érintését követően (IB) f) steril (II) vagy nem steril kesztyű levételét követően (IB) WHO ajánlás: Az indikációk közötti megfelelés (koreszpondencia ) táblázata

Alkoholos bedörzsölés menete A művelet időtartama: 30 másodperc Adagolóból megfelelő mennyiségű (kb. 5 ml) kézfertőtlenítő szert juttassunk a tenyérbe. Dörzsöljük össze a tenyerünket Dörzsöljük az egyik tenyerünkkel a másik kéz kézfejét úgy, hogy közben az ujjakat összefonjuk. Váltott kézzel ismételjük meg. Dörzsöljük össze a két tenyeret úgy, hogy az ujjakat összefűzzük. Dörzsöljük az egyik kéz tenyerével a másik kéz ujjainak hátát úgy, hogy az ujjak horogszerűen összeakaszkodnak. Váltott kézzel ismételjük meg. Markoljuk meg az egyik hüvelykujjat és körkörös mozdulattal dörzsöljük, majd váltsunk kezet. Az egyik kéz ujjbegyeit dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez körkörösen, majd váltsunk kezet. Száradás után biztonsággal fertőtlenítettek a kezek.

Látható szennyeződés esetén végezzünk fertőtlenítő kézmosást A művelet időtartama:40-60 másodperc Nedvesítsük be vízzel a kezünket Adagoljuk megfelelő mennyiségű folyékony szappant a tenyérbe. Dörzsöljük össze a tenyerünket Dörzsöljük az egyik tenyerünkkel a másik kéz kézfejét úgy, hogy aközben az ujjakat összefonjuk.váltott kézzel ismételjük meg Dörzsöljük össze a két tenyeret úgy, hogy az ujjakat összefűzzük. Dörzsöljük az egyik kéz tenyerével a másik kéz ujjainak hátát úgy, hogy az ujjak horogszerűen összeakaszkodnak. Váltott kézzel ismételjük meg. Markoljuk meg az egyik hüvelykujjat és körkörös mozdulattal dörzsöljük, majd váltsunk kezet. Az egyik kéz ujjbegyeit dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez körkörösen, majd váltsunk kezet Folyóvízzel alaposan öblítsük le a kezet. Kézszárításhoz egyszerhasználatos papírtörlőt alkalmazzunk. A vízcsapot a papírtörlő segítségével zárjuk el. Kezeink biztonsággal fertőtlenítettek.

Kézhigiéne és kesztyű használat KESZTYŰ + KÉZHIGIÉNE = TISZTA KEZEK KESZTYŰ KÉZHIGIÉNE NÉLKÜL = KÓROKOZÓ TERJEDÉS

Kézhigiéne és kesztyűhasználat A kesztyű alkalmazása nem helyettesíti a kéz fertőtlenítést! Amennyiben a kézhigiéne indikációja fennáll egy kesztyűben végzett tevékenység közben, le kell venni a kesztyűt és kezet kell fertőtleníteni Akkor hordjon kesztyűt amikor arra javallat van (lásd a kesztyűhasználat javallatait illetve a kézfertőtlenítés javallatait) a helytelen kesztyűhasználat egyébként kockázatot jelenthet a kórokozók terjedésében

A kesztyűhasználat indikációi

A kézhigiéne és kesztyűhasználat kulcspontjai (1) A kesztyűhasználat indikációi nem változtatnak a kézhigiéne indikációin A kesztyűhasználat nem helyettesít egy kézhigiénés akciót sem

A kézhigiéne és kesztyűhasználat kulcspontjai (2) Amikor a kesztyűhasználat és kézhigiéne indikációi egymást követik A beavatkozások előtti indikációk során, a kézhigiénét közvetlenül a kesztyűfelvétel előtt kell végezni Aszeptikus beavatkozás előtt 2 1 2 2 1 A beteg érintése előtt

A kézhigiéne és kesztyűhasználat kulcspontjai (3) Amikor a kesztyűhasználat és kézhigiéne indikációi egymást követik A beavatkozások utáni indikációk során, a kézhigiénét közvetlenül a kesztyűlevétel után kell végezni 1 A beteg érintése után 4 2 3 Váladékkal történő expozíció után A beteg környezetének érintését 5 követően

A kézhigiéne és kesztyűhasználat kulcspontjai (4) Amikor a kézhigiéne indikációja kesztyűben végzett beavatkozásra vonatkozik, a kézhigiéne végrehajtásához a kesztyűt le kell venni, és aztán cserélni

Most már lehetséges, hogy az ön intézményében fejlesszék a kézhigiénét! Az ön feladata, hogy védje a betegeket és saját magát! Ön tud változtatni! Sikeres infekciókontrollt mindenkinek az említett egyszerű beavatkozás életeket ment!

Ne adjunk esélyt a kórokozóknak