Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tanácsadói feladatleírás a turisztikai- és kulturális beavatkozások célkövetési rendszerének kialakításához az Új Magyarország fejlesztési tervhez (ÚMFT) kapcsolódóan VÉGSŐ JELENTÉS Dr. Dávid Lóránt ev. (kultúra) Good Deal Kft. (turizmus) A dokumentum 106 oldalt tartalmaz 2007. október 25.
Tartalomjegyzék 1. Kiindulópont... 4 2. Beavatkozások csoportosítása... 6 2.1. Turisztikai beavatkozások lehatárolása... 6 2.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés... 7 2.1.2. Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés... 8 2.1.3. Desztináció menedzsment rendszer kiépítése... 8 2.2. Kulturális beavatkozások lehatárolása... 9 2.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztése (TÁMOP)... 10 2.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztések (TIOP)... 11 3. Egyszerűsített hatásvizsgálat... 14 3.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés egyszerűsített hatása... 15 3.1.2. Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés egyszerűsített hatása... 16 3.1.3. Desztináció menedzsment rendszer egyszerűsített hatása... 17 3.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztésének egyszerűsített hatása... 17 3.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztésének egyszerűsített hatása... 18 4. Hatásútvonalak felállítása... 21 4.1. Turisztikai beavatkozások hatásútvonala... 21 4.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés hatásútvonala... 21 4.1.2. A Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés hatásútvonala... 23 4.1.3. Desztináció menedzsment rendszer működésének hatásútvonala... 25 4.2. Kulturális beavatkozások hatásútvonala... 27 4.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztésének hatásútvonala... 27 4.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztés hatásútvonala... 29 5. Mutatószámok kijelölése... 31 5.1 Turisztikai beavatkozások lehetséges indikátorai... 31 5. a. Objektív, számszerűsíthető indikátorok:... 31 5. b. Szubjektív, nehezen számszerűsíthető hatások... 33 5.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés lehetséges indikátorai... 35 5.1.2. Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés lehetséges indikátorai... 36 5.1.3. Desztináció menedzsment rendszer lehetséges indikátorai... 36 5.2. Kulturális beavatkozások lehetséges indikátorai... 37 5. c. Objektív, számszerűsíthető indikátorok:... 37 5. d. Szubjektív, nehezen számszerűsíthető hatások:... 38 5.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztés lehetséges indikátorai... 38 5.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztés lehetséges indikátorai... 39 6. Akciótervek beavatkozási logikájának felülvizsgálata (minőségbiztosítás)... 40 6.1. Turisztikai beavatkozások konstrukciója... 40 6.1.1. Turisztikai beavatkozások konstrukciójának áttekintése, értékelése... 42 6.1.2.1. Az akciótervekben nevesítésre javasolt turisztikai projektek... 48 6.1.2.2. Az akciótervekben továbbfejlesztésre javasolt turisztikai projektek... 49 6.2. Kulturális beavatkozások konstrukciója... 51 6.2.1. Kulturális beavatkozások konstrukciójának áttekintése és értékelése... 51 6.2.2. Kulturális beavatkozások konstrukciójának áttekintése, értékelése... 55 6.2.2.1. Az akciótervekben nevesítésre javasolt kulturális projektek... 59 6.2.2.2. Egyéb kiemelt kulturális tartalmú projektek... 59 2
7. Módszertani útmutató a hatások számbavételéhez... 61 7.1. A turisztikai beavatkozások teljesítményének mérése... 61 7.1.1. A turizmus hatásvizsgálatának lehetséges irányai... 61 7.1.2. A turizmus gazdasági hatásainak főbb területei és szintjei... 62 7.1.2.1. Jövedelemhatás... 63 7.1.2.2. Munkahelyteremtő hatás... 64 7.1.2.3. Beruházások ösztönzése... 65 7.1.2.4. A fizetési mérlegre gyakorolt hatás... 65 7.1.2.5. Multiplikátorhatás... 66 7.1.3. Nemzetgazdasági szintű összefüggések... 68 7.1.4. A turizmus gazdasági hatásai a fogadóhelyen... 69 7.1.5. A turizmusfejlesztés fenntarthatósága... 69 7.1.5.1. A fenntarthatósági elvek alkalmazása a turizmus területén... 70 7.2. A kulturális beavatkozások teljesítményének mérése... 71 7.2.1. A kultúra hatásvizsgálatának lehetséges irányai... 71 7.2.2. A kultúra gazdasági hatásainak főbb területei és szintjei... 73 7.2.2.1. Jövedelemhatás... 73 7.2.2.2. Munkahelyteremtő hatás... 74 7.2.2.3. Beruházások ösztönzése... 74 7.2.2.4. A fizetési mérlegre gyakorolt hatás... 75 7.2.2.5. Multiplikátorhatás... 76 7.2.3. Nemzetgazdasági szintű összefüggések... 77 7.2.4. A kultúra gazdasági hatásai a fogadóhelyen... 78 7.2.5. A kulturális fejlesztések fenntarthatósága... 78 8. Feladatterv a hatások számszerűsítéséhez... 82 8.1. A turisztikai beavatkozások hatásainak számszerűsítése... 82 8.1.1. Turisztikai hatások számszerűsítésének lépesei... 84 8.1.2. A fejlesztések nyerteseinek és veszteseinek körülhatárolása... 87 8.1.3. A turisztikai fejlesztéseket a jövőben meghatározó keretfeltételek... 88 8.2. A kulturális beavatkozások hatásainak számszerűsítése... 90 8.2.1. Kulturális hatások számszerűsítésének lépesei... 90 8.2.2. A fejlesztések nyerteseinek és veszteseinek körülhatárolása... 92 8.2.3. A kulturális fejlesztéseket a jövőben meghatározó keretfeltételek... 93 9. Források és felhasznált irodalom... 95 10. Melléklet... 99
1. Kiindulópont Jelen összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Értékelési és Módszertani Főosztályának felkérése 1 alapján készített Végső Jelentés, amely a turisztikai- és kulturális vonatkozású fejlesztések hatásainak feltérképezéséhez kíván segítséget nyújtani az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) regionális operatív programjaiban (ROP) található közvetlen turisztikai célú prioritások és a vonatkozó akciótervekben található konstrukciók (beavatkozások) mentén. A kulturális hatások feltérképezését az ágazati operatív programok mentén végezzük, különös tekintettel a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), illetve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) beavatkozásaira. A turisztikai- és kulturális jellegű beavatkozások fejlesztéspolitikai jogalapját az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedő Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelet I. fejezet 4. cikkének 6.) és 7.) bekezdése adja meg az alábbiak szerint: idegenforgalom, beleértve a természeti értékek népszerűsítését, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetőségét; a természeti örökség védelmét és hangsúlyozását a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében; valamint az olyan támogatást, amely az új, nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén az idegenforgalmi szolgáltatásnyújtás fejlesztésére és az idegenforgalom új, fenntarthatóbb mintáinak előmozdítására irányul [ ]. befektetések a kultúra területén, beleértve a kulturális örökség védelmét, népszerűsítését és megőrzését; a társadalmi-gazdasági fejlődést, a fenntartható idegenforgalmat és a régiók vonzerejének javítását szolgáló kulturális infrastruktúra fejlesztését; valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez nyújtott támogatást. Továbbá ugyanezen fejezet 5. cikk 2.) pontjának f.) bekezdése az alábbiak szerint: a természeti és kulturális örökség védelme és kiemelése a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása érdekében, valamint a természeti és kulturális értékek népszerűsítése, mint a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének lehetősége. Illetve a 6. cikk 1.) pontjának a.) bekezdése alapján: a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése. A beavatkozások hatásainak elemzésénél a rendeletben rögzített szempontok 1 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Dr. Dávid Lóránt egyéni vállalkozó-, valamint a Good Deal Kft. között 2007. július 2-én létrejött megbízási szerződés, illetve a Főosztály által rendelkezésünkre bocsátott Az Új Magyarország fejlesztési terv célkövetési rendszere Koncepció című munkaanyag alapján. A kultúrával kapcsolatos fejezetpontokat Dr. Dávid Lóránt ev., míg a turizmussal kapcsolatos pontokat a Good Deal Kft. készítette. 4
(fenntarthatóság, társadalmi-gazdasági hatások) érvényesülését is figyelembe kell venni. A hazai ágazati fejlesztéspolitikai dokumentumok közül jelen módszertani útmutató elkészítésénél mindvégig irányadónak tekintjük a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát [1100/2005 (X.7.) Korm. határozat]. Az alábbi jelentés a turisztikai- és kulturális beavatkozások hatásainak számszerűsítéséhez vezető utat vázolja fel feladattípusok és az alkalmazandó módszertan alapján.
2. Beavatkozások csoportosítása 2.1. Turisztikai beavatkozások lehatárolása Az Európai Bizottság végső jóváhagyását élvező Regionális operatív programok alapján a turisztikai- és kulturális beavatkozások három nagy csoportját lehet elkülöníteni: Turisztikai-, és kulturális (vonzerőfejlesztés) Turisztikai-, és kulturális (szolgáltatásfejlesztés) Desztináció menedzsment szervezeti rendszer kiépítése (szervezetfejlesztés) A Regionális operatív programok turisztikai és kulturális intézkedései a véglegesített operatív programok alapján az alábbiak: Nyugat-Dunántúl Turizmusfejlesztés - Pannon örökség megújítása o Pannon-termál program kiszélesítése o Pannon Kulturális Út o Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése o Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése o Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése Közép-Dunántúl Regionális turizmusfejlesztés o Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása o Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése o Térségi és helyi turisztikai együttműködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése Dél-Dunántúl A turisztikai potenciál erősítése a régióban o Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása o Meglévő termál- és gyógyfürdők fejlesztése o Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése o Hatékony marketing stratégiát megvalósító helyi desztináció menedzsment szervezetek kialakítása o Turisztikai képzések támogatása Közép-Magyarország A régió vonzerejének fejlesztése o A turisztikai versenyképesség fejlesztése 6
Észak-Magyarország A turisztikai potenciál erősítése o Térségi turisztikai vonzerők, termékek fenntartható fejlesztése o Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése o Térségi desztináció-menedzsment szervezetek Észak-Alföld A turisztikai potenciál erősítése o Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés o A turizmus fogadási feltételeinek javítása o Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása Dél-Alföld Turisztikai célú fejlesztések o Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése o Kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus o Aktív turizmus o Kereskedelmi szálláshelyek 2.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés Az elmúlt évek fejlesztéspolitikájának (Széchenyi Terv, NFT I.) köszönhető pozitív tendenciák ellenére Magyarországon a turizmus jövedelemtermelő képessége (egy látogatóra jutó fajlagos bevétel) nemzetközi összehasonlítások alapján az adottságokhoz képest alacsony. Ennek a turisztikai termékek (turisztikai attrakciók, kapcsolódó szolgáltatások és programok) hiányán túl fő oka a turisztikai fogadóképesség alapját jelentő kereskedelmi szálláshelyek, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások nem kielégítő volta. A turizmus a hátrányos helyzetű régiók esetében is a gazdasági bázis egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. A régiók szintjén az elmúlt évtizedben megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek: nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak. Ugyanakkor a régiók turisztikai imázsában nincs markánsan megjelenő turisztikai fogadóterület, termék, vagy rendezvény. Problémát jelent, hogy a turisztikai attrakciók mellett sok helyütt nem épültek ki a turisták igényeihez igazodó szolgáltatások. A vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások és a szálláshelyek mennyiségi- és minőségi fejlesztése nélkül továbbra is rövid marad a turisták által a fogadóterületen eltöltött idő, amely gátat vet a turizmus jövedelemtermelő képessége javulásának, a munkahelyek hosszú távú fenntartásának, s a területi- és szezonális koncentráció oldásának. Ennek megfelelőn a turizmusfejlesztést szolgáló közösségi támogatások döntő részt turisztikai vonzerők fejlesztésére, a turisztikai fogadóképesség javítására, illetve a desztináció menedzsment típusú tevékenységek és turisztikai képzések támogatására használhatóak fel.
2.1.2. Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés A turizmus az elmaradott térségek fejlődését nagyban elősegíti. Különös tekintettel arra, hogy azok nagy része rendelkezik olyan természeti vagy kulturális értékekkel, amelyek ésszerű idegenforgalmi hasznosítása jól szolgálhatja a társadalmi-gazdasági megújulást. Az idegenforgalom emellett a szükséges infrastrukturális feltételek fokozatos kiépítése esetén ezekben a térségekben kisebb-nagyobb mértékű foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremt, javítja az ott élők életkörülményeit, többletbevételeket biztosít a helyi önkormányzatok számára. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) 2 horizontális céljaként jelentkező turisztikai élménykínálat fejlesztése világos kapcsolódási pontokat kínál a szálláshely és egyéb szolgáltatók számára. Egyrészt a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények, programok megfelelő szolgáltatási háttér nélkül csak rövidebb tartózkodásra ösztönöznek. Másrészt a szegényes vagy idejétmúlt szolgáltatás-kínálattal rendelkező szálláshelyeken nehezebben érhető el a fenntartható működést lehetővé tevő kapacitás-kihasználtság. 2.1.3. Desztináció menedzsment rendszer kiépítése A hazai turisztikai intézményrendszert az instabilitás mellett az alulról építkezés hiánya, és a relatíve gyenge szakmai érdekérvényesítő képesség jellemzi különösképpen a kis- és középvállalkozói szféra meghatározó szerepe miatt. A fejlett turizmussal rendelkező országok példája alapján a jól működő turizmus egyik feltétele az országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, amely cél a hazai Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában is markánsan megjelenik. A hazai turisztikai ágazat fejlődésének és működésének egyik problémáját jelenti, hogy nincs mögötte egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezeti-irányítási struktúra. A desztináción, azaz turisztikai célterületen alapuló szervezési rendszer kialakítása nélkülözhetetlen a turizmus és annak fejlesztési kérdései megoldása során a 21. század fogyasztó/vendég/turista igényeihez igazodó világában. Különösen igaz ez hazánkban, ahol a turizmus sikeres fejlesztése érdekében szükséges feladatoknak sokszor nincs konkrét gazdája, és nincs olyan mechanizmus illetve intézményrendszer, amely a tennivalók hatékonyság-, önkéntesség- és szubszidiaritás elveinek megfelelő megosztását lehetővé tenné. A hazai turisztikai régió jelenleg nem alulról építkező, szervesen összenőtt egység, hanem a központi irányítás által kialakított struktúra, mely többé, kevésbé figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. A desztináció menedzsment tevékenység összetettsége miatt kiemelt jelentőségű az együttműködők körének meghatározása. Az önkormányzatok, a lakosság és a vállalkozások számára is szükséges a turisztikai desztináció menedzsment szervezet feladatainak konkrét meghatározása, a meglévő és az ellátandó feladatok harmonizálása. Ez az önkormányzatok esetében különösen fontos, hiszen a TDM nem veszi át az önkormányzati jogköröket, ugyanakkor a desztináció és a turizmus specialitásait ismerve 2 NTS (2005): Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013. In Turizmus Bulletin, IX. évf. különszám, Magyar Turizmus Rt., Budapest, 100/2005 (X.7.) Korm. határozat és a mögötte álló dokumentum 8
és adatelemzéseire építve segítheti az önkormányzat döntéshozatali folyamatát, valamint biztosítja a szakszerűséget. 2.2. Kulturális beavatkozások lehatárolása Az Európai Bizottság által elfogadott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), illetve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) prioritásai alapján a kulturális beavatkozások két nagy csoportját lehet elkülöníteni: 3 Kulturális szolgáltatások fejlesztése Kulturális-infrastruktúra fejlesztés Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 4 versenyképességi alapjának megújítása, a növekedési képesség és termelékenység fokozása, valamint a társadalmi kohézió megerősítése érdekében a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi. A következő tíz év fejlesztéseinek elsődleges célkitűzése tehát az innováción, a tudáson alapuló gazdaság és társadalom megvalósítása lesz. Ennek megalapozása és elérése nem lehet sikeres a kultúra tevékeny hozzájárulása nélkül. A versenyképességnek az objektív feltételek mellett fontos szubjektív feltételei is vannak. E szubjektív feltételeket rendszerint nemzeti-szervezeti kultúra, vagy társadalmi kultúra néven szokták összefoglalni. Annak érdekében, hogy társadalmi kultúránk fejlődjön, a fenti célkitűzésekkel szoros összhangban biztosítanunk kell a népesség számára az intellektuális állapotukat érintő döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségét, az értékek megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztését, valamint megfelelő alkalmakat, az értékekhez való hozzáféréshez. E célok eléréséhez a kulturális ágazat fejlesztési céljai tudnak a legszélesebb területen hozzájárulni. A megvalósításban kiemelkedő szerepet játszanak az olyan, kultúrával összefüggő tulajdonságok, mint a magas színvonalú emberi tudás, az emberek csoportjainak összetartozása és együttműködése, az innovációs beállítottság. A kulturális ágazat alább részletezett három legfőbb fejlesztési területe jól megfeleltethető a fejlesztési programokban meghatározott prioritásoknak, és szervesen hozzájárul az azokban foglalt célok teljesítéséhez: 1. A szerzői jogi alapú tevékenységek, amelyek kapcsolódnak a gazdaság versenyképességének javítása-, fejlesztése tengelyhez. Ennek keretében a társadalom és a gazdaság minden területén az innováció intézményeinek, technikájának és kultúrájának elterjesztésével erősíthetjük az ország versenyképességét. A kulturális ágazat jelentős részt vállal a humán tőke fejlesztésében, a kreatív és innovatív humán bázis kiépítésében a versenyképes tudás megszerzése és közvetítése érdekében, a kulturális intézményrendszer által biztosított szolgáltatások (oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás) révén. 3 Oktatási és Kulturális Minisztérium (2007): A kulturális ágazat fejlesztési lehetőségei, az Európai Unió társfinanszírozásában (2007-2013), Budapest 4 ÚMFT (2007): Új Magyarország fejlesztési terv 2007-2013 stratégiai dokumentuma, a Regionális operatív programok és akciótervek, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest
2. A szocio-kulturális szolgáltatások kapcsolódnak az emberi erőforrás- és a gazdaság versenyképességének javítása-, fejlesztése tengelyhez. A fejlesztési irány legfőbb célja a társadalmi egyenlőtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli fellazítása, a közösségi kohézió fejlesztése, a társadalmi befogadás erősítése. Egyik legfőbb feladat a lehetőségek beszűkülésén, az életmódbeli, ismeretekbeli hiányosságokon alapuló kulturális szegénység elleni küzdelem, a kulturális szocializáció eszközein alapuló társadalmi felzárkóztatás minél szélesebbé tétele. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység olyan alapvető készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs, konfliktuskezelési, időgazdálkodási és újratanulási készségek hiánya. 3. A kulturális örökség, illetve az épített környezet értékeinek megóvása a környezetfejlesztési tengely mentén jelentkezik. A kulturális örökség, az épített környezeti értékek fenntartható fejlesztésének politikája rövid-, közép- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és ebből fakadóan életminőségbeli fejlődésére. Az életkörülmények (életminőség) javítása ebben a tekintetben nem közvetett, másodlagos célkitűzés, hanem közvetlen, a kulturális produktumok hozzáadott érték-termelő képességét kihasználó cél. 2.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztése (TÁMOP) A napjainkban tapasztalható globalizálódási folyamatnak természetesen létezik egy kulturális dimenziója is, amelynek következtében folyamatosan eltűnnek a lokális kultúrák, a kulturális sokszínűség, és egységesülnek a kulturális szimbólumok, s így kulturális értelemben is egyetlen világ jön létre. Más szempontból vizsgálva azonban a globalizáció szükségszerűen együtt jár a lokális dimenzió felértékelődésével még ha ez a re-lokalizálódás egy globális világ megváltozott kontextusában megy is végbe, azaz a lokális kultúra (hagyományok, szokások) nem újulhat meg tradicionális eszközök révén. Szintén a globalizációnak, a társadalmi-kulturális környezet dinamikus átalakulásának következménye a kultúra integrált jellegének azaz az alapvetően elfogadott közös értékek és elképzelések konszenzusának megkérdőjeleződése: a változó világban ugyanis a kulturális identitás kialakítását a minden szinten jelenlévő különbségek határozzák meg. 5 E vélekedéseknek megfelelően a kultúra fejlesztéspolitikai területként való elfogadása annak az 1980-as években végbement paradigmaváltásnak a következménye, amely során a kultúra, mint ágazat önmagáért elismert terület. Anyagi és erkölcsi támogatásra érdemes jelenség helyét átvette a kultúra gazdaság- és társadalomfejlesztő tényezőként való értelmezése. Ennek megfelelően a kulturális gazdaság a kulturális termékek előállítása és az e körbe tartozó szolgáltatások sokféle formája egyre nagyobb jelentőséget kap. A beavatkozás a kulturális szolgáltatások javításán keresztül az értékekhez való egyenlő esélyű hozzáférést célozza meg, fejlesztve ezáltal a közösségi és egyéni kulturális tőkét. Minthogy a szocio-kulturális háttér meghatározó szereppel bír az egyének (köztük a 5 Dávid Lóránt-Patkós Csaba (2004): Tourism and European Identity after Schengen Touristic Construction and Consumption of Culture, Hungarian Ethnographical Society, Budapest- Szentendre, pp. 25-30. 10
gyermekek) későbbi közösségi és munkaerő-piaci státuszára, aktivitására, a munkaerőpiaci részvétel növeléséhez szükség van a kultúrához való hozzáférés javítására, a szociokulturális környezet fejlesztésére. Javítani szükséges a kultúra értékeihez való hozzáférést, aminek legfőbb eszköze a szocio-kulturális szolgáltatások javítása. A társadalmi felzárkózást és aktivitást segítő szolgáltatások fejlesztése egyúttal segíti az oktatás-képzés és a közösségfejlesztés céljait is. Kiemelt szempont a legszegényebb, leszakadó rétegek elérése, így a fejlesztés hatásaként csökkenhet a kulturális szegénység (amely egyenes összefüggésben áll a munkaerőpiacról való kieséssel), növelhető a társadalom tagjainak kompetenciafoka, akik így könnyebben munkához jutva aktív részesei lehetnek a munkaerőpiacnak. 2.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztések (TIOP) A kulturális infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a kulturális színvonal és a kulturális turizmus fejlesztéséhez, miszerint olyan tevékenységről van szó, amelyben a motiváció új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel és kulturális attrakciók meglátogatása, a vonzerő pedig a felkeresett desztináció vagy esemény sajátos, egyedi kultúrája. A kulturális infrastruktúra fejlesztése tehát gyakorlatilag minden terület számára lehetséges alternatíva, a siker azaz a kulturális színvonal emelése, a kívánt látogatottság, a bevétel és megfelelő életminőség elérése azonban számos tényező függvénye. A kulturális- és örökségturizmus, illetve az örökségekhez valamilyen módon kapcsolódó szabadidő-eltöltés az elmúlt évtizedek legdinamikusabban fejlődő jelenségei közé tartozik. Ezen túl az örökség-értékek egyre jelentősebb szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben, a regionális fejlesztésben vagy például hanyatló ipari térségek revitalizációjában is. A kulturális infrastruktúra fejlesztésének célja az emberi erőforrás minőségének javítása, amelyhez a kulturális terület a közösségfejlesztés, a szocio-kulturális szolgáltatások, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása, az értékekhez való hozzáférés javítása révén járul hozzá. A fejlesztések megvalósításával szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az egész életen át tartó tanulást, az aktív részvételt segítő szolgáltatásai. Mindezek megalapozzák a munkaerő-piaci részvételt, javítják a foglalkoztathatóságot. Összességében a kulturális fejlesztéspolitika legfőbb céljai a következők 6 : 1. A szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése, közösségfejlesztés (kulturális vidékfejlesztés a közkulturális infrastruktúra fejlesztése, a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőségének erősítése révén, múzeumok és közgyűjtemények fejlesztése) 2. A kulturális örökség fenntartható használata (az épített örökség védelme, megőrzése, rehabilitációja, esélyegyenlőség a kulturális örökség hozzáférhetőségében) 6 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (2007): A kultúra szerepe és fejlesztési céljai a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, Tájékoztató
3. A kreatív ipar fejlesztése (az audiovizuális ipar, a kulturális turizmus, a tartalomipar, a kreatív, innovatív, művészeti tevékenységek fejlesztése). A régiók operatív programjainak akcióterveiben elfogadott kulturális tartalmú programok 7 : Nyugat-Dunántúl Kulturális, sport és szabadidős létesítmények felújítása, bővítése A településmagok esztétikai megújítása: a kulturális örökségi elemek, műemléki jelentőségű területek fejlesztése, a városközpontok funkcionális újjáélesztése, jól lehatárolható településrészen belül az épületek felújítása Az UNESCO világörökségi listára felkerült és a várományosi listán szereplő helyszínek védelmét és fenntartható fejlesztését előmozdító, szakmai, tudományos és szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése, a világörökségi helyszínek közös kulturális és turisztikai kínálatának összehangolása és fejlesztése Természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentő szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése Közép-Dunántúl Decentralizációs törekvések a konvergencia célterület gazdasági, innovációs és művelődési-kulturális súlypontjainak kialakítása A közkincset képező természeti és kulturális értékek, illetve a közszolgáltatások elérhetőségét, hozzáférhetőségét és akadálymentesítését Városközpontok és város-részközpontok értékmegőrző fejlesztése a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programok A leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztése Örökségvezérelt településfejlesztés beleértve a kulturális (épített és szellemi) örökség védelmét és megőrzését, örökségvédelmi szempontból védett műemlékek felújítását, használaton kívüli épületek a közösség szempontjából értékes funkciókkal történő megtöltése Dél-Dunántúl Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program fejlesztéseinek megvalósítása A turisztikai magterületeken turisztikai húzó termékek fejlesztése és komplex térségi turisztikai termékcsaládok kialakítása, kulturális turizmus fejlesztése 7 http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 12
Közép-Magyarország A természeti és kulturális táji értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható hasznosítása A közkincset képező természeti és kulturális értékek, illetve a közszolgáltatások elérhetőségét, hozzáférhetőségét é akadálymenetesítését lehetővé tevő fejlesztések A rendezvények alapjait jelentő kulturális intézmények rekonstrukciója Észak-Magyarország Helyi, térségi természeti, kulturális örökséget bemutató tananyagok kidolgozása és bevezetése az oktatásba Új közösségi (gazdasági, de nem termelő tevékenységet folytató gazdasági, vagy kulturális-szabadidős) célú funkciók létesítése Kulturális infrastruktúra fejlesztése a városi, kistérségi népességmegtartó képesség erősítése érdekében Kulturális, sport és szabadidős létesítmények kialakítása, felújítása, bővítése Észak-Alföld A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése A kulturális- és örökségturizmus keretében a régióban található kulturális örökség turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak, nemzetközi, országos és regionális vonzerejű rendezvények szervezése, lebonyolítása, szabadtéri színpadok, múzeumok, kiállítóterek stb. infrastrukturális, illetve látogatóbarát fejlesztése Dél-Alföld Kulturális, szabadidő és sport-létesítmények kialakítása és fejlesztése funkciójukat vesztett épületek hasznosításával, és a fenntarthatóságot és a biztonságot figyelembe véve, kulturális tevékenységeket komplex módon megvalósító, elsődlegesen a meglévő intézmények (könyvtár, művelődési ház stb.), együttműködő szervezetek infrastrukturális fejlesztésével Kulturális, szabadidő és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése a fenntartható munkahelyek létesítése és a társadalmi kohézió erősítése érdekében Kulturális célú, nagy értékű műemlékek épületek felújítása, revitalizációja A történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése, az épített környezet javítása segítségével.
3. Egyszerűsített hatásvizsgálat A beavatkozások hatásainak számszerűsítéséhez vezető úton első lépésként az ÚMFT fő céljaira vetítve egyszerűsített hatásvizsgálattal becslést adunk a beavatkozások hatásainak irányára és erősségére. Az eljárás lényege, hogy az előzőekben nevesített operatív programok turisztikai- és kulturális tartalmú prioritásai és az akciótervek komponensei mentén szereplő egyes beavatkozás-csoportokról megállapítsuk, milyen irányú és erősségű hatással vannak az Új Magyarország fejlesztés terv fő céljaira. Ez önmagában egy fekete doboz típusú megközelítés, amely a hatásútvonalak állomásai közötti kapcsolat feltárása nélkül, becsléssel állapítja meg a hatás irányát és erőségét. Jelen megközelítés a beavatkozások közvetlen hatásaira koncentrál. A beavatkozások közvetlen és közvetett hatások elkülönítése vonatkozásában lásd a 7. és 8. fejezetekben leírtakat. Az eljárás menete: Az alábbi táblázat egyes celláiba a -2, -1, 0, 1, 2 értékek kerülnek, attól függően, hogy az adott beavatkozás hatásának iránya és erőssége mekkorára becsülhető. A skála értelmezése: -2 jelentős kedvezőtlen hatás várható -1 többnyire kedvezőtlen hatás várható 0 különösebb hatást nem gyakorol (semleges) +1 többnyire kedvező hatást gyakorol +2 jelentős kedvező hatást gyakorol Egyszerűsített hatásvizsgálati táblázat a turisztikai beavatkozásokra Dimenziók szerinti tipizálás Kohézió Fenntarthatóság Növekedés Foglalkoztatás Kód Név Területi Társadalmi Gazdasági Környezeti Turisztikai-, 55, (kulturális) 56,58, +1 +1 +2 +1 +1 +1 +1 vonzerőfejlesztés 59 57, 60 Turisztikai- (kulturális) szolgáltatásfejlesztés +1 +2 +2 +1 +1 +1-1 57, 57, 60 Desztináció menedzsment szervezeti rendszer kiépítése Kulturális szolgáltatások fejlesztése +1 +1 +2 +2 +2 +1 +1 +1 +1 +1 +2 +2 +1 0 59, 60 Kulturálisinfrastruktúra fejlesztés +2 +1 +1 +1 +1 0 +1 14
Az akciótervek véglegesített változatának a Kormány által 2007. július 25-én elfogadott dokumentumok tekinthetőek. A dokumentumok, illetve a pályázati felhívások véglegesítésekor és átdolgozásakor célszerű valamennyi, jelen dokumentumban nevesített OP beavatkozás mentén újra elvégezni a becslést. A költségvetési részesedések véglegesítésekor a táblázatot a költségvetésből való részesedés arányai mentén súlyozásra javasoljuk. 3.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés egyszerűsített hatása A turizmus fejlesztése által kiváltott közvetett és közvetlen hatások a többi beavatkozási területhez képest nagyon sokrétűek, ebből következik, hogy a hatásrendszer is sok elemből tevődik össze. A turizmus fogalmának néhol nagyon eltérő értelmezése is mutatja, hogy egy olyan komplex, multiszektorális rendszerről van szó, amely az élet szinte minden területével kölcsönhatásban van: nagy tömege, térbeli és időbeli koncentrációja miatt jelentősen hat mind a fogadóhelyek gazdasági, társadalmi tényezőire, környezeti feltételeire, mind azokra az emberekre, akik a turizmusban részt vesznek. A turizmus definiálásánál a WTO és az Interparlamentáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozatában rögzítetteket követjük, miszerint: a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívül minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. 8 Ez a definíció több fontos mozzanatot tartalmaz a turizmus jelenségével és hatásával kapcsolatban. A turizmus dimenziói szélesek, mert a turizmus valamennyiünk életének szerves részét képezi a napi szabadidőben a lakóhelyen kívül, de az adott településen belül végzett tevékenység részeként. A definíció szerint a turizmus kínálatának értelezése alatt helyett kapnak a turisták által használt, de alapvetően a helyi lakosság számára létrehozott szabadidő-létesítmények is (pl.: színházak, sport- és kongresszusi létesítmények, múzeumok, éttermek stb.). Továbbá a Hágai Nyilatkozatban rögzített elveknek megfelelően a turizmus gazdasági oldalával szemben előtérbe kerülnek a társadalmi, kulturális, környezeti és életminőség aspektusok, ugyanakkor ezzel párhuzamosan fokozódik a gazdasági hatása is, mert a bevételek volumene a szabadidőkiadásokkal megnő. A fentiekből kifolyólag új feladatként jelentkezik a turizmus statisztikai mérése is, amely a turizmus szatellit számla (TSA) kidolgozásával és működtetésével oldható meg. A politikai és szakmai oldalról felmerült igények hatására a nemzetközi szervezetek (UNWTO, OECD, Eurostat) egy évtizedes módszertani munka eredményeként 1999-ben elfogadták a TSA módszertani elveit, amely Magyarország számára az EU kodifikációt követően ajánlás szintű alkalmazandó eljárás, és kötelező adatszolgáltatás része. A szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók (a turizmus aránya a bruttó hazai termékben, a turizmusból származó költségvetési bevétel, a turizmus foglalkoztatás növelő hatása, stb.) illeszkednek a nemzeti számlák, makrogazdasági statisztikák rendszerébe. Ez biztosítja a turizmusra vonatkozó statisztikák belső összhangját, valamint azt, hogy olyan mutatókat lehessen kiszámítani, amelyekkel a turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezősége egyértelműen és tömören összevethető más ágazatok hasonló mutatóival. Kiemelt fontosságú: 8 Lengyel Márton (1992): Turizmus általános elmélete, Budapest, pp.: 20-26.
az idegenforgalom gazdasági szerepének és a bruttó nemzeti termékre gyakorolt hatásának kimunkálása, az idegenforgalomnak a fizetési mérlegben, a szolgáltatás külkereskedelemben betöltött szerepe, az idegenforgalomnak a nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepének meghatározása. A turizmust gyakran virtuális ágazatnak is szoktak nevezni, amelyet az elfogadott nemzetközi szabványok (ESA 95) és gazdasági tevékenységi nomenklatúrák, osztályozások (ISIC, NACE) és az ezekre épülő hazai osztályozás (TEÁOR) önálló elemként nem ismernek. A Európai Unió statisztikai hivatala által összeállított Európai Végrehajtási Kézikönyv a Turizmus Szatellit Számlákhoz című ajánlása alapján megkülönböztetünk turizmusra jellemző ágazatokat, amelyek szorosabban érintettek a turizmussal való kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal 9 által első ízben 2005-ben publikált magyar TSA csak néhány esetben tér el valamelyest az Európai Végrehajtási Kézikönyv -ben rögzítettektől, érdemes azonban megjegyezni, hogy a TSA-t már összeállított, vagy összeállítani szándékozó országok többsége is figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat. Lényegében még egyetlen ország sem jutott el a TSA összeállításában addig, hogy teljes mértékben megfeleljen a szatellit számlákkal szemben támasztott, az ajánlásokban szereplő követelményeknek. A turizmus szektor jelentősége a nemzetgazdaságban, TSA 2004 10 Turisztikai ágazatok GDP-je 877 milliárd Ft (5%), tovagyűrűző hatások figyelembevételével: 1.390 milliárd Ft (8,5%) Bruttó állóeszköz-felhalmozás a turizmusra jellemző ágazatokban 423 milliárd Ft, nemzetgazdasági arány: 9,2% Foglalkoztatás turizmus jellemző ágazatokban: 398 ezer fő (8,3%), turizmus céljából halmozottan: 490 ezer fő: (12,5%) Multiplikátor hatás: egységnyi turisztikai kereslet átlagosan 1,692 bruttó termelést generál a gazdaságban a beszállítási kapcsolatokon keresztül 3.1.2. Turisztikai-, kulturális szolgáltatásfejlesztés egyszerűsített hatása A turizmus, mint relatíve munkaerő-igényes szolgáltatás jelentősen hozzájárul a munkaerő foglalkoztatáshoz, ezáltal a lakossági jövedelmek növeléséhez. Ez az egyik magyarázata annak, hogy nagyon sok térség a turizmus fejlesztését a foglalkoztatási problémák egyik lehetséges megoldásának tekinti. A vonzerőfejlesztés és a szolgáltatásfejlesztés hatása legtöbbször összetetten, komplex módon jelentkezik, lehatárolásuk gyakran nehézkes. Pl. egy gyógyfürdő megépítése, vagy felújítása során tematikus elemekkel való gazdagítása egyszerre jelenthet attrakciófejlesztést-és szolgáltatásfejlesztést is. A kimutatható vendégforgalom növekedés ez esetben a fejlesztések együttes hatásának köszönhető, s csak nagyon szofisztikált, szubjektív szempontokat is figyelembe vevő kérdőíves motivációkutatással lehetne eldönteni, hogy a komplex hatás (vendégforgalom növekedés) hány százaléka köszönhető az attrakciófejlesztésnek, s mennyi a szolgáltatásoknak. 9 KSH (2006): Magyarország turizmus szatellit számlái első eredmények, Budapest, pp.: 7-30 10 Forrás: KSH (2006) 16
3.1.3. Desztináció menedzsment rendszer egyszerűsített hatása A hazai turisztikai ágazat versenyképességének egyik feltétele az országos szinten egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A komplex intézményrendszer és működési modell hazai adaptációja így egyszerre több célt is szolgál, a hatások összetettek, úgymint: Komplex, integrált rendszerbe helyezi a turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos feladatokat (szinergiahatás). Az intézményi rendszer kiépítésével a döntések az érintettekhez közelebb kerülnek, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik (szubszidiaritás-hatás). A TDM rendszer a piaci kihívásokra rugalmas válaszadást tesz lehetővé (hatékonyság-, flexibilitás). Összhangot teremt a helyi-, régiós- és országos fejlesztések, valamint a marketing és kommunikáció területein (szinergiahatás, menedzsmentfunkciók erősödése) A helyi-, a térségi-, a régiós-, illetve a nemzeti szintű desztinációs menedzsment szervezetek technikai- és tartalmi integrációja biztosítja a komplex informatikai rendszer megvalósítását és kiépítést, amely segítségével a korszerű CRM (customer relationship management, ügyfél-kapcsolat menedzsment) tevékenység végezhető (hatékonyság az információmenedzsment területen). 3.2.1. Kulturális szolgáltatások fejlesztésének egyszerűsített hatása A kulturális erőforrások és szolgáltatások központi alkotóelemként (elsődleges vonzerővé válva) vagy környezeti tényezőként mindenhol jelen vannak. Szerepük a teljesség igénye nélkül az alábbiakkal jellemezhető: 11 Művelődési lehetőséget nyújtanak az úgynevezett általános műveltség szintjének emelése sokak számára folyamatosan érvényesülő, többé-kevésbé tudatosan követett életcélt jelent, ami ösztönzőleg hat a kulturális tapasztalatszerzésre ; Műélvezetre adnak alkalmat a kulturális erőforrások egy szűkebb csoportját alkotó művészeti alkotások (mind az ún. magas kultúra, mind a populáris kultúra termékei ) az erre fogékony emberek számára különleges esztétikai és szellemi élményeket nyújtanak; Megfoghatóbbá tehetik az álmokat sokan vannak, akik hajlamosak magukat beleálmodni egy nem létező világba: valamely letűnt korba vagy egy tisztán képzelet szülte környezetbe a történelmi városok vagy a kedvenc regényeik, mozifilmjeik helyszíneinek meglátogatása számukra álmaik valóságosabb átélését, már-már valóra váltását jelentheti; Életmód-váltást jelentenek az idegen szokások, a megszokottól eltérő gondolkodásmód és életvitel megízlelése vagy kisebb-nagyobb mértékű átvétele sokak számára a kikapcsolódás leghatásosabb módját jelenti vannak, akik utazásaik során kifejezetten a mindennapi élet erőteljes másságából fakadó kultúrsokkot szeretnék megtapasztalni; 11 Dávid Lóránt (szerk.) Jancsik András Rátz Tamara (2007): Turisztikai erőforrások A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása, Budapesti Gazdasági Főiskola GLOBUS-Globális BSc az üzleti képzésben, országos szintű felsőfokú alapképzés megteremtése az üzleti alapszakokon, Budapest, 289.p.
Elősegítik a személyiségfejlődést a másképp élő, gondolkodó emberekkel való találkozás, az emberi hitvilág másfajta kifejezési módjainak megismerése és általában véve a társadalmi lét sokszínűségének megtapasztalása elvileg növeli az emberek toleranciaszintjét, megértőbbé teszi őket mások problémái iránt a kulturális turizmust ilyen szempontból is méltán nevezhetjük a béke iparágának. A kulturális szolgáltatások elősegítik az értékek megismeréséhez és befogadásához szükséges képességek elsajátítását, és ezáltal erősítik a közösségi identitástudatot. 12 A kulturális tőke fejlesztése vezet a gazdaság számára létfontosságú kreativitás erősödéséhez is. A kulturális értékek megismerése érdekében nyitottabbá kell tenni a kulturális intézményrendszert, javítani kell működésének hatékonyságát, szélesebbé kell tenni az információkhoz való hozzáférést. A szocio-kulturális szolgáltatások megalapozása, az értékekhez való hozzáférés érdekében olyan beavatkozás(ok) szükséges(ek), amelyek: Képzés, továbbképzés, átképzés útján fejleszti a kulturális intézmények és nonprofit szervezetek személyi feltételeit; Elősegíti a közművelődési intézmények szociokulturális szolgáltatásainak fejlesztését; Erősíti a kulturális intézmények (közgyűjtemények és közművelődési intézmények stb.) társadalmi kohéziót erősítő, kreativitást fejlesztő szerepét, ennek szakmai hátterét; Fejleszti a könyvtári szolgáltatásokat, megerősíti és fejleszti annak szakmai hátterét, szakembereit; Biztosítja a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek IKT alapú hozzáférését mindenki számára; Támogatja a kulturális hungarikumok, kiemelkedő kulturális értékek, programok megismertetését. 3.2.2. Kulturális infrastruktúra fejlesztésének egyszerűsített hatása A PISA és más nemzetközi eredményvizsgálatok is megerősítik, hogy hazánk esetében különösen erős a tanulói teljesítmény és a családi-, társadalmi háttér összefüggése, amely arra utal, hogy az iskola nem tudja kompenzálni a társadalmi különbségekből eredő szocio-kulturális hátrányokat, illetve újratermeli azokat. A kulturális intézményrendszer és annak szolgáltatásai infrastrukturális elmaradottságaik miatt nem támogatják kellő hatékonysággal a fenti stratégiát. A kultúra hatékony kompenzáló szerepét jelentősen gátolja, hogy a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen, a nem-formális és informális tanulásban fontos szerepet vállaló közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer helyi szinten széttagolt, az intézmények fizikai infrastruktúrája leromlott és technológiailag elavult. Az elkülönült közösségi terek (művelődési házak, könyvtárak, teleházak, e-pontok stb. együttműködése esetleges, önmagukban nem játszanak kellően hatékony szerepet a közösség életében. 12 Dávid Lóránt-Patkós Csaba (2007): Schengen hatása a turizmusra és az európai identitásra, In: Magyarország és az EU, European Commission Representation in Hungary (megjelenés alatt) 18
Az államreform törekvéseihez kapcsolódó fejlesztések keretében a multifunkcionális, integrált kulturális intézmények létrehozásával, illetve az intézmények hálózatosodásának támogatásával az intézményhálózat hatékonyabb, eredményesebb, költséghatékonyabb működését segítjük elő. Ennek hatásaként területileg kiegyenlítettebb, mindenki számára azonos eséllyel elérhető kulturális infrastruktúra jön létre, így a prioritási tengely hozzájárul az öntudatosabb, önmagát képezni és fejleszteni tudó, aktívabb társadalom kialakulásához. A különféle kulturális infrastruktúra elemek szerepe és jelentősége az alábbiak szerint foglalható össze: Lehetővé teszik a természeti és kulturális erőforrások attrakcióvá válását, végső soron pedig termékké szervezését megfelelő műszaki, szolgáltatási feltételek nélkül a legtöbb természeti és kulturális érték egyszerűen nem fogyasztható (pl. nemzeti park az odavezető út nélkül, műalkotások az őket kiállító múzeum nélkül stb.); Támogatják a turisztikai kereslet térbeni és időbeni koncentrációjának csökkentését a meglévő attrakciók új hasznosítási lehetőségeinek megteremésével (pl. konferenciaközpont építése révén egy hagyományos üdülőhelyen); Nagymértékben befolyásolják egy-egy turisztikai célterület jövedelem-termelő képességét e tekintetben nem csak az infrastruktúra mennyiségi mutatói, hanem minőségi jellemzői és változatossága is döntő szerepet játszhatnak (egy magasabb színvonalú szálláshely több bevételt hoz egy vendégéjszakára, egy változatos szórakozási és vásárlási lehetőségekkel bíró település hosszabb tartózkodásra ösztönöz stb.); Döntő mértékben hatnak a vendégek elégedettségére és ezzel egy adott turisztikai célterület hosszabb távú piaci sikerére. A vendégek többsége általában nem magukkal az attrakciókkal elégedetlen, hanem az azokat körülvevő szolgáltatásokkal, még ha a tudatukban ez esetleg az attrakció minősítéseként is marad meg (a vendég pl. egy piszkos városra fog emlékezni, leminősítvén ezzel az egész attrakciót, és nem csupán a rosszul teljesítő köztisztasági intézményre fog haragudni ). Az infrastruktúra-összetevők egy része szigorúan helyhez kötött, az adott terület fejlesztésének részeként kell gondoskodni arról, hogy a megcélzott fogyasztók minél nagyobb hányada tanúsítson érdeklődést a terület felkeresése iránt. A kulturális élménykínálat fejlesztése ide sorolhatjuk a természeti és kulturális erőforrásokon alapuló infrastruktúra fejlesztését (fel- és megújítás, hozzáférés javítása, illetve interpretációs módszerek alkalmazása révén) csakúgy, mint a kulturális kínálat egyediségét, különlegességét biztosító rendezvények és programok szervezését. A legfőbb fejlesztési területek: az esélyegyenlőség növelése érdekében gyarapodnak a kommunikációs hozzáférést és kulturális ellátást biztosító többfunkciós infrastrukturális fejlesztések; a hátrányos társadalmi csoportok és térségek felzárkózását szolgáló kulturális infrastrukturális fejlesztések (hálózatban kialakított kölcsönös használatú, kölcsönös érdekeltségű térségi szocio-kulturális, rekreációs infrastruktúraegyüttesek);
szaporodnak a szociokulturális ellátást, egészségmegőrző szerepet és drogprevenciót közösen elősegítő infrastrukturális közös fejlesztések (kulturálisrekreációs közösségi létesítmények); elérhetővé válnak az egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás feltételeinek megteremtését és elősegítését erősítő fejlesztések (informatikai-távoktatási stúdiók és közösségi információs központok, konzultációs terek); megvalósul az olyan infrastruktúra rehabilitálása, illetve kiépítése, amely erősíti a szociális kohéziót; kulturális, közösségi színterek kiépülnek. Összességében a kultúra jelentősége a nemzetgazdaságban meglehetősen nehezen mérhető: A szerzői jogi alapú ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok állították elő 2000-ben az EU 15 tagországa összesített GDP-jének 5,3 %-át, és a szerzői jogi szektor adott munkát az összes foglalkoztatott létszám 3,1 %- ának, közel 5,2 millió embernek. A szerzői jogi alapú ágazatok súlya olyan kiemelt gazdaságpolitikai jelentőséggel bíró ágazatok súlyával mérhető össze, mint az építőipar (5,1%), az oktatás (4,9%), a villamosenergia-ipar (3,2%), az egészségügy (4,6%). A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági teljesítménybeli súlya tekintetében Magyarország az EU-országok élmezőnyében foglal helyet, valamint a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás vonatkozásában is az élen járunk. A kulturális ágazatok 2,8 %-kal járultak hozzá 2002-ben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték előállításához. A kulturális hatáshoz hozzájárul az is, ahogy a kultúra a vállalatokat kondicionálja: a kulturális érdekeltség a termelőipar számos ágazatában kimutatható. 20
4. Hatásútvonalak felállítása A számszerűsített beavatkozási modellek megalapozása érdekében minden egyes beavatkozás-típushoz hatástérkép kerül felrajzolásra, amely logikai mátrix jelleggel bemutatja az intézkedések várható társadalmi- és gazdasági hatását. E logikai megközelítés esetében horizontális elvként figyelembevételre kerül a fenntarthatóság szempontjának érvényesíthetősége. Turisztikai- és kulturális beavatkozások általános és részletes hatásútvonalainak táblázatos bemutatását lásd a mellékletben (10. fejezet). 4.1. Turisztikai beavatkozások hatásútvonala 4.1.1. Turisztikai-, kulturális vonzerőfejlesztés hatásútvonala A turizmus fejlesztésében alapvető a vonzerők (attrakciók) jelentőségének és természetének ismerete. Az attrakciók fajtája, jellege, egyedisége és imázsa határozza meg a ráépülő turizmus vonzáskörzetét, amely alapján beszélhetünk: helyi-, regionális- és nemzetközi (univerzális) jelentőségű vonzerőkről. A termék- és vonzerőfejlesztés esetében a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia alapján általános követelmény, hogy a minőség és az attraktivitás tekintetében az elkövetkezendő években a versenytársak folyamatos követése helyett a nemzetközi trendekhez való igazodás, a célcsoportok elvárásainak való megfelelés, illetve azok felülmúlása valósuljon meg. A fenntarthatóság elveinek való megfelelés érdekében a termékfejlesztési irányok kijelölésekor a turisztikai szempontok mellett terméktől függően annak a környezetre, a vidékfejlesztésre és a helyben lakókra gyakorolt hatásai is érvényesülnek. Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű 13 attrakciót (illetve vonzerőt) Budapest, Balaton és bizonyos gyógyfürdők jelentenek. A többi vonzerő, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos, vagy regionális jelentőségű. 14 A turisztikai- és a kulturális vonzerőfejlesztés hatását tekintve addicionális kínálat létrehozásaként definiálható legkönnyebben. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia vonzerők és termékek (attrakció) címszó alatt 18 kategóriát képez. A vonzerő meghatározza a terméket alkotó többi szolgáltatás fajtáját is, s ugyanolyan változatosak, mint a turistát utazásra ösztönző motivációk fajtái. A szakirodalomban használt egyik leggyakoribb csoportosítása a vonzerőknek aszerint történik, hogy természetes, vagy ember alkotta attrakciókról beszélünk. Fejlesztéspolitika szempontjából megkülönböztethető a már meglévő attrakciók fejlesztése, illetve zöldmezős fejlesztések, amelyek természetesen az ember alkotta vonzerők csoportjába tartoznak. Az utóbbi esetében az életképes projekt feltételezi a szolgáltatások párhuzamos fejlesztését. Természetesen az ember alkotta vonzerők, 13 Jelen értelmezésben olyan attrakció rendelkezik nemzetközi vonzerővel, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak. 14 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005) pp: 33-47.