A kereszt gombja PÜNKÖSTI ÁRPÁD Akeresztgombja PÜNKÖSTI ÁRPÁD OSIRIS
PÜNKÖSTI ÁRPÁD A kereszt gombja
Magyarország felfedezése A KURATÓRIUM TAGJAI Andor Mihály Gombár Csaba (elnök) Letenyei László Õrszigethy Erzsébet Pótó János Pünkösti Árpád Tóth Pál Péter Végvári Imre
PÜNKÖSTI ÁRPÁD A kereszt gombja Az ORFI esete az Istenes Szent János Betegápoló Renddel OSIRIS KIADÓ Budapest, 2010
A kötet megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. Osiris Kiadó, 2010 Pünkösti Árpád, 2010
Tartalom Vissza, vissza! Mit vissza? 12 A mérleg nyelve 53 Hat törpe 70 A mézesmadzag szopogatása 86 Hátrább az agarakkal! 103 Iszapbirkózás 130 Sajtó alatt a kormány 158 Újrakezdés 204 Élveboncolás 226 Vörös kámzsa 252 Rendes libikóka 272 Kitüntetés? Eltüntetés! 302 A mi atyánk 319 Búcsúszavak 354 Történeti kronológia 359
Ars poetica: Csak a tények és a szavak összhangja számít, az egyén, a hivatás, a rang nimbusza nem. P. Á. Történetünk arról szól, hogy a Magyarországon épphogy csak létezõ irgalmas rend, teljes nevén Istenes Szent János Betegápoló Rend miképpen szerzett-kapott vissza félig-meddig akarata ellenére egy kórházat, becsvágyó embereknek, bal- és jobboldali kormányfõknek, valamint az elvarázsolt orvosi karnak köszönhetõen. Vagyis: miképpen fûrészelték ketté a jól mûködõ Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI), mivel jórészt az 1951-ben államosított rendi kórházra épült. Egy szegénybõl kettõt ugyan mért csináltak? Ez a história a rendszerváltás kétbalkezes eseteinek egyike. Egymásra talált itt a politika, a katolikus egyház és az egészségügy (az orvosi kar). Mindhárom szereplõ önmagában is magyarosan egyedi; hárman együtt csodákra képesek. Kor-házakra. Az ORFI patológus fõorvosa, Neumark Tamás indította el a lavinát. Ráérzett, hogy az 1989-es társadalmi felhorgadások kedveznek efféle zúdulásnak. Sokan ugrottak talpra akkor, hogy na, végre, eljött az idõnk! Ám a nagy idõk kevés markáns egyéniséget és gondolatot szültek. Nagy akarás, nagy nyögés; tiltott, elfojtott jobbítás alig-alig, inkább naftalinszagú álmok. Egeret szültek a hegyek. Neumark doktor elképzelése közvetve buzdítást kapott magától az egészségügyi minisztertõl, a magyar rendfõnöktõl, a katolikus egyháztól, no meg fõorvostársaitól ennyi kísértésnek egy nála kevésbé lelkes ember sem tudott volna ellenállni. A fõorvos elõbb-utóbb szembekerült kórháza új fõigazgatójával, Bálint Gézával, majd az új minisztériummal, egy idõ után a katolikus püspöki karral, sõt az irgalmas rend római generálisával, a bécsi provinciálisával, de talán még korábbi önmagával is. Ám egyházat érintõ ügyrõl lévén szó, Neumarkot négy éven át alig-alig fékez- 7
ték, így szent buzgalommal és vaskos naivitással dirigálta a volt rendi kórház visszaszerzését. Õ részben magánbiztosítók és bankok segítségével mûködtetett intézményrõl álmodozott már több mint húsz évvel ezelõtt, ami Magyarországon újszerû, ismeretlen volt a szponzorok, hitelezõk számára, és idegen a gyógyításban a pénztõl, a vállalkozástól (élet)idegenkedõ egyház, a rend, és sok politikus számára is. Neumarkot négy-öt év után többé-kevésbé ráébresztették, hogy sorsszimfóniát vezényel. Miután sem az irgalmas rend római központjában és osztrák tartományában, sem a magyar katolikus püspöki karban nem talált igazán pártfogóra, azt vélte megoldásnak, hogy a kórházat a Máltai Szeretetszolgálat vegye át. Megpróbálta vezetõjét, Kozma Imre atyát az ügy mellé állítani. Bár P. Kozma Imre O. H. apostoli protonotárius kanonok 1 példás alakja az elesettek gyámolításának, mindenféle humánus tettnek, eleinte mégsem mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy ezt a keresztet is a nyakába vegye. Ám õ ezt tagadja, ahogy azt is, hogy végül az ORFI két-három fõorvosának a kérése, biztatása ébresztette rá, mennyire Istennek tetszõ cselekedet volna, ha belépne a halódó rendbe, és felvirágoztatná azt. A szeretetszolgálat mellé illene egy kórház is. Mi a különbözõ dokumentumokból mégiscsak arra következtetünk, hogy Kozma Imre fokozatosan jött rá, micsoda lehetõség, mekkora rang és hatalom egy gyógyintézet tulajdonosának, kilencszáz alkalmazott szürke (fekete?) eminenciásának lenni; a betegeken segíteni. Amikor aztán 1996-tól kezébe vette a gyeplõt, senki sem tudta vagy merte útját állni, nemcsak itthon, hanem Rómában és Bécsben sem, ahol közben az irgalmas rend reális szemléletû vezetõi helyére új, konzervatívabb perjelek léptek. Nem lenne teljes a nyitány Csilla von Boeselager (1941 1994) említése nélkül. Ez a Venezuelán, USA-n, Németországon keresztül hazatérõ, szívét és több milliárd forintnyi segélyt Magyarországra hozó asszony a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, 8 1 A protonotárius egyházi cím (régen ítélõmester), a kanonok papi méltóság, a káptalan tagja.
a keletnémet menekültek 1989-es védangyala látnoki módon azt mondta 1988 karácsonyán a Magyar Nemzetnek: Szeretne közremûködni egy katolikus kórház és ápolórend létrehozásában. A felszerelést magára vállalná és persze pénzt is»kunyerálna«vállalatoktól, bankoktól. A kórház, amelyben kápolna is lenne, a magyar katolikus egyház kezelésében mûködne, a megújuló társadalombiztosítás közremûködésével. 2 Vajon ezek a mondatok adtak-e valamelyik szereplõnknek ötletet, felfigyelt-e közülük erre bárki is? Kozma Imrével õ szoros kapcsolatban dolgozott. Ha megéli, másként alakulhatott volna a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) sorsa és alighanem szellemisége is. Amikor 1989-ben elindult a harc az elbirtokolt kórház visszaszerzéséért, hét hetven év fölötti tagja volt a magyarországi irgalmas rendi tartománynak. Mikor 2008 márciusában hozzákezdtem a történet megírásához, az akkor már mindössze háromtagú rend átlagéletkora jóval alacsonyabb volt. Egyetlenegy fiatal atya bajlódott a pécsi rendházban az idõsotthon-kórházukkal, Budapesten pedig ketten szolgáltak. Neumark, Bálint, Kozma, sõt Horn Gyula és Orbán Viktor miniszterelnökök neve mellé még százak említése kívánkozna, akik akarva-akaratlan szereplõi voltak a históriának. Közülük többen meg is jelennek az elbeszélõk sorában, de számosan említetlenül maradnak, mert elsõsorban az orvosok még névtelenül sem kívánták megosztani emlékeiket a nyilvánossággal, noha többségük nyugdíjas, és azt hinnénk, õk már senkitõl és semmitõl nem függnek. De van szakmai összetartás, vallási kötõdés, vagy tartózkodás a katolikus egyház és az egyházi személyek kibeszélésétõl. A nyudíjas korú, de még mindig aktív fõorvos így indokolja saját és kollégái szájzárát: Tudja, háborúban hallgatnak a múzsák! felnézek a jegyzetembõl. A háborút úgy értse, hogy túlélésért küzd az egészségügy és azon belül a BIK még inkább, és szinte szüntelenül. 2 Kertész Péter: A bárónõ látogatásai. Magyar Nemzet, 1988. december 24. 9
A világi kórház, az ORFI mellett elkötelezett, ma is aktív fõorvos így indokolta hallgatását: Elég visszataszító történet, különösen a szétválás utolsó évét felejteném. Egykori fõorvostársa tíz éve már csak heti két órát rendel az irgalmasoknál, beszélgetésünk után mégis felhív, hogy nem kíván szerepelni Milyen félnivalója van? kérdem tõle. Mi lenne? De annyit fáradoztam a rendi szellemiségû gyógyításért, hogy munkásságommal ellentétes lenne a részvételem egy kritikus szemléletû könyvben. Nem fordulhatok szembe azzal, amit eddig tettem. A családunk is tiszteletben tartott minden egyházat, minden papot, mert õk mindig jót akarnak. Betléri István doktor (1927), aneszteziológus fõorvos sem kívánt semmkiképp sem szerepelni. Sokatmondó vizsgáztatásom közben kétszer is fel akartam állni, szerencsémre nem tettem, mert végül kötélnek állt: Beszélt Kozma Imrével? kezdte a faggatásom 2008 novemberében. Még nem, de a Budai Irgalmasrendi Kórház elsõ fõigazgatójával, Naszlady Attila professzorral megüzentem neki, hogy könyvet írok a kórház újjáalakulásáról, és késõbb jelentkezem. Mi az ön premisszája? Elsorolom az elsõ bekezdésben írtakat. Eszerint hiba volt a kórház visszaadása? Az új, háromszáz ágyas, Árpád fejedelem úti ötemeletes épülettel talán már mégsem kellett volna kistafírozni õket. Ami a rend telkére épült, és törvény szerint az irgalmasokat illette! A Marczibányi Alapítvány telkére, ahogy eredetileg a Császár Komjádi uszoda is. Örülnék, fõorvos úr, ha az a püspök beszélhetne most önnel, aki azt mondta nekem, hogy a volt egyházi vagyon hûbelebalázs módra történõ visszaadása több kárt okozott az egyháznak, mint amennyi haszonnal járt! Ki volt az a püspök? Nem szóvivõ vagyok. 10
Felkérésre készíti a könyvet? Sõt felbujtásra! Megírja, hogy nincs elég pénze az irgalmas rendi kórháznak, és szüntessék meg? Értetlenül nézek rá. Az újságírás a legnagyobb hatalom! Hol van ez már, fõorvos úr! Az újságíróknál kisebb hitelük csak a politikusoknak van! A bulvár, na és a kereskedelmi televíziók meg a politika úgy leértékelte a szavakat, hogy bármit világgá lehet kürtölni, visszhang nélkül. A BIK mellett lévõ virágüzletet sem tudná egy újságíró becsukatni! Célom csupán megörökíteni, ami történt, tükröt tartani az eseményeknek, hogy lássák magukat, és mi õket. Megírja azt is, hogy a kórháznak azért nincs pénze, mert a mai ocsmány posztkommunista hatalom nem adja meg az egyháznak, amit Horn Gyula a vatikáni egyezményben vállalt? Ha így van, miért ne? Egyelõre csak azt tudom, csupán a katolikus egyház évente nagyjából ötvenmilliárd forintot kap az adófizetõk pénzébõl különbözõ célokra. A posztkommunista Népszabadság cikkírója bírálhatja a posztkommunizmust? Honnan veszi, hogy posztkommunista a lap? Olvasója? Nem, a másik komoly újság, a Magyar Nemzet az én lapom. De miért ne lenne posztkommunista, ha a nevét is megõrizte? Magyarország is megtartotta a nevét. Jó válasz! mosolyodik el. Ha én azt mondom, van Isten, ön azt, hogy nincs, nem számít, a lényeg, hogy kell elkötni a vakbelet! Súlyos beteg emberként, maga az utolsó, akire rábízom a gondolataimat nyitja ki kérdéseim elõtt a kaput a bõ négy évtizedes orvosi tapasztalat birtokosa, Betléri fõorvos. (1958 1994 ORFI-ban, majd nyugdíjasként a BIK-ben 2007-ig, nyolcvanéves koráig készített altatási terveket.) A ritkaságszámba menõ irodalmi és filozófiai tájékozottságú orvos szavaiból, sajnos, csupán a kitérõktõl mentes szövegnek van helye. Bájos történet Surján László volt miniszteré is. A bevezetõ öt sor meredekebb változatával meglepve õt, kértem, találkozzunk, szánjon rám egy órát. Neki nem tetszett az irányzékom és to- 11
vábbküldte drótpostámat a rendi kórház csodálatos kezû orvos igazgatójának, nézné már meg! Õ fanyalogva olvasta, majd megnyomta gépe válaszgombját, és mivel én voltam az eredeti feladó, én is megkaptam a sorait, és a magamét is: Olvasva a»felütést«, semmi jó nincs benne, csak felkavarja a dolgokat, és ez is a célja, valószínû, megrendelésre készül, és a szponzorokat sem kell sokáig keresni. (Szóljon, kedves Tamás, ha megkerülnek!) Levelének hatására Surján László nem tudni, milyen értesülés alapján feltárta, hogy az ORFI fennmaradt részében félelemben élnek, jövõképük elhomályosult beh szép! Az õ félelmeik lehetnek tervezett írásom hátterében, pedig ez az önérdek nem érdemes a kiszolgálásra; sokkal jobb témákat is találhatnék a hazai egészségügyben. Mégis úgy határozott, leírja, amit tud, de azzal a feltétellel járul hozzá a közléshez, hogy mindezt szó szerint beépítem az anyagba. De nem vitt rá a lélek, hogy az õ szentírása vendégszöveg legyen apokrif kéziratomban. Idézném még utolsó karthauzimat, akitõl nem kaptam ennyi bizalmat sem: Nem kívánok nyilatkozni, mert a szétválasztáskor feszültség támadt még az egyetértõ emberekben is, mindkét oldalon. Hetvenévesen nekem nincs mitõl tartanom, de mind az ORFI-ban, mind a BIK-ben sok jó ismerõsöm, barátom van, nem szülne jó vért a történtek legjobb szándékú felelevenítése sem. Ennek a históriának is annyiféle változata van, ahány szereplõje; olyan ez, mint A vihar kapujában. A vihar kapujában? Vajon az ORFI feldarabolása Akutagawa novellájához hasonlóan az igazság létét kérdõjelezi meg, vagy inkább Kurosawa filmjének megfelelõen, akadhatott volna kiút a reménytelenségbõl? Vissza, vissza! Mit vissza? A Dunába futó budai hegyek lábánál több gyógyító hatású hõforrás van; ez a hazai fürdõkultúra bölcsõje. A 12. században a mai Császár és Lukács fürdõk környékére telepedtek a betegápoló 12
Szent János lovagok, konventjükhöz templomot, kórházat és fürdõt építettek. II. Endre 1211-es oklevelében az óbudai egyházkerület határa a felfakadó hévizeknél van. Zsigmond és Mátyás királyok korából számos budai fürdõ leírása maradt fenn. A török uralom emléke nem egy ma is mûködõ fürdõ. A (gyógy)fürdõzés igazi kora mégis a 19. század második és a 20. század elsõ fele lett. Budapest a világ legtöbb termálvízkútjának gazdája! megkapta a fürdõváros címet az 1930-as évek elején, majd 1937-ben, az elsõ Nemzetközi Fürdõügyi Kongresszuson, a Gellért fürdõben létrejött a Nemzetközi Fürdõszövetség, amelynek örökös székhelyéül Budapestet jelölték ki Az Istenes Szent János Rend 1571-ben alakult betegek ápolására, példaképük az irgalmas szamaritánus volt. A nevét a rendre örökítõ János barát imigyen koldult a betegeinek: Emberek, legyetek jók magatokhoz: tegyetek jót! A szerzetesrend önállóságát 1611-ben ismerte el a pápa. Jelképük az ezermagú gránátalma, kereszttel. Az irgalmas rend célja, hogy szegény és elhagyott betegeket vallás és nemzetiségi különbség nélkül ingyen gyógyítson, ápoljon, testileg úgy, mint lelkileg. A laikus rend túlnyomó többsége betegápolókból, orvosokból, gyógyszerészekbõl áll, csak a betegek lelkipásztorai papok. A török elleni háború kezdetén a pápa a seregeket könnyen szállítható tábori kórházakkal kísértette. A versengést az irgalmas rend nyerte. A jól képzett barátok fizetést nem kaptak. 1684-ben, a budai vár elsõ, sikertelen ostroma alkalmával az elsõrangúan felszerelt tábori kórházban hat héten át ápolták a sebesülteket. Két évvel késõbb, Buda visszafoglalásakor is itt voltak, ám a magyar rendtartomány csak 1856-ban vált önállóvá. A mecénási ténykedésben Széchenyihez mérhetõ Marczibányi István 1806-ban megvásárolta a Császár fürdõt és környékét az irgalmasok részére, hogy a fürdõ jövedelmébõl annyi beteget és szerzetest tartsanak el, ahányat lehet. Neki köszönhetõ a rend elsõ kórháza, valamint a Császár klasszicista épülete is. A budai kórháznak volt Marczibányi alapítványi és városi osztálya is, mivel Buda volt a kórház legnagyobb támasza. Anyagi kérdéseken mégis szüntelen vitáztak. Azt pedig, hogy az irgalmas barátok kötelezhetõk-e a nõi betegek fogadására, a királynak kellett eldön- 13
tenie. Eszerint kényszeríteni nem lehet õket, azonban kötelesek a város nõi kórházának betegeit élelmezni és gyógyszerrel ellátni. 3 Az irgalmasok tizenhárom intézményébõl a Trianon körbevágta területen csupán öt kórház maradt (Eger, Vác, Pápa, Pécs, Budapest). 1950 nyarán internálták, szétzavarták a szerzeteseket, szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejû rendelete pedig bevonta a szerzetesrendek mûködési engedélyét. Mielõtt a magyar irgalmas rendi tartományra rácsukódott volna a sötétség, 46 tagja közt 3 orvos, 12 gyógyszerész és 4 kórházlelkész volt. A rendtartomány újjászervezésének kezdetére, 1989 õszére mint említettem mindössze hét aggastyán élt szétszóródva és fogyatkozóban. Ám az Istenes Szent János-szobor, és alatta a gránátalma a fõépület, az úgynevezett Nagykórház bejárata fölött túlélte a hányattatást. A rendi kórház elsõ épületét a Kiskórházat 1815-ben nyitották meg Budán. Mint már említettük, Marczibányi István nagylelkûségének köszönhetõen. A nevét viselõ alapítványban megfogalmazottak szerint a Császár fürdõ jövedelme szolgált az irgalmas rendi kórház szegény betegeinek az ellátására. Az alapító arról is rendelkezett: ha Istenes Szent János ezen szent rendje redukáltatna, vagy ha ezen rend tagjai megszûnnének betegápolással foglalkozni, vagy hatósági intézkedés ezen rend tagjainak hasonló alapok kezelését meg nem engedné, ezen elõrebocsátott esetekben a Császár fürdõ családomat illeti, azzal a feltétellel, hogy családom beleegyezésével, ugyanaz vagy annak ellenértéke ismét hasonló szent és jámbor célra fordíttassék. (Cinikus megjegyzés: ezek szerint az államosítással az alapító szándéka nem sérült csupán a rendet szüntették meg, gazdátlanul maradt jószágát pedig elkonfiskálták. Az 1980-as évek végén Korondi István fõigazgató felajánlotta a Marczibányi-örökösöknek a Lukács épület egyik legszebb szobáját ellátással, gyógykezelésekkel. Egyszer állítólag éltek is a lehetõséggel.) 3 Tokaji-Nagy Tivadar: Az irgalmas rend mûködése Pesten és Budán. Budapest, 2001, Mikes Kiadó. (Az irgalmas rendi szerzetes szerzõ 1949-es doktori értekezése a téma legjobb leírása bõ fél évszázados késéssel jelent meg.) 14
Az irgalmas rend 1842-ben hozzáfogott a Császár fürdõ átépítéséhez. Hild József volt a tervezõ. A ma is látható klasszicista-empire stílusú, európai színvonalú, 85 kádas, a régi törökfürdõt körbeölelõ fürdõépület két év alatt készült el. Az árkádos, platános Hild-udvar a társasági és kulturális élet kedvelt helye esetenként ma is. Szemben, az Országút (ma Frankel Leó utca) túloldalán ugyanekkor épült a Szent István-kápolna, illetve a kétemeletes, ma rendházi, Budai Irgalmasrendi Kórház (Kiskórház) igazgatósági épülete. Az irgalmas rendi épületegyüttesbõl a szoborral is jelzett Nagykórház 1900-ban kezdett formálódni. Fogantatását szépen kalligrafált írás õrzi: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Ezen rend- és kórházat a magyarországi irgalmasrend* budai rendháza építtette Isten dicsõségére s a szenvedõ emberiség javára. Ezen rend- és kórház építését az 1900. évben határozta el a rend ezidei fõnöke Füzy Szaniszló, királyi tanácsos, a vaskorona és a Ferencz József rend lovagja, mikoris a rend budai házának fõnöke Thuróczy Kornél, s a ház syndicusa Dr. Simonyi Semadam Sándor ügyvéd országgyûlési képviselõ volt. 1900. február 11én, hétfõn kezdették a régi rend és kórház lebontását, 1901. március 12én, kedden kezdették meg az alapásásokat, 1901. augustus 10én, szombaton volt meg a falegyen. Az új épület telke 10352.52 méter, s a beépített terület 3407.76 méter. A terveket Kiss István mûegyetemi magántanár készítette, azonban az építés kezdetén lemondván a mûvezetésrõl, az épületet Fligauf Károly mûépítész fejezte be. A kõmûves munkát Kauser Gyula építõmester nyerte el pályázat útján. Mai, 1902. július 8. napján a torony keresztje Kirner Károly apát, belvárosi plébános által beszenteltetvén, és feltétetvén, ezen okmány az utódok emlékezetéül a torony gombjába zárattatott. Kelt Budapest, 1902. július 8án. (* Az irgalmas rend kifejezést ettõl fogva általában egybeírják, a helyesírási szabályok ellenére.) 15
De ha gombba zárattatott az alkotó rend gyönyörû emléke, miképp kerülhetett a kezünkbe? 1948-ban az államosítás földrengésszerûen tört rá a legalább száz fõt foglalkoztató üzemekre. A kommunizálás dühe átterjedt az egyházi kórházakra is. Az 1951. májusi kisajátítási határozatra ráüttették az Irgalmasrend Közkórháza bélyegzõt is bár a rend már nem létezett, mert a látszatra adtak. A köztulajdonba vételkor a szegényes kórtermekkel, orvosi szobákkal, a személyzeti vécékkel azonos sorsra jutott a kórház kápolnája is Sõt, a fátum vagy csupán a felújítás a hatvanas években? el is sodorta a tetõ alatt, a fõépület közepén lévõ kápolnát. A szenteltvizes (keresztelõ?) medence 1958-ban állítólag még az udvaron hevert, a szépen faragott padok talán Szentendrére kerültek, mások szerint Vácra, és minden tönkrement. A kápolnából két kórterem lett (224-es és a 225-ös), belmagassága miatt a felsõ részébe nõvéröltözõ került. Aztán már csak a fõépület fölé emelkedõ tornyocska jelezte, hajdan valami más lehetett alatta. Vagyis a zárattatás a kórteremmé alakításig, a kereszt eltávolításáig tartott. Szerencsére az írás nem jutott ebek harmincadjára. (A BIK megalakulása után a két kórtermet visszaalakították legalább ideiglenes misézõhellyé, mert az öltözõ maradt. Nem kerültek vissza az üvegablakok sem.) Visszatérve a magyar birodalmi irgalmasrend budapesti kórháza és rendháza építéséhez: két esztendõ alatt tízmillió tégla egymásra rakódott, és 1903. szeptember 29-én ünnepélyesen átadták az akkor még Duna-partinak számító, gót modorban készült új kórházat, és a déli szárnyán található konventet. Avatóbeszédében Thuróczy Kornél perjel kiemelte, hogy vallási különbség nélkül várnak minden gyógyításra szoruló szegény sorsú pácienst. A betegek nyugalma érdekében a kórtermek és a rendelõk a dunai oldalra és nem a forgalmas Zsigmond utcára néztek. Szegénykórházi luxus az is, hogy ingyenes volt a foghúzás; évente negyvenezer pácienst szabadítottak meg a gyötrelemtõl. A belgyógyászaton csak 24 ágyas kórtermekre futotta, de így is levegõsek voltak az akkor szokásos 4,5 méteres belmagasság miatt. Néhány kétágyas, négyágyas különszoba is akadt, meg bujakóros azaz vérbajos (szifiliszes) részleg, de nõgyógyászat, hatágyas 16
szülészet, és 69 ágyas sebészet, meg fül-gége- és torokbeteg osztály is létezett. A rendnek 1815 óta gyógyszertára is volt. A múlt században a Gránátalma patika igen népszerû lett, mivel a rászorulóknak kedvezményesen adta a gyógyszereket. Államosításkor megszûnt a patika, és csak 2003-ban nyitották meg újra ambuláns betegek számára. Ahogy elkészült a budai mintakórház, a tartományfõnökség Pozsonyból átkerült ide (a rangot csak 1906-ban kapták a rend Rómából idelátogató generálisától). A felkészült és odaadó személyzet modern eszközökkel szolgálta a betegeket. Többek között innen került egyetemi katedrára Heim Pál. 4 A rendek felszámolásakor a magyar birodalmi irgalmas rend budapesti kórházából és rendházából Kunfi Zsigmond utcai Állami Kórház lett. Nem tudni, kicentizték vagy véletlenül, de napra pontosan a rend törvényi felszámolása után egy évvel, 1951. szeptember 7-én jegyeztette be a budapesti központi járásbíróság a telekkönyvbe a Marczibányi István és Mária-féle Alapítvány telkeit az állam javára: kezelõje az állami kórház. 5 Maga a helyszín, az utca sem köznapi, noha méltó nevei voltak, úgy váltogatták õket, mint a fehérnemût. Az Országút, késõbb Zsigmond utca feltehetõen Luxemburgi Zsigmond (1368 1437) magyar, német és cseh király, német-római császár után kapta a nevét. De hát keresztes hadjáratot szervezõ király volt, sõt a nyugati egyházszakadás felszámolója. Le is váltották stílszerûen Kunfi Zsigmond utca lett belõle. Kunfi (1879 1929) sem akárki. Tanár, a Népszava helyettes szerkesztõje, aki Ady Endrével és a Huszadik Század polgári radikális körével barátkozott. A Károlyi-kormány tagja, a Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos, ám 1919 júniusában lemondott, és követelte a diktatúra felszámolását. De mivel szociáldemokrata volt, ezért 1953-ban õ is elõdje sorsára jutott. 4 http://www.irgalmas.hu/web/guest/history-new. 5 MOL-XIX-C-2-a-3011-I-2-17-1951. (Magyar Országos Levéltár Egészségügyi Minisztérium Titkársági fõosztály.) 17
Utóda Frankel Leó (1844 1896), a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetõje. Õ a halálbüntetés elõl a kommün bukása után Londonba menekült, és ott Marx és Engels munkatársa lett. 1890-ben a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik alapítója. Frankel Leó túlélte a rendszerváltás utáni átkeresztelési attakokat. A Kunfi Zsigmond utcai Állami Kórház viszont megúszta Frankel Leó nevének felvételét, és ez a kórház élére kinevezett miniszteri biztosnak, dr. Szántó Lászlónak is köszönhetõ. Az õ örökbecsû ötlete volt az általános kórház és az Állami Rheumakórház, valamint az ebben mûködõ Országos Balneológiai Kutatóintézet egyesítése. Így jött létre 1951. július elsején az elsõ országos gyógyintézet, az ORFI, vagyis az Országos Rheuma és Fürdõügyi Intézet. Hét épületéhez nyolcadikként 1980-ban csatlakozott az Árpád fejedelem úton épült új, ötemeletes, 300 ágyas hotelszárny. A BIK kiválása után megmaradt ORFI fõépülete a Lukács uszodával szemben található hatemeletes, hajdani Esplanade Szálloda lett, és a 19. század második felében épített Lukács fürdõ tömbjének egy része is hozzá tartozik. A nyolc épületbõl kettõ maradt. Az intézet a 20. század harmincas éveiben alapított Rheuma- és Fürdõkutató Intézetet tekinti szellemi elõdjének. Bár kényszer hatására, de a rendi és az állami intézmény története közel félszázadon át összefonódott. Érdekes lehetne a vita arról, hogy az intézet mikor élte fénykorát. Ellentétben sokakkal, a kiváló Szántó László doktor aki mindig fõigazgató-helyettes maradt, és sohasem akart följebb kerülni az Irgalmasrendi Kórházra így emlékezett vissza: A kívülrõl mutatós, nagy kórházi komplexum mélyen az ötvenes évek színvonala alatt a múlt századot tükrözte mind a mûszaki ellátottság, mind az egészségügyi felkészültség tekintetében Az elsõ, legsürgõsebb teendõ a kórház didergõ betegei számára a fûtés- és melegvíz-szolgáltatás megteremtése volt. A sürgetõ szükség leleményes megoldásra késztetett. Szocialista összeköttetés segítségével az Erzsébet királyné hajó felszínre került kazánjai segítettek ki a bajból, melyek azután hosszú ideig ellátták a fûtés- és melegvízszolgáltatást A kórház élelmezése sem nélkülözte a romantikát. Élelmiszert magunknak kellett szállítani, de szállítóeszközünk csu- 18
pán egy csacsifogat volt. A csacsi csak akkor indult el, ha az Intézet birkája is a társaságában volt. A birka a Wassermann vizsgálatokhoz volt szükséges, és a csacsival jó barátságban ügettek végig a városon a járókelõk nagy örömére. 6 Az államosításkor az ún. Kiskórházzal egybeépített másik kápolna ugyancsak a leendõ ORFI-hoz került, de az Esztergom Budapest Fõegyházmegye igazgatásával viszonylag háborítatlanul szolgálta tovább a híveket, csupán kórházi oldalbejáratát falazták le. Aztán az ORFI-ingatlanok 198 négyzetméterének tulajdonjogát nem tudni miért éppen 1985 augusztusában átruházták a Szent István Kápolnára. Az ötvenhárom éves Neumark Tamás fõorvos ekkor már a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karának rendkívüli hallgatója volt Számos esemény kínálkozna még a nyitányba, de fel a függönyt! Történetünk egyik fõszereplõjének útját követve, az egészségügyi reformvita végeláthatatlan sorából kiszemeltünk egy archimedesi pontocskát, és történetünket innen fordítjuk a papírra. Helyszín: a Parlament, az Országgyûlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának ülése. Idõpont: 1989. február 23-a. A téma rágós: A szociálpolitikai és egészségpolitikai reform koncepciója, az ebbõl adódó korszerûsítési feladatok. A vitában a kívülálló Neumark Tamás a humánusabb gyógyítás érdekében javasolta a vallási szertartások engedélyezését a kórházakban és a szociális otthonokban, továbbá azt, hogy az egyházak karitatív szolgálatát, a betegek lelkipásztori gondozását vonják be az egészségügyi ellátásba. Neumark úgy említi a történteket, hogy a Parlamentben szakértõként elmondtam, és az újságok is írtak róla. A pontosság kedvéért tegyük hozzá, ekkor még nem volt az egészségügyi bizottság szakértõje, és felszólalását a Hitelben õ maga tette közzé. 7 6 A történelmi rész a Poór Gyula szerk.: Az ORFI ötven éve, 1951 2001. Budapest, 2002, ORFI, 216 o. [a továbbiakban Az ORFI ötven éve] és a Naszlady Attila szerk.: Budai Irgalmasrendi Kórház Centenáriumi Évkönyv 1903 2003. Budapest, 2003, Budai Irgalmasrendi Kórház Kht., 300 o. + képmelléklet [a továbbiakban Centenáriumi Évkönyv] felhasználásával készült. 7 Dr. Neumark Tamás: Hozzászólás. Hitel, 1989. 12. szám. 19
A lényeg mégiscsak az, hogy az ambiciózus fõorvos azok közé tartozott, akik sokat tettek azért, hogy az egyházak humanista elkötelezettsége újból magára találjon a gyógyításban, erõsödjék az ökumenizmus, mindenekelõtt pedig oroszlánrésze volt az irgalmas rendi kórház feltámasztásában. Egyre inkább egészségpolitikussá vált, részt vállalt baloldaliként! az MDF egészségügyi programjának kidolgozásában, és 1990 1994 között a szociális és egészségügyi bizottságot vezetõ, újpesti dr. Kis Gyula József mellett volt tanácsadó. Ügybuzgalma határtalan. Mindig kereste a kitörési lehetõséget, ha valamibe beleszorult a fejszéje, nyomban másba fogott. Sebész volt, de Verebély Tibor fõorvos kerek perec megmondta neki: nem áll rá a keze. Tamás gondolkodott, hogy belgyógyász vagy reumatológus legyen. Röntgenorvos lett, le is szakvizsgázott. Ám patrónusa, az intézet igazgatója, Farkas Károly felajánlott neki egy helyet az osztályán, így lett végül patológus. Szerinte itt elméleti téren kifutotta magát. Orvosi pályája csúcsán japán elektronmikroszkóp-felvételeivel elsõk között adta elõ a WHO 1976-os londoni reumakonferenciáján azt a feltételezést, hogy a sokízületi gyulladás vírusos eredetû. A kongresszus elõadásait közlõ vaskos kötet címlapját Neumark doktor elõadásának impresszív mikroszkópos felvétele díszíti. (Cambridge-ben járva a neves kiadó könyvesboltjában is megtalálta a könyvét, és büszkén mutatta a gyerekeinek. Bálint Géza szerint Neumark színes polarizációs mikroszkópos és fekete-fehér elektronmikroszkópos képei gondolatébresztõ absztrakt grafikák. Kiválasztottak jó pár képet, és ezekben közös barátjuk, Gink Károly fotómûvész is fantáziát látott, és kidolgozta õket. De az absztrakt fotókiállítás már nem jött össze.) Neumark Tamás orvos, egészségpolitikus, sõt késõbb szociológus, szociálpolitikus. Neve nemcsak a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karának volt hallgatói vagy a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjai között, hanem az MSZP honlapján is szerepel: Neumark Tamás, ügyvivõ (Baloldali Tömörülés Platform). Igazi kalandja a kórházszervezés volt. Vajon azért kevergett-kavargott ennyit, mert jámbor lélek, vagy azért, mert polihisztor? Sokszínû pályája a társadalom az egyház? a rend? új iránti érzéketlen- 20
sége, a maradiság miatt sem teljesedhetett ki. Másrészt mintha átlagosnál hosszabb életbõl sem futná ennyi mindenre. Ambivalens emlékeim vannak Neumark Tamásról mondja egykori fõnöke, Tanka Dezsõ (1927) professzor. Furcsa ember volt. Elõször az MDF-ben volt benne nyakig, aztán az MSZP-ben. Szimpatikus, kedves, nyitott önkritikára is hajló, esendõ embernek ismertem meg õt, aki alkalmanként még saját rovására is segített a munkámban. (Második találkozásunk alkalmával pertuba is fogadott, ám ezt, a szokáshoz híven a könyvben nem jelenítem meg.) Tamás adottságai közül kiemelkedõ a magával ragadó beszédkészség. Történetünk menete során kiderül, õ egész életében saját magát kereste, az érvényesülés lehetõségeit, sokakkal ellentétben, mind a négy égtáj irányában. Három gyermek felnevelése mellett egy élet munkájával mindössze egy panellakásra futotta, no meg festékre, vászonra, mert amatõr festõ is. Zavarja, hogy becsvágyónak tartom. Pedig anélkül lyukas garast ér a lét. Ellentmondásoktól sem mentes élete ellenére Neumark neve lábjegyzetként bekerülhet a hazai egészségügy történetébe, mivel az ORFI osztályvezetõjeként az õ fejében fogant meg a gondolat, hogy gyakorlatilag csupán államosítási papírokból újból összerakja az irgalmas rend kórházát. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumban Csehák Judit minisztersége idején nem beszélték le errõl. Neumark egykettõre levette a lábáról az ORFI akkori fõigazgatóját, Korondi Istvánt, majd fehér hollónyi kivétellel az egész orvosi kart meggyõzte, hogy kizárólag ekképp újíthatják meg az intézetet: ez lehet a szebb jövõ! 1989 májusában Neumark megírta az irgalmas rend magyar tartományi fõnökének, Hilár atyának civil nevén Dömötör Lászlónak Pécsre, hogy vissza akarják szerezni a volt rendi kórházat. Dömötör Hilár megörült az égi üzenetnek, és barátja, Cserháti József megyés püspök biztatására bécsi és római elöljáróival is tudatta, mit forgat a fejében egy hithû fõorvos. Meg is mondta Neumark Tamásnak, amikor július 12-én felkereste, hogy Isten áldása fogja kísérni munkálkodását, de mindenekelõtt a Pécsi Orvostudományi Egyetemtõl kellene visszaszerezni a korábbi rendházat, hiszen már novíciusjelöltjük is van! Egyetértettek abban, 21