Hazai innovációs feladatok Dr. Mészáros György elnök 19. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium 2012. május 9.
A KFI új kormányzati struktúrája Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság K o r m án y Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) Innováció Koordináció (államtitkári/elnöki értekezlet) MTA KIM NEFMI NFM NGM OTKA SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) MRK (Magyar Rektori Konferencia) NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) Közreműködő szervezetek (MAG) Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek Akadémiai kutatóintézetek 2012. május 16. Felsőoktatási intézmények Vállalkozások, KFI szolgáltatók
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) 303/2010. (XII.23.) Korm. Rendelet, 2011. január 1. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) létrehozásáról A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (NGM) irányítása alatt működő központi hivatal. A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki. 2012. május 16.
ANIH funkciói és tevékenységének négy pillére Államigazgatási funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Hatékony szervezet 2012. május 16.
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) küldetése A K+F és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrákat, kooperációs hálózatokat, valamint innovációs elemző és szolgáltató kapacitásokat épít ki és működtet, amelyek Magyarország és az EU gazdaságstratégiai céljainak megvalósítása érdekében elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek hatékony munkáját, és a hazai, illetve nemzetközi együttműködését.
Innovációmeghatározása Technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvezőtársadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.
Összesített innovációs index 2010-2011 : Magyarország két helyet javított 2011-ben Forrás: Innovation Union Scoreboard 2010
A vállalati jövedelmek forrása 100% 80% Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció jelentős bevételi forrás Az innováció nem jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból 3 8 5 4 6 3 6 3 16 8 6 18 10 7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 8 8 30 60% 45 42 46 47 48 54 52 56 45 56 49 62 58 62 67 68 60 70 67 62 70 64 72 71 75 40% 65 20% 38 39 30 42 35 32 32 23 26 27 25 21 25 25 23 17 23 19 17 16 0% Forrás: Innobarometer 2009 14 11 20 7 11 11 10 18 23 16 12 13 11 12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11 2 6 9 8 6 3 2 Portugália Ciprus Szlovákia Németország Belgium Bulgária Írország Görögország Lengyelország Litvánia Litvánia Norvégia Anglia Magyarország
AZ Új K+F+I rendszer irányvonalai NKFIS Fogalmak tisztázása, jogi szabályozása K+F minősítés intézményesítése (SZTNH) Akkreditációk Az ösztönzőrendszer vizsgálata Egységes monitoring: TéT Obszervatórium Célzott kedvezményprogramok innovatív KKV-k számára, inkubáció Nagyvállalati kutatóhelyek megerősítése (platform, pólus/klaszter programok továbbfejlesztése,k+f EKD támogatások) Pályázat---SBIR(keresleti oldali eszközök)
Az Országgyűlés új eseti bizottsága Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság (Az Országgyűlés 76/2011. (X. 14.), és 81/2011. (X. 28.) OGY határozata) Feladata: az Országgyűlés kutatás-, fejlesztés-és innovációpolitikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintőtörvények áttekintése; a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkezőtörvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; a kutatási és fejlesztési, innováció-és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítés. A bizottság munkájáról évente a magyar tudomány ünnepéig, november 3- áig jelentést készít az Országgyűlés számára. 2012. május 16.
K+F tevékenység minősítése A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.törvény (innovációs törvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának(SZTNH) hatásköre 2012. január 1-jei hatállyal bővült ki a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozófeladatkörrel. A törvény módosítása jelenleg is folyamatban van
Akkreditáció Hivatalos elismerés, hogy alkalmas KFI programban valamely szerepre Elkészítendő: magyar modell, törvénnyel Célok: Technológiai inkubátorok, Szakértők, KFI szolgáltatók, klaszterek, KFI folyamatok
Az ösztönzőrendszer átalakítása A közvetett elemek átértelmezése és a keresleti oldal erősítése (PCP) Növekszik a saját erőilletve a banki támogatások bevonása
K+F+I vállalati pályázati források, 2012
K+F+I vállalati pályázati források, részletezve, 2012
TéT Obszervatórium Cél: Egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása Politikai elkötelezettség a tényekre épülő politikaformálás iránt (evidence based policy making) Vállalati KFI jelentés
Új policy megközelítés a válság után? Nemzetközi stratégiák: EUROPE 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010) INNOVATION UNION (Europe 2020 Flagship Initiative), (2010) OECD Innovation Strategy - Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra, (2010) GreenGrowthStrategy (OECD stratégia, 2011) OECD innovation for development strategy
Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány Innováció Nemzeti Reform Program(2011) Előírt stratégiák között: KFI stratégia (a támogatás-ösztönzés új alapokra helyezése) NIH stratégia Ágazati innovációs stratégiák Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv 2012. május 16.
Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódószámszerűnemzeti vállalások (5 közül 2) KF és energia vonatkozása a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttóhazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; (10 százalékos energia megtakarítás elérése; az EU emisszió kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest)
Innovációk az energetikában EU 3-as célrendszere (NES által kijelölt célok azonosak) I. Energiaellátás biztonsága II. Versenyképesség növelése III. Fenntarthatóság felé törekvés
Európai Stratégiai Energia Technológia Terv (SET-Plan) 1. Szélerőművek 2. Fotoelektromos áramtermelés 3. Koncentrált Naperőművek 4. Vízenergia 5. Geotermális energia 6. Tengeri energia 7. Kapcsolt hő és áramtermelés 8. CCS áramtermelés 9. Fosszilis üzemanyag alapú áramtermelés fejlesztések 10. Atomenergia 11. Magfúziós energiatermelés 12. Intelligens hálózatok 13. Bioenergia Áram- és hőtermelés 14. Bio üzemanyag 15. Hidrogén és üzemanyagcella 16. Villamos energia tárolás 17. Energia hatékonyság és CO2 kibocsátás csökkentése az iparban 18. (cement, vas és acél, papír és pép ipar) 19. Épületek energiahatékonysága
Ellátásbiztonság Hazai megújuló potenciálok (nap, geotermikus, biomassza) Versenyképes technológiák Hazai készletekkel az import kiváltható,ha gazdaságos a kitermelés?? Külföldi és Eu-n kívüli források Tárolási kapacitások Kapcsolódás Eu infrastruktúrához, Észak Déli energiafolyosó Hazai fejlesztések és külföldiek adaptációja Tárolási technológia Hazai készletek technológiája Kiszolgáltatva a külföldi forrásoknak, áraknak és trendeknek
Versenyképesség Versenyképes hazai fejlesztések, innovatív kkv-k EU kulcsprojektek o Intelligens hálózatok, o Villamosenergia tárolás, o 2. gen. agroüzemanyagok o Intelligens városok) Eddigi elmaradások Innovációs támogatási rendszer átalakulásra szorul Átvételi rendszerek reformja METÁR A költséghatékony rendszerek fejlesztés után támogatás nélkül is piacképesek A fejlesztések mintaprojektként bizonyíthatnak Ha nem fejlesztünk nő az import kiszolgáltatottság
Fenntarthatóság Hazai agrárium és egyéb adottságok CO2 kvótakereskedelem, környezeti adottságok Tőke- és támogatásigényes Gazdasági és politikai változékonyság METÁR szükséges monitoring Kkv szektor fejlesztése versenyképes megújuló ipar Energiatárolás fejlesztése Megfelelés EU direktíváknak 2 pólusú mg=vidékfejlesztés geotermia Helyi és globális környezeti károk EU előírások szankciója Források kimerülése
NIH innovációs szolgáltatás Az EU KFI céloknál szükséges a lehetőségek szerinti magyar érdekek képviselete A hazai pályázók segítése ( kiegészítés az EU pályázatokra, egyéb szolgáltatások) Támogatási rendszer stratégiai tervezése Technológiai Inkubáció(tervek) EKD
Nemzeti Innovációs Rendszer I. Fő elemei Szervezetek (a szereplők) Intézmények(normák, szabályok, társadalmi szokások). Fontosak még K+F tevékenységet végzőszereplők pénzügyi-és támogatásközvetítők, innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, technológia-transzfer irodák, szellemi tulajdonjogok védelmével foglalkozó szolgáltatók szakmai szövetségek, szervezetek is
Nemzeti Innovációs Rendszer II. Független, önálló szereplők profitorientált piaci alaponműködőszolgáltatók (pályázatíróvállalkozások, finanszírozó-és kockázati tőke társaságok, hitelintézetek)
Hálózatok I. Klaszterek INDULÓ-FEJLŐDŐ-AKKREDITÁLT-SZUPER-KLASZTER Alap: iparág Cél: versenyképesség Projekt : 2-3 évre ÖTLETADÓK-MEGVALÓSÍTÓK-PIACI BEVEZETŐK (feltaláló, egyetem, állami szerv, ügynökség, szakmai vagy kereskedelmi szövetségek ) Beszállítók - szolgáltatók nagyobb szereplő felé Innovációs tagok képességét növeli
Hálózatok I. Klaszterek Minősítés = az életképesek segítése GYENGÉK ÉLETKÉPESEK CÉL AZ ÖNÁLLÓSODÁS
Akkreditált klaszterek ÚSZT Tudomány és Innováció Gyenge a magyar vállalati együttműködés a magyar innovációs rendszerben CÉL: (nemzetközi) piacra jutni és fennmaradni Klasztermenedzser: gazdasági társaság Innovatív, KKV, exportorientált, és elősegíti a foglalkoztatást; Tagok:egyetem, kutatóintézet, önkormányzat, stb. Akkreditációs Tanúsítvány 2 évig (megújítható)
Hálózatok II. Platformok -Európai Technológiai Platformok (ETP) Összefogás(alulról építkező), amely adott iparágra vagy szegmensre jön létre a meghatározó szereplőket, a kutatásfejlesztésben tevékeny vállalatokatés egyéneket tömöríti. Főfeladata a szakmai iránymutatás, stratégia készítés közép és hosszú távon. Segítik a KÖZMEGEGYEZÉST, javítják a befektetések eredményeit
Európai Technológiai Platformok Biofuel, Smart Grid, TP Wind, Photowoltaic ZEP, SNETP, RHC Hazai példák: A Hidrogén és Tüzelőanyag-cellaNemzeti Technológiai Platform(HTC-NTP ) Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) Magyar Építésügyi Technológiai Platform
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!