Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga ennek megfelelően 5 részből áll. 1. Olvasott szöveg értése Az olvasott szöveg értésének felmérése négy részből áll. Mindegyik rész egy-egy szöveget és a hozzá tartózó szövegértési feladatot tartalmaz. Egy részhez több rövid szöveg is tartozhat. A kérdések száma 35. A szöveg típusa lehet hirdetés, levél, kitalált történet, információhordozó (brosúra, használati utasítás, kézikönyv, stb.), újságcikk, beszámoló. A feladat megoldására rendelkezésre álló idő 75 perc. Feleletválasztós egymáshoz rendelés: a vizsgázónak ki kell választania a megfelelő címet/(összefoglaló) mondatot és párosítani azt a szöveg bekezdésével. A feladat azt méri, hogy a vizsgázók képesek-e felismerni a szöveg/bekezdés lényegét, fő mondanivalóját. Feleletválasztás: a vizsgázónak négy lehetőség közül kell kiválasztania a megfelelő választ a szövegre vonatkozó állításra/kérdésre. A feladat a szöveg részleteinek megértését méri, beleértve a szövegből kiolvasható hozzáállást, személyes véleményt is. Hiányos szöveg kiegészítése: a vizsgázónak ki kell választania a szövegből kiemelt mondatot/bekezdést és kiegészíteni a szöveg hiányzó részét. A feladat azt méri, hogy a vizsgázók képesek-e felismerni a szöveg szerkezetét, a szövegalkotás folyamatát. Feleletválasztós egymáshoz rendelés, feleletválasztás: a vizsgázónak meg kell találni egy adott információ helyét a szövegben. Ez lehet egy hosszú, összefüggő szöveg, vagy több rövid szöveg együttese. A feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy adott információt megtalálni a szövegben. 2. Íráskészség Az íráskészség felmérése két részből áll. Az első rész minden vizsgázó számára kötelező, a második részben négy lehetőség közül egyet kell választani. Lehetséges feladattípusok: levél, újságcikk, beszámoló, elbeszélés, irányított fogalmazás adott céllal és adott olvasó (célcsoport) számára, stb. A feladat megoldására rendelkezésre álló idő 90 perc. Feladatok: 1. kötelező feladat: meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás - hivatalos vagy baráti - levél (tranzakciós szöveg) írása. A levél funkciója lehet tájékoztatás, információ kérése, panaszlevél, módosítás, visszajelzés kérése. A levél terjedelme 120-180 szó. 2. választható feladat: a vizsgázó négy feladat közül választhat. A feladattípusok a következők: Fogalmazás (esszé, érvelésre épülő fogalmazás, stb.) újságcikk hivatalos levél, pályázat baráti levél beszámoló rövid elbeszélés/történet Az írásmű terjedelme 120-180 szó. 3. Nyelvhelyesség A nyelvhelyesség felmérése öt részből áll. A kérdések száma 65. A feladat megoldására rendelkezésre álló idő 75 perc.
1. Hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással: a vizsgázó négy lehetőség közül (A, B, C és D) választja ki a megfelelőt a hiányzó szöveg kiegészítésére. A kérdések száma 15. A feladat elsősorban a vizsgázó szókincsét méri. 2. Nyílt végű hiányos szöveg kiegészítése: a vizsgázónak (általában) egy szóval kell kiegészíteni a hiányos mondatot/szöveget. A kérdések száma 15. A feladat a vizsgázó nyelvtani, nyelvhasználati ismereteit és szókincsét méri. 3. Mondatátalakítás kulcsszóval: a vizsgázónak úgy kell átalakítania az eredeti mondatot, hogy annak jelentése ne változzon, és a megadott kulcsszó változtatás nélkül szerepeljen benne. A mondat eleje és vége adott, a vizsgázó kettő-öt szóval egészíti ki azt, a kulcsszóval együtt. A kérdések száma 10. A feladat a vizsgázó nyelvtani, helyesírási és központozási ismereteit és szókincsét méri. Pl. My brother is too young to drive a car. not My brother..drive a car. A hiányzó rész kiegészíthető az alábbiak szerint: My brother is not old enough to drive a car. 4. Hibaazonosítás: a vizsgázónak el kell dönteni, hogy a 15 sorból álló szöveg egyes sorai tartalmaznak-e hibát vagy nem. A feladat elsősorban a vizsgázó nyelvtani ismereteit méri. 5. Szóképzés: a vizsgázónak ki kell egészíteni a hiányos szöveget a (zárójelben) megadott szó megfelelően képzett alakjával. A kérdések száma 10. A feladat elsősorban a vizsgázó szókincsét méri. 4. Hangzó szöveg értése A hangzó szöveg értésének felmérése négy részből áll. Mindegyik rész egy kétszer meghallgatható hangzó szöveget és a hozzá tartozó feladatot tartalmaz. A szövegeket anyanyelvi és nem anyanyelvi beszélők szólaltatják meg, különböző dialektusban, akcentussal, életszerű környezetben. A kérdések száma 30. A hangzó szöveg lehet telefonbeszélgetés, beszámoló, instrukció, előadás, hírek, közérdekű hirdetés, reklám, beszéd, anekdota, beszélgetés, interjú, rádiójáték, vetélkedő. A feladat megoldására rendelkezésre álló idő körülbelül 40 perc. Feleletválasztás: a rövid, kb. 30 másodperces szövegek meghallgatása után a vizsgázónak 8 kérdésre 3 lehetőség közül kell kiválasztani a megfelelő választ. A feladat elsősorban azt méri, hogy a vizsgázók képesek-e felismerni a hallott szöveg lényegét, fő mondanivalóját, de a beszélőre vonatkozó adatok, érzelmek, attitűd megértését is méri. Jegyzetkészítés, hiányos táblázat, szöveg vagy mondat kiegészítése: a vizsgázó maximum három szóval egészíti ki a hiányos részeket a hallott, kb. 3 perces szöveg alapján. A kérdések száma 10. A feladat a hallott szöveg részleteinek megértését méri, illetve azt, hogy a vizsgázó képes-e egy adott információt megtalálni a hallott szövegben. Feleletválasztós egymáshoz rendelés: a vizsgázó öt rövid, kb. 30 másodperces, egymással témájában vagy funkciójában összefüggő szöveget hall öt különböző beszélő előadásában. A vizsgázó hat lehetséges állítás közül dönti el, melyik beszélőhöz melyik állítás tartozik. A kérdések száma 5. A feladat elsősorban azt méri, hogy a vizsgázók képesek-e felismerni a hallott szöveg lényegét, fő mondanivalóját, de a beszélőre vonatkozó adatok, érzelmek, attitűd megértését is méri. Egymáshoz rendelés, két- vagy háromféle válasz: a feladattípus változhat, de minden esetben két- vagy háromféle válasz közül választhat a vizsgázó. Ez lehet igaz-hamis, igen-nem, illetve három lehetséges választ (A, B vagy C) megengedő feleletválasztás. A kérdések száma 7. A feladat a hallott szöveg részleteinek megértését méri, illetve azt, hogy a vizsgázó képes-e egy adott információt megtalálni a hallott szövegben. 5. Beszédkészség A beszédkészség felmérése négy részből áll. A vizsga két vizsgázóval, két vizsgáztató előtt folyik. A vizsgáztatók egyike beszélgetőtársként irányítja a beszélgetést, kérdéseket tesz fel és információt, végszót
ad a vizsgázók számára, valamint értékeli a vizsgázókat. A másik vizsgáztató kizárólag az értékelésben vesz részt, a beszélgetésbe nem kapcsolódik be. A szóbeli vizsga időtartama kb. 16 perc. 1. rész: bevezető kérdések: a vizsgázó a vizsgáztató kérdései alapján saját magáról, személyes, múltbeli élményeiről, jövőbeli terveiről beszél kötetlen, természetes formában. Az 1. rész időtartama 3 perc. Az 1. részt nem értékeljük. 2. rész: önálló témakifejtés: a vizsgázó lehetőséget kap arra, hogy rövid (kb. 1 perc) gondolkodás után 1 percig megszakítás nélkül beszéljen egy adott témáról, melyet vizuális segédanyagok és szóbeli utasítások alapján fejt ki. A feladat célja: a képek tartalmának összehasonlítása és szembeállítása, véleményalkotás, személyes élmények, attitűd kifejezése a témával kapcsolatban. A vizsgázó megjegyzést fűzhet a vizsgázótársának önálló témakifejtésében elhangzott állításokra, de nem szakíthatja meg társát. A 2. rész időtartama 6 perc 3. rész: társalgás, vita (együttműködés a két vizsgázó között): a két vizsgázó közösen oldja meg a feladatot, vizuális segédanyagok és szóbeli instrukciók alapján. Információkat és véleményt cserélnek, egyetértenek vagy vitatkoznak, javaslatokat tesznek, kezdeményeznek és elutasítanak a feladat közös megoldása érdekében. Sokkal inkább az együttműködésen van a hangsúly, nem a megoldáson. A vizsgázók képesek kell hogy legyenek az együttműködésre, ezért ennek a feladatnak a sikeres megoldásához az osztálytermi pár- és csoportmunka kiváló előkészítést jelent. A 3. rész időtartama 3 perc. 4. rész: társalgás három résztvevővel: a vizsgáztató kérdéseket tesz fel a vizsgázóknak a 3. részben megvitatott témával kapcsolatban. A vizsgázóknak lehetőségük van véleményük részletes kifejtésére, egyetértésre vagy további vitára. A 4. rész időtartama 4 perc. Amennyiben a vizsgázók száma páratlan, az egyik (utolsó) szóbeli vizsga nem kettő, hanem három vizsgázó részvételével zajlik. A vizsga folyamata nem változik, de az időtartama 16 percről 23 percre módosul.
Értékelés Az Angol Nyelvi Alapvizsga 1, 3. és 4. részének javítása megoldókulcs alapján történik. A helyes válasz feladattól függően 1 vagy 2 pontot ér. Az Íráskészség (2. vizsgarész) értékelésekor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 1. tartalom 25% 2. regiszter 10% 3. nyelvhelyesség 25% 4. szerkesztés 10% 5. szövegkohézió 15% 6. általános nyelvi szint 15% Összesen: 100% A Beszédkészség (5. vizsgarész) esetében a 2, 3. és 4. feladatrészt külön értékeljük. A beszédkészség értékelésekor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 1. véleményalkotási képesség 2. interaktív kommunikáció (kivétel 2. feladatrész) 3. nyelvhelyesség 4. általános nyelvi szint: szókincs, kiejtés, intonáció Feladatrészenként részletezve: 2. feladatrész: 1. véleményalkotási képesség 10% 3. feladatrész: 1. véleményalkotási képesség 5% 2. interaktív kommunikáció 10% 4. feladatrész: 1. véleményalkotási képesség 5% 2. interaktív kommunikáció 10% Összesen: 100% Az elért vizsgapontok értékelése: Az egyes vizsgarészekben elért pontokat részenként 20%-ra konvertáljuk és összesítjük. Az Angol Nyelvi Alapvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó összesített eredménye eléri a 60%-ot. A vizsga sikerének további feltétele, hogy minden egyes vizsgarészből 40% felett teljesítsen a vizsgázó, azaz vizsgarészenként 20%-ból minimum 8%-ot elérjen. A százalékos eredmény érdemjegyre konvertálása: 100%-90% jeles (5)
89%-80% jó (4) 79%-70% közepes (3) 69%-60% elégséges (2) 59% alatt elégtelen(1) Nyugat-magyarországi Egyetem Sikertelen vizsga esetén a teljes Angol Nyelvi Alapvizsga megismétlendő. Az utóvizsga rendjét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. Szombathely, 2010. március 10. NyME- Anglisztika Intézeti Tanszék