Innovatív pénzügyi mechanizmusok a dekarbonizáció elősegítésére, a kibocsátási kvóták árverési bevételeinek felhasználása Feiler József főosztályvezető NFM Klímapolitikai Főosztály Budapest, 2012. január 31.
A kibocsátási kvóták árverési bevételeinek felhasználása 2
Jogi háttér Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, Éhvt. (2007) - a kiotói kvóták eladásából származó bevételek csak klímavédelmi célokra használhatóak fel Végrehajtási rendelet (2007; módosítva 2009-ben és 2010-ben) - a ZBR alapjainak lefektetése - az utolsó módosítás 2011. január 1-jén lépett hatályba - a ZBR minden aspektusának működtetéséért a nemzeti fejlesztési miniszter felelős 18/2011 (III. 29.) NFM utasítás - a ZBR működésének részletes szabályozása, felhasználási jogcímek, iratkezelés, ellenőrzés 3
Szerződések életciklusa Szerződés Fizetés és átadás Zöldítési tevékenységek meghatározása (ZBR alprogram(ok)) Az eladásból származó bevételek elkülönítetten történő kezelése Átláthatóság Max. 5% ZBR működési költségekre Min. 95% ZBR alprogramokra ZBR alprogram Intézkedések az ÜHG kibocsátáscsökkentés számszerűsítésére Jól dokumentált pénzügyi és zöldítési teljesítés Támogatás kifizetése Monitoring Közös Bizottság Évente ülésezik A pénzügyi és zöldítési teljesítés megvitatása A tagokat az eladók és a vevők delegálják Audit Jelentés Minden naptári évben A bevételek felhasználásáról és a teljesített ÜHG kibocsátáscsökkentésről Nemzetközile g elismert auditor készíti Éves Jelentés Évente Az audit jelentésen alapul Az eladó készíti Auditor által készített végső jelentés a teljes ellenőrzési időszak végén 4
ZBR alprogramok 2009-2010 ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram Panel épületek energiahatékony felújítása és korszerűsítése ZBR Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram Hagyományos technológiával épült lakóépületek számszerűsíthető kibocsátáscsökkenést és energia-megtakarítást eredményező felújítása, korszerűsítése illetve új, fokozottan energiatakarékos házak építésének támogatása ZBR Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram Hűtőszekrények és mosógépek energiahatékony eszközre történő cseréje ZBR Energiatakarékos Izzócsere Alprogram Hagyományos izzók energiatakarékos izzóra való cseréje 5
A ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram előtt 6
A ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram megvalósítása után 7
Megvalósuló tervek: ZBR alprogramok 2011-ben Új Széchenyi Terv ZBR A Mi Otthonunk felújítási és otthon építési alprogram Hagyományos technológiával épült lakóházak jobb energiahatékonysági paramétereket eredményező felújítása,korszerűsítése, valamint új, energiahatékony lakóépületek kivitelezése legalább három energiakategóriányi javulás, minimálisan a B kategória elérése komplex beruházások, magas CO2 megtakarítás, jobb minőségű energiakorszerűsítés egyszerűbb folyamatok (energetikai számítási program/ adminisztráció tekintetében) Új Széchenyi Terv ZBR Napkollektor-rendszer kiépítése Alprogram megújuló energiahordozók felhasználásának elősegítésére használati melegvíz előállítására és fűtésrásegítésre 8
Mi Otthonunk eredmények A felújítandó épületek eredeti épületenergetikai kategóriái H I B C D 17% 6% 1% 1% 5% E 10% Célkategóriák a felújításoknál B 29% A+ 28% G 37% F 23% A 43% Célkategóriák új épületeknél A 10% A+ 90% 9
Miért pont épületek? Miért épp mélyfelújítás? Nagy potenciál: az összkibocsátás 30%-a épületekhez köthető Eddigi gyakorlat Különböző tevékenységek támogatása Az energiahatékonyság 30-40%-kal javul Évekre belakatolja ( lock in ) a kibocsátást Nem csak hosszú távú fókusz Növeli a klímatudatosságot Mélyfelújítás Szigorúan csak komplex felújítás A megújuló energia előtérbe helyezése Az energiahatékonyság 75-85%-kal javul A legújabb technológiákkal aknázza ki a kibocsátáscsökkentési potenciált Hosszú távú fókusz Megsokszorozza a klímatudatosságot 10
Fűtésenergia végfelhasználása - átlagos felújítási forgatókönyv Forrás: Ürge-Vorsatz et al. (2010) Egy nagyszabású, energiamegtakarítást célzó, komplex épület-felújítási program hatása a foglalkoztatásra Magyarországon. Készítette az European Climate Foundation számára az Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP), Közép-európai Egyetem, Budapest. 16.old. 11
Fűtésenergia végfelhasználása - mélyfelújítási forgatókönyv Forrás: Ürge-Vorsatz et al. (2010) Egy nagyszabású, energiamegtakarítást célzó, komplex épület-felújítási program hatása a foglalkoztatásra Magyarországon. Készítette az European Climate Foundation számára az Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ (3CSEP), Közép-európai Egyetem, Budapest. 15. old. 12
Befektetések és energiaköltség-megtakarítások Mélyfelújítási forgatókönyv adott időtartam tekintetében nagyobb energiamegtakarítást eredményez adott összegű befektetés nagyobb energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést eredményez 13
Innovatív finanszírozás A lakosságnak nincs megtakarítása az önrész fedezésére Hitelre van szükség Jelzálog? Nem egy vonzó lehetőség! Own Önrész contribution State Állami support támogatás 14
Az innovatív finanszírozás alapjául szolgáló korábbi tapasztalatok 1996-2008: A Világbank Csoport Hungary Energy Efficiency Co-financing Programja Hitelgarancia alap a lakóépületek felújításának támogatására A program biztosíték nyújtására szolgált Eredmények: Háromezer felújított épület, negyvenegyezer felújított lakás Éves szinten 295 ezer GJ energiamegtakarítás Évi 30,3 ezer tonnával kevesebb CO2 kibocsátás 30,6 milliárd forint értékű beruházás, amelyből a hitel összege 12 milliárd forint Garancialevelek kibocsátása 6 milliárd forint értékben: 50% «biztosított» Garancia-lehívás egyáltalán nem történt ZBR vonatkozások Nem történt hitelbedőlés az óvatosság csökkenthető az 50%-os hitelgarancia csökkenthető Visszaforgatható alap: a pénzeszközök hatékony felhasználása Magas forrásáttétel : hagyományos támogatási formák maximum egy a négyhez forrás áttétel mutatóval működnek, ami azt jelenti hogy egy forint állami támogatás 4 forint magántőkét mobilizál a piacról becsült forrásáttétel-mutató a garancia esetén 1:10 1:20 magas forrásáttétel = több lakásfelújítás ugyanakkora állami támogatásból Csökkenthető az állami támogatás mértéke 15
Kereskedelmi tőke mobilizálása speciális pénzintézeti eszközökkel Állami finanszírozású Hitelgarancia Alap a bankok kockázatkezelési terheinek enyhítésére Visszaforgatható alap hatékony pénzfelhasználás Magas forrásáttétel Az állami támogatás mértéke akár csökkenthető is Innovatív finanszírozás Own Önrész contribution State Állami support támogatás Credit Hitel (garanciával) (guaranteed) 16
Maradt még kérdésük? Kérem látogassanak el honlapunkra www.zbr.gov.hu/en vagy keressenek minket: 17
Innovatív pénzügyi mechanizmusok a dekarbonizáció elősegítésére 18
Az uniós tervezet összefoglalója Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitűzése a 20/20/20-as klíma- és energiacélok teljesítése: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 20%-kal. Az energiahatékonyság növelése révén az energiafogyasztás mérséklése 20%- kal. Az energiaszükséglet 20%-ának megújuló energiaforrásokból való fedezése. A fenti célok teljesítése a 20%-os kibocsátás-csökkentési cél kivételével - jelenleg elérhető források szűkössége miatt nehézségekbe ütközik. Az Európai Bizottság (COM) a 2014-től induló többéves pénzügyi keret (MFF) kialakításakor nagy hangsúlyt fektetett a központi költségvetési forrásokat kiegészítő innovatív finanszírozási mechanizmusokra. 19
Az uniós tervezet összefoglalója A Dekarbonizációs Útiterv megállapítja, hogy Európa gazdaságának dekarbonizációja a 2020-ig tartó szakaszban évi 125 mrd -t tesz ki. Innovatív finanszírozási mechanizmusokat javasol a tervezet: visszaforgatható alapok, kedvezményes kamatlábak, garanciaprogramok, kockázatmegosztási eszközök és támogatásötvözési mechanizmusok, mobilizálni és felügyelni lehet a szükséges magánfinanszírozást, és korlátozott mértékű közfinanszírozás révén számos magánszektorbeli beruházás jöhet létre. Az EU ETS-en kívül eső szektorok, így az épületenergetikai szektor dekarbonizációját az Erőfeszítés-megosztási Rendszer (Effort Sharing Decision, ESD) szabályozza. Az ESD alá tartozó szektorokban uniós szinten 10%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat 2005-höz képest 2020-ra. 20
A megoldás? EU ETS alatt tőkeerős, hitelképes cégek szerepelnek, a kvótakereskedelmi rendszer kellő hatékonysággal irányítja a magántőkét a költséghatékony kibocsátás-csökkentési beruházások megvalósítása felé. EU ESD alatt a tőkeerővel, hitelképességgel kis vagy semmilyen mértékben nem rendelkező lakosság és intézmények. Megoldás?: az ESD alatti kvótakereskedelmi rendszer alkalmassá válik a magántőke bevonására és uniós források hatékony lehívására innovatív finanszírozási mechanizmusokon keresztül ESD kvótákra épülő finanszírozási rendszer akkor lehet vonzó a magántőke számára: ha magánszemélyek is birtokolhatnák, és a befektetők felé garantálva lenne a bevételek dekarbonizációs célokra való fordítása DE: jelenleg nincs meg az ehhez szükséges jogszabályi háttér. 21
Javaslatok az innovatív finanszírozási mechanizmusok alkalmazására 1. ESD kvóták kereskedését operacionalizálni ESD kvótákat magán és jogi személyek is birtokolhatják ESD kvóták értékesítése zöldítéssel összekapcsolva ESD kvóták zöldítésében uniós vagy tagállami köztes pénzintézmény játszik közvetítő ellenőrző szerepet Az innovatív finanszírozási mechanizmusok a dekarbonizációs célra elkülönítendő kohéziós támogatásokra épülnek és azokat a magántőke bevonásával befektetések sokszorosítására használják. A köztes pénzintézmények biztosítják, hogy a zöldítési programok megfeleljenek a privát finanszírozás igényeinek. Az egységes uniós szabályozási rendszer révén a zöldítési programok tervezhetőek és felügyelhetőek lennének. 22
Javaslatok az innovatív finanszírozási mechanizmusok alkalmazására 2. Az innovatív finanszírozási mechanizmus a magyar javaslat szerint alkalmas lenne arra, hogy megelőzze a hitelfelvevők tömeges hitelképtelenné válását, elősegítené a Kormány által tervezett lakásfelújítási kamattámogatott program hatékony kihasználását, beolvasztaná az ESD kvótákból származó bevételeket, elősegítené a kohéziós támogatások lehívását a megfelelő projektek létrehozásával és működtetésével. 23
Köszönöm a figyelmet! jozsef.feiler@nfm.gov.hu 24
Épületenergia-hatékonyságra fordítható források számokban HU számára lehívható támogatások összege 2014-2020-ig (300 FT/EUR áron): ERFA: 45 m EUR = 13,5 mrd Ft (Szükséges tagállami önrész 45 m EUR 13,5 mrd Ft) KA: 500 m EUR = 150 mrd Ft (Szükséges tagállami önrész 75 m EUR) ESD kvótabevétel 2013-2020-ig (300 FT/EUR áron): Zöldítéssel (7 EUR/t áron): 488 m EUR = 146 mrd Ft Zöldítés nélkül (3 EUR/t áron): 134 m EUR = 40 mrd Ft Innovatív mechanizmus révén megmozgatott magántőke 2014-2020-ig (300 FT/EUR áron): Zöldítéssel: 325 m EUR = 98 mrd Ft Zöldítés nélkül: 89 m EUR = 27 mrd FT Összesen: Zöldítéssel: 1358 m EUR = 407,4 mrd Ft Zöldítés nélkül: 768 m EUR = 230,4 mrd FT Forrásigény (2013-2020): 5 mrd EUR = 1500 mrd Ft A lehívható támogatások összege becsült érték, a Bizottság ajánlásai alapján. Várhatóan az összeg a tárgyalások végére kevesebb lesz, de remélhetőleg nem jelentősen. 25
Magyar álláspont Magyarország jelentős ESD kvótafelesleggel rendelkezik, amelynek értékesítése révén a dekarbonizációs beruházásokat lehetne ösztönözni, ezért HU érdeke az ESD rendszer hatékonyságának növelése, illetve a hazai igényeknek megfelelő innovatív finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó javaslatok kidolgozása. Épületenergia-hatékonysági cél: 2020-ig évi 100.000 lakát kellene felújítani 65-70%-os kibocsátás-csökkentési szintre ahhoz, hogy 2050-re Magyarország teljesíteni tudja a 80%-os széndioxid kibocsátás-csökkentési vállalást. A fenti célok teljesítése 2012 és 2020 között kb. 1700 mrd Ft beruházást igényel, azonban ez túlzott terhet róna a központi költségvetésre. Ez indokolja olyan innovatív megoldások kidolgozását, ahol a közpénz szerepe leginkább a magántőke mozgatása. Az innovatív finanszírozási mechanizmusok kiegészítő forrásként a nem ETS szektor energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítését szolgálnák, illetve elősegíthetik az MFF épület-energiahatékonysághoz köthető kohéziós támogatásainak lehívását. 26