Pánszky Ügyvédi Iroda H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16. H Í R L E V É L 2011. JANUÁR Tartalomjegyzék I. Jogszabályváltozások.. 2 1. Cégjog... 2 2. Adójog.. 2 2.1.Egykulcsos személyi jövedelemadó... 2 2.2. Nyereményből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó. 2 2.3. Első teljes adóév a 10%-os társasági adóval.. 3 2.4. Bővül az egyszerűsített beszámolót készítők köre..... 3 2.5. Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása 3 2.6. 98 százalékos különadó.. 3 2.7. Ágazati különadó... 4 2.8. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 5 II. Szellemi alkotások joga... 6 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.... 6 III. Reklámjog, médiajog.. 6 1. Reklámok az új médiaszabályozás tükrében. 6 2. Közúti reklámtáblákra vonatkozó szabályok módosulása. 7 3. Szoros együttműködés az ÖRT és a FEOSZ között.. 7 IV. Egyéb jogszabályváltozások 8 1. Kormányhivatalok, integrált ügyfélszolgálati irodák (kormányablakok) 8 2. Határidő számítása a közigazgatási eljárásokban.. 8 V. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, fogyasztók megtévesztése... 9 A PSZÁF fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepével szemben. 9 H-1026 Budapest, Gábor Áron u. 16. tel.: +36 1 200 3416 fax: +36 1 200 3881 office@panszky.hu www.panszky.hu
I. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Cégjog 2010. december 31-ével hatályon kívül helyezték a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) azon 2009. december 11-től hatályos - rendelkezéseit, amely szerint a cégjegyzékben szerepelő természetes személyek lakóhelyét a közfeladatot ellátó szerveken és személyeken kívüli más személyek csak célhoz kötötten jogaik és törvényes érdekeik gyakorlása érdekében ismerhetik meg. Ezentúl a cégjegyzék valamennyi adata teljes körűen nyilvános. 2. Adójog 2.1. Egykulcsos személyi jövedelemadó 2011. január 1-jétől kezdődően egykulcsossá válik a személyi jövedelemadó, melynek mértéke valamennyi, az Szja. törvény hatálya alá tartozó adóalany tekintetében 16%. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek bruttósításának kötelezettsége azonban továbbra is változatlanul fennmarad. A 16%-os adókulcs vonatkozik az összevont adóalapra, továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre is, így az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, tőkejövedelmekből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet) keletkező, illetve egyéb, kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemre. A 16%-os adómérték alól kivételt jelent (i) az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadója, továbbá (ii) a változatlanul 10%-os adókulccsal adózó tartós befektetésből származó jövedelem hozama hároméves lekötés elteltével. 2.2. Nyereményből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével 2011. január 1-jétől az engedélyhez kötött sorsolásos játékokból, ajándéksorsolásokból származó pénzbeli nyeremények után is 16%-os mértékű adót kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie a korábbi 25%-os adó helyett, míg nem pénzbeli nyeremények esetén a korábbi 33% helyett egyrészről szintén 16% a kifizető által befizetendő adó mértéke, másrészről az adó alapjaként a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosát kell figyelembe venni. A nem pénzbeli nyereményekre vonatkozó szabályt kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett, engedélyhez nem kötött vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, vagyis a nyeremény piaci értékének 1,19-szersével számított adóalap után 16%-os mértékű adót kell befizetni (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak). 2
2.3. Első teljes adóév a 10%-os társasági adóval A társasági adó 10%-ra történő csökkentésének 2010. július 1-ére visszamenő hatályú módosítását követően 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a magyarországi vállalkozásoknak 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 %-os társasági adót kell fizetniük. Mint a korábbi hírlevelekből emlékezhetünk rá, a 2010. augusztus 16-án hatályba lépő és 2010. július 1-jére visszamenőleges hatállyal alkalmazandó szabályok olyan átmeneti előírásokat tartalmaztak, melyek szerint a 2010. adóévet időarányosan, 2010. január 1-je és június 30-a, illetve 2010. július 1-je és december 31-e között kell(ett) megosztani, és a feltétel nélküli 10%-os adókulcs a második félévben 250 millió forint adóalapig (volt) alkalmazható. 2.4. Bővül az egyszerűsített beszámolót készítők köre 2011. január 1-jétől a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja az egyszerűsített éves beszámoló készítését. A korábbi tilalommal ellentétben egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek ezentúl a zártkörű részvénytársaságok és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is, továbbá azon a magyar leányvállalatok számára is fennáll ez a lehetőség, amelyeknek fölérendelt külföldi anyavállalata van, és a nemzetközi szabályok szerint vonják be a konszolidált beszámolóba. Az új szabályok először a 2011-ben induló üzleti évről készített beszámolókra alkalmazandók, de a vállalkozó dönthet úgy is, hogy a 2010. évben induló üzleti év tekintetében is figyelembe veszi azokat a beszámoló elkészítése során. A számviteli törvény által meghatározott mértékhatárokra vonatkozó előírások (500 millió forintot meg nem haladó mérlegfőösszeg, 1 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel, legfeljebb 50 fős éves átlagos foglalkoztatási létszám) változatlanul fennállnak. 2.5. Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása 2011. január 1-jétől kedvezményt kapnak a nőket részmunkaidőben foglalkoztató munkaadók, oly módon, hogy az eddigi 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett mindössze 20%-os járulékot kell megfizetniük. Az intézkedés részben összefügg a gyes feltételeinek megváltoztatásával: 2011. január 1-jétől a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában vállalható mellette munka. 2.6. 98 százalékos különadó 2010. november 16-i ülésén az Országgyűlés ismételten elfogadta az Alkotmánybíróság által október végén alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített 1, 98 %-os különadóról szóló törvényt. 1 A különadóról szóló törvény elfogadásával összefüggésben 2010. augusztus 11-én kiegészült az Alkotmány közteherviselési szabálya. Az alkotmánymódosítás az állami forrásból származó, jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek kapcsán lehetővé tette egyrészről külön mértékű kötelezettség megállapítását, másrészről ennek az adóév kezdetéig terjedő visszamenőleges hatállyal történő kiszabását. Az AB ekkor azzal indokolta döntését, hogy a különadót megállapító törvény nemcsak a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket adóztatná meg, hanem azokat is, amelyek a munkavállalóknak törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak/járnának. 3
A 2010. december 30-ától hatályos, azonban 2005. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal alkalmazandó törvény értelmében 98 %-os különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 %-ban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. A különadó alapja a jogviszony megszűnésével összefüggésben fizetett pénzbeli és nempénzbeli juttatások (pl. végkielégítés, titoktartási pénz) (i) állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része; (ii) más foglalkoztatottak (munkavállalók) esetében az összeghatár 3,5 millió forint. Ennél a csoportnál a különadó alapjába nem tartozik bele a munkaviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér. A felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadóalapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek. A különadó a központi költségvetést illeti meg. 2.7. Ágazati különadó 2010. december 4-én hatályba lépett az egyes ágazatokat terhelő különadókról szóló törvény, amely háromféle tevékenységet adóztat meg: a bolti kiskereskedelmi tevékenységet a távközlési tevékenységet az energiaellátók vállalkozási tevékenységét. Az adó alanya lehet a fenti tevékenységet végző jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, illetőleg külföldi vállalkozó is a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig. Az adó alapja az adóévben a fenti tevékenységekből származó nettó árbevétel. Az adó mértéke a) bolti kiskereskedelmi tevékenységvégzés esetén az adóalap aa) 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, 4
ab) 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, ac) 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, ad) 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%; b) távközlési tevékenység végzése esetén az adóalap ba)100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, bb) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5%, bc) 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, bd) 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5%; c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége esetén az adóalap 1,05%-a. Ha az adóalany által folytatott tevékenység egyidejűleg több jogcímen is adóköteles lehet, úgy az adót csak az egyik, a magasabb összegű adófizetési kötelezettséget eredményező tevékenység után kell megfizetni (kétszeres adóztatás elkerülése). A törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni. 2.8. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával 2011. január 1-jével létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát; a NAV ellát bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók. A NAV háromszintű kormányhivatal, alsó fokú szervei a megyei igazgatóságok, középfokú szervei a regionális és speciális hatáskörű főigazgatóságok (mint pl. a Repülőtéri Főigazgatóság), felsőfokú, egyben központi szerve a Központi Hivatal. A NAV központi (de nem felsőfokú) szervei a Központi Hivatalon túl, a bűnügyi főigazgatóság, amely a NAV bűnügyi tevékenységét irányítja és felügyeli, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. A Központi Hivatal vám- és pénzügyőri szakága a VPOP vámigazgatási, jövedéki igazgatási, rendészeti feladatainak jogutódja. A köztartozás mentességi 5
igazolások ún. nullás igazolás kiadására valamennyi megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult lesz. II. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A 2010. év végén elfogadott jogszabály módosítások következtében 2011. január 1-jétől a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (SZTNH) változott, illetőleg bővültek a Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok is. Az SZTNH által ellátandó új feladatok felölelik a szerzői jog területén a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását és felügyeletét. Kiterjednek továbbá az egységes országmárka kialakításához való hozzájárulásra melynek keretében az SZTNH elősegíti, hogy szellemi-tulajdonvédelem eszközeit megfelelően használják -, a jellegzetes magyar termékek hírnevének előmozdítására is. Az elektronikus úton teljesíthető iparjogvédelmi bejelentések köre is bővül, és 2011. március 1-jétől lehetővé válik az egyes iparjogvédelmi oltalmakat, illetve bejelentéseket érintő változások (jogosult, képviselő vagy feltaláló neve vagy címe) elektronikus bejelentése, továbbá hiteles lajstromkivonat elektronikus úton való igényelése vagy az online iratbetekintés kérelmezése. Védjegybejelentések esetében továbbá a gyorsított és különleges gyorsított eljárás iránti kérelmek elektronikus benyújtása is kezdeményezhető. Jelenleg az elektronikus ügyintézés keretében csupán arra van lehetőség, hogy az iparjogvédelmi tárgyú törvényekben (védjegytörvény, szabadalmi törvény, formatervezési minták oltalmáról továbbá a használati minták oltalmáról szóló törvények) felsorolt beadványokat nyújtsa be az ügyfél elektronikusan, ezt követően azonban az SZTNH papír alapon tartja vele a kapcsolatot. A márciusban hatályba lépő új rendelkezésekkel lehetővé válik az is, hogy - meghatározott eljárások esetén - ha az ügyfél az ügyfélkapun keresztül kezdeményez eljárást, az SZTNH elektronikus úton közölje az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldje meg a hiteles lajstromkivonatot. III. REKLÁMJOG, MÉDIAJOG 1. Reklámok az új médiaszabályozás tükrében Ezzel a témával részletesen foglalkozunk a január 12-i állásfoglalásunkban, melyet regisztrált felhasználóink az alábbi internetes címen érhetnek el: http://www.panszky.hu/hu/hirek/allasfoglalasok 6
2. Közúti reklámtáblákra vonatkozó szabályok módosulása 2011. január 1-jével módosult a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény reklámtáblák kihelyezésére vonatkozó 12. -a. A módosítás értelmében ezentúl nemcsak a közút területén és a közút felett, hanem az út műtárgyán (hidak, alulés felüljárók, alagutak) és az út tartozékán (várakozóhely, pihenőhely, vezetőoszlop, korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés - így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) is tilos reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni. A tilalom alól a korábbi szabályhozáshoz hasonló módon változatlanul kivételt jelentenek a járdák, a gyalogutak és a kerékpárutak, továbbá új elemként a közút úttesten kívüli burkolatlan területei. Azonban a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopokon attól függetlenül tilos a reklámeszközök kihelyezése, ha azok a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkednek el. A közút lakott területen kívüli szakasza mellett szintén tilos a reklámeszközök kihelyezése, kivéve (i) a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren kívül elhelyezett, 4 m 2 felületet meg nem haladó reklámeszközöket, valamint (ii) az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést, és üzemanyag árakat tartalmazó táblákat, továbbá (iii) azokat a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezéseket, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának költségére eltávolíthatja. 2011. július 1-jétől pedig a fenti tilalmakat megszegő, ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlan tulajdonost a közlekedési hatóság reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 500 000 forint összegű bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. 3. Szoros együttműködés az ÖRT és a FEOSZ között Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) 2011. január 19-én együttműködési megállapodást írt alá - tette közzé az ÖRT a honlapján. Az együttműködés célja, hogy a fogyasztók hatékonyabb védelemben részesüljenek mind az általános kérdések, mind pedig az egyedi panaszok, jogviták terén. Ennek keretében a Felek elismerik és másokban is tudatosítják, hogy a felelősségteljes reklámtevékenység a fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom érdekében is kiemelten fontos, és ennek egyik lehetséges eszköze az önszabályozás. A két fél vállalta többek között a kölcsönös információ- és tapasztalatcserét valamint, hogy lehetőséget biztosítanak a másik félnek az általuk szervezett továbbképzéseken. Mind az ÖRT mind a FEOSZ elnöke hangsúlyozta a reklámok jelentőségét a fogyasztói döntések során illetve kiemelték a reklámtevékenységet folytatók felelősségét az önszabályozás területén. 7
IV. EGYÉB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1. Kormányhivatalok, integrált ügyfélszolgálati irodák (kormányablakok) 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaként létrejönnek a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi szervei. A hivatalok megalakulásával párhuzamosan az ország 29 pontján megkezdik működésüket az integrált ügyfélszolgálati irodák, az úgynevezett kormányablakok, amelyek az ügyfeleket segítik az állami hatóságokhoz tartozó ügykörökben. Az ügyfélszolgálati irodában kezdeményezhető személyesen ügyfélkapu létesítése, melyen keresztül az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerheti, az ingatlannyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerheti. Az ügyfélszolgálati irodán előterjeszthetőek a gyes, családi pótlék, gyermeknevelési támogatás iránti kérelmek, a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos kártalanítás iránti kérelmek, továbbá az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben a határozat végrehajtásának mellőzésére irányuló méltányossági kérelmek. Ezen kívül az ügyfélszolgálati irodák tájékoztatást nyújtanak a magyar igazolványokkal, külföldön történő házasságkötéssel (bejegyzett élettársi kapcsolattal) kapcsolatos eljárás menetéről, vonatkozó ügyféli jogokról és kötelezettségekről, továbbá egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről. 2. Határidő számítása a közigazgatási eljárásokban A közigazgatósági hatósági eljárásokban 2011. január 1-jétől ismételten naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a határidőket. A javaslat kiterjed adminisztratív kötelezettségekre is, vagyis például az ügyfelet terhelő adatbejelentés esetében is naptári napokban kell a jövőben számolni. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) 500.000,- és 200.000,- Ft-os fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Citibankkal (Bank) szemben, mert az megsértette egyrészről a Reklámtörvény, másrészről a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) rendelkezéseit. 8
V. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE A PSZÁF fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepével szemben A PSZÁF lakossági panasz alapján indította meg az eljárását: az ügyfél a PZSÁFhoz fordult, ugyanis a Bank átlagosan kéthavonta üzleti ajánlattal kereste meg telefonon annak ellenére, hogy ő korábban jelezte felé írásban, hogy nem kíván élni annak ajánlatával, valamint kérte, hogy adatait töröljék a nyilvántartásból. A levelére választ nem kapott, illetve később kérése ellenére újabb ajánlattal kereste őt meg a Bank. A PSZÁF az eljárásában a begyűjtött bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Bank megsértette a Reklámtörvény 6. (1) és (3) bekezdésekben foglaltakat, amikor is a reklám címzettjének, annak előzetes egyértelmű és kifejezett hozzájárulása nélkül közölt reklámot, illetve nem törölte az illető adatait annak ellenére, hogy erre vonatkozóan kifejezett kérést kapott. Megállapítást nyert továbbá, hogy a Bank elmulasztotta a Hpt. 215/B. (7) bekezdésben foglaltakat megtenni, ugyanis az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott írásbeli álláspontját a panasz beérkezését követő 30 napon belül az ügyfélnek köteles lett volna megküldeni. A két jogsértés miatt a bírság összege összesen 700.000,- Ft. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a gyula.panszky@panszky.hu e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2011. január 31. Pánszky Ügyvédi Iroda 9