Megrendelő: címe: GKM témazám : GKM ügyiratzám: Kötelezettég-vállalá nyilv. záma: Megbízott: címe: Szervezeti egyég: KTI munkazám: Gazdaági é Közlekedéi Miniztérium 155 Budapet, Honvéd u. 13-15. 1/26. X-6/216/26. ZO161 Közlekedétudományi Intézet Kht. 19 Budapet, Thán Károly u. 3-5. Járműtechnikai, Környezetvédelmi é Energetikai Tagozat 25-54-2-6 Stratégiai zajtérképezé 27 Fő közlekedéi léteítmények LEÍRÓ DOKUMENTÁCIÓ Évi 6 millió jármű áthaladáánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak Illetéke környezetvédelmi felügyelőég: Felő-Tiza-vidéki Környezetvédelmi Termézetvédelmi é Vízügyi Felügyelőég Közreműködött: Témafelelő: Ellenőrizte: Jakab Attila (térképezé) Vértealjai Antal (térképezé) Smajda Fruzina (adatelőkézíté) Zigó Márta (adatelőkézíté) Veréb Lázló (ellenőrzé: adatok, zámítáok, mérékiértékelé) Szőke Józef (helyzínbejárá, ellenőrző vizgálatok) Reményi Itvánné (zerkezté) Hajdú Sándor tudományo főmunkatár Dr. Kovác Mikló tagozatvezető Budapet, 27. márciu 1
Tartalomjegyzék I. RÉSZ : ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ LEÍRÁS II. RÉSZ : MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Mellékletek: A Magyar Köz Állami Közkezelő Fejleztő Műzaki é Információ Kht. Rézéről közzétett 24. évi forgalmi adatok zakazonként (Megjegyzé :A 82/25. (V. 24.) zámú GKM minizteri közleményben közzétett zakazok a 24. évi forgalmi adatokon alapulnak) (lád CD : UT- Fo kozlekedéi leteitmenyek trategiai zajterkepezee Muzaki Dokumentacio 27.pdf) KSH népeégi adatzolgáltatáa (lád CD : NEP- Fo kozlekedéi leteitmenyek trategiai zajterkepezee Muzaki Dokumentacio 27.pdf) III. RÉSZ : ALAPADATOK, ÉRINTETTSÉG ADATOK, A STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEK ÉRTÉKELÉSE Útzám ZAJTERHELÉS TÉRKÉP KONFLIKTUS TÉRKÉP ÉRINTETTSÉG TÉRKÉP Érintett zakazok: Útkategória Megye Érintett települé 4 Előrendű Szabolc- Szatmár- Bereg 41 Előrendű Szabolc- Szatmár- Bereg 36 Máodrendű Szabolc- Szatmár- Bereg Határoló kmzelvények Szakaz hoza (km) Nyíregyháza 27+825-276+ 5,276 Nyíregyháza 1+2-5+134 3,934 Nyíregyháza 45+63-52+463 6.86 3317 Özekötő Hajdú-Bihar Nyíregyháza 55+334-57+32 1,986 49 Özekötő Szabolc- Szatmár- Bereg Nyíregyháza +777-6+214 5,437 2
I. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ LEÍRÁS TARTALOM 1. Bevezeté...2 2. Alapfogalmak, a zaj jellemzők é a zajmutatók áttekintée...2 Hangnyomá-hangnyomázint 2 Szintek özeadáa (özevonáa) 3 A-úlyozózűrő, A-hangnyomázint 4 Egyenértékű hangnyomázint 5 3. A zaj egézégkároító hatáa...6 4. A környezeti zajterhelé jelenlegi helyzete, miért i kell ezzel a problémával foglalkoznunk?...1 5. Az Európai Unió környezeti zaj kezelééről zóló irányelve a zabályozá jelentőége, céljai...15 6. Stratégiai zajtérképek kézítée Magyarorzágon jogzabályi háttér, a feladatok áttekintée...16 7. A fő közlekedéi léteítményekre vonatkozó tratégiai zajtérképekkel kapcolato legfontoabb - előíráok...17 8. A tratégiai zajtérképeken feltüntetendő zajforráok, zajforrácoportok általáno jellemzée...18 9. A zajcökkenté lehetőégei...21 1. A tratégiai zajtérképek általáno jellemzők...22 1
1. Bevezeté A környezeti zaj egyre inkább meghatározó zennyezée környezetünknek, é mára Európazerte a máodik legúlyoabb környezeti problémaként emlegetik (lád: Európai Környezetvédelmi Iroda 26. december 12-i konferenciájának nyitó előadáa: Joé Palma, Univerity of Libon, Portugália). Az egyéb zennyezéek miatt kialakult problémákhoz vizonyítva, a környezeti zaj zabályozáa nehézégekbe ütközött, mivel nem volt kellő mértékben imert a zaj emberekre gyakorolt hatáa, valamint a dózi é a hatá közötti özefüggé, ezen túl hiányoztak a jól meghatározható kritériumok i. Miközben azt állították, hogy a zajzennyezé alapvetően a fejlett orzágok egyik "luxu" kérdée, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődő orzágokban az emberek gyakran jobban ki vannak téve a zajnak, a roz tervezé é az épületek gyenge megépítée miatt. A zaj hatáai itt i ugyanolyan kiterjedtek é hozú távú következményei az egézégre azonoak a fejlett orzágokban tapaztaltakkal. E tekintetben a zajvezélyeztetettég korlátozáára é zabályozáára irányuló gyakorlati intézkedéek nélkülözhetetlenek. E problémának a kezeléére az Európai Unióban dönté zületett, amely un. tratégiai zajtérképek, é erre épülő intézkedéi tervek kézítéét írta elő. A fő közlekedéi léteítményekre vonatkozó tratégiai zajtérképek között kézültek el a jelen anyag rézét képező zajtérképek i. A zajtérképek által hordozott információk megértééhez é hatékony felhaználáához azonban zükég van arra, hogy bizonyo fogalmakat, kérdéeket tiztázzunk, illetve megmagyarázzunk. Ezt a célt zolgálja ez a dokumentáció, amelyet javaolunk mindenképp a térképek áttekintée előtt figyelmeen áttanulmányozni. 2. Alapfogalmak, a zaj jellemzők é a zajmutatók áttekintée Hangnyomá-hangnyomázint Hangnyomá: a hang okozta, a tatiku légnyomához hozzáadódó változó nyomá Pa-ban. Hangnyomázint, L: a hangnyomá négyzetéből é a p = 2 μpa vonatkoztatái hangnyomá négyzetéből zámított hányado 1-e alapú logaritmua: log( p/p ) 2 db-ben kifejezve. A Bel (B) helyett a decibel (db) haználata 1-zel való zorzát jelent. A 2 értékű kitevőt a 1log( p/p ) 2 elé kiemelve: 2log( p/p ). Ez a hangnyomázint zokáo kifejezée. 2
Hangnyomá Hangnyomázint Szintek özeadáa (özevonáa) A zintek aritmetikája a logaritmiku jelleg miatt eltér a zokáo özegezé módzerétől. Nagyon zemlélete é gyor az alábbi zámoló ábra haználata. A két özeadandó zint különbége (ΔL) függvényében leolvaható a nagyobbik zinthez hozzáadandó korrekció. Amennyiben a két zint azono, akkor a különbégük nulla, ekkor a legnagyobb értékű korrekció 3 db (magyarázat: 1*log(1 L/1 +1 L/1 )=1log(2*1 L/1 )=L+3 db é a * a zorzá jele). Az ábra mutatja, hogy ha a különbég nagyobb, mint 1 db, akkor a korrekció.5 db érték alatt van, ez tehát azt jelenti, hogy a méréeknél a mérendő zintnél 1 db-lel alaconyabb környezeti zaj a mért eredményre már ninc gyakorlati befolyáal. 3
Több zint özevonáa orozatoan történik: előbb özevonunk két adatot, majd az eredővel a következőt, é így tovább mindaddig, amíg minden adat özevonára nem került. A zinteket termézeteen zámítá ján i özevonhatjuk az alábbi özefüggé felhaználáával (fentebb már alkalmaztuk): A-úlyozózűrő, A-hangnyomázint Az A-zűrő azért került bevezetére, hogy a zaj mérőzámát az emberi hallá karakteriztikájához illeze. Az A-úlyozózűrő zármaztatáa: A-hangnyomázint, L A : A zajmérő műzer bekapcolt A-úlyozózűrőjével meghatározott egyzám-adato hangnyomázint, illetve hangteljeítményzint. Haonlóan történik (má paraméterű görbe felhaználáával) az egyéb (B, C, D) úlyozó zűrők zármaztatáa. A lenti ábrán megfigyelhetjük a zűrők hatáát a kekenyávú pektrum (pektrum: a hangnyomázintek frekvencia függvénye adott időpillanatban ) vonalainak özevonáával kapott egyzám-adato jellemzőre. 4
Az ábra zemlélteti továbbá a kekenyávú pektrum özevonáát oktávávokká é 1/3 oktáv-, azaz tercávokká. A terc é az oktáv ávok lényegeen durvább felbontáúak a kekenyávú eethez képet. A ma haznált ezközök alkalmaak mindegyik felbontá előállítáára. 5
Egyenértékű hangnyomázint A zaj hangnyomázintje az idő függvényében váltakozik. Kezelhető zajjellemzőt kapunk, ha az un. megítéléi időre vonatkoztatjuk a hangnyomázintet. Ezen átlagolá eredménye az un. egyenértékű hangnyomázint (Leq), amikor az időben változó nyomáingadozáokat illetve hangnyomázinteket a megítéléi időre vonatkoztatva integráljuk. Ezt az értéket haználjuk a környezeti zaj vizgálatakor, megítéléekor. Ebben vannak megadva a határértékek é a küzöbértékek i Leq (dba). Egyenértékű A-hangnyomázint, L Aeq : annak a folyamato, állandó A-hangnyomázintnek az effektív értéke adott T idő alatt (megítéléi időtartam), amely azono a vizgált, időben változó zaj effektív értékével, amely a következő képlettel határozható meg: ahol: L AeqT p o p A (t) T 1 (),1L p t L Apeq, T = 1lg 1 dt = T 2 1 p () A t 1lg dt db az egyenértékű A-hangnyomázint a t 1 -től t 2 -ig tartó T megítéléi időtartam alatt, db-ben; a vonatkoztatái hangnyomá, (2 μpa); a hangjel pillanatnyi A-hangnyomáa. T T p 2 Az egyenértékű zint fogalma termézeteen úlyozatlan hangnyomázintekre i értelmezhető 3. A zaj egézégkároító hatáa Elő kérdéünk lehet, hogy tulajdonképp miért foglalkozunk mi ennyire a környezeti zajjal? Termézete, hogy az élet vele járója a zaj, hizen mindnyájan közlekedünk, mindnyájan haználunk zajkibocátáal üzemelő gépi berendezéeket A felelege zajkeltét azonban meg kell züntetni, de legalábbi cökkenteni kell, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a zajkibocátá amennyiben az valóban zükége működé mellékterméke a lehető legalaconyabb zintű legyen. 3.1. A zaj fogalma Mit nevezünk zajnak? Fizikai zempontból ninc különbég a hang é a zaj között. A hangot az érzékeinkkel fogjuk fel é a hanghullámok özetett zerkezetét zajnak, zenének, bezédnek, tb. hívjuk. Ezek a kommunikáció, az emberi kapcolatteremté, a zórakozá, kikapcolódá elengedhetetlen rézei őt az emberi lét nélkülözhetetlen kellékei. Ily módon a zaj meghatározáa talán így a legérthetőbb: nemkívánato hang. 6
3.2. A zaj emberre gyakorolt hatáa A zajzennyezé emberre gyakorolt hatáai között a következő főbb coportokat kell megemlítenünk: - a zaj által okozott hallákároodá; - a bezédkommunikáció akadályozáa; - a pihené é alvá zavaráa; - a pzichofiziológiai é a mentáli egézégre é teljeítményre gyakorolt hatáok; - a közöég vielkedéére gyakorolt hatáok; - é az okozott kellemetlenégek; - végül az akaratlago tevékenyégek akadályozáa. A továbbiakban ugyancak áttekintjük a vezélyeztetett coportokat é a vegye zajforráok özetett hatáait i. A hallóképeég cökkenée Általában a halláküzöb növekedéeként definiálják. Világzerte a zaj által okozott hallóképeég-cökkené a legelterjedtebb irreverzibili foglalkozái ártalom, becléek zerint zerte a világban mintegy 12 millió ember zenved munkaképtelenéget okozó hallákároodában. A fejlődő orzágokban nemcak a munkahelyi zaj, hanem a környezeti zaj i növekvő zerepű hallóképeég-cökkenét okozó rizikótényező. Hallákároodát okozhatnak továbbá bizonyo betegégek, egye ipari vegyi anyagok, a fejet ért ütéek, baleetek, ezenkívül a hallóképeég cökkenée lehet öröklete eredetű i. A hallá romláa magával az öregedé folyamatával i özefügg. A hallóképeég-cökkené fő következménye táradalmi zempontból a mindennapi életkörülmények közötti bezéd megértéének képtelenége, ez pedig úlyo zociáli fogyatékoágnak tekintendő. Még a kimértékű hallóképeég-cökkené i károan befolyáolhatja a bezédértét. A zaj károan befolyáolja bezédérthetőégét A bezédre gyakorolt zavaró hatá lényegében egy olyan elfedő folyamat, amelynél az egyidejű, zavaró hatáú zaj érthetetlenné tezi a bezédhangot. A környezeti zaj ugyancak elfedheti a mindennapi életben fonto egyéb akuztiku jeleket, mint például az ajtócengő hangját, telefoncörgét, ébreztőórákat, tűzjelzét é egyéb figyelmeztető jeleket, valamint a zenét. Mindennapi életkörülmények között a bezéd érthetőégét befolyáolja a bezéd hangereje, a hangúlyozá, a kiejté tiztaága, a bezélő é a hallgató távolága, a zavaró zaj hangereje é egyéb jellemzői, a halláéleég, valamint a figyelem mértéke. (Zárt helyiégekben a bezéddel történő kommunikációra hatáal vannak a terem hangvizaverő jellegzeteégei i.) A vezélyeztetett coportok zámára még alaconyabb háttérzaj-zintek zükégeek. A bezéd megértéére való képtelenég az egyén zempontjából zámo zempontból akadályoztatottágot jelent, é a vielkedé megváltozáát eredményezi. Különöen vezélyeztetettek a cökkent hallóképeégűek, az időek, a gyermekek a nyelvtanulá é az olvaá elajátítáa idején, valamint a bezélt nyelvet nem eléggé jól imerő egyének. A környezeti zaj úlyo hatáa az alvá zavaráa Egyrézt az alvá ideje alatt elődlege hatáokat fejthet ki, márézt az éjzakai zajbehatá utáni napon megállapítható máodlago hatáokat okozhat. A zavartalan alvá a jó fiziológiai é mentáli funkció előfeltétele. Az alvá zavaráának elődlege hatáai: elalvái nehézégek, 7
felébredéek é az alvá fáziainak vagy az alvá mélyégének változáai, vérnyomáemelkedé, pulzu- é ujjpulzu-amplitúdó-növekedé, vaocontrictio, a légzé megváltozáa, zív arrhythmia é heveebb tetmozgá. A reakció fellépéének valózínűégét feltehetően inkább a zajeemény hangereje é a háttérzajok hangereje közötti különbég, mint az abzol zajzint határozza meg. Az éjzakai felébredé valózínűége az éjzaka orán történt zajeemények zámával arányoan nő. A következő reggel vagy nap(ok) folyamán fellépő utó- vagy máodlago hatáok: rozabb alváminőég, növekvő fáradtágérzet, nyomott hangulat vagy közérzet, valamint a teljeítőképeég cökkenée. A vizgálatok tanúága zerint a kielégítő éjzakai alvához az állandó háttérzaj hangzintje nem haladhatja meg a 3 db(a)-t, a 45 db(a) zintet meghaladó hangerejű egyedi hangeemények pedig kerülendőek. Élettani hatáok A zajo utak közelében élő emberek eetében a zajnak való kitettég a élettani folyamatokat akár átmeneti, akár állandó jelleggel, nagymértékben befolyáolhatja. Hozabb ideig tartó expozíciót követően az átlago népeégen belül az arra érzékeny egyéneknél állandóult hatáok alakulhatnak ki, mint például a nagy hangerő-behatáal özefüggében maga vérnyomá é zívbetegég. Az okozott hatáok nagyágát é időtartamát rézben egyéni tulajdonágok, az élettílu, a vielkedémód é a környezeti feltételek határozzák meg. A hangok reflexválazokat i kiváltanak, különöen, ha imeretlenek é hirtelen lépnek fel. Mentáli betegég Úgy tartják, a környezeti zaj közvetlenül nem okoz mentáli betegéget, bár feltételezéek zerint felgyoríthatja é fokozhatja a láten mentáli rendelleneégek kifejlődéét. Azok a kutatáok, amelyek egye gyógyzerek, mint a nyugtatók é altató tabletták alkalmazáát, a pzichiátriai tüneteket é az elmegyógyintézeti betegfelvételi arányokat vizgálták, arra utalnak, hogy a környezeti zaj káro hatáal lehet a mentáli egézégre. Teljeítmény Dolgozó felnőttek, de főleg gyermekek körében kimutatták, hogy a zaj károan befolyáolhatja a kognitív feladatok orán nyújtott teljeítményt. Bár a zaj által keltett izgalom rövidtávon jobb teljeítményt eredményezhet egyzerű feladatoknál, a kognitív teljeítmény özetettebb feladatoknál jelentően romlik. A kognitív funkciók közül a zaj a legjelentőebben az olvaát, a figyelmet, a problémamegoldó é az emlékező képeéget befolyáolja. A zaj figyelemelterelő ingerként i hathat, az impulzuzerű zajhatáok pedig az ijedtég következtében meneküléi reakciót i kiválthatnak. A zajnak való kitettég a teljeítményt negatívan befolyáoló utóhatáokat i okozhat. A repülőterek környékén lévő ikolákban a repülőgépek zajának krónikuan kitett gyermekek a próbaolvaában, a kirakójátékok özeállítáa orán tanúított kitartában, az olvaott anyag megértéére irányuló teztekben é a motiváció képeégek terén alaconyabb teljeítményt mutattak. A zaj okozhatja a munkahelyi károk é a munka orán elkövetett hibák megzaporodáát, bizonyo baleetek pedig a teljeítménycökkenére figyelmeztethetnek. A zaj hatáa a táradalmi kapcolatokra é a vielkedére; kellemetlenégek. A zaj zámo hatát gyakorolhat a táradalomra é vielkedére, ezen kívül kellemetlenéget i okozhat. Ezek a hatáok gyakran özetettek, árnyaltak é közvetettek, ok határól pedig feltételezik, hogy azok zámo nem vizgált mutató együtte hatáának következményei. A közöégi zajnak a kellemetlenég érzetet keltő hatáát kérdőívekkel, vagy bizonyo, meghatározott tevékenyégekre gyakorolt zavaró hatáának felméréével lehet megállapítani. Mindazonáltal ézre kell venni, hogy az egyforma zintű, különböző eredetű közlekedéi é 8
ipari zajok különböző mértékű kellemetlenéget okoznak. Ez azért van így, mert a népeégen belül a kellemetlenégérzetet nemcak a zaj jellemzői beleértve a zajforrát i befolyáolják, hanem az nagymértékben függ ok nem akuztiku, hanem zociáli, pzichológiai, vagy gazdaági termézetű tényezőtől i. A zajvezélyeztetettég é az általáno kellemetlenégérzet közötti kölcönö özefüggé jóval nagyobb a coportok zintjén, mint az egyének zintjén. A 8 db(a) feletti zaj cökkentheti a egítőkézéget, továbbá fokozhatja az agrezív magatartát. Speciáli gond az, hogy a nagy hangerejű, folyamato zajexpozíció növelheti az ikolai tanulókban a tehetetlenégérzet kialakuláával zembeni érzékenyéget. Ninc még egyetérté a kutató körében a környezeti zajforráok együtte előforduláa következtében kialakuló telje kellemetlenégérzet modelljére vonatkozóan. Vegye forráokból zármazó zajok egézégre gyakorolt együtte hatáai. Számo akuztikai környezet egynél több forrából zármazó hangokból áll, azaz léteznek vegye forráok, é néhány hatákombináció általáno. Például a zaj napközben akadályozhatja a bezédet, é zavarhatja az alvát éjzaka. Ezek a megállapítáok termézeteen a zajjal úlyoan zennyezett lakóterületekre vonatkoznak. Ezért fonto az, hogy a telje egézégkároító zajterhelét hozabb időtávon kereztül vizgálják Vezélyeztetett alcoportok. A zajvédelemre vagy a zajt illető zabályozára tett javalatoknál az általáno népeég vezélyeztetett alcoportjait kell előorban figyelembe venni. A zajhatáok típua, a peciáli környezet é a ajáto életmód mind olyan tényezők, melyeket ezekre az alcoportokra kell vonatkoztatni. Példák a vezélyeztetett alcoportokra: a bizonyo betegégekben zenvedő, vagy orvoi problémákkal küzdő (például maga vérnyomá), kórházban fekvő, vagy otthon lábadozó emberek; az özetett kognitív problémákkal küzdő emberek; a vakok é a hallákároultak; a magzatok, a cecemők é a kigyermekek, valamint általában az időek. A bezéd megértéének zempontjából legúlyoabban a cökkent hallóképeégű emberek érintettek. Még a magaabb frekvenciájú bezédhang-tartományban jelentkező enyhe hallóképeég-cökkené i okozhat problémákat a bezéd zajo környezetben történő megértéében. A népeég többége a bezédmegérté akadályozottága zempontjából a vezélyeztetett alcoporthoz tartozik. 3.3. Speciáli érintettégek A projekt tárgyát érintően mindenképp meg kell említeni a zajhatára peciálian érzékeny intézményeket. Ezek e következők: Ikolák é óvodák, bölcődék Ikoláknál a kritiku zajhatáok: a bezéd zavaráa, az információvezté (pl. megérté, olvaá elajátítáa), üzenetközlé zavaráa é kellemetlen érzé keltée. Az oztályteremben zóban közölt üzenetek meghalláa é megértée érdekében a háttér zajzint nem haladhatja meg a 35 db (LAeq) értéket a tanítái idő alatt. Hallákároult gyermekek eetében még alaconyabb hangzint zükége. Külő játzóterek eetében a külő forráokból zármazó zaj hangzintje lehetőleg ne haladja meg az 55 db (LAeq) értéket. Az óvodák é bölcődék eetében ugyanazokat a kritiku hatá é iránymutató értékeket alkalmazhatjuk, mint az ikolák eetében. Kórházak Kórházakban a legtöbb helyen a kritiku (ki)hatáok: az alvá zavaráa, kellemetlenégek, é a kommunikáció hátrányo befolyáoláa, ideértve a figyelmeztető jelekét i. Az éjzaka 9
folyamán a hangeemények (LAmax) értéke belő térben jó, ha nem haladja meg a 4 db(a)- t. Mivel a betegek kevébé tűrik a trezt, a legtöbb helyiégben, ahol a betegeket kezelik vagy megfigyelik, az LAeq zint nem haladhatja meg a 35 db értéket. Az intenzív zobákban é a műtőkben figyelmet kell fordítani a hangnyomázintekre. 1. táblázat: A zavaró zajzintek tájékoztató értékei (az Egézégügyi Világzervezet jelentée alapján) Környezet Egézégre gyakorolt hatá(ok) Zavaró zajzint mértéke LAeq [db(a)] Lakóterület külő zajterhelé Lakóhelyek, beltér (!!) Belő hálózobák Ikolai oztálytermek é óvodák, bölcődék, beltér!! Óvodai, bölcődei hálózobák, beltér!! Ikola, játzótér, kültér!! Kórház, kórterem, beltér!! Ipari, kerekedelmi beváárló é közlekedéi területek, bel- é kültér Komoly kellemetlenérzé, nappal é ete Mérékelt kellemetlenérzé, nappal é ete Bezéd érthetőég é mérékelt kellemetlenérzé nappal é ete Alvá zavaráa, éjjel Bezéd érthetőége, információnyeré zavaráa, üzenetközlé 55 5 35 Vonatkoztatái idő [óra] 16 16 16 3 8 35 tanítá alatt Alvá zavaráa 3 alvá idő, Kellemetlen érzé, (külő forrá) 55 játék közben Alvá zavaráa, éjjel 3 8 Alvá zavaráa, nappal é ete 3 16 Hallákároulá 7 24 4. A környezeti zajterhelé jelenlegi helyzete, miért i kell ezzel a problémával foglalkoznunk? 4.1. Kitekinté Európára Sok európai a közlekedé, az ipari é rekreáció tevékenyégek által kiváltott zajt tartja a legfőbb helyi környezetvédelmi problémának, különöen a várookban. Becléek zerint Európa lakoágának mintegy 2%-a kényzerül olyan zajzint elvieléére, amit a kutatók é egézégügyi zakértők elfogadhatatlannak tartanak, ami rontja az emberek közérzetét, úlyoan zavarja álmukat é növeli a zív- é érrendzeri betegégek kockázatát valamint vezélyezteti pzichofiziológiai rendzerük egézégét. A panazok növekvő záma a köz rézéről jól mutatja az állampolgárok növekvő aggodalmát. A zaj volt az egyetlen ügy, amivel kapcolatban 1992 óta egyre nőtt a lakoági panazok záma. Ugyanez a vizgálat azt i kimutatta, hogy a közvélemény hajlandóága jelentően megnőtt arra, hogy lépéeket tegyen a zaj cökkentée érdekében. A problémával foglalkozó zámo új tanulmány- mint pl. az Egézégügyi Világzervezet (WHO), Európai Környezetvédelmi Ügynökég (EEA) é az tanulmánya - jelzi, hogy a zaj kérdée nemzetközi zinten i egyre több figyelmet kap. 1
A legutóbbi Európai Unió vizgálat eredményeképp zületett meg a következő beclé az érintettégre vonatkozóan (26. december 12-i Szeminárium Európai Környezetvédelmi Iroda, Brüzel) Ezek zerint az európai lakoágot a következő mértékben terheli környezet zaj: < 55 db 28,9% 55-6 db 26,9% 6-65 db 21,9% 65-7 db 14,7% 7-75 db 6,2% > 75 db - 1,4% További fonto adatok: - az EU lakoágának 22%-át éri nappali időzakban több, mint 65 db (ez az egézégre káronak minőített zajzintnek felel meg!) - az EU lakoágának 8%-át éri a nappali időzakban több, mint 7 db!! Az Európai Közöég több, mint 35 éve foglalkozik a környezeti zaj problémájának kezeléével, de ez eddig lényegileg gépjárművek, légi járművek é berendezéek maximáli zajzintet előíró zabályozáában merült ki főleg az egyége piacra való törekvé jegyében é így a köztudatban ezeket a rendelkezéeket nem kezelték egy átfogó zajcökkentéi program rézeként. A tagállamok kiegézítő zabályok é rendelkezéek okaágát léptették életbe a környezeti zajprobléma cökkentéét célozva, é noha van némi bizonyíték arra, hogy a legkritikuabb fekete foltokban cökkent a zajzint, az újabb adatok azt mutatják, hogy a zajprobléma özeégében úlyobodik é az un. zürke területeken élők záma tovább növekzik. Különöen a közlekedé volumenének folyamato növekedée valamennyi közlekedéi ágban, pároulva a várohatárok kitolódáával, a maga zajártalom oha nem látott mértékű térbeli é időbeni terjedééhez vezetett. Emellett az utóbbi két évtizedekben a zabadidő tevékenyégek é a turizmu új zínhelyekre vitte el a zajt é új zajforráokat teremtett. Ezek a fejlemények a zajártalom leküzdéére irányuló jelenlegi tevékenyég hatáát rézben kioltják. A Közöég é a tagállamok környezetvédelmi politikáján belül 26-ig a zaj kiebb prioritát kapott mint má problémák megoldáa, mint pl. a lég- é vízzennyezé - annak ellenére, hogy a közvéleménykutatáok zerint a zaj az életminőég hanyatláának egyik fő oka. Ezt többek között az magyarázhatja, hogy a döntéhozók nincenek tiztában a problémával é a zaj hatáaival, amik nem látványoak: alattomoak, ám nem vezetnek kataztrófához. Ami a Európai Uniót illeti, a zajnak zentelt kevé figyelem oka rézben az i lehet, hogy a zajártalom erően helyi probléma, amit az Unión belül mindenhol máképp érzékelnek. Ugyanakkor a környezeti zaj zámo forráa nem lokáli eredetű. Sőt, a környezeti zajkérdé lokáli dimenziója ellenére nemzetközi konzenzu alakult ki az elvielhetetlen zajzint tekintetében, aminek a népeég - egézége é életminőégének megóváa érdekében - nem tehető ki. 4.2. Hazai helyzetkép A hazai környezet minőégének i egyre inkább előtérbe kerülő, meghatározó tényezőjévé vált az orzág környezeti zajállapota. Ennek ellenére azonban a többi zennyezéi problémához képet talán még ma em fordítunk úlyának megfelelő figyelmet az ellene való küzdelemre. (Ebben telje volt az egyezé az EUval.)
A zaj- é rezgéforráok zámának, az általuk kibocátott zennyezé nagyágának növekedée, a lakoági panazok zámának emelkedée, a táradalom ezen probléma iránti nagyobb érdeklődée miatt a környezeti zaj- é rezgévédelem mára már a környezetvédelem integrált réze lett. Az, hogy a lakoági megítélé egyre kritikuabb ezen a területen, mutatja az állampolgári jogok orzágo biztoához környezetvédelmi kérdében beérkező zajpanazok igen maga zámaránya i! A jövőre vonatkozóan igen fonto célunk kell, hogy legyen a meglévő zaj- é rezgéforráok okozta terhelé cökkentée, újabb zennyezett területek kialakuláának megakadályozáa, illetve a jobb minőégű, cendeebb környezet iránti lakoági igények kielégítée. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot dominán módon a következő forrácoportok határozzák meg: a közi közlekedé, a vai forgalom, a légi közlekedé (előorban a repülőterek környezetében kialakuló zajterhelé), az üzemi zaj (beleértve a zabadidő zajforráokat i). A következőkben a teljeég kedvéért rövid áttekintjük az egye főbb zajforrá-coportok okozta terhelét, azok jellemzőit. Közi közlekedé Megjegyzé: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítáok termézeteen a motani felméré a tratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becléel előállított adatok a Környezetvédelmi é Vízügyi Miniztérium korábban végzett felméréeinek kiértékeléét vezik figyelembe.) Hazánkban a közi közlekedé zavaráának az aránya a legnagyobb, egéz orzágra vonatkoztatva ez az arány becléek zerint eléri az 5-55 %-ot, a nagyvárookban ennél nagyobb, mintegy 6-65 %-ra tehető. Különöen a főforgalmi utak várookon átvezető zakazai mellett élőket éri nagy zajterhelé. Mintegy 2. főre tehető a jelentő mértékű, közlekedéi eredetű, 75 db feletti zajterhelét elzenvedők záma. A vároainkban korábban végzett zajméréek zerint: = az utak jelentő réze mellett a forgalom nappal 65 db-nél, éjjel 55 db-nél nagyobb zajterhelét okoz, = a forgalmaabb utak környezetében a zajterhelé nappal i, de különöen éjjel gyakran több mint 1 db-lel haladja meg a megengedhető, illetve a kívánato mértéket (ez a megengedett egézégügyi határértékhez tartozó forgalom 1x-eét jelenti!!!). A közlekedé okozta zaj elleni védelem területén azonban eredményekről i be lehet zámolni: Az utóbbi években az korzerűíté é/vagy a területfelhaználá megváltozáakor gyakorlatilag minden eetben kézült zajvédelmi vizgálat, tervezé. A különböző zajvédő műtárgyak léteítée (falak, töltéek, eetleg garázépülettel való zajárnyékolá) az új utak építéénél már zéle körben elterjedt, az új utak környezetében általában már teljeülnek a zajvédelmi követelmények. 12
A különböző központi támogatái lehetőégeket i kihaználva, valamint az önkormányzatok anyagi erőforráainak özefogáából meglévő utaknál jelentő zajvédelmi beruházáok valóultak meg. Budaör, Törökbálint, valamint Tatabánya térégében zajvédő falak elhelyezéével évek óta fennálló kritiku helyzet zűnt meg. Az M3 é az M7 autópálya felújítáával együtt ugyancak zajvédő falak építéére kerül(t) or. Vai közlekedé Megjegyzé: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítáok termézeteen a motani felméré a tratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becléel előállított adatok a Környezetvédelmi é Vízügyi Miniztérium korábban végzett felméréeinek kiértékeléét vezik figyelembe.) A vai közlekedé a közi zajnál lényegeen kiebb területet érint, de helyi problémákat okoz. A vai zajproblémákat áttekintve megállapítható, hogy a teherforgalom okozza a legtöbb gondot - főként az éjzakai időzakban, különöen a nagyebeégű, ill. a várookon belüli vonalzakazokon. A még előkézíté alatt álló unió zabályozá (európai vai zajcökkentéi tratégia) helyeen a forránál végrehajtandó zajcökkentéi intézkedéeket helyezi az előtérbe. Hazánkban eddig elő orban a pazív zajvédelmi megoldáokra helyeződött a hangúly, így például a Budapet-Hegyehalom vai pálya korzerűítée orán Törökbálint, Tatabánya, Tata, Tata-Tóvárokert, Moonmagyaróvár va melletti lakóépületeinek zajvédelmét ikerült zajvédő falakkal megoldani. Repüléi zaj Megjegyzé: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítáok termézeteen a motani felméré a tratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becléel előállított adatok a Környezetvédelmi é Vízügyi Miniztérium korábban végzett felméréeinek kiértékeléét vezik figyelembe.) Az orzágban az egyetlen, menetrend zerinti nemzetközi járatokat indító/fogadó légikikötő a Budapet-Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, ám Debrecen repülőtere i fonto zerepet játzik Magyarorzág légi közlekedéi tratégiájában, mivel bekapcolja Kelet-Magyarorzágot, Ézak-Romániát é Nyugat-Ukrajnát a nemzetközi forgalomba. A Balatoni repülőtér (Sármellék) az egyetlen polgári repülőtér a dunántúli körzetben, turiztikai célokat zolgál. Ezen említett repülőtereken kívül jelentő forgalmat lebonyolító repülőtér nem található. A kiebb repülőterek zajkibocátá vizgálatára vonatkozóan igen kevé adat állt rendelkezére. A légi közlekedétől zármazó zajterhelét előorban befolyáoló tényezők (ezek egyben a zajvédelem lehetőégeit i meghatározzák): a repülőteret haználó légjárművek zajkibocátáa; zajvédelmi célú (előorban forgalomzervezéi) intézkedéek; a zajjal terhelt területek távlati területfejleztéi igényei; a forgalom nagyága. 13
A budapeti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér é a Debreceni Repülőtér környékén monitoring hálózat működik, amely ellenőrzi a repülőteret igénybevevő gépek által okozott zajterhelét. Ipari üzemek Az üzemek környezeti zajkibocátáát a környezetvédelmi felügyelőégek mintegy 3 éve vizgálják, illetve ellenőrzik, így a felügyelőégek hatákörébe tartozó üzemi zajforráokról megfelelő áttekintéünk van. A környezetvédelmi felügyelőégek az elmúlt időzakban több ezer üzem zajkibocátáát ellenőrizték műzere méréel, ebből kb. 3 % nem felelt meg a követelményeknek. (Nagy mértékű - a határértéket 6 db-nél nagyobb mértékben túllépő - zajterhelét kb. 1%-uk okozott.) A problémát előorban a védendő területek közelében, vagy éppen a védendő területen működő üzemek okozzák, az újabb konfliktuhelyzetek kialakuláának megelőzéében a települétervezének igen fonto zerepe van. Elődlege cél, hogy a zajo ipari területek é a védendő területek mindjobban (é tartóan) elkülönüljenek egymától, é közöttük átmeneti zónák alakuljanak ki, illetve maradjanak meg. (Területi funkciók problémája üdülőhelyek várook vigalmi negyedei tb.) 4.3. A környezeti zaj elleni védelem problémakörének rövid áttekintée Általánoágban imételten megállapíthatjuk é ez a megállapítá nem cak Magyarorzágra, hanem az európai orzágok többégére éppúgy igaz volt, hogy a környezeti zajprobléma kezeléére mindez ideig igen kevé hangúlyt fektettünk. Hazánkban az emberi környezet é az emberi egézég megóváa érdekében az azokat vezélyeztető zajok é káro rezgéek elleni védelem alapvető zabályait a zaj- é rezgévédelemről zóló, többzör módoított 12/1983. (V. 12.) MT zámú rendelet zabályozza. A jelenleg i érvénye jogzabály jól zolgálta a zaj- é rezgévédelem ügyét é ezek alapján a környezetvédelmi hatóág jelentő eredményeket ért el ezen a zakterületen. Megállapítható ugyanakkor az i, hogy az eltelt több, mint 15 év orán bekövetkezett politikai, táradalmi é gazdaági változáok miatt a zabályozá ok tekintetben módoítáokra zorul. Ez a jogzabály-alkotái munka az európai unió zabályozá figyelembe vételével már megkezdődött a Környezetvédelmi é Vízügyi Miniztériumban. A zaj é rezgé elleni védelem zakterületen eddig végzett több évtizede tevékenyég, a hatóági munka orán zerzett tapaztalatok alapján elmondható, hogy az eredménye é hatékony beavatkozát a következő főbb hiányok é hiányoágok nehezítik/tezik lehetetlenné: ninc átfogó képünk a környezeti zajállapotról a védett területek vonatkozáában még a leginkább terhelt vároi környezetre vonatkozóan em (a méréek igen költégeek, caki adott időpontra é helyre vonatkoztathatók); ninc megfelelő dokumentálá forma, amely lehetőéget biztoítana a környezeti zajállapot olyan bemutatáára, amely a kapcolódó má zakterületek zámára (építéügy, közlekedétervezé, települétervezé, környezet-egézégügy tb.), továbbá a politikai döntéhozók zámára megfelelő formában mutatná be a ténylege helyzetet; 14
a kialakult kritiku helyzetek megoldáa gyakran műzaki korlátokba ütközik, a megfelelő mértékű cökkenté megvalóítáa olyan mérvű anyagi ráfordítát igényelne, amely a hazai gazdaág teherbíró képeégét meghaladja; ninc megfelelő módzer a lakoági érintettég, a konfliktu-helyzetek feltérképezéére, ábrázoláára, bemutatáára; ninc lehetőég jelenleg gyor információzolgáltatára egy-egy beruházá tervezéével özefüggében arra vonatkozóan, hogy a ténylege megvalóítá é kivitelezé után milyen változá lez várható a környezeti zajállapotban; mindezek következménye, hogy a környezeti zajállapotot meghatározó, a preventív környezeti zaj elleni védelem lehetőégét hordozó várotervezé, közlekedétervezé, terület-felhaználá orán a környezeti zaj kérdéét gyakorlatilag nem tudják figyelembe venni é nem i vezik figyelembe. 5. Az Európai Unió környezeti zaj kezelééről zóló irányelve a zabályozá jelentőége, céljai A környezeti zaj elleni küzdelem korántem megfelelő politikáját, annak hiányoágait imerte fel az Európai Unió illetéke bizottága i, amikor 1996. novemberében kibocátotta a közöégi zajpolitikáról zóló un. Zöld Könyv -ét, melyben a megtett intézkedéeket é azok eredményeit tekintették át. Megállapítát nyert, hogy az eddig követett zabályozái elv mizerint a környezeti zaj helyi probléma, kezeléét minden tagorzág aját maga intézze ahhoz vezetett, hogy Európa elzajoodott. Az önkritiku helyzetelemzé után felvázolta a dokumentum azokat a zükége lépéeket, melyekkel a felhalmozódott problémák kezelhetők. Réze volt ennek az intézkedéi comagnak egy olyan keretzabályozá megalkotáa i, amely a környezeti zaj kezeléére vonatkozó kötelező előíráokat tartalmazza. Az ezt magába foglaló 22/49/EK irányelvet 22. júniu 25-én fogadták el, kihirdetéére 22. júliu 18- án került or. Az új zabályozá legfőbb eleme é lényege, hogy elő lépében un. tratégiai zajtérképeket kell kézíteniük a tagállamoknak a területükön található, meghatározott kritériumok zerinti = nagyvároi agglomerációkra = fontoabb, nagy forgalmú közutakra = fontoabb, nagy forgalmú vavonalakra = é fontoabb, nagy forgalmú repülőterekre. Ezek a térképek megjelenítik a meglevő terhelé okozta ténylege problémákat, konfliktuhelyzeteket a túllépé mértékét, a túllépéel érintett lakoág é a zajra érzékeny intézmények, ikolák, kórházak (lád a korábbiakban említett egézégkároítára vonatkozó 3.3. pont alattiakat) zámát. Mindennek imeretében a probléma megoldáa érdekében un. intézkedéi tervet kell kidogozni a meglevő kritiku helyzetek lehetége kezeléére, megoldáára. 15
Az unió tagállamok irányelvben foglalt kötelezettége, hogy az előíráokat jogrendjükbe beépíték, illetve az i, hogy a megadott kritériumok zerint tratégiai zajtérképeket, intézkedéi terveket adott határidőre a Bizottágnak megküldjék. Az irányelvben a Bizottág rögzítette azokat a célokat i, amelyeket a végrehajtáal el kíván érni. Ezeket azért kell mindenképp megemlíteni, mivel magának a végrehajtának a megfelelő végig vitele caki ezek zem előtt tartáával lehet ikere igazán. Tehát a Bizottág a következő célokat jelölte meg: - zükége, hogy legyen egy európai zintű, a környezeti zajterhelére vonatkozó zajterhelére mértékére vonatkozó megbízható é özehaonlítható adatbázi; - az irányelvnek alapul kell zolgálnia a jelentőebb zajforráok által kibocátott zajra vonatkozó meglévő közöégi intézkedéek fejleztééhez, valamint további rövid, közép- é hozú távú intézkedéek kidolgozáához; - a környezeti zajzintekre vonatkozó adatokat özehaonlítható kritériumoknak megfelelően kell özegyűjteni, egybevetni, - - az információk a zéle közvéleményhez kell, hogy eljuanak. Özeégében megállapíthatjuk, hogy az Európa-zerte é így Magyarorzágon i eddig követett módzerek nem voltak alkalmaak átfogó, eredménye tratégia kialakítáára, ám ettől a zabályozától ez már méltán lez elvárható. 6. Stratégiai zajtérképek kézítée Magyarorzágon jogzabályi háttér, a feladatok áttekintée Az említett 49/22/EK irányelvben előírt feladatok különlege kihívát jelentenek, mivel ilyen jellegű zajtérkép-kézítéi módzert Magyarorzágon eddig nem alkalmaztunk, é érinti többek között a területfejlezté, a várotervezé, a közlekedépolitika, a környezetegézégügy, a vároüzemelteté területeit i. Az új zabályozá magyar jogrendbe történő illeztée a következő jogzabályokkal történt meg: - A környezet védelmének általáno zabályairól zóló 1995. évi LIII. törvény módoítáa a 24. évi LXXVI. törvénnyel, - 28/24. (X. 2.) Korm. rendelet a környezeti zaj kezelééről, - 25/24. (XII. 2.) KvVM rendelet a tratégiai zajtérképek, valamint az intézkedéi tervek kézítéének rézlete zabályairól. A jogzabályok megfelelő, a célt mindenképp zem előtt tartó végrehajtáa intenzív együttműködét igényel a tárcák é a különböző érintett zektorok között, jelentő anyagi ráfordítáokat követel meg, komoly zakmai munkát jelent. A 28/24. (X. 2.) Korm. Rendelet zerint a végrehajtá zempontjából két fő feladat jelentkezik: Budapet é agglomerációja zajtérképének elkézítée é a 28/24. (X. 2.) Korm. Rendelet 14. (1) bekezdéében foglaltak alapján a gazdaági é közlekedéi minizter által a 82/25. (V. 24.) zámú minizteri közleményben közzétett fő közlekedéi léteítmények tratégiai zajtérképekének elkézítée, amelyre kijelölte a Közlekedétudományi Intézet Kht-t. 16
A végrehajtandó feladatok 27. júliuáig be kell fejezni Budapet é agglomerációja tratégiai zajtérképének elkézítéét; meg kell kezdeni é 27. júliuáig be kell fejezni a jelentő mértékű forgalommal rendelkező vai vonalak (kb. 2 km), közlekedéi vonalak (kb. 4 km), repülőterek (Budapet, Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) környezetének tratégiai zajtérképezéét; ki kell dolgozni a lakoági tájékoztatá é együttműködé rendzerét; elő kell állítani a zajtérképek alapján az EU Bizottág rézére megküldendő adatokat; 7. A fő közlekedéi léteítményekre vonatkozó tratégiai zajtérképekkel kapcolato legfontoabb - előíráok A jogzabályok lényegében egyége európai módzer kötelező alkalmazáát írják elő = a környezeti zaj vonatkozáában a környezet állapotának értékeléére (külön kiemelve a lakoági tájékoztatá zükégeégét!), = é erre épülve környezetvédelmi (zajcökkentéi) program kézítéére. 7.1. Mi i az a tratégiai zajtérkép? A zajtérképezé kifejezé egy meglévő vagy előre jelzett zajhelyzetre vonatkozó adatok bemutatáának módját jelenti, feltüntetve = a tratégiai küzöbértékek túllépéének eeteit (nem határérték, nem hagyományo hatóági eljárá alapját képezi!) = az adott területen a zajhatának kitett emberek zámát, = illetve a zajmutató bizonyo értékeinek kitett lakóhelyek zámát az adott agglomeráción/területen belül. Közöégi zintre emeli a környezeti zaj elleni védelmet ez mindenkitől zemléletváltát kényzerít ki. Ha a zabályozá közöégi, akkor abból egyeneen következik, hogy a keretzabályozában/irányelvben egyértelműen rögzített előíráokat egyégeen kell alkalmazni Európa-zerte. Nem lehet magyar ajátoágú végtelen mértékben a módzer, cupán cak a rendelkezére álló zabadági fokokkal ami egyébként bőven van gazdálkodhatunk. Melyek ezek a keretek, miket rögzít az irányelv (a teljeég igénye nélkül)? = Rögzíti a figyelembe veendő forráokat = Rögzíti az indikátorokat, tb. Ám nem rögzíti: = Pl. a küzöbértékeket. Imételten rögzíteni kell azt i, hogy a megnevezé maga - STRATÉGIAI zajtérkép, olyan meghatározottágot hordoz magában, amelyet figyelmen kívül enki em hagyhat! Az irányelv é a magyar zabályozá i Cak a jelentőebb zajforráokat vezi figyelembe emlékezzünk az irányelv jogzabályban foglalt, korábban említett céljaira! 17
Az előállított adatállomány nagyobb területre vonatkozó, térégi problémákat kezel, az adatok rézlete akuztikai tervezére nem alkalmaak kiegézíthetők, de ebben a formában nem alkalmaak! A legfontoabb cél: az intézkedéi terv megalapozáa! 7.2. A rendelet hatálya mely területre vonatkozóan, mely zajforráokat kell figyelembe vennünk A már hivatkozott Kormányrendelet a fő közlekedéi léteítmények tekintetében a következőket határozza meg: A rendelet hatálya kiterjed a 82/25. (V. 24.) zámú GKM minizteri közleményben közzétett lita zerint az érintett fő közlekedéi léteítményekre Mely zajforráok figyelembe vételével kell elkézítenünk a fő közlekedéi forráokra vonatkozó tratégiai zajtérképeket? A tratégiai zajtérképet a kötelezett KTI KHT a 82/25. (V. 24.) zámú GKM minizteri közleményben közzétett lita zerinti a) nagyforgalmú utakra é a b) fő repülőtérre (Budapet Ferihegy Nemzetközi Repülőtér BFNR) vonatkozóan külön-külön kézíti el. 8. A tratégiai zajtérképeken feltüntetendő zajforráok, zajforrácoportok általáno jellemzée 8.1. Közi közlekedé Az eddigi vizgálatok, felméréek tanúága zerint ez az a zajforrá-coport, amely a legjelentőebb terhelét okozza vároi környezetben. A gépjárművek okozta zajterhelé - azaz a közutak é környezetük zajterhelée zempontjából az egye járművek zajkibocátáa alapvetően három rézből tevődik öze. Ezek: a) a hajtá zaja, má néven működéi, vagy motorzaj, b) aerodinamikai zaj, c) a gumiabroncok felületen való gördülééből zármazó zaj. a) A működéi/motorzaj zaj főbb özetevői: - a motorfelületről leugárzott zaj, - a kipufogó berendezé zaja, - a zívóberendezé zaja, - a egédberendezéek zaja, - az erőátvitel zaja. A működéi zajteljeítményt előorban a motor zajteljeítménye határozza meg, ami függ - a ebeégtől é a kapcolt ebeégfokozattól, - a fordulatzámtól, - a jármű terheléétől, 18