BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TURA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT 2014. JÚLIUS HÓ VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA
TERVEZŐK Generáltervezés, városrendezés Marthi Zsuzsa ügyvezető városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 13-1041 PORTATERV Kft. Városrendezés Zétényi Zsófia városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 01-2407 PLANNER-T Kft. Városrendezés Herczik Eszter okleveles tájépítészmérnök KÉSZ Közmű Kft. Zöldterületek, tájrendezés, környezetvédelem Hamar József okl. kertészmérnök, okl. urbanisztikai szakmérnök Kamarai nyt. szám: 13-0272 Közlekedés Heckenast Judit okleveles közlekedésmérnök MMK 01-5295 és K1d-1 Heckenast&Heckenast Bt. Vízi közművek Bíró Attila okleveles építőmérnök MK 01-2456 Infraplan Kft. Energia közművek Hanczár Zsoltné okleveles gépészmérnök okleveles városrendező mérnök MK 01-2418 KÉSZ Közmű Kft. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1. A projekt bemutatása, megbízás 1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon 1.3. Alapadatok 2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Tura Város hatályos településrendezési eszközei 2.2. A vasútépítés elemei a településen 2.3. A településrendezési eszközök módosításának tartalma 3. RAJZI MUNKARÉSZEK 3.1. Átnézeti helyszínrajz a tervezett vasútvonal feltüntetésével, m=1:10.000 VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 3
1. BEVEZETŐ 1.1. A projekt bemutatása, megbízás Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe tartozik a 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos-Hatvan-Miskolc- Nyíregyháza szakasz rekonstrukciója, valamint 2.8. pontja alapján a budapesti elővárosi vasútvonalak rekonstrukciója. Az átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek kialakítása magas színvonalon elégíti ki a mai kor igényeit, az épületek és az átkelőhelyek új peront, perontetőt kapnak, és az átközlekedés akadálymentesen lesz kialakítva. Az állomásokon és a megállóhelyeken új távközlés, vizuális utastájékoztatás, hangosítás és órahálózat kerül kiépítésre. A vonalszakasz a lakóterületek felé zajvédőfallal kerül kialakításra. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) megbízta az UVATERV Zrt-t a MÁV Budapest-Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos-Hatvan szakasza fejlesztéséhez kapcsolódó engedélyezési terv elkészítésével, amelynek környezeti hatásvizsgálati munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Tura Város Önkormányzata megbízásából és az UVATERV Zrt. finanszírozásában a Portaterv Kft. készíti a vasútrekonstrukciós projekt településrendezési tervének Tura Város közigazgatási területére eső szakaszát a Planner-T Kft.-vel és a KÉSZ Közmű Kft.-vel. A Kormány a 2016-2019 között meg kívánja valósítani - Európai Uniós forrásokból - a vonal elővárosi, Rákos-Hatvan közötti szakaszának rekonstrukcióját. A mintegy 150 milliárd Ft-os becsült összköltségű beruházás csak akkor kaphat az EU-tól nagy eséllyel pályázati finanszírozást, ha a vasútfejlesztési projekt 2014 végég engedéllyel rendelkezik. Ehhez szükséges a településrendezési eszközök szeptember végi elfogadása. 1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon A 80. számú Budapest - Hatvan - Miskolc (- Nyíregyháza) kétvágányú, villamosított vasúti fővonal, amely Gödöllő közigazgatási területét is kelet-nyugati irányban átszeli, egyike Magyarország legforgalmasabb törzshálózati vasútvonalainak, egyben Észak-Magyarország VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 4
legfontosabb kötött pályás közlekedési tengelye. A vasútvonal első szakasza Budapest és Hatvan között 1867-ben épült ki, a fővárost a felvidéki bányavárosokkal összekötő salgótarjáni vasútvonal első ütemeként. Keleti irányban az 1869-70-es években épült tovább, közvetlen kapcsolatot biztosítva Budapest és az addig vasúton csak kerülővel, Debrecenen át elérhető Miskolc és az észak-magyarországi ipar- és bányavárosok, a Felvidék keleti része valamint Galícia felé. A vonal az 1960-as évek közepén komoly korszerűsítésen ment keresztül a borsodi iparvidék fejlesztéséhez kapcsolódóan, valamint mivel ez az útirány biztosította teherszállítás szempontjából az elsődleges összeköttetést Budapest és a Szovjetunió között, a vonalat teljes hosszában villamosították. A vonalon az utolsó komolyabb fejlesztések 1979 és 1982 között zajlottak le, ekkor jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, számos helyen különszintű csomópontok, alul- és felüljárók épültek, a vonalat alkalmassá tették a 120 km/h-s sebességű közlekedésre. A vasútvonal állaga az elmúlt több mint 30 évben jelentős mértékben leromlott, több helyen állandó lassújelek kihelyezésére és sebességkorlátozásra volt szükség a pályaállapotok miatt. A vonalszakasz az időközben meghatározott V. sz. helsinki korridor részévé lett, így kiemelten fontos szerep jut neki az elkövetkezendő időszakban. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 5
1.3. Alapadatok A tervezési munka a megbízó által rendelkezésre bocsájtott alaptérkép és az állami alapadatok felhasználásával készült. A településrendezési tervi előzményeket, településrendezési eszközöket, helyi jogszabályokat a települések bocsátották a rendelkezésünkre. Az UVATERV Zrt. elkészítette a MÁV Budapest-Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos-Hatvan szakasza fejlesztéséhez szükséges engedélyezési tervet, amelynek a környezeti hatásvizsgálati munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A településrendezési tervek módosításakor az engedélyezési terv alapján meghatározott kisajátítási vonalat vettük alapul. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 6
2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Tura Város hatályos településrendezési eszközei A tervezési területen érvényes településrendezési eszközei: A település a 94/2004. (IX. 07.) sz. Képviselő-testületi határozattal elfogadott Településszerkezeti tervét 2011-ben módosították. A Helyi Építési Szabályzatról a 2/2012.(II. 3.) számú önkormányzati rendelet szól. 2.2. A vasútépítés elemei a településen Tura Város területén a vasútvonal átépítése során: - a meglévő állomásépületet átépítik, - a peronok fölött új perontetők is épülnek, a peronok mellett lifteket is telepítenek, - az állomáson peronaluljáró épül, - az állomás új előterében átépül a buszmegálló és a buszforduló, - zajvédő falak kerülnek a pálya mellé, a vasúttól délre eső lakóterület védelmére. - ívkorrekció miatt átépül (északabbra, új nyomvonalra kerül) a vasúti pálya a belterülethez közeli szakaszon, az Emse patak környezetében, - az Emse patak és mellette egy földút a vasút alatti aluljáróban kerül átvezetésre, - felüljáró épül a 3104 j. úton, a megyehatáron. 2.3. A településrendezési eszközök módosításának tartalma A fenti létesítmények helyigénye miatt a város településrendezési eszközeit, településszerkezeti, valamint szabályozási és övezeti tervét, az építési övezeti besorolást, és azok előírásait is az alábbiak szerint kell módosítani, nyugatról kelet felé haladva: - a vasúti pálya és az Má övezeti mezőgazdasági terület övezeti határát módosítani kell, a pálya északi oldalán, - a vasút turai szakaszának közepén, az ívkorrekciónál a pálya északabbra, a lakóterülettől távolabb kerül, az új vasútvonal mezőgazdasági és erdő besorolású területre kerül, itt módosítani kell az övezetek határvonalát, - a felhagyott vasúti terület, valamint a régi és az új pálya közti sáv besorolását módosítani kell, javasolt besorolás lehet véderdő övezet, VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 7
- a vasutat az Emse patak mellett aluljáróval keresztező földutat csatlakoztatni kell a régi vasúti pályától délre tervezett úthálózathoz, a tervezett úthálózatot is korrigálni kell, - a vasúti pálya tura keleti szakaszán csak keskeny sávon szélesedik a déli oldalon, itt a vasút és gazdasági terület, valamint a vasút és a véderdő közti övezeti határt kell módosítani, - a 3104 j. út különszintű keresztezéséhez, a felüljáróhoz vezető út általános mezőgazdasági táblák egy részét veszi igénybe, a mezőgazdasági területből ki kell szabályozni az út területét, - a kiszabályozott út és a régi útterület közötti rész javasolt besorolása véderdő. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 8
RAJZI MUNKARÉSZEK 3.1. Átnézeti helyszínrajz a tervezett vasútvonal feltüntetésével, m=1:10.000 VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 9