PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK... 3 II. AZ ÜZLETI TERV TARTALMI RÉSZEI... 4 III. AZ ÜZLETI TERVEK FELÜGYELETI ÉRTÉKELÉSE... 5 MELLÉKLET... 6 Oldalszám: 2/7
BEVEZETÉS A módszertani útmutató célja a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. A módszertani útmutatóban foglalt elvárások követése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt intézmények alapvető érdekeit szolgálja. A módszertani útmutatóban megfogalmazott véleménynek jogi ereje, kötelező tartalma nincs, az elvárások a nemzetközi ajánlásokon és legjobbnak tartott gyakorlaton alapulnak. A Felügyelet részére a pénzügyi vállalkozásoknak az alábbi esetekben kell üzleti tervet benyújtaniuk: - az alapítási engedély megadása iránti kérelem részeként, - a tevékenységi kör módosítása iránti kérelméhez, - az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése részeként. Jelen módszertani útmutató a fentieknek megfelelően benyújtott üzleti tervek felügyeleti értékelésének szempontjait mutatja be. A módszertani útmutatóban leírtak követése elősegítheti a benyújtott engedély mielőbbi elbírálását. I. Általános alapelvek 1. A módszertani útmutatóban foglaltak tájékoztató jellegű felsorolásnak tekintendők arra vonatkozóan, hogy a benyújtandó üzleti tervnek mik azok a legfontosabb elemei, amelyeket a Felügyelet az elbírálás során vizsgál. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Felügyelet minden esetben kizárólag csak ezeket a a szempontokat értékeli. Az alapítandó cég, illetve a folytatni kívánt tevékenység üzleti céljától, tartalmától, várható működési környezetétől függően a Felügyelet az elbírálást megalapozó vizsgálatát szükség szerint az üzleti terv további elemeire is kiterjesztheti, és e célból az itt felsoroltakon túlmenő adatokat és információkat is bekérhet. 2. Az üzleti tervnek önmagában teljes, egységes egésznek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező nem hagyatkozhat arra, hogy az üzleti terv megítéléséhez szükséges, ám benne ki nem fejtett elemeket, adatokat, információkat a Felügyelet feltehetően már ismeri, illetve más forrásból megszerezheti. 3. A Felügyelet elvárja, hogy az üzleti terv alaposan fejtse ki, és indokolja meg az alapítandó cég létrehozásának és működtetésének, és/vagy a folytatni kívánt tevékenység megkezdésének a gazdasági célszerűségét, valamint annak várható helyét és szerepét a pénz- és tőkepiacon. Oldalszám: 3/7
II. Az üzleti terv tartalmi részei A Felügyelet elvárja, hogy az üzleti terv térjen ki az alábbiakra: 1. Az alapítandó cég, illetve a folytatni kívánt tevékenység érdemi bemutatása: a folytatni kívánt tevékenységek ismertetése, fő kapcsolódásai más vállalkozásokhoz és egyéb piaci szereplőkhöz (ha vannak ilyenek), illetve tevékenységekhez, új cég alapítására vonatkozó kérelem esetén annak ismertetése, ha az elmúlt három évben a kérelmező, vagy a leendő új cég valamely tulajdonosa, vezető tisztségviselője - önállóan, vagy másokkal együtt - benyújtott engedélykérelmét a Felügyelet elutasította, a működés földrajzi területének meghatározása, a megcélzott piaci szegmens rövid bemutatása, az azon kialakult jelenlegi versenyhelyzet jellemzése, a szegmens legfontosabb szereplőinek bemutatása, az új cég, illetve az új tevékenység azon fő erőforrásainak érdemi ismertetése beleértve a humán erőforrásokat is -, amelyek az üzleti terv szerint a kedvező versenyhelyzetet biztosítják a számára a megcélzott piaci szegmensben. 2. Az alapítandó cég, illetve a folytatni kívánt tevékenység már meglévő, valamint a tervezett további termékeinek, illetve termékcsoportjainak bemutatása: a termékek leírása, az egyes termékek várható vevőkörének bemutatása, a termékek kínálatában megjelenő fontosabb versenytársak bemutatása, a termékek várható értékesítési helyzetének, valamint középtávú perspektívájának rövid jellemzése, különös tekintettel a piaci versenyhelyzetre, a piaci kereslet főbb jellemzőire és a vevők igényeire, a termékek azon jellemzőinek bemutatása, amelyek alapján várható, hogy az intézmény a vázolt versenyhelyzetben az üzleti tervben feltüntetett eredménnyel tudja azokat értékesíteni. 3. Azoknak a marketing és értékesítési csatornáknak a bemutatása, amelyek alkalmazásával a kérelmező a piacon megjeleníteni tervezi az alapítandó cég, illetve a folytatni kívánt tevékenység kínálatát, és ténylegesen értékesíteni annak termékeit. A bemutatás kitér arra is, hogyan tervezi a kérelmező biztosítani a fogyasztóvédelmi követelményeknek megfelelő korrekt ügyfél-tájékoztatás teljesülését. 4. Középtávú (legalább három éves, számszakilag egyező, a Mellékletben meghatározottak figyelembevételével összeállított) mérleg-, eredménykimutatás-, pénzforgalmi- és likviditási terv valamint bevétel-, költségelemzési- és nyereségterv bemutatása és szöveges elemzése. A pénzügyi terveket táblázatos formában is el kell készíteni, legalább a tervezett működés megkezdésével kezdődő három naptári évre. Az elemzés kellően részletes, szöveges kifejtést magyarázatot és indokolást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan alakultak ki a Oldalszám: 4/7
pénzügyi kimutatás-tervezetekben szereplő mutatók. A pénzügyi terveket a tervezett termékcsoportok szerinti bontásban is el kell készíteni. 5. A saját tőke külső források (a tervezett tőkeáttétel), és a tőkekövetelmény hosszú távú teljesíthetőségének bemutatása. A Felügyelet elvárja, hogy a külső források igénybevételére vonatkozó tervek térjenek ki arra, hogy mi biztosítja, illetve valószínűsíti az azokhoz való, az üzleti tervben bemutatott feltételekkel való hozzájutást. 6. Az új cég és/vagy a folytatni kívánt tevékenység pénzügyi kockázatainak ismertetése egyrészt a finanszírozási tervvel, másrészt a kínált termékekkel kapcsolatban. 7. A fogyasztók számára a termékekben rejlő kockázatok ismertetése, és a tervezett üzletpolitika azon elemeinek bemutatása, amelyek biztosítják, hogy a cég ésszerű keretek között tudja tartani ezeket a kockázatokat. III. Az üzleti tervek felügyeleti értékelése A Felügyelet a benyújtott üzleti terveket a következő szempontok alapján értékeli. 1. Az üzleti terv realitása és konzisztenciája. 2. Annak vizsgálata, hogy az engedélyezendő cég tervezett működése, illetve a folytatni kívánt tevékenység végzése várhatóan okozhat-e olyan problémákat, amelyek: megzavarhatják a pénz- és tőkepiac, vagy annak bármely szegmense megbízható működését, eredményezhetik a pénz- és tőkepiac, vagy annak bármely szegmense iránti bizalom gyengülését, veszélyeztethetik a jogszabályokban előírt prudenciális követelmények maradéktalan teljesülését. Oldalszám: 5/7
MELLÉKLET A középtávú pénzügyi tervek - mérleg, eredménykimutatás, likviditási terv - mindenképpen tartalmazzák az alábbi adatsorokat is. A felsorolás nem azt jelenti, hogy ezeken túl e tervekben más adat nem jelenhet meg, hanem hogy ezeknek feltétlenül szerepelniük kell. MÉRLEG Eszközök Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Saját részvények Egyéb követelések Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Oldalszám: 6/7
Eredménykimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Kamatkülönbözet Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és a biztos kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és a biztos kötelezettségekre Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokban való részvények, részesedések után Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény Cash-flow A pénzáramlás bemutatására a jogszabály által megengedett bármelyik struktúra választható. Azon belül mindenképpen szerepeljenek azonban, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz hasonlóan táblázatos formában az alábbi adatsorok. Működési tevékenység pénzáramlásának fő tételei és a nettó pénzmozgás, Pénzügyi szolgáltatás pénzáramlásának fő tételei és a nettó pénzmozgás Befektetési tevékenység pénzáramlásának fő tételei és a nettó pénzmozgás. Oldalszám: 7/7