A ROMÁNIAI KKV-K ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL

A ROMÁNIAI KKV-K ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL

Tartalom I. fejezet. Jogszabályok 5 II. fejezet. Szakszavak és kifejezések 7 III. fejezet: A különböző kereskedelmi társaságok rövid ismertetője 9 1. A közkereseti társaság 9 2. A betéti társaság 10 3. A részvénytársaságok 11 4. A betéti részvénytársaság 13 5. Korlátolt felelősségű társaság 13 IV. fejezet. Vállalkozői engedéllyel rendelkező magánvállalkozó, egyéni vagy családi vállalkozás bejegyzése és a működés engedélyeztetése 15 1. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek 15 2. Az egyéni vállalkozó 21 3. A családi vállalkozás 23 4. Egyéb hasznos információk 26 5. Szükséges dokumentumok 29 1. Vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély bejegyzéséhez szükséges dokumentumok 29 2. Egyéni vállalkozás bejegyzéséhez szükséges dokumentumok 30 3. Családi vállalkozás bejegyzéséhez szükséges dokumentumok 31 V. fejezet. A korlátolt felelősségű társaság bejegyzésének lépései 36 VI. fejezet. Egyéb információk 46 3

I. fejezet. Jogszabályok. A szabad vállalkozási, társulási és letelepedési jog értelmében bármely román állampolgár vagy az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség bármely államának állampolgára, magánszemély, jogosult Románia területén gazdasági tevékenységet folytatni, a törvényes előírások betartásával. Minden olyan gazdasági tevékenység, amely a törvény által kifejezetten nem tilos a szabad kezdeményezés részére, végezhető. 1. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek, egyéni és családi vállalkozások működését a 44/2008. április 16. kelt Sürgősségi Kormányrendelet szabályozza. Fenti rendelet nem vonatkozik a szabadfoglalkozásra, valamint olyan gazdasági tevékenységekre, amelyek gyakorlását speciális törvények szabályozzák, vagy amelyek gyakorlása egyéb jogszabályok által szabályozott, korlátozott vagy tiltott. A Sürgősségi Rendelet ugyanakkor nem alkalmazható a határon átnyúló szolgáltatások esetében sem, az Európai Közösség Létesítő Szerződésének 49. cikkelye értelmében. A magánszemélyek jogosultak a TEÁOR jegyzékben megtalálható gazdasági tevékenységeket folytatni, a következő formában: a) egyénileg és függetlenül, mint egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély (persoană fizică autorizată) 5

b) mint egyéni vállalkozás működtetésére jogosult személy (întreprindere individuală); c) mint családi vállalkozás tagjai (întreprindere familială). 2. A kereskedelmi társaságok megalapítását, beleértve a külföldi magán- és jogi személyek által alapítottakat is, az 1990-es évi 31-es számú újraközölt, a kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény szabályozza. A 31/1990 számú törvény szabályozza a különböző kereskedelmi társaságokhoz kötődő fontosabb szempontokat, úgy, mint: a kereskedelmi társaságok létesítése; a kereskedelmi társaságok muködése; az alapító okirat módosítása; a társultak kizárása és visszavonulása; a kereskedelmi társaságok feloszlatása, egybeolvadása és megosztása; a kereskedelmi társaságok felszámolása. Az említett törvény értelmében a kereskedelmi társaságok az alábbi formákban alapíthatók meg: a) közkereseti társaság (societatea în nume colectiv); b) betéti társaság (societate în comanditã simplã); c) részvénytársaság (societate pe acţiuni); d) betéti részvénytársaság (societate în comanditã pe acţiuni) e) korlátolt felelõsségű társaság (societate cu rãspundere limitată) 6

II. fejezet. Szakszavak és kifejezések. a) Gazdasági tevékenység olyan mezőgazdasági, ipari kereskedelmi tevékenység, amely valamely termék vagy szolgáltatás létrehozására irányul és amelynek értéke pénzben kifejezhető, amelyek szervezett piacon való eladási vagy csere céljából jönnek létre, vagy valamely meghatározott vagy meghatározható megrendelő számára készülnek, nyereség elérése érdekében; b) Gazdasági vállalkozás szervezett, állandó és rendszeres gazdasági tevékenységet végez, pénzügyi forrásokat szerez, munkaerőt foglalkoztat, nyersanyagot, logisztikát és információkat csoportosít, a vállalkozó kockázatára, a vonatkozó jogszabályok keretei között; c) CAEN/TEÁOR jegyzék a nemzetgazdaság tevékenységeinek osztályozása, mely osztályozás a 656/1997 Kormányhatározat értelmében jött létre, utólagos módosításokkal; d) Munkapontok, telephelyek azok a helyszínek, ahol a vállalkozás végzi a tevékenységét, abban az esetben, ha ez a tevékenység nem kizárólag a székhelyen zajlik, kivétel, ha a tevékenység mozgóárus kereskedelem, piaci kereskedelem vagy szolgáltatás); e) Letelepedési jog az EU tagállamok állampolgárainak azon joga, hogy gazdasági tevékenységet folytassanak egy másik tagállam területén, 7

egy állandó székhely birtokában, a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülve; f) Család férj, feleség, ezeknek az engedélyeztetés pillanatában a 16. életévüket betöltött gyermekei, valamint rokonaik, IV. rangig; g) Egyéni vállalkozó olyan magánszemély, aki gazdasági vállalkozást szervez; h) Egyéni vállalkozás nem jogi személyként működő gazdasági vállalkozás, amelyet egy egyéni vállalkozó szervez; i) Családi vállalkozás - nem jogi személyként működő gazdasági vállalkozás, amelyet egy egyéni vállalkozó a családtagjaival együtt szervez; j) Vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély bármilyen, a törvény által engedélyezett gazdasági tevékenységet végző személy, aki főképp a saját munkaerejét használja; k) Megterhelt vagyon a magánszemély vagyonának az a része, amelyet a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, egyéni vagy családi vállalkozás által végzett gazdasági tevékenység terhel és amely egy, a magánhitelezők által különállónak tekintett vagyonrész. 8

III. fejezet: A különböző kereskedelmi társaságok rövid ismertetője. 1. A közkereseti társaság A közkereseti társaságok legfőbb jellemzője a tagok közötti szoros együttmuködés és a személyes ismeret. A közkereseti társaságok legtöbbször baráti vagy családi vállalkozások. A kereskedelmi törvényben előírt szabályok szerint közkereseti társaságot alapíthat két vagy több magán-, illetve jogi személy. A közkereseti társaságok megnevezésében kötelező módon szerepelnie kell legalább az egyik társult nevének, illetve a társasági forma rövidítésének. Ami a társultak felelősségét illeti, a közkereseti társaságok esetében a részestársak korlátlanul és egyetemlegesen teljes vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért. A fent említett sajátosságnak tudható be, hogy az ilyen típusú társaságok alapításánál nincs megszabva az alaptőke minimális határa. Az alaptőkéhez való hozzájárulás természetben (bútorok vagy egyéb berendezések) és munkában is megállapítható. A közkereseti társaságok esetében a részesedés elosztása a tagok alaptőkéhez való hozzájárulásával arányos. A társaság legfontosabb szerve a taggyűlés, melyben a tagok szótöbbséggel döntenek (minden tag egy szavazattal rendelkezik). A társaság ügyintézését egy vagy több, a taggyűlés által kinevezett személy végzi. 9

2. A betéti társaság A betéti társaságok legfontosabb sajátossága, hogy a felelősség kiterjedésétől függően kétféle tagot különböztethetünk meg: beltag és kültag. A beltagok esetében a felelősség korlátlan és egyetemleges, míg a kültagok esetében a jegyzett társasági tőke szintjéig korlátozott. Egy betéti társaság alapításánál a kereskedelmi törvény értelmében az alapító okiratban kötelező egy beltag és egy kültag megnevezése. Az alapító tagok úgy magán-, mint jogi személyek lehetnek, beltagok viszont csak és kizárólag magánszemélyek. A betéti társaságok esetében is a kereskedelmi társaság megnevezésében kötelező módon szerepelnie kell egy beltag nevének, a kereskedelmi társaság formájával együtt. A törzstőke összegét illetően ennek a társasági formának az esetében szintén nincs minimális vagy maximális határérték megszabva. A társaságot érintő kérdésekben a betéti társaságok a taggyűlés keretén belül döntenek. A tagok ebben az esetben is a törzstőkéhez való hozzájárulással arányos szavazati joggal rendelkeznek. Ugyancsak a törzstőkéhez való hozzájárulás fogja meghatározni a tagok részesedésének a nagyságát. A társaság ügyvezetését, az ide vonatkozó törvényes előírásoknak megfelelően egy vagy több beltag látja el. 10

3. A részvénytársaságok A részvénytársaság a kereskedelmi társaságok legkomplexebb, legfejlettebb formája. Egy részvénytársaság megalapításához kettő vagy annál több alapító tag (részvényes) szükséges. Az alapító tagok ebben az esetben is lehetnek magán- vagy jogi személyek. A létrehozott kereskedelmi társaság megnevezésében ezúttal is helyet kell kapjon a társasági forma meghatározása vagy annak rövidített változata. A részvénytársaság alaptőkéje teljes és szimultán jegyzéssel, vagy nyílt jegyzés alapján jön létre. A létesítés módozatának kiválasztása az üzlettársakra tartozik, amennyiben rendelkeznek a szükséges alapokkal, teljes egészében ők jegyzik a tőkét. Amennyiben az üzlettársak nem rendelkeznek a megfelelő alapokkal, vagy nem hajlandók teljes egészében jegyezni az alaptőkét, a nyilvánosság felé fordulhatnak, amely, ha rendelkezik készpénzzel és szándékában van beruházni, részvényeket vásárolhat. A szimultán létesítés sokkal egyszerűbb, megegyezik más társasági formák létesítésével, ellenben a nyílt létesítés sokkal összetettebb, melyet a kereskedelmi társaságok törvénye részletesen taglal. Figyelembe véve a létesítés nyílt jegyzés általi eljárásjellegének nehézkességét, ez a módszer nagyon ritkán nyer alkalmazást, megvannak a tőke megszerzésének lehetőségei abban az esetben, ha a társaságnak jelentős összegre van szüksége, majd később a részvények értékesíthetők a 11

nyilvánosság felé. A részvénytársaság és a betéti részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kisebb, mint 25.000 Euro vagy ennek az összegnek megfelelő lej. A részvénytársaságok esetében a társasági tőkét a társaság által kibocsátott részvények képviselik, amelyek az átadási módjuk függvényében szólhatnak névre vagy bemutatásra. Egy részvény névértéke nem lehet 1000 lejnél kisebb. Ami a részvénytársaságok vezetését illeti, a törvénykező az erőmegosztás elvére alapozva jól elkülöníthető szervek létrehozására kötelez (döntéshozói testület-közgyűlés, ügyvezető tanács és a felügyelők - cenzorok). A közgyűlés, magába tömörítve a részvényesek összességét, a részvénytársaság legfontosabb vezető szerve, amely a legfontosabb döntéseket hivatott meghozni (pld. az éves mérleg elfogadása, ügyvezetők kinevezése és visszahívása stb.). A közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli. A részvénytársaságot egy vagy több, ideiglenes és visszahívható ügyvezető vezeti. Amikor több ügyvezető létezik, ezek igazgatótanácsot alkotnak. Mindegyik ügyvezetőnek biztosítékot kell letennie, amelynek összege nem lehet 10 részvény névértékénél vagy a havi jövedelme kétszeresénél kisebb. A társaságon belül az ellenőrzői szerepkört a felügyelők látják el. A részvénytársaságnak három felügyelője kell legyen, ezek közül legalább egyiküknek könyvvizsgálónak kell lennie. Ami a részvényesek részesedését (osztalékát) illeti, ez az összeg a birtokolt részvények arányában kerül elosztásra. 12

4. A betéti részvénytársaság A betéti részvénytársaság szinte teljes mértékben a hagyományos részvénytársaság struktúráját követi. Különbségek csak a részvényesek felelősségvállalásánál figyelhetők meg. Az egyszerű betéti társasághoz hasonlóan a betéti részvénytársaság esetében is bel- és kültagokat különböztethetünk meg. A társaság ügyvezetését ebben az esetben is egy vagy több beltagra bízhatják. 5. Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A korlátolt felelősségű társaság alapítóinak száma nem lehet több 50 tagnál. Ez a típusú kereskedelmi társaság erősen kötődik a tagok személyéhez, mert nincs lehetőség az olyan jellegű elszemélytelenedésre, mint a részvénytársaságoknál, ahol a könnyen mobilizálható részvények miatt is a tagok gyakrabban cserélődnek, és bemutatóra szóló részvények esetében lehetőségük van ismeretlenségben maradni. 13

Korlátolt felelősségű társaságot létrehozhat akár egyedüli tulajdonos is. Egy magán- vagy jogi személy csak egy korlátolt felelősségű társaságban lehet egyedüli tulajdonos. Ez az egyik legelterjedtebb társasági forma és mint ilyennel, a későbbiekben bővebben foglalkozunk vele. 14

IV. fejezet. Vállalkozói engedéllyel rendelkező magánvállalkozó, egyéni vagy családi vállalkozás bejegyzése és a működés engedélyeztetése. 1. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek kötelesek a cégnyilvántartóba való bejegyzést és a működési engedély megszerzését elvégezni a tevékenység elkezdése előtt, ugyanez érvényes az egyéni vállalkozást működtetőkre is. A családi vállalkozás képviselője ugyanúgy köteles a cégnyilvántartóba való bejegyzést, valamint a működési engedélyt beszerezni a tevékenység elkezdése előtt. Amennyiben az alapító megállapodás keltétől számított 7 napon belül a képviselő a kérvényt nem nyújtja be, bármelyik tagja a családi vállalkozásnak jogosult kérelmezni a bejegyzést és az engedélyezést. A cégjegyzékbe való bejegyzést és a tevékenység engedélyezését minden esetben az alapító megállapodás keltétől számított 15 napon belül kérelmezni kell. Fenti határidő be nem tartása maga után vonja egy újabb alapító megállapodás elkészítését. Fenti Rendelet értelmében, a felsorolt formák valamelyike szerint gazdasági tevékenységet folytathatnak azok a magánszemélyek, akik: 15

a) beöltötték 18. életévüket, amennyiben gazdasági tevékenység végzéséhez kérelmeznek engedélyt, valamint családi vállalkozást képviselnek, vagy a 16. életévüket, amennyiben családtagok a családi vállalkozásban; b) nem követtek el a pénz- és vámügyi törvények által büntetendő cselekményeket, valamint pénz- és adóügyi kihágásokat, olyan jellegűeket, amelyeket jegyeznek az adóügyi nyilvántartóban; c) rendelkeznek székhellyel; d) saját felelősségre nyilatkozzák, hogy eleget tesznek a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi jogszabályok előírásainak. Olyan gazdasági tevékenységek esetében, amelyeket valamely különleges jogszabály értelmében csak szakirányú végzettséggel rendelkezők végezhetnek, ezt a szakirányú végzettséget igazolni kell. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás képviselője a bejegyzési és működést engedélyeztető kérelemben feltünteti a meghatározott székhelyet. A székhely meghatározásához szükséges, hogy a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás képviselője 16

rendelkezzen a székhelyre vonatkozó használati jogosultsággal. Használati jogosultságot jelent egy érvényes bérleti vagy haszonbérleti szerződés, valamint amennyiben a székhelyül szolgáló ingatlan lakóépületként van telekkönyvezve, a szomszédok beleegyezése. Az EU tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térség állampolgárai által, meghatározott székhelyen végzett gazdasági tevékenysége a vonatkozó jogszabályok szerint történik. A székhely, valamint a fő tevékenység módosítása bejegyzésre kerül a cégjegyzékbe. A munkapontokat, telephelyeket szintén jegyzik a cégnyilvántartó hivatalban, vonatkozó rendelkezések ugyanazok lévén, mint a székhelyre. A bejegyzésre, valamint a működés engedélyezésére vonatkozó kérelmet ahhoz a cégnyilvántartó hivatalhoz kell benyújtani, amelyik annak a megyének a bírósága mellett működik, amely megyében a székhely található. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás bejegyzése a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatal igazgatója által aláírt indokolt határozat alapján történik. Amennyiben úgy dönt, hogy a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás megfelel a törvényes előírásoknak, az igazgató jogosult elrendelni a vállalkozói engedéllyel 17

rendelkező magánszemély, az egyéni és családi vállalkozás bejegyzését és működésének engedélyezését. Ugyanazon határozatban elrendeli a 359/2004 (utólagosan kiegészített és módosított) Törvény értelmében tett nyilatkozat jegyzését is. Amennyiben a kérvényhez mellékelten benyújtott dokumentumok hiányosak, a cégnyilvántartó hivatal igazgatója jogosult maximum 15 napos határidőt megállapítani, indokolt határozatban, a hiánypótlásra. A kérelmező indokolt kérésére a 15 napos határidő meghosszabbítható. A cégnyilvántartó hivatal köteles kiállítani a vállalkozói bizonylatot, amelynek tartalmaznia kell az adószámot, a saját felelősségre tett nyilatkozat alapján kiállított megállapító bizonylatot (működési engedélyt), valamint egyéb, a törvény által előírt okiratot. A vállalkozói bizonylat, valamint, esetenként, a módosítás bevezetéséről szóló bizonylat kiállításának határideje a kérelem iktatásától vagy a hiánypótlástól számított 3, illetve 5 munkanap. A vállalkozói bizonylat, amely tartalmazza az adószámot, az az okirat, amely igazolja a cégnyilvántartásba vételt, a tevékenység működésének engedélyezését, valamint a nyilvántartásba vételt az illetékes adóhatóságnál. A rendelet értelmében egy személy csak egy, a jogi állapotát igazoló vállalkozói bizonylatot birtokolhat, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó és családi vállalkozás tagjaként. 18

A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély, annak a tevékenységnek a végzése érdekében, amelyre a működési engedélyt megszerezte, együttműködhet más vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszeméllyel, egyéni vállalkozókkal, családi vállalkozások képviselőivel, más magán- vagy jogi személyekkel, gazdasági tevékenység céljából, anélkül, hogy ez megváltoztatná a jogi állapotát. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély nem alkalmazhat munkaszerződéssel más személyt annak a tevékenységnek a végzésére, amelyre az engedélye szól és nem is tekinthető más, olyan személy alkalmazottjának, akivel együttműködik, akkor sem, ha ez az együttműködés kizárólagos. Ennek ellenére, egy személy lehet vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély és alkalmazott is egy időben, tevékenységét tekintve, akár ugyanazt a tevékenységet végezheti, amire a vállalkozói engedélye feljogosítja, akár egyéb tevékenységet. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély az állami nyugdíjbiztosítónál biztosított, valamint jogosult egészségbiztosításra és munkanélküliségi biztosításra, a törvényes előírások értelmében. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély elsősorban saját munkaerejét és adottságait használja a tevékenysége végzésére. Nem lehet ugyanabban az időben vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély és egyéni vállalkozó. 19

A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély utólag kérelmezheti a jogi állapot módosítását, olyan értelemben, hogy átalakul vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyből egyéni vállalkozás képviselőjévé. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély kötelezettségvállalási felelőssége a megterhelt vagyonra terjed ki, amennyiben ez létre lett hozva, kiegészítve a teljes vagyonával, fizetésképtelenség esetén egyszerűsített eljárás indul ellene, a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó 85/2006-os Törvény értelmében (utólag módosítva), amennyiben kereskedői minősége van, a Kereskedelmi Törvénykönyv 7. cikkelye értelmében. A hitelezők a Köztörvénykönyv előírásai értelmében hajthatják be követeléseiket, amennyiben a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély nem minősül kereskedőnek. Bármely érdekelt személy bizonyítani tudja a kereskedői minőséget a fizetésképtelenségi eljárás keretében vagy külön, megállapítási kereset keretében, ha jogost érdeket igazol. A vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek megszűnik a tevékenysége és törlik a cégnyilvántartásból a következő esetekben: a) elhalálozás b) a magánszemély akaratából c) a 26/1990-es Törvény (újra kiadott és kiegészített) 25. cikkelyének értelmében. 20

A törlési kérelmet, amelyhez csatolni kell az igazoló okiratokat hiteles másolatban, a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatalba nyújthatja be bármely érdekelt személy. 2. Az egyéni vállalkozó a cégnyilvántartásba való bejegyzés pillanatától számít vállalkozónak. A vállalkozása megszervezése és működtetése érdekében az egyéni vállalkozó munkaadói minőségben alkalmazhat munkavállalókat egyéni munkaszerződéssel, ezeket a szerződéseket a törvény értelmében iktatni kell a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél, valamint együttműködhet vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyekkel, vagy egyéni vállalkozás képviselőivel vagy családi vállalkozásokkal, valamely gazdasági tevékenység végzése érdekében, anélkül, hogy ez a jogi állapotát módosítaná. Az egyéni vállalkozó nem tekinthető más, olyan személy alkalmazottjának, akivel együttműködik, akkor sem, ha ez az együttműködés kizárólagos. Ennek ellenére, egy személy lehet egyéni vállalkozó és alkalmazott is egy időben, tevékenységét tekintve, akár ugyanazt a tevékenységet végezheti, amire a saját vállalkozására érvényes engedélye feljogosítja, akár egyéb tevékenységet. Az egyéni vállalkozó az állami nyugdíjbiztosítónál biztosított, valamint jogosult egészségbiztosításra és munkanélküliségi biztosításra, a törvényes 21

előírások értelmében. Az egyéni vállalkozó kötelezettségvállalási felelőssége a megterhelt vagyonra terjed ki, amennyiben ez létre lett hozva, kiegészítve a teljes vagyonával, fizetésképtelenség esetén egyszerűsített eljárás indul ellene, a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó 85/2006-os Törvény (utólag módosítva) értelmében. Az egyéni vállalkozásnak megszűnik a tevékenysége és törlik a cégnyilvántartásból a következő esetekben: a) elhalálozás; b) a vállalkozó akaratából c) a 26/1990-es Törvény (újra kiadott és kiegészített) 25. cikkelyének értelmében. A törlési kérelmet, amelyhez csatolni kell az igazoló okiratokat hiteles másolatban, a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatalba nyújthatja be bármely érdekelt személy. Fenti esetben az örökösök folytathatják a vállalkozás tevékenységét abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás lefolytatásától számított 6 hónapon belül ezen szándékukat közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban kinyilvánítják. Ha több örökös van, ezek kineveznek egy képviselőt, annak érdekében, hogy a tevékenységet családi vállalkozás formájában folytassák. 22

3. A családi vállalkozást 2 vagy több családtag hozza létre. Egy családi vállalkozás tagja lehet ugyanabban az időben vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély vagy egyéni vállalkozó. Ugyanakkor, lehet alkalmazott is egy időben, tevékenységét tekintve, akár ugyanazt a tevékenységet végezheti, amire a családi vállalkozás érvényes engedélye feljogosítja, akár egyéb tevékenységet. A családi vállalkozás tagjai az állami nyugdíjbiztosítónál biztosítottak, valamint jogosultak egészségbiztosításra és munkanélküliségi biztosításra, a törvényes előírások értelmében. A családi vállalkozás nem alkalmazhat munkaszerződéssel harmadik személyt. A családi vállalkozás egy írásos, a családtagok által az érvényesség érdekében aláírt alapító megállapodás alapján jön létre. Az alapító megállapodásban a családtagok leszögezik: a tagok család- és utónevét, képviselőjét, keltének időpontját, az egyes tagok részvételét, a részvétel feltételeit, meghatározzák az egyes tagok részesedési arányát a nettó jövedelemből, a tagok egymáshoz való viszonyát, a visszalépés feltételeit, a semmisség jogkövetkezményével. Az alapító megállapodásban kijelölt képviselő egy speciális meghatalmazás alapján, amely egy magánokirat, képviseli a család érdekeit. A speciális meghatalmazást minden családtagnak alá kell írni, saját kezűleg azoknak, akik cselekvők és a korlátozott cselekvők nevében törvényes képviselőjük. 23

Az engedélyezett tevékenység végzése érdekében a családi vállalkozás, képviselője által, együttműködhet vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyekkel, vagy egyéni vállalkozás képviselőivel vagy családi vállalkozásokkal, vagy bármely más jogi vagy magánszeméllyel, valamely gazdasági tevékenység végzése érdekében, anélkül, hogy ez a jogi állapotát módosítaná. Az alapító megállapodásban a családi vállalkozás tagjai elhatározhatják a terhelt vagyon létrehozását. Ebben az esetben az alapító megállapodásban vagy egy ezt kiegészítő okiratban meghatározzák a részvételi arányt a terhelt vagyonban. Amennyiben a tagok úgy döntenek, a részvételi arány különbözhet a nettó bevételből járó vagy veszteségből vállalt részaránytól. A családi vállalkozás tagjai vállalkozó magánszemélyek a családi vállalkozás bejegyzésétől kezdődően és a terhelt vagyonnal egyetemlegesen felelősek a tevékenység végzése miatt felhalmozott adósságokért, amennyiben meg lett határozva a terhelt vagyon, és kiegészítőleg, a teljes vagyonukkal, a részvételükkel arányosan. A családi vállalkozás folyó vagyonkezelése a kinevezett képviselő feladata. Azokat a döntéseket, amelyeket egy bizonyos, a vállalkozásban megterhelt javak elidegenítéséről vagy elzálogosításáról szólnak, a vállalkozás tagjai egyszerű szavazati többséggel hozzák, azzal a feltétellel, hogy a javak tulajdonosa egyetért. 24

Azokat a döntéseket, amelyek javak szerzéséről szólnak, a képviselő hoz meg, a tagok előzetes felhatalmazása nélkül, azzal a feltétellel, hogy a javak értéke ne haladja meg a vállalkozásban megterhelt javak értékének 50%-át és a vállalkozásban az adott pillanatban meglévő pénzösszegét. A szerzett javak közös tulajdonba kerülnek, a tulajdonrész arányos a részvétellel. A családi vállalkozás tevékenysége megszűnik és törlik a cégnyilvántartóból abban az esetben, ha: a) a tagok több mint fele elhunyt b) a tagok több mint fele kérelmezi a tevékenység megszüntetését vagy visszavonul c) a 26/1990-es Törvény (újra kiadott és kiegészített) 25. cikkelyének értelmében A törlési kérelmet, amelyhez csatolni kell az igazoló okiratokat hiteles másolatban, a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartó hivatalba nyújthatja be bármely érdekelt személy. Amennyiben a családi vállalkozás terhelt vagyont képezett vagy javakat szerzett, ezek a részvételi arány szerint oszlanak. 25

4. Egyéb hasznos információk A polgármesteri hivatalok jogosultak a magánszemélyek számára tanácsadói és képviseleti irodákat létrehozni, a 300/2004-es Törvény (módosított és kiegészített) értelmében. A magánszemélyek igénybe vehetik ezeknek az irodáknak a szolgáltatásait a bejegyzési formaságok elvégzésekor. Ezek az irodák egy képviseleti kérvény alapján képviselhetik a kérelmező magánszemélyeket az engedélyezés és a cégnyilvántartásba való beíratás során. Az irodáknak a következő a szolgáltatásokat biztosítják: a) átveszik és rendszerezik az engedélyezéshez és bejegyzéshez szükséges dokumentumokat; b) benyújtják a területileg kompetens cégnyilvántartási hivatalhoz a bejegyzési és engedélyezési kérelmet, a szükséges dokumentáció kíséretében, leveleznek a hivatallal annak érdekében, hogy a bejegyzés és engedélyeztetés megtörténjen és hogy kézhez vegyék a bejegyzési bizonylat, valamint a többi okirat eredeti példányát; c) eljuttatják a kérelmezőhöz az eredeti dokumentumokat ajánlott, tértivevényes levélben, azok kézhez vételétől számított 5 munkanapon belül; az eredeti okiratok akkor minősülnek eljuttatottaknak a kérelmezőhöz, amikor az azok eredeti példányait kézhez kapja; d) tanácsadást biztosítanak az igénylőknek a bejegyzési és engedélyeztetési folyamattal kapcsolatban. 26

A polgármesteri hivatalok jogosultak illetéket megállapítani a fenti szolgáltatások ellenében, ennek mértékét a helyi autonómia elvének értelmében ők határozzák meg. Az állampolgároknak a közszolgálati szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos jogok értelmében a tanácsadó és képviseleti irodák a székhelytől függetlenül is szolgáltathatnak, függetlenül attól, hogy melyik cégnyilvántartó hivatal hatáskörébe tartozik a kérelem. Azoknak az állampolgároknak, akik engedélyezett gazdasági tevékenységet végeznek az EU vagy az Európai Gazdasági Térség területén, szabályozott formában, Románia területén is engedélyezhető hasonló gazdasági tevékenység gyakorlása. Ebben az esetben a cégnyilvántartásba való bejegyzés és engedélyeztetés annak a megyei bíróság mellett működő cégnyilvántartási hivatalnak a hatáskörébe tartozik, amely körzetében van a választott és bejelentett székhely. A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni: a) a kérelmező személyazonossági igazolványa vagy útlevele fénymásolat és román fordítás, saját kezűleg hitelesítve; b) az EU vagy Európai Gazdasági Térség másik államában kiállított működési engedélyek fénymásolat és román fordítás, saját kezűleg hitelesítve; 27

A kérelmező által választott működési forma függvényében alkalmazandók jelen előírások. A 44/2008-as Rendelet előírásai értelmében ezeknek a személyeknek jövedelemadó fizetési kötelezettségeik vannak, az 571/2003-as módosított és kiegészített Törvény értelmében. 28

5. Szükséges dokumentumok 1. Vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély bejegyzéséhez szükséges dokumentumok: 1.1. Személyazonossági igazolvány vagy útlevél fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve a másolat megegyezését az eredetivel; 1.2. A székhely használatára való jogosultságot igazoló dokumentum, úgymint: bérleti szerződés, haszonkölcsön szerződés, örökösödési végzés, adásvételi szerződés, befogadó nyilatkozat vagy bármely más hiteles dokumentum, amely a használatra jogosít hiteles másolat 1.3. Saját felelősségre tett nyilatkozat, amely igazolja, hogy a speciális törvények által előírt közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi feltételek teljesítettek. 1.4. Amennyiben szükséges, a speciális törvények előírásai értelmében, a szakirányú végzettséget igazoló dokumentum fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve 1.5. Amennyiben szükséges, a szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve. 29

2. Egyéni vállalkozás bejegyzéséhez szükséges dokumentumok: 2.1. Személyazonossági igazolvány vagy útlevél fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve a másolat megegyezését az eredetivel; 2.2. A székhely használatára való jogosultságot igazoló dokumentum, úgymint: bérleti szerződés, haszonkölcsön szerződés, örökösödési végzés, adásvételi szerződés, befogadó nyilatkozat vagy bármely más hiteles dokumentum, amely a használatra jogosít hiteles másolat 2.3. Saját felelősségre tett nyilatkozat, amely igazolja, hogy a speciális törvények által előírt közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi feltételek teljesítettek. 2.4. Amennyiben szükséges, a speciális törvények előírásai értelmében, a szakirányú végzettséget igazoló dokumentum fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve 2.5. Amennyiben szükséges, a szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum fénymásolat, saját kezűleg hitelesítve. 2.6. Hiteles aláírási címpéldány. 30