B1
EGY LÉPÉS ELÔRE KÉRDÔÍVES FELMÉRÉS A CIVIL KAMARÁRÓL B2 Barabás Miklós, Európa Ház Sebestény István, Civitalis Egyesület Nagy Renáta, Civitalis Egyesület A kiadványban megjelentetett elemzés a 2009. október 12-ig beérkezett 1882 kérdôív feldolgozása alapján készült. A kiadvány kereskedelmi céllal a jogtulajdonosok engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható. A kiadvány részei non-profit célokra sokszorosíthatóak a szerzôk és a kiadó megjelölésével. Civil Kamara Program E-mail: info@civilkamara.eu Honlap: www.civilkamara.eu A kiadvány megjelentetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. 3
Kedves Civil Kolléga! Aligha van a mai magyarországi civil társadalmat foglalkoztató kérdések között olyan, mely annyi vitát váltott volna ki a szektor szereplôi között, mint a széleskörû összefogást feltételezô országos civil érdekképviselet ügye. Az elmúlt 20 évben a kérdés igazi búvópatakként fel-felbukkant, ötletek, javaslatok fogalmazódtak meg, elképzelések csaptak össze, hogy aztán a mindenkori kezdeményezôk rájöjjenek, milyen nehéz fába vágták fejszéjüket. Az eredményt, pontosabban az eredménytelenséget pedig valamennyien jól ismerjük. Mindezen fejlemények fényében tehát indokolt a kérdés: mennyivel tûnnek jobbnak ma az esélyei az elôrelépésnek, a távlatos megoldás megtalálásának, vagy ahogy kiadványunk címében fogalmaztuk, egy (újabb) lépés megtételének? A válasz nemcsak a helyi, kistérségi vagy régióbeli biztató civil összefogások garmada adja meg, hanem az a sok száz kitöltött kérdôív is, melyek elemzésérôl kiadványunk következô lapjain olvashat az érdeklôdô. Az év eleje óta folytatott elôkészítô munka után végzett országos jellegû tájékozódás és helyezetfelmérés azt mutatja, hogy a bizonytalanok és ellenvéleményt megfogalmazók mellett mert természetesen ilyen civilek is vannak a meghatározó többséget azok alkotják, akik nevüket adva elérkezettnek látják az idôt az országos jellegû civil érdekvédelem megszerzésére, egy önkéntes tagsággal rendelkezô Civil Kamara létrehozását. Kiadványunk egyfajta pillanatfelvétel civil közállapotainkról. Az elénk táruló kép változatos, de meghatározóak benne a közös fellépést, a továbbhaladást szorgalmazó nézetek. Bízunk benne, hogy a mai lépésünket továbbiak követik majd., 2009. október 2. Barabás Miklós az Európa Ház igazgatója 4 5
I. VITAIRAT II 1 A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása A magyarországi nonprofit szektor méretének és súlyának az utóbbi majdnem húsz évben lezajlott növekedésével párhuzamosan egyre inkább elôtérbe került a szervezetek részérôl megfogaalmazott igény a szektor hivatalos érdekképviseletének megoldására. A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása elérhetôsége különös tekintettel az európai uniós csatlakozásunk eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhetô források bôvülésére mind olyan kérdés, mely a szektor jelentôs részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeirôl. Joggal vetôdik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések elôkészítésébe bevonják ôket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelô módon képviselhessék. Ezzel a céllal ugyan több egymással esetenként együttmûködô vagy éppen vetélkedô különbözô, területi, tevékenységi alapon létrejött szövetség is mûködik, azonban olyan szervezet, mely a szektor egészének képviseletét látná el, nincsen. A politikai vezetés nem zárkózik el attól, hogy a szektort érintô kérdéseket megoldásába bevonja annak képviselôit. Ezzel kapcsolatban számos pozitív kezdeményezés történt. A Parlamentben korábban önálló külön bizottság, jelenleg egy albizottság foglalkozik a civil ügyekkel, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban a témát felvállaló szakfôosztály (Társadalmi Kapcsolatok és Civil Párbeszéd fôosztály) alakult, 2004-tôl megindult a Nemzeti civil Alapprogram, az elsô olyan közpénzosztó grémium, amelynek döntéshozóit többségében civilek által választott személyek alkotják. Immár évek óta sikerrel mûködnek megyénként a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) stb. Kormányhatározat született a kormányzati-civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló intézkedésekrôl, törvények láttak napvilágot, melyek elôsegítik a civilek döntés-elôkészítési folyamatokban való nemcsak formális, tényleges részvételét. Ugyanakkor nem várható el, hogy mindenkori hatalom, ha tárgyaló asztalhoz szeretné ültetni a civil szektort, egyszerre valamennyi nagyobb tömörülést meghívja, netán maga határozza meg, hogy közülük ki hivatott képviselni a szektort. 1. Ez az írás a 2001. májusában közzétett vitairatnak a szerzô által aktualizált változata. A nyolc évvel ezelôtt felvázolt elképzelést értelemszerûen túlhaladta az idô, számos változás történt a civil közéletben is, többek között eközben számos civil képviselô közös munkája eredményeképpen kidolgozásra került egy lehetséges modell is (OCÉ modell). Ennek ellenére úgy vélem, a közös gondolkodás újraindításához nem haszontalan egy korabeli javaslat felelevenítése. Tudjuk azonban azt is, hogy eddig valamennyi a szektor egészét összefogó szervezet, kamara, intézmény felállítását célzó javaslat, tervezet már az elképzelések szintjén kudarcba fulladt, megvalósításukra még kísérlet sem történt. Annak ellenére, hogy a civil közhangulat szerint és az erre vonatkozó kutatások 2 alapján a szektor többsége elvben nem ellenezne valamilyen megoldást, a szervezetekben továbbra is jogosan él a félelem és a bizalmatlanság egy esetleges központilag létrehozott nonprofit hatóság felállításával szemben. Ugyanakkor a jelenleg tevékenykedô valamelyik csúcsszervezet elôtérbe kerülését, kiemelését egy majdani hierarchikus rendszer kiépüléseként és saját függetlenségük elvesztéseként értékelnék, következésképpen támogatnák. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szektor meglehetôsen heterogén, a szervezetek nagy része olyan tevékenységet folytat, melyre a szabályozások, adótörvények, kedvezmények változása gyakorlatilag semmiféle hatással nincsen, így saját érdekképviseletre nem tartanak igényt. Így bármiféle kötelezettséggel, aktív részvétellel járó szektorszintû összefogás kezdeményezése ellenérzéseket és tiltakozást váltana ki belôlük, saját zártkörû mûködésük nyilvánossá tételétôl, adminisztrációs terheik növekedésétôl tartva. Mindezek az érvek és ellenérvek korántsem teljes felsorolása mellett úgy véljük, lehetne olyan megoldást találni, mely minden érdekelt elvárásainak megfelelne. A következôkben felvázolunk egy elképzelést, melyrôl természetesen nem gondoljuk, hogy azonnal és eredeti formájában megvalósítható lenne vagy hiánytalanul kielégítené az érintettek többségének igényét. Célunk egyrészt a különbözô fórumokon újból és újból felmerülô téma ébrentartása, másrészt egy olyan szakmai vita elindítása, melynek eredményeképpen megszülethetne egy olyan koncepció, amely már a gyakorlatba is átültethetô lenne. Nem térünk ki az egyes javaslatok technikai megoldásának részletezésére, mert hiszen azok végiggondolását és kidolgozását csak egy általánosan és elméleti szinten elfogadott változat körvonalazódása után arra hivatott szakemberek által látjuk érdemesnek. Elgondolásunk középpontjában nekünk is egy szervezet szerepel, azonban a hangsúlyt nem a jogi értelemben vett szervezetiségre, sokkal inkább annak legitimitására helyeznénk. Mind az állami szervek, mind a szektor legalábbis érdekelt szervezeteinek szemében egy ilyen nevezzük egyelôre így Nonprofit Tanácsnak a szektor legitim képviselôjének kell lennie. Ez véleményünk szerint maradéktalanul csak akkor valósulhat meg, ha a Tanács tagjainak mandátuma van, vagyis választás útján kerültek a szervezetbe. 2. Hivatkozhatunk a Civitalis Egyesület 2005-ben lezajlott CÉKLA (Civil Érdekképviselet Lehetséges Alternatívái) kutatási programjának eredményeire is. 6 7
Szavazati joga alanyi alapon valamennyi hivatalosan bejegyzett, mûködô jogi személy nonprofit szervezetnek lenne, mégpedig egy-egy, mérettôl, tevékenységtôl függetlenül. A szervezeteket önkéntes alapon nyilvános választói címjegyzékbe vennék. Ennek egyetlen feltétele a bírósági bejegyzési határozat megléte. (Hozzáteszem, hogy egy ilyen címjegyzék a késôbbiekben olyan funkciót is betölthetne, hogy az ezen való szereplés a szervezet de facto és de iure létezését is igazolná, a különbözô pályáztató szervezeteknek így nem kellene valamennyi pályázat esetében az összes pályázó hivatalos dokumentumait bekérni és megvizsgálni, elegendô lenne a címjegyzéket megnézni.). A tanács tagjainak nem feltétlenül szervezeti vezetôknek, sokkal inkább jogi, gazdasági szakembereknek kell lennie, hiszen feladatuk a szektor megbízásából, a szektor hivatalos, professzionális képviselete, érdekeinek védelme, lobbizás. Mindezt megfelelô ellenszolgáltatásért tennék. A meghatározott létszámú tanácsba tehát választás útján, meghatározott idôtartamra lehet bekerülni. A jelölteket listás szavazással választanák, vagyis valamennyi szervezet megjelölhet a listán annyi személyt, ahány fôbôl a tanács áll. A tanácsba a legtöbb szavazatot kapott személyek kerülnek be. Természetesen a tanács hatásköre szigorúan meghatározott, tárgyalási és döntési joguk csak a szabályzatban meghatározott kérdésekre terjedne ki. A tanács munkájáról, eredményeirôl rendszeres nyilvános beszámolót adna. A tanács létrehozásáról törvény rendelkezne, mely pontosan meghatározná tevékenységét, illetve hogy milyen jogosítványokkal (tanácskozási jog, törvény módosítás kezdeményezése stb.) rendelkezik. A tanács mûködéséhez megfelelô háttérintézményre lenne szükség, mely elvégezné a szükséges adminisztratív, illetve kutatási, információgyûjtési tevékenységet is. A tanácsnak a nonprofit szervezetekkel szemben semmiféle hatósági jogköre nem lenne, a választói címjegyzék kezelése nem ruházná fel semmiféle ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára. A tanács és háttérintézménye viszont bizonyos szolgáltatásokat is nyújthatna (jogi, pályázati segítségnyújtás). A tanács ellátná emellett a magyar nonprofit szektor hivatalos külhoni képviseletét is. Röviden ez lenne elgondolásunk lényege 3. Mint azt az elôzôekben megírtuk, ez csak egy gondolat. Reméljük azonban, hogy ez a gondolat másokat is gondolkozásra késztet, és elôbb-utóbb ezekbôl kialakulhat egy olyan megoldás, amely a gyakorlatban is megvalósíthatóvá válik. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szektorban és a szektorért tevékenykedô vezetôk, kutatók és nem utolsósorban a döntéshozók érdemben is foglalkozzanak a kérdéssel., 2009 február (eredetileg 2001 május) Sebestény István Civitalis Egyesület A tanács mûködésének anyagi hátterét úgy gondoljuk, ez sarkalatos kérdés nem a nonprofit szervezetek, hanem az állam biztosítaná, törvényi szinten elôre meghatározott költségvetési keretbôl. Ez kizárná egyfelôl azt, hogy a tanács a nagy pénzügyi háttérrel rendelkezô nonprofit szervezetek anyagi függôségében dolgozzon, másfelôl pedig megakadályozná, hogy a mindenkori politikai vezetés saját befolyása alá kerüljön. A tanács és intézménye mint a hazai nonprofit szektor tudományos központja, elláthatna kutatási, oktatási feladatokat is, akár bizonyos keretek között nonprofit alapon vállalkozási tevékenységet is folytathatna. Mindezek hozzájárulnának saját mûködésének finanszírozásához. 3. Ismét megemlítem, hogy az itt leírt elképzelés számos pontjával az eltelt idôszak eseményeit és tapasztalatait figyelembe véve magam is vitába szállnék. 8 9
II. KÍSÉRÔLEVÉL ÉS KÉRDÔÍV A CIVIL KAMARÁRÓL Tisztelt Civil Kolléga! Segítségét és közremûködését szeretném kérni a hazai civil társadalom fejlôdése szempontjából jelentôs ügyben. E levél kiküldését több mint féléves elôkészítô munkálatok, konzultációk, találkozók elôzték meg, melyek egy Civil Kamara létrehozásáról szóltak. A munka most abba a szakaszába érkezett, amikor a szélesebb civil nyilvánosság elé kilépve a mellékelt kérdôív segítségével tájékozódni és véleményt kérni szeretnénk az ügyben, vagyis a közvetlenül érintettek álláspontjának figyelembe vételével szeretnénk elhatározni a következô lépéseket. A Civil Kamaráról kérdôívünk bevezetô pár mondata ad felvilágosítást. Lényege: olyan önkéntes tagságú köztestületrôl van szó, mely független jogi személyként mûködve országos civil érdekképviseleti tevékenységet látna el. Létrehozásáról az Országgyûlés által alkotott törvény rendelkezne. A válaszok, az Önök véleménye azért fontos, hogy az összegzését követôen azzal tudjuk megkeresni a törvényalkotókat, a parlamenti pártok képviselôit: így vélekedünk mi, reményeink szerint igen sokan a Civil Kamara létrehozásáról, annak néhány meghatározó kérdésérôl. Kérjük, legyen részese ennek a munkának és segítse a közös civil álláspont kialakítását a kérdôív kitöltésével és visszaküldésével. Határidô: 2009. szeptember 21. Válaszborítékot melyet címünkre ingyenesen adhat fel mellékelünk. Ha a kérdôíven nevét és címét is megadja, akkor meghívjuk a en 2009. szeptember 29-én rendezendô összegzô országos tanácskozásra és átadjuk a kérdôívek alapján készített tanulmányt. A fejleményekrôl folyamatosan tájékoztatást adunk a www.civilkamara. eu honlapon. Kövesse figyelemmel! Bízva abban, hogy eredményesen tudjuk folytatni az elôkészítô munkát, Elérkezettnek látjuk az idôt arra, hogy létrejöjjön a Civil Kamara. Ez a magyarországi civil szektor (egyesületek, szövetségek, alapítványok) köztestülete lenne. Létrehozásáról az Országgyûlés által alkotott törvény rendelkezne. A Civil Kamara független jogi személyként mûködne, országos tehát nem ágazati, nem szakmai civil érdekképviseleti tevékenységet folytatna, pl. véleményezné az adózásban, az állami támogatáspolitikában születô jogszabályokat, stb. és különbözô szolgáltatásokat nyújtana. Segítené a civil szervezetek részvételét a közfeladatok ellátásában. Tagsága önkéntes. A kérdôív kitöltésével hozzájárul ahhoz, hogy megalapozott véleményt tudjunk 2009 szeptemberében a döntéshozók elé tárni: így vélekedünk mi, közvetlenül érintettek a Civil Kamara létrehozásáról. Köszönjük, hogy válaszadásával segíti közös munkánkat. Valljuk: minden vélemény számít, minden vélemény fontos! Kérjük, hogy az alábbi kérdéseknél karikázza be az Ön számára leginkább elfogadható választ: 1. Hisz Ön a civil összefogás erejében? 1 igen; 2 szeretnék hinni benne; 3 nem, ez csupán csalóka ábránd. Üdvözli: Barabás Miklós az Európa Ház igazgatója 2. Ön szerint szükség van arra, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? 1 igen, indokolt fejleménynek tartom; 2 nem, nincs szükség rá. 10 11
3. Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? 1 igen; 2 bizonytalan vagyok; 3 nem, mert nem tartom fontosnak. 4. Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? 1 legyen, de figyelembe kell venni a tagok teherbíró képességét; 2 mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen; 3 nem vállalom tagdíj fizetését. 5. Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? 1 minden szervezet teljes jogú, egyenrangú, azonos szavazati joggal; 2 a szervezetek tagságuk, tagszervezeteik számának megfelelô súllyal; 3 a civil kamarai tagdíj (hozzájárulás) arányában. 6. Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületének/testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? A válaszadó szervezetre vonatkozó adatok 8. A szervezet jogi formája 1 alapítvány 2 egyesület 3 szövetség 4 egyéb:... 9. A szervezet közhasznúsági besorolása 1 nem közhasznú 2 közhasznú 3 kiemelkedôen közhasznú 10. A szervezet székhelyének típusa 1 fôváros 2 megyeszékhely 3 egyéb város 4 község 1 - igen; 2 nem, jelölt bárki lehet, mivel csak a szakértelem számít. 7. Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? 1 csatlakoznék; 2 kivárnám, hogy mi lesz belôle; 3 nem vennék részt benne. 12 13
11. A szervezet legfontosabb (legjellemzôbb) tevékenységi területe (kérjük, csak egy kategóriát jelöljön meg!) 1 kultúra 2 vallás 3 sport 4 szabadidô, hobbi 5 oktatás 6 kutatás 7 egészségügy 8 szociális ellátás 9 katasztrófa elhárítás 10 környezetvédelem 11 településfejlesztés 12 gazdaságfejlesztés 13 jogvédelem 14 közbiztonság 15 adományosztás 16 nemzetközi kapcsolat és EU 17 szakmai érdekvédelem 18 nonprofit szolgáltatások 19 egyéb:... 12. A szervezet átlagos éves bevétele 1 500 ezer forint alatt 2 500 ezer-5 millió forint között 3 5 millió-15 millió forint között 4 15 millió forint felett Megjegyzéseim, javaslataim:............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Köszönjük válaszát! Kérjük, hogy a kérdôívet a mellékelt válaszborítékban 2009. szeptember 21-ig legyen szíves visszaküldeni. Címünk: Civil Kamara Program, 1389 62., Pf. 113. E-mail: info@civilkamara.eu Honlapunk: www.civilkamara.eu Az alábbi rovatok kitöltése nem kötelezô. A címüket megadó szervezeteket meghívjuk a en 2009. szeptember 29-én tartandó összegzô tanácskozásra és megkapják a kérdôívek alapján készített tanulmányt. A válaszadó és szervezete neve:.......................................................................................................................................................................................... Címe... E-mail címe:... A válaszadás idôpontja:... 14 15
III. GYORSJELENTÉS A Civil Kamaráról szóló kérdôívek elemzése 1. ábra A civil összefogással és a Civil Kamarával kapcsolatos hozzáállás Az elmúlt hónapokban komoly viták folytak a szektoron belül arról, hogy szükség lenne-e egy országos civil érdekképviseleti tevékenységet is ellátó Kamarára. Annak érdekében, hogy a kérdés megvitatásába a civil társadalom szélesebb rétegei is bekapcsolódjanak, augusztus-szeptember folyamán egy kérdôíves adatfelvétel került lebonyolításra. Jelen tanulmányban az adatgyûjtés eredményeit, és az ebbôl levonható fontosabb következtetéseket tesszük közzé. A kutatás során a magyar nonprofit szektorban mûködô alapítványok és egyesületek közül kiválasztottunk 11500 szervezetet, és részükre postai úton juttattuk el kérdôívünket. A válaszadási arány növelése érdekében az adatlapot elérhetôvé és kitölthetôvé tettük a Civil Kamara program honlapján is. Az adatgyûjtés lezárása után 1868 elemzésre alkalmas jelentés állt rendelkezésünkre. Ezek alapján nem törekedhetünk arra, hogy a szektor egészére vonatkozó általános megállapításokat tegyünk, pusztán arra vállalkoztunk, hogy a kérdés iránt érdeklôdést mutató civil szervezetek véleményét összegyûjtsük, és az ebbôl leszûrhetô tanulságokat megfogalmazzuk. A válaszoló szervezetek 31 százaléka alapítvány, egytizede szövetség, vagy egyéb szervezet, döntô részük pedig egyesületként mûködik. A bevételnagyság szerinti megoszlásuk néhány százalékos eltéréssel megegyezik a szektor egészében mérhetô értékekkel. A válaszoló fôvárosi szervezetek aránya nem éri el az egyötödöt, a vidékiek nagyobb érdeklôdést mutattak a téma iránt. A közhasznú és kiemelkedôen közhasznú civil szervezetek szintén nagyobb arányban küldtek be adatlapot, mint a nem közhasznúak. Mivel a Civil Kamara a teljes magyarországi civil szektor köztestülete lenne, és országos civil érdekképviseleti tevékenységet folytatna, célszerûnek tartottuk arról is információt szerezni, hogy mennyire hisznek a szervezetek a civil összefogás erejében, és véleményük szerint szükség van-e egy ilyen közös érdekeket képviselô testületre. A válaszadók 70 százaléka gondolja úgy, hogy ha bizonyos kérdésekben megvalósul az összefogás, akkor együtt könnyebb eredményeket elérni és csupán 2 százalék pesszimista ebben a témában. A Civil Kamara szükségességét vizsgálva, az eredményekbôl egyértelmûen kimutatható, hogy 100 szervezetbôl 93 szívesen fogadná egy ilyen testület létrejöttét, és csupán 7 százalék gondolja úgy, hogy erre nincs szükség. Kiemelkedôen magas a támogatottsága a szövetségek körében (96%), valamint a gazdaságfejlesztés és a nemzetközi kapcsolatok területén (100-100%) mûködô nonprofitoknál. Viszont az adományosztó szervezetek 15 százaléka úgy gondolja nincs szükség ilyen köztestületre. 16 17
2. ábra Részvételi szándék a Civil Kamarában a községi székhelyûek közel 30 százaléka nem szeretne tagdíjat fizetni. Ugyanez az arány tapasztalható az 500 ezer Ft-nál alacsonyabb költségvetésû szervezeteknél is. A legnagyobb mértékû elutasítás az adományosztó szervezetek körében mutatható ki, közel kétödötük nem vállalja tagdíj fizetését. 4. ábra A szervezetek súlya és a testületek tagsága a Civil Kamarában A Civil Kamarában való aktív részvételi szándék ugyan értelemszerûen alacsonyabb arányú az elképzelés szükségességénél, de összességében a szervezetek háromnegyede állítja, hogy biztosan részt venne benne és támogatná, és csak 5 százalék zárkózik el a kezdeményezéshez való csatlakozástól. Leginkább a kiemelkedôen közhasznú és az 5 millió Ft-nál magasabb éves költségvetésû szervezetek vennének részt a Kamarában. A területi különbségeket tekintve pedig inkább a fôvárosi és a megyeszékhelyeken mûködô civilek támogatnák a létrejöttét. 3. ábra Elképzelés a civil kamarai tagdíjról Az általánosnak mondható pozitív hozzáállás mellett azonban már erôs a megosztottság a civil kamarai tagsággal járó tagdíj tekintetében. A szervezetek több mint egyötöde nem vállalná tagdíj fizetését és további 34 százalék pedig csak jelképes összeget hajlandó áldozni erre a célra. Míg a fôvárosi szervezeteknél csak kisebb mértékû a tagdíj elutasítása, addig A szervezetek csaknem kétharmada egyetért abban, hogy a Kamarának demokratikusnak kell lennie, vagyis ne legyenek kiemelt, többlet jogosítvánnyal rendelkezô tagok, hanem minden csatlakozó szervezetet azonos szavazati jog illessen meg. Ezzel nem ért egyet a válaszadók 31 százaléka, szerintük minden szervezet csak a saját tagságának megfelelô súllyal vehessen részt az irányításban. Ennek a véleménynek a nem közhasznú szervezetek körében (33%), valamint a kisebb költségvetésûeknél (32%) a legnagyobb a támogatottsága. Meglepô, hogy a tagsággal nem rendelkezô alapítványok 30 százaléka is emellett szállt síkra. 18 19
Viszonylag erôs konszenzus alakult ki a tagsággal kapcsolatos kérdésben. A válaszolók négyötöde véli úgy, hogy a Kamara testületének tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra, és mindössze egyötödük engedné, hogy bárki beválasztható legyen a döntéshozó testületekbe. 5. ábra Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén Ha megpróbáljuk megfogalmazni az adatfelvétel eredményeibôl levonható következtetéseket, azt mondhatjuk, hogy a döntô többség úgy véli, szükség lenne egy független, országos köztestületre, amely ellátná a szektor érdekképviseletét és segítené a civil szervezetek részvételét a közfeladatok ellátásában. A különbözô dimenziók mentén a legnagyobb véleménykülönbségeket a tevékenységcsoportok közötti vizsgálatnál tapasztaltuk, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 19 válaszlehetôség miatt az egyes csoportokba viszonylag kevés számú szervezet került. Nagyobb eltérések és markánsabb véleménykülönbségek általában a kisebb költségvetésû és az ún. nagy szervezetek között alakultak ki. A szokásos fôváros vidék ellentét a Civil Kamara kérdésében nem mutatkozott meg. A budapesti és a vidéki nonprofit szervezetek véleménye a szokásosnál nagyobb mértékben közelített egymáshoz az egyes részkérdéseket illetôen. Az adatfelvétel legfontosabb eredménye az, hogy a civilek egyértelmûen jelezték, szükség van az összefogásra, a Civil Kamarára, és meg tudták fogalmazni az egyes részkérdésekkel, tagsággal, tagdíjjal kapcsolatos elképzeléseiket is. Ezek után a megvalósítás a civil szakemberek, szervezeti vezetôk és a mindenkori kormányzat közös feladata. Nagy Renáta Civitalis Egyesület A civil szervezetek kétharmada bizonyult nyitottnak egy Civil Kamara létrehozása iránt, abban több, kevesebb aktivitással részt is venne. Közel 30 százalék egyelôre várakozó álláspontot képvisel, és csak 4 százalék lépne fel a kezdeményezés ellen. A vizsgált dimenziók mentén már nagyobb eltéréseket is tapasztalhatunk. A szövetségek és a kiemelkedôen közhasznú szervezetek közel négyötöde csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez. Az ellenpólust a vallási tevékenységet folytatók képviselik, az ô esetükben csak 45 százalék kíván aktívan részt venni, és a fennmaradó 55 százalék inkább kivárna. A bevételi csoportokat tekintve a nagyobb költségvetésû szervezetek nagyjából háromnegyede pozitív választ adott a csatlakozással kapcsolatban, a kisebb szervezetek esetében ez az arány már nem éri el a kétharmadot. 20 21
IV. TÁBLAMELLÉKLET 2) A válaszoló szervezetek megoszlása jellemzôik szerint, % 22 1) A válaszoló szervezetek száma jellemzôik szerint Alapítvány Egyesület Szövetség Egyéb Közhasznúsági fokozat Nem közhasznú 82 461 48 10 601 Közhasznú 418 580 69 2 1 069 Kiemelkedôen közhasznú 72 80 43 3 198 Településtípus Fôváros 136 146 65 4 351 Megyeszékhely 168 257 54 3 482 Egyéb város 177 374 28 4 583 Község 91 344 13 4 452 Tevékenységcsoport Kultúra 98 242 18 2 360 Vallás 29 6 1 2 38 Sport 24 210 24 0 258 Szabadidô, hobbi 15 150 11 0 176 Oktatás 157 42 9 2 210 Kutatás 10 12 2 0 24 Egészségügy 48 52 5 0 105 Szociális ellátás 98 76 9 2 185 Polgárvédelem, tûzoltás 2 20 3 1 26 Környezetvédelem 19 47 7 0 73 Településfejlesztés 19 73 7 2 101 Gazdaságfejlesztés 5 9 3 0 17 Jogvédelem 7 16 7 0 30 Közbiztonság védelme 6 78 5 0 89 Adományosztás 8 4 1 0 13 Nemzetközi kapcsolatok és EU 8 13 3 0 24 Szakmai érdekvédelem 5 25 24 2 56 Nonprofit szolgáltatások 12 38 12 1 63 Egyéb 2 8 9 1 20 Bevételi csoport 500 ezer Ft alatt 272 596 53 3 924 500 eft 5 MFt között 195 378 62 1 636 5 MFt 15 MFt között 41 86 24 4 155 15 MFt fölött 64 61 21 7 153 572 1 121 160 15 1 868 Alapítvány Egyesület Szövetség Egyéb Közhasznúsági fokozat Nem közhasznú 14,3 41,1 30,0 66,7 32,2 Közhasznú 73,1 51,8 43,1 13,3 57,2 Kiemelkedôen közhasznú 12,6 7,1 26,9 20,0 10,6 Településtípus Fôváros 23,8 13,0 40,6 26,6 18,8 Megyeszékhely 29,4 22,9 33,8 20,0 25,8 Egyéb város 30,9 33,4 17,5 26,7 31,2 Község 15,9 30,7 8,1 26,7 24,2 Tevékenységcsoport Kultúra 17,1 21,6 11,3 13,4 19,3 Vallás 5,1 0,5 0,6 13,3 2,0 Sport 4,2 18,7 15,0 0,0 13,8 Szabadidô, hobbi 2,6 13,4 6,9 0,0 9,4 Oktatás 27,7 3,7 5,6 13,3 11,2 Kutatás 1,7 1,1 1,3 0,0 1,3 Egészségügy 8,4 4,6 3,1 0,0 5,6 Szociális ellátás 17,1 6,8 5,6 13,3 9,9 Polgárvédelem, tûzoltás 0,3 1,8 1,9 6,7 1,4 Környezetvédelem 3,3 4,2 4,4 0,0 3,9 Településfejlesztés 3,3 6,5 4,4 13,3 5,4 Gazdaságfejlesztés 0,9 0,8 1,9 0,0 0,9 Jogvédelem 1,2 1,4 4,4 0,0 1,6 Közbiztonság védelme 1,0 7,0 3,1 0,0 4,8 Adományosztás 1,4 0,4 0,6 0,0 0,7 Nemzetközi kapcsolatok és EU 1,4 1,2 1,9 0,0 1,3 Szakmai érdekvédelem 0,9 2,2 14,9 13,3 3,0 Nonprofit szolgáltatások 2,1 3,4 7,5 6,7 3,4 Egyéb 0,3 0,7 5,6 6,7 1,1 Bevételi csoport 500 ezer Ft alatt 47,5 53,2 33,1 20,0 49,5 500 eft 5 MFt között 34,1 33,7 38,8 6,7 34,0 5 MFt 15 MFt között 7,2 7,7 15,0 26,7 8,3 15 MFt fölött 11,2 5,4 13,1 46,6 8,2 30,6 60,0 8,6 0,8 100,0 23
3) A civil összefogás szükségessége szervezettípusonként, % 6) A civil összefogás szükségessége bevételi csoportonként, % Jogi forma Igen Hisz Ön a civil összefogás erejében? Szeretnék hinni benne Nem, ez csupán csalóka ábránd Alapítvány 69,9 28,0 2,1 100,0 Egyesület 68,4 29,1 2,5 100,0 Szövetség 69,3 29,4 1,3 100,0 Egyéb 73,3 26,7 0,0 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 Bevételi csoportok Igen Hisz Ön a civil összefogás erejében? Szeretnék hinni benne Nem, ez csupán csalóka ábránd 500 ezer Ft alatt 67,5 30,2 2,3 100,0 500 eft 5 MFt között 69,1 28,5 2,4 100,0 5 MFt 15 MFt között 72,9 24,5 2,6 100,0 15 MFt fölött 73,2 25,5 1,3 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 4) A civil összefogás szükségessége közhasznúsági fokozatonként, % 7) A civil összefogás szükségessége tevékenységcsoportonként Közhasznúsági fokozat Igen Hisz Ön a civil összefogás erejében? Szeretnék hinni benne Nem, ez csupán csalóka ábránd Nem közhasznú 63,4 33,3 3,3 100,0 Közhasznú 71,1 27,0 1,9 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 74,8 24,2 1,0 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 Településtípus 5) A civil összefogás szükségessége településtípusonként, % Igen Hisz Ön a civil összefogás erejében? Szeretnék hinni benne Nem, ez csupán csalóka ábránd Fôváros 73,3 23,9 2,8 100,0 Megyeszékhely 69,3 28,2 2,5 100,0 Egyéb város 67,8 30,7 1,5 100,0 Község 67,1 30,5 2,4 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 Tevékenységi terület Igen Hisz Ön a civil összefogás erejében? Szeretnék hinni benne Nem, ez csupán csalóka ábránd Kultúra 74,8 23,3 1,9 100,0 Vallás 71,1 26,3 2,6 100,0 Sport 56,6 40,3 3,1 100,0 Szabadidô, hobbi 57,9 35,8 6,3 100,0 Oktatás 64,8 33,8 1,4 100,0 Kutatás 66,7 33,3 0,0 100,0 Egészségügy 71,4 24,8 3,8 100,0 Szociális ellátás 72,5 25,9 1,6 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 84,7 11,5 3,8 100,0 Környezetvédelem 84,9 15,1 0,0 100,0 Településfejlesztés 78,2 21,8 0,0 100,0 Gazdaságfejlesztés 70,6 29,4 0,0 100,0 Jogvédelem 76,7 20,0 3,3 100,0 Közbiztonság védelme 68,6 30,3 1,1 100,0 Adományosztás 38,5 53,8 7,7 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 83,3 16,7 0,0 100,0 Szakmai érdekvédelem 64,3 33,9 1,8 100,0 Nonprofit szolgáltatások 77,8 22,2 0,0 100,0 Egyéb 75,0 25,0 0,0 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 24 25
8) A Civil Kamara szükségessége szervezettípusonként, % 11) A Civil Kamara szükségessége bevételi csoportonként, % Jogi forma Ön szerint szükség van egy országos Civil Kamarára? Igen, indokolt fejleménynek tartom Nem, nincs szükség rá Alapítvány 93,9 6,1 100,0 Egyesület 92,1 7,9 100,0 Szövetség 96,2 3,8 100,0 Egyéb 100,0 0,0 100,0 93,0 7,0 100,0 Bevételi csoportok Ön szerint szükség van egy országos Civil Kamarára? Igen, indokolt fejleménynek tartom Nem, nincs szükség rá 500 ezer Ft alatt 92,9 7,1 100,0 500 eft 5 MFt között 93,4 6,6 100,0 5 MFt 15 MFt között 92,9 7,1 100,0 15 MFt fölött 92,8 7,2 100,0 93,0 7,0 100,0 9) A Civil Kamara szükségessége közhasznúsági fokozatonként, % 12) A Civil Kamara szükségessége tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Ön szerint szükség van egy országos Civil Kamarára? Igen, indokolt fejleménynek tartom Nem, nincs szükség rá Nem közhasznú 90,8 9,2 100,0 Közhasznú 94,2 5,8 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 93,4 6,6 100,0 93,0 7,0 100,0 Településtípus 10) A Civil Kamara szükségessége településtípusonként, % Ön szerint szükség van egy országos Civil Kamarára? Igen, indokolt fejleménynek tartom Nem, nincs szükség rá Fôváros 93,4 6,6 100,0 Megyeszékhely 91,9 8,1 100,0 Egyéb város 93,8 6,2 100,0 Község 92,9 7,1 100,0 93,0 7,0 100,0 Tevékenységi terület Ön szerint szükség van egy országos Civil Kamarára? Igen, indokolt fejleménynek tartom Nem, nincs szükség rá Kultúra 95,0 5,0 100,0 Vallás 97,4 2,6 100,0 Sport 91,9 8,1 100,0 Szabadidô, hobbi 85,8 14,2 100,0 Oktatás 92,4 7,6 100,0 Kutatás 91,7 8,3 100,0 Egészségügy 91,4 8,6 100,0 Szociális ellátás 96,2 3,8 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 88,5 11,5 100,0 Környezetvédelem 90,4 9,6 100,0 Településfejlesztés 99,0 1,0 100,0 Gazdaságfejlesztés 100,0 0,0 100,0 Jogvédelem 96,7 3,3 100,0 Közbiztonság védelme 88,8 11,2 100,0 Adományosztás 84,6 15,4 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 100,0 0,0 100,0 Szakmai érdekvédelem 96,4 3,6 100,0 Nonprofit szolgáltatások 95,2 4,8 100,0 Egyéb 90,0 10,0 100,0 93,0 7,0 100,0 26 27
13) Részvételi szándék a Civil Kamarában szervezettípusonként, % 16) Részvételi szándék a Civil Kamarában bevételi csoportonként, % Jogi forma Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná-e, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? Igen Bizonytalan vagyok Nem, mert nem tartom fontosnak Alapítvány 76,4 19,4 4,2 100,0 Egyesület 74,4 20,0 5,6 100,0 Szövetség 78,1 20,0 1,9 100,0 Egyéb 66,7 33,3 0,0 100,0 75,3 19,9 4,8 100,0 Bevételi csoportok Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná-e, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? Igen Bizonytalan vagyok Nem, mert nem tartom fontosnak 500 ezer Ft alatt 72,8 21,9 5,3 100,0 500 eft 5 MFt között 76,1 19,2 4,7 100,0 5 MFt 15 MFt között 81,3 14,8 3,9 100,0 15 MFt fölött 80,4 16,3 3,3 100,0 75,3 19,9 4,8 100,0 14) Részvételi szándék a Civil Kamarában közhasznúsági fokozatonként, % 17) Részvételi szándék a Civil Kamarában tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná-e, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? Igen Bizonytalan vagyok Nem, mert nem tartom fontosnak Nem közhasznú 68,9 24,8 6,3 100,0 Közhasznú 77,5 18,2 4,3 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 82,9 14,1 3,0 100,0 75,3 19,9 4,8 100,0 Településtípus 15) Részvételi szándék a Civil Kamarában településtípusonként, % Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná-e, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? Igen Bizonytalan vagyok Nem, mert nem tartom fontosnak Fôváros 78,6 17,7 3,7 100,0 Megyeszékhely 76,4 17,6 6,0 100,0 Egyéb város 75,5 20,2 4,3 100,0 Község 71,2 23,7 5,1 100,0 75,3 19,9 4,8 100,0 Tevékenységi terület Az Ön szervezete részt venne-e abban, illetve támogatná-e, hogy létrejöjjön egy országos Civil Kamara? Igen Bizonytalan vagyok Nem, mert nem tartom fontosnak Kultúra 75,0 21,7 3,3 100,0 Vallás 76,3 21,1 2,6 100,0 Sport 68,2 27,1 4,7 100,0 Szabadidô, hobbi 68,8 19,3 11,9 100,0 Oktatás 68,6 27,6 3,8 100,0 Kutatás 75,0 25,0 0,0 100,0 Egészségügy 79,0 14,3 6,7 100,0 Szociális ellátás 80,0 17,3 2,7 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 77,0 19,2 3,8 100,0 Környezetvédelem 76,8 16,4 6,8 100,0 Településfejlesztés 88,1 10,9 1,0 100,0 Gazdaságfejlesztés 82,4 17,6 0,0 100,0 Jogvédelem 90,0 3,3 6,7 100,0 Közbiztonság védelme 71,9 18,0 10,1 100,0 Adományosztás 76,9 7,7 15,4 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 87,5 12,5 0,0 100,0 Szakmai érdekvédelem 82,1 16,1 1,8 100,0 Nonprofit szolgáltatások 85,7 11,1 3,2 100,0 Egyéb 80,0 15,0 5,0 100,0 75,3 19,9 4,8 100,0 28 29
18) Elképzelés a civil kamarai tagdíjról szervezettípusonként, % 21) Elképzelés a civil kamarai tagdíjról bevételi csoportonként, % Jogi forma Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? Legyen, de figyelembe véve a tagok teherbíró képességét Mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen Nem vállalom tagdíj fizetését Alapítvány 43,2 31,8 25,0 100,0 Egyesület 42,9 34,5 22,6 100,0 Szövetség 50,0 37,5 12,5 100,0 Egyéb 73,4 13,3 13,3 100,0 43,8 33,8 22,4 100,0 Bevételi csoportok Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? Legyen, de figyelembe véve a tagok teherbíró képességét Mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen Nem vállalom tagdíj fizetését 500 ezer Ft alatt 44,3 27,3 28,4 100,0 500 eft 5 MFt között 43,2 38,7 18,1 100,0 5 MFt 15 MFt között 43,3 40,6 16,1 100,0 15 MFt fölött 43,8 45,7 10,5 100,0 43,8 33,8 22,4 100,0 19) Elképzelés a civil kamarai tagdíjról közhasznúsági fokozatonként, % 22) Elképzelés a civil kamarai tagdíjról tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? Legyen, de figyelembe véve a tagok teherbíró képességét Mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen Nem vállalom tagdíj fizetését Nem közhasznú 43,9 30,8 25,3 100,0 Közhasznú 43,0 34,3 22,7 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 48,5 39,9 11,6 100,0 43,8 33,8 22,4 100,0 Településtípus 20) Elképzelés a civil kamarai tagdíjról településtípusonként, % Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? Legyen, de figyelembe véve a tagok teherbíró képességét Mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen Nem vállalom tagdíj fizetését Fôváros 47,3 36,5 16,2 100,0 Megyeszékhely 43,4 36,1 20,5 100,0 Egyéb város 42,5 34,3 23,2 100,0 Község 43,4 28,5 28,1 100,0 43,8 33,8 22,4 100,0 Tevékenységi terület Mi a véleménye a civil kamarai tagsággal járó éves tagdíjról? Legyen, de figyelembe véve a tagok teherbíró képességét Mindenki azonos összegû jelképes tagdíjat fizessen Nem vállalom tagdíj fizetését Kultúra 48,6 30,0 21,4 100,0 Vallás 47,4 18,4 34,2 100,0 Sport 36,8 35,7 27,5 100,0 Szabadidô, hobbi 36,9 36,4 26,7 100,0 Oktatás 43,8 29,5 26,7 100,0 Kutatás 33,3 50,0 16,7 100,0 Egészségügy 49,5 30,5 20,0 100,0 Szociális ellátás 49,2 35,7 15,1 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 50,0 23,1 26,9 100,0 Környezetvédelem 41,1 30,1 28,8 100,0 Településfejlesztés 45,6 37,6 16,8 100,0 Gazdaságfejlesztés 47,0 41,2 11,8 100,0 Jogvédelem 46,7 33,3 20,0 100,0 Közbiztonság védelme 34,8 36,0 29,2 100,0 Adományosztás 30,8 30,8 38,4 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 62,5 37,5 0,0 100,0 Szakmai érdekvédelem 50,0 39,3 10,7 100,0 Nonprofit szolgáltatások 36,5 49,2 14,3 100,0 Egyéb 55,0 35,0 10,0 100,0 43,8 33,8 22,4 100,0 30 31
23) Elképzelés a szervezetek súlyáról a Civil Kamarában szervezettípusonként, % 26) Elképzelés a szervezetek súlyáról a Civil Kamarában bevételi csoportonként, % Jogi forma Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? Minden szervezet egyenrangú A szervezetek tagságuk számának megfelelô súllyal vegyenek részt A civil kamarai tagdíj arányában Alapítvány 64,2 29,9 5,9 100,0 Egyesület 64,0 32,1 3,9 100,0 Szövetség 65,6 30,0 4,4 100,0 Egyéb 66,6 26,7 6,7 100,0 64,2 31,2 4,6 100,0 Bevételi csoportok Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? Minden szervezet egyenrangú A szervezetek tagságuk számának megfelelô súllyal vegyenek részt A civil kamarai tagdíj arányában 500 ezer Ft alatt 62,5 32,4 5,1 100,0 500 eft 5 MFt között 64,7 31,1 4,2 100,0 5 MFt 15 MFt között 69,7 27,7 2,6 100,0 15 MFt fölött 66,7 28,1 5,2 100,0 64,2 31,2 4,6 100,0 24) Elképzelés a szervezetek súlyáról a Civil Kamarában közhasznúsági fokozatonként, % 27) Elképzelés a szervezetek súlyáról a Civil Kamarában tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? Minden szervezet egyenrangú A szervezetek tagságuk számának megfelelô súllyal vegyenek részt A civil kamarai tagdíj arányában Nem közhasznú 61,8 32,9 5,3 100,0 Közhasznú 65,1 30,4 4,5 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 66,7 30,3 3,0 100,0 64,2 31,2 4,6 100,0 25) Elképzelés a szervezetek súlyáról a Civil Kamarában településtípusonként, % Településtípus Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? Minden szervezet egyenrangú A szervezetek tagságuk számának megfelelô súllyal vegyenek részt A civil kamarai tagdíj arányában Fôváros 68,1 27,6 4,3 100,0 Megyeszékhely 63,1 31,7 5,2 100,0 Egyéb város 64,1 31,6 4,3 100,0 Község 62,4 33,0 4,6 100,0 64,2 31,2 4,6 100,0 Tevékenységi terület Véleménye szerint milyen súllyal vehetnének részt a civil szervezetek a Civil Kamara munkájában? Minden szervezet egyenrangú A szervezetek tagságuk számának megfelelô súllyal vegyenek részt A civil kamarai tagdíj arányában Kultúra 64,8 30,8 4,4 100,0 Vallás 50,0 36,8 13,2 100,0 Sport 59,3 34,5 6,2 100,0 Szabadidô, hobbi 59,7 35,8 4,5 100,0 Oktatás 56,2 37,1 6,7 100,0 Kutatás 75,0 20,8 4,2 100,0 Egészségügy 67,6 28,6 3,8 100,0 Szociális ellátás 65,9 30,3 3,8 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 65,4 26,9 7,7 100,0 Környezetvédelem 68,5 28,8 2,7 100,0 Településfejlesztés 75,2 24,8 0,0 100,0 Gazdaságfejlesztés 94,1 5,9 0,0 100,0 Jogvédelem 80,0 13,3 6,7 100,0 Közbiztonság védelme 65,2 29,2 5,6 100,0 Adományosztás 61,5 30,8 7,7 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 75,0 20,8 4,2 100,0 Szakmai érdekvédelem 57,1 39,3 3,6 100,0 Nonprofit szolgáltatások 71,4 28,6 0,0 100,0 Egyéb 80,0 20,0 0,0 100,0 64,2 31,2 4,6 100,0 32 33
28) Elképzelés a Civil Kamara testületeinek tagjairól szervezettípusonként, % 31) Elképzelés a Civil Kamara testületeinek tagjairól bevételi csoportonként, % Jogi forma Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? Igen Nem, bárki lehet jelölt, a szakértelem számít Alapítvány 76,0 24,0 100,0 Egyesület 81,4 18,6 100,0 Szövetség 88,7 11,3 100,0 Egyéb 73,3 26,7 100,0 80,4 19,6 100,0 Bevételi csoportok Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? Igen Nem, bárki lehet jelölt, a szakértelem számít 500 ezer Ft alatt 78,6 21,4 100,0 500 eft 5 MFt között 81,8 18,2 100,0 5 MFt 15 MFt között 81,3 18,7 100,0 15 MFt fölött 84,3 15,7 100,0 80,4 19,6 100,0 29) Elképzelés a Civil Kamara testületeinek tagjairól közhasznúsági fokozatonként, % 32) Elképzelés a Civil Kamara testületeinek tagjairól tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? Igen Nem, bárki lehet jelölt, a szakértelem számít Nem közhasznú 79,5 20,5 100,0 Közhasznú 80,4 19,6 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 82,3 17,7 100,0 80,4 19,6 100,0 30) Elképzelés a Civil Kamara testületeinek tagjairól településtípusonként, % Településtípus Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? Igen Nem, bárki lehet jelölt, a szakértelem számít Fôváros 79,2 20,8 100,0 Megyeszékhely 79,7 20,3 100,0 Egyéb város 82,8 17,2 100,0 Község 78,8 21,2 100,0 80,4 19,6 100,0 Tevékenységi terület Egyetért azzal, hogy a Civil Kamara testületeinek tagjai csak a tagok által jelöltekbôl kerüljenek megválasztásra? Igen Nem, bárki lehet jelölt, a szakértelem számít Kultúra 83,3 16,7 100,0 Vallás 76,3 23,7 100,0 Sport 80,2 19,8 100,0 Szabadidô, hobbi 81,2 18,8 100,0 Oktatás 74,3 25,7 100,0 Kutatás 83,3 16,7 100,0 Egészségügy 79,0 21,0 100,0 Szociális ellátás 79,5 20,5 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 76,9 23,1 100,0 Környezetvédelem 79,5 20,5 100,0 Településfejlesztés 86,1 13,9 100,0 Gazdaságfejlesztés 88,2 11,8 100,0 Jogvédelem 76,7 23,3 100,0 Közbiztonság védelme 74,2 25,8 100,0 Adományosztás 76,9 23,1 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 95,8 4,2 100,0 Szakmai érdekvédelem 85,7 14,3 100,0 Nonprofit szolgáltatások 77,8 22,2 100,0 Egyéb 85,0 15,0 100,0 80,4 19,6 100,0 34 35
33) Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén szervezettípusonként, % 36) Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén bevételi csoportonként, % Jogi forma Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? Csatlakoznék Kivárnám, hogy mi lesz belôle Nem vennék részt benne Alapítvány 63,3 33,2 3,5 100,0 Egyesület 66,1 28,8 5,1 100,0 Szövetség 77,4 21,3 1,3 100,0 Egyéb 60,0 40,0 0,0 100,0 69,1 28,7 2,2 100,0 Bevételi csoportok Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? Csatlakoznék Kivárnám, hogy mi lesz belôle Nem vennék részt benne 500 ezer Ft alatt 62,6 32,6 4,8 100,0 500 eft 5 MFt között 67,0 28,9 4,1 100,0 5 MFt 15 MFt között 76,2 20,6 3,2 100,0 15 MFt fölött 73,9 23,5 2,6 100,0 66,2 29,6 4,2 100,0 34) Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén közhasznúsági fokozatonként, % 37) Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén tevékenységcsoportonként, % Közhasznúsági fokozat Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? Csatlakoznék Kivárnám, hogy mi lesz belôle Nem vennék részt benne Nem közhasznú 60,7 33,3 6,0 100,0 Közhasznú 67,1 29,2 3,7 100,0 Kiemelkedôen közhasznú 77,8 20,7 1,5 100,0 66,2 29,6 4,2 100,0 35) Konkrét reakció a Civil Kamara felállítása esetén településtípusonként, % Településtípus Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? Csatlakoznék Kivárnám, hogy mi lesz belôle Nem vennék részt benne Fôváros 71,0 25,6 3,4 100,0 Megyeszékhely 68,6 26,6 4,8 100,0 Egyéb város 64,5 32,2 3,3 100,0 Község 62,0 32,5 5,5 100,0 66,2 29,6 4,2 100,0 Tevékenységi terület Ha az önkéntes tagságú Civil Kamara létrejönne, Ön mit tenne? Csatlakoznék Kivárnám, hogy mi lesz belôle Nem vennék részt benne Kultúra 66,9 29,2 3,9 100,0 Vallás 44,7 55,3 0,0 100,0 Sport 57,0 38,0 5,0 100,0 Szabadidô, hobbi 57,9 32,4 9,7 100,0 Oktatás 55,2 42,4 2,4 100,0 Kutatás 79,1 16,7 4,2 100,0 Egészségügy 67,6 25,7 6,7 100,0 Szociális ellátás 72,4 25,4 2,2 100,0 Polgárvédelem, tûzoltás 65,4 26,9 7,7 100,0 Környezetvédelem 75,4 20,5 4,1 100,0 Településfejlesztés 80,2 18,8 1,0 100,0 Gazdaságfejlesztés 88,2 11,8 0,0 100,0 Jogvédelem 80,0 16,7 3,3 100,0 Közbiztonság védelme 64,0 27,0 9,0 100,0 Adományosztás 69,2 23,1 7,7 100,0 Nemzetközi kapcsolatok és EU 87,5 12,5 0,0 100,0 Szakmai érdekvédelem 78,6 19,6 1,8 100,0 Nonprofit szolgáltatások 77,8 20,6 1,6 100,0 Egyéb 85,0 15,0 0,0 100,0 66,2 29,6 4,2 100,0 36 37
V. VÁLOGATÁS A KÉRDÔÍVEKEN BEKÜLDÖTT KEDVEZÔ HANGVÉTELÛ VÁLASZOKBÓL Szükséges a kamara létrehozása. Megerôsödött már annyira ez a civil társadalom, hogy részt akarjon vállalni a róla szóló döntésekben. Szívesen veszek részt a munkában, amenynyiben megbízást kapok a tagoktól. Nagyon fontos a kamara létrejötte. Rendkívül fontos a Civil Kamara létrejötte. A civil érdekérvényesítés, kommunikáció fontos eszköze lesz. A civileknek sok káruk származott abból, hogy nem jött létre már sokkal korábban. Szívesen vállalnék feladatot a Civil Kamarában. A Civil Kamara azért lenne fontos, mert nem politikai célokat képviselne, hanem az ország minden részében élôk problémáit tudná koordinálni a szakminisztérium felé, ami valósabb képet ad az ország társadalmi életérôl, mint a pártok politikai célzatú felmérései a civil társadalomról. Az Országos Civil Kamara felállása ellensúlyozhatná a politikai kudarcokat, és nagyban elôsegítené az ország felemelkedését. Gazdasági tervezés, költségvetés és pénzügyi, számviteli kérdésekben szívesen segítem a Kamarát. Remélhetôleg lesz egy szervezet, ami összefogja a civileket, és esetleg kiszûri az olyan szervezeteket, akik a civileket csak kihasználják, vagy felhasználják saját érdekeikre. Legalább lenne egy szervezet, ahol elmondhatnánk a problémáinkat, és lenne, aki ténylegesen képvisel. A szervezési munkában segítséget nyújtunk igény szerint. A Civil Kamara létrehozását örömmel üdvözölnénk. Mindenképpen szükséges egy az egész ország területére kiterjedô, egységes irányelveket valló és egy irányítás alatt álló (ez a Civil Kamara) vezetô forma, betartva a teljes politikamentességet. Köszönöm megtisztelô figyelmüket, öt éve várom soraikat. Kívánom, hogy a civil társadalom összefogásával Magyarországon fellendüljön a gazdaság, szorítsák vissza a korrupciót, szilárdítsák meg a közbiztonságot. Sürgetôen szükséges a tervezett Civil Kamara megalakítása, mert a polgári demokrácia egyik fontos alappillérének tekintem a civil szervezetek, szervezôdések rendszerében. Vegyük/vegyék nagyon komolyan ezt a kezdeményezést, sok sikert kívánok. Civil Kamarára szükség van, mert összefogás nélkül nincs eredmény. Készek vagyunk a szervezô, elôkészítô munkában részt venni. A civil szervezetek csak akkor tudnak hatékonyan mûködni, ha az országos összefogás szervezeti formája megvalósul. Szükség van egy komoly civil szervezet létrehozására ebben a zavaros világban. Jó lenne, ha ez a civil szervezet a tisztesség, az adott szó és a bizalom nevében létesülne. Fontos egy ilyen kamara létrejötte. Sok sikert a munkához! A tanácskozáson szívesen részt veszünk, és ha lehet, jelöltet is állítunk. Kicsik vagyunk, de ha sokan összefogunk, érhetünk el szép eredményeket is az érdekvédelmi területen. A Civil Kamara létrehozásával maximálisan egyetértek. Országos hálózat kiépítésére gondolok. A vidéki szférában nincs, aki az egyéni vagy szervezeti panaszokkal foglalkozzon. A kérdôívre adott válaszok adjanak muníciót a sikeres szervezômunkához. Jó gondolatnak tartom a Civil Kamara létrehozását. 2 fôvel szeretnénk részt venni. 38 39