NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FŐOSZTÁLY ZOCIÁLIS OSZTÁLY 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. pf.: 83. Telefon: (42) 524-585 E-mail:nyhszoc@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 6298/2012/05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelet módosítására...~.... JásM'Menyhért alpolgármester 1 Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője Az előterjesztést véleményezi: törvényesség i véleményezést végző személyek aláírása:.1/' /7,1C~ Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző (wan (, il, hllul'... 8........ Faragóné Széles Andrea 11 Jegyzői Kabinet vezetője Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság 1
Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogya pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeit, az igényiésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. Az Szt. 2012. január 1. napjával hatályba lépő módosításával ismét átalakul a lakásfenntartási támogatás rendszere, ami az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségét is érinti. A hatályos rendelkezések szerint alakásfenntartási támogatás megállapítására nem a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy átruházott hatáskörben annak szerve jogosult, hanem a települési önkormányzat jegyzője. Ezzel egyidejüleg az ún. helyi lakásfenntartási támogatás, mint szociális segélyezési forma megszűnt. Az Szt. 1. (2) bekezdés alapján a helyi önkormányzatok az Szt-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2011 évben több alkalommal is átalakult a lakásfenntartási támogatás feltételrendszere. Jelentős változás volt, hogyajogosultsági feltételek meghatározásánál az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egységen alapuló számítást vezetett be, valamint vizsgálja a kérelmezők vagyoni helyzetét is. Ugyanakkor jelentősen növekedett a jövedelemhatár mértéke. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- a helyett 250 %-ban (jelenleg 71.250 Ft) határozta meg a jogalkotó a jogosultsági feltételt. A lakásfenntartási támogatás törvényi szabályainak megváltozása amellett, hogy korábban magasabb jövedelmük miatt a támogatásból kiszorultak számára is legalább 2500 Ft támogatás megállapítását teszi lehetővé, az általunk előzetesen elvégzett számítások alapján egyes háztartásokat kedvezőtlenül érintette, ezért a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás bevezetését javasoltuk. A fent jelzett jogszabályváltozás alapján azonban helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatást a továbbiakban nem szabályozhatunk, de önálló ellátásként továbbra is az Önkormányzat támogatást nyújthat alakhatás biztosításához. A rendelet módosításával javasoljuk a tervezetben foglaltak szerint a normatív lakásfenntartási támogatás mellett lakhatást segítő támogatás elnevezéssel önálló ellátásként a rászorultak lakhatási költségei hez hozzájárulást biztositani. Az előte~esztés 1. számú mellékiete az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást, a 2. számú mellékiete a rendelet-módosítás tervezetét tartalmazza. Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogya fentiek alapján az előterjesztést megtárgyalni és a mellékelt tájékoztató tartaimát és rendelet módosításának tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, 2012. január 10. (, (/, (( Dr. Krizsai Anita 2
1. számú melléklet a 6298/2012/05. számú előterjesztéshez Tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről I. A jogszabály megalkotásának szükségessége A szociális rászo ruitságtó I függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló helyi rendelet módosítását a 2012. január 1-től hatályba lépett jogszabályi változások indokolják. A helyi rendelet alkotása során a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. II. A rendelet társadalmi, gazdasági és költségvetési hatásai A rendelet módosításának elkészítésekor célunk továbbra is megfelelően célzott támogatással segítséget nyújtsunk a lakosság számára, figyelemmel a költségvetési keretre. A rendelet tervezet a lakás fenntartásához kapcsolódó költségek fedezetéhez kíván támogatást biztositani. A helyi lakásfenntartási támogatás és a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás megszünik. A támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás mellett a rendeletben megfogalmazott rászorultsági kritériumoknak megfelelő jogosultak részére lakhatást segítő támogatásként kerül meghatározásra. A támogatás jogosultsági feltételeinek meghatározásakor figyelembe vettük azt, hogy az Szt. szabályai szerint a lakásfenntartási támogatás igényvételénél az egy főre jutó jövedelemhatár 250 %-ban kerül meghatározásra, valamint a minimális költségszint határ megszünik. A normatív támogatás esetében a kifizetett támogatás 10%-át kell a mindenkori költségvetési törvényben az önkormányzatokat megillető, lakosságszám alapján járó normatív állami hozzájárulásból fedezni, 90%-ára pedig a tényleges kifizetése ket követően visszaigényelt, szintén a költségvetési törvényben szabályozott normatív kötött támogatás biztosít fedezetet. míg a helyi lakásfenntartási támogatás esetében a teljes támogatást a lakosságszám alapján járó normatívából kellett fedezni. A jelenleg önálló ellátásként javasolt támogatáshoz fedezetet szintén alakosságszám alapján járó normatíva biztosítana. Az előzetes számítások alapján éves szinten kb. 1200-1500 fő válhat jogosulttá lakhatást segítő támogatásra, melynek javasolt összegével (1200 Ft) minimum 3700 Ft/hó összeggel járulnánk hozzá a háztartások kiadásaihoz. A jelenlegi szabáiyozássa I a támogatás biztosítása éves szinten 20 millió forint kiadást jelentene, de a helyi lakásfen nta rtás i támogatás megszünésével összességében ez mintegy 50 millió Ft megtakaritást eredményezne a 2011. évi kiadásokhoz képest. 3
A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A társadalmi és gazdasági helyzetet figyelembe véve a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igény növekedésével számolunk. Egyértelműen a magasabb ügyfélszám nagyobb leterheltséget jelent az ügyintézők számára, mentálisan és az adminisztrációt tekintve is. Az ügymenetet alapul véve jelentős teher hárul a Szociális Osztály munkatársaira, valamint az iktatást végző és a kifizetése ket teljesítő munkatársakra. III. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosításáról az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei n keresztül gondoskodik. A kérelmek átvétele, elbírálása a Szociális Osztály, iktatása az Ellátási Osztály és a támogatások kifizetése a Gazdasági Osztály feladata. Az osztályokon a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A támogatások fedezetéhez az önkormányzat a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében szabályozott mértékű, lakosságszám alapján járó normatív állami hozzájárulást vesz igénybe. IV. Környezeti és egészségügyi következményei Hatásai nem mérhetők. 4
2. számú melléklet a 6298/2012/05. számú előterjesztéshez RENDELET-TERVEZET Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének.../... (...) önkormányzatirendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. -ának (2) bekezdése. 10. -ának (1) bekezdése. 25. (3) bekezdés b) pontja. 26. -a. 32. ának (3) bekezdése, 43/8. (1) és (3) bekezdése 45. (1) bekezdése, 46. (1) bekezdése, 47. (1) bekezdése és 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el: 1. A szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖL). 3. helyébe a következő rendelkezés lép:,,3. (1) E rendelet alkalmazásában: a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: aa) rendszeres szociális segély ab) lakhatást segítő támogatás ac) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj ad) temetési segély b) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ba) lakhatást segítő támogatás bb) átmeneti segély bc) temetési segély bd) méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás" 2. Az Ör. 4. helyébe a következő rendelkezés lép: 5
,,4. (1) Az ellátások megállapítása iránti kéreimeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelö nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál (a továbbiakban: Szociális Osztály) kell benyújtani. (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezö köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó idöszak a havonta rendszeresen mérhetö jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhat ja meg. (3) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenység ből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogya b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (4) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (5) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik a) egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett a Nemzeti Adó- és Vám Hivatal által kiad ott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával, b) adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. c) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőzö 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszeru másolatát kell benyújtani. 6
e) Azon kérelmezők, akik gyógyászati segédeszköz árához kémek támogatást. a segédeszköz árát előzetes költségigazolás becsatolásával kőtelesek igazolni. f) Azon kérelmezők, akik lakhatást segítő támogatást kémek, a Munkaügyi Központ által kiállított igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy regisztrált munkanélküliek. g) Azon kérelmezők, akik lakhatást segítő támogatást kémek és rokkantsági nyugdíjban részesülnek, vagy súlyosan fogyatékos személyek jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolatával és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény benyújtásával kell igazolni. h) Azon kérelmezők, akik lakhatást segítő támogatást kémek és pénzintézeti lakáscélú hiteltörlesztési kőtelezettségük van jogosultságukat a hitelszerződés egyszeru másolatával kell igazolniuk." (6) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakhatást segítő támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Osztályt. (7) Alakhatást segítö támogatásra az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: megtérítés ). (8) A (7) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (9) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (10) Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat ősszegét amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné méltányosságból a) elenged heti, b) csőkkentheti, 7
c) részletekben fizettetheti meg. 3. Az Ör. 6. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az az aktív korú személy a) aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogya családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a est. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztositani (továbbiakban: aktív korú személy), vagy c) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll rendszeres szociális segélyre jogosult. 4. Az Ör. 16-18. helyébe következő rendelkezések lépnek:,,16. (1) Az önkormányzat lakhatást segítő támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. (2) A lakhatást segítő támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai k viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a lakhatást segítő támogatást a villanyáram-, a viz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás. a csatomahasználat és aszemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtja. 17. (1) Lakhatást segítő támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) Az (1) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedül élő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkantsági nyugdíjban részesül vagy súlyosan fogyatékos, vagy 8
c) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy legalább 90 napja regisztrált munkanélküli vagy d) a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő személy a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy e) a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő személy pénzintézeti lakáscélú hitel törlesztési kötelezettsége van, vagy f) a háztartásban három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak. (3) A lakhatást segítő támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (4) Ha a háztartás a) (3) bekezdés aj-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot. a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám O,2-del növekszik. (6) A támogatás összege havonta 1200 Ft. 18. (1) Lakhatást segítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős birói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A támogatást kémnek alakáshasználata jogcímét hitelt érdemlő módon az alábbiak szerint kell igazolni 9
a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti vagy albérleti szerződés egyszerű másolatával, b) a közüzemi díjakat a közüzem i szolgáltatók által kiállított a fogyasztói/ügyfél azonosító számot tartalmazó számlák (utolsó egy hónap) egyszerű másolatával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított igazolással. (4) A lakhatást segítő támogatást egy évre kell megállapítani. A jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtás i hónapjának első napja. (5) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 5. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), a bérleti, albérleti díjhoz nylljtott, illetve előfizetéses gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet -ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét - a kérelmező részére kell folyósítani." 5. Az Ör. 20. helyébe a következő rendelkezés lép: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet a) 9. -ában szabályozott ápolási du, b) 12-13. -aiban szabályozott átmeneti segély, c) 14. -ában szabályozott temetési segély és d) 15-18. -aiban szabályozott lakhatást segítő támogatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére. 6. (1) Ez a rendelet 2012. február 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Azon személy esetében, akinek a helyi kiegészítő támogatásra való jogosultsága 2012. március 31-én fennáll és e rendeletben foglaltak szerint a lakhatást segítő támogatásra jogosult, annak a támogatást a helyi kiegészítő támogatásban meghatározott időpontig kérelem benyújtása nélkül meg kell állapítani. Ezen időszak alatt újabb lakhatást segitő támogatás benyújtására nincs lehetőség. 10
a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló.../... (... ) önkormányzati rendelet-tervezet indokolása I. Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 2012. január 1. napjától hatályba lépett módosítása a lakásfenntartási támogatás rendszerét jelentősen megváltoztatta, a helyi lakásfenntartási támogatást megszüntette. A törvény rendelkezése alapján az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan megszünt. Az Szt. 1. (2) bekezdés alapján azonban a helyi önkormányzatok az Szt-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A helyi lakásfenntartási támogatás helyett az önkormányzat lakhatást segítő támogatást önálló ellátásként kívánja biztositani. A módosítás a helyi kiegészítő támogatás helyett bevezetésre kerülő lakhatást segítő támogatás feltételrendszerét és eljárási szabályait tartalmazza. II. Részletes indokolás 1. -hoz A rendelkezés a támogatás megnevezését tartalmazza. 2. -hoz A eljárási rendelkezések az igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat határozzák meg. 3. -hoz A rendelkezés az Szt. módosításnak megfelelő módosítást tartalmaz. 4. -hoz A tervezet a lakhatást segítő támogatás igénylésének részletes szabályait tartalmazza. A rendelet módosításával olyan családoknak nyújtana az önkormányzat továbbra is támogatást, akik nemcsak jövedelmüket tekintve vannak hátrányosabb helyzetben (pl. három vagy több gyermekesek, gyermekét egyedül nevelő szülő, 11
stb.). Az új szabályozással ugyanakkor kompenzálni tudjuk a normatív támogatás szabályai változása miatt kiesett támogatási összegeket. 12