TARTALOM. A MABÉOSZ IX. Közgyűlése küldötteinek eredményes munkát kíván a SZERKESZTŐSÉG

TARTALOM Pákozdi László : Ideiglenes postaszolgálat Magyarországon 1944 45*ben. (Folytatás) Dr. Petrovits Tivadar : Az 1881 90. évi II. típusú 3 krajcáros. (Folytatás) Idegen nyelvű tartalom. A MABÉOSZ IX. Közgyűlése küldötteinek eredményes munkát kíván a SZERKESZTŐSÉG A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS MUNKAKÖZÖSSÉGE KÖZLÖNYE SZERKESZTI: SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: PÁKOZDI LÁSZLÓ, DR. SCHOLZ TAMÁS FELELŐS KIADÓ: DR. STEINER LÁSZLÓ II. ÉVFOLYAM

Ideiglenes postaszolgálat Magyarországon 1944 45-ben PÁKOZDI LÁSZLÓ II. RÉSZ Postaszolgálat Baranya m egyében 1944 45-ben Az előző részben röviden b em u tato tt 1944 45-ös, nagyrészt a közigazgatási szervek által életre hívott futárposták, v alam int az ebbe a szolgálatba egyre inkább bekapcsolódó és annak m unkak ö rét átvevő ideiglenes, m ajd ú jjászervezett hivatásos postaszolgálat m űködésének általános ism erete elengedhetetlen tényező a B aran y a m egyei viszonyok átfogó és tárgyilagos értékelésénél. A m ennyire az 1944 45-ös, a közigazgatás által szervezett fu tárp o sták m űködését legjobban a G yulai Á llam építészeti H ivatal által életre hív o tt és fennta rto tt útőri futárpostaszolgálat tükrözi, hasonló m értékben a hivatásos postaszolgálatnak e rendkívüli viszonyok közötti, m intaszerű újjászervezését és m űködését a Pécsi Postaigazgatóság által életre h ívott Baranya m egyei ideiglenes postaszolgálat ism erete biztosítja. M ivel az em lített időszakban.a 'postaszolgálat k ialakulása a hadiesem ényekkel állott szoros összefüggésben, ezért elöljáróban és dióhéjban felelevenítjük B a ran y a m egye katonai felszabadítását. A 3. U krán F ro n t egységei 1944. novem ber 6-án este m egszállva ta rto t ták a D una alsó, m agyar szakaszának teljes bal p a rtját. A jugoszláviai szakaszon, a D una D ráva összefolyásától északra, A patin és B atina térségében az 57. hadsereg, felette M ohács térségében a 4. gárdahadsereg alsóbb egységei helyezkedtek el. 1944. novem ber 7-ére virradó éjjel a 75. h ad test 74. hadosztályának egyik százada sikeres átkelést h a jto tt végre a D unán és egy kis hídfőállást létesített a D una jobb p artján, A p atinnal szem ben. N ovem ber 9-én az északi terepszakaszon, B atina térségében két kisebb hídfőállást hoztak létre, am elyet novem ber 11- én B atina elfoglalásával kiszélesítettek. Ú jabb csapategységek átdobásával a hídfőt m egerősítették és novem ber 26-án előretolták N ém etbóly mélységéig. Ezeket a sikereket a 4. gárdahadsereg parancsnoka kihasználva a 21. gárd ah ad test egyik hadosztályával novem ber 25-én éjjel, M ohácstól 2,3 km-eil délkeletire hídfőállást foglalt el, s azt k ét zászlóaljjal m egerősítette. N ovem ber 26-án a 6. gárd ah ad test átvágta m agát a ném et védelm i vonalon és előrenyom ult Ném etbóly Pécs irányában. E nnek a kedvező helyzetnek kiaknázásaként a 4. gárdahadsereg 21. gárd ah ad testének egyik hadosztálya novem ber 26-án felszabad íto tta M ohácsot. A 21. g árd ah ad test előbbi fegyverténye lehetővé tette, hogy a 4. g árdahadsereg egyéb egységeivel m eg- 1

erősítse és kiszélesítse a közel 50 km szélességű hídfőt, s hogy novem ber végén m ár a Tolna A p arh an t K isvaszar vonalon harcoljanak. E frontszakasztól délre az 57. hadsereg ú jabb ütközete után, 1944. novem ber 29-én felszabadította Pécset és 30-án estére elérte a P ellérd H arkány T orjánc vonalát, v alam int a D ráva északi p artját. 1944. decem ber 2-án felszabadul K aposvár, 3-án Szigetvár és decem ber 4-ének estéjére- Baranya m e gye teljes egészében, valam int Som ogy m egye keleti része, a B alaton délkeleti kiszögelése N agykorpád B arcs vonalában. A ) K orai futárposták A m egye katonai felszabadítását igen gyorsan követték a közigazgatás újászervezése során az ideiglenes postaszolgálat m egszervezésére te tt első intézkedések. A zonban, a tárgyilagosság kedvéért m eg kell jegyeznünk, hogy m ind a kezdeti, m ind a későbbi időszakban elért eredm ények fő oka abban leli m a gyarázatát, hogy a 4. gárdahadsereg rendkívül gyors előrenyom ulása m iatt m ind a közigazgatási, m ind a postai szervek és azok alkalm azottai az elrendelt k i ü rítésnek eleget ten n i nem tu d ta k és nagyrészt helyükön m aradtak. Ö sszevetésként em lítjü k m eg, hogy a D ebreceni M. K ir. Postaigazgatóság a várots felszab ad u lását (1944. október 19.) jóval megelőzően, m ár 1944. október 8-án u tasíto tta valam ennyi szervét m ű ködésük beszüntetésére, az érték ek n ek a nagyobb hivatalokhoz történő beszolgáltatására és a szem élyi állom ányt a harcok előli m enekülésre. A postaigazgatóság is B udapestre költözött és onnan igyekezett hiv atalait egyre szűkülő h atáskörben irányítani. B aran y a m egyében Pécsnek novem ber 29 i, valam int a m egye teljes terü letén ek decem ber 4-i felszabadulását követően m ár 1944. decem ber 11-én intézkedés tö rté n t a hadiesem ények során m űködését m egszüntető postaszolgálat pótlására. Ezen a napon kelt a pécsi alispánnak 21 979/alisp. 1944. sz. rendelete a Postaküldönc szolgálat m egszervezéseu tárgyában, am elyet az alábbiakban idézünk: V alam ennyi kör(községi) Jegyző Ú rnak, illetve községi E löljáróságnak! Székhelyén. (A posta és távbeszélő m űködésének szünetelése, illetve a közlekedési eszközök hiánya folytán a kiadandó felsőbb rendeletek szokott m ódon való to v ábbítására nincs lehetőség.) Felhívom ezért, hogy a gyalogos, vagy esetleg k erék p á ros postaküldönc szolgálatot, egyik jegyzőségtől a m ásik jegyzőségig, h aladéktalanul szervezze m eg és az általam, vagy a járási főszolgabíró által kiadandó rendeletek azonnali továbbításának ily m ódon való lehetővé tételéről gondoskodjék. A rendelet h átiratilag u tasítja a kiadványozót, hogy ezt a rendelkezést a d árd ai5 kivételével a hegyháti, mohácsi, pécsi, pécsváradi, siklósi, szentlőrinci és villányi járás főszolgabírájának tudom ás, kö zrem űködés, illetve az ellenőrzés gyakorlása vé g e tt m ásolatban k ü ld je meg. A rendelkezés végrehajtása, a kiadványozónak az ü g y irat m argóján decem ber 12-én végzett feljegyzése alapján, m eg is tö rtént. Az érvényben levő közigazgatási ügyrend értelm é ben a m ohácsi polgárm ester külön kivonatot kapott, úgyszintén decem ber 12-i kelettel, az alábbi szöveggel: Felhívom ezért, hogy a kiadandó felsőbb rendeletek továbbítása érdekében gyalogos, vagy esetleg kerékpáros postaküldöc szolgálatot a legközelebb Pécs felé eső jegyzőségekig haladéktalanul szervezze m eg. Rövid időn belül a hivatásos posta is m egkezdte elsőként a levélpostai küldem ények szállítását, kézbesítését. Az Új D unántúl c. pécsi napilap 1944. decem ber 21 i szám ában arró l értesíti olvasóit, hogy a Postaigazgatóságon ügyelet v an és a postai forgalom fokozatosan m egindul. Ezekre az esem ényekre a későbbiek során részletesen kitérünk. A hivatásos posta szolgáltatásainak részleges m egindításáról feltehetően az alispáni hiv atal is értesítést 2

kap h ato tt a m ár m űködő postai szervektől, m ert B a ranya m egye alispánja 1944. decem ber 29-én kelt, 22 233/alisp. 1944. sz. alatt felszólítja a szentlőrinci, sásdi (hegyháti járás), m ohácsi és pécsváradi főszolg ab írák at az idézett szám ú és A postahivatalok üzem behelyezése tárg y ú kiadványában a m egjelölt hivatalok m űködésének igazolására, am ely a h iv atalos levelezés ak ad ály talan forgalm át biztosítaná. Id ézv e: 1-HG értesítése szerint Pécs, Szentlőrinc, Sásd, Mohács és Pécsvárad között a postaforgalom m egindult. Felhívom, a forduló postával, postán feladva je lentse, hogy járási székhelyén a postahivatal m űködik-e, és a hivatalos levelek posta ú tján oda és vissza továbbíthatók'-e. E rre a felhívásra az első jelentés 1944. decem ber 31-i kelettel, 9367/1944. sz. alatt a szentlőrinci főszolgabírótól m eg is érkezett: Szentlőrinci postahivatal a m űködését m egkezdte s hogy Pécs és Szentlőrinc között a hivatalos levelek a postam ester közlése szerint akadály nélkül továbbíthatók. M ohácsról a szolgabíró 1945. ja n u á r 2-án kelt, 3/ 1945. sz. ala tt jelen tette: A m ohácsi postahivatal m űködik és hivatali levelek innét Pécsre és onnét vissza, továbbíthatók. E rről az itte ni postahivatal tisztviselőjétől értesültem. A sásdi (hegyháti j.) főszolgabíró h elyett ugyancsak a szolgabíró jelen tette 1945. ja n u á r 3-án (76/0. 1944. sz.): A sásdi postahivatal m egkezdte m űködését, így tehát a hivatali postaküldem ényt akad álytalanul lehet m ár rendes postai úton is kiadni. A legkésőbbi válasz a pécsváradi járás főszolgabírájától, Pécsváradról, 1945. ja n u á r 20 i kelettel, 10/ 1945. sz. ala tt érkezett: Járásom székhelyén, Pécsvárad községben a postahivatal m űködik és a hivatalos levelek posta ú tjá n ide és viszsza továbbíthatók. Figyelm et érdem el, hogy fenti felhívást az alispán a m ár em lített ok m iatt a d árd ai járáso n kívül, nem k ü ldte m eg a pécsi, siklósi és a villányi járás főszolgabírájának. A pécsi kiesése az azonos székhely m iatt m ég indokolt, viszont a m ásik k ét járás esetében nem, annál is inkább, m ivel a Pécsi Postaigazgatóságtól k ap o tt tájékoztatás alapján az Üj D unántú l c. napilap 1944. decem ber 31-i szám a a postaforgalom kiterjesztését közli nem csak a szentlőrinci, sásdi, m ohácsi és pécsváradi, hanem a siklósi és a villányi postah iv atalra is. A fentebb idézett okm ányok, valam int a P ostaigazgatóságnak a sajtó részére adott, ja n u á r elejei nyilatkozatából a rra következtethetünk, hogy B aranya m egyében is, főként a vasútvonalakkal nem érin tett községek egym ásközti viszonylatában a közigazgatási szervek által létrehozott fu tárp o sták m űködtek. B) M iniszterelnökségi futárposták M ár a bevezető fejezetben szó esett a D ebrecenben székelő Ideiglenes N em zeti K orm ány használatára szervezett M iniszterelnökségi Postaszolgálatról. Ezzel B aranya m egyei viszonylatban is találkozunk, m egjegyezve, hogy alapos ism erete m ég v á ra t m agára. Az Üj D unántúl c. napilap 1945. ja n u á r 13-i szám ában arró l tájék o ztatja olvasóit, hogy az Ideiglenes N em zeti K orm ány futárszolgálatot létesít a közvetlen k apcsolatok felvétele céljából az ország legtávolabbi terü letein m űködő közigazgatási hatóságokkal. C) A Pécsi Postaigazgatóság m űködése 1944. év decem berétől M ár em lítettük, hogy a Pécsi Postaigazgatóság és szervei részben objektív okok m iatt szolgálati helyükön m aradtak. A hadi esem ények elk erü lh etetlen pusztításai itt is a vasúti gördülőanyag és a postai felszerelések m egrongálódását, vagy m egsem m isülését 3

v onták m aguk után. A szem élyi állom ány létszám a is m egcsappant, s ezért az ideiglenes postaszolgálatnak a hivatalos levelezésre korlátozott forgalm át e m e gyében is a közigazgatás élén álló alispáni h ivatal szervezte meg. E llentétben a keleti országrészekkel, B aranya m e gyében a nehézségek ellenére is kitűnő helyzeti adottságánál fogva a hivatásos postaszolgálat a m egye teljes terü letén ek felszabadulását követően, igen rövid időn belül hozzáfogott az ideiglenes postaszolgálat szervezéséhez. Ügy gondoljuk, hogy az általu n k h asznált ideiglenes postaszolgálat m egjelölés ném i m ag y arázatra szorul. Ezzel kapcsolatban m eg kell jegyeznünk, hogy az Ideiglenes N em zeti K orm ány m egalakulása (1944. decem ber 22.), v alam int M agyarország teljes terü letén ek felszabadulása (1945. április 4.) közötti időszakban a rendkívüli helyzet folyam ányaként hazánkban négy postavezérigazgatóság is m űködött: D ebrecenben a K ereskedelem - és K özlekedésügyi M inisztérium Postafőosztálya, P écsett a felszabadult d u nántúli terü letek et önállóan irányító Postaigazgatóság, B udapesten az 1945. feb ru ár 8-án, a korábbi Postavezérigazgatóság m unkabizottságából alakult, s átm enetileg csak N agybudapest felszabad ult terü letére kiterjedő illetékességű P ostavezérigazgatóság, végül Sopronban a m ég fel nem szabadított terü letek re vonatkozó h atásk ö rrel a korábbi, M. K ir. Postavezérigazgatóság. A B udapesten székelő, a ténylegesen ú j Postavezérigazgatóság a kezdeti szervezési és szem élyzeti nehézségeket m egoldva, hatásk ö rét és irányító szerepét csak 1945. m ájusában tu d ta az ország egész terü letére kiterjeszteni. Ezt többek között az is igazolja, hogy a postaforgalom k örét újból szabályozó, 1945. június 15-én kelt 105 412/A. 4. sz. rendelet is csak a P. R. T. 1945. június 20-i, 3. szám ában k erü lt közlésre. A felszabadult B aranya m egye postai helyzetéről a legkorábban m egnyitott PÉCS 1. sz. hivatal, m ajd az újból m űködő Postaigazgatóság tájék o ztatta a h ató ságokat és a közönséget. M ivel az ezekről szóló átirato k at m ég n em ism erjük, így egyelőre csak az Ű J DUNÁNTŰL c. pécsi napilapban m egjelent közlem é n yekre tám aszkodhatunk. Ezen túlm enően, 1945. feb ru ár 3-ától a Pécsi Postaigazgatóság a P. R. T. pótlására öntevékenyen, házilag előállított és sorszám ozott T ájékoztatót adott ki az igazgatása alá tartozó alsóbb postai szervek részére. A T ájékoztató rendeltetését a fejrészen közölt Figyelm eztetés! m agyarázza m eg: Az itt közölteket úgy kell tekin ten i, m in th a a P. R. T.-ben jelen tek volna meg. E rendelettár példányát a P. R. T. m ódján kell m egőrizni Sajnálatos, hogy a Pécsi Postaigazgatóság levéltárá n a k az 1944. novem ber és 1945. ja n u á r közötti időszakra vonatkozó anyagát nem ism erjük, s így az ugyancsak hézagosán fellelt sajtó, az Űj D u n án tú l hivatalosnak nem tekinthető közlem ényeire vagyunk utalva ezen időszak ideiglenes postaszolgálatának re konstruálása alkalm ából. a) A pécsi postahivatalok újbóli m egnyitása és a levélforgalom m egindítása. A Pécsi Postaigazgatóság és postahivatalai, valam int ügynökségei 1944. novem ber 28-ig m űködtek. Legalább is erre következtethetünk a postaigazgatóság egy, a későbbiek során m ég idézendő 1284/1945. sz. rendeletéből. Pécs 1. sz. h iv atalán ak újbóli m űködéséről is csak a pécsi alispánnak 1944. decem ber 11-én kelt, m ár idézett körleveléből értesülhettünk. Az Űj D unántól decem ber 20-i szám a közli Pécs 4. és 5. sz. h iv atalának újbóli m egnyitását, m íg decem ber 25-én arró l szám olt be, hogy a 7. szám ú kivételével a többi (1., 2., 3., 4., 5., 6., 8. sz.) pécsi postahivatal a közönség rendelkezésére áll. 1944. decem berének végén a pécsi postahivatalok a 4

korábbi, közönséges és aján lo tt leveleken túlm enően m ár expressz leveleket is felvettek a postaigazgatóság 50 173 1944. sz. rendelete értelm ében: A helyi forgalom ban és azokkal a m egnyílt vidéki postahivatalokkal való forgalom ban, am elyekkel a postai összeköttetés helyreállott, a közönséges és ajánlo tt levelek expresszként is feladhatók. (1. sz. Tájékoztató.) Az 1945. feb ru ár 8-án kelt 162/1945. sz. rendelet (2. sz. T ájékoztató) arró l értesíti a hivatalokat, hogy: A közönséges és ajánlott levélpostai küldem ények forgalm a D ebrecennel és általában a D una-tisza közének, valam int a T iszántúlnak m agyar közigazgatás a la tt álló, felszabadult részeivel, így Szegeddel is m egnyílt. A T ájékoztatónak 1945. m árcius 1-én kelt 4. szám ában közölt 2591/1945. sz. rendelete a B udapesttel felvett levélpostai forgalom ról ad értesítést: B udapesttel a közönséges (nem ajánlott) levélposta küldem ények forgalm a m egnyílt. A budapesti cím zettek esetleges lakásváltoztatása m iatt ajánlatos, hogy a cím zettnek nem csak a tudott lakáscím ét tüntessék fel a cím iratban, hanem azt a lakáscím et is, illetőleg azokat a la káscím eket is, amelyek' a kézbesítés szem pontjából figyelem be jöhetnek. A postahivatalok (ügynökségek) a közönséget m ind e r ről m egfelelő m ódon tájékoztassák. A levélpostai forgalom nak az ország egész terü letére tö rté n t kiterjesztését a T ájékoztató 13. szám a 1945. jú n iu s 5-i kelettel, 8064/1945. sz. alatt közli: A M agyar K ereskedelem - és Közlekedésügyi m iniszter ú r a f. évi m ájus 20-án kelt, 1. ad-103 340/1945. A. szám ú rendeletével a levélpostai küldem ények forgalm át az ország egész terü letére kiterjesztette. N agyon figyelem re m éltó az Űj D unántúl 1945. m árcius 17-i szám ában m egjelent azon postai közlem ény, am ely szerint B aranya m egye m egnyílt p ostahivatalainál feladva külföldre közönséges levelek küldhetők Bulgáriába, Jugoszlávia V ajdaság 1 nevű részébe, v a lam int Rom ániába, beleértve E rdélyt is. A jánlott küldem ényt csak a feladó felelősségére lehet felvenni. Az ism eretes, hogy a hivatalos postai kapcsolatot B ulgáriával csak 1946. ja n u á r 21-ével (144 308/A. 4.), Jugoszláviával csak 1945. augusztus 6-ával (113 533/ 1. ábra A. 4. és 125 026 A. 4.) és R om ániával, am int ezt m ár idéztük, csak 1945. novem ber 17-ével (137 964/A. 4.) vette fel a m agyar postaigazgatás. E zeknek a külföldi a hivatalost megelőző postai kapcsolatok té n y leges m ű kö d ését nem v o n h atju k ugyan kétségbe, de ezek m egbízható form ában (pl. fu to tt küldem ények) m ég bizonyításra szorulnak. Ezzel kapcsolatban az m ár bizonyos, hogy Békés m egyei viszonylatban a R om ániával való korai levélpostai kapcsolat küldem é nyekkel igazolhatók. (L. Philatelica 1972/1. sz, 8. ábra.) A postahivatalok és ügynökségek tekintélyes részének újbóli m egnyitása u tán a postaigazgatóság m ár olyan részlet rendezésére is sort k eríth etett, m int a kézbesíthetetlen, illetőleg visszakézbesíthetetlen kü l d em én yek kezelése a ren d kívü li helyzetben. Idézzük az 1945. feb ru ár hó 3-án kelt, fenti tárg y ban m egjelölt, 1284/1945. sz. ren d eletet az 1. sz. Tájékoztatóból: Az 1944. novem ber 28-ig beérkezett és a rendkívüli helyzet m iatt nem kézbesíthető aján lo tt küldem ényeket aszerint, am int a felvevő hivatal m ár m egkezdte m űködését, vagy nem, a m egfelelő kézbesíthetetlenségi ragjelző felragasztása u tán vissza kell küldeni a felvevő hiv a talokhoz, illetőleg Térti kezelésre Pécs szövegű jelzővel ellátva a pécsi postaigazgatóság cím ére kell továbbítani. Utóbbi esetben értelem szerűen az A. 3. Szab. 135.. 7. és 8. pontjához kell alkalm azkodni. 5

H A N G Y A " 2. ábra A jelzett idő óta érkezett kézbesíthetetlen, illetőleg viszszakézbesíthetetlen küldem ényeknél az eddig érvényben volt szabályokat (A. 3. Szab. 135..) alkalm azzák a postah ivatalok és postaügynökségek, azzal az eltéréssel, hogy a 321. sz. nyom tatványon a Térti kezelésre B udapest szövegben a B udapest szót töröljék és helyébe Pécs szót írjanak, a visszakézbesíthetetlen tértiu talv ányokat az A. 3. Szab. 135.. 9. pontjában előírtak szerint kezeljék ugyan, de annak szem előtt tartásával, hogy az utalvány leszámoló hivatal teendőit a további intézkedésig a pécsi postaigazgatóság számvevőségi csoporta látja el. Az ú j Postavezérigazgatóság tényleges m űködésének m egkezdése u tán ezt a rendelkezést az 1945. jú lius 3-án kelt 10 365/1945. sz. ala tt hatályon kívül helyezte a pécsi postaigazgatóság: A kézbesíthetetlen és visszakézbesíthetetlen küldem é nyek kezelése tárgyában az 1. sz. T ájékoztató ú tján közölt 1284/1945. sz. rendeletet hatályon kívül helyezem... A térti küldem ények kezelését adott esetben nem B udapest 7. szám ú, hanem B udapest 20. szám ú postahivatalhoz továbbítsák. A fenti rendelkezések idézésével igazolni szeretnénk a pécsi postaigazgatóságnak nem csak a ren d k í vüli helyzetben végzett kitűnő m űködését, hanem azt a rendkívüli figyelm ességét is, am elyről a B udapestre cím zett levelek esetében tanúbizonyságot tett. B irtokom ban v an több olyan 1944. év végéről szárm azó, akkor kézbesíthetetlen levél is, am elyeket m ás postaigazgiatóiságok terü letü k ö n csak közel egyéves késedelem m el továbbítottak. A postaigazgatóság terü letén a városi lakosság élelmezési nehézsége m iatt ugyancsak nélkülözött csom agforgalom újbóli felvétele sem v á ra to tt sokáig m a gára. Az 1945. ja n u á r 16-án kelt 282/1945. sz. ren d e let (1. sz. T ájékoztató) ebben a tárg y b an az alábbiak szerint intézkedett: 1945. jan u á r 22-től a csom agforgalom újbóli felvételét rendelem el az alábbiak szerint: Ű jdom bóvár7 és K aposvár között m egnyílt postahivatalokhoz cím zett csomag a további intézkedésig nem vehető fel.8 Ü jdom bóvárra azonban csom agot akadálytalanul lehet küldeni. A felvehető csom agok sú ly h atára 10 kg, a díjtételek a díjszabásban érvényes díjtételekkel azonosak, azonban a viteldíjhoz még expresszdíjat is hozzá k'ell szám ítani. A csom agok csak a feladók veszélyére vehetők fel. A csom agoknak a pályaudvarra, valam int a pályaudv arról a hivatalba való szállítása a gyalogküldöncjáratok m ellett esetleg nehézségbe ütközik. Ebben az esetben a címzett, vagy feladó gondoskodjék csom agjának a pályaudvarról, vagy a p ályaudvarra való szállításáról. E nnek a részben önkiszolgáló csom agforgalom nak, a feladók, vagy a cím zettek bekapcsolását a helyi szállításokba célzó rendelkezésnek igen kom oly h á tte re volt. Több ízben is em lítettük, hogy a postaforgalom újbóli m egindítását az ország m inden részében erősen h á trá lta tta a k in cstári szállítóeszközök m egrongálódása, m egsem m isülése, vagy az épségben m arad o ttak jogtalan eltulajdonítása. A főként helyi szállítási nehézségek m ielőbbi elhárítása érdekében, a postaigazgatóság kérésére közölte az Üj D u n án tú l is 1945. április 6-i szám ában a K. K. M. 1945. 6

III. 5-én kelt 386,1945. sz. rendeletét, am ely a kincstári tu lajd o n t képező összes (egy-két-három -négykerekű) postai kézikocsik, kerékpárok és egyéb járm ű vek szám bavételére intézkedik: Ennek értelm ében a pécsi postaigazgatóság is felhívja m indazokat, akiknek birtokában ilyen tárgyak vannak, szolgáltassák be Pécs 1. postahivatalhoz. Az önként viszszaadót büntetés nem éri. ej É r té k c ik k e k. Á ttekintésünk nem lenne teljes a B aranya m egyei postaviszonyokról, h a nem foglalkoznánk a rendelkezésünkre álló ad atok alapján a postaigazgatóság terü letét érintő értékcikk, de elsősorban a bennünket, filatelisták at érdeklő, bélyegellátottsággal. E bben a tém akörben első inform ációnkat ism ét az Új D u n án tú ln ak 1945. év első n ap jaib an adott (Új D u n ántú l 1945. I. 6.) postaigazgatósági tájékoztatójából m eríthetjük. Az általános postai helyzet, a szervezési nehézségek, az újból m egnyitott hivatalok névsorának 3 u d a b e 4. ábra ism ertetése u tá n az értékcikk ellátottságról is szó esett. E szerint: a bélyegellátás terén eddig n e m érk e z e tt p a n a sz, h o g y n in cs elég bélyeg. H a fe lv e tő d ik a p ro b lém a, a k k o r ig y e k s z ü n k m e g o ld á st találni. I ly e n n e k k ín á lk o z ik m in d já r t a felü lb é ly e g zé s, a m i le h e tő v é teszi, h o g y a fe lté tle n ü l szü kség e s fo rg a lm a t b izto síth a ssu k. Ezt a b ejelentést a rendelkezésünkre álló levélpostai anyag is igazolja. Túlnyom ó részük postabélyeggel bérm entesített. K ülönösen szem betűnő ez a helyzet, ha összevetjük a tiszántúli, valam int a D una Tisza közötti m egyékből, azonos időszakból szárm azó levélpostai anyaggal. Ez utóbbiaknál a bélyeges b érm entesítések szám a igen csekély, s a bélyegek nagy része a lakosság tulajdonából szárm azott. Ez a jelenség m agyarázatát pedig abban leli, hogy m ég a m a gyarországi hadm űveletek m egkezdése előtt a debreceni és szegedi postaigazgatóság B udapestre, a kolozsv ári Sopronba, a nagyváradi Pécsre és a kassai Miskolcra költözött, elrendelve a hivatalok és ügynöksé- 7

ks m. 28 í... 1...i #g* fftt! ------ 1 JOSlöVir r:?- 1945 JÖN. 2 a érkezeu I í p & í &, 8R!,lü"f í;5-diíoi?éa m w. 5. ábra i } m i i á gek bezárását és az értékes postai anyagnak a m egjelölt postai szervekhez történő beszolgáltatását. így a m egjelölt terü letek en az új forgalm i postabélyegek kibocsátásáig, 1945. június 1-ig a készpénzbérm entesítés volt az uralkodó bérm entesítési form a, m egjegyezve, hogy az elszállított, vagy elveszett kezelési esziközök (bélyegzők) h iányában szám os, a szabványostól eltérő szükségszülte készpénzbérm entesítési fo rm á t alkalm aztak. U gyancsak figyelem re m éltó, hogy a postaigazgatóság felveti szükségm egoldásként a felülbélyegzés, vagyis az alacsonyabb cím leteknek m agasabb cím letekre történő felülnyom ását. B ár erre sor nem kerü lt, m égis ezt a m egoldást alkalm azta a Postavezér igazgatóság az első alkalm i bélyegkiadásnál, az 1945. m ájus 1-én forgalom ba bocsátott Felszabadulás, m ajd az 1945. június 1-én kibocsátott általános forgalm ú I. K isegítő bélyegsorozatnál. 1945. fe b ru á rjá n a k végén m ár ném i zavar m u tatkozhatott a bélyegellátás terén. Ezt igazolja az Értékcikkfelesleg beszolgáltatása cím ű, 2590/1945. sz. rendelet (4. sz. T ájékoztató 1945. III. 1.). Idézve: U talással arra a számos szóbeli rendelkezésem re, am e lyet a postahivatalok ú jra m egnyitásakor kiküldötteim ú tjá n tettem és am ely szerint a felesleges értékcikkm eny - nyiséget a Pécs 1. sz. postahivatalához, m int ideiglenes értékcikkraktárhoz azonnal be k ellett szolgáltatni, nyom atékosan felhívom a postam estereket, hogy ha e rendelkezésem nek még nem tettek volna eleget, m ulasztásukat azonnal hozzák helyre. Felesleges készletnek azt az értékm ennyiséget kell tekinteni, am ely az előrelátható m ásfélhavi szükségleten felül van. (L. az F.l. Szab. 17.. 5. p.). A P.R.T. 1944. évi 7. szám ában m egjelent 206 074/4. sz. rendeletnek azt a rendelkezését, am ely a készletben tartan d ó értékm enynyiséget három havi szükségletben állap ítja meg, a több helyen jelentkező értékcikkhiány m iatt hatályon kívül helyezem.... E rendeletem m egjelenése u tán m egnyitásra kerülő hivatalok az itt előadott rendelkezéshez szintén szorosan alkalm azkodjanak. d.) K észpénzbérm entesítés. A fenti intézkedés átm enetileg m egoldotta az elkerü lh etetlen bélyeghiányt és éppen a korabeli helyzet valóban rendkívüliségére jellem ző, hogy az igazgatóság terü letén a készpénzbérm entesítést engedélyező rendelkezésre jóval az első általános forgalm ú, új postabélyegeknek 1945. június 1-ével tö rté n t forgalom ba bocsátása után, 1945. július 20-án k e rü lt sor. M ivel ezt a rendelkezést tartalm azó 18. sz. T ájékoztatót eddig fellelni nem sikerült, ezért ennek a rendelkezésnek alapelveit is tartalm azó, a készpénzbérm entesítést to v áb b ra is m eghosszabbító, azonos szám ú rendeletet idézzük az 1945. október 16-án kelt 22. sz. T ájékoztatóból: Postaküldem ények készpénzzel való bérm entesítése 11 913/1945. a f. évi július 20.-i Tájékoztató 18. szám ában közzétett azonos szám ú rendeletem ben m egengedtem a levélposta küldem ényeknek készpénzzel történő bérm entesítés m el- 8

letti felvételét a rra az esetre, ha a v iteld íjat bélyeggel készlet hiánya m iatt nem lehet leróni. Az állandó díjszabásváltozások és a postabélyegek előállításában m utatkozó nehézségek' m iatt az értékcikkekben, illetőleg a postabélyegben további hiányokkal kell számolni. Nem teszek ezért észrevételt az ellen, ha a h i vatalok külön engedély, illetve bejelentés nélkül kényszerhelyzetben a bérm entesítésnek az előző bekezdésben em lített m ódját alkalm azzák. (Ezt kezelési és elszám olási utasítások követik.) A hivataloknak azonban az értékcikk ellátm ányuk k i egészítése irán t továbbra is az előírt m egfelelő időben és módon intézkedni kell s fenti kivételes eljárás csak a rra az esetre vonatkozik, ha az értékcikkhiány m ás okra és nem a h iv atal hanyagságára vezethető vissza. Pécs, 1945. október 4. Bár, szintén a tárg y alt időszakot m eghaladó, későbbi időből szárm azik egy m ásik, a készpénzbérm entesítés engedélyezésére vonatkozó rendelet, m égis kívánatos ennek idézése, m ivel jelentősége igen nagy az 1945 46-os inflációs bérm entesítések m egism erése szem pontjából. Ez a rendelet a T ájékoztató 23. szám ában jelent m eg: Külföldre szóló levélpostai küld em ények díjának lerovása 22 637i1945. A postai díjak időközben tö rtént többszöri nagyobb m érvű emelése folytán főleg külföldi viszonylatban előállott az a helyzet, hogy az eddigi bélyegekkel, azok k i sebb értékösszege m ellett, a v íteld íjat a küldem ényen leróni nem lehet. A rra nincs kilátás, hogy az állam nyom da a jelenlegi díjszabás szerint szükséges bélyegeket a közeljövőben előállítani tudná. A. 4. Szab. 47. cikkének 1. pontja szerint a külföldre feladott nyom tatványokra a viteldíjat K észpénzzel bérm entesítve bélyegző alkalm azásával, vagy m ás olyan m ó don is lehet leróni, am ilyen bélyegzési rendszert a felvevő igazgatás belföldi szabályai m egengednek. Utóbbi alatt a készpénzzel bérm entesítve bélyegzővel nem rendelkező hivataloknál az ellenőrző számbélyegző használatát kell érteni. Az itt em lített díjleróvási m ódot a vezérigazgatóságtól nyert felhatalm azás alapján átm enetileg a külföldre feladott egyéb levélposta küldem ényeknél is, vagyis addig, am íg m egfelelő cím letű bélyegek kibocsátásra kerü l nek, lehet alkalm azni. X-.1 -Ki,' '4.'év. V' '' I v *. vsjt,. í, 'f. ü l Feladói Í k x fari* *),. 6. ábra A bélyegzés m ikénti íoganosítására nézve a 18. számú T ájékoztatóban közzétett 11 913 1945. szám ú rendelet 4. bekezdésében foglaltak az irányadók, a beszedett összeg jelzése előtt azonban Beszedett d íj helyett Tatre pergue jelzést kell alkalm azni. Egyebekben a hivatalok járjan ak el az előbb hivatkozott és a 23. számú Tájékoztató -ban ugyancsak 11 913/1945. szám alatt közzétett rendeletben foglaltak értelm ében. Pécs, 1945. novem ber 6. e) V idéki postahivatalok (ügynökségek) újbóli m egnyitása A vidéki postahivatalok és postaügynökségek ú j bóli m egnyitásáról az első rendelkezésünkre álló h i vatalos postai közlem ény az 1945. feb ru ár 3-án, m ajd 12-én kiadott 1., illetve 2. szám ú T ájékoztatóban jelent meg. Ezért a fe b ru á rt megelőző hónapokra vonatkozó, s kevésbé m egbízható adatokat csak az Üj D unántúl c. pécsi napilapból m eríthetünk. Az em lített adatforrások, de ezen túlm enően ugyanazon fo r rások különböző időpontban m egjelent, idevonatkozó 9 i*** <X***?t / I évi-.

közlem ényei között látszólagos ellentm ondások m u tatkoznak. Ezek m ag y arázatu k at abban lelik, hogy a hivatalok, ügynökségek újbóli m egnyitását nem csak a m ai körülm ényeink közé nem helyezhetjük, hanem a m agyar posta történ etén ek talán egyik időszakába sem. Ezeket az intézkedéseket nem tek in t h e tjü k csupán adm inisztratív jellegűeknek, am elyeket jól képzett és fegyelm ezett postai szem élyzetnek kelle tt végrehajtani. E nnek a helyzetnek m agyarázata elsősorban a hadm űveleteket követő ren d kívü li állapotban gyökeredzik. Ezekre a nehézségekre hivatkozik többek között a postaigazgatóság m ár em lített, a sajtó részére adott 1945. ja n u á r 6-i nyilatkozata is, m egem lítve: nincs mozgóposta, csak a vasútvonalak m entén lehet a postahiv atalo k at és ügynökségeket m egnyitni. M ásrészt nem tu d ják az ügynökségeket berendezni, m ert nincs vállalkozó, aki a levélhordást, kézbesítést vállalja. Ezen úgy igyekeznek segíteni, hogy a községeket buzdítják ennek a kérdésnek a m aguk h atáskörében történő m egoldására. De a m ár m egnyitott hivataloknak, ügynökségeknek m űködése sem volt zavartalan. E lőfordult, fők én t gazdasági okokból, hogy egy m ár m egnyílt hivatal, vagy ügynökség a szem élyzet kilépése m ia tt m ű ködését rövidebb-hosszabb ideig szüneteltette. Ezt igazolja a postaigazgatóság 1687/1945. sz. rendelete (2. sz. T ájékoztató) is, am elyet A postaforgalm at gátló, vagy zavaró kö rü lm én y jelentése cím alatt 1945. feb ru ár 10-én bocsátott ki: A postaforgalomban esetleg beálló akadályokat egyes már megnyitott hivatalok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyobb késedelemmel jelentik. A jövőbeni miheztartás végett nyomatékosan figyelmeztetem a hivatalvezetőket (postamestereket, postaügynököket), hogy 1. a forgalmat, 2. a m ár kiadott rendeletek foganosítását 3. és a postaszállítást gátló, vagy zavaró körülményekről esetleg a legközelebbi működő hivatalon keresztül is haladéktalanul jelentést tenni tartoznak. Feltehetően nem egyszer súlyosbították a fennálló nehéz helyzetet a közigazgatási hatóságok által alkalm azott alkalm i postások" is, akiknek egy része m ár csak szakképzettség hiányában sem lá th a tta el m a rad ék talan u l m unkáját. A továbbiakban, az em lített fo rráso k ra tám aszkodva igyekezni fogunk a vidéki postahivatalok és post^ügynökségek újbóli m egnyitásának időpontjáról vázlatos áttek in tést adni. 1944. X II. 21.: KESZÜ, M ECSEKALJA, M ECSEKSZABOLCS, K O- ZÁRMISLENY, HIRD, HOSSZLJHETÉNY, SZI GETVÁR ph.-ok.9 (Ez utóbbinál m egjegyzendő, hogy Szigetvár Pécs viszonylatban a levélforgalom csak decem ber végén indult meg.) 1944. X II. 31.: BÁTASZÉK, BONYHÁD, BÜKKÖSD, DECS, DOMBÓVÁR, DUNASZEKCSÖ, EGERÁG, H AR KÁNY, K APO SVÁR 1., 2., 3., KOMLÓ, KÖVÁGÓ- SZŐLLÖS, MÁGÖCS, MÁRIAGYÜD, MOHÁCS 1., NAGYKOZÁR, NÉM ETBÓLY (?), PÉCSVÁRAD, SÁSD, SIKLÓS, SZEKSZÁRD, SZENTLŐRINC, SZIGETVÁR, ÜJDOM BÓVÁR, Ú JPETRE, VIL LÁNY, VÓKÁNY újab b an bekapcsolt ph.-ok.9 1945. I. 6.: A postaigazgatóság sajtó tájék o ztató ja szerint az igazgatóság terü letén ja n u á r első n ap jaib an 41 postah iv atal és ügynökség m űködött.9 1945. I. 11.: Ű jabb 30 postahivatal v ette fel a kapcsolatot az igazgatósággal.9 1945. I. 26.: Ű jabb 18 hiv atal kapcsolódott be a rendszeres postai szolgáltatásba.9 1945. II. 1.: A z első, m egbízhatónak tek in th ető adatokat a ja n u ár végén m ár m űködésben levő postahelyekről 10

az 1945. feb ru ár 3- án kelt 1. szám ú T ájékoztatóból m e ríth e tjü k : ATTALA BA JA BAKÓCA BAKSA BÁRÁNY A JEN Ő BÁTA BÁTASZÉK BATÉ BERKESD BONYHÁD BIKAL BÜKKÖSD CSOMA DECS DIŐSBERÉNY DIÓSVISZLÓ DOMBÓVÁR DUNASZEKCSÖ EGERÁG EGYHÁZASKOZÁR ERDŐSM ECSKE FELSŐM INDSZENT GARÉ GÖDRE GÖRCSÖNY HARKÁNY HERCEGTÖTTÖS HETVEHELY HIRD HOSSZŰHETÉNY K APO SVÁR 1., 2., K APO SSZEK CSÖ KÁRÁSZ KESZÜ KESZŐ HID EGKUT KISVA SZAR KOMLÓ 3. KŐVÁGÓSZŐLLŐS LÁNYCSÓK M AJS MÁGÓCS MAGY ÁRBÓLY M AGYARSZÉK M ÁRIAGYÜD MÁRIAKÉM ÉND MÁZA M ECSEKALJA M ECSEKSZABOLCS M ISZLA MOHÁCS 1. MOSDÓS (j. szün.) MÖCSÉNY NAGYBERKI NAGYBICSÉRD NAGYKOZÁR NAGYMÁNYOK NAGYPETERD NAGYSZÉKELY NÉMETBOLY NÉM ETMÁROK OZORA PALOTABOZSOK PELLÉRD PÉCS 1., 2., 3., 4., 5., 6.; 7., 8. PÉCSVÁRAD PINCEHELY PÜ SPÖKLA K PÜ SPÖ K SZEN T- ERZSÉBET REGÖLY SÁSD SIKLÓS SZABADSZENTK1RÁLY SZAKÁLY SZALÁNTA SZÁRAZD SZÁSZVÁR SZEBÉNY SZEKSZÁRD SZENTLÖRINC SZIGETVÁR TAM ÁSI TASZÁR TOLNA TOLNANÉM EDI ŰJDOM BÓVÁR Ű JPETR E VASAS VÁRALJA VÁSÁROSDOMBÓ VÉMÉND VILLÁNY VÓKÁNY postahivatalok ALSÓMOCSOLÁD BAKÓCA-GODISA BAR FEKED GÖDRESZENTM ÁRTON LIPPÓ KOZÁRM ISLENY TORMÁS postaügynökségek. 1945. III. 1.: A m űködő postahivatalok szám a 129, a postaügynökségeké 12. 1945. 111. 17.: A Pécsi Postaigazgatóság sajtó ú tjá n közli: értesülése szerint a D una-t isza közén és a T iszántúl m agyar közigazgatás alatt álló részein több postah iv atal és ügynökség m egkezdte m űködését. Ide közönséges és aján lo tt küldem ények küldhetők: ALPÁR, BAJA, BÁTMONOSTOR, CEGLÉD, CSÁT- A LJA, CSONGRÁD, DÁVOD, GARA, GÁTÉR, HERCEGSZÁNTÓ, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, KECS KEMÉT, K ISKUNFÉLEGYHÁZA, K ISKUNHALAS, KISZOM BOR, M AJSASZABADSZÁLLÁS, MAKÓ, NAGYBARACSKA, OROSHÁZA, ÓKÉCSKE, PÁ L- MONOSTOR, PÁLOSSZENTKÚT, SZEGED, SZEN TES, SZEREMLE, Ú JKÉCSKE, VASKÜT, BÁTYA, CSÁSZÁRTÖLTÉS, D U N APA TA J, DU- NASZENTBENEDEK, FÁ JSZ, FOKTŐ, GÉDER- LAK, H AJÓ S, HORTA, HOMOKMÉGY, KECEL, M ISKE, NEM ESNÁNDUDVAR, ORDAS, ÖREG CSERTŐ, SOL, SÜKÖSD, SZAKMAR, ÜSZŐD. A D una-t isza közének, a T iszántúlnak és a bajai 11

három szög (Bács-Bodrog m egyében) fentebb fel nem sorolt helyeire csak közönséges levelek küldhetők.8 1945. V. 15.: A Pécsi Postaigazgatóság közlése szerint terü letén 256 postahivatal és 17 postaügynökség m űködik. Ezen felül az igazgatóság dolgozói a Szegedi Postaigazgatóság terü letén 10, a B udapesti Igazgatóság terü letén pedig 8 hiv atalt n y ito ttak m eg.9 1945. VII. 8.: 30 postahivatal kivételével a postaigazgatóság bekapcsolta összes állom ását.9 1945. V II. 21.: A Pécsi Postaigazgatósághoz tartozó, korábban m ű ködött összes postahivatalt bekapcsolták a levélfogalom ba. A csom agszállítás 340-nél több postahivata lra terjed ki.9 j) Levélzárlatot közvetítő m enetek, m ozgóposták. A helyközi postaforgalom norm alizálása m ozgóposták m űködése nélkül m egoldhatatlan feladat. A kezdeti időszakban m ozgóposták h elyett csupán levélzárlatokat közvetítő m enetek m űködtek. Ezt a feladatot B aranya m egyében is, hasonlóan a többi m egyékhez, azonos m ódon a rendszertelenül közlekedő vonatok m ozdony-, vagy vonatvezetői végezték. Ezt a feltevést igazolja is a T ájékoztató 4. szám a (1945. III. 1.), am ely közli a postaigazgatóság 2192 1945. sz. rendeletét a..postai zárlatok közvetítése vasúti alkalm azottak ú t ján" cím alatt:,,a m enetrendszerűen közlekedő vonatok m enetrendjének a kora hajn ali és a késő éjszakai ó rákra való eltolódása10 következtében több helyen a postazárlatok cseréje nehézségekbe ütközik. A postaforgalom m indenképpen! biztosítása érdekében felkérem a pécsi vasútigazgatóságot, hogy ilyen helyeken vasúti alkalm azottait u ta sítsa a postazárlatok és csomagok közvetítésére. Felhívom teh át a postahivatalokat (ügynökségeket) hogy ha jelenlegi, vagy a jövőbeni oly időben közlekedő vasúti m enetéhez, vagy mozgópostához indítana járatot, m ikor szabadon közlekedni nem lehet, a járato t a nappali órákban indítsák a vasútállom ásra (megállóhoz), a küldönc ott az anyagot a szolgálatot teljesítő vasúti alkalm azottnak erre a célra rendszeresítendő átadókönyvben való elism erés m ellett adja át, az érkező anyagért pedig m ásnap m enjen küldönc és a zárlatot a vasúti alkalm azottak részére is rendszeresítendő átadókönyvben való elism erés m ellett vegye át. Az esetleg beálló akadályokat m inden esetben azonnal jelenteni kell. A hivatalvezetők (postam esterek) egyébként a m aguk részéről is kövessenek el m indent, hogy a postai zárlatok kezelése a lehető legnagyobb biztonsággal tö rténjék.' A Pécsi Postaigazgatóság a m eginduló vasúti közlekedést igénybe véve igen ko rán m egszervezte és in d íto tta meg az első m ozgóposta, illetve zárlatközvetítő m eneteit. Az első ilyen tárg y ú közlem ény az 1. sz. T ájékoztatóban (1945. II. 3.) jelent meg, feltü n tetv e az 1944. decem beri és 1945. jan u ári adatokat is. Ezt az 1. sz. táblázaton m u ta tju k be. A későbbi viszonyok alakulásáról, am i országos viszonylatban is igen kedvező képet m u tato tt, a T ájékoztató 11. szám ából (1945. V. 19.) szereztünk értesü lést. Ezt a 2. sz. táblázaton tá rju k olvasóink elé. (folytatjuk) 12

1 1. táblázat K özlekedő m ozgóposták és levélzárlatközvetítő m en etek jegyzéke a pécsi m. kir. Postaigazgatóság területén. 1238/1945. S zám a N em e M ely vonalo n V o n at szám a,. 1 V o n at M ely vonalon szám a V ezetésével m egbízott M ely naptól h ivatal j közlekedik 350 a 352 a 362 a Ü jdom bóvár7 B átaszék 2140 j Ü jdom bóvár7 Pécs 1930 Pécs Bátaszék 6424 : B átaszék Üjdom bóvár' 2193 Ü jdom bóvár7 1945. I. 11. Pécs Ü jdom bóvár7 1923 Ü jdom bóvár7 1945 I. 8. B átaszék Pécs 6427 Pécs 2. 1944. XII. 31. a 364 366 a 370 a jv. jv. jv. jv. jv. Pécs Siklós 6724 Pécs Mohács Ü jdom bóvár7 K aposvár 1042 Ü jdom bóvár7 Tam ási 6022 V illány M agyarbóly 1952 B átaszék Szekszárd 5247 Ú jdom bóvár7 Szakaly 1019 Hogyesz Pécs Szigetvár 6337 Siklós Pécs 6727 Pécs 2. 1945. I. 18. 1952 M ohács 1 4 Pécs 1927 K aposvár Ü jdom bóvár7 1043 Tam ási Ü jdom bóvár7 6025 M agyarbóly Villány 1927 Szekszárd Bátaszék 5222 Szakály Hőgyész Ü jdom bóvár7 1030 Szigetvár Pécs 6632 Pécs 2. 1944. XII. 30. Ü jdom bóvár7 1945. I. 8 L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal 1945. I. 4. 1944. XII. 30. 1944. X II. 28. 1945 I. 30. 1945. I. 2. Pécs, 1945. évi febru ár hó 3-án. 13

2. táblázat É rvényes 1945. m áju s 18-tól. M ozgóposták, jegyzékeid m en etek és levélzárlatközvetítő m en etek jegyzéke. 5313/1945. Szám a, n e m e M ely v o n alo n V o n at szám a M ely vonalon V o n at szám a V ezetésév el m e g b ízo tt h ivatal Jegyzet 350a Ü j dom bóvár" Bátaszék 2118 B átaszék Ű jdom bóvár7 2119 Ú jdom bóvár7 N aponta közlekedik 352a Ű jdom bóvár7 Pécs 1920 Pécs Ű jdom bóvár7 1923 Ű jdom bóvár7 N aponta közlekedik 362a Pécs Bátaszék 6424 B átaszék Pécs 6477 Pécs 2. M ásodnapokon közlekedik 364a Pécs Berem end 5724 B erem end Pécs 6727 Pécs 2. M ásodnapokon közlekedik Pécs 1952 M ohács 1 N aponta 366a Mohács 6 Pécs 1927 Pécs 2. közlekedik 370a Új dom bóvár7 K aposvár 1952 6 K aposvár Ű jdom bóvár7 1019 Ű jdom bóvár7 N aponta közlekedik 372a Ű jdom bóvár7 Veszprém 6022 Veszprém Ű jdom bóvár7 6023 Űjdom bóvár" N aponta közlekedik 310a Pécs Barcs 2415 B arcs Pécs 2414 Pécs 2. M ásodnapokon közlekedik jv. jv. K aposvár Csurgó 1020 K aposvár Fonyód 5562 Csurgó K aposvár 1085 Fonyód K aposvár 5533 L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal L evélzárlatot közvetítő m enet vasúti alkalm azottal B izonytalan napokon közlekedik Bizonytalan napokon közlekedik Pécs, 1945. évi m ájus hó 18-án. 14

Jegyzetek: 5. A dárdai járás a fegyverszüneti egyezmény értelm ében Jugoszláviához visszacsatolva. 6. Pécs 1. postahivatal. 7. Ú jdom bóvár és Dom bóvár 1946-ban történt egyesítése után DOMBÓVÁR. 8. K aposvár a hadm űveleti terület frontvonalába esett. 9. Űj D unántúl c. napilap közleménye. 10. Az ellenséges légitám adások kikapcsolása céljából. A z ábrák jegyzéke és felirataik. 1. ábra. Távolsági levél PÉCS 4. kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző használatba vételének időpontja: 1944. XII. 20. 2. ábra. Távolsági levél PÉCS 3. kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző használatba vételének időpontja: 1944. XII. 27. 3. ábra. Távolsági levelezőlap SIKLÓS kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző használatba vételének időpontja: 1945. I. 7. 4. ábra. Távolsági levél PÉCSVÁRAD kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző használatba vételének időpontja: 1945. I. 10. 5. ábra. Távolsági levél HERCEGTÖTTÖS kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző haszn álatba vételének időpontja: 1945. I. 30. 6. ábra. Távolsági levelezőlap SZÁRAZD kisegítő hk. bélyegzéssel. A bélyegző haszn álatba vételének időpontja: 1945. II. 26. 15

Az 1881 90. évi II. típusú 3 krajcáros D R. PETROVITS TIVADAR II. RÉSZ C soportjelek A csoportjelek keletkezésének lehetőségeiről és jellegükről részletesebben a II. típusú 10 k rajcárosnál m ár szóltunk. (2X l00-as anya-, vagy m agaslem ezek. P hilatelica 1971. 1. sz. 26 27. o.) Itt csak an n y it em líten én k meg, hogy két azonos ívhely bélyegképein további sérülések keletkeztek, ak ár a két 100-as m élylem ezen, ak ár a két m agaslem ezen. T erm észetes, hogy m indkét anyalem ezen a két azonos ívhelyen sérülés nem m inden esetben következett be. A jelenlegi adatok szerint ez a ritk áb b eset. Az is előfordult, hogy a lem ezek m ásolásakor egyik ívhelyen sem következett be sérülés, így ezeken az ívhelyeken csoportjelet nem is lehet találni. V égül lehetséges az az eset is, hogy a sérülés bekövetkezett, de a jelet jelenleg nem ism erjük, vagy azt tévesen h a táro ztu k meg. A csoportjelek ha előfordulnak, a kiadás egész ideje ala tt jelentkeznek. Ezekhez kapcsolódnak indexszám m al a nyom ólem ezek ism ertetőjelei, a lem ezhibák. Jelenleg a 100-as anyalem ezen 3 ívhelyen nem ism erünk ívhelyism ertetőjelet. (15., 47., 79. ívhely.) E helyekre közöljük a csoportjeleket ha ilyenek vannak, és a jellegzetes lem ezhibákat. (7., 8., 9. ábra.) Az anyalem ez egyes ívhelyein előfordul, hogy ta lálható ugyan ívhelyism ertetőjel, ezek azonban egyben csoportos, vagy páros ism ertető jelek is. M ivel nincs egyedi ívh elyism ertetőjelük, így a bélyegek ívhelyre történő azonosítása e jelek alap ján nem m egoldható. A 36. és 86. ívhelynek 2 2 ívhelyism ertetőjele van. Ezek azonban egyben csoportos, illetve p á ros ism ertető jelek is. A 30., 37., 46., 96., 99. és a 100. ívhelyeknek csak egy-egy csoportos, illetve páros ism ertetőjele van. A bélyegek ívhelyének m egállapítását tovább nehezíti, h a ez az egy vagy két jel a bélyegzés m iatt tak arv a van. E zért ezen ívhelyekre is m egadjuk a csoportjeleket és a jellem ző lem ezhibákat. (10. és 11. ábra.) M etszet javítások A II. típusú 3 krajcáros bélyegeknél a szakirodalom szerint (M onográfia III. 605. o.) D essew ffy és Rédev 29 db különböző m etszet jav ítást ism ert. (A m etszetjavításokkal a M onográfia a III. kötet 584. és a következő oldalakon foglalkozik.) Az alaposan m egvizs- 16

gált példányok alapján az egym ástól különböző m etszetjavítások szám a az em lítettnél lényegesen m agasabb (jelenleg 78 db) annak ellenére, hogy több, jelentős szám ú m etszet jav ítást tartalm azó gyűjtem ény tanulm ányozására eddig még nem nyílt lehetőség. A m etszet javítások csoportosítása jelen esetben is azonos a II. típusú 10 krajcáros cím letnél m ár ism ertetett, ideiglenes besorolással. (Philatelica 1971/1. 27 29. o.) A korábbi (M onográfia III. kötet 584. és következő oldalak) csoportosításhoz viszonyított eltérés jelentős, m ivel pl. a 80. ívhely gyakori javítása az anyalemez rendellenességére (12. sz. ábra) vezethető vissza és nem tarto zh at a nyom ólem ez elhasználódása m iatt vég reh ajto tt javítási csoportba. (Jelenleg Ilb. alcsoport, korábban III. típus.) A II. típusú 3 krajcáros bélyegeken az I. csoportba sorolható, teh át az anyalem ezen tö rté n t javítás nem ism ert. így az anyalem ez bizonyos helyeinek (pl:

80., 99. ívhely) h ib áját (12. sz. ábra) a nyom ólem ezek egész során á t javították. (Pl.: 13., 14., 15. sz. ábrák.) Az anyalem ez viszonylag gyenge kivitelezése m iatt a nyom ólem ez több ívhelyen h am ar elhasználódott, kopott. E zért ezen ívhelyekre (1. 12. sz. ábra) további m etszet javítások felbukkanása várható. Ezzel a körülm énnyel függ össze a m etszet javításoknak az a jellegzetessége is, hogy egy-egy nyom ólem ez azonos bélyegképét többször is javították. Az egyik jav ítás finom, a m ásik durva, erős vonalakból áll. Ez a két ja vítási form a több bélyegen is előfordulhatott, de ezt eddig csak egy ívhelyen sikerült m egállapítani. (80d és 80e m etszet javítások.) Ennél a cím letnél egy speciális, gorom ba javítási form a is találh ató : a színes pontokkal ja v íto tt gyöngyök, főleg az első sor bélyegein, de m áshol is. (16. sz.

11. ábra. A 36. ívhely egyik nagy nyom ólem ezhibája ábra.) H asonló javítás egyéb cím letből eddig csak az 1874. évi I. típusú 3 krajcáros két ívhelyéről ism ert. (17. sz. ábra.) A teljes bizonyossággal m egállapított m etszet javításokat leírju k és ábrákon (8 14. sz. táblázat) is bem u tatju k. Az azonos ívhelyről szárm azó, de egym ástól különböző javításokat az ábécé kisbetűivel jelezzük. A m etszetjavítások a következők: 01 Az alsó gyöngysor 1 4. gyöngye függőleges vonalkákkal javított. IIc. 03 A jobb, felső három szög bal csúcsa és a korona keresztje közötti terü leten kb. 10 11 ívelt vonal. Ilb. 05 Erős, nagy, színes pontok az alsó gyöngysor 11 13., 15. és a 17 20. gyöngyén. IIc. (16. sz. ábra.) 06 Erős, nagy, színes pontok a bal oldali gyöngysor 18 20. és az alsó gyöngysor (2.,) 3 6., 10 12. (13.) és a 14 20. gyöngyén IIc. (16. sz. ábra.) 07a Finom, halvány, szabályos vonalakkal teljes bélyegszélességben jav íto ttak az alapvonalak alulról felfelé a k ü rt bojtjáig. Ja v íto tt m ég a bal, alsó három szög átfogója és a három szögben kb. 10 kissé ferde, függőleges vonal van. Jav í to tt a jobb, alsó három szög függőleges befogója és az átfogó is. E bben a három szögben kb. 8 10 kissé ferde függőleges vonal is látható. Ilb. 12. ábra. Hiányos alapvonalak (kopás) a 80. ívhelyen

CM táblázat. M etszetjavítások

táblázat. M etszetjavítások Ó OO OOOOOOOO ^ Q POOOOOOOOOO í ~ "7 ÖO ö OO ö ö O Q 0. O ocoooooo'oo OÓÖODOOÖOOs r.iy

CSJ

11. táblázat. M etszetjavítasok u> Oo

12. táblázat. M etszetjavítások

13. táblázat. M etszetjavítások 80 k 801 80m oooc ooooogpoooc o 80o 25

14. táblázat. M etszet javítások 07b Erős, nagy, színes pont a bal oldali gyöngysor 20 24. gyöngyén, továbbá 2 2 pont az alsó gyöngysor 1 3. gyöngyén. IIc. 08 Erős, színes pont a jobb oldali gyöngysor 2 5. gyöngyén. IIc. 13 Négy, erős, színes pont a bal felső sarokgyöngyön. A negyedik pont érin ti a bal oldali gyöngysor 2. gyöngyét. IIc. 15 Erős, nagy 11 db színes pont a felső gyöngysor 1 8. gyöngyén. IIc. 21 Igen durva, vízszintes vonalak a bal alsó sarok és az,,y betű talp a között. Ilb. 22 H alvány, vízszintes vonalak a bal, felső sarok és a korona keresztje közötti részen és a h á rom szög felső részén. Függőleges vonalkákkal jav íto tt a bal oldali 1 2. és a felső gyöngysor 2 4. gyöngye. Ilbc. 13. ábra. A 80p m etszetjavítás 30a A jobb, alsó sarokban és a három szög alsó ré szén hullám os vonalak. K is függőleges vonalk ák k al ja v íto tt az alsó gyöngysor 11 14. gyöngyéinek felső része. Ilbc. 30b A k ü rt öblétől jo b b ra fekvő k ét levél u tánm etszve, de nem az eredeti vonalak m entén, hanem közel vízszintes vonalakkal. IIc. 50 Elm osódott, halvány vonalak a jobb felső három szög felett. Ilb. 53a Az,,M betű felett, a bal oldali gyöngysor és a bal oldali koszorú között néhány, finom, szab álytalan vízszintes és függőleges vonal. Ilb. 53b Az,,M betű feletti terü leten néhány finom, szabálytalan vonal. Ilb. 54 A bal oldali koszorúnak a b o rítéktól b alra eső részén valam ennyi levél utánm etszve. IIc. 57 Több szabálytalan vonal a bal, felső három szög átfogójának közepe és a koszorú között. Ilb. 59 Az alsó gyöngysor bal felén 10 12 finom hullám os vonal, a jobb felén 3 durva, vastag vonal. E zenkívül erős, színes pontok a 8 17., és a 21. gyöngyön. U tóbbin három és alatta további kettő pont. IIc. (20. sz. ábra.) 65 A jobb, alsó sarokban kb. 6 szabálytalan vonal. Ilb. 70a A jobb, felső három szög felett a gyöngyöket érintően és a jobb oldali, felső három szög vízszintes befogója alatt kb. 4 5 szabálytalan vonal. Ilb. 70b A jobb, felső három szög felett, részben a gyöngyökön is, v alam int a három szög vízszintes befogója alatt szabálytalan vonalak. Ilb. 70c A jobb, felső három szög felett és a három szög felső részén szabálytalan vonalak. Ilb.

14. ábra. A 80u m etszetjavítás 15. ábra. A 99i m etszetjavítás 76a A jobb, felső sarokban négy finom, szabálytalan vonal. Ilb. 76b A jobb, alsó három szög és a jobb oldali gyöngysor között levő nagy, színes lem ezhibát 5 6 függőleges vonallal kív án ták eltüntetni, de kevés sikerrel. IIc. 78a A bal, felső sarokban és főleg a három szög alsó részén több finom szabálytalan vonal. Ilb. 78b Finom, rövid vonalak a bal, felső három szög átfogója m ellett, a kopott részen. Ilb. 79a Szabálytalan 5 6 finom vonal a jobb, felső három szög alsó részén. Ha. 79b H ét-tíz rövid vonal a jobb, felső három szög alsó csúcsában és ettől jobbra. Ha. 79c Rövid vonalak a jobb, felső három szög alsó csúcsában és ettől jobbra. Ha. 79d A jobb, felső három szög bal csúcsától balra, a felső gyöngysor alatt 3 4, m ajd lejjebb egy, m íg a jobb oldali koszorú csúcsa feletti részen 4 5 szabályos vonal az eredeti alapvonalak között. Ja v íto tt a három szög átfogójának felső része és a függőleges befogó az eredeti vonaltól jobbra. Ilac. 79e Jo b b ra lefelé haladó finom vonalakkal jav íto tt a jobb, felső három szög bal csúcsa előtti te rü let és az átfogó környéke. Függőleges vonalk ák k al jav íto tt a felső gyöngysor 19 21. és a jobb oldali gyöngysor 2. gyöngye. Ilac. 80a A bal, felső három szög alsó csúcsán és ettől jobbra, továbbá a jobb oldali koszorú csúcsa felett finom, ívelt vonalak. U gyancsak halvány vonalak a jobb, felső három szög vízszintes befogója alatt és felett. Ha. 80b A bal, felső három szög függőleges befogója a középtől lefelé, jo b b ra hajlóan javított. Ez alatt néhány vízszintes kis vonal. A jobb, felső h á rom szög terü letén és m ellett néhány rövid, finom, halvány vonal. A felső gyöngysor 20. gyöngye függőleges vonalkákkal javított. Ilac. 80c A bal, felső három szög alsó csúcsán egy hu llám os vonal, a la tta és felette jo b b ra egy-egy rövid vonal. A jobb, felső három szög felett, a 27