H e p a t i t i s
Hepatitis-A-vírus (HAV) A hepatitis elősz ször r felismert kórokozk rokozója Család: Picornaviridae (RNS) Lappangási idő: 15-50 50 nap, 10% beteg, 0,1% fulmináns ns Terjedése: enterálisan (élelmiszerek, víz v z v. kontaktus útján: túlzsúfolt börtb rtönök, retardáltak, óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt pcsatornában is, és s főf célszervébe, a májba m virémi miát követően en kerül. A betegség mindig akut,, sosem válik v krónikuss nikussá,, az elpusztult májsejtek pedig regenerálódnak, a beteg teljesen meggyógyul. gyul. Fertőzőképess pességét t a külvilk lvilágban sokáig megőrzi. Hazánkban évente 1000-2000 esetet rögzr gzítenek, főleg f 20 évesnél fiatalabbak kapják k meg, az idősek védettekv Védőoltás: passzív/akt v/aktív v létezik, l amivel leginkább a HAV- fertőzöttek ttek környezetének nek tagjait immunizálj lják.
A HAV fertőzések földrajzi f megoszlása sa
Hepatitis-B-vírus (HBV) Család: Hepadnaviridae (DNS) szérumhepatitis (hepatitis = májgyulladm jgyulladás) kórokozk rokozója Terjedése& eredete: hematogén-limfog limfogén úton, leggyakrabban nosocomialis eredetű: átvihető vérátömlesztéssel, ssel, humán n savóval, val, rosszul sterilezett tűvel, t fecskendővel, egyéb b orvosi kellékekkel, kekkel, műszerekkel. A véren v kívül k l más m testnedvekben,, pl. a nyálban is jelen lehet a vírus. v A nyálkah lkahártyák mikrosérülésein sein is átjuthat, s így szexuális úton is terjedhet (STD). A méhlepényen keresztül l a magzatot is megfertőzheti. Az akut HBV-fert fertőzésnél a májsejtekben m erős s celluláris immunválasz indukálódik, dik, ami megszünteti a vírusszaporodv russzaporodást, st, s teljes gyógyul gyulás s következik k be. A folyamat azonban gyengébb immunrendszerű személyekn lyeknél krónikus nikussá válhat, ami lehet krónikus aktív v v. krónikus perzisztáló.
Aktív v forma: : a máj m j irreverzibilis károsodk rosodása sa lehet letális lis kimenetelű Perzisztáló forma: járványtanilag roppant veszélyes (de át t is alakulhat később k aktív v formába vagy beépülve a gazdasejt genomjába onkogénn nné is válhat). v A tünetmentes t ürítők: az egészs szségügyi gyi állapotok függvf ggvényében arányuk a népessn pességben 0.1 és s 25% között k ingadozik. Mo.-on on a szociális viszonyok közti k eltérés s szerint a lakosság g 0.5-5% 5%-a hordozza a HBV-t. Megelőzés: a véradv radók HBV-sz szűrésese a vérkv rkészítmények ellenőrz rzése az orvosi gyakorlatban az egyszer használatos eszközök alkalmazása ill. a többszt bbször r használatos eszközök k gondos sterilezése. se. Védőoltás: az aktív v védőoltv oltásnál l a HBV egy felszíni antigénj njét (HBsAg)) használj lják, azt pedig rekombináns ns DNS-technik technikával élesztőkben termeltetik.
Hepatitis-D-vírus Régebbi neve: : delta-ágens. Ez egy rendszertanilag el nem helyezett pici RNS-genomot tartalmazó defektív v vírusv rus: : csak olyan májsejtekben m képes k szaporodni, amelyek HBV-vel is fertőzöttek. ttek. Terjedési módjaim djai: : azonosak a HBV-ével vel. Koinfekció: a HBV- és s a HDV-fert fertőzés egyszerre törtt rténik. Ekkor általában a beteg teljesen meggyógyul, gyul, mindkét t vírus v eliminálódik, sőt s t interferenciájuk miatt még m g könnyebb k is a kórlefolyás Szuperinfekció: a HBV-hordoz hordozó később fertőződik HDV-vel is. A krónikus HBV-hordoz hordozók szuperinfekciója HDV-vel gyakran súlyosbs lyosbítja a folyamatot.
Hepatitis-C-vírus (HCV) Család: Filoviridae (RNS) Lappangási idő: 6-12 héth Terjedése: vérrel, vérkv rkészítményekkel, ill. szexuálisan (STD) Az akut HCV fertőzés s is krónikuss nikussá válhat, sőt s érdekes módon m tumorosan transzformált májsejtekbm jsejtekből l is néha n kimutatható a HCV. E vírus v létezl tezésére pontosan az volt az első bizonyíték, hogy amikor a HBV-sz szűréseksek vértranszfúzió előtt általánossá váltak, annak eredmények nyeképp a poszttranszfúzi ziós hepatitisek száma 80-90%-kal csökkent ugyan, de nem eliminálódott teljesen. Ekkor ezt a még m g ismeretlen kórokozk rokozót non-a-non non-b-hepatitisvírusnak nevezték k el, s későbbi k izolálása után n kapta a HCV nevet. Védőoltás: : sajnos még m g nem áll rendelkezésre, ill. a véradv radók k teljes körű szűrése se sem megoldott.
Forrás: Dr. Sveiczer Ákos Egészs szségügyi gyi mikrobiológia jegyzete