Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III. emelet 6. Mobil: +3630-7434294 Fax: +361-3025206 tamas.fazekas@gmail.com Nyilvántartási szám a Budapesti Ügyvédi Kamaránál: 17008 É R T E S Í T É S I C Í M A T Á R G Y I Ü G Y B E N : M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G 1 0 5 4 B U D A P E S T, B A J C S Y - Z S I L I N S Z K Y Ú T 3 6-3 8. Telefon, Fax: +36-(1)-321-41-41, 321-43-23, 321-43-27 tamas.fazekas@helsinki.hu, www.helsinki.hu Főv{rosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest Tisztelt Törvényszék! Alulírott Dr. Fazekas Tam{s ügyvéd (1055 Budapest, Nyugati tér 6., III/6.), mint az Ökot{rs Alapítv{ny (székhely: 1056 Budapest, Szerb utca 17-19.) felperes kívül jegyzett, csatolt eredeti meghatalmaz{s (F/1 alatt mellékelve), kivonat (F/2 alatt mellékelve) és al{ír{si címpéld{ny (F/3 alatt mellékelve) {ltal igazolt jogi képviselője, az al{bbi K E R E S E T E T terjesztem elő a Miniszterelnökség (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4., postacím: 1357 Budapest, Pf.: 6.) I. r alperes és Csepreghy N{ndor (a Miniszterelnökség útj{n, melynek székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4., postacíme: 1357 Budapest, Pf. 6.) II. rendű alperes ellen, és kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy {llapítsa meg, hogy az alperesek az{ltal, hogy Csepreghy N{ndor II. r alperes az I. rendű alperes Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes {llamtitk{raként a Magyar T{virati Iroda (tov{bbiakban MTI) részéről 2014. {prilis 30-{n kiadott közlemény szerint az al{bbi kijelentést tette, megsértették a felperes jóhírnévhez való jog{t (a Polg{ri Törvénykönyvről szóló 2012. évi V. törvény, a tov{bbiakban: Ptk. 2:43. d) pont, Ptk. 2:51. (1) bekezdés), Sem Norvégi{nak, sem Magyarorsz{gnak nem érdeke, hogy "p{rthoz kötődő, szélh{mos gittegyletek" kezeljék a norvég alap nyújtotta t{mogat{st, ezért az {llamra bízn{k annak kezelését. kötelezze az alperest, hogy az MTI-hez saj{t költségen eljuttatott közleményben, valamint a kormany.hu port{lon közzé tett nyílt levél útj{n fejezze ki sajn{lkoz{s{t amiatt, hogy valótlan tényeket {llítva megsértette felperes jóhírnevét; végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére. Kereseti kérelmünket az al{bbi tény{ll{sra és jogi értékelésre alapozzuk. 1
A. A tény{ll{s A Magyar T{virati Iroda 2014. {prilis 30-{n kiadott (F/4. alatt mellékelve) közleménye szerint a II. rendű alperes akként nyilatkozott, hogy Sem Norvégi{nak, sem Magyarorsz{gnak nem érdeke, hogy "p{rthoz kötődő, szélh{mos gittegyletek" kezeljék a norvég alap nyújtotta t{mogat{st, ezért az {llamra bízn{k annak kezelését - nyilatkozta Csepreghy N{ndor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes {llamtitk{ra szerd{n az MTInek. Az MTI közleményben foglaltak alapj{n a jogi képviselő {ltal al{húz{ssal kiemelt, a közleményben idézőjelbe rakott kijelentés szó szerint sz{rmazik a II. r. alperestől. Az MTI hírből vil{gosan következik az is a Felperes sz{m{ra, hogy a II. rendű alperes a I. rendű alperes képviseletében, annak {ll{spontj{t tette nyilv{noss{ a fenti nyilatkozatban és aligha puszta mag{nvéleményét fogalmazta meg. Felperes 2008 febru{rja óta l{t el a Norvég Alapból sz{rmazó t{mogat{sokkal kapcsolatos feladatokat, nevesül a Civil T{mogat{si Alap lebonyolít{s{t, a Finanszíroz{si Mechanizmus Iroda {ltal történt kiv{laszt{st követően és az irod{val kötött szerződésben részletezett munkaterv szerint teh{t a II. rendű alperes kijelentése a Felperesre egyértelműen és közvetlenül vonatkozik. B. Jogi indokol{s 1. A k{rtérítés jogalapja, I. r és II. r alperesek pert{rsas{ga 1.1 A kereset anyagi jogi jogalapja A Ptk. 2:42. -{nak [A személyiségi jogok {ltal{nos védelme] (2) bekezdése szerint Az emberi méltós{got és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt {llnak. A Ptk. 2:43. -a [Nevesített személyiségi jogok] alapj{n a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen d) pont: a becsület és a jóhírnév megsértése A Ptk. 2:44. -a [Közéleti szereplő személyiségi jog{nak védelme] rendelkezik arról, hogy a közügyek szabad vitat{s{t biztosító alapjogok gyakorl{sa a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és ar{nyos mértékben, az emberi méltós{g sérelme nélkül korl{tozhatja. A Ptk. 2:45. [A becsülethez és jóhírnévhez való jog] a következőképpen rendelkezik: (1) A becsület megsértését jelenti különösen a m{s személy t{rsadalmi megítélésének h{tr{nyos befoly{sol{s{ra alkalmas, kifejezésmódj{ban indokolatlanul b{ntó véleménynyilv{nít{s. (2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki m{s személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt {llít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. 2
1.2. I. r és II. r alperesek pert{rsas{ga A központi {llamigazgat{si szervekről, valamint a Korm{ny tagjai és az {llamtitk{rok jog{ll{s{ról szóló 2010. évi XLIII. törvény hat{rozza meg a helyettes {llamtitk{rok feladatait, melynek a 62. (1) bekezdése szerint "a helyettes {llamtitk{r a jogszab{lyoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően ir{nyítja a miniszter feladat- és hat{skörének a minisztérium szervezeti és működési szab{lyzat{ban meghat{rozott része tekintetében a szakmai munk{t, valamint dönt a hat{skörébe utalt ügyekben", tov{bb{ ezen szakasz (4) bekezdése szerint a" helyettes {llamtitk{ri cím haszn{lata sor{n utalni kell a helyettes {llamtitk{rnak a minisztérium szervezeti és működési szab{lyzata szerinti feladatkörére". Ugyanezen jogszab{ly hat{rozza meg a Miniszterelnökség jog{ll{s{t (36. ) is. Mindebből pedig az következik a Felperes sz{m{ra, hogy a tény{ll{sban megjelölt és csatolt MTI hír szerint II. rendű felperes kijelentését az I. rendű felperes fejlesztési programokért felelős helyettes {llamtitk{raként tette, s mivel a kijelentés fejlesztésekkel összefüggésben felhaszn{lt pénzekre vonatkozott, így II. rendű alperes tevékenységi körében j{rt el. A 2126/2010. sz{mú polg{ri elvi hat{rozat szerint "ha a jogi személy tagja, alkalmazottja, képviselője stb. a jogi személy tevékenységi körében elj{rva magatart{s{val m{s személyhez fűződő jog{t megsérti, a jogsértés objektív jogkövetkezményeiért mind a jogsértést ténylegesen elkövető természetes személy, mind a jogi személy felelősséggel tartozik". A Ptk. 2:51. (2) bekezdése szerint ha közigazgat{si jogkörben elj{ró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt szankciókat a közhatalmi jogkört gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a szankciókat azzal a jogi személyiséggel rendelkező közigazgat{si szervvel szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az elj{rt közigazgat{si szerv működik. A Felperesnek nem {ll módj{ban meg{llapítani azt, hogy a II. rendű alperes közigazgat{si jogkörében j{rt-e el, s ezen körülmény teremt alapot arra, hogy kereseti kérelmünket mindkét alperessel szemben is előterjesztjük. Természetesen abban az esetben, ha a perben tiszt{zható, hogy II. rendű alperes milyen minőségben, megbíz{s, vagy utasít{s alapj{n és jogkörben nyilatkozott az MTI-nek, adott esetben sor kerülhet a keresettől való részbeni el{ll{sra és a kereset jogalapj{nak pontosít{s{ra is. 2. A felperest ért személyiségi jogi sérelmek 2.1. A sérelmet szenvedett személyhez fűződő jogok Áll{spontunk szerint az II. r. alperes {ltal az MTI közlemény szerint elmondott, és a tény{ll{sban idézett szöveg olyan valótlan tény{llít{sokat (illetve kisebb részben véleménynyilv{nít{st) tartalmaz, amelyek külön-külön és összességében is sértették felperes jóhírnévhez való jog{t. 3
2.2. A felperes jóhírnevét megalapozó körülmények és az alperes jogellenes magatart{sa 2.2.1. A felperes közhasznú tevékenysége, jóhírneve Felperes közhasznú alapítv{ny, mely célj{nak, a hazai környezetvédelem t{mogat{s{nak elérése érdekében következetes, magas színvonalú és p{rtatlan szakmai munk{t folytat és folytatott, s ezen munk{ja sor{n jó hírnévre tett szert haz{nkban, de tevékenysége haz{nk jó hírét külföldön is öregbítette. Sz{mos korm{nyközi és mag{nszervezet megbíz{s{ból bonyolított m{r le sikeres t{mogat{si és p{ly{zati programokat, teljesség igénye nélkül péld{ul: Vil{gbank Glob{lis Környezeti Alap, EU PHARE, ENSZ Fejlesztési Program (UNDP), Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe. Tevékenysége sor{n több mint húsz éve közel kétezer környezetvédelmi és civil szervezetet t{mogatott annak érdekében, hogy növelje a múlt és a jövő környezeti problém{i ir{nti tudatoss{got, t{rsadalmi t{mogat{st kapjanak az ehhez kapcsolódó {llampolg{ri akciók és kezdeményezések, melyek lehetővé teszik az alternatív környezeti megold{sok végiggondol{s{t és megvalósít{s{t, mindezekhez pedig a Felperes forr{sokat, módszertani segítséget, szakmai inform{ciókat szerez és szolg{ltat. Tevékenységével egyebek mellett hozz{j{rult a genetikailag módosított növények felhaszn{l{s{t illető t{rsadalmi vita elindít{s{hoz, a kock{zatos vegyi anyagokkal kapcsolatos ismeretterjesztéshez, a zöldút mint vidékfejlesztési módszertan hazai bevezetéséhez, és a civil szervezetek jogszab{lyi környezetének fejlesztéséhez is. A t{mogatott szervezetek és programok folyamatosan frissülő list{ja megtekinthető a felperes honlapj{n 1. Felperes Norvég Civil T{mogat{si Alappal összefüggő tevékenységének ell{t{sa sor{n is kivétel nélkül mindig {tl{tható szempontok szerint, tisztességesen, függetlenül és az őt kötő szerződéseknek megfelelően j{rt el, maradéktalanul megfelelve a magyar jogszab{lyi előír{soknak is. (Természetesen a törvényes rendelkezéseknek megfelelően a Felperes éves jelentései 1995-től kezdődően, így 2008 óta is a honlapj{n szintén megtal{lhatóak 2.) A Felperes ezen tevékenységével összefüggésben semmilyen büntetőelj{r{s nem indult, sőt, még polg{ri peres elj{r{s sem, a Norvég Civil T{mogat{si Alappal kapcsolatos tevékenysége hovatov{bb a magyar {llami szervek, így az I. rendű alperes és jogelődjei {ltal is ismeret volt működésének kezdete óta. Felperes ezen tevékenysége sor{n p{rtpolitikai szempontokat nem érvényesít: sem korm{ny-, sem pedig ellenzéki p{rtokét, függetlenül ezek eszmerendszerétől. 2.2.2. Az alperes jogsértő nyilatkozat{nak értékelése A II. rendű alperesnek a kereseti kérelemben idézett kijelentése kisebb részben véleménynek minősülnek, s nagyobb részben tény{llít{snak. A tény{ll{sban kifog{solt, kiemelt mondatrész lényege abban foglalható össze, hogy a Felperesi szervezet olyan módon végzi a tevékenységét, hogy ennek sor{n sor{n csal, vagyis bűncselekményt követ el, tov{bb{ ezen "szélh{mos" tevékenysége sor{n p{rtpolitikai kötődéseit szem előtt tartva végzi csekély 1 http://www.okotars.hu//tamogatott_projektek 2 http://www.okotars.hu/eves-jelentesek 4
jelentőségű tevékenységét, s mindezt teszi a Norvég Civil Alappal összefüggő munk{ja sor{n. 2.2.2.1. A tény{llít{s hamis volta Noha a perben alperesekre h{rul annak bizonyít{sa, hogy a Felperes a Norvég Civil Alap pénzeinek kezelése tekintetében "szélh{mos"-ként j{rt el, ugyanakkor e tény{llít{s nyilv{nvalóan hamis volt{nak al{t{maszt{sa érdekében felperes az al{bbiakra hívja fel a figyelmet. Egyfelől rögzíteni szükséges, hogy a BDT2011. 2403. sz{m alatt közzétett eseti döntés értelmében a jóhírnév sérelme szempontj{ból a tény{llít{s a múltban, vagy a jelenben történt konkrét cselekményre vagy eseményre vonatkozó közlés, amelyet a véleménynyilv{nít{stól az is elhat{rol, hogy míg a tények fenn{ll{sa elvileg bizonyítható, addig az értékítéletek valós{gtartalma nem bizonyítható. M{sfelől leszögezzük, hogy a II. r alperesi nyilatkozat tény{llít{st tartalmazó része egyértelműen a "szélh{mos" kifejezést jelenti, mely a szavak köznapi, {ltal{nosan elfogadott értelme és jelentése szerint olyan (ak{r mint jelen esetben: jogi) személyt takar, aki tévedésbe ejtés, vagy tart{s révén m{snak k{rt, vagy h{tr{nyt okoz, m{sként csaló, de legal{bbis megbízhatatlan személy. Természetesen a szélh{mos kifejezés önmag{ban utalhat megbízhatatlan személyre, azonban a nyilatkozat szövegösszefüggéseiben a Felperes bűncselekményt követ el: a Norvég Civil Alappal kapcsolatos pénzkezelés kontextus{ban a szélh{mos nem jelenthet m{st. Ezzel szemben a valós{g az, amint arra m{r utaltunk, hogy a Felperes Norvég Alappal összefüggő tevékenysége miatt a Felperesi szervezet egyetlen tagja, vagy kuratóriumi tagja, vagy az {ltala a Norvég Civil Alapban t{mogatott szervezet ellen sem indult soha semmilyen büntetőelj{r{s, s így értelemszerűen senkinek nem {llapított{k meg büntetőjogi felelősségét sem. A szélh{moss{g, vagyis csal{s kifejezés haszn{lta teh{t a kifejtettek szerint hamis tény{llít{snak minősül a pénzkezelés kontextus{ban. Ezzel összefüggésben, e kontextusban értelmezendő a II. rendű alperes azon kijelentése is, mely a Felperes szélh{mos tevékenységét nem specifik{lt módon p{rthoz kötődő jellegével vonja összefüggésbe: a p{rthoz kötődés pedig szintén nem m{s, mint verifik{lható tény{llít{s. A szélh{moss{g és a p{rthoz kötődés nyilv{nvaló logikai kapcsolat{t pedig {ll{spontunk szerint a II. rendű alperes nyilatkozta teremti meg, maga a II. rendű alperes tartotta fontosnak a két tény{llít{st kifejezetten egym{s mellett haszn{lni, mely ezek összekapcsol{s{t jelenti az MTI közleményben szereplő nyilatkozat olvasója ({ll{spontunk szerint: b{rki) sz{m{ra. Az alpereseket terheli annak bizonyít{sa is, hogy Felperes "szélh{mos" tevékenysége összefüggésben van valamilyen politikai p{rthoz kötődésével, a Felperes azonban leszögezi azt is, hogy egyetlen politikai p{rt megrendelésére, kív{ns{g{ra sem részesített előnyben, vagy h{tr{nyban semmilyen szervezet a Norvég Civil Alappal összefüggő tevékenysége 5
sor{n, s emellett p{rtpolitikai szempontokat kérés nélkül, egyszer sem vett figyelembe, különösen nem szélh{mos módon. Ezért az, hogy a felperes Norvég Civil Alappal összefüggő tevékenységét "p{rthoz kötődése" hat{rozta volna meg "szélh{mos" tevékenységében, szintén valótlan tény{llít{s. 2.2.2.2.A hamis tény{llít{sok jóhírnevet csorbító volta A BH2010. 294. eseti döntés kimondja, hogy a jóhírnév megsértésének meg{llapít{s{t az alapozza meg, ha a m{s személyre vonatkozóan közölt valótlan tény{llít{s objektíve alkalmas az érintett személy h{tr{nyos t{rsadalmi megítélésének kiv{lt{s{ra. A jogsértés meg{llapít{s{nak teh{t nem feltétele annak bizonyít{sa, hogy ez a h{tr{nyos megítélés ténylegesen be is következett. A felperes, mint nagy múltú civil szervezet, hosszú évek óta valósítja meg közhasznú célj{t, s ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy tisztességes működéséhez bűncselekmények l{tszata se kötődjön, semmilyen módon. Meglehetősen evidens, hogy a civil szervezetek t{mogat{sa, az önkorm{nyzatok és a civil szervezetek együttműködésének koordin{l{sa és a lakoss{g környezettudatoss{g{nak form{l{sa jóhírnév és közbizalom hi{ny{ban lehetetlen akként, hogy a Felperes mindeközben tevékenysége sor{n hamis l{tszatot kelt, tévedésbe ejt, vagy abban tart m{sokat, vagyis bűncselekményt követ el. Egy civil szervezet t{rsadalmi megítélése szempontj{ból éppen ezért semmi nem lehet k{rosabb, mint hitelességének kikezdése, tisztességének megkérdőjelezése. Éppen ezért II. rendű alperes hamis tény{llít{sai nyilv{nvalóan objektíve alkalmasak Felperes h{tr{nyos t{rsadalmi megítélésének kiv{lt{s{ra, és ezen keresztül t{rsadalmi funkciója, feladata ell{t{s{nak jelentős megnehezítésére. A jogsértés súlyoss{g{t {ll{spontom szerint fokozza, hogy alperes azt a Miniszterelnökség helyettes {llamtitk{raként a MTI felé nyilatkozva követte el, vagyis hatalmi pozícióban, és az is, hogy kijelentésével orsz{gos visszhangot kiv{ltva. Ezen kijelentést ugyanis az orsz{gos média {tvette 3, ezt kérem, hogy a T. Törvényszék köztudom{sú tényként értékelje. A Felperes Norvég Civil Alappal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szerződés 3.3.1. pontja szerint Felperesnek függetlennek kell lennie a Korm{nytól, a helyi önkorm{nyzatoktól és a politikai p{rtoktól. Tov{bb{ Felperes alapító okirata szerint 3. l.) az Alapítv{nynak nem célja politikai szervezetek t{mogat{sa. tov{bb{ 5. e.) pont: Az Alapítv{ny közvetlen politikai 3 példálózó jelleggel: 1. http://444.hu/2014/04/30/csepreghy-nandor-parthoz-kotodo-szelhamos-gittegyletek-kezelik-a-norveg-alappenzet/ 2. http://hvg.hu/gazdasag/20140430_csepregyh_szelhamos_gittegyletek_kezelik 3. http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/a-norveg-allam-nem-avatkozna-a-civilek-penzugyeibe-a-magyar-igen- 426482 4. http://index.hu/belfold/2014/04/30/csepreghy_az_allam_ossza_a_norveg_penzt/ 5. http://mno.hu/belfold/az-allamra-biznak-a-norveg-alap-kezeleset-1224167 6
tevékenységet nem folytat, szervezete p{rtoktól független és azoknak anyagi t{mogat{st nem nyújt. Nem szolg{lhat semmilyen politikai vagy gazdas{gi érdeket, illetőleg nem törekedhet a jogalkot{s befoly{sol{s{ra semmilyen politikai és gazdas{gi érdek képviseletében, sem propaganda útj{n, sem egyéb módon. A Felperes Norvég Civil T{mogat{si Alappal kapcsolatos tevékenysége sor{n semmilyen politikai p{rt szempontjait nem érvényesítheti és nem érvényesíti, ezért az erre vonatkozó alperesi kijelentés, vagyis annak {llít{sa, hogy egy p{rt érdekében csal Felperes pénzkezelés sor{n, úgyszintén sérti Felperes jóhírnevét, h{tr{nyosan befoly{solja, rontja Felperes t{rsadalmi megítélést. 2.2.2.3. A kijelentések véleményként való értékelése Felperes előrebocs{tja: {ll{spontja szerint annak kijelentése, hogy felperes Norvég Civil Alap kezelésével összefüggésben szélh{mos módon j{r el, és r{ad{sul ezzel összefüggésben p{rthoz kötődő szélh{mos, külön-külön és összefüggésében is egyértelműen tény{llít{sok. A II. rendű alperes egyetlen kijelentése tekinthető tiszt{n véleménynek, mégpedig a "gittegylet" kifejezés haszn{lata, mely b{r alaptalanul dehoneszt{ló, lekicsinylő a Felperes tevékenységére nézve, önmag{ban még nem haladja meg a szabad véleménynyilv{nít{s alkotm{nyos korl{tait, legfeljebb a tény{llít{sokkal összefüggésben azok jogsértő jellegét erősíti. Arra a nem v{rt esetre azonban, ha a T. Törvényszék az alperesi {llít{sokat, vagy azok egy részét véleménynyilv{nít{snak értékelné, Felperes az al{bbiakban rögzíti, hogy az alperesi kijelentések ebben az esetben is indokolatlanul sértők és lealacsonyítók, azaz a személyhez fűződő jog megsértése ilyen értékelés mellett is meg{llapítandó. Az {llandó bírói gyakorlat az {ltal{nos személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bírós{g {ltal eredetileg a sajtó helyreigazít{si elj{r{sokra nézve kidolgozott kollégiumi {ll{sfoglal{sokban rögzített vizsg{lati szempontokat. Az {ll{spontom szerint ma is ir{nyadó PK 12. sz. {ll{sfoglal{s alapj{n a kifog{solt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsg{lni. A kifog{solt közléseket, kifejezéseket nem form{lis megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. Annak a meg{llapít{s{n{l, hogy megvalósult-e a Ptk-ban meghat{rozott jogsértés, a kifog{solt közléseket, kifejezéseket, tény{llít{sokat a t{rsadalmi érintkezésben {ltal{nosan elfogadott jelenésük szerint kell figyelembe venni, és valós{gos tartalmuknak megfelelően kell értékelni. A sajtóközlemények körében (s ezzel analóg egy sajtónak adott nyilatkozat jogi megítélése) a t{rsadalmi, politikai, tudom{nyos és művészeti t{rgyú vita szabad kibontakoztat{sa a t{rsadalmi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, közéleti aktivit{sra ösztönöz, t{rsadalomform{ló és személyiségalakító hat{sú. Az ilyen vit{val kapcsolatos véleménynyilv{nít{s, értékelés, bír{lat {ltal{ban nem lehet sajtó-helyreigazít{s t{rgya, mert a sajtó-helyreigazít{s a tény{llít{sokra korl{tozódik. A t{rsadalmi, politikai, tudom{nyos, művészeti vita eldöntése nem a sajtó-helyreigazít{si elj{r{sra tartozik. A sajtóközleményben foglalt {ll{spont, bír{lat, értékelés azonban nem felel meg t{rsadalmi rendeltetésének, ha a közlemény m{s személyiséget sértő valótlan tény{llít{st nem tartalmaz, 7
ezért nem ad alapot helyreigazít{sra, de kifejezésmódj{ban indokolatlanul b{ntó, lekicsinylő, lealacsonyító, durv{n sértő kifejezés haszn{lata okoz sérelmet (pl. politikai, művészeti, tudom{nyos vit{ban felesleges, sértegetésre ir{nyuló, a t{rsadalomban kialakult kultur{lt érintkezési mód követelményei szerint sem megengedett közlési mód haszn{lata). Az ilyen sérelem orvosl{sa nem a saj{tos sajtó-helyreigazít{s, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése útj{n történhet meg. A sérelmezett kijelentések véleményként értékelve is indokolatlanul b{ntók, lekicsinylők kifejezésmódjukban. A szélh{mos jelző valótlanul utal bűncselekmény elkövetésére, s a töretlen bírói gyakorlat szerint a jóhírnevet sérti az olyan kijelentés, mely alaptalanul vonatkoztatja m{sra bűncselekmény elkövetését. Amennyiben csup{n a legszélesebb körű jelentéséből indulunk ki, a szélh{mos akkor is csal{rd, megbízhatatlan, megtévesztő személyre utal, ami egy pénzalap kezelésével összefüggésben j{r el ekként. Ez pedig indokolatlan sértés, mely véleményként értelmezve is alkalmas a jóhírnév csorbít{s{ra. A p{rthoz kötődő szélh{mos pedig arra utal, hogy csal{rd tevékenységét Felperes nem alapító okirat{ban meghat{rozott céljai, hanem p{rtpolitikai célok érdekében fejti ki (és mindeközben csal is), megsértve ezzel a Norvég Civil Alappal összefüggő kötelezettségeit is. Ebben a kontextusban fontos rögzíteni: Felperes tiszt{ban van vele, hogy közhasznú, nyilv{nos tevékenysége sor{n szükségszerűen kiteszi mag{t a bír{latnak, amely adott esetben éles, b{ntó is lehet. Jelen ügyben azonban a kifejezésmód még ennek figyelembe vétele mellett is indokolatlanul lealacsonyítónak minősül két okból. Egyrészt azért, mert Felperesnek tevékenysége és feladatainak ell{t{sa 20 éve megmaradt a jogi-szakmai keretek között. A felperes munk{j{t az alperesi kijelentés nem szakmai, tudom{nyos c{folattal, kritik{val illeti, hanem olyan sértő, lealacsonyító hangnemben megfogalmazott, hamis {llít{sokkal, amilyen hangnemet felperes sosem haszn{lt. M{srészt azért megy túl az alkalmazott kifejezésmód a megengedhetőn, mert jelen ügyben a klasszikus tűrési helyzet fordítottja {ll fent. A közszereplők t{gabb tűrési kötelezettsége jellemzően olyan helyzetekben merül fel, amikor újs{gírók, mag{nszemélyek bír{lnak közhatalmi funkciót betöltő személyeket, esetleg politikusok (teh{t szimmetrikus helyzetben {lló közszereplők) kritiz{lj{k egym{st. Jelen ügyben azonban a közhatalom gyakorl{s{ban kiemelkedően fontos szerepet j{tszó entit{s (a Miniszterelnökség) nevében megnyilv{nuló helyettes {llamtitk{r, vagyis közhatalmat gyakorló személy haszn{lt durv{n sértő kijelentéseket egy a köztérben mozgó, de közhatalmi jogosítv{nyokkal nem rendelkező civil szervezettel szemben. Felperes szerint ezért még ha alperes tény{llít{sait véleménynek tekinti is a Tisztelt Törvényszék, és még ha figyelembe veszi is, hogy felperest a bír{lat közéleti tevékenységével összefüggésben érte, nem juthat m{s következtetésre, mint hogy alperes megnyilv{nul{sa durv{n sértő, indokolatlanul b{ntó, azaz személyiségi jogot sértő volt. 3. Az objektív személyiségvédelmi szankciók alkalmaz{sa A Ptk. 2:51. (1) bekezdés a)-d) pontjai tartalmazz{k azokat az objektív szankciókat, amelyeket bírós{g a személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazhat. 8
Ezen objektív jogkövetkezmények közös jellemzője, hogy azok akkor is alkalmazhatóak, ha a jogsértőt nem terheli felróhatós{g a jogsértés elkövetése sor{n, és a felperesnek csak azt kell bizonyítania, hogy a jogsértő cselekménye jogellenes volt, illetve a jogsértő cselekmény és a személyhez fűződő jogainak sérelmének bekövetkezte között okozati kapcsolat {ll fenn. Jelen esetben nem merül fel kétség azzal kapcsolatban, hogy a nyilatkozattal a jogsértést alperesek okozt{k. Felperes z{rójelben jegyzi meg, hogy a jogsértés alpereseknek egyértelműen fel is róható. Ugyanakkor mivel felperes sz{m{ra elvi jelentőségű kérdésről van szó, és ezt egyértelművé is kív{nja tenni, felperes nem követel sérelemdíjat alperestől. A bocs{natkérés korm{ny.hu oldalon való közzétételét az indokolja, hogy az I. rendű alperes Miniszterelnökség korm{nyzati szerv, a minisztérium jog{ll{sa illeti meg, valamint a II. rendű alperes helyettes {llamtitk{rként j{rt el, az MTI-hez való eljuttat{s indoka pedig az, hogy a jogsértést azzal azonos módon repar{lj{k az alperesek, mint ahogy azt elkövették. A fentiek alapj{n kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy a kereseti kérelemben foglaltak szerint hat{rozzon. A felek között közvetítői elj{r{s nem volt folyamatban, ugyanakkor 2014. június 20-i keltezéssel megkeresést (F/5 alatt csatolva) juttattam el az alperesekhez, ebben kérve peren kívül, hogy a II. rendű alperes nyilv{nosan vonja vissza nyilatkozat{t és nyilv{nosan kövesse meg Felperest. A megkeresést I. rendű alperes 214. június 23-{n {tvette (tértivevény-m{solat F/6 alatt csatolva), így arról minden alappal feltételezhető, hogy II. rendű alperes is értesült, mindazon{ltal v{laszt a mai napig nem kaptam. A Tisztelt Törvényszék illetékességét a Polg{ri perrendtart{sról szóló 1952. évi III. törvény (Pp). 29. (1) bekezdése, hat{skörét a Pp. 23. (1) bekezdés g) pontja alapozza meg. A felperest az Illetékekről szóló 1993. évi XCII. törvény 62. (1) bekezdés f) pontja alapj{n t{rgyi illetékfeljegyzési jog, valamint e törvény 5. (1) bekezdés f) pontja alapj{n teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes {llandó bejelentett lakcíme nem nyilv{nos, ugyanakkor a fenti nyilatkozatot a Felperes {ll{spontja szerint a Miniszterelnökség helyettes {llamtitk{raként, feladatkörében elj{rva tette, ezért értesítési címeként a Miniszterelnökség székhelyét és postafiókj{t jelöltük meg. Amennyiben a T. Törvényszék erre végzésben felhív, úgy e végzés alapj{n megkeresem a személy és lakcímnyilv{ntartót az alperes {llandó lakóhelyének pontos megjelölése célj{ból. Budapest, 2014. július 22. Tisztelettel: Ökot{rs Alapítv{ny Felperes, képviseli: Fazekas Tam{s, ügyvéd 9
Mellékletek: F/1: ügyvédi meghatalmaz{s F/2: kivonat Felperes bírós{gi nyilv{ntart{si adatairól F/3: Felperes törvényes képviselőjének al{ír{si címpéld{nya F/4: az MTI 2014. {prilis 30-{n kiadott, II. rendű alperes nyilatkozat{t szós szerint idéző közleménye F/5: ügyvédi megkeresés alperesek részére F/6: tértivevény-m{solat 10
Főv{rosi Törvényszék Ökot{rs Alapítv{ny Felperes (1056 Budapest, Szerb utca 17-19.) képviseli: K E R E S E T E Miniszterelnökség (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. ) I. r alperes és Csepreghy N{ndor (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.,) II. rendű alperes ellen jóhírnév megsértése miatt indított személyiségi jogi perben. T[RGYI ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG TELJES SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉG 11