Magyarország természetföldrajzi adottságai Dr. Csapó János PTE-TTK TTK-FI Turizmus Tanszék
A Kárpát-medence földtani kialakulása Üledékes hegységek - tengeri üledékek, röghegységek Budai-hegység, Pilis, Bükk, Aggteleki-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse, Mecsek, Villányi-hegység
Miocén vulkanizmus Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Karancs, Mátra, Zempléni-hegység Pliocén Pannon-tenger Kőolaj, földgáz telepek Későbbi feltöltődés: agyag, márga, homok- és homokkő rétegek
Vulkánosság Karancs, Medves (Nógrád); Bakony pereme (Ság, Somló, Tapolcai-medence peremhegységei, Fonyód); bazaltsapkás tanúhegyek (Badacsony, Szent-György György-hegy,, Hegyes-tű) Szabadtéri geológiai múzeumok Tata Geológiai tanösvények Salgó,, Ság-hegy, Hegyes-tű, Gánt,, Aggtelek Helyszíni feltárások sukorói ingókövek, paksi löszfeltárás, fülöpházi homokbuckák stb.
Talajtakaró Sokszínű talajföldrajzi kép Barna erdőtalaj (legelterjedtebb), csapadékosabb, hűvösebb középhegységek, dombságok Mészkőhegységekben (Bükk, Dunántúli-középhegység nagy része, Mecsek egy része) rendzina talaj (fekete) Fekete nyiroktalajok: : vulkanikus eredetű (Visegrádi- hegység, Börzsöny, Mátra) Csernozjom: : löszös alföldi területeken (feketeföld) Alföldi folyók mocsári és ártéri erdeinek talajai és láptalajai
Hazánk éghajlati adottságai Északi mérsékelt öv A kontinentális éghajlaton belül érvényesül az óceáni és a mediterrán hatás is Évi középhőmérséklet: 8-118 o C Nyugati országrész Óceáni hatás érvényesülése Magasabb csapadék (700-800 mm) Alacsonyabb napsütéses órák száma (1700-2000 óra)
Kontinentális jelleg Szelek Közép-Tisza táján jelentkezik leginkább Legalacsonyabb csapadék (500 mm) Legmagasabb napsütéses órák száma (1700-2000 óra) Uralkodó szélirány a medenceperemek felől Tiszától nyugatra ÉSZAKNYUGATI, keletre ÉSZAKKELETI
Magyarország széltérképe
Magyarország vízrajzi adottságai Folyóink: Két vízföldrajzi térség (Duna+Tisza( Duna+Tisza) Hazánk egész területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik Duna 2860 km Hazai szakasz: 416,8 km Jobb parti mellékfolyók: : Lajta, Rábca, Marcal, Rába, Sió, Dráva Bal parti mellékfolyók: : Ipoly
Magyarország felszíni vízhálózata
Jelmagyarázat: 1=Duna, 2=Mosoni-Duna, 3=Rét-árok, 4=Lajta, 5=Rábca, 6=Rákos-patak (Fertő), 7=Hanság-csatorna, 8=Ikva, 9=Arany-patak, 10=Füles-(Család-, Sió-, Berek-, Kardos-)-patak, 11=Köles-ér, 12=Kocsád-patak, 13=Pós-patak, 14=Répce, 15=Ablánc-patak, 16=Kőris-patak, 17=Kis-Rába, 18=Répce árapasztó csatorna, 19=Keszeg-ér, 20=Farkas-ér, 21=Vármegyei-csatorna, 22=Képes-Lesvári-csatorna, 23=Rába, 24=Gyöngyös, 25=Borzó-patak, 26=Perint, 27=Sorok- Arany-patak, 28=Bozsoki-patak, 29=Rohonci-Sorok, 30=Jáki-Sorok, 31=Sorok-patak, 32=Pinka, 33=Strém, 34=Vörös-patak, 35=Lapincs, 36=Felsőszölnöki-patak, 37=Szakonyfalvi-patak, 38=Zsidai-patak, 39=Hársas-patak, 40=Huszászi-patak, 41=Lugosi-patak, 42=Herpenyő-(Csörnöc-)patak, 43=Lánka-patak, 44=Marcal, 45=Cinca, 46=Godó-patak, 47=Csikászó-patak, 48=Melegvíz-patak, 49=Torna-patak, 50=Kígyós-patak, 51=Hajagos-patak, 52=Bitva-patak, 53=Tapolca, 54=Gerence, 55=Csángota-ér, 56=Sokoróaljai Bakony-ér, 57=Nagy-Pándzsa, 58=Cuha- Bakony-ér, 59=Concó, 60=Által-ér, 61=Tardosi-patak, 62=Öreg-árok (Unyi-patak), 63=Dera-patak, 64=Aranyhegyiárok, 65=Ördögárok, 66=Kőér-patak, 67=Benta-patak, 68=Szentlászló-víz, 69=Váli-víz, 70=Sió, 71=Sárvíz, 72=Gajapatak, 73=Séd, 74=Császár-víz, 75=Dinnyés-Kajtori-csatorna, 76=Kabóka-patak, 77=Jaba-patak, 78=Kis-Koppány, 79=Nagy-Koppány, 80=Kapos, 81=Baranya-patak, 82=Völgységi-patak, 83=Zala, 84=Sárvíz, 85=Válicka, 86=Szévíz, 87=Principális (Foglár)-csatorna, 88=Gyöngyös-patak, 89=Kiskomáromi-csatorna, 90=Zala-Somogyi határárok, 91=Keleti- Bozót, 92=Lesence-patak, 93=Világos-patak, 94=Tapolca-patak, 95=Eger-patak, 96=Karasica, 97=Fekete-víz, 98=Rinya, 99=Sárvíz, 100=Cserta, 101=Kerka, 102=Lendva, 103=Mura, 104=Dráva, 105=Ipoly, 106=Bér-patak, 107=Lókos-patak, 108=Kemence-patak, 109=Nagy-patak, 110=Gombás-patak, 111=Szilas-patak, 112=Rákos-patak, 113=Soroksári-Dunaág, 114=Vajas-ér, 115=Dunavölgyi-főcsatorna, 116=Kamarás-Duna (Sugovica), 117=Kígyós-ér, 118=Tisza, 119=Batár, 120=Túr, 121=Szamos, 122=Kraszna, 123=Szipa, 124=Csaronda, 125=Belfő-csatorna, 126=Lónyay-csatorna, 127=Tisza-karádi-főcsatorna, 128=Bodrog, 129=Karcsa, 130=Ronyva, 131=Bózsva, 132=Tolcsva, 133=Sajó, 134=Hangony-patak, 135=Bán-patak, 136=Szinva-patak, 137=Szuha-patak, 138=Bódva, 139=Jósva, 140=Rakaca-patak, 141=Hernád, 142=Bársonyos, 143=Szerencs, 144=Takta-csatorna, 145=Hejő, 146=Kis-Tisza, 147=Csincse, 148=Kácsi-patak, 149=Hór-patak, 150=Eger, 151=Laskó-patak, 152=Millér, 153=Mirhó, 154=Zagyva, 155=Szuha-patak, 156=Herédi-patak, 157=Galga, 158=Tarna, 159=Parádi-Tarna, 160=Kígyós-patak, 161=Tarnóca, 162=Bene-patak, 163=Gyöngyös, 164=Ágói-patak, 165=Tápió, 166=Gerje-Perje, 167=Dongér-főcsatorna, 168=Fehér-tó- Mattyi-főcsatorna, 169=Köröséri-főcsatorna, 170=Hármas-Körös, 171=Kettős-Körös, 172=Élővíz-csatorna, 173=Fehér- Körös, 174=Fekete-Körös, 175=Hosszúfoki-csatorna, 176=Gyepeséri-csatorna, 177=Határéri-csatorna, 178=Kölés-ér, 179=Sebes-Körös, 180=Holt-Sebes-Körös, 181=Berettyó, 182=Kutas-csatorna, 183=Kiskőrös-csatorna, 184=Ér, 185=Kálló-főcsatorna, 186=Keleti-főcsatorna, 187=Fürj-ér, 188=Hortobágy-Berettyó, 189=Kadarcs, 190=Kösely, 191=Pece-ér, 192=Tócó-ér, 193=Kondoros, 194=Hamvas-csatorna, 195=Sárréti-csatorna, 196=Ó-Berettyó-csatorna, 197=Villogói-csatorna, 198=Kakatéri-csatorna, 199=Varas-ér, 200=Dögös-Kákafoki-csatorna, 201=Kondorosvölgyicsatorna, 202=Kurca, 203=Veker, 204=Kórógy, 205=Száraz-ér, 206=Sámson-apátfalvi-főcsatorna, 207=Mezőhegyesi élővíz-csatorna, 208=Maros, 209=Sári-Boronkai-csatorna, 210=Lajvér-patak, 211=Szekszárd-Bátai-övcsatorna, 212=Topolnok-főcsatorna, 213=Bódvai-patak, 214=Vadász-patak, 215=Selypes-Árkus-ér, 216=Bágy-Szandalik-csatorna, 217=Baracskai-Dunaág, 218=Nyugati-főcsatorna, 219=Hanyi-csatorna.
Tisza Középszakasz jellegű folyó, kanyarog (meanderezik( meanderezik) Kiskörei gát: Tisza-tó kialakítása Jobb oldali mellékfolyók: : Bodrog, Sajó, Zagyva Bal oldali mellékfolyók: : Túr, Szamos, Kraszna, Hármas-Körös (Fehér-,, Fekete- és Sebes-Körös), Maros
Tavaink: Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hossza 77 km, szélessége 3-113 km Tihanyi-félsziget: 1,5 km széles, 11,5 m mély: Tihanyi- kút t=596 km 2, átlagos vízmélység 3-43 4 m Medencéje vetődésekkel kialakult árkok összekapcsolódásával alakult ki Vízminőség, éghajlati problémák (!!!)
Balaton szindróma (kép: 2003)
Fertő-tó tó 2. legnagyobb tavunk Átlagos mélysége 1-1,51 1,5 m Hossza 35 km, szélessége 8,5 km t= (átlagos vízállásnál) 280 km 2 Osztrák oldal: : élénk fürdőző és sport élet Hazai oldal: : Fertő-Hanság Nemzeti Park Velencei-tó t=22,5 km 2 Hossza 10 km, szélessége 2,5 km, Átlagos mélysége 1,2 m Felszínének 40%-a a nádas
Felszín alatti vizeink Hazánk ivóvízellátásának több, mint 90%-át biztosítják! Talajvizek Ivásra nem alkalmasak, Rétegvizek Negyedidőszaki ősfolyók vastag hordalékaiban tárolt rétegvizek Megfúrva: Artézi kutak (hazánkban több mint 70 000)
Karbonátos hegységek szegélyövezeteiben Természetes meleg és langyos források Pl.: Budai termális vonal (a mélyben felmelegedett víz a törések mentén jut el a felszínre) Karsztforrások Mészkőhegységekben Pécs: Tettye-forrás
Magyarország élővilága Növényvilág Mérsékelt övi lomberdőzóna Eredetileg összefüggő zárt lomberdő,, Alföldön erdős sztyepp Kárpáti jellegű növényzet: : Börzsöny, Mátra, Bükk Pannon vegetáció: : alacsonyabb térszíneken Mecsek és Villányi-hegység hegység: szubmediterrán és balkán elemek Alpokalja: : lucfenyő, erdei fenyő, Alpi hatás
Állatvilág Több mint 30 000 állatfaj Magyarországon Nagyobb testű állatok Vaddisznó, gímszarvas, őz, (dámszarvas, muflon: betelepített) Borz, nyest, nyuszt, vadmacska, hiúz (Ipoly-völgye) Kisebb testű állatok Mókus, mogyorós pele, mezei nyúl, mezei pocok, ürge, hörcsög, üregi nyúl Madárvilág Védettek: : Nemes kócsag, túzok, fehér- és fekete gólya, szirti sas, kerecsensólyom, siketfajd Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett (!)