SZŐCS JÁNOS A CSÍKSZEREDAI MIKÓ-VÁR

1

SZŐCS JÁNOS A CSÍKSZEREDAI MIKÓ-VÁR 2

3

SZŐCS JÁNOS A CSÍKSZEREDAI MIKÓ-VÁR CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, 2005 4

A könyv megjelenését támogatta Lektorálta: dr. Kovács András A fényképfelvételeket Nagy Gyöngyvér készítette Csíki Székely Múzeum, 2005 Szőcs János, 2005 5

ELŐSZÓ A csíkszeredai vár vagy amint még nevezni szokták a Mikó-vár Hargita megye székhelyének kimagasló történelmi nevezetessége. Robusztus bástyáival és magas falaival a múltat, az elmúlt évszázadok viszontagságait idézi fel. Nem középkori létesítmény, mint sok nevezetes magyarországi vagy erdélyi vár, hiszen az újkor kezdeti szakaszában épült. Négyszáz éves múltja azonban önkéntelenül is sugallja a történetiséget: a város és lakóinak szebb vagy kevésbé örömteli napjaira utal. A Mikó-vár történetének megírása nemcsak új keletű igény, hanem egy régóta megválaszolandó történettudományi kérdés. Volt idő, amikor ezt nem tekintették szükségesnek, és annyira fontosnak, hogy komolyan foglalkozzanak vele. Volt olyan idő, amikor e téma kutatását nem tartották üdvösnek sem. És jártak olyan idők is, amikor igény is volt erre a munkára, az akadályok is eltűntek a kutatás útjából, de hiányzott a szakember, aki elvállalta volna ennek a sok odaadást és kitartó gyűjtőmunkát igénylő feladatnak a megoldását. A Mikó-vár történetének megírása útjában a legfőbb akadályt a forráshiány jelentette. Ugyanis a vár történetére vonatkozóan nem maradt ránk valamelyest is összefüggő levéltári forrás. Nem maradt fenn sem a vár(tulajdonos)nak, sem a városnak a leveltára, a Csík széké pedig eléggé megtizedelten. Levéltári források nélkül nem lehet igazából újat alkotni, a múltat valósághűen felidézni. Márpedig a kiadott történeti munkák, leírások nagyon szűkszavúak a csíkszeredai várat illetően. Ilyen körülmények között a kutató hosszan tartó gyűjtögető munkára kényszerül, és csak apránként tudja összerakni a szükséges részadatokat és adalékokat. Sok esetben a véletlennek köszönhetően jut hozzá egyegy utaláshoz, más kérdések kutatása közben. Ezt a gyűjtögető munkát pedig sokáig nem vállalta el más, mint végül is Szőcs János, a Csíki Székely Múzeum munkatársa. Visszagondolva együtt töltött középiskolás éveinkre, már akkor feltűnt a leendő szerzőnek egy-két jó tulajdonsága, amelyeket idők 6

múltán jócskán kamatoztatott is. Szeretett jól tájékozott lenni. Sokat olvasott, figyelmesen elemzett és kitartó volt. Ezekkel a tulajdonságokkal megáldva vált az évek során eredményes helytörténet-kutatóvá. Olyan kérdések tanulmányozásába is belekezdett, amelyekről tudta, hogy a szegényes forrásanyag okán sok gürcölést igényelnek. És addig keresett-kutatott, amíg minden lehetőséget kihasználva, eredményt tudott felmutatni. Amikor csak ideje engedte, a levéltárban ült és dolgozott. Rendkívüli alapossággal tanulmányozta elsősorban Csík szék levéltárát, és minden olyan forrást, amelyben használható adatokat sejtett. Ennek a szorgos kutatómunkának köszönhetően írhatott és jelentethetett meg több hézagpótló történeti tanulmányt. Gondolok itt a csíki népoktatás vagy a csíki románok történetét taglaló dolgozataira, vagy pedig a Zöld Péter életútját tárgyaló és egyéb munkáira. A csíkszeredai vár történetére vonatkozóan is az évek során apránként gyűltek az adatok. Ennek illusztrálására elégséges a feltüntetett jegyzetanyag áttekintése. És egy idő után érdemessé vált a sok adalék feldolgozása, önálló munkává gyúrása. A megszólaltatott forrásokat levéltáriakat és kiadottakat egyaránt pedig messzemenően kihasználta. Az eredmény magáért beszél. A kérdés iránt érdeklődő olvasó kezébe alaposan dokumentált, egységes írást, összefüggő vártörténetet adott a szerző, amelyben az idők folyamán megsemmisült alapvető forrásokat beszédesen helyettesítik a részadatok, illetve azok elemzése és a megfelelő következtetések levonása. Gondolok itt elsősorban a vár keletkezésére vonatkozó megállapításaira, az 1661-es török tatár dúlás pusztításaira, valamint azokra a sorokra, amelyekben a szerző a városnak vagy a várnak egyéb rendkívüli történelmi események idején játszott szerepét taglalja. Munkája nagy érdeme, hogy tudományos igényeket kielégítő feldolgozásban, egységében mutatja be egy történelmi jelentőségű létesítmény több száz éves múltját. Tanulmánya ugyanakkor hézagpótló is, amelyhez hasonló a tárgyalt kérdésről mindeddig nem látott napvilágot. Úgy vélem, ezzel a munkával a csíkszeredai vár és Szőcs János kapcsolata véglegessé ötvöződött, mi pedig gazdagabbak lettünk egy múltismeretünket gyarapító, értékes adatokat felsorakoztató tudományos írással. 7

Marosvásárhely, 2005. október 29. Dr. Pál-Antal Sándor 8

A CSÍKSZEREDAI MIKÓ-VÁR fejtegetéseink végső konklúziójaként ezt is kimondhatjuk: az eddig csak (a) XVIII. század elejéről való katonai építménynek tudott csíkszeredai várnak a harmadrendűségi helyzetéből az elsőrendű műemlékek sorába kell lépnie. Csíkszereda pedig gazdagabb lesz egy jelentőségében megnőtt értékkel. E jelentőséghez nagyban fog hozzájárulni azonban az a mód, ahogyan a kastély ki lesz emelve az eddig való idők elhagyatottságából és miként lesz a világ elé állítva ezután 1 (Debreczeni László, 1972) 1. Írástudók a várról Kik azok a régebbi vagy jelenkori tollforgatók, akik a csíkszeredai Mikó-várról és építtetőjéről többé-kevésbé érdemben szóltak? A XVIII. század markáns erdélyi történetírója, BENKŐ József (1740 1814) a Mikó-várat múltjával, névadójával együtt alaposabb vizsgálódás tárgyává tette. Hiteles tények birtokában cáfolta KUNICS Ferenc (1697 1763) és TIMON Sámuel (1676 1736) jezsuita történetírók, valamint MIKOLA László (1665 1742) állítását a vár építtetőjének Bethlen Gábor fejedelemmel kerekedett konfliktusáról és annak kimeneteléről. Ő tudósít először a várbeli aranyosbástyáról. A híradást egy 1654-ben DAMOKOS Tamás szignálta kéziratos könyvecskében látta azoknak a jobbágyoknak a nevével együtt, akiket Mikó Ferenc várszolgálatra kötelezett. Ilyen listát mi is találtunk, de az 1650- ből származik. Tudjuk azt is, hogy ebben az időben, 1654-ben a várkastélyban létezett egy ebédlőpalotának nevezett terem és volt egy aranyosbástyája. 1 DEBRECZENI László: Még egyszer a csíkszeredai várról. In Acte. Muzeu, 1972. 13 gépelt oldal. Csíki Székely Múzeum (a továbbiakban: CsSzM.). Megjelent a Hargita 1973. február 24-i és március 3-i számában; VÁMSZER Géza: Csíkszereda településtörténete és különös települési alakja. In Aluta 1971. Sepsiszentgyörgy, 1973, 303 322; Uő: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2000, 35 37. Debreczeni László fogalmazványában néhány szócserét eszközöltünk. 9

A vár Mikó Ferencről kapta a nevét, aki főkapitányként 1620 körül építtetett itt magának várat írja Benkő József. Az 1661. évi események után a romokban álló alkotmányt VI. Károly császár (1711 1740) uralkodása alatt gr. Stephan Steinville generális parancsára megújították és katonai munkálatokkal megerősítették. Benkő megállapítja, hogy itt XVII. század előtti várnak semmiféle nyomát nem találták. Mikó Ferencről mint kiváló államférfiúról emlékezik meg. 2 LOSTEINER Lénárd (1744 1826) krónikájában korábbi események színhelyeként jelöli meg a várat, mégis, az 1714. évi kapcsán azt a munkálatot, amely tulajdonképpen restaurálás, helyreállítás volt, a történetíró a csíkszeredai erősség építéseként tartja számon. 3 Feltételezésünk szerint az 1700-as évek utolsó negyedéből vagy az 1800-asok elejéről Losteinertől származhatik az a várról és környékéről szóló leírás, amelyet BENKŐ Károly csíki monográfiájában közöl 1853-ban. 4 KŐVÁRY László (1819 1907) a vártörténetben kevés jártassággal közelíti meg objektumunkat. Sem stílusát, sem históriáját nem tartja figyelemre méltónak. Erődítménynek is gyenge mondja. Erősségét a 30 40 lépés széles árokban látja, amelynek azonban kőfalai omladozottak. Négy szegletén négy földvárfok áll. Ezek a külső föld- és kőbástyák. Balhiedelemnek ítéli azt a szóbeszédet, amely szerint itt már az ókorban, esetleg a XI. században vár épült volna. 5 KEMÉNY József gróf az Új Magyar Múzeumban Mikó-újvár emlékét eleveníti fel. Azt, az irodalomban már előbb is jelenlévő feltételezést ismétli meg, hogy Bethlen Gábor a csíki fejedelmi részjószágot a régi vár romjaival együtt adományozhatta a csíkszéki főkapitánynak. 10 2 BENKŐ József: Transsilvania specialis. II. Bukarest Kolozsvár. 1999, 232 235; Székely Oklevéltár (a továbbiakban: SzOkl.). VI. Kolozsvár, 1897, 198 199. 3 LOSTEINER Lénárd: Cronologia topographico-chorographica Csíksomlyói kolostor könyvtára levéltára. Kézirat 1777-ből. 597. 4 BENKŐ Károly: Csík, Gyergyó és Kászon. Kolozsvár, 1853, II. rész, 8. 5 KŐVÁRY László: Székely honról. Kolozsvár, 1842, 168 169; Uő: Erdély régiségei. Kolozsvár, 1852, 92 93.

Mi e helyen fejedelmi részbirtokról nem tudunk, korábban itt létező várra vonatkozó szavahihető forrásra, régészeti leletre nem hivatkozhatunk. A vár történetének a kutatóit az újvár elnevezés sarkallta találgatásokra. A XVIII. század végétől a Csíki székely krónika biztosított tág teret az effajta gondolatoknak. 6 ORBÁN Balázst az 1860-as évek közepén nem engedték be a várba. Nagy munkájában ennek ellenére bő textust szentel az építménynek. Ez nemigen érdemli meg a vár elnevezést, mert nem egyéb, mint egy négybástyás, sánccal körülövezett, erődített kastély, melyet VI. Károly uralma alatt Steinville építtetett, s mely bár az utóbbi időkben földmellvédekkel és szögerődökkel láttatott el, mégis semmi hadtani fontossággal nem bír, mert térhelyen feküdvén a közeli dombok uralma alatt van, s onnan öt perc alatt halomra lőhető Orbán Balázs nem tudhatta, hogy a sáncozat, a földtöltés, a kőből és földből épült külső bástyák már 1735 előtt léteztek, és azokat a restaurálás idején készítették. De őt nem annyira az 1714 1716-ban a csíkiak megfékezésére épített erősség érdekeli, mint inkább az azelőtti, amelyet Csíkszék egykori főkapitánya emeltetett. Úgy hitte, hogy a Mikó-újvár megnevezés még korábbi erősség létére utal. Háromszor építettek tehát itt várat, vélekedik Orbán Balázs. Nem ismerte fel, hogy a Steinville generális patronálta építkezés tulajdonképpen helyreállítás, egyfajta restaurálás volt. Nem vehette észre: az erősségként, kaszárnyaként helyreállított négyszögű épület ugyanazzal az alaprajzzal, ugyanolyan óolasz-bástyákkal rendelkezik, mint Mikó Ferenc vára. Ő úgy gondolta, hogy a csíkszeredai várnak a XVII. századi építményhez úgyszólván semmi köze. 7 Véleményét, utólag, részben vagy egészen többen is osztották. GAALI Zoltán (1938) a SÁNDOR Zsigmond-féle krónika, valamint Orbán Balázs nyomán haladva a három vár teóriáját vallja. 8 6 KEMÉNY József gróf: Mikó-újvár emléke. Új Magyar Múzeum. I. Kolozsvár, 1854, 44; Csíki székely krónika. Csíkszereda, 2000, 17, 39. SÁNDOR Zsigmond Székely krónikája szerint Sándor István 1063-ban Mikó segítségével legyőzi a csángókat, Sándor ezért megengedi Mikónak, hogy Szeredában várat építsen. 7 ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest, 1869, 24 26. 8 GAALI Zoltán: A székely ősvárak története, mondája, legendája. I. Budapest, 1938, 149 152. 11

KISS Gábor (1987) jobbára a csíki krónikából, Gaali Zoltán, valamint Orbán Balázs művéből meríti anyagát. Munkája azonban, akárcsak a Gaali Zoltáné, tartalmaz figyelemre méltó részletet is. 9 BENEDEK Fidél a várkastélyt, amely Mikó Ferenc korában épült volna újjá, a XVII. századi Csík szimbólumának tartotta. 10 A művelődés- és művészettörténet kutatói a Mikó-vár történeti, építészettörténeti jelentőségét, tudomásunk szerint csupán a XX. század második felében, utolsó harmadában ismerték fel. A késői felfedezésben az is közrejátszhatott, hogy az 1700-as évek elején történt helyreállítását követően katonai objektum, kaszárnya lévén, a vizsgálódás számára nehezen volt megközelíthető, kutatható. A neves erdélyi műemlékkutató, főiskolai tanár, DEBRECZENI László (1903 1986), tudtunk szerint csupán leírásból, alaprajzról, fényképről ismerte az épületet. A műemlékkutató az 1972. év közepén kelt levelében határozta meg a várkastély főbb jellemzőit. Megállapította, hogy a négyszögletű építményben a sarokbástyák alaprajza külső irányban nem derék-, hanem megnyújtott, hegyesszög záródású. Tudtunkkal ő nevezi építményünket először óolasz-bástyás várnak. 11 Debreczeni Lászlót meglepte, sőt megdöbbentette a délnyugati bástya déli faláról készült fénykép, amelyen két csúcsíves ablakot láthatott. Ebből valamilyen XVII. század előtti, martonfalvi kultikus építmény, templom, kápolna létére következtetett, amelynek gótikus ablakkereteit beépítették volna a várba. Ilyen építménynek sem nyoma, sem írott vagy régészeti emléke eddig nem került eddig elő. Martonfalva (Zsögöd Csíkszereda felé eső része. Lásd könyvünk 10. fejezetében.) területén effajta épület létét majdnem biztosan kizárhatjuk. Tévedésnek tartjuk Debreczeninek azt az elképzelését, miszerint efféle kőablakkeretek csak a gótikus építészeti stílus idejéből származhatnak. Ilyen építészeti elemek alkalmazásával találkozunk a csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony-kápolna esetében, amelyet Illyés András püspök 9 KISS Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987, 188 191. Helytálló az az adata, hogy 1660-ban rövid ideig a várat Kálnoki Mihály birtokolta. 10 BENEDEK Fidél: Tatárbetörés Csíkba 1661-ben. Kolozsvár, 1945, 73. 11 DEBRECZENI László: i. m. 12

A kápolnabástya csúcsíves ablakai 13

építtetett s amelyet 1713-ban fejeztek be. De tudomásunk van a sopronkeresztúri kastély észekkeleti bástyájában kialakított kápolna 1631 tájára keltezett csúcsíves ablakairól is. 12 SZÉPRÉTI Lilla 1972-ben az Új Élet című képeslapban közölt riportot Csíkszereda váráról. 13 Költői lendületű, de dilettáns megállapításai miatt több tekintetben helyesbítésre szoruló riportja sarkallta Debreczenit arra, hogy a Mikó-vár építéstörténetével foglalkozzék, és írásával János Pálhoz, a szeredai múzeum igazgatójához forduljon. B. NAGY Margit műemlékünket 1973-ban szabályos négyszög a- laprajzú óolasz-bástyákkal ellátott várkastélyként határozta meg. A külső védőmű bástyáit újolasz rendszerűnek nevezi. A csíkszeredai Mikó-várat Mikó Ferenc feltehetően az 1620-as években építette újjá 14 írja. KOVÁCS András 1980-ban, majd 2003-ban sommásan összefoglalta a vár történeti, építészettörténeti adatait. Az ostromtüzérség fejlődésével a várvédőknek hatékonyabb védelmi rendszert kellett kiépíteniük. Ezt szolgálták az óolasz-bástyák. Az óolasz-bástyák később nem annyira a katonai, mint inkább összefogó zárt épülettömbök tagolását, szabályos rendezettségét, harmóniáját elősegítő szerephez jutottak. Az olasz-bástya a lakóépület részévé vált. Kovács András Giacomo Resti olasz építész nevéhez kapcsolja a Mikó-vár tervét. Nem kétséges, szögezi le, hogy a négybástyás épület alaprajzi formáját Bethlen Gábor idejében nyerte. 15 ANTAL Imre 1981-ben közölte tanulmányát a Mikó-vár múltjáról. Csatlakozik ő is a három egymás utáni vár gondolatát felkarolók táborához. Igaza lehet abban, miszerint az építményt már a XVII. században védőárok vette körül. 16 Az író és irodalomtörténész VERESS Dániel Hidvégi Mikó Fe- 12 MIHÁLY Zita: A csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony-kápolna. In Acta 1996. II. Sepsiszentgyörgy, 1997, 65; Magyarország építészetének története. Budapest, 1998, 94. 13 SZÉPRÉTI Lilla: A csíkszeredai vár. Új Élet. Marosvásárhely, 1972, 2: 6 7. 14 B. NAGY Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970, 24; Uő: Várak, kastélyok, ahogyan a régiek látták. Bukarest, 1973, 28, 31 32, 357, 22. Mi a már nem létező védőmű bástyáit is óolasz rendszerűnek látjuk. 15 KOVÁCS András: Szabályos alaprajzú, olasz-bástyás várkastélyok Erdélyben. In Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1980, 77, 79, 82 83, 86; Uő: Késő reneszánsz építészet Erdélyben. Budapest Kolozsvár, 2003, 121 122. 16 ANTAL Imre: A Mikó-vár. In Élő történelem. Csíkszereda, 2000, 107 113. 14

renc emlékiratát, Históriáját, a várépítő szellemi arculatát elemezte több tanulmányában. 17 SEBESTYÉN Mihály elsősorban az államférfit, a diplomata Mikó Ferenc személyiségét körvonalazta. 18 BALOGH Ferenc a Romániai Magyar Szó 1994-es évjáratában tett néhány lényeges megállapítást. Az 1716-os újraépítés, szerinte, nem változtatott a XVII. századi alaprajzon. A műemléknek nincsenek jelentős műrészletei. Ez azért történhetett így, mert elsősorban védelmi célokat szolgáló, erőd jellegű együttesről van szó. Az óolasz-bástyák padlásszintjén kis és nagy lőréseket alakítottak ki. A külső védőöv megépítése tulajdonképpen megduplázta a várat, az erősséget. Úgy gondolta, hogy a védőövet Steinville generális tervei alapján valósították meg. A külső újolasz-bástyás védőöv, mely alacsony kőfalból, földhányásból állott, a belső mag újolasz(!)-bástyás körvonalait ismételte meg. 19 MIHÁLY Zita a Vártér történetét taglalva járult hozzá néhány értékes pontosítással a várkastély sorsának, egykori lakóinak a megismeréséhez. 20 Csíkszereda mezőváros lakói Bethlen Gábor korában jobbágysorba jutottak. PÁL-ANTAL Sándor tisztázta azt az utat-módot, ahogyan az 1615-től jobbágysorba jutott szeredaiak visszanyerték régi szabadságukat. Biztosra vehető, hogy a kis város lakossága kivette részét a vár építéséből. Úgy gondoljuk, nemigen állhat az a feltételezés, miszerint a vár építése még Bethlen Gábor főkapitánysága idején (1610 1611) elkezdődött volna. Igencsak kétséges az is, hogy 17 VERESS Dániel: Hidvégi Mikó Ferenc szellemi arca. Háromszék. 1990. VIII. 18; Uő: Írások, arcok Erdély múltjából. Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSZ.). 1998. II. 7 8; Uő: Vékára tett mécses. Csíkszereda, 1998, 100 106. 18 SEBESTYÉN Mihály: A haza dolgait igen jól tudta. RMSz. 1991. IX. 28 29, X. 5 6. 19 BALOGH Ferenc: Erdélyi várak, kastélyok, templomok. A csíkszeredai Mikó-vár. RMSz. 1994. III. 3. 20 MIHÁLY Zita: A csíkszeredai Vártér története. Hargita Kalendárium 2000. Csíkszereda, 1999, 75 78. 15

ez esetben mi indokolhatta volna a Mikó-újvár nevet? 21 Nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a régebbi vagy korunkbeli tollforgatókat, akiknek a közvetett vagy közvetlen hozzajárulását rögzítjük a vártörténet témakörében. 22 2. A várépíttető főkapitány A hidvégi Mikókról már a XIII XIV. századi források szólnak. A Mikó név a Miklós rövidített és kicsinyítőképzős származéka. Mikó Ferenc 1585 körül Hidvégen született: szülei Hidvégi Mikó János és Forró Borbála. Ifjúsága egybeesett az erdélyi fejedelemség egyik legválságosabb szakaszával, amely Báthori Zsigmondtól Báthori Gábor uralkodásának a végéig tartott. 23 Serdülőkorú volt még, amikor apródként, inasként Barcsai 21 PÁL-ANTAL Sándor: A Székelyföld és városai. Marosvásárhely, 2003, 127 147, 131, 136; Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor VII. 1614 1621. Budapest, 1881, 180 182, 251. 22 Azoknak a szerzőknek a nevét, akiknek az írásából közvetve, vagy közvetlenül még információkat vettünk át és akikről tudunk, itt közöljük: BOD Péter: Magyar Athenas. Sepsiszentgyörgy, 2003, 211 212; KUNICS Ferenc: Lásd Benkő Józsefnél és Károlynál. K. NAGY Sándor: A Székelyföldön és az Al-Dunán. Budapest, 1883, 133: Az alig 1300 lakossal bíró város nevezetességét képezi a déli oldalon jó állapotban lévő vár. Nemcsak a négyszögletes négy bástyatorony, hanem az egész vár ép és lakható, s katonaság laktanyájául szolgál, aminek lehet tulajdonítani, hogy a kapuk és minden farészek fekete-sárgára vannak festve, a kapu felett pedig kivül-belől egy-egy kiterjesztett szárnyú kétfejű sas van, ijesztve a magyar érzelmet. ; MIKOLA László: Lásd Benkő Józsefnél és Károlynál; lásd még SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái c. művét; OLOSZ Katalin: Egy kiállítás emlékképei. Kolozsvár, 2003, 71. (Mentovich Gyula naplója); SZILACSEK Pál: Lásd Debreczeni Lászlónál; TIMON Sámuel: Lásd Benkő Józsefnél és Károlynál. VÉCSEY Gyula: Csíkszereda és a Mikó-vár. 1982. augusztus. Kézirat. A CsSzM könyvtára. A 78 gépelt oldalnyi dolgozat több-kevesebb, jobbára a forrásokra visszavezethető pontatlansága ellenére, értékes hozzajárulás a város, a vár történetéhez. A bécsi Hadtörténeti Levéltárban található eredeti rajzokról készült filmkockákat B. Nagy Margit asszony, kolozsvári művészettörténész bocsátotta a Múzeum rendelkezésére (János Pál volt igazgató visszaemlékezése). 23 KÁLMÁN Béla: A nevek világa. Budapest, 1973, 60, 75; KÖBLÖS Zoltán: A hidvégi Mikó család. In Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére. 1859 1909. Kolozsvár, 1909 1942. 230 234; Istoria României în date. Bucureşti, 1972, 462. 16

András mellett részt vett a miriszlói (1600) és a goroszlói (1601) csatában. Báthori Zsigmond, az eszefelejtett ifjú nem bírta elviselni a kormányzással járó lelki terhelést, többször lemondott, de mindannyiszor visszatért Erdélybe. Határozatlansága, lelki-szellemi labilitása, ingatagsága és felelőtlensége évekig tartóan közprédává tette, népirtás színhelyévé avatta Erdélyt. Az ifjú Mikó Ferenc tanúja volt a közszékelység szabadsága visszaszerzéséért vívott küzdelmének, véráldozatának. Azonban ő mindvégig a székely nemesség oldalán állott. A goroszlói ütközetről, amelyben Basta generális és Mihály vajda csapatai legyőzték az erdélyieket, Históriájában ezt írta: a győzelem után elrontaték, pusztíttaték... Erdély úgy, hogy soha többször meg nem épül, és soha előbbi állapotjára vissza nem jő, mert akkor nem lévén kegyelem se nemes, se paraszt, se férfi, se asszonyi állatnak egyaránt emésztette a fegyver mind (a) férfit, mind (az) asszonyi állatot, kiváltképp a Mezőségen Azt pedig, a hallatlan kegyetlenséget a magyar hajdú cselekedte. Barcsai András halálát követően 1602-ben ifjú hősünk Bethlen Gábor mellé szegődött. Ez a döntése határozta meg egész életútját, további sorsát. Székely Mózes 1603-ban Erdély önállóságának a helyreállításáért bontott zászlót, de mozgalma elbukott, miután a Radu Şerban havasalföldi vajda csapataival a Brassó mellett vívott csatában elesett. Vele együtt ott veszett el az erdélyi nemesség színe-java. A brassói csatavesztés II. Rudolf és erdélyi hadvezére, Basta helyzetét erősítette meg: a megtorlás elől menekülve Mikó Ferenc Bethlen Gábort török földre Temesvárra kísérte el. Ott értesült édesanyja haláláról. 24 Keveset tudunk élete folyásáról a következő években, amikor Bethlen Gábor kíséretében a temesvári pasa védőszárnyai 24 Hidvégi Mikó Ferenc: Históriája. In Illésházi István följegyzései. 1592 1603. és Hidvégi Mikó Ferenc Históriája. 1594 1613. Pest, 1863, 151 152; Szamosközy István: Erdély története 1598 1599, 1603. Ford. Borzsák István. Budapest, 1981, 13, 30, 94, 101, 443; Uő: Történeti maradványai. Kiad. és bev. Szilágyi Sándor. IV. Budapest, 1880, 17; Tűzpróba. In Erdély öröksége. III. 1603 1613. Szerk. Makkai László, bev. Bíró Vencel. Budapest, 1993, 121 155. (Nem Hídvéginek, hanem Hidvéginek ejtjük és írjuk!) 17

alatt éltek az erdélyi menekültek, s csak patrónusának, Bethlen Gábornak a sorsából következtethetünk pályájának emelkedő ívére Bocskai István és Rákóczi Zsigmond fejedelemsége alatt. Részese volt utóbb az 1610. évi hadjáratnak, amikor Báthori Gábor fejedelem vezetésével az erdélyiek feldúlták Havasalföldet. Ezt újabb vesztes csata követte 1611-ben. Báthori Gábor Radu Şerban és Forgách Zsigmond kassai főkapitány seregei elől Szeben várába zárkózott. A körülzárt város felmentésére Bethlen Gábor végvári és török csapatokat szerzett. A fejedelemhez, Báthori Gáborhoz címzett levelet Mikó Ferenc vitte be Szeben városába. A jó híreket hozó Mikót a fejedelem 50 arannyal ajándékozta meg. Maga is megírta: ez az 50 arany képezte későbbi vagyonának az alapját. A Bethlen Gábor által hozott sereggel a fejedelem üldözőbe vette a menekülő havasalföldi vajdát és Forgách Zsigmondot, majd Fogaras várába tért vissza. Ott engemet a jó Istennek kegyelmes gondviselése által a csíki vicekapitánysággal ajándékoza meg az uram akaratjából. Mikó Ferencet, a Bethlen tanácsára kinevezett alkapitányt Csíkba küldték, hogy lovas- és gyalogcsapatot toborozzon a fejedelem részére. Csíkba érkezésekor Csicsóba Kelemen Mihály főkirálybíróhoz ment, aki kedvetlenül fogadta, de a szék képviselőinek gyűlést hirdetett. Határozatuk viszont így szólt: hogy engem, mivel ott zálogom [ti. zálogként is szolgáló ingatlanvagyona a szék területén] nincsen, kapitánynak nem fogadhatnak el. Erre az erélyes és határozott Mikó így válaszolt: Mivel mentse kegyelmetek magát, hogy engemet kapitánynak fel nem vehet, tudniillik, hogy semmi zálogom, sem rezidenciám itt nincsen, értem: most én azt nem disputálom, sem az én tisztemet erővel én nem oltalmazom: vagyon arra ki gondot visel. Hanem az én uram őnagysága kegyelmetek főkapitánya [ti. Bethlen Gábor], én ennek egy főember szolgája, erdélyi és igaz székely nemzet vagyok. Imhol a mi kegyelmes urunk őfelsége parancsolatja, ki nékem úgymint csíki vicekapitánynak szól, ha ki szómat fogadja, harmadnapra mustrát hirdetek, attól becsülettel veszem, ha ki szómat nem fogadja, bizony megbüntetem. Számos újkori vagy éppen jelenkori szerző a Mikó-újvár elnevezés hallatán arról beszélt, hogy valamilyen korábbi Mikó-várnak kellett itt lennie. Mikó Ferenc fentebb idézett kijelentése frap- 18

páns cáfolata ennek a hiedelemnek. Ezek alapján úgy hisszük, hogy itt nem létezett semmilyen korábbi erősség. Ha lett volna, az 1611-ig nem mehetett volna teljesen feledésbe. A mustra, szemle után harmadnapra meghozták a hírt, hogy Forgách Zsigmond 24 gyalogos zászlóalja a csíki úton jön. Ott én is elejekbe menék, nemcsak az hadakkal, az egész csíki néppel; és Nyíresen útjokat állván, magokat megadák. Majd alkapitányukkal az élen, a csíkiak a foglyokat Kolozsvárra, a fejedelemhez kísérték. 25 1613. november 18-án, fejedelemmé választását követően Bethlen Gábor odaadó hívét saját korábbi tisztségére érdemesítette, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányává nevezte ki, mert az a leendő fejedelemnek akkor is hűséges követője maradt, midőn a változó és állhatatlan szerencse kockája úgy hozta, hogy az ő és a haza szabadsága visszanyerése végett a levert ország határait el kellett hagynia. 26 E tisztségét 1635-ig, haláláig viselte. Mikó Ferenc 1622-től a fejedelmi tanács tagja, és Erdély kincstárnokaként az ország pénzügyeinek az intézője. Ebben az évben, február elsején, Kassán kelt az a levél, amely a csíki főkapitány érdemeit méltatja. Már kora ifjúságától a legnagyobb hűséggel, kitartással és ügyességgel, nagy és veszélyes ügyekben szolgált Bethlen Gábornak. Miután ő fejedelem lett, nagy fontosságú küldetésekben magát jelesen kitüntette. Egyben a fejedelem minden hadivállalkozásának a részese volt. Hűségét látva maga Bethlen Gábor is örömmel mondhatta, hogy őt gyermekkorától fogva a maga hívévé nem ok nélkül nevelte, s kegyelmével nem ok nélkül halmozta el. 27 Első felesége, Toldalagi Erzsébet fiatalon, még 1612-ben elhunyt. 1617 1619 táján újra megnősült. Második feleségének, Pókai Annának Csíkzsögödben udvarháza, jószága, jobbágyai voltak. 28 VERESS Dániel nagyító alá vette Mikó Ferenc szellemi arcát. Azt 25 CSETRI Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest, 1992, 84; SEBESTYÉN Mihály: i. m. Mikó Ferenc nem fogta el Forgáchot (Forgácsot!?) csak a Csíkszéken át menekülni próbáló gyalogságát, esetleg annak is egy részét!; Erdély öröksége. III. Budapest, é. n. 135. 138 140, 143 146, 149 150. 26 CSETRI Elek: i. m. 150 152; JAKAB Elek SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Csíkszereda, 1994, 336. 27 KÖBLÖS Zoltán: i. m. 231 232; TRÓCSÁNYI Zsolt: Erdély központi kormányzata. 1540 1690. Budapest, 1980, 31 32, 321 324. 28 KÖBLÖS Zoltán: i. m. 230 231. 19

szögezte le róla, egyebek között, hogy vagyonhalmozó volt abban a korban, amikor a vagyon volt az emberi érték majdnem egyedüli, de mindenképpen a legfontosabb kifejezője, fokmérője. Mi még azt is hozzátehetjük, hogy a harácsolás sem állt távol tőle. 29 De akadtak az akkori Erdélyben nála nagyobb harácsolók is. Öt évvel az alkapitányi, hárommal a főkapitányi kinevezése után, a különben datálatlan, de nagy valószínűséggel 1616-os jegyzékben, amely a jobbágysorba jutott csíki székelyek nevét, illetve a jobbágyosított székely örökségeket tartalmazza, a főkapitány rovása így néz ki: 18 székely örökségre tette rá a kezét, 75 szabad székelyt jobbágyosított. A következő rész nehezen érthető: Igaz, negyvennyolcuk után azt jegyezték be, hogy volt, bírta. De vajon érthetjük-e ezt úgy, miszerint az illetők közben visszanyerték korábbi szabad státusukat? Ha így lett volna, akkor miért kerültek a listára? Az összeírásban különös jelentőségű bejegyzéssel találkozunk. Két vagy három csíkszentléleki egyén neve után ez áll: Mikóúyvárabeli drabantok. Egy zsögödi férfi, Orbán János ugyancsak várbéli drabant. Két menasági örökséget pedig a Várhoz bírtak. Három évvel későbbi az univerzális konskripció. 1619-ben Alcsíkon Mikó Ferencnek 46 szolgáló emberével találkozunk. Ebből hárman zsellérek. A felcsíki jobbágyok listája hiányzik. Előszeretettel foglalta el az árvák házában lakókat és az árva örökségeket. 11 ilyen székely jószágra tette rá a kezét. Ha a szabad ember leszegényedett, ha elbetegesedett és hadban már nem tudott szolgálni, menten elveszíthette a szabadságát. A szentkirályi Bekő Lőrinc beteges ember lévén, hogy hadba nem mehetett, úgy foglalták el. De olyanok is jobbágysorba kerültek, akik hadi kötelezettségüket elmulasztották, mint a mindszenti Bartalis Fábián és Kósa János. 30 Nincs tudomásunk arról, hogy a várépítő itt valamilyen fejedelmi jószágot kapott volna. Az bizonyos, hogy az 1615. év elején, de nem korábban, megkapta Bethlen Gábortól Csíkszereda job- 29 VERESS Dániel: Hidvégi Mikó Ferenc szellemi arca. Háromszék. 1990. VIII. 18 21. 30 SzOkl. IV. Új sorozat. Kolozsvár, 1998, 574, 577, 579 589, 640, 648, 652, 655, 658 20 659, 665, 671 672, 677 678, 681 683.

bágysorba taszított lakosságát. 31 Egy 1625-ös töredékes feljegyzésben: a város jobbágyságáról olvasunk, tehát a városi lakosság, mintegy 40 család, jobbágy voltáról győződhetünk meg. 32 SZÍNI István jezsuita 1625-beli, Rómába küldött levele szerint a fejedelem a csíki espres javait előttünk ismeretlen megokolással az ariánus csíki kapitánynak, vagyis Mikónak adta. 33 Újabban előkerült, 1638-ból való menasági peres okmányból vettük át az alábbi részletet: Mikor Balázs Imréhet temettük vala és az Szanitora készülé(n)k, negyven aranyat fizetett Balázs Deák [Geőte Balázs] Mikó Ferenc uramnak, mert Geőte Pálné Bocskor Andrást s a társait akik Balázs Imre jószágát akarták lefoglalni kiigazította, azaz elküldte. Geőte Pálné Balázs Deák édesanyja és Balázs Imre leánya, Bocskor András pedig Alcsík királybírája, ez esetben a főkapitány parancsának a végrehajtója volt. 34 Zsögödi Kacsos Balázs 1637-ben a következőket deklarálta: Pálfalvi Ágoston István Mikó Ferenc számára occupalta volt potentia mediante [erővel] egy földem, mely Nagy Gergely földe nevet viselte. Ugyanakkor történt az a jószágfoglalás is, amit a martonfalvi Kalamár János beszélt el: 1627. május 20. napja táján az Néhai Nag(ysá)gos Mikó Ferenc számára foglalta (volt) Pálfalvi Ágoston István miko uyvárhoz: Vicinussa az Országuta ab alia (más felől) Pánczelos István jószága, most Mikó Jánosnál van. 35 Az alcsíki peres iratok jegyzőkönyve (1630 1634) Mikó Ferenc 19 jobbágyát tünteti fel. Ebben nyilván nem szerepel minden függőségben levő szolgáló embere. 36 BENDA Kálmán Bethlen Gábor fejedelem diplomatái közül Mi- 31 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. 1614 1621. Budapest, 1881, 180, 182, 251. Nem ismeretes, hogy a fejedelem milyen megokolással tette jobbággyá a szeredaikat és adta őket Mikó Ferencnek. 32 Csíkszeredai Levéltár (a továbbiakban: CsLt.), F. 27/III/18. Az 1665-ös iratok között; SzOkl. VI. Új sorozat. Kolozsvár, 2000, 235. 33 Erdélyi és hódoltsági missziók. I/2. Szeged, 1990, 438 439. 34 CsLt. 27/5/1638. VII. 20. Az eset az 1620-as években történhetett. Akkor volt Bocskor András alcsíki királybíró. Lásd még BENKŐ Károly: i. m. I. 53. 35 CsLt. 27/4/1634. 36 CsSzM. Leltári száma (Ltsz.) 6334. Alcsíki protocollum 1630 1634. 5, 46, 50, 62, 66, 82 83, 86, 90, 149, 161. 21

kó Ferencet a legjárt-keltebb, legtapasztaltabb követnek tartja. 37 BORSOS Tamás örökítette meg Mikó Ferenc 1613. évi isztambuli követségének az eseményeit. Bethlen Gábor bizalmasaként a budai török vezér és a temesvári pasa levelével érkezett a Portára, hogy megbízójának az útját egyengesse az erdélyi fejedelmi szék felé. Mikót rögtön fogadták a Portán és kedvező válasszal bocsátották el. 38 A valamikor a csíksomlyói kolostor tulajdonát képező biblia egyik lapjára 1615-ben ilyen mondat került: Mikó Ferenc uram, kapitányunk Nándorfejérvárra küld(e)ték követségen. A fejedelem 1616-ban, Lippa vára átadásának az ügyében küldte csíki kapitányát Isztambulba. 39 Kamuthi Farkas követ ügyetlensége, tapintatlansága 1619-ben felbőszítette a Portát. Helyette Mikó Ferencet indították a török fővárosba, hogy megszerezze a Porta beleegyezését Erdély hadba lépéséhez. Arról győzte meg a török vezetőket, hogy Bethlen Gábornak a német császár elleni támadása nem sérti a német török békét, mert ő csupán a magyarországi rendek kérésére, azok megsegítésére indít hadat. Ez így csak magyar belügy marad. Görcsi Mehmet vezérbasa, BORSOS Tamás szerint ezeket mondotta Mikónak: Mondd meg az uradnak máskor oly kevély, bolond követet ne küldjön a Portára, mint Kamuthi vala, mert bizony nem használ véle. Isten engem úgy segéljen, hogy Kamuthi a Portán sem az urának, sem az országnak nem szolgált, hanem inkább ártott. Ilyen követeket küldjön urad, mint te vagy, látom, hogy te igaz embere vagy az uradnak, az országnak. (Ekkor történt meg, hogy részeg törökök támadtak a követekre, akik futással mentették az életüket.) Bethlen Gábor, megszerezve a szultán jóindulatú semlegességét, belépett a harmincéves háborúba. Valószínűleg hívének diplomáciai sikere is hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem a főudvar- 37 BENDA Kálmán: Diplomáciai szervezet és diplomaták Erdélyben Bethlen Gábor korában. Századok. 1981. 4. 725 730. 38 BORSOS Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Kiad., bev. Kocziány László. Bukarest, 1972. 72; DEMÉNY Lajos: Bethlen Gábor és kora. Bukarest, 1982, 97. 39 SEBESTYÉN Mihály: i. m.; Biblia sacro-sancta ad Hebraicum Bázel, 1551. Ferences kolostor, Budapest, Ltsz. 106. Az első tábla belső oldalán levő bejegyzés. Muckenhaupt Erzsébettől kapott adat; Mikó Ferenc Lippa átadása ügyében 1616-ban járt a Portán. Lásd Sebestyén Mihálynál. 22

mester helyettesévé nevezze ki. 1622-től a fejedelmi tanács tagja, Erdély kincstartója és főudvarmestere s a fejedelemség pénzügyeinek az intézője. E fontos tisztségek megszerzése után az erdélyi főrangúak, a nagyságosok sorába lépett. Kovacsóczi István kancellár társaságában 1624-ben II. Ferdinánd német római császárral tárgyalt. A következő évben a fejedelem azzal bízta meg, hogy szerezzen neki feleséget. Bécsben a császári udvarban azonban kosarat kapnak. A követek továbbutaznak Berlinbe, ahol a fejedelem részére elnyerték Brandenburgi Katalin kezét. A főkapitány tagja volt annak a küldöttségnek is, amely 1626-ban Kassára hozta a menyasszonyt. Ugyanabban az évben a fejedelem főkövete a pozsonyi béketárgyalásokon. 1627-ben ismét csak őt küldik a Portára, ahol a béke elfogadását ajánlja a szultánnak. A fejedelmi kancellária egyik levelében ezt írták Mikóról: a fejedelem és a haza szabadsága megőrzése végett messzi országokba főleg pedig a fényes portára, több ízben s nagy veszélyek között elmenni nem óvakodott Az erdélyi rendek követeként 1630-ban Mikó Ferenc hívta meg az erdélyi fejedelemségre I. Rákóczi Györgyöt. Egy évre rá ugyanő ment Pozsonyba, a magyar nádorhoz, Esterházy Miklóshoz, akitől kicsikarta Rákóczi György fejedelemmé választásának az elismerését. 1633-as isztambuli küldetéséről azzal az üzenettel tért haza, hogy a szultánnál az árulóknak hitelük nem lesz, míg Rákóczi fejedelem a Porta hűségében megmarad. Mégis már egy év múltán újból a török fővárosba kell sietnie, hogy az erdélyiekre felbőszült szultán indulatait megszelídítse. 40 A csíki főkapitány sok fáradozását mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi György bőkezűen honorálta. 1617-ben a fejedelem neki adományozta Fehér vármegyében Alamor, Demeterpatak, Ohába és Vingárd falvakat. 1622-ben Fogarasföldön megkapta Dezsán, Mardzsina és Netot falukat. Ugyanabban az időszakban a fejedelem Daniel Mihálynak és Mikó Ferencnek engedélyt adott arra, hogy a Rikán átvivő utat és hidakat rendbeszedjék, Olaszteleken, valamint Felsőrákoson vámházat 40 BORSOS Tamás: i. m. 245 248, 282 284, 291 292; CSETRI Elek: i. m. 84, 92, 125, 127, 129; DEMÉNY Lajos: i. m. 112, 133; SEBESTYÉN Mihály: i. m.; TOLDALAGI Mihály: Az öreg Rákóczi György tanácsának és Marosszéknek főkapitányának emlékezetül hagyott írása. In Erdély öröksége. IV. A fejedelem 1613 1629. Szerk. bev. Makkai László. Budapest, 1994, 61. 23

állítsanak fel és vámot szedjenek. 1625-ben a fejedelem neki adja Fehér vármegyében Ecsellőt, 1626-ban a szolnok-dobokai Csicsómihályfalvát, 1628-ban a csíkszéki Vacsárcsiban részbirtokot, melynek korábbi tulajdonosa, nyujtódi Donáth László nem vett részt az előző hadjáratban. Bethlen Gábor Mikó Ferencet végrendelete egyik végrehajtójává jelöli ki. Brandenburgi Katalin, rövid fejedelemsége alatt, 1630-ban, Mikó Ferencet a torjai kénkőbányák felügyelőjévé nevezte ki, majd neki adományozta Kolozs megyében Kolozsmonostor, Jegenye és Mákó falvakat. I. Rákóczi Györgytől Bacán, Felsőorbón és Libatonban kapott birtokot. Mikó 1633-ban 10.000 forinttal segítette I. Rákóczi Györgyöt az Erdélyre törő nádor ellen vezetett hadjáratában. Ennek fejében Kolozsmonostoron és Mákón kapott újabb jószágokat. 41 Mikó Ferenc jellemére, személyiségére vet fényt KEMÉNY János, a későbbi fejedelem által körvonalazott frappáns kép, mégha itt-ott pontatlan vagy elnagyolt is, testi-lelki mivoltában ragadta meg hősünket. A keresetlenül összehozott portré találó és mélyreható. Megírni, úgy hisszük, ma is bárkinek becsületére válna. Leánykérőbe, a brandenburgi fejedelemségbe igyekvő erdélyi küldöttség sziléziai pihenőjének a felidézése szolgáltatott alkalmat az emlékírónak Mikó Ferenc jellemzésére: Itt láttunk mi, magyarok elsőben olyan asszonyemberi öltözetet, hogy mellyek [mellük] mezítelen, kinyitva legyenek, melyekre ittas is, és egyébiránt igen venereus az szegény Mikó Ferenc igen ácsorga, de csak száraz korcsomája lőn. Ő, szegény minden szépet igen örömest szeretett volna, de őtet nem, mert az Isten ostora volt rajta, hogy szerelmes szivet adott beléje, s ahhoz rút termetet, mert kisded, igen szőrbe borult, szőke, igen kék szemei valának, egyébiránt pedig is religiójában névvel unitárius, de valósággal semmi religiójú ember vala. Az pápistaságban az purgatóriumot és a ceremóniákat javallatta, a zsidóságból a szombatot, kiből egyet, kiből mást, és millenáris időket hitte, s voltak szegénynek sok superstitiói [hiedelmei], de ez világi igen értelmes, elmés, expertus [tapasztalt], jó barátságú, familiáris, jó hazafia, nékem vér szerint atyámfia, egyébiránt is igen singuláris [kiváló] jóakaróm vala. 42 24 41 KÖBLÖS Zoltán: i. m. 232 233. 42 KEMÉNY János: Önéletírása. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986, 51 52; Erdély öröksége. IV. 87.

Mikó Ferenc arcképe. EME Emlékkönyv. Kolozsvár, 1909 1942. 231. Mikó Ferenc rokona volt nemcsak Kemény Jánosnak, hanem Bethlen Gábornak is. E sokszínű, vonzó-taszító, mozaikkockákból megalkotott portré két mondatával kell vitáznunk. Az első az, hogy semmilyen religiójú ember lett volna. Ennek, ha Kemény szavait értelmezzük, ő maga is ellentmond, hiszen szavaiból éppen az derül ki, hogy igencsak foglalkoztatták a vallással kapcsolatos kérdések, s mint kortársai közül annyian, a szombatos irányzattal szimpatizált. Ismereteink szerint a várkastély keleti szárnya északi részében kápolnája volt. A másik vitatható megállapítás Mikó külsejére vonatkozik. Lehetett ő ugyan alacsony termetű, de a nagy, tömött szakáll, a szőrbeburkolózás, a szőke haj és a kék szem nem jelenthetett egyértelműen rútságot. (Különben festményről ismeretes a várépítő főkapitány arcképe.) Még egy jelentéktelennek látszó helyi epizódról tudunk. 1634. 25

június 28-án Csíkszeredában, talán a várban, Mikó Ferenc jelenlétében hirdették ki a csíkszentmiklósi Erős György, Gergely, János és Balázs részére a fejedelem által 1634. május 26-án kiállított nemesi levelet. Ez székgyűlésen kellett hogy történjen, így annak színhelye a várban lehetett. 43 3. A Mikó-újvár építése Több tollforgató feltételezésével ellentétben, nem tudunk semmiféle korábbi vár létezéséről ezen a helyen. Sem Mikó Ferenc Históriája, sem egyéb korabeli írott vagy íratlan forrás nem utal arra, hogy itt valamikor valamilyen erősség vagy akár nagyobb építmény lett volna. A keleti szárny déli felében végzett ásatáskor nem találtak XVII. század előtti nyomokat. A feltárást végző régész úgy véli, hogy már az 1600-as években lehetett olyan védőárok, amely a várat övezte. 44 A XVII. században használatos Mikó-újvár elnevezés viszont a régebbi és a kortárs tollforgatókat elmélkedésre indította, találgatásokra késztette. Véleményünk az, hogy a névadás magától Mikó Ferenctől származik. Ő a martonfalvi várkastélyt azért nevezhette Mikó-újvárnak, mert Háromszéken Málnás és Oltszem között, ugyancsak Mikó-birtokon, az Olt baloldalán emelkedő hegyen létezett, nyomaiban ma is létezik egy Mikó-várnak nevezett erősség, 43 SÁNDOR Imre: Címerlevelek. I. Kolozsvár, 1910 1912, 38; SEBESTYÉN Mihály: i. m.; CsLt. 27/38/1782/246. 44 A keleti szárny déli részének régészeti feltárása 2003-ban indult, miután eltávolítottuk a beton padlózatot. A kutatások részleges eredményei arra engednek következtetni, hogy a XVIII. századi építkezések nagymértékben átalakították a XVII. századi, Mikó által építetett kastély arculatát, fény derült arra, hogy a XVII. századi kastély terembeosztása eltérő a XVIII. századi állapotoktól. Feltártuk a XVII. századi kastély egyik latrináját, melynek kivezető csatornája arra utal, hogy a Mikó-féle építkezés keleti oldalán árok húzódott. Ahhoz hogy a XVII. századi várkastély alaprajzi konfigurációját meghatározhassuk, folytatjuk a régészeti feltárást, továbbá alapos falkutatásra lenne szükség. Mindezek hiányában egyelőre nem tudjuk meghatározni a XVIII. századi építkezések mennyiségi és minőségi dimenzióit. Az ásatást vezető régész, DARVAS Lóránt szíves szóbeli közlése. 26

amelyet a hegy mellett lefolyó patakról Herec várának is hívnak. 45 Az újabban nyomdafestéket látott székely összeírások nem könynyen megválaszolható kérdéseket vetnek fel. A vitatott, datálatlan összeírást DEMÉNY Lajos, a kötet gondozója 1616-ra keltezte. Csíkszentlélek listáján, amint már jeleztük, ez olvasható: Karaczon alias Kis János, Gál János, Gál Mihály Mikóvyuárbeli Drabantok. A zsögödi Orbán János ekkor ugyancsak várbéli drabant, vagyis gyalogos katona. Menaságon két Szász nevű férfi örökségét a Várhoz bírták. 46 Az ellentmondás, vagy látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy Szent ÁGOSTON egyik munkájában, amely egykor a csíksomlyói ferences kolostor tulajdonát képezte, MUCKENHAUPT Erzsébet muzeológus ezt a bejegyzést találta: Az zereda uarat kezdek epetteni 1623, 26 di(e) apprilis (!). 47 Bejegyzés a várépítés kezdetéről. Aurelius Augustinus: Epitome omnium operum. IV. Köln, 1539. A ferences kolostor könyvtára, Budapest Ez a néhány alapvető tény arra világít rá, hogy az 1623-ban elkezdett óolasz stílusú várkastély építését megelőzően a főkapi- 45 BENKŐ Elek: Kelet-Erdély korai kővárai. In Castrum Bene. Várak a 13. században. Burgen im 13. Jahrundert. Budapest, 1989, 71 72. SZÉKELY Zoltán V. István-érmét talált meg a vár területén 1976-ban: a kaputorony építése minden bizonnyal összefügg a hidvégi Mikó családdal, melynek birtokközpontja éppen Oltszemen volt. A közeli oltszemiek a várromot még a XIX. században is Mikó várának nevezték; FERENCZI Sándor: Régészeti kutatások Háromszék megye váraiban. In Acta 1998. II. Sepsiszentgyörgy, 1999, 209 210, 217 218. A szerző vaskori, vagy római erősségnek hitte a Herec vagy Mikó várát;. ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása. III. Pest, 1869, 53, 56 67. 46 SzOkl. IV. Új sorozat. Kolozsvár, 1998, 580 581. 47 AUGUSTINUS, Aurelius (Szent Ágoston): Epitome omnium operum. IV. Köln, 1539. A könyv ma a budapesti ferences kolostor könyvtárában található. A bejegyzés az előtábla belső oldalán. Muckenhaupt Erzsébet szolgáltatta adat. Köszönet érte! 27

tány itt már emeltetett magának egy épületet, amelyet később várkastéllyá bővített, alakított át. Az 1613 körül elkezdett építmény nemigen lehetett egyéb, mint a későbbi Mikó-vár egyik szárnya, része. Az 1623 előtti, korábbi építményt, vélhetően, még csupán kúriának lehetett volna nevezni, de a főkapitány már akkor egy impozáns együttes építését tervezte. Az 1616-os jobbágyösszeírást, valamint a Szent Ágoston műveit tartalmazó kötet bejegyzése közötti ellentmondást az 1636 tavaszán, a mindszenti Boroszló tízesben lakó Adorján család, továbbá a csíkszentlélekiek által az erdőlési jussuk érvényesítéséért Zsögöd község ellen indított perükben elhangzott tanúságtétel látszik feloldani. A pálfalvi Ágoston István nemesember, Mikó Ferenc, majd Mikó József titszttartója így nyilatkozott: Én huszonhárom Esztendőtől fogva szolgáltam Mikó Uyvárában, de az kiket az Adorjánokban az megírt peres helyekben: Rejték völgyibe(n), Csilljánosba(n), Haramba(n) [megfogtam], mindenkor háborgattam. 48 Ágoston István tanúságtételéből következik, hogy e helyen már 1613 körül emeltek valamilyen udvarházat, rezidenciát, amelyet maga Mikó Ferenc keresztelt el Mikó-újvárnak. A megközelítőleg négyzet alaprajzú olasz-bástyás várkastély 1631-ben már teljesen készen lehetett. Egy 1631. május 1-i csetepaté nyomán indított vizsgálat jegyzőkönyvéből idézek: Az mint Szereda városi Gál Mihály kereste az I(nctus)tt [alperest], Göricze Istvánt, az Úr ő Nagysága várabeli drabantot, az mint kereste rátámadásért és potentiara [erőszak miatt], és fájdalmáról ugyan ad fl. 24, miért az Actort [felperest] az törvény kibocsátotta volt bizonyságra és az I(nctus)t is az Actor manifeste [nyilvánvalóan] comprobálta [rábizonyította], hogy vétek nélkül elkövette a factumot. A főkapitány várbeli gyalogkatonája, Göricze István, sörözés után szablyával megsebesítette a Szereda városi Gál Mihályt, aki ugyanúgy jobbágya volt a vár urának, mint a mezőváros egész lakossága. 49 48 CsLt. 27/4/1636. IV. 22, 27/6/1640/48. 49 CsSzM. Ltsz. 6334/49/100. Alcsíki protocollum 1630 1634. 28

A vár említése. Alcsíki protocollum. 1631. május 6. (részlet) CsSzM. Ltsz. 6334/237 29

Az 1630-as évek első felében, közepe táján a várúr meg akarta szerezni a martonfalvi Abrán (néhol Ábrahám) Antalnak a vár közelében fekvő jószágát. Abrán Antal kártalanítást igényelt, de nem kapott, hanem Ágoston István, a vár gondnoka a volt tulajdonosnak új háza építésében segítséget nyújtott. Abrán 1636-ig hadi mentséget élvezett. László Mihály (Martonfalváról) mint tanú ezeket mondotta: mikor Hodolinhoz járánk [1623 ősze], akkor oda vala az hadba Abrán Antal. De mikor Borsához járánk, Ágoston István is odajára, akkor Márton deák vala az tiszt az várban akkor Abrán Antal nem jára oda, mert várbeli drabant vala. Később Abrán Bálint folytatta a pert, amiért Ágoston István a szántóföldjén, a várral szembeni területen műhelynek való vinynyét csináltatott. A hely egyik felén Abrán Antal földjével határos, másik oldaláról pedig a Mikó-újvára előtt való ország útjával. A csíkszeredaiak maguk is tanúsították 1640-ben: mi csinálók az vinnyét Abrán Bálint földire. A kovácsműhelyt (vinnyét) nyilván a vár szükségére építtethette Mikó Ferenc. 50 1635. december 13-án martonfalvi Pánczélos István és Balázs törvényszék elé idézik Hidvégi Mikó Józsefet, mert a néhai Mikó Ferenc a martonfalvi határban, többek között az ő földjükre ráépítette Mikó-újvárát, de őket sem pénzzel, sem másként ki nem elégítette. 51 Idézünk még egy 1650-es peres citációt. Bors Tamás Csíkszentkirályról Damokos Tamást és feleségét vádolja, akik olyan szót mondottak, hogy én sokat loptam. Az alperesek ezt a Mikóújvárban cselekedték. Szomszédja egyfelől az alperes szántóföldje, másfelől egy út, az kin az Pánczélos atyafiak járnak a házaktól a mezőre és egyebüvé az hová járások vagyon. 52 A helyleírásból kitűnik, hogy a Pánczélosok nem ok nélkül támadták meg törvény útján Mikó Ferenc utódát. 50 CsLt. 27/6/1637; 27/6/1640/48, 50. A forrásban Borsának írt helynév talán Bars lehet. Az Ábrahámok nevét csíki hagyomány szerint Abránnak ejthették. 51 SÁNDOR Imre: A csíkszentsimoni Endes család levéltára. Kolozsvár, 1910, 20, 25. Ugyanakkor idézte törvénybe Mikó Józsefet a csíkszentgyörgyi Dánél Márton és Mátyás, mert az apja jószágukat elfoglalta; KÖBLÖS Zoltán: i. m. 233. 52 CsLt. 27/13/1650. VI. 29./56. (Bors T.) 30

Damokos Tamás, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája indítványára 1650-ben egy bizottság a Mikó-várhoz munkára rendelt, kötelezett jobbágyok helyzetéről vizsgálatot bonyolított le. A bizottság tagjai: Borbély János, Bors Gergely, Bors Tamás, Fodor Ferenc, Gurzó Gergely, Kelemen János, Veress Ferenc, mindnyájan székülnökök. Rajtuk kívül még tagjai a bizottságnak: Imre János felcsíki királybíró, Czakó Ferenc, Geréb György, Sándor Péter nemesek. Bő részleteket vettünk át az 1650. március 7-i jegyzőkönyvből: in Mikó Újvár: néhai n(emzetes) Mikó Ferenc és Mikó József urak Jobbágyiról, örökségekről (kik ennek előtte-quondam az várhoz szolgáltak) való discussio [vizsgálat] az mi kegyelmes Urunk [II. Rákóczi György] Őnagysága parancsolatja szerint. 1. Menesági Czikó Pál öröksége felől ugyan menesági Salamon István és az fia, Albert p(roce)sszust indított volt néhai Mikó József ellen. 2. Fejér István (mellyet a komisszárius urak 1623-ban Mikó Ferenc jobbágyinak irtak volt) sine semine deficiált. Salamon András és Fejér Bálint vérségük jogán a jószágot elfoglalták. 3. Menesági Banka János elbújdosott, mellyet ugyan 1623-ban irtak volt a Komisszárius Urak az várba jobbágynak az feleségével. 4. Menesági Betegh Bálint obijt [elhunyt], mellyet ugyan az Komisszárius Urak irtak volt 1623-ban az Várhoz való jobbágynak. 5. Menesági Pál János ugyan anno 1623-ban connumeráltatott volt az Várhoz való jobbágynak csakhogy debilis, nyomorú. 6. Csatószegi Oláh István obijt, 1623-ban az komisszárius uraktól jobbágynak connumeráltatott volt, annak utána az mint előttünk referallják az fiá(t), Miklós(t), nagy lévén, egy Veres Mihály nevű nemesember üdvözült Urunktól megkérte volt. S az a nemesember manumittálta [felszabadította], most az hadban szolgált, az anyja is, amint referállják, akkori tiszteknek fizetett volna, hogy eliberálták. 7. Sügödi [Zsögödi] Egyed Ferenc obijt. Fia, Imre temporem collustrationum universorum dominorum siculorum, úgy irták a Regestrumba, hogy Egyed Ferencet Mikó József jobbágyának mondják Világosan mondják, hogy sem Egyed Ferenc, sem pedig az atyja jobbágya nem volt Mikó Ferencnek, hanem fizetésért szolgáltak a Várban. 31